Minden közkönyvtárat megtalálnak azok a kisebb-nagyobb szellemi-testi sérüléssel élő, vagy szociális periférián élő emberek, akik a település más intézményeiben kevésbé fogadtatnak be. A nyergesújfalui Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtára nem csak az év azon szakaszában fogadja be ezeket az embereket, melyben egy olyasvalaki születésére készülünk, aki módszeresen - lényegében élete árán - hajolt a bármilyen okból elesettek, mások által mellőzött emberek felé. A közelgő ünnepet lehet színes, fényes kellékekkel várni, és annak - a könyvtári funkciókhoz igen közel eső - lényegét megidézve, gyakorolva is.

Mivel a közkönyvtár egyik feladata a közösség szociális támogatása, ezért kapunk, ajtónk nyitva áll minden örömre, békességre, szeretetre vágyó, szegényes körülmények között élő városlakónk előtt.

Karácsonykor különösen fontos - szokták mondani. Ám ezeknek az embereknek az év minden napján ( mint mindannyiunknak), szüksége van a jó szóra, emberhez méltó körülményre - még ha csak pár óra könnyebbséget tudunk biztosítani számukra naponta.

Télen a meleg épületben, egy csésze tea mellett - takarítóink automatikusan töltik nekik is -, nyáron a hűvösben olvashatnak, ingyenesen használhatják az informatikai eszközeinket, szükség esetén iratokat másolunk, illetve segítjük őket a különböző hivatalos ügyekben eligazodni.

Úgy tűnik, itt fontosnak érzik magukat. Ugyanis szívesen segítenek rendezvények idején székeket, asztalt rendezni. Leltározás, selejtezés során a könyvtáros felügyeletével a könyvet leemelni a legfelsőbb polcokról, vagy a nehéz, dobozban lévő könyveket a megfelelő helyre feltenni (férfiak esetén). A hölgyek pl. útba igazítják a rendezvényre érkezőket. Felmerül a kérdés, hogy lehet-e velük úgy foglalkozni, hogy ne legyen súrlódás köztük és az úgy nevezett "normál" könyvtárhasználók között. Igen lehet! Odafigyeléssel, megfelelő szervezéssel, erősségeik, gyengeségeik megismerésével, emberismerettel. Nem egyszerű feladat. Saint-Exupéryvel szólva: "Te egyszer és mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél."

Korábban Berlinből mutattunk artotékát - Könyvtári képtár - helyismeret, művészeti alkotásokon keresztül link . A könyvtár - Berlini Könyvtárak - Frankfurter Allee Kerületi Könyvtár Pablo Neruda Fiókkönyvtára - belső terében kapott helyet. A most mutatott (link ) szintén könyves környezetben, a brüsszeli Cook and Book könyvesboltok és a helyi könyvtár szomszédságában, egy kisebb kulturális negyedben - Wolubilis - található, ahol korábban a könyvesbolt ajánlóit mutattuk: link .

Az artotéka kínálatában kortárs festmények, grafikák, szobrok találhatók. A "Vegyen részt az artotéka gyűjteményének megújításában" kérdőív online is elérhető, és az ügyfelek igényeit mérik fel 2024-re. (MG)

Az irodalom és a partnerségek háza: az Oodi nemcsak Helsinki leglátogatottabb könyvtára lett, hanem a legtöbbet kölcsönző könyvtár is. Idén az Oodi valamivel több mint 473 000 kölcsönzést könyvelt el, ami a Helsinki Városi Könyvtár összes kölcsönzésének közel 10%-a. Az Oodi az irodalom háza, amit rendezvényei is tükröznek: idén több mint 170 irodalmi témájú rendezvénynek adott otthont az Oodi, amelyen több mint 9000 ember vett részt. 2022-ben az Oodi elindította az éves Oodi Book Fest-et, és idén a könyvtár átadta az első év Oodi költője díjat.

"Az Oodi küldetésévé tette, hogy a finn közkönyvtárak innovációs könyvtáraként szolgáljon. Ez azt jelenti, hogy minden év más az Oodi számára, hiszen folyamatosan fejlesztjük szolgáltatásainkat. A leghatékonyabbnak bizonyuló kísérleti projekteket Helsinkiben vagy Finnországban más könyvtárakban is megismétlik" - magyarázza Anna-Maria Soininvaara igazgató.

