Szakemberként természetesen szívesen olvassuk a költségvetést, hogy lássuk, mennyi pluszpénz jut a könyvtáraknak. Hollandia másik 99,9999%-át teljesen más dolgok érdeklik. Az infláció tombol, és különösen az energiaköltségek válnak sok ember számára teherré. A fűtés sok helyen kikapcsolva vagy csak minimálisan bekapcsolva marad. És talán a könyvtárak segíthetnek néhányan ennek a csoportnak - írja blogjában Mark Deckers, holland könyvtári tanácsadó.
Beszéltem egy nagyvárosi könyvtár igazgatójával, aki arra számít, hogy télen megnövekedhet a látogatók száma a "termosztátos menekültek" miatt, akik lekapcsolják otthon a fűtést. Még aznap este leültem hat önkormányzat tanácsosaival és polgármestereivel, hogy megvitassuk a könyvtár jövőjét. És bizony, egy tanácstag pontosan ugyanezt mondta: nem akar-e ezzel kezdeni valamit a könyvtár? A fiókkönyvtár illetékes vezetője megígérte, hogy holnap el is kezdi a munkát.
Jut eszembe... Minél többen vannak a könyvtárban, annál kevésbé kell magának a könyvtárnak fűtenie. Minden egyes belépő 100 Wattnak megfelelő hőenergiát ad le :-)

Kérdés persze: van elég hely a könyvtárakban? A könyvtári statisztika szerint, mely "valós idejű" adatokat tartalmaz, összesen 16.753 tanulóhellyel rendelkeznek a könyvtárak. (Tavaly még 15 030 volt, azaz a szám tehát rohamosan növekszik.) De vajon elég egy hideg télre, magas energiaárakkal? Van lehetőség szükség esetén a sürgősségi helyszínekre eljutni? Őszintén szólva nem hiszem, hogy olyan őrült ötlet a kollégákkal együtt gondolkodni ezen.

Mi is kellene ahhoz, hogy ideiglenesen, de felelősségteljesen 30 000 vagy 100 000 férőhellyel bővüljön a könyvtárak száma? - Tehát kedves könyvtárigazgató úr, szeretné továbbítani ezt a cikket köztisztviselőjének és polgármesterének? És kedves polgármester és köztisztviselő! A könyvtár már segített a koronaválságban, talán ezúttal is tudnak segíteni. Ehhez a segítéshez a könyvtárnak szüksége lehet extra felszerelésre. Ezek azok az idők, amikor olyasmiket teszünk, amelyeket soha nem gondoltunk szükségesnek: segítünk járvány idején, nyelvleckéket adunk, mert háború van Európában, vagy olyan hollandokat fogadunk be, akik nem tudják megfizetni a fűtésszámlájukat... Őrült idők ezek - írja a holland szakember. (ford.: MG)

A brit lakosság is a növekvő energiarák miatt hidegen maradó otthonokkal küzd, ezért várhatóan sokan a könyvtárakat vagy múzeumokat választják majd a melegedés helyszíneként. Emiatt az intézmények a minisztereket kérik, hogy biztosítsanak új finanszírozást a látogatók kiszolgálása érdekében.
A könyvtárak és múzeumok szeretnének tovább nyitva lenni, és folyamatos fűtést biztosítani. Azonban jelenleg maguk is problémákba ütköznek a terek felfűtésével. Például a Catalyst Science Discovery Központ és Múzeum közölte, hogy az éves gázszerződés megújítására vonatkozó árajánlat 9700 fontról 54 362 fontra emelkedett (átszámítva kb. 4,5 millió forintról 24,8 millió forintra).
A számlák fizetése mellett a helyzet más jellegű befektetést is igényel. Például egy Greenwichben könyvtárakat üzemeltető karitatív társadalmi vállalkozás már 28 000 fontot (kb. 12,8 millió forintot) költött új ülőhelyekre és egyéb bútorokra is a növekvő látogatószám miatt. Terveik szerint a könyvtárakat kifejezetten melegedő helyként népszerűsítik majd azok számára, akik nem tudják fizetni az otthonaik fűtését. A könyvtárak és múzeumok általánosságban is a helyi tanácsok, közösségi csoportok és jótékonysági szervezetek által biztosított meleg központok országos hálózatának részei lesznek. Ugyanis a gondozóotthonok a jelenlegi helyzet szerint 500 százalékos energiaár növekedéssel is szembenézhetnek, amire nincs fedezet, és egyelőre nem biztosított semmilyen kormányzati megoldás. Ha a helyzet nem változik, akkor kulcsfontosságúvá válik a melegedő központok létesítése és megfelelő kialakítása. (ref.: Habók Lilla)

A helyi és megyei könyvtárak kénytelenek időnként "újra feltalálni önmagukat" és olyan feladatokat is vállalni, amelyek jellegükhöz mérten meglepőek - állapította meg Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója annak az adatnak kapcsán, hogy az elmúlt harminc évben az ország könyvtárainak felét bezárták, látogatottságuk pedig lényegesen csökkent.

