Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  
 


KIT hírlevél: 2021/31., szept. 1.

E lapszám szerksztője: Mikulás Gábor

Hírek

Hogyan éri meg, ha mégsem automatizáljuk a kölcsönzést?
IFLA-nyilatkozat a magyar 'pedofil-törvénnyel' kapcsolatban
Beszélünk, de nem csináljuk; ha csináljuk, nincs eredménye - mentalitás és pénzhiány; talán a generációváltás segít
Közkönyvtári kiáltvány - 25 év érdekérvényesítés, és még sok más! (olvasóink szavazatára)
Passzív oktatás a könyvtári folyosón
20 könyvtári trend az IFLA elnökétől - ellenkező irányú folyamatok között kell navigálni
Kitüntetett könyvtárosok - Állami kitüntetéseket és miniszteri kulturális díjakat adtak át
Könyvtárak segíthetik a családokat a gyerekek fejlesztésében (olvasóink szavazatára)
A munkáltatók 40 százaléka szerint a kollégák otthonról nem dolgoznak elég hatékonyan
Vírusvédelem német könyvtárakban - 3 szabály
Madaras alkalmazást fejlesztett a Jászberényi Könyvtár a természetismeret oktatására
Megkérdeztük: Mennyit javult a hazai könyvtárak helyzete az utóbbi 20 évben?
Továbbra is van piaca a pénzügyi tudatosság ismereteinek, pláne gyakorlatának
Kölcsönzik is a papírszínházat - a képernyőhöz szoktatás helyett
Nincs különösebb látnivaló - az élet része a gendersemleges wc, a könyvtárban is
Továbbra is megérheti a könyvtári mobiltelefon-használati oktatás - ha van hozzá szaktudás
Összevonás Kalocsán - trend lesz?
Nagy baj, ha csak a sikerekről szólunk - a sikertelenség is közös erőforrás lehet
Hadjáratot indítottak az ELTE bölcsészei a budapesti neonreklámok megmentéséért
A lassú kihalás a magyar települések egyötödében - egyre nehezebb lesz könyvtári ellátásuk is

Analógiák

Merünk-e a könyvtárakról őszinte és ütős imázsfilmet készíteni?
Gondolkodás oldalról megreformálható-e - pl. a könyvtárosképzés?

Kisszínes

Alig tudnak írni-olvasni a kisiskolások
Cenzúralebontó sajtószabadság-könyvtár épült a Minecraftban

Információforrások

Minden idők 100 legjobb ifjúsági könyve - a Time magazin szerint
Így főzünk mi - befogadás a kulinárián keresztül


A portálon kívülre mutató linkek a szerkesztés pillanatában élnek.
Ha már nem jelenik meg a korábban élő forrás,
másold a linket a archive.org keresőjébe.



Hírek

Hogyan éri meg, ha mégsem automatizáljuk a kölcsönzést? FEL

Nagy előny lehet a kölcsönzés automatizálása, hiszen rengeteg nem kvalifikált munkaórát lehet megtakarítani. Egy kivétellel: ha a kölcsönzés értéknövelt marketingtevékenységgé válik. - Czupi Gyula a KIT-klubban számolt be innovációjukról.
- Könyvtárunk mindkét olvasóknak rendelt szintjén több tájékoztatási pontunk is van. Hosszú ideig azonban az egyetlen, bár attraktív kölcsönzőpult volt a visszavétel és a kölcsönzés helye. Egyedül itt volt biztos az olvasó és a könyvtári dolgozó személyes találkozása.
Az olvasók nagy számban anélkül választották ki a könyveket, hogy a tájékoztatási pontokon dolgozókhoz fordultak volna. Ezt természetesnek gondoltuk. Nem lehettünk azonban biztosak abban, hogy ez mindig jó volt így. Esélyes, hogy akkor sem jött létre egy-egy tisztázó beszélgetés, amikor bizonyosan hasznos lett volna a könyvtáros tudása. Változtattunk. Minden tájékoztatási pontot alkalmassá tettünk arra, hogy lehessen ott könyveket visszavenni és újabb könyveket kölcsönözni.

Az eredmény: sokkal több lett a beszélgetés. Az olvasó könnyebben osztja meg tapasztalatát az egyes könyvekről és a könyvtáros is bátrabban ajánl, hiszen élő, eleven ismerete van az olvasó érdeklődéséről. A korábban csupán technikai esemény mostanra személyes kapcsolattá tudott alakulni. Különösen hasznos ez a gyermekkönyvtári részen. Átalakult a könyvtáros és a használó viszonya.

Az összes kölcsönzés és visszavétel fele már ezeken a tájékoztatási pontokon történik. Ami azt jelzi, hogy az olvasók jelentős része hálás a személyes interakciókat lehetővé tevő megoldásért - fejtette ki a Halis-könyvtár igazgatója.

Van hazai nagy könyvtár, amelyben
- ugyan megvásárolták a drága automatikus kölcsönzési infrastruktúrát
- mégis döntően a könyvtári alkalmazott kölcsönöz;
- tudatos könyvtárosi-használói interakció viszont nincs. Érdemes ezért eltűnődni, hogy e biztosan nem hatékony eljárást leszámítva mikor, melyik eljárás éri meg?

Hírforrás: KIT-összeállítás
2021. szeptember 01.  • Továbbküldöm a hírt

IFLA-nyilatkozat a magyar 'pedofil-törvénnyel' kapcsolatbanFEL

Tájékoztatás diszkrimináció nélkül - IFLA nyilatkozat az LMBTQ+ tartalmakra vonatkozó magyar törvényekről
(Gerald Leitner főtitkár, az IFLA nevében; 2021. aug. 25.)

