Miczura Mónika, az Ando Drom roma folklór zenekar énekese vallomásának link arról, hogy hogyan hatott a saját roma közösségére, nagyon örültem, úgy éreztem: nem vagyunk egyedül.
Mi, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtárban link is megéltük azt már, hogy miattunk, roma könyvtárosok miatt (ketten élünk részben roma közösségben, családban a kanizsai könyvtárosok közül) jöttek olyan roma fiatalok, felnőttek, akik csak bátorításunkkal, hívásainkkal merték átlépni a könyvtár küszöbét. Ma Nagykanizsán ez már nem újdonság, a különböző anyanyelvű, más-más kultúrájú roma közösségekből sokan járnak hozzánk.

Már nem újdonság, hogy különböző anyanyelvű, más-más kultúrájú roma közösségekből járnak hozzánk. Őket már nem különböztetik meg nem roma olvasóink, mint a kezdetekkor, amikor még szokatlan volt jelenlétük, s amikor még ők sem tudtak megfelelően alkalmazkodni a könyvtári jelenléthez. E tanulási folyamat oldja az etnikai alapú előítéleteket, természetessé teszi a könyvtári együttműködéseket. Az elején bátornak kell lenni majd nyitottnak maradni.

Ugyanakkor még mindig van olyan család, és valószínűleg mindig lesz is, amellyel még nem sikerült kapcsolatba kerülnünk. Nagykanizsán ezügyben a város roma nemzetiségi önkormányzatával és a Lumine Tanodával fogtunk össze az utóbbi években, illetve a könyvtártól távolabb eső iskolákban az iskola városi könyvtárosa programmal, ahol - a peremkerületiségből adódóan - nagyobb arányú a szegényebb sorsú roma gyermekek száma, s a szegénység úgy is jelentkezik, hogy őket ritkán viszik be szüleik a város központjába. (Kardos Ferenc)

- Ha bizonytalan vagy szervezeted irányát illetően
- Elakadtál az innovációban
- Vagy stratégiára van szükséged

Vonj be új, elgondolkodtató, inspiráló nézőpontokat - vagy éppen támogatást kaphatsz gondolataid rendezésében. Rendelj üzleti és információs-könyvtári tapasztalatokon alapuló vezetői tanácsadást könyvtárad, üzleti vállalkozásod fejlesztése, szolgáltatás kifejlesztése, megújítása érdekében.
Három szempontú tapasztalatot vehetsz igénybe:
- könyvtári
- könyvtárhasználói
- könyvtárszakmán túli megközelítések
együttesen, egymással harmonizálva.
Az első konzultáció térítésmentes. További információ: mikulasg@gmconsulting.hu - 30 239-2293 - Viber, WhatsApp, Messenger, Skype.

A Sokoldalúság c. könyv a munkaerőpiac tudásalapú átalakulásának mozzanatát is bemutatja, az amerikai hadsereg példájával. Az analógia mutatja, hogy a hazai könyvtári munkaerő-piac az átalakulás előtt tart. Az 1980-as évek struktúrája természetesen nem alkalmas alap a 2020-as évekbeli innovációs kihívásokra. (MG)

Az iparosodott korszakban (...) a társadalmi-kulturális háttér - a nyugdíjrendszer, illetve az a felfogás, hogy az állásukból kilépők nem lojálisak - és a specializált tudás akadályozza a munkahelyek közötti mobilitást. Emellett a cégeket sem ösztönözte semmi rá, hogy kívülről toborozzanak munkavállalókat, amikor a dolgozók barátságos tanulási környezetben végezhették feladataikat, ahol az ismétlés a tudás anyja, és tényleg gyakorlat teszi a mestert. A 80-as években azonban a szervezeti kultúra elkezdett megváltozni. A tudásalapú gazdaság "óriási keresletet teremtett olyan munkavállalók iránt, akik képesek a fogalomalakításra és a tudás létrehozására." A szélesebb körű konceptuális készségek immár rengeteg munkakörben számítottak előnynek, és az életpálya feletti kontroll a belső szamárlétrán felfelé haladást szem előtt tartó munkáltatóktól hirtelen a munkavállalókhoz került, akik kifelé tekintve a lehetőségek végtelen tárházát látták maguk előtt. A magánszektorban gyorsan kialakult a képességek hatékonyan működő piaca, ahogy a munkavállalók váltogatták az állásokat, keresték a számukra testhezállóbb pozíciókat. Miközben a világ megváltozott, a hadsereg leragadt az ipari társadalom szamárlétramodelljénél. (David Epstein)