Az elmúlt napokban láttak napvilágot a médiában az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett adatok, amelyek rámutatnak, hogy a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben mintegy felére csökkent a romániai könyvtárak száma, és a meglévők látogatottsága sem ad okot a derűre. Valóban ennyire elmaradtak a könyvek az életünkből, vagy csak más, statisztikailag kevésbé mérhető formában, elektronikusan, esetleg újon vásárolt könyveket olvasunk?
Ha a statisztikák valósan tükrözik a nyomtatott kiadványok iránti érdeklődést, következő kérdésként merül fel, miként lehetne a csökkenő tendenciát a meglévő könyvtárak támogatásával és népszerűsítésével megfordítani.

Egységes elképzelésre lenne szükség Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója úgy véli, léteznie kellene egy országos, törvényalkotási síkon is egységes elképzelésnek a könyvtárak eredményes, operatív támogatását illetően, amelynek alapját elsősorban a logisztikailag összehangolt fejlesztések, az adminisztrációs eszközök biztosítása, illetve a bürokratikus akadályok elhárítása jelenthetné. Meglátása szerint amíg ez országos szinten nem következik be, a könyvtárak kénytelenek rögtönözni, és a jól működő mintákból kell átemelniük az alkalmazható példákat. Szonda Szabolcs a Krónika kérdésére rávilágított, a sepsiszentgyörgyi intézménynek is lenne helye a növekedésre, de a közel 4000 fős, stabil olvasótábor - amely nem csak belépővel rendelkezik, hanem igénybe is veszi az intézmény szolgáltatásait - egyelőre szinten tartja a könyvtárhasználatot.

A magas energiaárak és a növekvő költségek miatt nehéz helyzetbe kerültek Győr-Moson-Sopron megyében a kulturális intézmények és sportlétesítmények is.
Bezárja hétfőtől a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér a nagyrészt gázzal fűtött művelődési házakat, a fiókkönyvtárakat. A Baross úti könyvtár hétfőtől péntekig 13-18 óra között, a ménfőcsanaki Bezerédj-kastély minden hónap második hetében négy napig tart nyitva. Mint Horváth Sándor Domonkos intézményvezető tájékoztatott, a Herman Ottó utcai könyvtárban 300 milliós energetikai korszerűsítés folyik január közepéig, utána szinte nulla lesz a rezsije. Hozzátette: az idős, nehezen mozgó olvasók kedvéért könyvfutárszolgálatot hoznak létre, amely kérésre házhoz viszi a könyveket.

"Ami ma közkézen forog, azt már digitalizáltuk."
Ki gondolná, hogy a régi lapok közül a sportújságok a legnépszerűbbek? És hogy az arcfelismerő program révén régi festményeken is be lehet azonosítani, kik vannak rajta? Biszak Sándorral, az Arcanum Adatbázis Kft. vezetőjével a több mint harminc éves tudástár történetéről, a mesterséges intelligencia vívmányairól és a nehezen fellelhető lapokról beszélgettünk. Szerinte az a jó a régi napilapokban, hogy mindenki talál bennük hírt ismerősről vagy rokonról.
MH: Hogyan épül fel az önök által létrehozott adatbázis?
BS: Az Arcanum Digitális Tudománytárban magyar nyelvű újságok, folyóiratok olvashatók, emellett az Arcanum által fejlesztett Hungaricana közgyűjteményi portálon mintegy száz könyvtárból, múzeumból, levéltárból képeslapok, térképek, festmények, középkori oklevelek és népzenei hangzóanyagok, kották is találhatók bőségesen.
MH: A könyveket egymás után beszkennelik és ingyen vagy díj ellenében elérhetővé teszik az interneten, hanem önöknek valamilyen rendszerbe is bele kell illeszteniük ezeket a szövegeket.
BS: Valóban nagyon nehéz megfogni, mi alapján próbálom a digitalizálást elindítani. Nem is gondolná az ember, hogy a legjobb a kiadónkénti csoportosítás. A Google másképp oldotta meg. Elment a New York Public Library-ba, és az elsőtől a kétmillió-ötszázezredik könyvig mindet digitalizálta. Utána átment egy másik könyvtárba, és ott is digitalizálta a könyveket. Nekünk ez nem megy. Mi kiadónként digitalizálunk. Most nagyjából húsz kiadó műveit archiváltuk már. Amikor körbevezettem önt, a Szent István Társulat könyveit láthatta feldolgozás közben.
MH: Mit tartalmaz a Hungaricana oldal?
BS: Több mint száz közgyűjteménnyel és levéltárral működünk együtt. A Hungaricanában megtalálhatóak a középkori magyar oklevelek, régi térképek, a szerencsi Zemplén Múzeum több mint félmilliós képeslapgyűjteménye, a teljes magyar népzenei gyűjtemény, húszezer óra hangzó népzenei anyag és kották is. Az én kedvencem Fodor Sándor Neti bácsi, kalotaszegi prímás. Bartók, Csoóri, Sebő és mások zenéi, gyűjtései is hallgathatók.