Az IFLA figyelemmel kísérte a magyar jogszabályok friss fejleményeit, különösen azokat a júniusban elfogadott rendelkezéseket, amelyek tiltják a homoszexualitás vagy a nemváltás ábrázolását a gyermekkönyvekben.
Amint azt a hozzászólók is megjegyezték, a jogszabály nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a könyvtárak - a fiatal felhasználóknak szóló könyvekhez való hozzáférés biztosítása esetén - e rendelkezés hatálya alá tartozzanak. Ezért kétes a könyvtárak lehetősége és felelőssége kapcsán, hogy képesek-e teljesíteni az információhoz mindenki számára egyenlően hozzáférést biztosító küldetésüket.
Az IFLA kiáll az intellektuális szabadságról szóló nyilatkozata mellett (Statement on Intellectual Freedom, 1999), amely hangsúlyozza, hogy a könyvtári gyűjteményeknek tükrözniük kell a társadalom sokszínűségét, és hogy a dokumentumok kiválasztását és elérhetőségét szakmai megfontolások, ne pedig politikai, erkölcsi és vallási nézetek szabályozzák.
Ezzel párhuzamosan az IFLA aláhúzza az IFLA-UNESCO Nyilvános Könyvtári Kiáltvány (IFLA-UNESCO Public Library Manifesto, 1994) üzenetét is. Ez hangsúlyozza: mindenki számára információt kell biztosítani, tükrözve szükségleteiket és a társadalom fejlődését. Azt is hangsúlyozza, hogy "a gyűjteményeket és szolgáltatásokat semmiféle ideológiai, politikai vagy vallási cenzúrának, sem kereskedelmi nyomásnak nem szabad alávetni".
Az IFLA-UNESCO Iskolai Könyvtári Kiáltvány ugyanezeket a pontokat hangsúlyozza a gyermekek fejlődésével kapcsolatban.
Ezek fényében az IFLA hangsúlyozza, hogy a könyvtáraknak nem szabad megfelelniük olyan szabályoknak, amelyek hátráltatják vagy megakadályozzák őket abban, hogy hozzáférést biztosítsanak olyan művekhez, amelyek az általuk kiszolgált közösségek bármely részének - köztük az LMBTQ+ felhasználóknak és családjaiknak - tapasztalatait tükrözik, vagy erre irányuló nyomást gyakorolnak. Ide tartoznak olyan intézkedések is, amelyek megnehezítik az olvasók - különösen a fiatal olvasók - számára a művek megtalálását, vagy olyan megjegyzések vagy egyéb jelek használata, amelyek megbélyegzik az ilyen művek használatát.
Az ilyen lépések korlátozzák a könyvtári és információs szakemberek azon képességét, hogy a szakmaiság és a felhasználók szükségleteinek megértése alapján önálló döntéseket hozzanak közösségeik minden tagja fejlődésének támogatása érdekében.
Ezzel párhuzamosan az IFLA támogatja azokat a kiadókat, szerzőket és könyvkereskedőket is, akik nem alkalmazzák ezeket az új rendelkezéseket, és felszólítanak más hasonló korlátozások megszüntetésére. (ford.: MG)


Beszélünk, de nem csináljuk; ha csináljuk, nincs eredménye - mentalitás és pénzhiány; talán a generációváltás segítFEL

Körülbelül másfél-két millió (beiratkozott) könyvtárhasználó van Magyarországon, miközben például Angliában vagy a skandináv országokban a lakosság 50-60 százaléka regisztrált könyvtári olvasó. Nálunk harminc éve változatlanul 15-20 százalék. A könyvtárosszakma presztízse alacsony, az utolsók között van az értelmiségi foglalkozások között.
Emese (aki a teljes nevét nem szeretné felfedni) több mint húsz éve dolgozik könyvtárosként egy nyugat-magyarországi kisvárosban, őt kérdeztem "első kézből" való tapasztalatok után kutatva.
- Hogyan tudnánk vonzóbbá tenni a könyvtárakat?
- Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy nem tudom. Nyilván "bennünk van a hiba", könyvtárosban és használóban egyaránt. A vidéki kistelepüléseken harminc-negyven éve az általános iskolában még sikk volt könyvtárba járni, ott bandáztak a gyerekek, alig várták, hogy kinyisson a könyvtár. Az is igaz persze, hogy más lehetőség nem nagyon volt, heti két-három alkalommal mozi, de ennyi.
- Milyen próbálkozások, kezdeményezések vannak erre vonatkozóan?
- Létezik például egy évek óta visszatérő őszi könyvtári program, az Országos Könyvtári Napok. Rengeteg központi és helyi rendezvény van mindenhol, kézműveskedés, koncert, bábelőadás, tudományos ismeretterjesztő előadások, különböző játékok, de sajnos, bármilyen sikeresek legyenek is ezek a programok, hosszú távon nem kötik a könyvtárhoz a használókat. Azt kellene elérnünk, hogy olyan vonzó, barátságos helyek legyenek a könyvtárak, ahová különösebb program nélkül is szívesen jönnek be az emberek.
- Mit gondolsz, az Oodi Könyvtárhoz hasonló közösségi terek jelentik a jövőt?
- Igen, ilyesmi kellene nálunk is. Sok szakmai fórumon beszélnek erről, de sajnos javarészt minden marad elvi síkon, gyakorlati eredmény nélkül. Alapvető probléma nyilván többek közt a kultúra helyzete is Magyarországon - egy könyvtáros vért izzadhat, ha nincsenek meg az infrastrukturális és egyéb feltételek ahhoz, hogy megfelelő élményt és szolgáltatást nyújthasson a könyvtár.
- Ezen túlmenően más oka is van, hogy nálunk nem megy az, ami Nyugaton igen?
- Mentalitás kérdése is talán, pénzügyi okai is vannak, ez nehéz ügy. Talán egy generációváltás után közelebb kerülünk a megoldáshoz.


Közkönyvtári kiáltvány - 25 év érdekérvényesítés, és még sok más! (olvasóink szavazatára)FEL

Az IFLA/UNESCO közkönyvtári kiáltványa az UNESCO abbéli meggyőződését hirdeti, mely szerint a közkönyvtár az oktatás, kultúra és információ életereje, valamint szükséges közvetítő a béke és a jólét fenntartásához - az emberek elméjén keresztül.
A kiáltvány legújabb verzióját 1994-ben adták ki, és azóta is ez a közkönyvtárak képviseletének alapköve. Azonban a technológia és a társadalom is változik, így a könyvtárak is fejlődnek. Ezért az IFLA, az UNESCO-val együtt, nekivágott a kiáltvány frissítésének, hogy az jobban tükrözze a közkönyvtárak mai valóságát.
2020-ban az IFLA kiadott egy kérdőívet, melynek eredményeiből megvizsgálták, hogy hogyan használják a könyvtárosok a kiáltványt munkájuk közben és hogyan tudnák továbbfejleszteni.

Betekintés az új vagy továbbgondolt elképzelésekbe:
- "Tudástársadalmak": az új kiáltvány reflektálni fog a tudásátadás közkönyvtári szerepére: segíti a közösségeket hozzáférni a tudáshoz; azt létrehozni, alkotni és megosztani másokkal.
- Távoli hozzáférés: a pandémia alatt a virtuális hozzáférés szüksége megnőtt, ezért ezentúl fontos lesz, hogy a könyvtárak személyes és online hozzáférést is tudjanak biztosítani.
- Fenntartható fejlődés: a könyvtárak szükséges közvetítők a fenntartható fejlődés ügyében, munkájukkal hozzájárulnak egy egyenlő, humánusabb, fenntartható társadalom létrejöttéhez.

