A felsőoktatási könyvtáros szakma erősen elnőiesedett, a nők aránya a munkaerő 72-74%-át teszi ki a kanadai és amerikai statisztikák alapján (American Library Association, 2012; Canadian Association of University Teachers, 2017). Ebből kifolyólag a társadalmi nemekkel összefüggő problémák, mint például a fizetések közötti eltérések és az üvegplafon-jelenség várhatóan felerősödnek egy ilyen környezetben. A szerzők a felsőoktatási könyvtárosok 2018-as összeírásának kapcsolt adatait elemezték, hogy feltárják és megvizsgálják az anyaság és a könyvtárosság összefüggéseit, különös tekintettel a nem, a fizetés, az eltartottak száma és a tudományos besorolás lehetséges kölcsönhatásaira. Az eredmények azt mutatják, hogy a nők
- átlagosan évi 10 000 kanadai dollárral kevesebbet keresnek
- karrierjük előrehaladtával kisebb valószínűséggel válnak szülővé
- nagyobb arányban vannak jelen az alacsonyabb beosztásokban (pl. könyvtáros asszisztens)
mint férfi társaik. Az anyaságról, a fizetési különbségekről és a felsőoktatásban való előmenetelről szóló irodalomra támaszkodva a szerzők azt szemléltetik, hogy ezeknek a szakmában régóta fennálló kérdéseknek a megoldása még várat magára. (Kevesebb pénz, kevesebb gyerek és kevesebb presztízs: különbségek a férfi és női felsőoktatási könyvtárosok között; sajnos csak autoref.)

- Ha bizonytalan vagy szervezeted irányát illetően
- Elakadtál az innovációban
- Ki akarsz lépni a dobozból
- Vagy stratégiára van szükséged

Vonj be új, elgondolkodtató, inspiráló nézőpontokat - vagy éppen támogatást kaphatsz gondolataid rendezésében. Rendelj üzleti és információs-könyvtári tapasztalatokon alapuló vezetői tanácsadást könyvtárad, üzleti vállalkozásod fejlesztése, szolgáltatás kifejlesztése, megújítása érdekében.
Három szempontú tapasztalatot vehetsz igénybe:
- könyvtári
- könyvtárhasználói
- könyvtárszakmán túli megközelítések
együttesen, egymással harmonizálva.
Az első konzultáció térítésmentes. További információ: mikulasg@gmconsulting.hu - 30 239-2293 - Viber, WhatsApp, Messenger, Skype.

A Mércének is elküldte a közszféra dolgozóinak követeléseit tartalmazó írását a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), amelyben többek közt a sztrájktörvény módosítását és bérfejlesztést sürgetnek.

A szakszervezet követeli:
- Az inflációt részben ellentételező bérfejlesztést 2022-re visszamenőlegesen 13. havi juttatás formájában
- 25%-os bérfejlesztést minden közszolgálatban dolgozó számára 2023 január elsejétől
- A diplomás bérminimum bevezetését a közszférában
- A munkába járás költségeinek támogatását
- A sztrájktörvény módosítását
"Állj ki Magadért és csatlakozz Te is a tanárok melletti szolidaritási akcióhoz! Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én" - tették hozzá.
Az MKKSZ "két évig harcolt az Emmi trükkjeivel szemben" a szociális dolgozók sztrájkjáért, és erre jogi értelemben csak akkor nyílt lehetőség, amikor a Kúria "helyretette" a minisztérium véleményét az elégséges szolgáltatásról, mikor kimondták, a munkáltatói ajánlattétel "nem irányulhat a sztrájk ellehetetlenítésére."
"A sztrájk alapjog!" - összegezte Borosné is a fő követelést. Boros Péterné, az MKKSZ vezetője tavaly tavasszal elmondta, új sztrájktörvényre is szükség van, mert a jelenlegi a közszférában alkalmazhatatlannak minősül. A pedagógusok pedig - az elnök szerint - most azért tudnak törvényesen sztrájkolni, mert a tavaly február 11-i rendeletalkotással "a kormány mattot adott" magának, mert az elégséges szolgáltatás mértékét rögzítette is.