AZ ENSZ 17 fenntartható fejlődési célja (SDG-k) 2015-ös bevezetése beágyazódott a kutatói közösségbe. Sok kutatásfinanszírozó például ma már bizonyítékot kér arra, hogy a pályázati terv összhangban van-e velük. Az egyetemeket a fenntartható fejlesztési célok felé tett előrehaladásuk alapján mérik (ld. pl. a Times Higher Education (THE) Impact Rankings-et.
Továbbra is kérdés azonban, hogy a könyvtár hogyan tudja ezeket legjobban támogatni, vagy hogy feladata-e ez egyáltalán. Lássunk néhány USA-beli tilppet a megvalósításra.

1. Ne a nulláról kezdd
Rengeteg segédanyag létezik. És nézd azt is meg, hogy mi zajlik már az intézményben. Fenntarthatósági kezdeményezések szinte minden egyetemen léteznek, gyakran a hallgatók és az elkötelezett munkatársak nagyszerű munkájának köszönhetően.

2. Illeszd be az SDG-ket könyvtára stratégiai tervébe
Ha kommunikálod, hogy célod a fenntartható fejlődés, az azt üzeni munkatársaidnak és a tágabb közöség tagjainak, hogy szeretnéd: eszerint véleményezzenek téged.

3. Támogasd az SDG-ket az egyetemen
Ez lehet egyszerűen az SDG-kkel kapcsolatos információk megosztása. Van, ami jelentős beruházással jár, mint például a könyvtár napenergiára való átalakítása. Keress módszereket, amelyek segíthetik intézményeiket az SDG-vel kapcsolatos kutatási erősségek és tevékenységek azonosításában, megünneplésében és támogatásában. Elvezetheted a felhasználókat az SDG-tartalomhoz olyan csatornákon keresztül, mint a LibGuides, vagy egyedi, az SDG-kkel kapcsolatos gyűjteményeket hozhatsz létre, fejlesztheted az SDG-műveltséget olyan oktatási programok kidolgozásával, amelyek elősegítik az írástudást az SDG valamennyi kulcsfontosságú területén. (ref.: MG) (folyt. köv.)

Az igények szerint alakul ezentúl a debreceni könyvtár kínálata. Néhány kattintással a könyvtár új katalógusából a frissen megjelent könyvekre is kereshet az olvasó, sőt, igényelheti is a kötetet egy debreceni innovációnak köszönhetően.
A részletekről szerdán a könyvtár központi épületében volt szó. Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Könyvtár igazgatója elmondta, hogy két különálló terület, a terjesztői hálózat és a kölcsönzés találkozik most az olvasói élmény javításának céljából.
- Az innováció arról szól, hogy az olvasó számára hogyan tudjuk azokat a dokumentumokat hozzáférhetővé tenni, amiket eddig nem. A könyvtár kiadott adóforintjai így hasznosulnak legjobban, de nemcsak a gazdálkodás, hanem az olvasók elégedettsége miatt is hasznos. Ha megjelenik egy újdonság, az olvasó azonnal megrendelheti, és a könyvtár beszerzi azt - összegezte a mindössze 4 és fél millió forintos fejlesztés lényegét.

Puskás István alpolgármester rámutatott: az innovációnak egy fontos eleme, hogy gyors és hatékony legyen az ötlettől a megvalósulásig. Ebben a tekintetben is mintaértékű a projekt, mely 3 hónap alatt valósult meg.
Nyáry Krisztián, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója elmondta, hogy a könyvkiadás és a kölcsönzés ilyen összekapcsolásával a bőséges magyar könyvkínálatból választhat az olvasó, és a megrendeléstől számítva 5 napon belül már kezében tarthatja a kiválasztott olvasmányt. - Az olvasó ország mindenkinek az érdeke - mutatott rá végül.