Még dolgoznak a kiáltvány véglegesítésén, de amint elkészül, az IFLA szeretne együttműködni a könyvtárakkal a kiáltványban foglaltak tettekre váltásában. (ref.: Salamon Sára)


Passzív oktatás a könyvtári folyosónFEL

Úgy is lehet tanulni, hogy "csak" rendszeresen szembesülünk adott ingerekkel, melyek lassan átszivárognak az agyunkba. Ezzel a módszerrel él a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár link is, amikor emeleti folyosóján láthatóvá tette Erdély népviseleteit, illetve a történelmi Magyarország tájegységeinek térképét. A több méteren keresztül, falra ragasztott posztereken található népviseletek ráadásul nem a történelmi, hanem a mai, az egyes területeken ténylegesen használt népviseleteket mutatja be.

Az ilyetén dekorált fal a GEOFOLK program link hatására készült. Ennek célja összegyűjteni a világ népeinek viseleteit. Dávid Botond székelyudvarhelyi futóművész kezdeményezése számos támogatóra talált világszerte - Közölte a KIT-tel Szőcs Endre igazgató.

Hírforrás: KIT-összeállítás
2021. szeptember 01.  • Továbbküldöm a hírt

20 könyvtári trend az IFLA elnökétől - ellenkező irányú folyamatok között kell navigálniFEL

Az IFLA új elnöke, Barbara Lison link bemutatkozó szekciójának mellékleteként 20 trendet adott közre, vitafelvetésként. Íme:

1. Nehéz idők állnak előttünk: a járványból való lassú kilábalás a közkiadások minden formájára nyomást gyakorol, így a könyvtáraknak is erősíteniük kell érdekeik érvényesítését.
2. A virtuális terek velünk maradnak, az olvasók továbbra is távolról fogják használni a könyvtárat, megkérdőjelezve ezzel a fizikai terek és személyes szolgáltatások értékét.
3. A személyes könyvtári jelenlét visszatérése: Az olvasók újra felfedezik a jelenlét értékét, ami lehetőséget biztosít eszmecserére és vitára.
4. Fontosabbá válnak a kapcsolatépítő készségek: a technológiák gyors változása idején a könyvtárosoknak egyre inkább meg kell újulniuk, alkalmazkodva a váratlan / kiszámíthatatlan helyzetekhez.
5. Komolyan kell vennünk a sokféleséget: tudatosítanunk kell a diszkrimináció elterjedtségét és negatív hatásait, ami gyűjteményeink, szolgáltatásaink és szokásaink radikális reformjához vezet.
6. A környezeti hatások figyelembevétele: a klímaváltozás újabb veszélyeket jelent a könyvtárak és az általuk szolgált közösségek számára is, radikális alkalmazkodásra kényszerítve minket a katasztrófák elkerülésére.
7. Mozog a népesség: a helyieket szolgáló könyvtár koncepciója kevésbé alkalmazható; erősödik a határokon átnyúló integrált / koordinált szolgáltatások iránti igény.
8. Türelmetlen felhasználó: a könyvtárhasználók, különösen a fiatalabb generáció tagjai, a legmodernebb technológiákat és szolgáltatásokat várják el a könyvtáraktól. Ha nem kapják meg, elfordulhatnak tőlünk.
9. A hagyományos visszatér: ha az új generáció kifárad a közösségi média folytonos kapcsolat-kényszerétől, újra felfedezi a nyomtatott forrásokat, beleértve a könyveket is, mint a kikapcsolódás módszerét.
10. Számít a méret: a teljes körű, modern szolgáltatásokat anyagilag csak a nagyobb könyvtári intézmények engedhetik meg, így a kisebb könyvtárak lemaradhatnak.
11. Az adatok dominanciája: az adatok és alkalmazások sokféle felhasználása drámaian megváltoztatja gazdasági és szociális életünket, ezért a talpon maradáshoz egyre fontosabb az adatkezelési jártasság.
12. Átalakult a keresés: a mesterséges intelligencia forradalmával egyre pontosabb keresési eredményekhez juthatnak a használók.
13. Verseny a végletekig : a politikai viták egyre polarizáltabbak, így egyre nehezebb lesz konszenzust találni a politikai és a társadalmi színtéren, ez megkérdőjelezheti a könyvtárak közös "birtoklását".
14. Élethosszig tartó tanulás: a jövőben már nem lesznek életre szóló szakmák. Egyre többeknek kell továbbképeznie magát élete során. Erősíteni kell a könyvtárak oktatási profilját.
15. Egyetlen, globális gyűjtemény: a források digitalizálásával és az intézmények közötti összehangolt munka lehetőségével élve leértékelődik a helyi gyűjtemények szerepe, az egyetemes gyűjteményhez való hozzáférés kerül előtérbe.
16. A tudás privatizációja: a technológiai eszközök használata és a szerzői jogok lassú változásával az egyének is szabályozhatják az információáramlást, akár elemi szinten is, kötelezővé téve az engedélyeztetést és a térítési díjakat.
17. A végzettség számít: a információs környezet összetettségének növekedésével a könyvtárosoknak is egyre magasabb szintű képzettségre, képzéskínálatra lesz szükségük.
18. Az információs műveltség elismerése: kormányzatok és más szervek is egyre nagyobbra értékelik az információs műveltséget, ami hosszabb távon ellensúlyozza a félrevezető információkat.
19. A nyílt hozzáférés kérdéseket vet fel a könyvtárak Univerzális Tároló Felületével (USP= Universal Storage Platform) kapcsolatban: a tudományos információ egyre nagyobb arányú ingyenes hozzáférése miatt a könyvtáraknak alkalmazkodniuk kell, különben elveszítik szerepüket.
20. Elmélyülő egyenlőtlenségek: a technológia új lehetőségeket jelent annak birtoklói számára, ugyanakkor mélyülő szakadékot a hozzá nem férők számára. Ha nem lépünk, az emberek többsége korlátozottá válik a technológiai hozzáférésben és így lehetőségeiben is. (ford: Somorjai Noémi)


Kitüntetett könyvtárosok - Állami kitüntetéseket és miniszteri kulturális díjakat adtak átFEL

(javítva) Március 15. alkalmából és augusztus 20., az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából adományozott állami kitüntetéseket és kulturális díjakat adtak át pénteken Budapesten, a Pesti Vigadóban.
Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapott:
- Somorjai Olga, az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának könyvtárosa
Szinnyei-díjat kapott:
- Horváth Sándor Domonkos, a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér igazgatója
- Prókai Margit főkönyvtáros, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója


Könyvtárak segíthetik a családokat a gyerekek fejlesztésében (olvasóink szavazatára) FEL