Múlt heti hírünkben link írtuk, hogy a magyar könyvtári munkaerőpiac a tudásalapú gazdaság előtti állapotban van.
Ennek tünetei:
- kevés nem könyvtári végzettségű munkavállaló a könyvtárban (ez visszaveti az innovációhoz szükséges kritikus, illetve laterális gondolkodást, kreatív súrlódást)
- a könyvtárosok könyvtáron kívüli munkaerőpiaci lehetőségei hasonló intellektuális szinten legalábbis korlátozottak (csökkenti a gondolatáramlást)
- erős az életpályamodellbe vetett hit annak ellenére, hogy az más hazai területeken sem működik (csökkenti a gondolatáramlást)
- a közalkalmazotti törvényben (szenioritásban, hierarchiában) való gondolkodás - annak hatálya múltával is
- a változástól való félelem, melyet erősít a szakmai és közéleti frusztráltság
- alacsony könyvtárszakmai imázs (kevesen gondolkodnak könyvtári karrierben)
- elöregedés, radikálisan csökkenő utánpótlás (kevés friss szemlélet)
- az idegen, potenciálisan innovációkhoz segítő gondolatoktól való elzárkózás (külföldi könyvtári, illetve könyvtár szakmán kívüli)
Szerinted mi marad ki, vagy mit érdemes máshogyan fogalmazni?

Következmények:
- a külső szemmel való gondolkodás alacsony szintje
- alacsony szintű innovációs teljesítmény (kis, tétova lépések, a környezet radikális változása mellett)
- a használói oldalról való visszatervezés hiánya miatt alacsony szintű elismertség a használók és más szakmák körében. (MG)

Felsőoktatási könyvtárak értéke: a használók kimutatható sikere - írtuk egy éve. A helyzet azóta sem változott. A leírtakból kincstári logika nélkül is következik, hogy a közkönyvtár / iskolai könyvtár / vállalati könyvtár stb. minősége mind-mind saját használóinak sikerének mértéke.

A könyvtár állományának nagysága, az általa foglalkoztatottak száma, új beszerzések száma, netán a begyűjtött minőségi tanúsítványok stb. rég nem tükrözik a könyvtár minőségét. Az ALA és az ACRL szervezetek 2010-ben felvázolták, milyen mutatókból érdemes visszatervezni a minőséget ténylegesen növelő tevékenységeket. Igen, a könyvtár hatással van a végzett hallgatók elhelyezkedési arányára, az egyetemi kutatók tudományos sikereinek mértékére. A felsorolásban nincs is sok meglepő (bár a több mint 10 év eltelte miatt finomíthatók a mutatók), sokkal inkább a könyvtári belső mutatók azonosítása és a szükséges tevékenységek kidolgozása okozhat fejtörést. Viszont hosszabb távon nem látszik más kiút. (MG)

- A könyvtárak nem tudják teljes egészében demonstrálni az intézményük értékeit, ha nem határozzák meg az intézményi vonatkozású eredményeket, majd nem mérik, hogy milyen mértékben érik el azokat. A felsőoktatási intézmények könyvtárosai azonosíthatják és értékelhetik a szakkönyvtári eredményeket a következő területekhez kapcsolódó intézményi adatok függvényében:
- beiratkozás adatai
- hallgatómegtartási és végzettségi arány
- hallgatói siker
- hallgatói teljesítmény
- hallgatók tanulási eredményessége
- hallgatói elkötelezettség mértéke
- oktatók kutatási termelékenysége
- a kari oktatás szintje
- az intézmény egyéb szolgáltatásainak minősége
- átfogó intézményi minőség. (ALA)

A tanulmány azt vizsgálja, hogy az új-zélandi diákoknak az általános iskolai könyvtárral kapcsolatos tapasztalatai hogyan befolyásolták a szabadidős olvasáshoz való hozzáállásukat, amikor középiskolások lettek. 276 első osztályos középiskolás diák vett részt egy felmérésben, amelyben általános iskolai könyvtáraikról kérdezték őket. A diákokat arra kérték, hogy nyilatkozzanak: lelkes olvasónak, alkalmi olvasónak vagy nem olvasónak tekintik-e magukat. Az eredményeket táblázatkezelőben elemezték, figyelembe véve olyan változókat, mint az olvasáshoz való hozzáállás, a korábbi iskolai és a családi háttér. A diákok véleménye főként pozitív volt az iskolai könyvtárakkal kapcsolatban, ám zavarónak találták a zsúfolt és zajos környezetet, valamint az általuk gyerekesnek tartott könyveket. Azok a diákok, akik olyan általános iskolából érkeztek, amelyben volt könyvtáros, pozitívabban viszonyultak a kedvtelésből való olvasáshoz, mint azoknak az iskoláknak a volt tanulói, ahol a könyvtár nem kapott prioritást. Az olyan tanulók, akiknek a családjában támogatták az olvasást, nagyobb valószínűséggel tartották meg pozitív hozzáállásukat az olvasáshoz a középiskolába kerülve is. (Befolyásolják-e az általános iskolai könyvtárak a tizenévesek szabadidős olvasáshoz való hozzáállását?, Autoref.)