Nem, nem a könyvtár a legjobb szolgáltató, ebben sem! Legalábbis önmagában biztosan nem. Ezért együttműködik olyan szakemberekkel, szervezetekkel, akikkel közösen viszont már nélkülözhetetlen szolgáltatásokat tud kínálni.
Az Itzehoei Városi Könyvtár link "Szeniormunka" kis prospektusában - a fotókat ld.: link - szól az időseknek nyújtott médiakínálatról, valamint az idősekkel valamilyen módon kapcsolatot tartó embereknek szóló kínálatról. Ezen belül kiemeli a demenciával foglalkozó anyagokat. (Ami felveti az ageizmus nem túl szerencsés lehetőségét vö.: link . Az sem biztos, hogy szerencsás, ha gingkolevéllel illusztrálják a prospektus, ami ugyanis a demencia kezelésének hatóanyag-forrására utal.) Megemlítik a témában a 8-10 dokumentumot tartalmazó médiatasak kölcsönzésének lehetőségét is.

A könyvtár honlapját tekintve a programkínálat első oldalán két, időseket célzó előadássorozatra hívják fel a figyelmet: Információ az idősgondozásról, ill. Demens partnerek kezelése. (Ez utóbbi érdekessége, hogy ez előadást nem németül, hanem a helyi alnémet dialektusban hirdetik és tartják meg link .) Az előadók természetesen nem könyvtárosok, hanem vonatkozó szakmai szervezetek munkatársai. A könyvtár csak a platformot - helyszín, publicitás, szervezés, hallgatóság - biztosítja, mert ahhoz ért; a kínált tartalomhoz sokkal kevésbé. (MG)

A kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
13 - a könyvtárak minősítése egy könyvtári lobbicsoport műve
6 - igenis, van köze
0 - nem a könyvtárak teljesítménye, hanem a vírus az ok
18 - eltér egymástól a minősítési rendszer és a használók minőségfogalma
1 - megírom: kit@gmconsulting.hu
Egy egyetemi főkönyvtáros meglátása: "... a könyvtári minőség és a könyvtárhasználók száma nincs közvetlen ok-okozati kapcsolatban (a minőség és a vevők száma se, ezt tudjuk). A minőséget legjobban a használói elégedettséggel mérhetjük, de a magas elégedettség mellett is fogyhat a használói tábor (tehát egyre kevesebben vannak, de akik maradnak, azok elégedettek). A könyvtárhasználatot egyre inkább kiváltják más könyves/infóforrásos hozzáférési módok, valamint a könyvtári rendezvényeknek is számtalan "helyettesítő termékük" van. Beugrik erről "A nagy likvidátor" c. filmben a címszereplő beszéde, lásd:
link
A könyvtárak talán sosem voltak ennyire korszerűek és tudatosak, mint ma, mégis egyre jobban zsugorodik a használói táboruk. Az alapszolgáltatásuk sarkantyúvá vált egy olyan világban, ahol már nem lóval közlekednek a tömegek. Ezt a legtöbb könyvtár(os) is tudja, próbál más, egyre inkább már nem is az olvasás(kultúrá)hoz, informálódáshoz, tájékozódáshoz kapcsolódó szolgáltatásokkal bevonzani (pl. makerspace), nagyon eltérő sikerességgel.
Természetesen valószínű, hogy a minősítési rendszer és a használók minőségfogalma is eltér - hogyne, hiszen az egyik egy RENDSZER, a másik pedig egy szubjektív ÉRZET vagy KÉPZET. Nem célszerű a kettőt szimplán összevetni, bár a "rendszerérzet" egy szintén izgalmas téma ;-)"

A vonatkozó diagram: link .

Igen súlyos kérdést vet fel a minősítési rendszer és a használók minőségfogalmának eltérése (a válaszadók fele mutatott rá erre). A minőség ugyanis - a 30 éve működő, és a szervezőknek kimondottan jövedelmező hazai minőségirányítási mozgalom alapvetése szerint nagyon helyesen: szembesülés a használói elvárásokkal. Lehet, hogy a hazai minőségirányítási rendszernek már az alapjai is légből kapottak? Máshogyan fogalmazva: kezdetektől nem azt teszik, amit mondanak, és fogadtatták el a szakma többségével?! Így már nem is meglepő, ha többen azt gondolják: "a könyvtárak minősítése egy könyvtári lobbicsoport" (a válaszadók egyharmada).
A kérdés inkább az, hogy van-e a szakmában elég józanság, hogy belássa e zsákutca létét, és reálisabb, széles körben megvitatott alapra helyezze jogos törekvéseit. (MG)

Melyek az innovációmenedzsment kihívásai és az azokra adott megoldások az USA közkönyvtáraiban. Az Urban Libraries Council Top Innovators Award díjával kitüntetett 106 városi könyvtár 219 vezető beosztású munkatársát kérték fel, hogy válaszoljanak az e-mailben elküldött online anonim kérdőívre.

