Az 1070 nyilvános svéd könyvtár olyan hely, ahová az emberek segítségért fordulnak a stresszes helyzetekben. Helyi gyülekezőhelyek is. Számos olyan feladatot is ellátnak, melyek a polgári védelem szempontjából is hasznosak, pl. biztonsági pontok vagy pszichológiai védelem. Ismeretterjesztéssel, demokrácia védelmével kapcsolatos feladatokban is részt vehetnek. A könyvtárak szerepe a polgári védelemben című jelentés négy különböző kategóriában tárgyalja a közkönyvtárak lehetséges szerepét:
1. tudásépítés és lakossági tájékoztatás
2. a kultúra, a demokrácia és a szólásszabadság segítése
3. a könyvtárak mint gyűjtemények
4. a könyvtárak mint találkozóhelyek
Ezek a kategóriák a könyvtárak békében betöltött szerepének elemzésén, a könyvtárak háborús helyzetének nemzetközi példáin és a polgári védelem helyzetén alapulnak. A teljes jelentés letölthető innen: link

Jelenleg a könyvtáraknak nincs meghatározott szerepük a polgári védelemben. A jelentés a könyvtárak szerepével kapcsolatos kihívásokat a következő témák alapján tárgyalja:
1. A felelősségek egyértelmű megosztása; Végig kell gondolni, melyek az ésszerű feladatok a könyvtárak számára háborúban? Ezt követheti a felelősségi körök egyértelmű megosztása. Ezt a munkát az igazgatók minden egyes településen az önkormányzatokkal együtt kell, hogy elvégezzék. A könyvtárak jogszabályban előírt tevékenységét szintén bele kell foglalni a készenléti tervezésbe.
2. A háború és a válság; Több feladat hasonló válság és háború esetén, pl. a lakosságot támogatni kell az információgyűjtésben. De vannak különbségek is: pl. a nem védett biztonsági pontok (olyan pontok, ahol biztosítani kell például a fűtést, a villamos energiát és a vizet, de nem feltétlenül rendelkeznek fizikai védelemmel) és a menedék (védett területek, polgári védelmi óvóhelyek, amelyeket úgy építenek, hogy ellenálljanak egy fegyveres támadásnak).
3. Rugalmas könyvtárak; Ha maguk a könyvtárépületek nem használhatók, tervet kell készíteni arról, hogy mit tehetnek a könyvtárak polgári védelemért más helyeken, a könyvtáron kívül, hogyan állhatnak a polgári védelem rendelkezésére a biztonságos helyeken?
4. Demokráciaépítés és erőforrások; A dezinformáció elleni küzdelem növelheti a lakosság tudását. Ezzel a polgári lakosság ellenálló képessége is nagyobb lehet a háborúban. A személyzet ismereteit és készségeit is bővíteni kell. (A jelentés a fogalmak definícióit és szakirodalmi hivatkozásokat is tartalmaz.) (Ref.: Szabó Eszter)




Svédországban az 1070 nyilvános könyvtár olyan helyekként szolgálnak, ahová az emberek segítségért fordulnak a stresszes helyzetekben, egyébként ezek a lakosság gyülekezőhelyei. Számos más feladatot is ellátnak, amelyek a polgári védelmet szolgálják: ilyenek a biztonsági pontok vagy pszichológiai védelem. A svéd könyvtárak az ismeretterjesztésen kívül a demokrácia védelmével kapcsolatos feladatokban is részt vehetnek.
A közkönyvtárak szerepe a polgári védelemben című jelentés négy különböző kategóriában tárgyalja a közkönyvtárak lehetséges szerepét:
1. tudásépítés és lakossági tájékoztatás
2. a kultúra, a demokrácia és a szólásszabadság segítése
3. a könyvtárak mint gyűjtemények
4. a könyvtárak mint találkozóhelyek
Ezek a kategóriák a könyvtárak békében betöltött szerepének elemzésén, a könyvtárak háborús helyzetének nemzetközi példáin és a polgári védelem helyzetén alapulnak. A teljes jelentés letölthető innen: link

Jelenleg a könyvtáraknak nincs meghatározott szerepük a polgári védelemben. A jelentés a könyvtárak szerepével kapcsolatos kihívásokat a következő témák alapján tárgyalja:
1. A felelősségek egyértelmű megosztása: végig kell gondolni, melyek az ésszerű feladatok a könyvtárak számára háborúban? Ezt követheti a felelősségi körök egyértelmű megosztása. Ezt a munkát az igazgatók minden egyes településen az önkormányzatokkal együtt kell, hogy elvégezzék. A könyvtárak jogszabályban előírt tevékenységét szintén bele kell foglalni a készenléti tervezésbe.
2. A háború és a válság: több feladat vállalása válság és háború esetén, pl. a lakosságot támogatni kell az információgyűjtésben. De a könyvtáraknak vannak hiányosságai is: a könyvtárak nem védett biztonsági pontok (ahol nem feltétlenül rendelkeznek fizikai védelemmel) és a menedék (védett területek, polgári védelmi óvóhelyek, amelyeket úgy építenek, hogy ellenálljanak egy fegyveres támadásnak).
3. Rugalmas könyvtárak: ha maguk a könyvtárépületek nem használhatók polgárvédelemre, akkor tervet kell készíteni arról, hogy a könyvtárak mit tehetnek érte más helyszíneken, hogyan állhatnak a polgárvédelem rendelkezésére azokon a biztonságos helyszíneken?
4. Demokráciaépítés és erőforrások: A dezinformáció elleni küzdelem növelheti a lakosság tájékozottságát (?), ezzel a polgári lakosság ellenálló képessége is nagyobb lehet a háborúban. (A dezinformációk szűréséhez a kritikus gondolkodási képességet, az ún. soft skill készségeket kell fejleszteni. A tudás a sokszor bizonyított tényadatok megtanulásával szerezhető meg. Ezeket nem kérdőjelezi meg senki, mivel az utánanézés és -olvasás bővíti, részletezi a tartalmat. - A szerk.). A személyzet ismereteit és készségeit is bővíteni kell. (A jelentés a fogalmak definícióit és szakirodalmi hivatkozásokat is tartalmaz.) (Ref.: Szabó Eszter)