Ahogy számos más könyvtárban, a Dél-Connecticut Állami Egyetem (SCSU) Hilton C. Buley Könyvtárában link a Covid19-pandémia kitörése után, 2020 márciusától az épület bezárása okán a chat-referensz vált a használók tájékoztatásának első számú csatornájává.

A Buley Könyvtár 2015-ben indította el a Springshare LibChat nevű szolgáltatását, a hagyományos tájékoztatás kiegészítőjeként. Míg a tájékoztató pult általában forgalmas volt, a chatszolgáltatást évente átlagosan csak 250 alkalommal vették igénybe az olvasók. Az alacsony használat miatt a könyvtárosok sem fektettek túl nagy hangsúlyt a chatre, a bonyolultabb kérdésekhez a telefont, az e-mailt és a személyes konzultációt javasolták. A Covid19-cel hirtelen a LibChat lett a "virtuális tájékoztató pult", ami azonban csupán a chathasználat minimális emelkedéséhez vezetett. 2020 áprilisában a könyvtárosok ezért módosítottak a chatablaknak a honlapon való elhelyezésén, abban a reményben, hogy így növelhetik a láthatóságot és a használatot.

A könyvtár hallgatói tanácsadó testülete is pozitívan értékelte a chat-referenszszolgáltatást. Azt ajánlották, hogy a könyvtár hangsúlyozza jobban, hogy nem egy chatbot vagy egy call center, hanem az egyetem könyvtárosai válaszolnak a használók kérdéseire. Az eddigi gyakorlat tükrében a jövőben a könyvtár változtatásokat tervez a chates tájékoztatást ellátó munkatársak beosztásában (hétvégén például több olvasó él a chat-referensz lehetőségével). Nem lehet tudni, hogy a személyes (jelenléti) tájékoztatás visszatérésével visszaesik-e majd a chat-referensz iránti igény, vagy megmarad a mostani szinten - ennek fényében lehet, hogy a tájékoztatási feladatot a jövőben több kollégának párhuzamosan kell végeznie a pultnál és chaten keresztül. A szerzők végezetül további kutatásokat látnak szükségesnek a chates és a hagyományos tájékoztatás adatainak összehasonlítására és a szolgáltatás hatékonyságának javítására. (A könyvtár virtuális chatszolgáltatásának kiterjesztése és fejlesztése, avagy jó gyakorlatok a növekvő igények közepette; ref.: Szabó P.)

Az Európai Unió FAIR (Findable, Accessible, Interoperable Reusable) irányelve - a nyílt adatmegosztás az adatkezelés alapjait szabályozza. A felsőoktatási könyvtár lehetősége ezek oktatása, támogatása, számonkérése. (A magyar könyvtári szakma érdeke pedig, hogy a könyvtári felmérések, szakdolgozatok számára hasonló minőségű hozzáférést szorgalmazzon és nyújtson.)

Részleteiben:
- Megtalálhatóság (Megtalálható-e, hogy egyetemeden, intézményedben az utóbbi 10 évben ki milyen szakdolgozatot írt vagy kutatást végzett; milyen adatbázisok alapján, milyen kérdőívvel?)
- Hozzáférhetőség (Milyen szinten érhetőek el ezek az adatok? Egy kattintásra? Csak a bibliográfiai leírás? Csak helyben, papíron? Csak a dolgozat egy része? A felmérési adatok is?)
- Interoperabilitás (Megismerhetőek-e a változók, magyarázatok, kutatási módszertan?)
- Újrafelhasználható adatok (Van-e segítség abban, hogy ne kelljen nulláról kezdeni egy következő kutatást a témában?)