Ami a stratégiát illeti, a válaszadók által javasolt megoldások a következők:
- minden kezdeményezés összehangolása a jövőképpel
- tudatos stratégiakidolgozás
- a prioritások meghatározása és értékelése
- a partnerek azonosítása az innovációk megvalósításához.
Az innovatív projektek irányításáért felelős vezetőknek figyelmet kell fordítaniuk az időre, az információra, a térre, az állományra és a technológiára. Kihívás azonban, hogy
- az információt gyakran nehéz megszerezni, mert a partnerek néha nem hajlandók megosztani a szükséges adatokat
- a tér gyakran nem elég, mert a különböző funkciójú területek versenyeznek érte
- a technológiát pedig nehéz kihasználni.
Ezek kiküszöbölésére a válaszadók számos megoldást vetettek fel, többek között
- az egyszerűségre való törekvést
- határidők rendelését a feladatokhoz
- a terek közösségi igényekhez történő igazítását
- valamint a technológiai megoldások tesztelését a tényleges bevezetés előtt.

A felmérésben részt vevők a következő pénzügyi nehézségekről számoltak be:
- a finanszírozás hiánya
- korlátozott költségvetés az új ötletekkel való kísérletezésre
- korlátozott források az újszerű folyamatok bevezetésére
- a kötetlen finanszírozás hiánya
- az innovációk több fiókkönyvtárban történő bevezetésének költségei
- nehézségek a pénzügyi források megszerzésben, mind az innovációk bevezetése előtt, mind pedig a későbbi fenntartásuk során.
A kutatás válaszadói néhány megoldást is javasoltak, beleértve az alternatív finanszírozási források, például
- a belső és külső támogatások és adományozók felkutatását
- a hasonló célkitűzésekkel rendelkező köz- és magánszektorbeli szervezetekkel való partnerséget
- valamint a költségvetés kezelésére szolgáló pénzügyi tervezést.

Többször szóltunk Somorjai Noémi kaposvári előadásáról. Pl.: Küszöbfélelem a könyvtárban - még mérni is lehet - elismertség-deficit link vagy Küszöbfélelem - elterjedtebb, mint gondolnánk link .

Előadásában a használók felé irányuló könyvtárosi kommunikációra, biztatásra is tett javaslatot. Idézzük:
- Ismerd fel a küszöbfélelem érzését, tudjad, hogy ez mással is előfordul - nem vagy egyedül, ha azt érzed, túlnőtt rajtad a könyvtár 
- Kérjél meg egy könyvtárost, hogy segítsen. Lehet, hogy nehezedre esik, mert megszoktad, hogy egyedül is boldogulsz.
- Néha a könyvtárosok kissé félelmetesnek tűnhetnek, mégis tudd, azért vannak ott, hogy SEGÍTSENEK NEKED.
- Keress egy könyvtárost, ismerkedj össze vele, mutatkozz be. A könyvtáros is viseljen kitűzőt.
- Kérdezd a könyvtárost személyesen, chatben, emailen, sms-ben, telefonon, kérj időpontot személyes találkozóra.
- Kérdezhetsz névtelenül is.

A felsőoktatási nonprofit ITHAKA augusztus 18-án bejelentette, hogy 2,5 millió dollárt fektetett be a Hypothesis link nyílt hozzáférésű annotációs [jegyzetelési] szolgáltatásba. Ebben a használók visszakereshető megjegyzéseket fűzhet a szövegekhez minden platformon, felületen, magán- vagy nyilvános szinten. Jegyzeteket készíthetnek, megjegyzéseket tehetnek, javíthatják, kiegészíthetik vagy címkefelhőkkel láthatják el a szövegeket. Az Annotation Unlimited (Anno) közhasznú társaság, az anyavállalat link azt tervezi, hogy ez a képesség minden böngészőbe beépüljön, ugyanúgy, mint a keresőmotoroknál.

A Hypothesis küldetése a nyílt, interoperábilis jegyzetelési képesség megvalósítása. A webes annotációval kapcsolatos vízió kidolgozásán és az azt támogató, nyílt forráskódú keretrendszer kiépítésén dolgozik.

A Hypothesis egyesíti előnyeit az ITHAKA digitális könyvtárával, a JSTOR-ral, amely világszerte több mint 13 000 oktatási intézményt szolgál ki. Idén ősszel ezt [az egyesített platformot] kísérletképpen több egyetemen is bevezetik az USA-ban. A tanárok is elérhetik a JSTOR-t és a Hypothesist a tanulásmenedzsment rendszereken belül. Az Anno később felméréseket készít az egyesített platformot használó tanárokkal és diákokkal, amelynek eredményeiből pl. a könyvtárak is profitálhatnak.