Míg az ALA Architects által tervezett épület kiváló környezetet biztosít a könyvtár működéséhez, az Oodit az emberek készítik. Az Oodi munkatársai önirányító csapatokban dolgoznak, amelyek agilis megközelítéssel fejlesztik a szolgáltatásokat, miközben meghallgatják az ügyfelek igényeit. A partnerségek az Oodi szerves részét képezik, a könyvtár szorosan együttműködik többek között irodalmi és kulturális szereplőkkel, civil szervezetekkel. A könyvtár épületében található még a Nemzeti Audiovizuális Intézet Kino Regina mozija, egy ifjúsági tér, a Playground Loru, a Helsinki-info, a Food & Co étterem, az Oodi és az EU@Oodi, amely az EU-ról nyújt információkat.

"Az Oodinál fontosnak tartjuk az együttműködést, a mások meghallgatását és a saját megértésének növelését. Merem állítani, hogy az Oodi naponta mindenkinek kínál valami újat; élményt vagy inspiráló találkozásokat" - összegzi Soininvaara.

Jubileumi program - Oodi ötödik évfordulóját változatos programmal ünneplik december 5-én, kedden 14:00 órától. Az ünneplés 14:00-kor kezdődik az EU@Oodi tortával a földszinten. A Schlager Orchestra Vallilan Tango 15:00 és 16:30-kor ad majd táncolnivalót a résztvevőknek Maijansaliban, az 1. emeleten. Lilli Pii bohóc 17.00-kor és 18.00-kor az Oodi harmadik emeletén található gyerekrészlegben rendez vidám műsort gyermekes családok számára. A Városi Műhely nyílt napot tart, ahol lehetőség nyílik UV-nyomtató és nagyformátumú nyomtató kipróbálására, valamint a fotó- és zenestúdiók felfedezésére.

A jubileumi nap irodalmi programja az Oodit használók kedvenc könyveibe néz bele. A harmadik emeleti Könyvmennyországban Helsinki polgármestere, Juhana Vartiainen, Nelli Orell YouTuber, a POC könyvklub alapítói, Aracelis Correa és Téri Zambrano, valamint Philip Teir író beszél majd kedvenc könyveiről. A beszélgetéseken szereplő könyvek a vendégek által összeállított könyvkiállításokról kölcsönözhetők. - A rendezvény mindenki számára nyitott. (ford.: MG)

Előző rész: 5_eves_az_oodi_-_1._uzletemberek_kisgyerekesek_diakok_es_hajlektalanok_egyarant_elfernek

New York, azon is belül Brooklyn városrész Williamsburg nevű negyede sokáig úgy élt a fejekben, mint a menőség globális központja. Legyen szó a kézművessör-forradalomról, a hipszter divatról, a vegán rántottcsirkéről vagy a legcingárabb indie rocksztárokról, Williamsburg valószínűleg élen jár minden hasonlóban. A New York Times cikke link szerint pedig Williamsburg hipsztereinek legújabb heppje: az olvasás.

De nem ám otthon a kanapén, a parkban egy padon vagy a munkahelyen a vécén, ahogy mindenki más csinálja: egy bárban, 10 dolláros belépővel, más olvasó emberekkel együtt, miközben egy DJ vagy zongorista halkan zenél a háttérben. Valahogy így néznek ki azok az olvasóbulik, amiket Reading Rhythms, vagyis olvasó ritmusok néven szerveznek nyár eleje óta. Az első olvasóbulit három huszonéves szervezte egy háztetőn, mert úgy érezték, a generációjuknak már nincs elég türelme és lehetősége elmélyülten olvasni. Hiányzott nekik az iskolai könyvtárak hangulata, az, hogy nagy filózásokba keveredjenek félig-meddig ismerős emberekkel az olvasmányélményeiket megosztva, és azt gondolták, jó kíséret lenne valami halk zene és némi ital.

Terjed az új módi. Azon a bulin, amin a New York Times riportere is ott volt, 270 ember vett részt. És tényleg annyi történt, hogy mindenki hozott egy könyvet, olvasgatott, iszogatott, ha volt kedve, a szomszédjával beszélgetett arról, mit olvas, majd pár ital és néhány könyvajánlás után mindenki elment haza.

Az önkifejtő (vagy önfeltáró) rendszer
- kialakítása félreérthetetlenül eligazítja a használót: hogyan, milyen módon veheti azt igénybe,
- a használó tudja, mire számíthat a többi használótól,
- biztos lehet benne, hogy nem érik hirtelen meglepetések.
A koncepció ilyen módon az akadálymentesítés egyik eszköze is. Bár nem könyvtárak számára dolgozták ki link , használata analógiásan teljesen megfelel a könyvtár (al)rendszereire nézve is.

