A könyvtári keresőt olyanná kell alakítanunk, amit nem kell tanulni, hanem átlátható és tanulás nélkül is használható - mondta Balázs László a KIT-klub szakmai háttérbeszélgetésen. A mai olvasók ugyanis a tapasztalat szerint nem gondolják, hogy tanulniuk kellene a kereső használatát, és nem is igen áldoznának erre időt. Ha nem megy számukra elsőre a keresés - vagy legalábbis nem olyan könnyen, mint a Google-ben, inkább továbbállnak. A könyvtáros pedig hiába "erősködik" az információ fontosságának mibenlétét hangoztatva, a használók nem teszik be lábukat egy általuk nagyon nyűgösen használható intézménybe.

Mindez miatt - és a "ha a hegy nem megy Mohamedhez..." elvet figyelembe véve - a katalógusban való keresést kell élménnyé tenni. Ez ugyanis sokkal olcsóbb és kivitelezhetőbb, mint minden lehetséges használót megtanítani a számára bonyolult katalógus használatára.

És nem is kell a könyvtáraknak nulláról indulniuk. Az alternatív "katalógusszolgáltatók" - Google, Moly.hu, Netflix, sőt, a Szépművészeti Múzeum katalógusfala stb. - számos könnyítést, illetve élményszerű kiegészítő szolgáltatást kínálnak, pl.:

Iskolai és szakkönyvtárban... Apropó nélkül nem hatékony a katalógushasználat. Diákok, hallgatók képzése során számukra életszerű helyzeteket kell kínálni, amelyben a használó érdekelt a megoldásban - jelezte Hajnal Ward Judit

Közkönyvtárban... Hogyan lehet a "Kérek valami jót!" igényre válaszoló könyvtárosi funkciót katalógusra alkalmazni? A szórakoztatási funkció fontosabb, mint a szakkönyvtárban: alapvetően nem gondolkodtatni kell. Jó példa erre a Szépművészeti Múzeum hatalmas fali képernyő-katalógusa - mondja Balázs László. A közkönyvtárban ilyennel lehet versenyezni a használó idejéért.

Szintén segít, ha a katalógus
- kiegészül discovery szolgáltatással (segítségével a könyvtár helyi kínálata mellett külső források is együtt kereshetőek), vö.: a FSZEK fejlesztési projektje, hasonló külföldi: link ; prezentáció a témában: link ):
- olvastat egy keveset, pl. könyvismertetésekkel, -kritikákkal
- a használó is tehet hozzá, pl. véleménye megosztásával
- folyamatosan ajánl a használó érdeklődési köre szerint (pl. hasonló olvasmányok listája).

Mindezeket a feladatokat a nagy ráfordítások miatt sem egyes könyvtárakban érdemes kialakítani. Sokkal inkább országos lefedésű projektet érdemes indítani. Már amennyiben van akarat e használószerző és -megtartó igény kielégítésére.

A kiáltvány a közkönyvtárak küldetésén túl kitért azok jogszabályi hátterére, finanszírozására, működésére, vezetésére és a partnerkapcsolatokra. Ezek néhány elemét az alábbiakban kiemeljük.

Finanszírozás, jogszabályok és hálózatok - Elvileg ingyenes a nyilvános könyvtár épületéhez és szolgáltatásaihoz való hozzáférés. A nyilvános könyvtár fenntartása a helyi és nemzeti hatóságok felelőssége. Ezt olyan speciális és naprakész jogszabályokkal kell támogatni, amelyek összhangban vannak a nemzetközi szerződésekkel és megállapodásokkal. A könyvtárakat a nemzeti és helyi önkormányzatoknak kell finanszírozniuk. A könyvtár legyen a kultúra, az információszolgáltatás, a műveltség és az oktatás hosszú távú stratégiájának alapvető eleme! Digitális tartalmak beszerzése, azokhoz való hozzáférés: a szerzői jognak és a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályoknak a közkönyvtárak ugyanolyan lehetőségeket kell adni, mint a fizikai forrásoknál.

Működés és irányítás - A helyi közösségeket be kell vonni a döntéshozatalba. A szolgáltatásoknak a közösség minden tagja számára fizikailag vagy digitálisan elérhetőnek kell lenniük. Ehhez jól elhelyezett, felszerelt könyvtárépületek, jó olvasási-tanulási lehetőségek, megfelelő technológiák és a használóknak alkalmas nyitvatartási idő kell. A megfelelő szolgáltatásokhoz megfelelő emberi és anyagi erőforrások, ill. a könyvtárosok szakmai és folyamatos képzése szükséges. Az erőforrások mennyiségi és minőségi meghatározásáról a vezetésnek a könyvtári szakemberekkel kell konzultálnia. A könyvtárakat és a felhasználók oktatására irányuló programokat elérhetővé kell tenni, azért, hogy minden erőforrásból gazdagodhassanak a felhasználók.

Az aktuális kutatásoknak a könyvtárak hatásának értékelésére és adatgyűjtésre kell összpontosítaniuk, hogy a könyvtárak társadalmi hasznát be lehessen mutatni a politikai döntéshozóknak. Azért kell hosszútávon gyűjteni a statisztikai adatokat, mert a könyvtárak társadalmi haszna sokszor a következő generációknál látható.
Nemzeti könyvtári hálózat: A jogszabályoknak, stratégiai terveknek kell meghatározniuk és előmozdítaniuk ezt az országos könyvtári koordináció és együttműködés érdekében. A hálózatnak elfogadott szolgáltatási normákra kell épülnie.
Partnerkapcsolatok [Ezeket a lehető legtágabban értelmezi a kiáltvány.]
Végül világszerte felszólítják a nemzeti és helyi szintű döntéshozókat, ill. a könyvtári közösségeket, hogy váltsák valóra a jelen kiáltványban megfogalmazott elveket. (Ref.: Szabó Eszter)