Ehhez kapcsolódnak az Open Science (nyílt tudomány) irányelvei is:
- erőforrások megosztása, hatékonyabb felhasználása
- hozzáférhető adatok
- transzparens kutatási és publikációs folyamatok
- reprodukálható és megbízhatóbb kutatási adatok

Mindezt az EU az EOSC (European Open Science Cloud) felhőszolgáltatással is támogatja, melyhez egyelőre kevés magyar egyetem csatlakozott - mondta Lazányi Kornélia: Az innováció emberi oldala c. előadásában. (ref.: MG)

Kapcsolódó: Az adatok újrafelhasználási gyakorlatának vizsgálata egy kutatóegyetem oktatóinak nagy idézettségű cikkei esetén link

Küldetésének tesz eleget a közkönyvtár, ha a legrászorultabbak számára kínál elérhető szolgáltatást, Ennek egyik leglogikusabb lépése a leginkább e közösség könyvtárhasználatát befolyásoló könyvtárhasználati és késedelmi díjak léte. A magasabb szintű szolidaritással rendelkező országokban ezért trend a könyvtári díjak eltörlése.

Mark Deckers 2014 óta térképezi a holland közkönyvtárak díjpolitikáját. A 2020-es adatokra támaszkodó felmérését újságírói felkérésre készítette el. Eredmény: a hollandoknak már közel 60%-a fér hozzá térítésmentes könyvtári szolgáltatásokhoz, mely 2014-től közel 100%-os emelkedés.

A forráslinken található térkép zölddel mutatja a teljesen, narancsszín pedig a részlegesen díj (és bírság)mentes holland közkönyvtárakat. Részlegesség lehet pl. a gyerekek számára, vagy adott olvasójegy-típushoz tartozó mentesség. (ref.: MG)

Egy ideig az egyetemi jégpályán is sikerrel üzemelt a Rochester Institute of Technology (RIT) Könyvtár link , amelynek korábbi marketing igazgatóját interjúvolta meg az Info Today. A kiadvány különböző marketing menedzserek karrierútját mutatja be. Sara Keuhl 2016-2022 közt vezette a könyvtár marketingcsapatát, ma már szabadúszó szövegíróként és marketing tanácsadóként dolgozik.

Sara az alap- és mesterképzéses diplomáját is anglisztikából kapta. Eredeti képzéséből is sokat fel tud használni, abból tanulta a kutatási és írási készséget, a pszichológiát, és a történetmesélés (storytelling) módszerét. A marketinges tapasztalatát inkább a gyakornoki munkából, továbbképzésekből, és a további munkáiból szerezte. Dolgozott például egy márka és egy weboldal átalakításán is. Ezt követően csatlakozott a RIT Könyvtárához, ahol a Library Marketing and Communications Conference rendezvényt is szervezhette link .
A könyvtári marketinges csapatban rajta kívül 2-3 diákmunkás dolgozott, akiket főleg grafikai munkákkal és marketing asszisztens feladatokkal bízott meg. A marketing csapat a teljes szervezet költségvetésének 2-3 százalékával gazdálkodhatott.

A marketinges szerint a legsikeresebb kampányuk a már említett jégpályára költözés volt. Ugyanis átalakítási munkák miatt a könyvtár épületéből 2 évre ki kellett költözni. Egész nyáron pakolták a polcokat a gyűjteménnyel a hokicsapat korábbi székhelyére. A logisztika és a kommunikáció is kihívásokat jelentett. Sokan csalódottak voltak vagy nem is értesültek a költözésről. Ezen változtatott a kampány, ami humorosan próbálta a könyvtárat és a jégpályát összekötni.
Egy névadó pályázaton a kitelepült könyvtár a "Wallace on Ice" nevet kapta. A könyvtárosoknak hokimezeket készítettek munkaruhaként. Egy karikaturista pedig képregényeket rajzolt a könyvtár kabalájáról a jeges környezetben. A közösségi médiába videók készültek a kulisszatitkokról. Emellett természetesen hivatalos közlemény is megjelent, a weboldal is hírt adott, és közvetlen a felhasználók kérdéseire is válaszoltak, pl. Instagram Stories kérdezz-felelek alkalmon. Végül az összes kérdésből Instagram és Facebookra egy gyűjtemény készült a válaszokból. A kampány 20 ezer megtekintést és 650 reakciót hozott a közösségi médiában. A weboldalon 6 ezer látogatást. A jeges kitelepülés eseményei pedig ugyanolyan népszerűek voltak, mint a hagyományos épületben.