Az önfeltáró katalógust korábbi hírünkben taglaltuk: link . Az önfeltárás további eszközei pl.
- a kölcsönözhető és nem kölcsönözhető, vagy a hasonló tartalmú, de különféle típusú állományegységek egybeosztása,
- a használói oldalról is logikus belső könyvtári tér,
- az egyszerűsített / könnyített nyelv használata,
- a minél szélesebb körű önkiszolgálás lehetősége.
E megoldások egyben a marketing és a befogadás kultúra eszközei is, hiszen szélesítjük azok körét, akiket nem feszélyez a könyvtárral szembeni küszöbfélelem. Mellesleg: ha a használó számára világosan működik a rendszer, nem fordul a könyvtároshoz rutinkérdésekkel.

Még lényegre törőbben fogalmazva: csökkenthetjük vele a könyvtártól elfordulók számát, növelhetjük általa könyvtár fennmaradásának esélyét. (MG)

Mint a felmérés fejlécében az IFLA írja...
UNESCO ESD projektek a könyvtárakban - Az ENSULIB új könyvprojektjével összefüggésben felmérést végzünk annak érdekében, hogy megértsük az UNESCO ESD projektek helyzetét a könyvtárakban világszerte.

Az Oktatás a Fenntartható Fejlődésért (ESD) olyan oktatási megközelítés, amely a fenntartható fejlődés elveit, értékeit és gyakorlatait integrálja a tanulás és tanítás minden aspektusába. Igyekszik képessé tenni az egyéneket arra, hogy megalapozott döntéseket hozzanak és felelősségteljes lépéseket tegyenek a környezeti integritás, a gazdasági életképesség, valamint a jelen és a jövő generációi számára egy igazságos társadalom érdekében.

Kérjük, legjobb tudásod szerint válaszolj a kérdésekre 2024. január 5-ig. Kérdéseidet a petra.hauke@hu-berlin.de -re küldheted. A kapott adatokat kizárólag e célra használjuk fel. (ref.: MG)

Egy éve írtuk... Már egészen kicsi korban, a csecsemők számára is óriási megelégedettséggel szolgál, amikor sikeresen alakítják környezetüket (élvezettel nyomkodnak gombokat, hatnak a világra). A munkahelyek nagy részén azonban a dolgozók egyáltalán nem érzik e "funkcióörömöt". (Új Egyenlőség)

A hazai könyvtárosok - jobb híján a KIT tájékoztató jellegű minifelmérései szerint - ugyan kedvelik munkájukat, mégis nagyon frusztráltnak érzik magukat. (vö. pl.: Kedveltnek mondott könyvtári munka: link és Könyvtáros önimázs link . Az eltérés persze kérdéseket vet fel.)

A KIT-ben többször emlegetett Amy Wrzesniewski híres kísérlete a kórházi takarítók munkafelfogása és boldogsága közötti összefüggés: link . Lényeg: akik nagyobb összefüggésekbe tudták ágyazni tevékenységüket, nagyobb örömüket lelték a munkájukban - amihez persze érdemes meglátniuk a minél szélesebb körű hasonlóságokat. S ha ez önerőből nem megy, akkor közösen készített stratégia által működik az örömteli munkamorál. Közösen, hiszen egymás bevonása nélkül, kizárólag a szakmai vezetők által, a nyilvánosság kizárásával készített irományok eséllyel nem, vagy éppen ellenkező hatást érhetnek el.

A stratégia további haszna lehet persze az együttműködés ösztönzése, a párhuzamosságok és az automatizálható munkák mennyiségének csökkentése, a nagyobb használói értéket képviselő tevékenységek erősítése stb. (MG)

Rákérdeztünk az OSZK-ban, hogy mikor kapunk választ a több héttel ezelőtt küldött levelünkre. Mint megtudtuk: sorra válaszolják meg a honlapjukon megadott inform@oszk.hu-ra beérkező leveleket...
Emlékeztetőül: az alábbi kérdéseket tettük fel, kétszer is:
- hol található rendezett információ a szolgáltatásról (pl. honlap stb.)?
- mely könyvtárakat / -típusokat célozza a LibMate?
- milyen tartalmi, szolgáltatásbeli, pénzügyi, minőségi stb. előnyöket jelent a piacon meglévő hasonló szolgáltatásokhoz képest a LibMate?
- hogyan támogatják a meglévő rendszerekről való áttérést?

Mihelyt megkapjuk a választ, közölni fogjuk.

A CEU Demokrácia Intézet Határtalan Tudás előadássorozatának hétfői előadásán két szociológus, Spéder Zsolt és Szikra Dorottya, illetve Szily László, a 444 újságírója beszélgetett, bemutatva az adatokat, a motivációkat és néhány olyan gyakorlati tapasztalatot, ami legalább annyira beszédes és fontos, mint az, hogy mit mutatnak a népszámlálás grafikonjai. (Qubit)

A rendezvényről a lényeget 4-5 oldalban összefoglaló cikk készült a Qubit-on: link . Ennek végén közlik a rendezvényről szóló (profi) videót. (A konkrét cikk természetesen példa, ugyanis rendszeresen így járnak el ők is.)