Az ARTSTOR több mint 2,5 millió képhez nyújt hozzáférést a művészetek, az építészet, a bölcsészettudományok és a természettudományok területén. A Hypothesis jelenleg a képmagyarázó képességeken dolgozik a Nemzetközi Kép-interoperabilitási Keretrendszer (IIIF) közösség szabványaival. Alex Humphreys, az ITHAKA Ventures és a JSTOR Labs alelnöke elmondta, hogy őket leginkább a nyílt, skálázható, fenntartható infrastruktúra kialakítása érdekli. Reméli, hogy a jegyzetelés olyan infrastruktúra lesz, amely az összes platformon kivitelezhető, beleértve a JSTOR-t is. A fejlesztés további hozadéka, hogy az oktatók által a JSTOR-ból PDF-ben letöltött anyagok használata gyakran rejtve marad az ITHAKA előtt. A Hypothesis integrációjával készült megjegyzések viszont lehetővé teszik a JSTOR és tartalomkiadói számára, hogy a JSTOR tartalmat gyűjthessen.
A jövőben az Anno arra koncentrál, hogy a Hypothesist eljuttassa az oktatási és kutatási piacokra. A Hypothesis Project később is az érdekérvényesítésre, a szabványokra és a nyílt annotációs paradigma továbbfejlesztésére koncentrál. (Ref.: Szabó Eszter)

A gyors munkavégzés készsége a megszerzett munkatapasztalattal együtt alakulhat ki, de a könyvtár- és információtudományi képzések részeként tudatosan is fejleszthető. A munkaadók elvárják a frissen végzett hallgatóktól, hogy rendelkezzenek az időgazdálkodás és a hatékony munkavégzés képességével, az Amerikai Könyvtáros Egyesület által meghatározott kulcskompetenciák között ez mégsem szerepel. Több olyan kutatás ismert, amely egyértelművé teszi, hogy az egyetemi évek alatt kidolgozott stratégiák, az elsajátított technikák, valamint a megszerzett magabiztosság hozzájárulnak ahhoz, hogy a határidőkhöz igazodó munkavégzés hatékonyabbá váljon. A legfőbb módszer e képesség fejlesztésére az, hogy időt kell szánni a begyakorlására, mégpedig kockázatmentes környezetben. Minél több tapasztalattal rendelkezik valaki, annál gyorsabb és hatékonyabb munkavégzésre lesz képes. A tanulmány azt vizsgálja, hogy egy szisztematikus, gyors munkavégzésre irányuló tréning segíthet-e a könyvtároshallgatóknak a gyors munkavégzés elsajátításában.

Összevetve a (kutatásban részt vevő) két csoportot, a kísérleti csoportban részt vevő tanulók teljesítettek jobban a záróteszten. A kontrollcsoport tagjai nehezen vették az időbeli korlátokat, mind a három feladatban rosszabb eredményeket értek el mind a teljesítés, mind a minőség szempontjából. A záró fókuszcsoportos beszélgetésen a kísérleti csoport tagjai úgy nyilatkoztak, hogy magabiztosabbnak érzik magukat az "időre menő" feladatokban, míg a kontrollcsoport tagjai kifejezték, hogy szívesen részt vennének egy gyorsasági tréningen. Felmerült a gyorsaság munkaerőpiaci értéke, az idővel való gazdálkodás hasznosítása a tanulásban általában, valamint a gamifikáció mint motiválóerő is. (Versenyfutás az idővel: gyorsasági tréning a könyvtár- és információtudományi képzéseken; ref.: Szőnyegi Zs.)

Az észak-kaliforniai kpLibrarians (a Kaiser Permanente nonprofit egészségügyi szervezetben dolgozó könyvtárosok csoportja) online képzést dolgozott ki, melyben egymástól lehetett megtanulni a különböző adatbázisok használatát. A tanfolyamon az új és ritkán használt adatbázisok használatát sajátították el a résztvevők, miközben az oktatói és a prezentációs készségeiket is fejleszthették. Az egyszemélyes egészségtudományi szakkönyvtárak munkatársait ezáltal arra ösztönözték, hogy konzultáljanak többet kollégáikkal a Kaiser Permanente rendszerén belül.
... Az online képzési forma támogatja a résztvevők önálló, egymástól független tanulását, illetve fejleszti digitális kompetenciáikat. Azon könyvtárosok számára is hasznos lehet, akik a pandémia idején bevezetett munkahelyi korlátozások vagy könyvtári felújítások, esetleg egyéb okok miatt ideiglenesen home office-ban dolgoznak.