Mark Deckers, holland könyvtári tanácsadó legalábbis kioszotta rá a feladatot - nyilván holland helyzetre. A válasz minősége - mely sokban függ a kérdés milyenségétől - meglepően jó színvonalú lett - ha nem is tökéletes. Magam is hasonló - jó - minősítést adtam egy korábbi kísérletben link .
- Mark első kérdése volt a regisztrációt követően használható ChatGPT-nek link : "Mi az öt legfontosabb közkönyvtári fejlesztés Hollandiában? Írd le mind az ötöt kb. 100 szóban." A válasz láttán - mely hollandul olvasható Mark blogjában, de bárki magyarul is kipróbálhatja - Mark megjegyezte: "Persze, lehetne kicsit pontosabb is, mert hiányoznak a könyvtári szerződés főbb pontjai és a hálózati ütemterv, de a lényeg mindenképpen benne van." Következő kérdése volt: "Írj többéves tervet a holland közkönyvtárakra". Az eredmény meglehetősen általános lett. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy a nyilvános, ingyenes rendszer max. 4000 karakterben fogalmaz.
- A következő kérést a Dall-e-t gyártó cég DaVinci nevű modulja kapta: "Új termékek szolgáltatások a közkönyvtárak számára, ötletenként max. 100 szavas kifejtéssel." A kapott négy ötlet talán nem túl átütő, de mind releváns. De a lista pl. kiváló egy politikai párt javaslatának költségvetési megszorítások esetén. (Az is fontos, hogy mennyire konkrétan teszed fel a kérdést. Minél pontosabban kérdezel - ennyi pontban, annyi szót, ilyen formában... -, annál jobb lesz. Mindig más és új ötleteket szül. Azok, akik több ötletet kérnek, egyre mélyebb részletezésű javaslatokat kapnak.)
- Mark megkérdezte azt is: miért kell bezárni egy közkönyvtárat? Válasz: kormányzati források hiánya vagy a technológia utolérte. További kérdés: két nyomós ok arra, hogy több pénzt adjunk a közkönyvtáraknak. Válasz: Több pénzből több olyan oktatási program valósítható meg, amely több lehetőséget ad a gyerekeknek és a felnőtteknek, több pénzzel, különösen a kevesebb pénzzel rendelkezőknek vagy a társadalmi kirekesztettségtől szenvedőknek lehet több lehetőségük. És így folytattam egy darabig...

A kísérlet is mutatja: pillanatokon belül újra kell gondolni az oktatást illetve a tájékoztatás mibenlétét. Az otthoni iskolai dolgozat már elesett. A mesterséges intelligencia Stratégiakészítésre még nem megfelelő, de sokat segít benne. És már ma többet tud, mint sok más szakember. Ha másért nem, mert a válaszokat kívánság szerinti nyelven nyomja. Ráadásul gyorsabban tanul, mint az emberek. Bele értve a könyvtárosokat is. (összeáll.: MG)

Kapcsolódó: Az ausztrál egyetemisták egyötöde mesterséges intelligenciát használ az esszék megírásához link

Az EveryLibrary nonprofit szervezet link 2012-ben indult. Nem volt akkoriban olyan, könyvtárakat támogató szervezet, amely segített volna megnyerni a helyi választásokat, ahol a tét a könyvtárak több milliárd dolláros finanszírozása. Az EveryLibrary politikai akcióbizottság. Célja, hogy növelje a könyvtárak választói támogatását. 2012-től több tucat könyvtári kampányhoz nyújtott professzionális, jótékonysági (ún. pro bono) tanácsadást és konzultációt link ). Több százmillió adódollárnyi finanszírozás elnyerésében segített. 2016-tól stratégiailag, taktikailag támogatott iskolai könyvtári közösségeket az oktatás- és adópolitikával kapcsolatban. Országszerte segítette az iskolai könyvtárak költségvetését és a könyvtárosi állásokat érintő kihívásokat. Mindezt ingyen, a világ minden tájáról érkező adományokból. A New York-i Henrietta Közkönyvtár igazgatója elmondta, hogy az EveryLibrary tréninggel segítette őket, hogy az új épületükről link szóló üzenetüket kidolgozzák és a legjobb formában juttassák azt el közösségükhöz.

Az EveryLibrary néhány eredménye az elmúlt 10 évből:
1. Harcoltak a könyvtárellenes, rossz törvények ellen, amelyek kriminalizálni akarják a könyvtári szakmát.
2. Petíciókkal és a közösségi médiában mozgósították az amerikaiakat: szorítsák vissza a szervezett könyvcenzúra-kísérleteket és álljanak ki az alkotmányos alapjogaikért.
3. Közvetlenül támogatta könyvtárosokat a Covid kezdetén a Glória Alapítványon (halo fund link ) keresztül, feltételek nélküli adományokkal.
4. Harcoltak az iskolai könyvtárak bezárása ellen országszerte. Segítettek megvédeni az iskolai könyvtárosok állásait.
5. Gyorsan reagáló adománygyűjtés számos könyvtárnak: pl. a közelmúltban a Ridgeland MS könyvtárat segítették, hogy nyitva tarthasson. A polgármester visszatartotta a támogatásokat, mert nem akart "homoszexuális könyveket" látni a polcokon.

Mivel az olvasás szabadsága továbbra is tűz alatt van, az EveryLibrary együttműködik több tucat helyi aktivistával és szervezettel, hogy a következő tíz évben is biztosítsa a forrásokat. "Személyes elkötelezettségük segített eloszlatni félelmeinket és megnyugtatni minket..." - mondja Jeannie Dilger, a Palatine (Illinois) Közkönyvtári Körzet ügyvezető igazgatója. (Ref.: Szabó Eszter)

A múlt heti témát link folytatva:
Részben közösségi támogatásból, önkéntesek segítségével működtet több könyvtár közösségi hűtőszekrényt ingyenes élelmiszerekkel link , de szinte mindenütt van hosszú szavatosságú élelmiszeradomány részleg link , amit a helyi áruházak biztosítanak. Több magyarországi könyvtárhoz hasonlóan itt is létezik a kabát-, illetve ruhaadományozás. A könyvtárak ingyenesen adnak teát és instant kávét (az olvasók maguk készítik el ezeket).
A "Reading Well" sorozat könyvei a mentális és a fizikai egészség témaköreiben minden könyvtárban megtalálhatóak, gyerekek, tizenévesek és felnőttek számára. Ha valaki otthonához kötött, kérhet házhozszállítást, ebben is önkéntesek segítenek. Ezek a látogatások társaságot, illetve a közösséggel kapcsolódási pontot jelentenek.
Az álláskereső klubok (önéletrajz-írással, ingyenes nyomtatással, próbainterjúkkal), számítógépes tanfolyamok a "Könyvtárak az Életért" program keretein belül is folytatódnak.