Első rész: link

Az LMBTQI tartalmakhoz való hozzáférés a könyvtárak számára is kérdéssé vált. A Pest Megyei Kormányhivatalhoz lakossági bejelentés érkezett azzal kapcsolatban, hogy Nagymaros (egy kb. 4800 lakosú észak-magyarországi város) közkönyvtárában a nyitott polcokon elérhető a Meseország mindenkié című könyv. A hatóság úgy döntött, hogy a bejelentés alapján intézkedik, és ellenőrzést tartott a könyvtárban, de a könyv már nem volt elérhető szabadpolcon, így hivatalos eljárás nem indult. Sajtóhírek szerint a város polgármestere volt az, aki a 2021. évi LXXIX. törvényre hivatkozva utasította a könyvtárat a könyv eltávolítására. Ha a könyv elérhető lett volna, a kormányhivatal valószínűleg eljárást indított volna a könyvtár ellen.
A Háttér Társaság közérdekű adatigénylést küldött [ld. a KIT-ben: link ] több ismert e-mail címmel rendelkező magyarországi nyilvános könyvtárnak. 39 könyvtár jelezte, hogy korlátozást vezettek be a kiskorúak LMBTQI tartalmakhoz való hozzáférésére vonatkozóan. Nógrádsáp község közkönyvtára például azt válaszolta, hogy a felnőtteknek szóló könyveket és a "nem gyerekeknek szóló" könyveket (beleértve minden LMBTQI tartalmú könyvet) a könyvtár olvasóterének hátsó részén lévő polcokon helyezik el. E könyvek kategorizálása a könyvborítók tartalma és a könyvről az interneten található kritikák alapján történik.
- A tabdi közkönyvtár link arról számolt be, hogy elutasítja minden olyan kiskorú kiszolgálását, aki LMBTQI-tartalommal kapcsolatban érdeklődik.
- A szentendrei nyilvános könyvtár link két könyvet (Meseország mindenkié és Micsoda család!) levett a szabadpolcokról, kiskorúak nem kölcsönözhetik ki őket.
- Soltvadkerten a könyvtár a 2021. évi LXXIX. törvényt úgy értelmezi, hogy kiskorúak számára nem adható ki LMBTQI személyeket tartalmazó szépirodalmi mű. (ford.: Szabó L. B.)

Ahogy azt az antropológiával és evolúciós pszichológiával foglalkozó brit kutató, Robin Dunbar is kifejti Barátok című, magyarul Pléh Csaba fordításában a Typotex által kiadott könyvében, a legtöbb nagymintájú vizsgálat arra utal, hogy minél erősebbek a baráti kapcsolataink, annál kevésbé vagyunk hajlamosak a legtöbb betegségre vagy mentális problémára, a szívrohamtól az agyvérzésen és a szorongáson át a depresszióig.

De az úgynevezett gyenge kapcsolatainkat sem szabad alábecsülni, hiszen ahogy vadászó-gyűjtögető őseink is ilyen gyenge kapcsolatokból szereztek tudomást egy új gyümölcsforrásról vagy veszélyes vadak közeledéséről, úgy ma is kevésbé közeli ismerőseink vezethetnek el olyan lehetőségekhez, mint egy állás, egy nagyobb leárazás vagy egy érdekes előadás a közelben. Sőt, egy kutatás szerint a 2010-es évekig az amerikaiak 70 százaléka barátokon és családtagokon keresztül kötött életre szóló kapcsolatot, és az ilyen találkozások gyakran nem a legközelebbi barátaink közvetítésével zajlanak - igaz, az online társkeresők térnyerésével ez az arány mára 30 százalék körülire csökkent.

Robin Dunbar neve onnan lehet ismerős azoknak is, akik kevésbé járatosak a hálózatkutatásban vagy az antropológiában, hogy róla nevezték el az egy adott személy által maximálisan fenntartható stabil kapcsolati háló határértékét - ez a Dunbar-szám. Ezalatt olyan ismeretségi hálózatot kell érteni, amelyben az adott személy ismer minden másik embert és a közöttük lévő viszonyokat is. Az antropológus a kilencvenes években javasolta ezt a mutatót, miután kapcsolatot vélt felfedezni a főemlősök agymérete és társas csoportjaik átlagos mérete között. Dunbar szerint az emberi agy átlagos mérete alapján az emberek 150 stabil kapcsolatot tudnak fenntartani - magyarázata szerint ez a szám az olyan ismerősöket takarja, akik esetében "nem érezzük kínosnak, ha véletlenül összefutunk velük egy kocsmában, és csatlakozunk hozzájuk egy italra".

A KIT múlt heti kérdése csak egy a sorban, mely a könyvtárszakmai érdekvédelmet és szakmai irányítás minőségét firtatja. A nem reprezentatív válaszok - akár innen, akár onnan közelítenek, azt jelzik, hogy lényegében sodródik a szakma, stratégia és mérvadó szakmai elképzelések nélkül. Sem a részben választott vezetők által felülről, sem alulról nem tűnik fel lényegi kezdeményezés. Ez - bár nemtetsző állapot - még sincs változtatás. Mérvadó felmérések hiányában nézzünk néhány adatot és hírt a témában:
- Megkérdeztük: Szakmai vezetőink a szakma érdekeiért... link
- Miért látjuk impotensnek szakmai szervezeteinket - pláne, ha mi is döntünk vezetőiről? link
- Könyvtáros érdekek védelme - Mi? Ki? Micsoda?! link
- Lehet, hogy a magyar könyvtárosok érdekeit is érdekvédelmi impotencia miatt külföldről érdemes megvédeni? link
- Bátor közalkalmazottak szólalnak fel a (köz)érdekek mellett
link
- Ki áll ki a könyvtárosok tényleges érdekeiért? - Hogyhogy senki? link
- Megkérdeztük: Milyen a magyar könyvtári érdekvédelem teljesítménye? link
- Megkérdeztük: A könyvtárosok, könyvtárak érdekeiért ... kellene leginkább kiállnia link .