A kpLibraries munkatársai a képzés előtt egy kérdőív segítségével felmérték a tudásszintet, majd kiosztották az egyes adatbázisokat a könyvtárosoknak, akik 5 hónapot kaptak a felkészülésre. A továbbképzésen online prezentáció segítségével mutatták be társaiknak az adatbázisokat. Az egymástól való tanulás hatékonynak bizonyult: a szakmai képzésen részt vevő valamennyi könyvtáros nagyobb magabiztosságot szerzett az adatbázisok használatában, illetve a túlnyomó többség úgy látta, hogy képes lesz a könyvtárhasználóknak is átadni az ismereteket. Az is kiderült, hogy a résztvevők a jövőben ténylegesen használni tervezik az újonnan megismert adatbázisokat.

Összegezve, az egymástól való tanulás útján történő továbbképzés eredményeképpen a könyvtárosok szakmai készségei bővültek, magabiztosságuk pedig nőtt, így a források szélesebb körét lesznek képesek használni, illetve többféle adatbázis használatában fognak tudni segítséget nyújtani az olvasóknak. A képzés lehetőséget adott arra is, hogy informális környezetben gyakorolják előadói készségeiket, és erősítsék szakmai kapcsolataikat. A cikkben bemutatott modell más kórházi könyvtári rendszerekbe is átültethető. (Egyedül és mégis együtt: öntevékeny, egymástól való online tanulás a szaktudás és a készségek fejlesztése érdekében; Szőnyegi Zsanett)

Ukrajnában egy 81 éves könyvtáros a lebombázott iskolák romjai közül szedi össze az épen maradt könyveket. "Irodalom nélkül nem lehet élni" - vélekedik ugyanis Rajsza Krupcsenko.
Az ukrán oktatási minisztérium szerint a háború kezdete óta csaknem 1900 iskola rongálódott vagy semmisült meg az orosz offenzíva miatt. Sok iskola nem is tudott kinyitni az új tanév kezdetekor. Rajsza Krupcsenko a kramatorszki iskolában dolgozott több mint negyven éven keresztül.

A Batthyáneum posztja szerint a templomtoronyban 139 1470 és 1600 közötti nyomtatott könyv, két, a 16. század első évtizedeiből származó kéziratos kötet, mintegy 60 14. és 16. század közötti eredeti okirat, néhány 17. századi eredeti és másolt okirat lapult, de megtalálták itt a medgyesi parókia körülbelül tíz, 17-18. századi regiszterét is, amelyek középkori kézirattöredékeket is tartalmaznak, eddig 9-10., 12., 13. és 14-16. századi misekönyv-részeket azonosítottak.

Szeptember 12-én nyitották meg hivatalosan a Jelenkor folyóirat és a Csorba Győző Könyvtár által szervezett második PécsLIT irodalmi fesztivált, mely hat napon keresztül tartogatott izgalmas programokat a betűk szerelmesei számára.
A rendezvény után Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszerkesztője értékelte a Pécs Mának a múlt hét eseményeit. Hangsúlyozta, tudomása szerint ma hazánkban ez a legnagyobb volumenű irodalmi fesztivál, ahol a szervezők lehetőséget adtak tehetséges fiatal szerzőknek, és több neves írót is meghívtak a nívós programra.

- Sok munkát fektettünk bele és végül rengeteg gyerekprogramot állítottunk össze az érdeklődők számára, hiszen az irodalom nem csak a felnőtteknek szól, fontos már most megszerettetni az új generációval az írást-olvasást, a klasszikusokat és a kortárs alkotókat is. Persze ügyeltünk arra is, hogy lehetőség szerint minden korosztályt megszólítsunk: középiskolások, egyetemisták, és idősebbek is megtalálták az őket leginkább megszólító előadásokat, azt mondhatom, sikeresen zajlott le az idei évben is a rendezvény. Úgy látom, tavaly óta javítottunk a médiamegjelenések terén, sokkal többen tudtak rólunk, több napon meg is lepődtünk az egybegyűltek magas létszámán. Hozzá kell tennem, hogy a hét vége felé a beköszöntött rossz idő hatására kicsit kevesebben jöttek, de így is szép számmal voltak telt házas előadások. A pécsi közönség is egyre inkább sajátjának érzi szerintem, így a fesztivál hagyománnyá és a helyi kulturális élet védjegyévé válhat reményeim szerint - foglalta össze gondolatait Ágoston Zoltán.