A könyvtárak több ponton működnek együtt a korai gyermekfejlesztést támogató központokkal. Például a gyerekprogramokon a könyvtárosoknak feltűnhet, hogy egy kisgyerek valamilyen készségében elmarad a többiektől. Az USA-ben ingyenesek a korai fejlesztést segítő programok, de pályázás útján lehet bennük részt venni. A könyvtárosok nem állíthatnak fel diagnózist, ám felhívhatják a figyelmet a helyzetre. A korai fejlesztés vonatkozhat akár beszédfejlesztésre, fizioterápiára, viselkedészavarokkal vagy szociális készségekkel kapcsolatos problémákra. A korai felismeréssel nagyobb esély van a korrekcióra.
Továbbá a könyvtárosok segíthetnek, hogy a kisebbségben élők is értesüljenek a lehetőségről. Érdemes számukra külön bemutatót szervezni. Meghívni egy szülőt a közösségükből, aki már részt vett gyerekével a programban, és pozitív tapasztalatokról számol be.
A programban résztvevőknek akár a könyvtár is jó helyszínt nyújthat. Összeköthetik a foglalkozást egy könyvtári programmal. A fejlesztő könyvtári könyveket is ajánlhat a szülőnek.
(A korai fejlesztésről a Pedagógiai Szakszolgálat leírásában: link - szerk.) (ref.: Habók Lilla)


A munkáltatók 40 százaléka szerint a kollégák otthonról nem dolgoznak elég hatékonyanFEL

Címkék: távmunka | felmérés | munkaügy |

A munkáltatók mindössze 35 százaléka bízik meg teljes mértékben a távmunkában dolgozó munkatársaiban, 39 százalékuk viszont úgy véli, hogy emberei otthon nem dolgoznak olyan keményen és hatékonyan, mint az irodában - közölte a Ricoh Europe. A kutatásban 1500 döntéshozót kérdeztek meg Európa-szerte.
Az eredmények azt sugallják, hogy a koronavírus okozta korlátozások enyhülését követően a munkavállalók egy részének teljes munkaidőben vissza kell majd térnie az irodába az egész kontinensen.
Ugyanakkor kiemelték: az aggályok ellenére a munkáltatók mindössze 19 százaléka állítja, hogy a termelékenység csökkent, mióta átálltak a távmunkára. Emellett 57 százalékuk úgy gondolja, hogy a rugalmas munkavégzési technológiába való befektetés elengedhetetlen a tehetséges jelöltek megnyeréséhez és megtartásához.
A felmérésből ráadásul az is kiderült, hogy a teljes munkaidőben az irodába történő visszatérés sok munkavállaló számára kényelmetlenséget okoz, ugyanis a döntéshozók 42 százaléka úgy látja, dolgozóinak még a járványügyi korlátozások enyhítése után is vannak az egészséggel és biztonsággal összefüggő aggodalmaik. Amennyiben pedig ezeket nem ismerik fel, az nemcsak a munkamorálra lehet hatással, hanem a jó munkaerő elvesztését is kockáztatják a munkáltatók.


Vírusvédelem német könyvtárakban - 3 szabályFEL

A német könyvtárak igyekeznek felelősen mérsékelni a 4. vírushullámot. 3 intézkedés kötelező:
- távolságtartás
- maszk
- kontaktkövetés.
A link képein ennek gyakorlatát láthatjuk. Ha a lehetőségek adottak, kihasználják a külső, szabad levegőjű tereket, Itzehoeban link pl. az olvasók kiülhetnek a kertbe. Megállítótáblák és matricák jelzik: tarts távolságot (fotó Hannoverből és Hamburgból), s adott esetben ne legyél egy zárt térben huzamosabb ideig. Arra is van példa, hogy egymáshoz közeli ülőhelyek közül lezárnak egyet-kettőt. A tájékoztatópultok előtt plexilapot tesznek a felek közé. A maszkviselés zárt térben általános és kötelező - a könyvtárban is. A kontaktkutatást az országos ún. luca-App segíti: vagy mobiltelefon segítségével automatikusan rögzíti, hogy ki hol járt, vagy kézzel kell feliratkozni személyes adatokkal, hogy megbetegedés esetén a veszélyeztetetteket értesíteni lehessen. Az intézkedések végrehajtása olajozott, rutinszerű. (MG)

Eddig szerencsénk volt a deltával, ne kockáztassunk! A koronavírus új, lényegesen fertőzőbb variánsa, a delta variáns itt van közöttünk.
A járványügyi helyzet javulásával a szigorú szabályok lazítását a magyar lakosság jelentős része úgy értelmezte, hogy minden visszatérhet a régi, megszokott kerékvágásba. Korlátozás, ellenőrzés nélkül igénybe vehetők tömött éttermek és bevásárlóközpontok, megnyitott strandok és szállodák, zsúfolt tömegközlekedési eszközök; a maszk pedig szinte mindenhonnan eltűnt, nyoma sincs a védekezésnek - áll a Magyar Orvosi Kamara közleményében.
A környező országokban ismét fellángolt a járvány, a nemzetközi példák azt mutatják, hogy a hazai átoltottságnak megfelelő helyzetű országokban is gyors terjedés tapasztalható. Ezért felhívják a figyelmet az oltás felvételének fontosságára, javasolják a védettségi igazolvány minél szélesebb körű használatát, és a hatékonyabb kontaktkutatást.
Elengedhetetlen a megelőzés, hiszen a nemzetközi tapasztalatok alapján még az oltottak sincsenek teljes biztonságban. Bár az oltás nagymértékben csökkenti a komolyabb szövődmények kialakulását, a járvány terjedését csak lassítja, így az oltatlanok továbbra is veszélyben vannak. (Pénzcentrum)

Kapcsolódó: Ezek a delta variáns legjellemzőbb tünetei link

Hírforrás: KIT-információ ; Pénzcentrum
2021. szeptember 01.  • Továbbküldöm a hírt

Madaras alkalmazást fejlesztett a Jászberényi Könyvtár a természetismeret oktatásáraFEL

A jászberényi Városi Könyvtárért Alapítvány link lehetőséget teremt az általános iskolai pedagógusok számára a digitális természetismeret oktatására, nemrég megjelent telefonos alkalmazásával. A pályázatból kivitelezett szolgáltatás egyúttal a településhez közeli Sasközpont részére is oktatási tér.
Az alkalmazás elsősorban a fiatal korosztályhoz tartozó érdeklődők számára kínál lehetőséget. Célja a természet, közelebbről a jászsági Hajta terület szépségeinek megismerése, annak védelme. A projekt hivatalosan nem lesz elérhető kívülről, csak a Könyvtáron belül a QR kód "betotózásával" indítható el.
Kovács Péter könyvtárvezető a KIT-nek elmondta: - Amikor a Jászsági népmesepontot megalkottuk, eleve többfunkciós térben gondolkoztunk: ne csak mesére lehessen használni. A fejlesztéssel érintett rész az úgy nevezett "népmesei mező" rész, ahol már alapból készült (a meseponthoz) egy mágneses tábla a jászsági Hajta terület stilizálásával, hozzá mágnessel a táblára ragasztható élővilággal. Ez lett továbbgondolva, fejlesztve a 21. század követelményének megfelelően a digitális térben ("Láthatatlan tér").
Tesztelési lehetőség ezen a linken lehetséges még egy darabig: link .
A programot bárki könyvtárba belépő használhatja digitális eszközén (tablet, mobiltelefon).
A projektet a MOL Alapítvány támogatta, a fejlesztő a BRENTEX Kft. volt.