Jól tetszett hallani: nem önmagában közlik a videót ("nesztek!") , hanem a szöveges tartalommal. A hatékonyan kommunikálni akaró ugyanis hisz az írott szöveg hatásában. Ezen újságírói, szerkesztői, rendezvényszervezői eljárásból könyvtárosok is tanulhatnak. Ha komolyan veszik saját tájékoztatási feladataikat, vagy éppen a könyvtárosi küldetést. (MG)

A dezinformáció és a félreinformálás a társadalmunk számára az egyik legveszélyesebb dolog, mivel minden más problémát befolyásol. Ha fel tudjuk ismerni vagy akár el is tudjuk távolítani, akkor közelebb kerülünk a problémák megoldásához.

- A dezinformáció pontatlan vagy félrevezető információ, célzottan hamis benyomás kialakítása miatt.
- A félrevezető információ is pontatlan információ, de nem célzott félrevezetés szándékával.
- Az információ egy érthető és a valóságot reprezentálóan kommunikált tartalom.

Sokan abból indulnak ki, hogy az emberek ésszerű folyamatot követnek a gondolkodásukban. Összegyűjtik az információkat, különböző nézőpontokból. Logikusan értékeli, feldolgozzák, alkalmazzák. Végül döntést hoznak és cselekednek. De valójában ez nem így történik.

Például Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás könyve jól leírja, hogy működik valójában a gondolkodás. Metaforája szerint az agyban van Rendszer 1 és Rendszer 2. Az 1-es típusú gondolkodásnál robotpilóta üzemmódban vagyunk, ami segíti a mindennapi életünket. Gyorsan és heurisztikusan (szabályok használatával) működik, rögtön következtetésre jut. Ráadásul ez folyamatosan működik. A 2-es típusú gondolkodás felelős a döntéshozásért, de ez nincs mindig bekapcsolva. Még az is előfordul, hogy a racionális döntést akarunk hozni, de közben a robotpilóta üzemmód befolyásol minket.

Például ennek eredménye az elérhetőségi elfogultság. Azt az információt használjuk, ami könnyen elérhető. Főként az egyértelmű, könnyen érthető és figyelemfelkeltő, akár sokkoló információk keltenek benyomást. Például az anekdoták jobban értelmezhetők, mint a statisztikák.

Másik ilyen a megerősítési torzítás. Főleg azok az információk jutnak el hozzánk, amelyek megerősítik a már meglévő hitünket. Az agy nem szereti alapvetően a különböző nézőpontokat. Az először, könnyen elért információhoz ragaszkodik. Hogy mi jut el hozzánk, azt környezetünk is befolyásolja.

A dezinformációt úgy tervezik, hogy az 1-es rendszerünkre hasson, és megtévessze a kettest. Tehát sokkoló, könnyen érthető anekdotákra épít. Belecsempészi a statisztikákat is megtévesztésként, vagy dezinformációs oldalt tüntet fel hitelesként, közben támadja az egyetemi forrásokat. Gyorsan terjeszkedik a keresőben és közösségi médiában, hogy kihasználja az elfogultságokat.

A dezinformáció megfékezésén és a tudatosításon dolgoznak újságírók, tanárok, könyvtárosok, jogászok. A szélesebb körű kezdeményezések eddig elakadtak. Még mindig a tényellenőrzés és az információs műveltség fejlesztése a legjobb módszer. Arra kell figyelni, hogy a Rendszer elfogultságait megfékezzük, és aktiváljuk a Rendszer 2 gondolkodás elemeit. Először is a saját hibáinkat kell felismernünk, aztán segíteni másoknak is ebben. (ref.: Habók Lilla)

A Német Zöld Könyvtárak Hálózata (Netzwerk Grüne Bibliothek) megváltoztatta Facebook-háttérképét. Az új infografikán középen a megosztás (vagy: elosztás) kifejezés szerepel. Körülötte pedig a megosztás lehetséges tárgyára vonatkozó kifejezések:
- ötletek, nézetek
- terek, informatikai eszközök, bútorok
- dolgok
- ismeretek: közösségi szerelőműhely, kódolási rendezvény, nyelvtanfolyamok
- idő, élmények
- a közösségben rejlő lehetőségek
- ruhák, kosztümök, növények magjai
- állami javak, élelmiszer
- kísérletek, élő laboratóriumok (Living lab - magyarán: nyitott innovációs közösség / szolgáltatás valós környezetben; ld. még: link ) és közösségi alkotói tér
- adatok, eredmények - közösségi tudomány (citizen science). (ref.: MG)
Tűnődöm: a felsorolt tevékenységek lehetőséget, riadalmat, ellenkezést vagy tanácstalanságot válthat ki hazánk könyvtárosai körében? (MG)