Colin Bray, szolgáltatásfejlesztési vezető nyilatkozta: "Hallottunk egy olvasóról, aki két éven át nem lépett ki az otthonából. Amikor hallott a könyvtár tea és kávé szolgáltatásáról, úgy döntött, hogy eljön, a könyvtár jó helyszín lehet arra, hogy visszaszerezze az önbizalmát. Az emberek társasága és a jó tea segített neki ebben. Egy másik olvasó azt mondta, a könyvtári tea segít neki spórolni, a napi első meleg italát a könyvtárban fogyasztja link .
A hosszított nyitvatartás, és a könyvtárak törekvése a közösségépítésre az önkormányzatok támogatásával valóban érezteti a pozitív hatásait a megyében, bár pontos statisztikák tavasszal lesznek elérhetőek. (összeállította: Teiermayer Andrea)

Ha egy közösség könyvtárakat épít és támogat, akkor azokkal szolidáris, akik máskülönben lemaradnának az információ, oktatás, kutatás és a kultúra eléréséről. Az adókkal támogatott, jó minőségű nemzetközi nyilvános könyvtári szolgáltatások hasonlóan hatnak: olyasmit nyújtanak, amiért az embereknek ezek híján fizetni kell, vagy lemondani róluk. A könyvtárakat egyformán használhatja a közösség bármely tagja, azaz többet, kevesebbet adózók egyaránt. A könyvtárak fontosabbak a lehetőségekben szűkölködőknek, pl. online jelenlét, egyéb tanulás. Ha a nagyobb adókat fizetők visszavonják támogatásukat, attól a kevésbé jómódúak szenvednek legtöbbet. A jóléti társadalomban éppen ezért kell küzdeni az adók kijátszása és elkerülése ellen.
Szolidaritás a jövővel
- A gyermekszegénység ellen küzdenek ma a könyvtárak. Erősen elkötelezettek abban, hogy olyan képességeket fejlesszenek ki, ill. olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyekkel megtörhetik az ördögi kört: a szegény gyermekekből lesznek a szegény szülők. A jövő hasznára válik az olvasáskultúra fejlesztése, új kutatók és alkotók felfedezése, digitális kulcskompetenciák terjesztése.
- Az is szolidaritás, ha megőrző, restauráló munkát folytat a könyvtár, hogy a ma tudását és örökségét a későbbi generációk is elérhessék.
- A klímaváltozás hirdetése talán a legsürgősebb. Az "IFLA's Environment, Sustainability and Libraries Section" (az IFLA Környezetvédelem, Fenntarthatóság és Könyvtárak Szekciója) tevékenysége arra fókuszál, hogy bátorítsák az embereket: most fektessenek több időt, energiát abba, ami a jövő nemzedékeinek javára válik. (Ref.: Szabó Eszter)

A Könyvtárosok Facebook-csoportban Szabó G. Tibor kommentálta múlt heti hírünket link :
- A Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központ Könyvtára link egy 2021-es tavaszi, gazdasági hallgatók körében (94 válaszadó) végzett vizsgálata szerint a hallgatók forráskutatáshoz, információkereséshez első és második lehetőségként a következőkhöz fordultak:
- szaktársaikhoz (78%)
- oktatókhoz (58,5%)
- ismerősökhöz (32%)
- idősebb hallgatókhoz (16%)
- könyvtárosokhoz (16%)
A könyvtárosokat 45% választja utolsó lehetőségként. Tehát jelenleg még nem a mesterséges intelligencia (MI) "viszi el" a könyvtári tájékoztatástól a felhasználót, hanem az, hogy a könyvtárosok simán "kicsúsznak" a képből (az okok szerteágazóak, de pl. már középiskolában sincsenek képben).

A referenszkérdések száma tényleg csökken (nálunk, egy kis vidéki kampuszon) öt év alatt a harmadára(!), már csak az erősebben motiváltak, TDK-zók és szakdolgozatot írók veszik igénybe a könyvtári (szak)tájékoztatást. Igaz az is, hogy akit megtanítunk hatékonyabban guglizni (intitle, filetype stb.), később már kevesebbet jön - de ez a része rendben is van, mert a jó tájékoztatás nem halat osztogat, hanem pecázni tanít...

Bár a könyvtárosokat a válaszadóink 45% választja utolsó lehetőségként, a könyvtárhasználattal való elégedettség válaszai:
- tájékoztatás, informálás minősége áll (4 fokú skálán 3,51), ami az elégedett és nagyon elégedett vélemény közötti félút
- jó értékelést kapott még a könyvtárosi támogatás szívélyessége (3,43)
- valamint a könyvtárosi támogatás szakszerűsége (3,40). Azaz: "emberi oldalban" jók vagyunk és ezt tartani próbáljuk addig, míg sárba nem tapos bennünket a MI. De azt is hozzá kell tenni, hogy a weben a minőségi OA (nyílt hozzáférésű) anyagok exponenciálisan gyarapodnak. Azaz: nem kell MI, ha a sima webtartalom is bedarál.