Egy másik kihívásos, de eredményes projekt a könyvtári márka átalakításához (rebrand) kapcsolódó belső kommunikáció volt. A folyamat hosszú ideig tartott, aminek lépéseit a kollégák nehezen értették. A marketinges végül egy belső wiki oldalon gyűjtötte össze, hogy milyen elemekből áll a márka, ezek közül melyik milyen fázisban van. Az elemekhez linkeket, csatolmányokat fűzött. Lehetett automatikus értesítést is kérni az oldal frissítéséről.

Sara szerint a legfontosabb, hogy a tanulást sosem lehet abbahagyni. Tanulni kell a könyvtáron kívüli marketingesektől is. Meg kell ismerni minél jobban a közönséget, pl. Reddit csatornákon, adatforrásokon, kérdőíveken keresztül. És nem szabad félni a kísérletezéstől, mert valamivel vagy nyerünk, vagy tanulunk belőle. (ref.: Habók Lilla)

A 2022-es Library Journal-pontszámok, minősítések alapja a Múzeumi és Könyvtári Szolgáltatások Intézete (IMLS) Nyilvános Könyvtári vizsgálata (Public Library Survey, PLS) 2020-as pénzügyi éven alapuló adatsora. 2022-ben 5 359 nyilvános könyvtár LJ-index pontszámot, 258 pedig 1-5 csillagot kapott. Pontszámot az a könyvtár kap, amelyik minden kért adatot megad, így a jelentésre kötelezett 4 új szolgáltatást (elektronikus anyagok küldése, Wi-Fi, adatbázis-használat, honlapok látogatottsága) is. A világjárvány hat a válaszadási arányra: idén először a 140 új vagy a sztárok közé visszatérő könyvtár több volt, mint a 118 újra sztár. Okai: a) az államonként eltérő jelentési időszakok; b) a válaszadás elmaradása (elutasítás vagy nem tudnak válaszolni, pl. hiányzik, szünetel a szolgáltatás). Ekkor más könyvtárak kapnak esélyt a csillagokra. Elnyerésüket a szolgáltatási teljesítményszint (az összes nyilvános könyvtár, ill. az egyes könyvtárak szolgáltatási teljesítménye) és a költségvetés (fejkvóta) is befolyásolja.
Hat könyvtár 2021 és 2022 között úgy maradt sztár, hogy az egyik kiadási (költségvetési) kategóriából a másikba lépett vissza. Megjegyzés: közülük egy kiskönyvtárt, az Eleanor Daggett Emlékkönyvtárat emelem ki, mert háromról öt csillagra váltott (Chama, Új-Mexikó)(50-99,9K $10-49,9K) link .

A Michigani Ann Arbor Körzeti Könyvtár (AADL) link . 15 éven át ötcsillagos. Vezetői elmondták: Szenzitív kapcsolatot ápolnak a látogatókkal. Rengeteg visszajelzést kapnak az összes csatornán mindenről, amit tesznek és amit nem. Munkatársaik értik ezeket. Remek ötletekkel rukkolnak elő a fenntartható szolgáltatások, izgalmas események vagy egyedi gyűjtemények terén, pl. videojáték-verseny, AADL eszközgyűjtemény, a Könyvtári Titkos Labor, kiadója, a Fifth Avenue Press és a Fifth Avenue Studios közösségi audio inkubátor, ill. sok folyamatos fesztivál, program és az évente rendezett Nyári Játék. Bár mindenki mást keres a könyvtárban, keményen dolgoznak azon, hogy mindenkinek kínáljanak valamit. A másik rekorder 15 éves 5 csillaggal a Massachusetts?' Wellfleet Public Library link . A legtöbb régi sztár New York államban van, összesen hét könyvtár (vö.: link ).

Az LJ-index pontszámokat évente két kiugró tesztnek vetik alá: ha mindkettő sikertelen, akkor visszaveszik a Sztárkönyvtár státuszt. 2022-ben egy állam összes könyvtárára kiterjedő adatszolgáltatási hibát fedeztek fel az országos elektronikus lekérdezéseknél. Így az állam minden könyvtárát - egy kivételével - kizárták a Star Library-jelölésből. Az értékelést továbbfejlesztik, hogy kiszűrjék a hibás jelentéseket. Az IMLS-t is tájékoztatták e problémáról, mely lépéseket tesz a gond megoldására. (Ref.: Szabó Eszter)