A Heves Vármegyei Közgyűlés idei utolsó ülése előtt adták át pénteken a közigazgatás területén végzett kiemelkedő munkáért a dr. Jakab István emlékgyűrűt, valamint a Heves vármegyéért díjakat.
A Tigra-ZF Eger női vízilabdacsapata és dr. Tóth Eszter Enikő háziorvos mellett a gyöngyösi Vachott Sándor Könyvtár link könyvtári hírmondósait - Jakab Zsoltot, Szabó Dénest és Berzsenyi Gergelyt, Plavecz János életmentő polgárőrt, illetve Őszi Csillát, a ZF Hungária ügyvezető igazgatóját is díjazták.

A kapott, tájékoztató jellegű adatok:
6 - a használók oktatásával
2 - egyéb, megírom: kit@gmconsulting.hu
8 - kompetens könyvtári vezetőkkel
12 - nagyobb költségvetéssel
5 - nem is esik vissza a használat.
A két szöveges válasz:
1. Talán a használói jogosultságok és lehetőségek bővítésével, szélesítésével. Aláírás: Netuddki
2. Egy vidéki egyetemi kampusz könyvtárosa: Nehezeket tudsz kérdezni, max. félmegoldás válaszopciókkal...
Nem közkönyvtári fronton dolgozok, de szerintem leginkább civil közösségek befogadásával, közösségépítéssel - ez fontosabb szerintem a kedvelt mentőkötélként használt rendezvényesdinél is. Úgy értem: a könyvtár adjon otthont olyasmiknek, amiknek jellemzően a művházak a terei: nyugdíjasklub, horgolóklub meg bármi más. Ehhez viszont teremtsen "hozzáadott értéket" a saját funkciókörében, tehát kapcsolódó ismeretterjesztéssel, olvasmányokkal, eszközökkel stb., illetve a közösségek gondozásával, menedzselésével. A helyi demokrácia, társadalmi élet erős szereplőjévé kell válni és tudod, hogy ehhez nem csak HR-kompetencia, de pénz is kell helyszín-komfortosításra, kütyükre stb.
A felsőoktatási könyvtár(os)használat csökkentését talán szintén hasonlóval, hallgatói közösségek építésével meg a mentorálásukba történő beszállással lehetne fékezni. Úgy látom, először valahogy be kell férkőznünk az életükbe (mert az már nem megy, hogy majd bejönnek valamiért). Ha ezt jól csináljuk, megjön a bizalmuk és mindenfélével fognak hozzánk fordulni. Nálunk nincs 500 hallgató a kampuszon, a tanulás egyre forrásszegényebb (szinte egyprezisedik), a Gugli meg a ChatGPT pedig mindenre is ad valamiféle választ. Viszont ez utóbbi sem látja és kezeli komplexen az ügyfeleit, nem tud "elébük menni", csak lereagálja őket. Ez kevesebb, mint amire az ember lelkének szüksége van - figyelemre, megértésre, finoman tálalt tanácsokra stb. Mert inkább társakra, nem pedig tárakra van szükségük.

Összevetve ezeket a 10 évvel ezelőtti hasonló adatokkal, a következő diagramot kapjuk: link .
Elgondolkodtató a Könyvtári Intézet hivatalos adataival szembeni szkepticizmus duplázódása. Ugyanúgy a használóképzésben való növekedő hit - pl. a könyvtári rendszer önkifejtővé változtatásával szemben. (MG)

Mindennap új applikációk garmadáját dobják piacra, a mesterséges intelligencia térhódítása kétségbevonhatatlan és megállíthatatlan. De mi a helyzet a könyvtárba járással? Menő könyvtárba járni vagy sem, amikor számos tartalmat már az Interneten fogyasztunk?

Vajon rá lehet arra szánni az időt, hogy elmenjünk egy könyvtárba és ott keressük meg azt, ami érdekel, akár bele is lapozzunk, majd kölcsönzés és hazatérés után olvasásba is fogjunk? A kérdésre adott válasz nem fekete és fehér, hiszen egyszerre lehet olvasójegyünk, és közben hozzáférhetünk távhasználattal a számunkra szükséges dokumentumokhoz. Digitális kor ide vagy oda, nem akartuk mi eldönteni, népszerű-e még könyvtárba járni, inkább magunk jártunk utána. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár link központjában dr. Fodor Péter főigazgatóval és Dunakeszin a Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár link igazgatójával, Lőrincz Róberttel beszélgettünk a könyvtárba járásról, a könyvtárhasználati szokásokról és a könyvtár jelenkori kihívásairól.