Aki azt hinné, hogy a könyvtárba csak könyvet kölcsönözni, olvasnivalóért lehet járni, meglepődik, amint belép a városi könyvtár ajtaján: a Kínai nagy falon is sétálhatunk odabent egy VR-szemüveg segítségével, földrengés szimulátorral kipróbálhatjuk, tudunk-e úgy olvasni, hogy körülöttünk minden mozog, lézerhárfázhatunk, 3D-s filmet nézhetünk, szabadulószobázhatunk.

Csupa játék vár ránk odabent, hát még a 2023-as évben, amely Székelyudvarhelyen a játéké lesz, ahogy azt a város- és intézményvezetők egy korábbi sajtótájékoztatón bejelentették.

Szőcs Endre könyvtárigazgatóval beszélgettünk. - Három éjjel, három nap kirakósozni?! A játék évéhez csatlakozva a városi könyvtár egy hatalmas, 5,70 x 1,57 méteres, 33.600 darabos puzzle kirakására hívja a városlakókat - mondja Szőcs Endre könyvtárigazgató, aki a már megérkezett kirakós képét is megmutatta ízelítőként: egy sűrű dzsungel, a benne lakó összes állattal, beleértve a dzsungel királyát.

Nem lesz egyszerű kirakni, éppen ezért szeretnék, ha minél több embert meg tudnának mozgatni az eseménnyel, amely a tervek szerint egy teljes nyári hétvégén, péntektől vasárnapig fog zajlani, éjszakába nyúlóan.
- Ha leszámítjuk azokat, akik kórházban vannak, vagy annyira idősek, hogy nem tudnak eljönni kirakósozni, akkor tulajdonképpen minden városlakó csak egy darabkát kellene, hogy beillesszen, mert a város lakossága megközelítőleg 35 ezer. Aki részt venne a puzzle kirakásában, oklevelet kapna, és talán még három, egymásba illő puzzle darabot is hazavihet a kirakósból - bátorít mindenkit a könyvtárigazgató.

Az International Librarians Network (ILN) programról júliusban már írtam a blogon (International Librarians Network - az eszköz egy jó szakmai beszélgetéshez); most egy, a program tapasztalatait összegző, 2016 decemberi kutatási anyag adja az apropót, hogy újra foglalkozzam a témával, illetve a könyvtáros továbbképzés egyik - láthatóan jól működő - módjával, a peer mentorálással.

Az ILN non-profit, önkéntes alapon szerveződő mentori program, amelynek célja a könyvtárosok fejlődésének, továbbképzésének támogatása nemzetközi szinten - lényegében egy együttműködésen, együtt gondolkodáson, az ismeretek és a tapasztalatok megosztásán alapuló közös tanulás, fejlődés lehetőségét kínálja a résztvevőknek. A program struktúrája az ún. peer mentoring modell szerint épül fel, amelyben két, azonos vagy hasonló érdeklődésű személy partnerként megosztja egymással az információkat és szakmai támogatást nyújt egymásnak. Az ILN működésének további meghatározó alapja a szakmai reciprocitás: minden résztvevő hozzáad valamit a program működéséhez, s cserébe kap is valamit, függetlenül attól, hogy milyen könyvtári környezetben, s a szakmai karrier mely szintjén áll. A programban való részvételre évente kétszer, 4 hónapos ciklusokban van lehetőség, amelyek elején a résztvevők mindegyike egy-egy párt kap egy másik országból. Online beszélgetésüket a négy hónap során az "ILN központ" különböző témafelvetésekkel, a témához kapcsolódó bevezető cikkel, szempontrendszerrel generálja, segíti. (A tagok általában személyesen nem találkoznak, legalábbis a program keretein belül nem.)

A múlt héten közöltük az esztergomi Helischer-könyvtár hírét használóinak qr-kód alkalmazási hajlandóságról link . Erről és e hírünk további tartalmáról a képgaléria: link .

A témában Szeifert Dezső kommentelt link a Könyvtárosok Facebook-csoportban. Idézzük: - Ugyan nem könyvtári a tapasztalatom, de teljesen egyet kell értenem a hírlevélben leírtakkal. Nagyon nem vert gyökeret a QR kód használat a magyar "mobilos kultúrában".
Ennek - szerintem - az egyik oka az eszközökről hiánya volt - ahogy a hírlevélben is jelezte. Korábban tényleg appot kellett hozzá letölteni és a legismertebbről ráadásul kiderült, hogy spyware. A másik, hogy nincsen a hétköznapokban annyira praktikus lehetőségekkel körberakva a "lakosság", hogy kíváncsi legyen a használatára vagy egyszerűen csak élvezze. Jómagam küzdöttem egy szerintem praktikus megoldás felkínálásával, de ezek után nem folytattam: nem netes linket, hanem OFF-LINE főként telefonszámo(ka)t, majd emailcímeket próbáltam ki még a covid karanténok alatt. Inkább bepötyögték. Már aki bepötyögte.
És elérkeztünk a szerintem legnagyobb gáthoz: az internet használati "kötelezettséghez". A QR kódok általában egy linket/url-t tartalmaznak, aminek az eléréséhez netre van szükség. Ugyan sokat javult a hozzáférés és a relatív jó árú net használati adatkapacitás az idők folyamán, a használati praktikum ellenére nem sikerült olyan "kötelező" lehetőségekkel "megszerettetni", ami a helyére tehetné a használatát. Nem ér meg annyit a legtöbb ember számára, hogy "erre költsön" vagy akár ingyenes wifire bejelentkezzen. Mert beolvas valamit a netről, amiről még nem tudja, hogy fontos-e, kell-e. Meg a macera.
Egy áttörés szerintem azért volt: ez a Lidl "vevőkártya" appja, amelyik QR kód technikán alapul. Az ilyeneken értem a "kötelező" lehetőségeket.
És csak hogy "cizelláljam": a legnagyobb QR kód használó Kína a világon. Ott ugyanis lakossági pénzügyi műveleteknél (van úgy, hogy egy műveleten belül többször is) használják a QR kódokat.
Ne feledjük, hogy akármennyire is praktikus a QR kód, jelen pillanatban kicsi az adatkapacitása. Ami linkekre, telefonszámokra elég, de hosszabb érdemi OFF-LINE szövegek, főleg képek, egyéb média számára méretbeli korlátok miatt sehogy, vagy nehezen használható.

A vonatkozó képgalériában link ld.: kódszkennelés a Helischer-könyvtárban, illetve könyvespolcra ragasztott, idényjellegű illusztrációval ellátott buzdítás további információ elérésére a közös német online könyvtár (Onleihe) adott tárgyban qr-kóddal való eléréséhez (Müncheni Városi Könyvtár, Gasteig). E funkcióval a használó mobiltelefonjára is tud e-dokumentumot kölcsönözni. (MG)

Felvásárolta a Wolters Kluwer a jogi kérdések megválaszolását mesterséges intelligenciával támogató Della AI megoldást. A szakmai kiadó a szolgáltatást saját jogi moduljába (Legisway) fogja beépíteni. A technológia a mesterséges intelligencián belül a természetes nyelvi feldolgozásra épül. Lényege, hogy a szerződésekkel kapcsolatban a jogászok kérdéseket tehetnek fel, és az MI megválaszolja azokat.
Méghozzá a Della több különböző nyelven képes a szerződések és a kérdések megértésére is. Például a szerződésekből kigyűjti az adatokat, elemzi azokat, vagy megtalálja a keresett részeket. (Az ehhez hasonló kérdezz-felelek a ChatGPT hatalmas és egyre terjedő népszerűségének köszönhetően egyre ismertebb lesz a felhasználók körében, és elvárásokat támaszt az adatbázis szolgáltatók felé, hogy ilyen megoldással bővítsék kínálatukat. - szerk.) (ref.: Habók Lilla)

Felbecsülhetetlen értékű aranykincseket, festményeket raboltak el az oroszok az ukrán múzeumokból. Több múzeumot is kifosztottak orosz katonák Ukrajnában, az ott talált műtárgyakat pedig Oroszországba szállították. A fosztogatás nemzetközi szaktekintélyek szerint akkora, hogy az csak a II. világháború alatti, szinte egész Európát érintő náci fosztogatáshoz mérhető. Az ukrán kormány szerint a nemzeti kincsek eltulajdonításának nem igazán a profitszerzés volt a célja, hanem inkább az ország nemzeti örökségének, és így történelmének megsemmisítése.

A mindennapos légitámadások és a civilek ellen elkövetett brutális atrocitások mellett az ország kulturális örökségének elrablása, és a legfontosabb, legintenzívebben védett nemzeti kincseinek, az ukrán nép őseitől származó, több ezer évre visszatekintő emlékeinek eltulajdonítása pszichológiai hadviselés is egyben. Ez pedig egészen extrém méreteket öltött sok helyen: parkokban található bronzszobrok, közkönyvtárakból elvitt könyvek, de még az állatkertek sem úszták meg a rablást - mindent bedobozoltak és elszállítottak Oroszországba, kifosztott épületeket, üres polcokat és ketreceket, kifutókat hagyva maguk után.

A kapott válaszok megoszlása:
5 - eredményesek
4 - eredménytelenek
6 - inkább eredményesek
4 - inkább eredménytelenek
7 - nem tudom, nincs ellenőrző adat.
Ha a mostaniakat összevetjük a 10 évvel ezelőtt feltett hasonló kérdésre kapott válaszokkal, a következő diagramot kapjuk: link .
Eszerint úgy tűnik, hogy a pénzek többé-kevésbé hoztak eredményt, árnyalatnyival többen vannak, akik szerint van eredmény. Jelentősen csökkent azon válaszok száma, amelyek az ellenőrző adatok elérhetőségét hiányolják. (MG)

Korábban soha nem vezetett arra utam, így csak az autóból vagy a buszból láttam az elsuhanó irányjelző táblát Lakszakállas nevével. Nem tudhattam, hogy a bekötőút Csallóköz egy olyan csodás falujába vezet, ahol a betlehemi házikó évközben nyitott könyvtárként működik, s ahol a könyvtárba tornázni, jógázni, énekelni, beszélgetni járnak az emberek?

Az ötlet tulajdonképpen nem új, hiszen az első utcai könyvszekrények, polcok 1991-ben, Németországban tűntek fel, és azóta számos országban meghonosodtak és népszerűvé váltak. Nálunk is próbálkoztak vele több helyen, de sajnos sokszor a vandálok áldozatává váltak, vagy csak vitték a könyveket, de hozni már nemigen akartak helyettük.

Lakszakállason azonban az igényesen kialakított kis házikó éjjel-nappal várja az olvasás szerelmeseit. "Nem szeretek és nem is tudok tétlenül ülni, így nagyon megviselt, amikor a Covid miatt egyrészt be kellett zárnunk a könyvtárat, másrészt le kellett állítanunk a kulturális szervezeteink működését. Úgy éreztem magam, mintha gúzsba kötöttek volna. Nekifogtam hát a helyi rendezvényeken készített videók digitalizált változatát feltölteni a YouTube-ra (több száz jött össze az évtizedek során), és a könyvtári állományból leírni azokat a könyveket, melyeket már nem kerestek - vagy éppen ellenkezőleg, már "agyonolvastak".

Az advent és a karácsonyi ünnepek után, amikor elcsomagoltuk a gyönyörűséges betlehemünket, éppen nem volt ember, aki szétszedje a házikót, amit pár éve az ügyeskezű Szuha Imre ácsunkkal csináltattam. Nagyon szomorú és lehangoló látványt nyújtott így, üresen. Akkor jött az ötlet, hogy ha már a könyvtár be van zárva, akkor örömet szerzek az olvasóinknak azzal, hogy kihelyezem oda a kiselejtezett könyveket."

A Vachott Sándor Városi Könyvtár január 31-éig energiatakarékossági okokból zárva tart, de az olvasás öröméről így sem kell senkinek lemondania, a kölcsönzésre a Fő téren és a fiókkönyvtárban is van lehetőség. Január 10-étől két módon is kölcsönözhetünk könyvet a Vachott Sándor Könyvtárban: a koronavírus-járvány idején bevezetett hátsó ajtós kölcsönzés a hét két napján is elérhető, míg szerdánként személyesen is lehetőség van válogatni a könyvek között. A telefonon, email-ben vagy messengeren megrendelt könyveket a könyvtár munkatársai összekészítik, és a hátsó ajtón kiadják az olvasóknak kedden 14 és 17, illetve pénteken 9 és 12 óra között. Szerdán 9 és 12 óra között személyesen is lehet válogatni a könyvek a között az úgynevezett fürge kölcsönzés keretében. Erre a nyolcvanasi fiókkönyvtárban is van lehetőség hétfőnként 10 és 12 óra között. (Gyöngyös.hu)

Január 9-től részben, de újra megnyitotta kapuit a látogatók előtt a Békés Megyei Könyvtár. Meghatározott időintervallumban, de van már lehetőség a személyes kölcsönzésre, azonban a hőmérséklet még nem teszi lehetővé az intézményben való hosszabb tartózkodást.
Rakonczás Szilvia, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója arról tájékoztatott, miszerint az energiatakarékossági intézkedéseket továbbra is be kell tartaniuk, hogy 2023 őszétől is a megszokott időtartamban tudják az olvasókat fogadni illetve programokat tudjanak szervezni. Mint mondta, a csökkentett szolgáltatási idő kialakításánál az állomány védelme érdekében figyelembe kellett venniük, hogy 16 Celsius-fok alá nem süllyedhet a hőmérséklet. A páratartalomra is nagy gondot kell fordítaniuk.
- Még jelenleg is nagyon sokat fogyaszt a világítási rendszerünk annak ellenére, hogy a lehetőségeket kihasználva folyamatosan cseréltük és cseréljük a világítási paneleket, hiszen nagyon nagy területet érintő korszerűsítésről van szó - ismertette az intézményvezető. Rakonczás Szilvia elárulta, március végéig az emeleti olvasótermet érinti leginkább a megszorítás.
Mint kiderült, a szűkített nyitvatartási időben az olvasók beléphetnek a kölcsönzőtérbe. Továbbá lehetőség van online könyvrendelést is leadni, ebben az esetben a könyvtárosok összekészítik a csomagot és szükség esetén házhoz is viszik azt.

Kreatív módon, legó robotokkal tanulhatnak programozni a legkisebbek a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárban minden szombaton délután. Az intézmény tavaly ősszel hívta életre a különleges foglalkozást, ami azóta is töretlen sikerrel nyújt játékos tanulási és kikapcsolódási lehetőséget a gyerekeknek és szüleinek. Óriáskerék, autó és kutya is épült szombaton délután a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár Kreatív Stúdiójában, az intézmény robotprogramozó foglalkozásán. A fantázia szárnyalhat, amit a gyerekek megálmodnak, azt Molnár Dániel, az intézmény informatikusa, könyvtárosa életre kelti. A robotprogramozó foglalkozások tavaly ősszel indultak, aminek azóta töretlen sikere van a megyei könyvtárban. Az állandó, ingyenes könyvtári foglalkozás szinte mindig telt házzal működik.

- A honlapunkon van regisztrációra lehetőség, mivel létszámkorlátos a foglalkozás. Legfeljebb heten jöhetnek, bár igazából hat készletünk van, de egy kis ráhagyást hagytunk a létszámban. Minden héten szombaton háromkor a regisztráltak eljöhetnek és a saját fantáziájuk alapján építhetnek robotokat - mondta a Kecskeméti Médiacentrumnak Molnár Dániel, a foglalkozás vezetője. Az elkészült robotokat felszerelik, beprogramozzák így a legó-építmények életre kelnek. Az állandó program sikerességét mutatja az is, hogy szinte mindig telt ház van. (Hírös.hu)

A másik profi robotika-szolgáltató Kecskeméten a DJP-pont, melyről itt írtunk: link . A felek között együttműködés egyelőre nem ismert. (MG)

Egy KIT-olvasónk levele:
- Lassan csapdahelyzet áll elő, amely a közkönyvtárakra és az ott dolgozókra végzetes lehet.
1. Az alacsony bérek miatt eleve nem vonzó a pálya, semmilyen szinten. Így - bármilyen durván hangzik, de - aki könyvtárosnak áll, az vagy nagyon elkötelezett, vagy másra nem alkalmas. Mert ha egy áruházi árufeltöltő másfélszer annyit keres, akkor egy pálya és életkezdőnek mi lehet az érv? Mert én nem látok.
2. Az alacsony bérek miatt a jelenlegi dolgozó réteg is lassan feladja. A nyugis állás már nem érv, ha üres a hűtő. Ahogy nemrég fogalmazta meg valaki nekem: könyvtárosnak luxus lenni.

Aki marad az azért marad, mert mindjárt itt a nyugdíj, nem ért máshoz, a társa jól keres, örül ha van munkája ami nem közmunka. Vagyis a megmaradók kis százalékára lehet azt mondani, hogy jó szakember. A többiek... Nos olyanok amilyenek. Emiatt tovább csökken a minőség, a szolgáltatások és az olvasók száma. Kezdetben persze a maradék többet fog dolgozni (vagy még többet kamuzni) hogy az ő bére állása megmaradjon. De igazából egy idő után már csak egy látszat marad.

Az állam működteti a rendszert, mert anélkül még Ázsiában is barbároknak néznének nemhogy Európában. Az önkormányzatok szenvednek, de nem tudnak mit csinálni ezért minimálba tolják. A lakosság 80%-át meg amúgy sem érdekli, hisz nem jár könyvtárba.

Más feladatot meg nem tud átvenni. A közösségi hely is inkább a parasztvakítás kategória. Hisz gyakorlatilag ugyanazoknak szervez mindent, akik amúgy is olvasók.

13 éve nem volt érdemi béremelés. Ezt a szakma - mindenkit beleértve - simán lenyelte. Mostanra a pályakezdő felsőfokú könyvtáros fizetésének 500.000-nek kellene lenni. A pedagógusok melletti kiállás egy online petícióra futotta.

A Concorde-effektus azt az emberi viselkedést jelenti, amikor csak azért ragaszkodunk (káros módon) valamihez, például egy vállalkozáshoz, mert már pénzt, időt és energiát öltünk bele. Nevezik még az elsüllyedt költségek tévedésének (sunk-cost fallacy) is. Elméletem szerint a könyvtárosokra még talán ez is érvényes lehet.

Én legalábbis 5-6 éven keresztül mindig megmagyaráztam magamnak, hogy miért maradok. A Covid meg további 2 évig ráerősített hogy milyen jó hogy maradtam, mert... Most viszont azt gondolom, hogy lett volna jobb döntés is.

A KIT mutatott már be link fogásokat hazai Michelin-csillagos éttermekből, most a világ legjobb éttermének titkaiból mutatunk analógiákat. (MG)
- A világ legjobb étterme, a Noma mindig is jóval több volt, mint étterem. A Noma, és annak hatása a világ gasztronómiájára valóban olyasmi, ami az egész világ táplálkozását megváltoztatta az utóbbi évtizedekben. Még az olvasóét és az enyémet is - pedig alig, vagy inkább sosem járunk Michelin-csillagos éttermekbe.
Amire pl. figyelnünk érdemes:
1. Szezonalitás. A kilencvenes évek francia központú, luxusalapanyagokra, kaviárra, libamájra épülő éttermi kultúrájának ellentézisét fogalmazzák meg azzal, hogy csak helyi és szezonális, vagy szezonban tartósított alapanyagokat használnak.
2. Gyűjtögetés. Rengeteg olyan terményt, növényt, gyökeret, virágot használnak fel, ami kevésbé volt közismert és széles körben alkalmazott. Csapataik állandó gyűjtögető túrákon vesznek részt, folyamatos tanulással és fejlesztéssel fedezik fel, mi ehető a természetben.
3. A laboratóriumban, amelyet egy külön csapat működtet, új tartósítási, érlelési technológiákon dolgoznak, melynek során az addig ismeretlen ehető alapanyagoknak keresik a legjobb formáit, de azon is dolgoznak, hogyan lehet már ismert zöldségek, növények új ízeit, állagait kiemelni, kinyerni.
4. Lazább fine dining. A Nomában nincs fehér abrosz, a pincéreken nincs kesztyű, és több fogást kifejezetten kézzel kell enni. Nem kell karót nyelve ülni, a személyzet leteszi a fakanalat, és állva fogad a bejáratnál. A séfek kijönnek a vendégek közé, mesélnek az ételekről, nincsenek mereven elválasztott világok.
5. Rugalmasabb konyhai beosztás: a Noma hisz benne, hogy bárkiből lehet bárki, hiszen a már celebbé vált mosogató is résztulajdonos. (A pontok bővebben: ld. a forráslinken.)