Az amerikai Spotify-felhasználók a mai naptól kezdve hangoskönyvet vásárolhatnak és hallgathatnak: a digitális művek iránt érdeklődő felhasználók megtalálhatják azokat a keresőben és a könyvtárban. A zenékhez és a podcastekhez hasonlóan működnek majd az ajánlások is. Az induláskor a vállalat szerint a könyvtár több mint 300 ezer címet tartalmaz.

Egy hangoskönyvet kiválasztva a lejátszás gombon egy zár ikon jelenik meg, amely azt jelzi, hogy meg kell vásárolni a művet, amit egy külön honlapon lehet megtenni. A megvásárolt művek automatikusan megjelennek a könyvtárban, és offline is hallgathatóak lesznek. A podcastokhoz hasonlóan a hangoskönyvekhez is van sebesség szabályozás, így a kívánt tempóban lehet hallgatni. A 2006-ban alapított Spotify kezdetben csak a zenei streamingre koncentrált, majd 2015-ben bevezette a podcasteket, és a második negyedéves eredményjelentése szerint mára több mint 4,4 millió podcastot kínál. A mostani lépésre mintegy két éve készül a vállalat, legutóbb tavaly novemberben felvásárolta a hangoskönyvet forgalmazó Findaway nevű céget.

A streamingszolgáltató azért döntött a hangoskönyvek bevezetése mellett, mert azok jelentős méretű, kiaknázatlan piacot kínálnak a cég közleménye szerint. A vállalat úgy véli, hogy a szegmens évről évre mintegy 20 százalékkal növekszik, annak ellenére, hogy a jelenlegi könyvpiacnak mindössze 6-7 százalékát teszi ki. A lépéssel a Spotify közvetlen versenytársa lesz olyan vállalatoknak, mint az Apple, a Google, a Rakuten és az Amazon tulajdonában lévő Audible.

Érdekes kísérleti projektet dolgozott ki Brüsszel városa a város legnagyobb klinikájával együttműködve. A kísérlet részeként azok a betegek, akinek az orvos ezt felírja, ingyen látogathatják a város múzeumait.
A Brugman Klinika pszichiátriai osztályán ápoltak igényelhetnek múzeumreceptet, ha az orvos úgy véli, hogy a kulturális feltöltődés jótékony hatással lehet lelki és testi egészségükre. Ebben az esetben a beteg és legfeljebb három kísérője ingyen látogathatja a múzeumokat.

A projektnek kettős célja van, egyrészt segítené kultúrához jutni a kiszolgáltatottabb rétegeket, másrészt terápiás célokat szolgál, nyilatkozta a RTBF belga hírportálnak Delphine Houba, Brüsszel kulturális tanácsnoka. A recepten szerepelnie kell, hogy a beteg melyik múzeumot kívánja meglátogatni, és hányan kísérik el.
A projekt kísérleti szakasza hat hónapig tart, a város öt múzeuma vesz benne részt. A kísérletet a kanadai Montréalban 2018-ban végzett hasonló kísérlet inspirálta, ahol a város szépművészeti múzeumát lehetett receptre ingyen látogatni. (Via MTI)

Gyerekként imádtam a történelmet, de újra és újra csalódnom kellett a történelemkönyvekben. Mintha az 1970-es évek előtt kizárólag férfiak éltek volna a világon. Megszállottan böngésztem a könyveket, az újságokat, a folyóiratokat, követtem a filmeket és a rádióműsorokat. A ritka alkalmakkor, amikor véletlenül feltűnt bennük egy-egy írónő vagy császárnő, örömmámorban úsztam - írja a finn író-újságíró Maria Pettersson Fantasztikus nők című könyvének előszavában.
A finn író olyan nőket akart bemutatni, akiket részben vagy teljesen elfeledtek, pedig az életük, a művészeti, tudományos vagy politikai tevékenységük megérdemelné a figyelmet. Emellett beválogatott olyanokat is, akik egyszerűen csak mertek élni, felrúgták a társadalmi konvenciókat, akiknek "lenyűgöző, vad, különleges és izgalmas" élete elbűvölte a szerzőt.
Miközben például a "kalandornők és a világutazók" életrajzai rendkívül szórakoztatóak, a Fantasztikus nők nem kifejezetten szívderítő olvasmány. Maga a szerző is elismeri, hogy "női sorsok krónikásának lenni lehangoló". Rengeteg az el nem ismert, félreállított, tudományos vagy művészeti munkáját a férje vagy a fiútestvére neve alatt végző nő. Például Mary Anning XIX. századi brit fosszíliakutató, ...

Szeretnéd tudni, mik a felkapott zenék az országodban? Nézd meg az 50 legnépszerűbb dalt, köztük a következőket tartalmazó műsorlistát, napi frissítésben: ... (ld. a forráslinken)