Kifejtés a forráslinken: link .

Sok könyvtár ódzkodik bevezetésétől. E helyzeten segít néhány csoportos biblioterápiás tippek:
1. Célcsoport lehet a mentális betegségekkel, életvezetési problémákkal küzdők, de egészséges használók is.
2. Ha könyvtáros vezeti a csoportot, akkor is érdemes társterapeutát, pszichológust is bevonni.
3. A résztvevők üljenek félkörben. Ne legyen előttük személyességet gátló asztal. (Művészettápiás tevékenységekhez viszont kell az asztal.)
4. A szövegválasztásba vonjuk be a csoportot. Célszerű kortárs szövegeket választani.
5. A foglalkozásokra másfél órát tervezzünk! 10 perc ráhangolódás után a szöveg hangos felolvasása 10-15 percben, majd beszélgetés a szövegről, 60 percben.

Egyéni biblioterápiás tippek:
1. Felállíthatunk egy pultot a kijárat közelében. Itt személyes gondjairól és olvasmányairól beszélgethet a könyvtáros. Így jobban megismerheti az olvasót, olvasási motivációt, ugyanakkor a saját munkájáról is visszajelzést kaphat. Az olvasó ugyanazzal a kollégával találkozhat, ami bizalmat erősít, könnyebben megnyílik és szakszerűbb segítséget kap. Szükséges időpont foglalása az utánkövetés érdekében.
2. A polcok között mászkáló könyvtárosnak is több alkalma beszélgetésekre, könyvajánlásra. Itt is fontos az utánkövetés, ezért ezt a munkát is lehetőleg ugyanaz a kolléga végezze. (Ref.: Szabó Eszter)

A Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtár munkatársainak javaslatára ebben az évben P. Kováts Éva magyar-francia szakos tanár, a francia klub vezetője érdemelte ki A Könyvtár Önkéntese Díjat.

A II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban működő önkéntes program részeként jelenleg szerződéssel heten dolgoznak ebben a formában. A hosszú ideig magas színvonalú munkát végző önkéntesek díjazására alapította ebben az évben a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár A Könyvtár Önkéntese Díjat. Az elismerést az önkéntesek nemzetközi világnapjához kapcsolódóan adták át. Idén P. Kováts Éva érdemelte ki az elismerést, aki már több évtizede kapcsolatban van a könyvtárral, hiszen a különböző rendezvényeken népszerűsíti a francia kultúrát. Immár 4 éve önkéntesként segíti a Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtár munkáját többek között azzal, hogy elvállalta a francia klub vezetését. Emellett szakmai segítséget nyújt az intézménynek a francia nyelvű állomány fejlesztésével kapcsolatban, valamint szerepet vállal a francia nyelvű előadások szinkrontolmácsolásában.

Ötleteivel, kapcsolataival segíti, színesíti a könyvtári rendezvényeket. Szoros kapcsolatot ápol az intézményben működő többi nyelvi klubbal is, bekapcsolódik azok foglalkozásaiba és szorgalmazza a közös programok létrejöttét. Több évtizedes nyelvtanári pályáján megszerzett szakmai, módszertani tudását megosztja a többi nyelvi klub vezetőjével, ezért P. Kovács Éva a magas színvonalú önkéntes munkájának eredményeként vehette át A Könyvtár Önkéntese Díjat.

"A házi olvasó a kölcsönvett könyvet lássa el borítékkal! Olvasásnál ne lapozzon nyálazott vagy piszkos ujjakkal, a lapokat ne hajtsa be, a könyvet ne forditsa ki és ne irkáljon bele! Ne egyék vagy igyék a könyv felett, olvasás után zárja el vagy olyan helyre tegye, ahol nem piszkolódik!" - Olvasható Az antik szobrászat története (1900) című munkájának egy példányába beragasztott cédulán. - Tették közzé a Magyar könyvgyűjtőket és bibliofileket tömörítő Facebook-csoportban.

A kijelentés igazságtartalmát teljesen felesleges lenne vitatni, az Erzsébet Népakadémia, illetve a VIII. kerületi Általános Közjótékonysági Egyesület munkásotthonának könyvtárában is megfordult kötetben ugyanis két pecsét, illetve egy beragasztott kisméretű papírlap is arra figyelmeztette az olvasót, hogy minden egyes idegszálával figyeljen a könyv épségére.