Szeifert Dezső kommentárja a könyvtárak által készíthető - most éppen - rezsikrízis portál hiányával kapcsolatban:

Úgy látom, hogy velem és a FSZEK Közhasznúval a 80-as évek végén, 90-es évek elején "kihalt" a köznapi információ a könyvtárakban. Persze elemezték is azóta. Meg azt is sikerült megállapítani, hogy ez a fajta NEM információ, hanem adat. :) Tehát mint ilyen, nem kötődik feltétlenül dokumentumokhoz. Ergo: nagy része könyvtáridegen és felesleges.
A konkrét felvetéshez: azért az MVM tájékoztatásával kapcsolatban feltennék néhány kérdést, amihez - tételesen kifejtve, azaz megérthetően, EGYBEN leírva - kérek linket:
- Mennyi egy-egy néven nevezett havi ELFOGADOTT diktálható maximum m3 mondjuk diktálás esetén?
- Hogyan áll össze egy adott helyen a fizetendő 1 m3-ért?
- Miért nem érdemes az MVM helyi kirendeltségénél sorban állni számlaügy kivételével?
És még sorolhatnám, beleértve a villanyt meg a távfűtést is.
A felvetésed egyébként jogos, és azt látom, hogy igény is lenne, de inkább volt rá. A Facebook népe átvette az ilyenekről szóló "tájékoztatást". Aminek a 99%-a "vak vezet világtalant". Az MVM meg a "podcastjaival" és a tájékoztatásával lemaradt, illetve evidenciákról beszél. Mivel általában egy adott KONKRÉT probléma foglalkoztatja az embereket, EGY választ keresnek. De az nincs. 4-7 "help" elemből kell(ene) összerakni a "nem biztos, hogy úgy lesz" megoldást. A "helpszövegek" gyakran bikkfanyelvű megfogalmazásait az olvasás-megértés pillanatnyi mélyrepülésével kombinálva nincsen sok kétségem az eredményességről. Sajnos ennél egyszerűbb dolgokat is mostanában "le kell fordítani" egy max. 8 éves gyerek (de inkább 6) színvonalára. És ha lehet, max. 5 sorra. És ezért sem válasz az sem, hogy végtelen a problémák kombinációja.
Mindegy. Nem ez az első eset, hogy a közkönyvtári rendszer csuklás nélkül elmegy az "aranybányája" mellett.

A könyvtárak mint közösségépítő helyek különösen válság idején fontosak a társadalmi kohézióban. A Német Könyvtári Szövetség (dbv) idén is közzéteszi a "Jelentés a könyvtárak helyzetéről 2022/23" link kiadványát.

Ebben rámutatnak: noha az infláció tényleges megszorításokkal jár, továbbá a világjárvány és az orosz-ukrán háború miatt is nagyobb az állami költségvetésre nehezedő nyomás, mégis készek a könyvtárak arra, hogy átmenetileg bővítsék szolgáltatásaikat, feladataikat. Mindazoknak, akiket a leginkább súlyosan érint az energiaválság, a könyvtárak találkozási helyekként szolgálhatnak. Volker Heller, a dvb szövetségi elnöke szerint a növekvő energiaköltségek ellenére is tovább kell nyitva tartaniuk a könyvtáraknak országszerte.

A "Jelentés a könyvtárak helyzetéről 2022/23" betekintést ad: 1. A könyvtárak legfontosabb témái - most
2. Ebből milyen politikai igények adódnak az NSZK számára? A könyvtárak finanszírozása mellett fontos a könyvtárak digitális átalakulása, a nyílt hozzáférés kiterjesztése, az e-könyvek kölcsönzése, továbbá a hozzáférhetőség, az ökológiai fenntarthatóság és - főleg vidéken - a demokrácia előmozdítása. (Ref.: Szabó Eszter)

A KIT hírt adott e munkakör feladatairól link .

További teendők: A tanulmányi és karriersikerhez szükséges kritikus készségeket fejleszti. Projektmunkák, műhelymunkák, könyvtárlátogatások jók erre. Az Amerikai Főiskolák és Egyetemek Szövetsége (AAC&U) régóta követi, hogy a munkaadók milyen készségeket keresnek link . A listán a digitális írástudás az 5. helyen van, ám ezt is megelőzi az adatelemzés és -értelmezés. A könyvtárak online, hibrid és személyes rendezvényeikkel élen járhatnak a digitális és adatismeret terén. Pl. a Georgia Tech könyvtára rendezvényei: fotózás, adatelemzés, videoszerkesztés link . A Miami Egyetem Learning Commons workshopokat kínál tudományos készségekről: időgazdálkodás, jegyzetelés, kreatív szoftverek, adatelemzés link .

Segít az egyetemi hallgatóknak eredeti kutatásokat végezni és együttműködni a karral. Utóbbira példa: link . (Maryland-i Egyetem). A könyvtárak kommunikációval, programokkal segíthetik a hallgatókat, hogy megismerjék a karral együtt végzett eredeti kutatási lehetőségeket. Kutatásaikat be is mutathatják a könyvtárakban. A Virginia Tech a Haladó kutatási készségek tanúsítványával ösztönzi a kutatási készségek fejlesztését. Helyet, eszközöket és adatokat nyújtanak a projektek kidolgozásához. Akár ösztöndíjakat is adhatnak: pl. a Kennesaw State egyetemi kutatási díjat link .

A megfizethetőség és a hozzáférhetőség érdekében átgondolja a kínálatot és a működést. A főiskolák, egyetemek idomulnak a mai diákok link személyiségéhez: kb. kétharmaduk dolgozik, közel felük első generációs főiskolai hallgató, több mint egyharmaduk 25 éves vagy idősebb, kb. egyharmaduk él a szegénységi küszöbön vagy alatta. Ezért kell, hogy az intézmények feloldják a felsőoktatásban járatlanoknak az ún. rejtett tananyagot, a szakzsargont és a hallgatólagos folyamatokat. A könyvtárak olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, ahogy és amikor elérhetik őket a dolgozó felnőtt hallgatók. A diákszülőket vonzó és befogadó tereket alakítsanak ki, mint pl. az Oregoni Állami Egyetemen a helyszíni napközi link és a családbarát tanulóterek link . Éléskamrákat is biztosítsanak. A hallgatók pl. férjenek hozzá a technológiához: laptop kölcsönzése, virtuális valóság (VR), nagy teljesítményű számítástechnika, médiakészítő berendezések. Jövedelmet adó, műszaki munkakörökben alkalmazzák a diákokat! Így készségeket fejlesztenek és a diploma megszerzése után növelik a foglalkoztathatóságot. Pl. az Észak-Karolinai Állami Egyetem közvetlen ösztöndíjat is ad az anyagilag rászoruló diákmunkásoknak link .