Hírforrás: Városi Könyvtárért Alapítvány, Jászberény
2021. szeptember 01.  • Továbbküldöm a hírt

Megkérdeztük: Mennyit javult a hazai könyvtárak helyzete az utóbbi 20 évben?FEL

A tájékoztató jellegű eredmények:
9 - A legtöbb lehetőséget elpuskáztuk
5 - A nehéz körülményekhez képest sikerült előrelépnünk
16 - Inkább helyben toporgunk
1 - Minden lehetőséget sikerült kihasználnunk
7 - Valamelyest növekedett a lemaradásunk.
A vonatkozó diagramot - a 2011. illetve 2019. évi adatokkal együtt - itt láthatod: link .
Több hasonló felméréssel együtt úgy tűnik: egyre rosszabbul érezzük magunkat könyvtárosként. Ezek részben országos szintű hatásokra, részben a könyvtári rendszeren belüli hatásokra vezethetők vissza. Az utóbbi nyilván belső szakmai felelősségünk, 80%-ban (mint általános menedzsment irányelv) a szakmai vezető munkatársaké, akiket részben a könyvtárosok választanak meg. (MG)


Továbbra is van piaca a pénzügyi tudatosság ismereteinek, pláne gyakorlatánakFEL

Szeretünk költekezni, de tudatosan tesszük azt? Esetleg a mának élünk, a számlák meg várhatnak? Nos, lehet itt az ideje ezen változtatni, ugyanis egy friss kutatásból kiderül, hogy bizony sokan nem urai a pénzügyeiknek. A 26 országot felölelő felmérésben pénzügyi szokásaikról kérdezték a résztvevőket. Az eredmények rámutatnak, hogy a pénzügyi tudatosságban az országok zöme alulteljesít: így van ez Magyarországon is.
Az OECD-kutatás a hosszabb távú pénzügyi tervezéshez való hozzáállást is vizsgálta. Az eredmények kimutatták, hogy a pénzügyi tudatosság eléréséhez nem elég a tudás. A tudás, a képességek, a hozzáállás és a pénzügyi magatartás mind hozzájárul ahhoz, hogy elérjük a pénzügyi tudatosságot.
A megkérdezett államokban a kitöltők átlagosan 3 pontot értek el 5-ből ebben a szekcióban, és mindössze 42 százalékuk volt képes elérni többet, mint a minimum 3 ponthatárt.
A felmérésben Magyarország is részt vett, hazánk pedig az OECD - átlagot súrolja. A 26 vizsgált országból mi a középmezőnyt értük el. Azonban nem csak mi teljesítettünk gyengén a felmérésen, hiszen a kutatóközpont kiemelte, hogy szinte minden országnak van hova fejlődnie, mivel a lakosság nagyrésze alig rendelkezik a mindennapi élethez szükséges pénzügyi ismeretekkel. Magyarország a maximális 60 pontból 12,3 pontot szerzett a pénzügyi műveltséget mérő komplex felmérésben. A világátlag 12,7, míg azoknak az országoknak, akik tagjai az OECD-nek 13. Így Magyarország nemzetközi szinten a 14. helyen áll pénzügyi tudatosság terén.
A felmérés az alapvető pénzügyi fogalmak ismeretét is vizsgálta, itt hazánk kissé az átlag alatt teljesített. A résztvevők nehezen bírkóztak meg azokkal a kérdésekkel, hogy mi az egyszerű kamat, a kamatos kamat, valamint olyan fogalmakkal, amelyekkel napi szinten találkozhatunk. Ennek ellenére pénzügyi ismeretek terén nincs jelentős lemaradásunk a többi országhoz képest, viszont pénzügyi döntéseinkben és hozzáállásunkban alulteljesítünk.
A magyarok szeretnek költekezni, de nem vezetik tudatosan a pénzügyeiket. Hiába ismerik a fogalmakat, nem használják azokat. Nem járunk élmezőnyben pénzügyi tervek készítésében, sem azok követésében, nem figyeljük a kiadásainkat és amennyiben szert teszünk megtakarításokra, az többletbevételből érkezik és nem tudatos tervezésből.

Régebbi hírforrás(ok): Zsigeri pénzügyi alapismeretekre és testre szabott tanácsadásra egyaránt szükség van - Kiszámoló blog az OSZK-MIBE konferencián link Az önkormányzat a könyvtárba irányítja az adóssággal küzdő lakost link

Kölcsönzik is a papírszínházat - a képernyőhöz szoktatás helyettFEL

10 éve már mutattunk képeket egy saitamai közkönyvtárból link a kamishibairól link , a japán eredetű, papírból készült, eredetileg utcaszínház alkalmazásról. A papírszínházzal lényegében egy kisebb, papírból készült bemutató doboz segítségével lehet képeket mutogatni, melyeket a mesélő hangja kísér. A doboz képei lehetnek előre gyártottak - ilyenek gyűjteményét kölcsönzi a könyvtár - illetve gyerekek által rajzoltak is. A fotókat ld.: link (fotók: MG, link ). A gyártó által kínált ismertető videó: link
A papírszínházat Németországban is bevetették egyes könyvtárak, így a Hamburg Közkönyvtára is. Az eszköz "low-tech", azaz keménypapírból is elkészíthető, akár könyvtári gyerekfoglalkozás keretében is. A német könyvtárban kölcsönzött csomag magába foglalja a kartonból készített keretet és a képeket is. Persze, lehet tartósabb, pl. fából készült változatot is használni. (MG)
Egy 8 perces videópélda a szintén német nordholmi könyvtárból link .