Unikális gyűjtemény, európai viszonylatban is - mondta Ön a könyvtárról. Kifejtené?
Tamási Balázs, OR-ZSE Könyvtára link vezetője: - A nagy állami, egyetemi hebraika-judaika gyűjteményeket tekintve - például Cambridge, Oxford - nem szerepelünk az élvonalban. Az európai egyházi gyűjtemények közül a zsidó egyházi gyűjtemények sorában viszont az elsők között vagyunk. Ennek szomorúan prózai okai is vannak. Európában kevés zsidó könyvtár élte túl a holokauszt pusztításait. A mi gyűjteményünknek mindenképpen kiemelt helye van Közép-Európában, mert az egész térségben a legnagyobb héber könyvgyűjteménnyel rendelkezünk. A magyarországi, illetve a közép-európai zsidó tudományosság és a neológia szempontjából egyedülálló, ilyen értelemben abszolút unikálisnak mondható. Vannak olyan muzeális, 15-17. századi könyveink, továbbá ritka, a világban egy-két példányban fennmaradt kézirataink és kisnyomtatványaink, melyek az egyetemes zsidóság kulturális kincsei.

Mit tud nyújtani a vidéki, idős korosztálynak a könyvtár?
TB: Van saját honlapunk, mindenki számára elérhető online katalógusunk. Online eléréssel nagyon szép, gazdag tartalmat tudunk átadni. A Magyar Nemzeti Digitális Adatbázisban (MANDA) és honlapunkon nyolc-kilencszáz kötetnyi magyar nyelvű, zsidósággal foglakozó könyvünk szabadon letölthető, olvasható ingyenesen. Természetesen a rendszeresen megtartott könyvtári bemutatókon, ismertető vezetéseken szeretettel látjuk a vidéki vendégeket, hitközségeket is.

A ma hatvan éves Brad Pitt születésnapja alkalmából a Takáts Gyula Könyvtár link tárlatot rendezett be Kaposváron a világ legvonzóbb férfijává is választott színész tiszteletére. A hollywoodi sztár szülinapja alkalmából rögtönzött kiállítás nagyjából egy hónapig lesz látható. A filmeket mindeközben kölcsönözni is lehet, amelyek között vannak olyan örök darabok, amelyek túlzás nélkül a valaha volt legjobb filmek közé tartoznak: ilyenek például a Hetedik, a Harcosok Klubja, vagy a Blöff.

"Sok szeretettel fogadják a Fehér Karácsony című dalt a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár dolgozóitól. Minden kedves Olvasónknak kívánunk kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet!" - olvasható a bibliotéka közösségi oldalán. Aki nem hiszi, hallgassa meg...: (ld. a forráslinken)

Több mint százéves tudományos vitára tett pontot Peter Schreiner, a bizánci kor szakértője, aki a magyarországi Anna hercegnővel azonosította a Vatikáni Könyvtár egyik kódexe mostanáig titokzatos főszereplőjét - jelentette a La Repubblica c. olasz napilap vasárnap.
Mostanáig ismeretlen volt a neve és a származása annak a királylánynak, aki a Vatikáni Könyvtár egyik görög nyelvű, sokat kutatott kódexe főszereplőjeként volt ismert. Az 1272-re datált kézirat csupán annyit árult el, hogy egy nyugati hercegnőről van szó, aki egy keleti, bizánci trónörököshöz ment feleségül. A kódexet a 17. századtól a vatikáni könyvtáros, Leone Allacci kezdte el tanulmányozni, majd 1901-ben a német Josef Strzygowski írt róla, de nem jutott el a történelmi szereplő pontos azonosításáig. A rejtélyt Peter Schreiner bizantinológus, a kor egyik legismertebb kutatója, a kölni egyetem professzora oldotta meg, aki a titokzatos hercegnő személyét és a kézirat keletkezésének pontos körülményeit is felfedte. A hercegnő szerinte nem más, mint magyarországi Anna, V. István lánya, aki 1272-ben érkezett Konstantinápolyba, hogy feleségül menjen a későbbi II. Andronikoszhoz.

A hét pergamenlevélből álló kézirattöredék tulajdonképpen egy középkori verses-képes album, amely részletes leírást ad a leánykérésről, a Konstantinápolyba való érkezésről, a házassági szertartásról. A középpontban a külföldről érkezett hercegnő szerepel, aki a bizánci császár fiának felesége lett.

Hogyan válhatna státusszimbólum a szakadt ruháinkból? A válasz egyszerű: egy kék varrással. A Decathlon és a Wavemaker közös kampányának célja, hogy egy fenntarthatósági kezdeményezés keretében varrjuk meg kék fonállal a hibás ruháinkat, ezzel jelezve, minket érdekel a bolygó jövője.