A könyvtárak egy szinttel emelhetik a hallgatói sikerességet. Helyek, programok, partnerségek segíthetik a diákokat egyetemi közösségükhöz kapcsolódni, támogatást kapni, készségeket fejleszteni, projekteket alkotni, hálózatokat építeni, karrierutakat felfedezni. Nincs jobb hely az egyetemen vagy online, ahol ezeket megtalálják. (Ref.: Szabó Eszter)

Folytatva link hírünket, a Német Könyvtári Szövetség (dbv) szorgalmazza...

1. Az e-könyvek kölcsönzése jogalapjának megteremtését mindenki számára, tisztességes feltételekkel. Egy nyomtatott könyv jogi szempontból egyenértékű egy e-könyvvel.

2. A könyvtárakat mint a politikai oktatás helyeinek népszerűsítését, főleg vidéki térségekben. A demokrácia nem magától értetődő: alapértékeit közölni kell a társadalommal, pl. informálás, képzések. A társadalmi kohézióhoz találkozások, eszmecserék kellenek. A könyvtárak teret adnak a véleménycserére, vitákra. Ott minden társadalmi csoport és generáció találkozik. A dbv a szövetségi, központi képzési kezdeményezést, együttműködést közösen erősíti a vidéki könyvtárakkal.

3. Az ökológiai átalakulás ösztönzését a könyvtárakban és a fenntarthatóság többszörözésében. Vetőmagkönyvtárak, "dolgok könyvtárai", fenntarthatósági workshopok, együttműködések, médiamegjelenés... a jó példákat a KIT is sorolja, lásd: link . Ahhoz, hogy a könyvtárak e társadalmi szerepüket erősíthessék, segíteni kell őket az ökologikus, fenntartható cselekvésben. Ha a könyvtárak klímasemlegesek akarnak lenni, infrastruktúrájuk átalakulásához nemcsak pénzügyi támogatásra van szükség, hanem kapcsolódniuk kell támogatóik politikai folyamataihoz, stratégiáihoz is. A dbv szorgalmazza: a könyvtárakat az indulástól vonják be a Zöld Kulturális Kerekasztalba (Green Culture Desk), amelynek célja a kulturális intézmények ökológiai átalakítása.

4. A könyvtárak digitális bővítésébe való beruházást és finanszírozási intézkedések végrehajtását. A kormányzati finanszírozási program kifutása után maradtak lefedetlen területek. Az intézmények az alapvető digitális infrastruktúrát, a digitális média és a kommunikációs formátumok pénzelését igényelték. A dbv szorgalmazza: a Szövetség, a tartományok és a közösségek segítsék a könyvtárakban a digitális társadalom erősítését és a digitalizálást az összes politikai szint bevonásával.

5. Nyílt hozzáférés átalakítását, könyvtári előmozdítását. További finanszírozási támogatásra, megfelelő jogi keretekre van szükség.

6. A könyvtárakat mint a bevonás (inklúzió) és különbözőség (diverzitás) helyeként kell erősíteni életkorra, származásra, képzettségre, testi adottságokra tekintet nélkül. 2025 júniusától hatályba lép az akadálymentesítésről szóló törvény. Inklúzióra példák: média több nyelven, akadálymentes weboldalak, információk közlése egyszerű, közérthető nyelven, jelnyelvi felolvasás vagy indukciós hurok biztosítása a hallássérülteknek. Akadálymentesítés, rámpák, felvonók mozgássérülteknek, iránymutató rendszerek látássérülteknek. (vö.: link ) Az inklúzió mint folyamat célja: a könyvtári munka magától értetődő részének tekintsék a könyvtárosok. A megkérdezett könyvtárak 97,1%-a szerint nem áll rendelkezésükre elkülönített pénzforrás a hozzáférhetőség és a befogadás területén. A dbv követeli a szövetségi, tartományi, közösségi segítséget és a könyvtári személyzet képzését, továbbképzését.

7. A könyvtárak mint nyilvános képzési helyek krízishelyzetben történő segítését. A finanszírozás elmaradása miatt a megkérdezett könyvtárak 25,2%-ában nincs megfelelő személyzet, a könyvtárak 45,4%-a nem tudta megújítani infrastruktúráját, 40,8%-a semmilyen digitális kínálatot nem épített ki, 39,9%-a semmilyen képzést nem folytat különféle célcsoportok számára. (Megjegyzés: ez utóbbi témát folytatjuk.)

A könyvtárosok sokszor bizonytalanok abban, hogy foglalkozzanak-e tartalomgyártással. S mivel a művelet macerás, kizökkenés a komfortzónából, általában nem fordul elő. Marad a lassú használóvesztés. Néhány kivétel: ...

De a rezsiinfó jóval kiterjedtebb és praktikusabb is lehet. Indulj ki saját és a használóid információs igényeiből. Pl.:
1. Országos szintű információ (könyvtárak közösen / munkamegosztásban végezhetik)
- szigetelési, takarékoskodási tippek
- piaci fejlemények (MVM-en túl)
- alternatív fűtési lehetőségek
- a hőmérséklet / hideg egészségügyi vonatkozásai
- stb.
2. Helyi információ (települési könyvtárak egyedi adatgyűjtésén alapulva)
- helyi támogatások, segélyek
- helyi mesterek, szigetelés, favásárlási helyek, árak...
- melegedőhelyek a településen
- stb.
S ami talán még ennél is izgalmasabb... Hogyan tudod az interneten kínált fenti tartalmak fogyasztóit könyvtárhasználókká konvertálni? ????