Régebbi hírforrás(ok): 'Képmutatás' -- mesélést segítő eszköz a Saitamai Megyei Könyvtárban link

Nincs különösebb látnivaló - az élet része a gendersemleges wc, a könyvtárban isFEL

... mint ahogyan saját otthonunkban is. Legalábbis túlnyomó többségünk lakásában nemtől függetlenül ugyanazon mellékhelyiséget használjuk. Tehát nincs különösebb látnivaló abban sem, mégha "rémisztő" hírek jelennek meg hazai orgánumokban, hogy ebben vagy abban az országban gendersemeges wc-ket vezetnek be. A szabályozásokat nem ismerem, csak látom pl. Németországban, hogy gyakran használják e megoldást. Az, hogy a lakosság kb. 2%-át kitevő interszexuális népesség - mely ha a világ népességét tekintjük, akkor kb. Oroszország összlakosságával ér fel az arány (vö.: link ) - jobban érzi magát, természetesen nyereség a többi 98%-nak is. A gesztus csendes. Tehát nincs különösebb látnivaló, senkinek, semmilyen értelemben sem. Ahogyan a 2% sem jelenik meg általában harsányan - azon túl, hogy saját nemisége a 100% bármely tagjának időnként identitásának kommunikálandó meghatározó elemét képezi. S miért ne tennénk 98% helyett 100% kedvébe, ha nem jelent különösebb ráfordítást? Pláne új építéseknél. Kisebb könyvtáraknál pedig nem is merül fel a kérdés. (MG)


Továbbra is megérheti a könyvtári mobiltelefon-használati oktatás - ha van hozzá szaktudásFEL

Van hazai példa arra, hogy közkönyvtárban mobiltelefon használatát tanítják. Úgy tűnik, továbbra is szükség lehet ilyen szolgáltatásra. (MG)

A magyarok kevesebb mint harmada ellenőrzi legalább havi rendszerességgel mobilhasználatát, minden ötödik megkérdezett pedig csak akkor foglalkozik vele, amikor túl magas a telefonszámla, illetve az egyenlege vagy az adatkerete kimerült - derült ki egy friss reprezentatív kutatásból. A magyarok mobilhasználati tudatosságát vizsgáló kutatás arra is rávilágított, hogy 25 százalék még csak nem is tudja, hogy hol találja meg a kimenő és bejövő hívásokkal, az SMS-ekkel és az internethasználattal kapcsolatos adatokat a telefonjában.
A magyarok 21 százaléka havonta többször, míg 9 százalékuk a havi számla beérkezésekor ellenőrzi a mobilhasználatát; 20 százalékuk pedig csak akkor foglalkozik vele, amikor a költségek túl magasak vagy a szolgáltatás nem elérhető - derült ki a BillKiller megbízásából a Pulzus kutatócég által végzett friss reprezentatív felmérésből. Emellett 19 százalék vallotta azt, hogy a számlán szereplő összegtől függetlenül egyáltalán nem foglalkozik a mobilhasználattal, a fennmaradó 28 százalék számára pedig a korlátlan mobilhasználat miatt ez nem releváns. (Pénzcentrum)


Összevonás Kalocsán - trend lesz?FEL

A Kalocsai Innovációs és Közművelődési Központ Nonprofit Kft. veszi át a Művelődési Központ és Könyvtár feladatait és dolgozóit.
Kalocsán az elmúlt hetekben, hónapokban döntően talán érzelmi, de kétségtelen nyíltan ellenzéki politikai okoktól vezérelve is, a Művelődési Központ és Könyvtár feladatainak átvételével, egy az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő cég keretein belül történő gazdaságosabb és hatékonyabb továbbvitelével kapcsolatban felmerült már minden, és mindennek az ellenkezője. Részben a pandémia miatt nem ülésező képviselő-testület miatt találgatott, kombinált szinte már mindenki. Álhírek és azok hivatalos cáfolatai, lejárató írások jelentek meg, így nem csoda, hogy ebben a helyzetben esetleg még azokat is elbizonytalanították, akik a polgármesterben és az őt támogató képviselőkben, az ő értékítéletükben bíznak. Esetleg más, nagyobb településeken megfordulva, tájékozódva már kézzel fogható eredményét látták, milyen előnyökkel jár, ha a művelődési és rendezvényszervezői feladatokat egy 100 százalékban az önkormányzat tulajdonában lévő, de már áfa-visszaigénylésre jogosult társaság látja el, és nem egy hagyományos értelembe vett olyan költségvetési szerv, mint amelyen a testület többségének augusztus 25-i döntése nyomán szeptember 30-ig még a városi televíziót is működtető Kalocsai Művelődési Központ és Könyvtár.


Nagy baj, ha csak a sikerekről szólunk - a sikertelenség is közös erőforrás lehetFEL

... mármint akkor, ha képesek vagyunk a tanulásra.

- Tévednek a kutatók, ha kudarcnak hiszik, hogy eredménytelen egy gyógyítási ötletük. Több ezer orvosi tanulmány eredményét tartják vissza gyógyszergyárak és egyetemek Európa-szerte. Erről tett közzé figyelmeztető összefoglalót az Oxfordi Egyetem és egy beszédes nevű civil szervezet, a medicinakutatások átláthatóságával foglalkozó Transparimed. Az EU-szabály ugyanis az, hogy a kutatás lezárása után legkésőbb egy éven belül közzé kell tenni az eredményeket az EudraCT nevű uniós adatbankban. Ez kifejezetten vonatkozik arra is, ha a kutatók azt állapították meg, hogy nem működik a hatóanyag vagy eljárás, amellyel próbálkoztak.
A dolog emberi oldalát, amelyre több német lap és tévé is hivatkozott, a halálos eperákban szenvedő Michael Zehnbauer pár évvel ezelőtti esete illusztrálja. Utolsó heteiben reménykedett egy új gyógyszerben, amelyet azonban - kutatási eredmények híján - az egészségbiztosító nem finanszírozott. Unokaöccse, egy orvos, Peter Grabitz csak a nagybácsi halála után tudta kideríteni, hogy a közzé nem tett kutatás eredménye negatív volt: a szer nem segített volna, a remény hamis volt. Az unokaöcs azóta az Egészségügyi Világszervezet munkatársaként küzd az orvosi kutatások nyilvánosságáért.

A titkolózás vagy legalábbis hanyagság nemcsak a páciensek és a kezelőorvosok helyzetét nehezíti, hanem a kutatási pénzek pazarlása is - mondja a Transparimed alapítója, Till Bruckner. Nem nehéz elképzelni, hogy az eredménytelennek tűnő kutatásokat más tudósok, tájékozatlanságból, újra elkezdik. (Valójában pedig az is eredmény, ha valamiről kiderül, hogy alkalmatlan valaminek a gyógyítására. Ezt illusztrálják a Covid-járvány közben reményeket keltő, majd e betegség ellen hatástalannak bizonyult szerek, a hidroxiklorokin és társai is.) Peter Grabitz logikus magyarázata a kutatók magatartására: negatívnak vélt tanulmányokkal nem terem nekik babér, ezért nem foglalkoznak vele tovább, és másra fordítják energiáikat.