13 - szakmai tájékozottság
2 - érzelmi intelligencia
9 - vezetési képesség
5 - jó politikai kapcsolatok
0 - megírom: kit@gmconsulting.hu
Magánba érkezett megjegyzés: "A mostani KIT-szavazásnál az MKE új vezetőinek legfontosabb képességeként a vezetői képességet jelöltem be, feltételezve, hogy a jelöltek a "szakmai tájékozottság"-gal eleve rendelkeznek. Az érzelmi intelligencia a vezetői képesség része optimális esetben (pontosabban készség, ami fejleszthető). Ha nincs érzelmi intelligenciája a vezetőnek, az baj. A "jó politikai kapcsolatok" helyett inkább "érdekérvényesítő képesség"-et (a tagságra vonatkoztatva), tárgyalókészséget írtam volna. Nyilván az általad felsoroltakkal mind rendelkeznie kell(ene) új vezetőinknek."

Az adatok diagramba rendezve itt láthatók:
link Azt sugallják, hogy a vezetők elengedhetetlen képességei - vezetési képesség, érzelmi intelligencia - kevéssé fontosak a válaszadók számára; megelégednek a vezetési képesség amatőrebb szintjével is. A szakmai képesség erőteljes elvárása egyrészt a delegálási képesség (vö.: a vezetői képesség része) jelentőségének fel nem ismerésére utal, ugyanúgy, mint a szakmán kívüli ismeretek jelentőségének el nem ismerése. Mindez - ha a felmérés reprezentatív lenne - csekélyebb képességű vezető megválasztásának esélyét, és a várható innováció további alacsony szintjét vetítené elő. (MG)

Don Swanson 1952-ben fizikából doktorált, majd ipari számítógépes rendszerek elemzésével foglalkozott. Lenyűgözte az információ szervezése. A Chicagói Egyetem 1963-ban megtette a könyvtártudományi kar dékánjának. Harmincnyolc évesen, a magánszektorban ledolgozott a háta mögött eléggé kilógott a sorból. A kinevezéséről szóló bejelentésben ez állt: "Swanson az első fizikus az országban, aki könyvtár szakos képzést vezet."
Swansont aggodalommal töltötte el a specializáció növekedése, mivel ennek eredményeként olyan publikációk születtek, amelyek csak a szakértők nagyon szűk köréhez szólnak, és korlátozzák a kreativitást. "A rögzített teljes tudásanyagon belüli szétszabdaltság" és az ember korlátozott képessége annak asszimilálására még nem ölt riasztó méreteket, de szakadatlanul növekszik". Hogyan feszegethetnénk a határokat, tűnődött, ha egy nap azon kapjuk magunkat, hogy egye-egy specializált területnek már a határig is csak egy élet munkája árán juthatunk el"

Az Egyesült Államok Országos Orvostudományi Könyvtára (National Library of Medicine link ) 1960-ben mindössze száz egyedi kifejezéspárt használt a cikkek indexálására. 2010-re ez a szám már százezerhez közelített. Swanson úgy érezte, hogyha a műveltség ilyen arányban növekszik tovább, a specializált szakterületek olyanok lesznek, mint az egymástól távol álló galaxisok, amelyek a végén már nem is fogják látni egymást. Mivel tisztában volt vele, milyen fontos a tudományokon átívelő problémamegoldás, ezt elég kellemetlen fejleménynek tartotta. Ő azonban meglátta a lehetőséget a válsághelyzetben. Felismerte, hogy új felfedezéseket tehet, ha összekapcsolja az olyan publikációkból származó információkat, amelyek sosem hivatkoznak egymásra, tudósaik pedig nem dolgoznak együtt. Amikor például különböző tudományágak szakirodalmához szisztematikusan kereszthivatkozásokat készített, "tizenegy, addig figyelmen kívül hagyott kapcsolódási pontot" fedezett fel a magnéziumhiány és a migrén kutatása között, és felvetette, hogy ezeket érdemes lenne vizsgálni. Minden információ nyilvános volt, egyszerűen csak senki sem kapcsolta össze őket azelőtt. "Felfedezetlen nyilvánostudásanyag" - így nevezte. Az Amerikai Fejfájás Társaság (American Headache Society) és az Amerikai Neurológiai Akadémia (American Neurology Academy) a migrén megelőzésével kapcsolatos kutatásokat, és megállapította, hogy a magnéziumpótlás általános terápiaként alkalmazható. A magnézium hatásossága mellett ugyanolyan erős bizonyítékok szóltak, mint az elterjedt kezelési módok, például az ibuprofen mellett.