... veti fel link a problémát Balázs László a Könyvtárosok Facebook-csoportban...

Nekünk evidens, hogy az irodalom megőrzője a könyvtár, de vajon ki őrzi meg a zenét? Úgy 10 évvel ezelőtt megjelent az az elképzelés Magyarországon, hogy mindent letölthetővé kell tenni és akkor majd a nagyközönség megőriz mindent. Ezzel akkor is vitatkoztam, mert leginkább a népszerű művek terjednek a letöltési csatornákon és a kevésbé népszerű, de a kultúránk integráns részét képező filmek, zenék hamar eltűnnek a megosztókról. Ezt figyelhetjük meg a streaming szolgáltatóknál is. Így akkor felvetődik a kérdés, hogy ki őrzi meg és teszi elérhetővé a művészfilmeket, rétegzenéket, miért nem a könyvtár? Miben más ez, mint az irodalom? Attól tartok, hogy csak abban különbözik, hogy a jogászok nem tudtak (akartak?) még olyan jogi környezetet teremteni, amiben a művek egységes kezelése megvalósulhatna, vagyis a jogi szabályozás jelentősen elmaradt a technikai lehetőségektől. Ebben a helyzetben nagyon fontosak az új technológiát használó könyvtári szolgáltatások, mert utat mutathatnak nekünk az új technológiák használatában és az új szolgáltatások technikai és jogi lehetőségeinek összehangolásában.
Nemrég indult egy érdekes szolgáltatás, amikor a könyvtárak zenei streaming szolgáltatást indítottak, ami a megőrzést és szolgáltatást is biztosítja, a helyi zenék esetében is.
Önöknek mi a véleménye erről?

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
3 - kiállnak, ha önös érdekük is
8 - kiállnak, ha nem nehéz célt érni
5 - minden esetben kiállnak
22 - nemigen állnak ki
0 - megírom: kit@gmconsulting.hu.
15% látja úgy, hogy a (részben választott) szakmai vezetők kiállnak a szakmai érdekek mellett. A többiek részben sandaságot vélelmeznek, kétharmad szerint pedig "nemigen állnak ki". Ha az eredményeket összevetjük az 5 évvel ezelőtti hasonló kérdésre adott válaszokkal, akkor a következő diagramot kapjuk: link . Azaz: a korábbi szomorú adatok még komorabb helyzetre utalnak. A helyzet ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a szakmai vezetők ne részesülnének rendszeresen elismerésekben. (MG)

Linz Közkönyvtára link - együttműködve egy helyi nagyvállalattal - begyűjti a lakosságtól a feleslegessé vált CD-ket. Ugyan ezek a tárgyak nem számítanak veszélyes hulladéknak, érdemes őket újrafeldolgozni.

Az akció több szempontból lehet hasznos a könyvtárnak. Pl.:
1. gyakorlatban tesz egy lépést a tisztább környezetért
2. tettel erősítheti zöld imázsát
3. saját birtokában lévő CD-ktől, DVD-ktől is könnyebben megszabadulhat
4. nem szorosan könyvtári tevékenységgel átütheti a könyvárakkal szembeni sztereotípiákat
5. olyan emberek is betérhetnek a könyvtárba, akik egyébként nem tennék
6. Kapcsolatot épít egy helyi vállalkozással - optimális esetben nem greenwashing céllal.
Persze, az a legnagyobb nyereség, ha a betérőt sikerül környezettudatos könyvtárhasználóvá, -támogatóvá tenni. (MG)

A "könyvtári média- és információs szolgáltatások szakemberei (FaMI)" könyveket, folyóiratokat és egyéb dokumentumokat szereznek be, visznek számítógépre; rendszerezik, karbantartják a meglévő könyvtári állományt. Kölcsönöznek, regisztrálják a használókat, segítik a könyvtárhasználókat, beszerzik a kívánt dokumentumokat és információkat. Ezen túlmenően felszólításokat dolgoznak fel, adminisztrációs feladatokat látnak el, részt vesznek kiállítások, rendezvények előkészítésében, lebonyolításában - írja a német munkaügyi szolgálat a három éves könyvtári asszisztens képzésről, melyet pl. Hannover város közkönyvtára is kínál. Jelentkezni középiskolai végzettséggel lehet, korhatár nélkül.
Elvárások: érdeklődés könyvek és más dokumentumok iránt, jó némettudás és egy további nyelv ismerete, kedv az ügyfélkapcsolatokhoz, készség önálló és csapatmunkára egyaránt, kreativitás, pontos munkavégzés, számítógépes ismeretek.

A vonatkozó prospektust ld.: link . A hannoveri képzés oldala:
link (ref.: MG)

VUCA környezetben élünk. A betűszó kibontása:
- változékony (volatile)
- kiszámíthatatlan (uncertain)
- összetett (complex)
- többértelmű (ambiguous).
Hangzott el a 3 LÉPÉSBEN minőségfejlesztési online konferencián
link a Könyvtári Minőségfejlesztési Osztály szervezésében, Szabó Veronika tolmácsolásában (Helyzet van - nem krízis c. előadás).
Mindez azt is jelenti, hogy az eddig használt vezetési készségek eredményessége erősen megkérdőjelezhető.
- Az emberek nem a változásnak állnak ellen, hanem a nyomásnak - mondta az előadó. Ha tehát a vezető csökkenti a munkatársakon lévő nyomást, az időnként krízisnek tűnő helyzetek megoldandó feladattá szelídíthetők.