Hadjáratot indítottak az ELTE bölcsészei a budapesti neonreklámok megmentéséértFEL

A petíciót bárki aláírhatja, akinek a lelkét megsimogatja a retro-vibe. A hetvenes években fénykorát élő neonreklámokból ma már csak pár darab látható a főváros utcáin, és ezek sincsenek jó állapotban.
"Hallgatóinkkal az ELTE BTK-n azért hoztuk létre 2017-ben a budapesti neonok gyűjteményét, hogy legalább fotókon és leírásokon keresztül értelmezhető maradjon a fogyatkozó neonörökség. Kutatás közben értettük meg, hogy a neonok nem csak cégérként, reklám- és cégtörténeti emlékként értékesek, de épített környezetünk színes meta-rétegeként pótolhatatlan várostörténeti örökséggé váltak" - mondta dr. Fodor János, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet adjunktusa, a Neon 2017 projekt vezetője. "Tetőkön, homlokzatokon elhelyezve házainkat, életünk tereit jelölik évtizedek óta, korszakhatárokon keresztül jelenünket gazdagítják múltunk formakultúrájával, tipográfiájával, sőt, a letűnt hatalom népnevelő ambícióira is figyelmeztetnek. Térkép, fotók, leírások őrizhetik és kutathatóvá tehetik az eltűnt neonok emlékét, de nem pótolják az eredeti élményt, a mindennapi találkozást, e környezetünket tovább jelölő örökség fennmaradását."
Patkós Luca és Racskó Tamás most annak érdekében indított petíciót, hogy a főváros vegye gondozásába ezeket a muzeális értékkel bíró tárgyakat. Úgy látják, az utolsó pillanatok vannak arra, hogy még néhány eredeti neont megmenthessünk. A petíciót ezen a linken link írhatják alá a kezdeményezést támogatók:

Régebbi hírforrás(ok): Térképre vitték a fogyatkozó budapesti neonörökséget link

A lassú kihalás a magyar települések egyötödében - egyre nehezebb lesz könyvtári ellátásuk isFEL

114 magyar településen 10 százalék, vagy az alatti a fiatalkorúak aránya.
Magyarország egyik kezelendő kihívása az elöregedő társadalom. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010 és 2020 között a 18 év alattiak népességen belüli aránya 18%-ról 16%-ra csökkent, a gyermeket már nagy valószínűséggel nem vállaló 40-59 év közöttiek aránya 28%-ról 30%-ra, míg a 60 év felettiek aránya 22%-ról 26%-ra nőtt. Az adatokban az időközben külföldre távozó 350 ezer, jellemzően 50 év alatti nincs is benne - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb jelentésében. A közleményben hozzáteszik, hogy az elöregedés és a népességfogyás nem csupán országos probléma: sok települést sújt nemcsak a nemzetközi, hanem a belső elvándorlás is.

A települések jelentős részén inkább az egészségügyi és szociális ellátásra kellene költeni a sport és hitéleti célú, vagy egyéb presztízs beruházások helyett. Ugyanígy sokkal célszerűbb volna az alsórendű utakat gyors ütemben felújítani (a szakrendelők és kórházak eléréséhez), mint újabb gyorsforgalmi utakat, ki nem használt vasútat építeni.




Analógiák

Merünk-e a könyvtárakról őszinte és ütős imázsfilmet készíteni?FEL

Kicsit rasszista, kicsit büdös: Linz meglepően őszinte imázsfilmmel csábít/űz el örökre. - Nagyjából az összes turisztikai klisével szembemegy a város promóciós filmje.
Valószínűleg úgy nézhetett ki a Linz Tourismus ügynökség ötletelő mítingje, hogy egy ponton megunva az addigi vitát valaki felszólalt a csapatból: mi lenne, ha olyan filmet csinálnánk a városról, amit senki sem mer?
A Turizmus Online szúrta ki azt a csodás imázsfilmet, amely nem akar sem Berlint, sem Párizst de még Bécset sem csinálni Linzből, és az ott élőkkel mesélteti el Linz valódi jellemzőit. Például, hogy a város lakói közül nem mindenki elfogadó, igenis létező dolog a rasszizmus, a homofóbia vagy a kosz, nem minden városrész csillog, de itt legalább találkozhatsz egy másik, ohne schnick schnack Ausztriával. Ha neked ez nem tetszik, húzz el Bécsbe, Salzburgba vagy Kitzbühelbe! - üzeni a film.
A filmben link nem modellek szerepelnek, hanem valódi linzi polgárok, akiket a linzi filmstúdió, a Forafilm rendezője a járókelők közül választott ki - mondta a Turizmus Online-nak Kovács Balázs, a Linz Tourismus magyar piacért is felelős régiós megbízottja.
A kampányfilm pár nap alatt többszázezres nézettséget ért el, a város polgármestere a provokatív hangvétel miatt első nyilatkozatában azonban elhatárolódott a filmtől.
A premier óta a Johannes Kepler Egyetem a nagy sajtóvisszhangra és közérdeklődésre való tekintettel külön vitaestet is szervezett a városban. A vitához hozzászólók többsége a Linz Tourismus csapatának bátorságát emelte ki, hogy őszintén, klisék és köntörfalazás nélkül merték bemutatni Linz erősségeit és gyengeségeit. A viták során megfigyelhető ugyanakkor egy törésvonal: míg az idősebbek némileg ódzkodnak a film kifejezésmódjától, addig a fiatalabb generáció szerint egy "trendi és szexi" imázsfilm született.


Gondolkodás oldalról megreformálható-e - pl. a könyvtárosképzés?FEL

... Egy ilyen váltáshoz maga a pedagógusképzés is kellene hogy váltson, hiszen a fentiekből következően az sem felel meg a mai kihívásoknak.
Gyarmathy Éva, klinikai és neveléslélektani szakpszichológus: - A pedagógusképzésben eleve a tananyag átadására készítik fel a pedagógusokat, azaz ott sem a gondolkodás felébresztésére, fejlesztésére összpontosítanak. Ott is tulajdonképpen átadnak egy tudáskészletet a tanároknak, tanítóknak, azzal, hogy ezt a tudást add tovább a gyerekeknek. Nem segítik abban, hogy nyitottan és kritikusan gondolkodjanak, nem támogatják abban, hogy átlássa a területét. Egy új tanár egy osztályban fizika órán felrajzolta a tudományterület részeit, majd elbeszélgetett a diákokkal, hogy mi az, ami őket érdekli. A gyerekeket az elektronika érdekelte, így azzal kezdte. De ez a tanár azért tehette ezt meg, mert nem volt pedagógiai képzettsége, így nem tudta, hogy ezt "nem így kell", hanem teszem azt, a mechanikával kell kezdeni a fizikai tudás átadását. Ezért én csak agyszűkítésnek nevezem a pedagógiai képzést, mert mint a példa mutatja, az csak beszűkíti egy keretbe a pedagógusok - amúgy lehet sokkal kreatívabb és nyitottabb - hozzáállását.
... Mert a gyors változásokra a gyerekek gyorsabban ráállnak, mert a fejlődésüknek abban a fázisában vannak, amikor nagyon erősen töltődnek fel, és őket nem zavarja meg a régi tudás - mert olyan nekik még nincs. Tegyük gyorsan hozzá, hogy igen, ez egy generációs kérdés is, de nagyon sok idős, tényleg jó szakember képes követni a gyors változásokat, képes szemléletváltásokra.