A világ egyik legnagyobb (Magyarországon is jelen lévő) sportruházati áruházlánca a nyáron egy új kezdeményezéssel állt elő, ami a szakadt ruháinkat célozta meg. Pontosabban az embereket, akik egy kisebb szakadás miatt úgy döntenek, kidobják a ruháikat. A kampány célja, hogy a szakadt ruha hordásának szégyenérzetét megfordítsa, és büszkeséggé alakítsa át, miközben a brand reklámozása sem marad el. Ezzel az alapkoncepcióval kereste meg a Decathlon a Wavemaker ügynökséget, hogy aztán megszülessen a "Blue Thread of Fate", tehát a sors kék fonala kampány, ami bronzdíjat érdemelt az idei Epicán.

A Decathlon ezen az aspektuson túllendülve döntött úgy, hogy a fenntarthatóság mellé áll azzal, hogy az új sportruha vásárlása helyett inkább a régi felhasználását szorgalmazza. Ebben pedig aktív segítséget is nyújtanak egy javítócsomaggal, amit az üzletekben lehet átvenni, a csomag tartalmazza a reklámfelületet jelentő kék fonalat, illetve eszközöket, amikkel meg lehet javítani a szakadt ruháinkat.

Vezetői nagylelkűség - alulértékelt, pedig nem csak a boldogságszinttel függ össze, hanem sok legendás szervezet sajátja.

Menedzsment szakértők tapsolnak azoknak a vezetőknek pl., akik határozottak, szerények és takarékosak, de ritkán tárgyalt szempont, hogy nagylelkűek-e. Pedig az idejüket, tehetségüket és ötleteiket megosztó vezetők gyakran legendás szervezeteket hoznak létre.

"Különböző szinteken dolgozó vezetőkkel működtem együtt, és mindig feltűnt, hogy a szolgáló vezetést alkalmazó szervezetek vezetőinek fejében valamiféle béke van." - mondja James Heskett a Harvard Business Schoolban. - Attitűdünk születésünktől fogva alakul. Felnőtt korunkban már nehézen változtató. És a nagylelkűség az attitűd kategóriájába tartozik.

Rendszeresen méltatjuk a Harvard Business Review-ban a "határtalan viselkedés" (boundaryless behaviour) fogalmát - a tehetség, ötletek és egyéb erőforrások megosztását - a szervezetekben. Ezek része a szervezet javának a saját rövid távú jólét vagy teljesítménye fölébe helyezése, a hosszú távú megtérülés szem előtt tartása. Az ilyen emberek állnak azoknak a legendáknak a középpontjában, amelyekről már sokat szóltunk és valószínűleg újra megtesszük. Olyan sokszínű szervezetekről, mint a Nucor Steel, a 3M, a Google, a US Marine Corps, a Mayo Clinic és igen, a Harvard Business School, hogy csak néhányat említsek a sok közül. Az egyik hipotézis, amely talán kutatásra vár az, hogy a nagylelkűség mennyiben függ össze a határok nélküli viselkedéssel.

Amennyire a boldogság összefügg a jó szellemi és fizikai egészséggel, hosszú távú befektetőként annyira részünk is van a szervezetek vezetőinek nagylelkűségében - és tágabb értelemben a boldogságában. Emellett érvelni nem is olyan nehéz. Csak keressük az olyan viselkedést, amely a mások teljesítménye iránti figyelmet, támogatást mutatja. (ref.: MG)

A 2022-es PISA-felmérés azt mutatta, hogy az eddigi "éltanuló" országok teljesítménye drasztikusan bezuhant, európaiként egyedül Észtország maradt az élbolyban a sok ázsiai ország között. Ehhez leginkább az iskolák, pedagógusok szakmai autonómiája kellett, illetve az, hogy a rendszer megtanítsa tanulni és kérdezni a gyerekeket.

Az észt gyerekek tanuláshoz való hozzáállása is sokat számít, a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a teljesítményük a saját kezükben van, és már az alapfokon kialakul bennük az önálló tanulás képessége. (Tízből hét diák úgy érzi, hogy abszolút képes önállóan tanulni.) Majdnem minden gyerek jár óvodába Észtországban, de ez önmagában még nem olyan nagy szenzáció (pusztán ebben, történetesen Magyarország is jó), hanem az az igazán érdekes, ami ott az óvodában történik. A gyerekeket ugyanis tanulni tanítják meg már ott, és ez folytatódik az alapfokú oktatásban is. Nem egy tudásanyagot akarnak a fejükbe verni, hanem arra nevelik őket, hogy játszva tanuljanak, élvezzék a tanulást, mint a világ megismerésének folyamatát.

Észtországban arra buzdítják őket már egészen kis koruktól kezdve az óvodákban, hogy merjenek kérdezni. Ennek következtében a hatéves iskolaérett gyerekek bátran kérdeznek később is. Kreatív gondolkodásra, az összefüggések felismerésére nevelik őket nem pedig egy tudásanyag bemagolására.