A javasolt vezetői eszközök:
1. gyakoribb reflexió, közös helyzetértékelés (pl. retrospektív meetingek),
2. a közösségi tudás kiaknázása, bevonás, visszacsatolások (a vezetői nemtudás elfogadása),
3. próbálkozás, érzékelés, válaszadás - kísérletezés (nincsenek legjobb és jó gyakorlatok),
4. gördülő tervezés (2-3 hónap tervei, feladatai).
Az előadás két diája: link (MG)

Megnyílt a Marczi Nappali: azoknak, akik nem tudják kifűteni a lakásukat, vagy csak egy kis társaságra vágynak. Csodálatos és lelket - is - melengető ötlete támadt a II. Kerület polgármesterének, Őrsi Gergelynek. Pár nappal ezelőtt nyitották meg a Marczi Nappali nevű helyiséget azoknak a kerületi lakosoknak a számára, akiknek gondot okoz a lakásuk kifűtése, vagy egyszerűen csak társaságra, közös tevékenységre vágynak.

A nyugdíjas idős emberek számára különleges, embert próbáló helyzetet hozott létre az energiaárak emelkedése, és sokszor egyedül maradnak problémáikkal, gondolataikkal. Ez a kedves kezdeményezés hihetetlenül sokat segíthet a mentális állapotukon, és az életük minőségén is. A hírek félelemmel tölthetik el őket, és előfordulhat, hogy lappangó lakásszegényekké válnak: saját lakásukban alig mernek fűteni, és szégyellik a problémát a külön élő családtagok előtt.

A Marczibányi téren létrehozott kedves és kreatívan berendezett térben szeretettel várják őket minden hétköznap 9-15 óráig. Aki betér hozzájuk, kártyajátékokkal, társasjátékokkal, rejtvényekkel, internetsarokkal és kézimunkázási lehetőségekkel is találkozhat, de életre szóló barátságokat is köthet, vagy része lehet egy most kialakuló közösségnek, amelynek megtartó ereje életfontosságú az örömteli élethez. A Marczi Nappali berendezése ötletes, otthonos és képzeletgazdag, az éppen nem folyó előadásaik díszleteit és kellékeit is felhasználják. Csipketerítők és hangulatos lámpák, növények, hasas komódok teszik valódi nappalivá a teret.

Második alkalommal szerveztek FIFA-bajnokságot Békéscsabán, a megyei könyvtár link videójáték-termében, a Gametérben. Mint arról az intézmény beszámolt, a virtuális focibajnokságra tizenhat versenyző nevezett. A bajnokság egyenes kieséses rendszerben zajlott, a legjobb két résztvevő játszotta a döntőt, az elődöntők vesztesei a harmadik helyért mérkőztek. Izgalmas mérkőzések után a bajnokság győztese Dávid, a második helyezettje Kevin lett, a bronzérmet Péter szerezte meg.

Buda ábrázolása Mátyás király korából, Zerkovitz Béla Pesti nő című sanzonjának kottája - a Budapest Gyűjteményben minden megtalálható, ami a 149 éves fővároshoz kötődik.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hatodik emeletén régóta fellelhető a Budapest Gyűjtemény link , a fővároshoz kapcsolódó, nagyjából 800 ezer dokumentumot tartalmazó összeállítás, melynek kivételes darabjait Budapest születésnapja alkalmából tegnap állították ki. A gyűjteményt sosem rejtették el a könyvtárlátogatók szeme elől, rendszeresen kiállították a kollekció plakátjait tematika szerint, de a hatodik emeleti tár muzeálisnak számít, anyagai nem kölcsönözhetők, csak helyben lehet megtekinteni. Minden hozzáférhető, csak az olvasók nem láthatták ilyen kirakodóvásár jelleggel. A Budapest Gyűjtemény történetéről annak vezetőjét, Sándor Tibort kérdezte lapunk.

A Budapest Gyűjtemény formálisan 1914 óta működik mint különálló gyűjtemény, gyakorlatilag azóta bővül, jelenleg több százezer kötettel, térképpel, időszaki kiadvánnyal és fényképpel büszkélkedhet. - Alapvetően Budapestről gyűjtünk, de van egyéb régiség és ritkaság is, ami hozzánk tartozik - fejti ki Sándor Tibor -, a lényeg az, hogy az anyag a város arculatának változásait, az itteni életet dokumentálja. A nyomtatás fellendülésének meghatározott dátuma, tehát 1849 előtti nyomtatványok esetén témától függetlenül gyűjtünk, innen bármi bekerülhet az összeállításunkba, akár a lódoktoroknak számára írt kézikönyv vagy levelezési tanácsadókönyv. - A gyűjtemény ezen része kultúrtörténetileg rendkívül izgalmas, persze az 1849 utáni, a tartalmi szempontból kötött nyomtatványok sem érdektelenek. Lapozható volt a kiállításon például egy Budapesti szakácskönyv, mely bár csak címében volt fővárosi, olyan ínyenc recepteket is tartalmaz, mint a "czitromos velő". A Párisi Áruház 1908-as katalógusát lapozgatva pedig egészen meglepő "áruczikkekkel" találkozhatunk.

Faludi András neve talán nem sokaknak ismerős, pedig nagyrészt ő szervezte az október 5-i többezres élőláncot, majd részt vett a 27-i 14 kilométer hosszú élőlánc szervezésében is. Ő szülőként áll ki az oktatás mellett. Valami olyat akart csinálni, ami a "lusta tüntetések" helyett emberarcúvá teszi a résztvevőket is, nem csak egy megszámlálhatatlan tömeggé, és az autósokat sem dühíti fel a forgalom blokkolásával. Faludi fontosnak tartja azt is, hogy a szervezők ne a tüntetésen szólítsák meg először a résztvevőket, hanem vonják be őket már előbb a folyamatba.

Mikor a siker összetevőiről kérdeztük, azt mondta: a kommunikáció feltétlenül szükséges a jó kivitelezéshez. Sokszor kapja meg azt a kérdést, hogy mit csináltak jól, hogyan csinálták, ilyenkor mindig ezt a tényezőt emeli ki. "Sokan jöttek azzal, hogy csináljunk olyan kommunikációs paneleket, mint a 'Tudta?' kampány vagy a szankciók, és azokra reflektáljunk". Ő ezekben a kampányokban nem érzi az erőt, sőt, szerinte ellenérzést szülnek. Neki az oktatás nem pártpolitikai, hanem társadalompolitikai kérdés.

A másik probléma a kommunikációval, hogy szerinte a szervezők rendszerint csak magán az eseményen szólnak először a tüntetőkhöz. "A legtöbb tüntetésen megvan egy időpont, egy helyszín, meghallgatom és eljövök. (...) Velem soha nem történt meg, hogy hozzám szóltak előtte." Éppen ezért neki célja volt, hogy már az esemény szervezése közben folyamatosan kommunikáljanak arról, hol tartanak, vagy éppen miért vannak csendben. Szerinte erre a Facebook-felületei tökéletesek voltak: volt egy klassz formátumú kép a rendkívül redukált üzenettel, valamint egy értelmező szöveg. "Egységes arculatban jelentettük meg az útvonalakat, folyamatosan frissítettük a tájékoztató anyagokat, szövegeket. Naponta akár több alkalommal is közzétettünk közönség-megszólító kontenteket." Ezért szerinte érezték az emberek, hogy ők már a megmozdulás előtt a részesei valaminek, aminek a kiteljesedése volt maga az élőlánc.

A KIT nem először von párhuzamot az egyházak és a könyvtárak csökkenő használói tábora között. Az okok között részben hasonló motívumok sejlenek fel. (MG)

Magyarországon - hasonlóan Európa minden országához - a hagyományos egyházak tagsága egyértelműen csökken. Ennek számos oka van, köztük a
- hosszú távú elkötelezettségektől való általános viszolygás is, amely a házasságokra, a különböző "törzsgárdatagságokra", a világnézeti, politikai meggyőződésekre egyaránt érvényes. Egy másik ok az, hogy
- a nagy intézmények, mint az akár több százezres tagságú egyházak is, csak lassan képesek követni a kulturális tendenciákat és a gyorsan változó igényeket.
- Az emberek mind nagyobb része keresi az újat, a hagyományok követése helyett maga keveri ki a saját világnézeti koktélját, a valláspiac színes kínálatából is szabadon válogatva.

... Az, hogy Magyarországon 2010 óta felerősödött egyfajta keresztény politikai retorika és intézkedési gyakorlat - a miniszterelnök a beszédeiben rendre szembeállítja a kereszténységet a liberalizmussal, a "Brüsszel" címkével jelzett uniós törekvésekkel, a költségvetés pedig bőkezűen támogatja a nagy egyházak egyre növekvő szerepvállalását az oktatásban, az egészségügyben, a szociális ellátásban és a kultúrában -, szintén nem volt képes valamifajta "vallási reneszánsz" elindítására. Sokszor épp ellenkező hatást váltott ki. (...) a 2022-es népszámlálás eredménye az egyházak tagjainak további csökkenését mutatja majd.
Csikós Nándor és Máté-Tóth András friss prognózis-tanulmánya alapján

Az előre látható kockázatok elkerülhetők, mivel előre fel tudunk készülni a kezelésükre. A kockázatok mindig adott körülmények közt értelmezhetők, és elemzéskor egyszerre kell vizsgálnunk a kockázat bekövetkezésének valószínűségét, továbbá a kockázat várható hatását. A kockázatok egyszerű fellistázása tehát nem elég. Arra is készülnünk kell, hogy a bekövetkezés valószínűségét, vagy a hatását hogyan tudjuk csökkenteni. Egy egyszerű példával, ha vannak éghető anyagaink, akkor azokat különítsük el, és készítsünk be előre vizet az oltásukhoz. Vagy éppen mikor egy új alvállalkozóval kezdünk dolgozni, akkor számíthatunk rá, hogy késni és hibázni fog - ezért gyakrabban kell ellenőriznünk és státuszoltatnunk.

Egy részletes példát találhatunk a kockázatértékelésre a CILIP: A warm welcome kiadványában (15-19. oldal). A téma ebben az esetben, hogy a könyvtári melegedőhelyeket hogyan lehet biztonságosan kialakítani. Milyen kockázatokra kell felkészülni a különböző témakörökben, úgy mint: tűzvédelmi utak és jelzések, tisztítás és higiénia, a személyzet új felelősségi körei, plusz elektronikai eszközök (fűtő és keringtető felszerelések), meleg étel és ital, megnövekedett könyvtárhasználati idő.

A szervezet által összeállított sablon a következő információkat tartalmazza a fejlécben:
- Kockázatértékelés címe
- Helyszín
- Kockázatértékelést végző személy neve
- Kockázatértékelést végző személy munkaköre
- Értékelés dátuma
- Esemény / feladat / csoport leírás (rövid felsorolás, kiket vagy miket érint a kockázat)
A kockázatértékelési űrlap tételek szintjén a következő információkat tartalmazza:
- Mi jelenti a kockázatot? pl. tűz (nem lehet kijutni az épületből, kigyullad a lépcső, füstbelélegzés, halál), egészségügyi veszély, antiszociális viselkedés, polccal kapcsolatos kockázatok
- Ki lehet érintett? Több lehetséges csoport, külön-külön jelölendő, hogy adott esetben ki érintett
- Mérséklő és ellenőrző intézkedések. Mit tettünk már meg, hogy elkerüljük a kockázatot? Mit lehet még tenni? (Részletes lista a két kérdésre adott válaszként.)
- Kinek a feladata?
- Mikor feladat?
- Elkészült? Igen / nem.
A kockázatértékelés egy összefoglaló listával zárul a környezetről, a körülményekről és a célokról. (ref.: Habók Lilla)

A dezinformáció háborús fegyver: akkori is, ha átver, ha hazudik, akkor is, ha csak elbizonytalanít vagy demoralizál. És mint minden fegyver, a dezinformáció fejlődik, és a maga módján mind nagyobb pusztítást visz végbe.

A Political Capital videója azt mutatja meg, miként működött az irányított dezinformáció Oroszország 2014-es, majd 2022-es Ukrajna elleni agressziója idején. Beláthatatlan számú internetes troll, propagandaoldalak százai terjesztik az álhíreket, megpróbálva az oroszok és az őket támogatók mellé állítani a közvélemény mind nagyobb részét, azokat pedig, akiknél ez nem sikerül, legalább elbizonytalanítani, elmozdítani a bírálók táborából.

A NATO támogatásával készült videó tippeket is ad arra, miként lehet elkerülni a netes információs csapdákat, ellenőrizni a képünkbe tolt állításokat, megőrizni az objektív értékítéletet.

Nem kell ahhoz már bemeneti kábel, hogy jól használható, wifis internet legyen egy háztartásban. Egy 4G-s routerrel nemcsak a beszerelés nyűgje spórolható meg, hanem havonta akár több ezer forint is. Teszten a Keenetic Hero 4G. A recept lassan évtizedek óta változatlan: aki internetezni szeretne otthon, a számítógépén, az felkeresi valamelyik kábeles szolgáltatót, és megrendeli a szimpatikus netcsomagot. Hasonlóan tesz, akinek okostelefonján ugyan van mobilnete, de szeretné, ha a havi adatkeret nem fogyna el idő előtt, így otthon inkább a - lényegében minden kábeles díjcsomag esetében ? korlátlan vezetékes netet szórja wifin, és arra csatlakoztatja telefonját.

Ezt a módit a legkisebbek is ismerik. Arról viszont kevesen tudnak, hogy az egész interneteléréses dolog a feje tetejére is állítható. Az új recept első és legfontosabb összetevője egy korlátlan mobilnetes csomag. Ilyen mindhárom nagy mobilszolgáltató kínálatában van, ám aki nem - illetve nemcsak - telefonján szeretne korlátlan mobilnetet, az jelenleg csak a Telekomnál találhatja meg számítását, a Gigaerős Korlátlan Net Okosvilág csomaggal. Mobilinternet-alapú korlátlan szolgáltatás a Yettelnél is elérhető, arra viszont egy külön előfizetést szükséges kötni. A Vodafone legbőségesebb dedikált netcsomagja napközben 150 gigányi, este tíz és reggel nyolc között további 1500 gigányi forgalmat enged.

A telekomos megoldásnál nemcsak a mobilkészüléken forgalmazható bármennyi adat, hanem a szolgáltató két másik SIM-kártyát is biztosít ugyanahhoz az előfizetéshez. Azaz a korlátlan mobilelőfizetés árából a telefonos netezés mellett otthon is megoldható a korlátlan, wifis internet.

... Roska Tamás a jövőbeli terveit firtató kérdésre elmondta: számára a legfontosabb probléma a rövidlátás, mivel bár nem is gondolnánk, a jelenlegi adatok szerint 2050-re ez lesz a leggyakrabban vakságot okozó betegség. Hozzátette, Európában az utóbbi 60 évben megháromszorozódott a rövidlátók aránya, Kínában pedig 20 százalékról egyenesen 95-97 százalékra nőtt. "A világon ma kétmilliárd rövidlátó van, ez 2050-re az emberi népesség kétharmadára növekszik majd, és 2050-re a rövidlátás miatt veszítheti el a legtöbb ember a látását, mintegy egymilliárdan. Sokkal nagyobb probléma lesz, mint a covid" - mondta.

Emiatt a szemész szerint 10 éves korig érdemes a gyerekeknél 1-2 órára korlátozni az okostelefon-, tablet és számítógép-használatot és sok időt tölteni a természetben, természetes fényben, mivel az a rövidlátás fokozódása ellen hat. Hozzátette, felnőtteknél az is segíthet, ha másfél óránként megszakítjuk a képernyő bámulását, és 5 méteren túlra nézünk, ez segíthet ugyanis nyugalomba helyezni az alkalmazkodási izmokat.

Mi a közös a Bibliában és Jane Austen Büszkeség és balítéletében? Azon kívül persze, hogy mindkettőt sokan olvasták. Vagy legalábbis sokan hazudják róluk, hogy olvasták. Egy közvélemény kutatás szerint a megkérdezettek több mint fele füllentett már azzal kapcsolatban, hogy olvasta-e a szóban forgó művet azért, hogy jobb színben tűntesse fel magát. De vajon melyek azok a könyvek, amelyekkel kapcsolatban a legkevésbé vagyunk őszinték?

Egyes irodalmi művek az általános műveltség részét képezik, minimum azok, amelyekről az iskolában is tanulunk. Sokszor felmerülnek a közbeszédben, tudjuk, miről szólnak, jó esetben azt is, ki írta őket, és talán még a belőlük készült filmet vagy sorozatot is láttuk régen a tévében. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy ismerjük is az adott művet, hogy végigrágtuk magunkat a több száz vagy ezer oldalon, mégis, ha megkérdezik, hogy olvastuk-e, gyorsan kicsúszik a szánkon: Igen, persze.

Az Egyesült Királyság kulturális tévécsatornája, a Sky Arts (még 2019-ben) végzett egy kutatást a britek körében, melynek alkalmával 2000 embert kérdeztek meg arról, hogy szoktak-e füllenteni könyvekkel kapcsolatban, és ha igen, mely műveket áldozzák fel a hiúság oltárán - írt erről az Independent. A résztvevők 31 százaléka töredelmesen bevallotta, hogy hazudott már könyvről azért, hogy intelligensebbnek, vonzóbbnak tűnjön; 37 százalékuk pedig azt mondta, azért "kényszerült" füllentésre, mert részese akart lenni a kérdéses könyvről szóló beszélgetésnek. A felmérésben részt vevők azt is elismerték, hogy bizonyos könyveket csak azért tettek fel a polcukra, hogy műveltebbnek tűnjenek.

És, hogy melyek azok a művek, amelyekről a leggyakrabban lódítunk? Íme az első 20 helyezett, a TOP5-ről néhány érdekes információt is összeszedtünk.