Swanson meg akarta mutatni, hogy a szakirodalom tele van ilyen interdiszciplináris kincsekkel, amelyek csak arra várnak, hogy valaki feldolgozza a kapcsolódásokat. Létrehozta az Arrowsmith nevű számítógépes rendszert, hogy segítségével más felhasználók is megtehessék, amit ő: kereséseket indítsanak, amelyek egymástól távoli területeken, de egy téma szempontjából mégis releváns tudományos cikkeket hoznak elő. (David Epstein)

Hackathonnak (hack-maratonnak) nevezzük az olyan meghatározott időkeretű (leggyakrabban 24-36 órás) eseményeket, ahol a résztvevők azért gyűlnek össze, hogy valamilyen technológiai projektet valósítanak meg, szakértőktől és egymástól tanuljanak, valamint innovatív megoldásokkal álljanak elő, amelyeket gyakran díjaznak is a rendezvény keretében. Noha a hackelés - a biztonsági sebezhetőségek kihasználása - negatív asszociációjú fogalom, a hackathonok esetében jellemzően már létező kódok módosítását vagy működőképes prototípusok készítését jelenti. A hackathonok és a hasonló események (idea fest, code jam, edit-a-thon, datathon, makeathon) fogalmát, célját és időtartamát a cikk egy táblázatban egyértelműsíti.
A hackathonok főiskolákon és egyetemeken való elterjedésével a könyvtárak is hangsúlyosabb szerepet kaptak e rendezvények szervezőiként vagy tartalomgazdáiként. A szerzők a vonatkozó szakirodalom alapján két kategóriát különböztetnek meg: amikor a könyvtár házigazdaként funkcionál, és amikor a hackathonhoz témájával vagy forrásaival járul hozzá.

A felsőoktatási és a közkönyvtárak infrastruktúrájuk (hosszú nyitvatartás, Wi-Fi, vezetékes hálózat) okán egyaránt alkalmas helyei lehetnek a technológiafókuszú eseményeknek. A "könyvtár, mint helyszín" megvalósulhat úgy, hogy az intézmény a fizikai teret szolgáltatja, esetleg munkatársakat is kölcsönöz a rendezvényhez. A Wikipédia-szerkesztő maratonok, a társadalmi kérdéseket felvállaló hackathonok, valamint az adattudománnyal és adatműveltséggel kapcsolatos események egyaránt jó módjai a használók elérésének, az intézményi együttműködések építésének és a pusztán könyveket szolgáltató könyvtárkép meghaladásának. A hackathonokhoz a könyvtárak további (elő)konferenciákat, prezentációs lehetőséget és mentorálást biztosíthatnak. Felsőoktatási keretek között az oktatástámogatás is kiemelt feladat - a hackathonok például beépíthetők a számítástudományi kurzusokba, támogathatják az információs műveltség fejlesztését, végső soron pedig népszerűsíthetik az intézményt. A könyvtár forrásul vagy témául szolgálhat a hackathonokhoz azáltal, ha azok a könyvtári szolgáltatások és terek jobbítását célozzák, vagy könyvtári adategyüttesekre és gyűjteményekre épülnek. (Hackathonok és könyvtárak: egy terület kibontakozása, 2014-2020; ref.: Molnár B.)

A Hannoveri Városi könyvtár vasútállomás mellett lévő fiókkönyvtára - mely egy épületben van a város minden rendű és rangú, kulturális hátterű lakosát hívogató közösségi házzal - meglepően kevés ülőalkalmatosságot tart tágas belső tereiben. Emellett - német könyvtárak esetében megszokott módon - könyvek tonnáit sem kínálják a terekben. Ami van, azt a lazán elhelyezett, gyakran görgős, könnyen mozdítható polcokon tárolják. Jelentős arányú a nem német nyelvű irodalom is. Úgy tűnik a látogatónak, hogy a könyvtár azt mondja: gyere be, szolgáld ki magadat gyorsan, utána lépj tovább - akár a ház más, hívogató programokat kínáló részlegeibe. Vagy: a vonathoz, vagy onnan hazafelé.