Könyvtárra lefordított tanulságok:
1. Azt kínáljuk, ami aktuálisan szükséges. (Ez nem befolyásolja azt, hogy gyűjteni szezonalitáson kívül is érdemes.)
2. A célcsoport forrásait és igényeit egyaránt folyamatosan kell figyelni.
3. Folyamatos szolgáltatásfejlesztés. 4. Fontosabb a használókkal való kapcsolat, mint a merev szakmaiság.
5. A könyvtáros közösség is együtt képes minőségi munkára. (MG)

Az innováció emberi oldala c. előadásában Lazányi Kornélia szólt a magyar emberek innovációs alapjairól. A felmérések szerint az innovációhoz szükséges készségek közül a nemzetköziesítésben jók, jók vagyunk még folyamatinnovációban (vö.: ügyeskedés), kockáztatási hajlandóságunk vagy versenyszellemünk alacsony link Vö.: "Járt utat a járatlanért el ne hagyj", vagy: "Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok". A kockáztatási hajlandóságot javíthatja a "nem szégyen elbukni, az a szégyen, ha nem próbáltad meg" hozzáállás.

A nemzetközi szinten gyenge kitartás mellett az együttműködési hajlandóság alacsony szintje szintén probléma. És az innováció azért nehézkes, mert - munkamegosztás nélkül - egy ember sok szerepben nem lehet jó.

Lehetőség, hogy a külföldi munkatapasztalattal rendelkező hallgatók radikálisan megváltoztatják az értékrendjüket. Ha idehaza az innovációt el is ismerik, akkor a pénz motiváló, illetve közösségépítő erő is lehet. A fiatalok individualistábbak, mint az idősebbek, amely lehetőség a meglévő folyamatok felülvizsgálatára. Ehhez azonban ismét az együttműködés szintje a kérdés. Egy néhány évvel ezelőtti felmérés szerint azonban a fiatalok a munkatársakat nem tekintik kollektívának: információért nagyon kevésé fordulnak kollégáikhoz. Pedig együtt könnyebben lehetne előre lépni - erősíti meg Lazányi Kornélia. (ref.: MG) (folyt. köv.)

A könyvtár üvegajtajára belülről applikálva, hogy az arra járókat a pörgő képek a könyvtár bejáratához csábítsák? (MG)

- Összeköthetjük a kellemest a hasznossal: ahelyett, hogy a fiók mélyén porosodna rosszabb esetben a kukában végezné régi androidos telefonunk, egy kis ráfordítással egy divatos eszközt, digitális képkeretet készíthetünk belőle. Pláne ilyenkor, amikor amúgy is tele vagyunk ünnepi fotókkal.
A Fotoo alkalmazás beállításához a következőket kell tennie. Mindenekelőtt telepíteni kell az a Google Play áruházból. Ezután nyissa meg az alkalmazást, és az indításhoz érintse meg a képernyőt. Ezután válassza ki, hogy hol tárolta a fotóit. A fényképei most megjelennek a képernyőn. ... Ha testre szeretné szabni a kijelzőt, nyissa meg újra a Beállításokat. Itt módosíthatja a képek megjelenési idejét, az átmeneti hatásokat, és még a dekorációkat is.

Nem igaz, de hangulatkeltésre attól még kiváló. (MG)
- Volodimir Zelenszkij 2022. december 21-i washingtoni útja után terjedni kezdett a közösségi oldalakon egy kép, amelyen Joe Biden amerikai elnök látható, amint a kezét látszólag az ukrán elnök fenekére teszi. A képet azonban digitálisan manipulálták; az eredeti fotón és a látogatásról készült más felvételeken Biden keze Zelenszkij hátán látható, és a Fehér Ház szóvivője is megerősítette, hogy az interneten keringő változat "manipulált".
Több mint 250 magyar felhasználó osztott meg egy olyan képet, amelyen állítólag Joe Biden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fenekére teszi a kezét. A manipulált képet 2022. december 22-én megosztotta Bede Zsolt, a Vadhajtások nevű szélsőjobboldali hírportál újságírója, valamint Boldog István volt fideszes országgyűlési képviselő is. A megosztott fotók alatti kommentek arra utalnak, hogy sokan komolyan vették a képen látottakat. "Gusztustalan", "ez nagyon gáz", "beteg állatok, mindjárt hányok" - írták egyes felhasználók például.

Ugyanez a hamis kép terjedni kezdett már a Twitteren, a Telegramon és az Instagramon is, több nyelven és országban, többek között az Egyesült Királyságban, Kanadában, Ausztráliában és Indiában. Egy másik, a Twitterre feltöltött változat, amelyen látszólag Joe Biden és a First Lady Jill Biden is Zelenszkij fenekét fogdossa, több mint 1500 upvote-ot kapott a szélsőjobboldali "The Donald" fórumon.

Mindössze három másodperces minta alapján képes emberszerű beszédet generálni a redmondiak új megoldása, ráadásul a szintetizált hangfelvétel nemcsak a beszélő sajátos tónusait tartja meg, de az akusztikát is mímeli.
A Microsoft kutatói bejelentették a VALL-E szövegfelolvasó MI-modellt, ami egy mindössze három másodperces hangminta alapján képes valós személy hangját szimulálni. Így a beszélő jellegzetes tónusait megtartva bármilyen szöveges hanganyagot előállít, mintha adott személy beszéde lenne hallható. Készítői fejlett szövegfelolvasó- és szerkesztő alkalmazásként képzelik el használatát, akár olyan más generatív MI-modellekkel kombinálva, mint a szöveget generáló GPT-3.

A redmondi cég a VALL-E-ra neurális nyelvi modellként hivatkozik, ami a Meta által tavaly bejelentett EnCodec nevű tömörítési neurális hálózaton alapul. Más, a hullámformák manipulálásával dolgozó szövegfelolvasó eljárásokkal ellenben a Microsoft megoldása audiokodek kódokat alkot a megadott szövegből és a minta akusztikus jeleiből.