Kisszínes

Alig tudnak írni-olvasni a kisiskolásokFEL

A szakértők sötét jövőt jósolnak, ha az oktatás nem tud megfelelni az újabb kihívásoknak.
Már egy hét sincsen hátra, és ismét kezdődik a tanév, több mint 1,8 millió gyerek megy iskolába. A koronavírus-adatok egyelőre lehetővé teszik a tantermi oktatást, amelyhez az Emberi Erőforrás Minisztérium csütörtöki bejelentése is kapcsolódik, miszerint nem lesz kötelező az iskolákban a maszkviselés, illetve a testhőmérséklet-mérés sem - áll a minisztériumi közleményben.
A gyerekek várhatóan örömmel fogadták a jelenléti oktatást, hiszen 2020. március 16-ától a koronavírus-járvány miatt Magyarországon is digitális oktatás folyt az általános és középiskolákban év végéig. A digitális átállás a tavalyi tanévben a középiskolákban novembertől, az általános iskolákban ennél is később indult, így hosszú hónapokig csak a virtuális térben találkozhattak a diákok a tanáraikkal.
A digitális oktatásra átállás azonban nem ment mindenhol zökkenőmentesen. Még a legjobban felszerelt iskolákban is voltak fennakadások, ezért nem csoda, hogy azokban az intézményekben, ahová a szegényebb családok gyermekei járnak, ez a feladat még nagyobb kihívás elé állította az oktatás szereplőit. A szakértők sötét jövőt jósolnak, ha az oktatás nem tud megfelelni az újabb kihívásoknak.
Egyes szakemberek úgy vélik, a helyzet akár elvezethet oda is, hogy a hátrányos helyzetű diákok lemaradása hatványozottan növekszik, és az elveszett tudást csak nyomokban tudják bepótolni, vagy az első-második osztályos gyerekek nem kellő alapossággal sajátítják el az írás-olvasást.


Cenzúralebontó sajtószabadság-könyvtár épült a MinecraftbanFEL

A sajtószabadság, melynek az optimista becslések alapján a XXI. századra minden korábbit meghaladó mértékben ki kellett volna bontakoznia, minden korábbinál nagyobb veszélyben forog, ahogy a cenzúra számos helyen vált napi gyakorlattá. A Reporters Without Borders nonprofit szervezet ezért egy virtuális könyvtárat hozott létre a Minecraft videojátékban, hogy bárhol a világon hozzáférést biztosítson a cenzúra alá vont könyvekhez és cikkekhez.
Cenzúra nélkül
A könyvtár neve The Uncensored Library link , és olyan könyvek, illetve cikkek olvashatóak az épületben, melyek például Egyiptomban, Mexikóban és Oroszországban hozzáférhetetlenek. A koncepciót a Reporters Without Borders (RSF) a német DDB reklámügynökséggel közösen dolgozta ki, blokkláncra épülő, felhő alapú adattárolást használva, melyet képtelenség kívülről blokkolni.




Információforrások

Minden idők 100 legjobb ifjúsági könyve - a Time magazin szerintFEL

A legnagyobb hatású YA-könyveket összegyűjtő listán olyan szerzőket találunk, mint Louisa May Alcott, L. M. Montgomery, J. D. Salinger, Meg Cabot vagy John Green.
Izgalmas listát publikált a Time: minden idők száz - szerintük - legjobb ifjúsági könyvét gyűjtötték össze és tették közzé kronologikus sorrendben, kezdve az 1800-as évektől. Ami azt illeti, valójában ez egy frissített lista, 2015-ben ugyanis már közzétettek egy ilyen gyűjtést, de most azt vallják a szerkesztők, akkor még nem sejtették, hogy ebben a kategóriában mennyire drasztikus elmozdulások lesznek, abban a tekintetben, hogy a könyvek kiket reprezentálnak, kiknek szólnak, kiknek a hangja hallható bennünk.
Mindennek eredményeként a mostani listán erősen jelen vannak a közelmúltban megjelent ifjúsági könyvek: több mint 50%-uk az elmúlt évtizedben jelent meg. A régebbi könyvek közt megtaláljuk például a Kisasszonyokat, Anne Frank naplóját és A Legyek Urát is. A frissebbek közt pedig olyan szerzők könyveit láthatjuk, mint Angie Thomas, Jenny Han, John Green vagy Nnedi Okorafor.


Így főzünk mi - befogadás a kulinárián keresztülFEL

Peru, Kamerun, Vietnam, Libanon, Brazília, Oroszország, Marokkó...
Magyarországon csaknem 400 ezer olyan ember él, aki az elmúlt pár évtizedben telepedett le nálunk. Többségük a szomszédos országokból származó magyar és nem magyar nemzetiségű, de az Európán kívüli országokból érkezettek száma is több tízezerre tehető. Amellett, hogy ezek az emberek megtanulták vagy tanulják nyelvünket, megismerték és elsajátították szokásainkat, itt dolgoznak, itt járnak iskolába, itt alapítottak családot, házastársaik, gyermekeik - és ők maguk is egyre inkább - magyarok. Ugyanakkor hoztak is magukkal más nyelveket, a miénktől eltérő szokásokat, másfajta öltözködést, más világszemléletet és más ízeket.

Mautner Zsófia beszélgetései, a könyvben megjelenő emberek, sorsok és ételek egyszerre igazolják a fenti tapasztalatokat és cáfolják is azokat. Távoli kultúrák ételeinek egyszerre idegen és ismerős ízei, kalandos, fordulatos sorsok, egzotikusan csengő, sokszor kimondhatatlannak tűnő szavak, történetek, színek, szagok, hangok és sok-sok érzelem és életerő árad az itt közreadott történetekből és a hozzájuk szorosan kapcsolódó ételek bemutatásából. Tizenöt portré, tizenöt sors, tizenöt kultúra és legalább háromszor ennyi étel - igazi kultúrák közötti találkozások, Magyarországon, ma. Gyakran tekintünk a köztünk élő bevándorlókra jövevényként, vendégként. A könyvet lapozva, az ételeket elkészítve átélhetjük, milyen, amikor ők látnak vendégül minket. Így főznek ők. Főzzünk így mi is, egy színesebb, befogadóbb, boldogabb Magyarországon!




legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

A heti ingyenes KIT Hírlevelet megrendelheted a kit@gmconsulting.hu-ra írt "Megrendelés" tárgyú levéllel, név és intézmény megadásával, mellyel jelzed az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak elfogadását.

A hírlevél lemondása: ugyanígy, de „Lemondás” tárgymegjelöléssel.




Hírlevélről

A hírlevél hetente (júliusban, augusztusban kéthetente), térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Közel 28.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
700 fő

Olvasói létszám:
kb. 1000 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x%-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás között megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.
Adatkezelési tájékoztató

A KIT tulajdonosa:

GM Info Consulting Kft.
www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról