Az Oodi Központi Könyvtár először 2018. december 5-én, a finn függetlenség napjának előestéjén nyitotta meg kapuit. Az azóta eltelt öt év alatt az Oodi Helsinki leginkább használt könyvtára lett, sőt az irodalmi rendezvények helyszíne és a város egyik legfontosabb turisztikai látványossága is. A könyvtár ötödik évfordulóját a lakossággal együtt ünnepelte december 5-én, kedden.

Az Oodi Központi Könyvtár a független Finnország 100 éves jubileumi ajándéka volt. A várva-várt 2018-as megnyitón 55 000 látogató vett részt, elindítva az Oodi mozgalmas mindennapjait. A könyvtár végül kivételesen nagy nemzetközi médiafigyelmet kapott, aminek eredményeként még a The New York Times címlapján is szerepelt. Az új könyvtár kevesebb mint négy hónap alatt egymillió látogatót regisztrált, és várhatóan 2024 elején lesz a tízmilliomodik látogatója.

Az Oodi a befogadó, nyitott városi tér példája lett, amelyet a város lakóinak közreműködésével és közreműködésével alakítottak ki, s ez igen nagy elismerést váltott ki. Idén a könyvtár látogatottsága már megközelíti a 2019-ben felállított COVID előtti rekordot. A látogatók száma és a vásárlói visszajelzések egyaránt azt jelzik, hogy mindössze öt év alatt az Oodi Helsinki nélkülözhetetlen részévé vált, mely olyan hely, ahol különböző egyének tandemben összekapcsolva kell működnek.

Üzletemberek, kisgyerekesek, diákok és hajléktalanok egyaránt elférnek ugyanazon falak között, és arra törekszünk, hogy mindenki számára megfelelő szolgáltatásokat nyújtsunk - mondja Anna-Maria Soininvaara, az Oodi igazgatója.

A könyvtárakra és az információs szolgáltatásokra szánt költségvetés Angliában is folyamatosan kevesebb, ezért egyre nagyobb szükség van a hatékony érdekérvényesítésre. Dr. David McMenemy, a Glasgow-i Egyetem Információs Tanulmányok vezető oktatója azért hozta létre az angliai könyvtárosok számára a REVEAL eszköztárat, hogy megkönnyítse számukra az érdekképviseleti munkát. (Megjegyzés: ez komplex továbbképzési anyag, amelynek a mostani cikk egy szűk, de kiindulópontnak tekinthető területét tárgyalja.) Az érdekérvényesítés nem lehet utólagos gondolat, hanem ezen alapul az információs szakemberek, könyvtárosok munkája.

A szelekciótól a cenzúráig való átmenetre külön kell figyelni. A könyvtárosok a közösségük számára szelektálnak, amikor válogatnak a beszerzésre szánt címekből. Ezt a nagyon fontos társadalmi szerepüket valójában leértékelik. A CILIP nemrégiben kiadott, "Biztonságos és befogadó nyilvános könyvtári szolgáltatások irányítása" című útmutatójában link felsorolt ajánlások mellett szóló érveket a REVEAL-ban mélyebben magyarázzák, kiegészítve azokat néhány hasznos technikával is.

Az Ellenállás skálája segíti előzetesen átgondolni a vitatott kezdeményezésekkel szembeni ellenvetéseket. Ezt pl. a Drag Queen Story Hours (nemi szerepmodelleket nyújtó gyermek- és ifjúsági rendezvények) támogatására használják, hogy előre átgondolhassák, milyen ellenvetésekkel találkozhatnak, hogyan gondolkodhatnak róluk, ill. hogyan lehetne velük szemben fellépni. (Ref.: Szabó Eszter)

Egyre több támogatási programot indítanak az Egyesült Királyság tagállamaiban. 2023-ban Skócia döntött úgy, hogy csatlakozik a kezdeményezéshez. A program kisebb rendezvényeket, tudásmegosztó eseményeket is támogat annak érdekében, hogy a fenntarthatósághoz kapcsolódó tevékenységek minél több felhasználóhoz eljussanak.

Az elbíráláskor többek közt ezeket a szempontokat értékelik:
- felhasználók elérése
- helyi közösségek bevonása
- projekt megvalósíthatósága
- értékteremtés a közösség számára, hosszútávra szóló megvalósítási ötletek megléte
- eredmények megosztásának részletezése.

A támogatás legfeljebb 2500 font (kb. 1,1 millió forintnak megfelelő összeg) lehet szervezetenként. A Green Libraries Scotland Grant Fund 2023-ról itt lehet további információkat megtudni: link .

Hasonló kezdeményezéssel jelentkezett 2022-ben Anglia is. Ennek a végén 15 könyvtár szolgáltatásait támogatta a CILIP és Anglia Művészeti Tanácsa. Összesen 40 ezer fontot osztottak ki, és itt a szervezetek újra legfeljebb 2500 fontos összegért jelentkezhettek. Néhány példa a nyertes projektek közül:
- Midlands Libraries: létrehoztak egy könyvtárkertet, benne osztálytermi óráknak megfelelő asztalokkal, padokkal és a környezeti nevelést segítő magaságyásokkal, bemutató eszközökkel. Ezzel szeretnének példát mutatni más vidéki könyvtáraknak is. Video: link
- Staffordshire Libraries: az újrahasznosítás és fenntarthatóság témakörének bemutatásában 43 könyvtár helyi művészekkel működött együtt, kiállításokat szerveztek, és két workshopot tartottak. Video: link
- Barnsley Libraries: az egy hónapos fesztiválon mutatták be a méhek fontosságát, miért probléma, hogy csökken a méhek száma és miért nem foglalkozunk ezzel (eléggé). Video: link
- Kirklees Libraries: egy nem használt kertet egy jól megközelíthető és környezetbarát kertté alakítottak át a helyi közösség számára, sőt bevonták a helyi iskolákat és a művészeket is. A kerti alkotások a vadakat, növényeket, természetes élőhelyeket szemléltetik. Video: link
- Blackburn, Darwen Libraries: egy irodalmi fesztivál keretében írók, költők, illusztrátorok működtek közre, hogy felhívják a figyelmet a folyók és óceánok műanyagszennyezettségének problémáira. Videó: link

A fenti néhány kiragadott példából kiderül, hogyan lehet hatékonyabban felhívni a felhasználók figyelmét a környezetvédelemre. Minden kertépítés, fesztivál és workshop számít, hogy közelebb hozza a témát az emberekhez. (ref.: Habók Lilla)

Ha valaki különleges és hasznos ajándékot keres családtagjainak, barátainak, ismerőseinek, akkor íme egy remek ötlet. Lepje meg őket a könyvtár ajándékkártyájával, melyet december 4-től tudnak megvásárolni!

Az ajándékkártya beváltható olvasójegyre a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér kölcsönzési pontjain, mellyel valamennyi szolgáltatás igénybe vehető. Az ajándékkártyát december 4-től karácsonyig tudják megvásárolni a Központi Könyvtárban (9023 Győr, Herman Ottó u. 22.) és a Kisfaludy Károly Könyvtárban (9021 Győr, Baross Gábor u. 4.).

Az ára megegyezik a mindenkori éves, teljes árú beiratkozási díjjal (egy évre 750 Ft). Természetesen az olvasójegy érvényessége az aktiválás napjától számít - nem a vásárlástól - így valóban egy teljes évig használható! A kártya beváltására 2024. december 1-ig van lehetőség.

A flandriai Turnhout 45 ezres lakosságával nem tart fenn külön könyvtárépületet. A könyvtár a de Warande művelődési központ link épületében található. Ez lehetőséget biztosít az egyes tevékenységek közötti szinergiák kihasználására. (A fotókat ld.: link .)

A város központjában található művelődési házat talán leginkább tömege teszi hangsúlyossá (ld: link ). Oldalait színes plakátok díszítik, elégedett használók képeivel, illetve gyerekek számára érdekes figurák. Belépve is a felettébb nagyvonalú tér ragad meg. És igen, biciklizni is lehet az épületben. Szemben a művelődési ház jégkunyhóra emlékeztető ügyfélpultja található, mögötte a színházterem. A könyvtár felé fordulva gyerekkuckó tűnik fel. A könyvtár link több emeletét a szinteltolás is grandiózusabbá teszi. A nagyvonalú térhasználatot jelzi a divatos, többfunkciós "lelátó" is.

S hogy mennyire győzi meg mindez a használókat? - 2019-ben, amikor felállt az új városi önkormányzat, a könyvtárépületet hatalmas emberlánc vette körül. Használók, munkatársak és szimpatizánsok a #bibforeveryone (könyvtár mindenki számára) kampány keretében azt demonstrálták a város vezetésének, hogy
a könyvtár továbbra is nélkülözhetetlen marad a város és a közösség számára. (ref.: MG)

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
2 - A tapasztalatok szétáramlanak, és jó szolgáltatások lesznek belőlük.
2 - Ráülnek a tapasztalatokra és esetleg saját célra használják azokat.
12 - Főleg turizmus, egyéni presztízs a cél, alig tudásmegosztás.
7 - A tapasztalatok hosszú évek lassú változásait segítik elő.
Ha a kapott adatokat összevetjük az utóbbi 10 év hasonló adataival, lényeges változást nem tapasztalunk: link . A tudásmegosztás, szakmai belső kommunikáció továbbra sem sikerágazat a tájékoztatással foglalkozó szakmában. (MG)

Az OSZK-nak küldött levelünkben az alábbi kérdéseket tettük fel kétszer:
- hol található rendezett információ a szolgáltatásról (pl. honlap stb.)?
- mely könyvtárakat / -típusokat célozza a LibMate?
- milyen tartalmi, szolgáltatásbeli, pénzügyi, minőségi stb. előnyöket jelent a piacon meglévő hasonló szolgáltatásokhoz képest a LibMate?
- hogyan támogatják a meglévő rendszerekről való áttérést?

Mihelyt megkapjuk a választ, közölni fogjuk.

A magyarok 42 százaléka olvas valamilyen gyakorisággal nyomtatott könyvet, ez az érték e-könyvek esetén 11 százalék, míg az e-hangoskönyveknél 7 százalék - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült kutatásból. A közösségi média, azon belül is kiemelten a Facebook, az Instagram és a TikTok nagy szerepet játszik egy-egy alkotó vagy kötet népszerűsítésében.

Az eKönyv Magyarország Kft. és a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (TÁRKI) 2023 tavaszán végzett kutatást az NMHH megbízásából a teljes felnőtt magyar lakosság könyvolvasási és könyvvásárlási szokásairól. A kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az élet legtöbb területét egyre inkább átszövő digitalizáció milyen hatással van a vásárlókra és a piacra. Így az onlineplatformok.hu oldalon publikált vizsgálat a klasszikus könyvformátum mellett az elektronikus könyvek és a streamelt (fizikai adathordozó nélküli) hangoskönyvek piacát vizsgálta. Az eredmények szerint a magyarok 42 százaléka olvas valamilyen gyakorisággal nyomtatott könyvet, ez az érték e-könyvek esetén 11 százalék, míg a hangoskönyveknél 7 százalék.

A válaszadók a kézbe fogható és fizikailag is birtokolható papír könyvről azt is kiemelték, hogy jobban meg tudják jegyezni, amit ebből olvasnak. Az e-könyv melletti érvek: egy eszközön rengeteg könyv elfér, és nem foglal el sok helyet. Bő harmaduk azt is megjegyezte, hogy ezt a formátumot kényelmesebb olvasni, mint a nyomtatottat.

Az iskolai könyvtárak folyamatosan romló helyzetére szeretné felhívni a figyelmet a Pagony Kiadó december 17-i jótékonysági eseményével, amelynek bevételét iskolai könyvtárak támogatására, illetve könyvállományuk frissítésére fordítják. [Közöltük egy éve a KIT-ben.] Ennek kapcsán beszélgettünk az adományozást koordináló Könyvtárostanárok Egyesületének elnökével, Cserlakiné Hagymássy Krisztinával az iskolai könyvtárak megváltozott szerepéről, sokszor kilátástalan anyagi helyzetéről és arról, mennyi mindent adhat egy jó könyvtár(os) a gyerekeknek.
Akinek van iskolás gyereke és bekukkantott mostanában a sulikönyvtárba, feltehetően azzal szembesült, hogy nagyjából ugyanolyan állapotok uralkodnak, mint néhány évtizeddel korábban, amikor még ő volt gyerek. Esetleg annyi változás történt, hogy az elhasznált állapotú könyvek mellett megjelent egy számítógép, a folyóiratok viszont teljesen eltűntek a polcokról. Mit tud nyújtani egy iskolai könyvtár a mai fiataloknak, akik mindennek az interneten néznek utána? Mennyire vonzó a kölcsönzés, ha nincsenek új könyvek? Egyáltalán van-e ténylegesen - és nem csak papíron - működő könyvtár az iskolákban?

A könyvtárral kapcsolatban sokaknak az a kép ugrik be, hogy egy unalmas hely, ahol ráadásul csöndben kell lenni, és jól kell viselkedni. "A leggyakoribb sztereotípia, hogy a könyvtáros szemüveges, barna kardigánban van és mindig azt mondja, hogy Psszt!" - mondja Cserlakiné Hagymássy Krisztina, aki könyvtárostanárként közel harminc éve minden nap tesz azért, hogy ezeket a sztereotípiákat megcáfolja, és a könyvtár olyan hely legyen, ahová a gyerekek szeretnek bemenni. Az iskolai könyvtár a mai fiatalok számára is tud érdekes és értékes lenni, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a jelen korban érvényes tudást adjon át, és azt izgalmasan, játékosan tegye.

Ismersz esetleg olyan embereket (netán szakmát), akik profi tájékoztatók? Akik ezt tanulták, és nem félnek használni?! (MG)

Indokolatlanul sok roma kisgyerek kap sajátos nevelési igényű (SNI), illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) minősítést az oktatási rendszerben, ami megfelelő tájékoztatás és fejlesztések hiányában lényegében csak megbélyegzi őket, és további akadályokat emel eléjük az amúgy is nehezített pályán.

Azzal sincsenek igazán tisztában, milyen lehetőségeik lennének, hogy a gyereknek könnyebb legyen a tanulási folyamat vagy a beilleszkedés. Kapnak egy papírt, a gyerek megkapja a bélyegét, SNI-t vagy más diagnózist, és nagyjából ennyi a vizsgálat, az ügy lezárva.
Arról sincsenek tájékoztatva, hogy törvényi lehetőségük van bemenni a vizsgálatra, és útiköltség-térítést is kérhetnek. Pedig a kisebb településeken nagyon nehéz megoldani, hogy bejussanak a megyeszékhelyre. De arról sem, hogy egy ilyen diagnózis után ők maguk hogyan tudnak segíteni otthon a gyerkőcnek, mit várhatnak el az iskolától, és mit nem.

Gyakran arról sincs tájékoztatás, hogy ha halmozottan hátrányos helyzetű gyerekről van szó, szülői kérésre esélyegyenlőségi szakembert kell biztosítania a szakszolgálatnak, (...) ... nincs a rendszerben olyan szerv, amely a szülőt tájékoztatja. (...) Sokakat nem tájékoztatnak arról sem, hogy egy bizonyos fokozat után pénzbeli támogatás is jár. Például, ha egy SNI-s gyerkőc súlyosabb BNO-kódot kap [a betegségek és egészségügyi problémák nemzetközi besorolására alkalmas kód - a szerk.], amivel esetleg magasabb összegű családi pótlékot tudna igényelni a szülő.

... A szülők sokszor egyszerűen félnek jelezni az intézmény felé, de gyakran az alapvető információkkal sincsenek tisztában, mert legtöbbször nem kapnak kielégítő tájékoztatást.

Többnyire a nem roma szülők - akiknek van kapacitásuk az érdekérvényesítésre, jobb a hozzáférésük - tudnak saját önsegítő hálózatokat létrehozni, vagy piaci szolgáltató jellegű tanácsadásokat igénybe venni, és ezekre vannak példák is, de ezek többnyire az indokoltan SNI-vé minősített gyerekek családjai. Az SNI-vé minősített, stigmatizált roma gyerekeknek ritkán van ilyesmire lehetőségük.

2023. december 5-én, Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban tartotta évzáró elnökségi ülését és közgyűlését a 2005-ben megalakult országos hatókörű, nemzeti közgyűjteményeket átfogó szakmai szervezet.

A szövetség alapszabályának megfelelően évente kerül sor az elnökség tagjai közül az elnök megválasztására. A tisztet dr. Cseri Miklós elnök megbízatásának lejártával Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója tölti be 2024 végéig.

Az Országos Közgyűjtemények Szövetsége 2005. január 19-én jött létre Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, amely egyike a ma Magyarországon működő 13 országos múzeumnak: a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, a Néprajzi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár és egy országos szakmúzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum.
Az intézményi tagok képviselői a mindenkori főigazgatók és igazgatók. A szervezet közgyűlése ötévente választ elnökséget, amelynek tagjai egy-egy évre viselik az elnöki tisztséget.

Michael Stevenson, az OECD kiemelt oktatásszakmai tanácsadója például azt hangsúlyozta, hogy az oktatásban élen járó országokban már rég nem a XIX.-XX. századi elvek szerint szervezik az oktatást, amikor annak a célja az volt, hogy egy szakmára készítse fel a gyerekeket. Az egyéni jóllétet, boldogságot, az emberi kiteljesedést kell szolgálnia az iskolának - mondta. És ez nem individualista mákony, tegyük gyorsan hozzá, hiszen az egyes emberek jóléte összefügg a társadalom jólétével és gazdagságával is.

Ha csak a gazdaság szolgálatába állíjuk a közoktatást, azaz a jövőbeli munkát állítjuk a középpontjába, az a társadalom szétszakadáshoz és a közösség széteséséhez vezet - mondta. Ezt a központból irányított, "munkaalapú társadalmat" szolgáló magyar közoktatás, mellesleg fényesen bizonyítja, tesszük már mi hozzá. Mellesleg értelme sincs felkészíteni konkrét munkákra a gyerekeket, hiszen számos állás meg fog szűnni vagy átalakul, mire ők elérik a megfelelő életkort a munkába álláshoz.

A tanításra lefordítva ez azt jelenti, hogy a kognitív tudás, a tanulóközpontú tanulási környezet kialakítása mellett olyan készségek fejlesztésére kellene figyelni többek közt, mint az empátia, a kooperáció, egymás tisztelete, a másokkal való törődés, vagy épp a kritikus gondolkodás. Kiemelt három fő területet, amelyek elősegíthetik a többször is emlegetett emberi kitejesedést, és amit az iskolának ezért különösen fejlesztenie kell. Az egyik az adaptív problémamegoldás (azaz, hogy az adott kontextusban megtanultakat más helyzetben is alkalmazni tudja a diák), az etikus döntéshozatalt, és az esztétikus érzékelést ("a képzőművészettel meg lehet tanítani, hogy értékeljük a szépet").

El kellene felejteni, hogy az iskola pusztán azért van, hogy egy szakmára felkészítse a gyerekeket, helyette az oktatásnak arra kellene fókuszálni, hogy a mai gyerekek (minden gyerek!) jóllétben, boldogságban éljen. Magyarország ettől a gondolkodástól olyan távol van, mint a finn pedagógusképzés a hazaitól. Ott tízszeres a túljelentkezés, itt lasszóval sem találni tanárjelöltet.

A kognitív tudás, a tanulóközpontú tanulási környezet kialakítása mellett olyan készségek fejlesztésére kellene figyelni többek közt, mint az empátia, a kooperáció, egymás tisztelete, a másokkal való törődés, vagy épp a kritikus gondolkodás. Baja Sándor, a Randstad regionális ügyvezető igazgatója kiemelt három fő területet, ami elősegítheti a többször is emlegetett emberi kitejesedést, és amit az iskolának ezért különösen fejlesztenie kell. Az egyik az adaptív problémamegoldás (azaz, hogy az adott kontextusban megtanultakat más helyzetben is alkalmazni tudja a diák), az etikus döntéshozatal, és az esztétikus érzékelés ("a képzőművészettel meg lehet tanítani, hogy értékeljük a szépet").

Auli Toom finn professzor nagyon fontosnak tartja, hogy az iskolának megkülönböztetetten kell figyelnie az esélyegyenlőségre, és "minden egyes tanulónak biztosítani kell a jólléthez szükséges készségeket, tudást". (Már megint ez a "jóllét", és nem az, hogy a vizsgákon tudja nebuló a történelmi hősök születési dátumát, meg hogy jó szobafestő legyen, mondatja velünk a magyar oktatási reformokban megfáradt cinikus énünk.)

Hiába indult nagy tervekkel a nemzeti laborcég, a centralizáció meg­bukott, a megyei kórházak kaphatják meg a feladatot. A finanszírozás egyszerre pazarló és szűkös, ráadásul áttekinthetetlen.

A labordiagnosztika hazai helyzetét ismerők - köztük magán- és állami szereplők egyaránt - egyetértenek abban, hogy a jelenlegi kapacitások túlzottak és kihasználatlanságuk miatt gazdaságtalanok. A betegek azonban teljesen más szemszögből látják ugyanezt. Míg egy évtizeddel ezelőtt beutalójukkal a kezükben jobbára másnap reggel besétálhattak a számukra kijelölt laborba, manapság egyáltalán nem ritka az akár többhetes várakozási idő sem.
Az pedig az informatika korában meglehetősen sajátos igény, hogy az irányító kórházaknak kell adatokat gyűjteniük arról, amire elvileg a Liliom program és a NOLD terveit építették.

Jártál-e már egy rendezvényen saját könyv- vagy dokumentumportékáddal? (MG)

A halottak napi evangélikus istentiszteleten egy képeskönyv-bolt alkalmazottja, Eli elmondta, hogy a templomi halottak napi összejövetelen felolvasott gyerekeknek olyan történeteket, amelyekben megtalálható a halál motívuma (ld.: link 15'30"-tól, németül). Mint mondta: nem jutott idő arra, hogy az elhangzottakat megbeszéljék, a gyerekek egymás után nyújtották neki a könyveket: ebből is olvassál. Úgy véli, a felnőttek tartanak a szomorú tartalmú könyvektől, szemben a gyerekekkel, akik befogadóbbak. Az istentiszteleten Eli felolvasott egy részletet, amelyben Jolanda, a kislány fogja haldokló anyja kezét. Érzi azt lassan kihűlni. S felmerül benne: hol van most anya? A történet persze tartalmas beszélgetés lehetőségét vetíti előre, akár otthon, akár az istentiszteleten. (MG)

Talán emlékszem még az IFLA "Hogyan ismerjük fel az álhíreket?" infografikájára (vö.: link ). Most hasonló formában az álhírt tartalmazó e-mailekre térnek ki. A gyakran gyanútlan ismerősöktől kapott levelekről van szó. Hirtelen cselekedetekre, pl. átutalásra bátorítanak, miközben linkkel vagy csatolmánnyal vírusos tartalmat küldenek, vagy jelszavakat csikarnak ki. A hét egyszerű tippet ajánló IFLA-infografika tartalma:

Tudatosítsuk: az ismerős feladó még semmit sem jelent. A beágyazott link vagy a csatolt fájl lehet veszélyes.
1. A "válasz"-ra kattintva azonnal látható, kitől érkezett az e-mail. Ellenőrizzük, hogy helyes-e?
2. Személyes megszólítás (pl. "hello, I love you" stb.) semmit sem jelent: ha az e-mailünk vagy a munkánkról való információ hozzáférhető az interneten is, akkor valakinek pofonegyszerű megtalálni elérhetőségeinket is.
3. Óvatosan a csatolmánnyal: csak akkor nyissuk ki, ha biztosak vagyunk annak tisztaságában.
4. Óvakodjunk a linkektől: akárcsak a csatolmány, a link is elirányíthat vírusos felületre. Alaposan vizsgáljuk meg az URL-t, hova visz, és ez szabályos módon történik-e vagy sem.
5. Ellenőrző eszközök: különböző módszerek vannak a spam-ek szűrésére szerver szintjén, mint SPF és DKIM-ellenőrzők
6. Szerkezetvizsgálat: a megszokott e-mailektől eltérően néz ki a kapott üzenet ugyanattól a feladótól?
7. Gyanús a szokatlan elrendezés vagy hibás helyesírás.
8. Mindennel legyünk óvatosak, ami személyes információkat kér. (ref.: Vincze Anett)

A megélhetési költségek magas szintje, alacsony fizetések, rossz egészségügy: ezek a magyar társadalom legnagyobb problémái. A Policy Solutions kutatása link alapján a mostani válság mélyebb hatással van a társadalomra, mint amit a Covid idején tapasztaltak. Több ember érzi azt, hogy romlott anyagi helyzete, és inkább az számít optimista gondolkodásúnak, aki stagnálást vár jövőbeli helyzetét illetően.
Minél kézzelfoghatóbb egy téma (anyagi helyzet), annál kisebb a médiabuborékok ereje, és minél elvontabb (háborútól való félelem), annál nagyobbak a kilengések.

(28'50"-től) A Policy Solutions globális veszélyforrásokat és az emberek általános félelemszintjének összefüggéseit vizsgálta. Azt találták, hogy az alábbi információforrások gyakori fogyasztói jobban félnek, gyengébb az általános mentális egészségük:
- bulvárfogyasztók - konkrétan pl. Bors és Blikk
- a közösségi média átlagon felüli fogyasztói, azon belül is a nagyon vizuális, a rövid, virtuális formátumok forrásai, pl. TikTok és Instagram
- propagandatermékek, pl. Origo.hu. (ref.: MG)

Sik Endre szociológus: "A kormánypárt 2015 óta a nemzeti konzultációkkal és a népszavazásokkal (például a "gyermekvédelmi" népszavazással) csaknem hússzor nyomta meg a morális pánikgombot, miközben azt is nagyon határozottan közli a "Néppel", hogy egyedül Ő képes megoldani a válságot, eloszlatni a félelmeket, illetve csak Ő képviseli a jó erkölcsöt és a valóságot." A morális pánikgomb nagyon hasznos propagandaeszköz a Fidesz kezében: ennek segítségével létre tud hozni egy olyan, nem gondolkodó, ösztönösen cselekvő csoportot, amely jól mozgósítható a választáson, és fenntartja a Fidesz hatalmát. (HVG)

A generatív mesterséges intelligencia (AI) bárkinek elérhető eszközei, így a chatbotok (pl. ChatGPT) és a képgenerátorok (Midjourney, DALL-E, Stable Diffusion stb.) energiafogyasztásáról a terület fiatalkora miatt kevés kutatás készült eddig, de a Carnegie Mellon Egyetem és a Hugging Face nevű AI-startup most utánajárt a dolognak.

Mint kiderült, egyetlen kép generálása egy fejlettebb AI-modell segítségével annyi energiát vesz igénybe, mint egy okostelefon teljes feltöltése. A szöveggenerálás szerencsére ennél jóval kevésbé energiaigényes: ezer üzenet lekérése nagyjából annyi energiát fogyaszt, mint egy telefontöltés fogyasztásának 16 százaléka.

A társasjátékok ma reneszánszukat élik, ezrével jelennek meg minden évben újabb termékek a legváltozatosabb témákban, mechanizmusokkal. Ezek közt sok stratégiai játék van, melynek szerves része pénz, vagy valamilyen más erőforrás gyűjtése, vásárlás vagy csere, azonban kifejezetten üzleti témájú kevés van. Egyre népszerűbbek és elterjedtebbek az edukációs célú játékok, amelyek képesek fejleszteni a játékosok készségeit, akár a pénzügyek, üzleti élet, beruházások terén. Hiszen játszva is rengeteget lehet tanulni, amelyet sosem késő elkezdeni. A Pénzcentrum most Rácz Csabát, a MiniCRM vezérigazgatóját kérdezte arról, hogy mekkora az érdeklődés a magyar társasjátékos körökben az üzleti témájú játékok iránt, mit adhat egy ilyen játék azoknak, akik kipróbálnák magukat az üzleti életben.

Pénzcentrum: Most jelent meg az első magyar tervezésű üzleti, stratégiai, vállalkozásépítő társasjátékotok, a Cégépítők. Hogy látjátok, van érdeklődés a piacon az ehhez a kategóriához tartozó, üzleti témájú játékok iránt?
Rácz Csaba: Minden várakozásunkat felülmúlta az érdeklődés. Az eredetileg legyártott 1000 darab lassan el is fogy, januárban indul az újranyomás. Ismereteink szerint évente 2-3000 társasjáték jelenik meg a hazai piacon, ezért elég nehéz kitűnni. A Cégépítők sikerét minden bizonnyal annak köszönheti, hogy az első magyar stratégiai-üzleti játék, és emellett rendkívül könnyen megtanulható és szórakoztató.

Elindult a kamaszoknak szánt Detekto.hu oldal, amely segít felismerni, milyen tartalmak esetén van szükség fokozott figyelemre és az információ ellenőrzésére. A Detekto link célja nagyjából ugyanaz, mint korábbi projektjeinké volt: a tizenévesek felkészítése az online médiakörnyezetben való önálló tájékozódásra. Vagyis segíteni a gyerekeket abban, hogy fel tudják ismerni, mikor, milyen tartalmak esetén van szükség fokozott figyelemre és az információ ellenőrzésére, és ehhez milyen eszközöket használhatnak.

A Magyar Digitális Média Obszervatórium társfinanszírozásával készült projektbe két előzetes kutatás elvégzése után vágtunk bele. Első körben felmértük, hogy - a saját munkáink mellett - milyen gyerekeket célzó, médiaértést és kritikai gondolkodást fejlesztő online projektek léteznek magyar nyelven. A hiányosságokat látva meghatároztuk tananyagunk fő irányvonalait, majd egy második kutatásban nemzetközi viszonylatban is megnéztük, milyen jógyakorlatok adhatnak inspirációt a munkához.

A 13-16 éveseknek szánt tananyag első részének fejlesztésével a nyár elejére készültünk el. Ezt egy korosztályos diákokból álló csoporton teszteltük két fordulóban - először a nyers feladatsorokat, majd a kész oldalt bemutatva. A diákok visszajelzéseit nagymértékben beépítettük a végső tananyagba, segítségükért ezúton is szeretnék köszönetet mondani.

Feladatmegoldás során csepegtetett tudás... Mostani tananyagunk fő elve az volt, hogy az online tájékozódást segítő tudást ne hosszú szövegeken, de még csak ne is videós tartalmakon keresztül adjuk át, hanem feladatmegoldás közben. Persze most is vannak videók, de ezek inkább keretbe helyezik a későbbi feladatsorokat. A tudást a gyerekek a hibázás és a fejlődés lehetőségén keresztül sajátítják el. A felfedeztető pedagógia szemléletét használó Detekto támaszkodik a gyerekek meglévő ismereteire, tudására. Ennek a használata vezet aztán a tanulás folyamatához, a meglévő tudás mélyítésével, a kapcsolódó fogalmak megnevezésével és tudatossá tételével.

POV: Indie, Escape Room, Stomp and holler. Ezek most tényleg létező műfajok, vagy csak szívat minket a világ legnagyobb zenei streaming platformja, amikor azt állítja, hogy ezek voltak a kedvenc műfajaink idén? Megmutatjuk, honnan jönnek ezek az elnevezések és azt is, hogyan lehet visszafejteni, hogy mit jelentenek a furcsa műfajok a Spotify Wrappedben.

Azoknak az olvasóknak, akik azért kattintottak, hogy a saját 2023-as Spotify Wrapjükben szereplő furcsa műfajokat végre megértsék, van egy jó és egy rossz hírem. A rossz, hogy mivel csak 2023-ban több mint 300 új kategória került bele a Spotify adatbázisába, valószínűleg egy könyv sem lenne elég arra, hogy legalább felületesen megmagyarázzuk, azok mit jelenthetnek.

A jó viszont az, hogy van egy díjnyertes, több mint tíz éve frissülő netes adatbázis, ahol bárki visszafejtheti az ízlését. Az Every Noise at Once elnevezésű gigantikus, interaktív szódiagram tartalmazza a Spotify összes műfaji kategóriáját itt: Every Noise at Once link . Ezek között a kategóriák között lehet Ctrl + F billentyűkombinációval keresni, és ha megvan a megérteni kívánt műfaj, rá is lehet kattintani. Kattintás után megjelenik egy csomó olyan művész, akit ide sorolhatónak tekint a Spotify, és kirajzolódnak azok a további műfajok is, amikkel az adott kategória átfedésben van. Ezek aztán újból kattinthatóak.