Ezek után nem meglepő, hogy az ülőalkalmatosságok száma sem nagy, illetve nem a kényelmükkel, hanem színükkel tűnnek fel inkább. Nézzük: link . - Többnyire narancssárga puffok. (MG)

- Délelőtt egy gálameccsen vettek részt Gyékényesen Sportmanji megálmodói, így felajánlották, hogy délután egy élményekben gazdag sportos programot tartanak játékaikkal a könyvtárban. A használt videópályáikat testnevelő tanárként is használtam online oktatás gyanánt, így tudtam, szeretni fogják a gyerekek - mondja Gergelics Sándor, a Gyékényes Könyvtári, Információs és Közösségi Hely link vezetője.

A megoldás lényege, hogy a játékok alkotói Youtube videók formájában teszik lehetővé a szórakoztató, fejlesztő és stresszoldó testedzést, gyermekek és felnőttek számára egyaránt. A digitális, bárki számára elérhető kognitív és mozgás fejlesztő csomaghoz nincs szükség speciális eszközre, csupán egy hétköznapi okoskészülék képernyőjére.

- A délutáni program link a tervezett 1 helyett közel 2 órán át tartott, mert mindig voltak érdeklődők. Zömmel gyerekek érkeztek, de felnőttek is kipróbálták a játékpályákat. A tevékenység a trénerek, Tamás és Balázs nélkül is végezhető, akik egyébként tippekkel, tanácsokkal segítenek a távolból is - mondja Gergelics Sándor.

Kapcsolódó: Virtuális sport a könyvtárban link

Az ötlettől a megvalósításig - Eszköztér a mindennapi könyvtári minőséghez címmel jelent meg Koreny Ágnes könyve - a Könyvtári Intézet felkérésére. A szerző a minőségirányításon keresztül képzeli el a könyvtári innovációt. Mint írja...

A könyv célja, hogy megmutassa, az innováció mindenhol szükséges és mindenhol lehetséges, bármilyen típusú vagy méretű könyvtárról legyen is szó. Éppen ezért az innovációval kapcsolatos legfontosabb általános ismereteken túl bemutatom az ún. nyitott vagy felhasználó-vezérelt innovációt és az empatikus dizájn módszertanát, továbbá számos olyan eszközt, amelyek megismerésével, elsajátításával és alkalmazásával az innováció a könyvtár által szolgált közösség igényei, szükségleti és elvárásai szerint, sőt, a közösség bevonásával valósul meg. Fontosnak tartom azonban kiemelni, hogy a könyvben bemutatott tervezési módszertan önmagában nem egy önálló innovációmenedzsment-eszköz, sokkal inkább egy olyan gondolkodási és tervezési folyamat, amelynek elsajátítása és alkalmazása a könyvtári minőségmenedzsment, a marketingmenedzsment és az innovációmenedzsment folyamatait egyaránt segítheti.

Az egyes fejezetekben leírtakat - az inspiráció szándékával - való életből merített példákkal, jó gyakorlatokkal, tippekkel és további, elolvasásra vagy megnézésre ajánlott forrásokkal bővítettem. Végül, mint jó gyakorlatot bemutatom a kanadai Edmonton város közkönyvtárát, amelyet ma a világ egyik leginnovatívabb könyvtárának tartanak.
Az e-könyv letölthető a Könyvtári Intézet honlapjáról: link

A kézdivásárhelyi (17.000 lakos) Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárból link tavaly szép számmal kölcsönöztek könyveket, és ismét megtarthatták rendezvényeiket is, derült ki a Vántsa Judit intézményvezetővel folytatott évértékelő beszélgetésből.
"Olvasás szempontjából jó évet zártunk, a könyvtárnak 2655 beiratkozott olvasója van, melyből tavaly 1714 volt aktív, ez a szám 0,6%-kal több, mint 2021-ben. 14.427 személy használta a könyvtár szolgáltatásait, ez 12,8%-al több, mint 2021-ben" - jegyezte meg Vántsa Judit, hozzátéve, 22.090 könyvtári dokumentumot kölcsönöztek az olvasók, ami 3,1%-kal kevesebb, mint előző évben. ?Ez annak tudható be, hogy az olvasótermi könyveket, amelyeket a pandémia idején kikölcsönöztünk, most már csak olvasóteremben használhatták az olvasók" - világított rá az okokra.

Az olvasói szokásokról beszélgetve kiderült, a legolvasottabb szerzők listáján Berg Judit tört az élre, őt második helyen a 2021-es év "győztese", Borsa Brown követi. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán Bartos Erika áll, az ötös listát Leiner Laura és Liane Schneider egészíti ki.
A legolvasottabb könyvek listáján az előző évekhez hasonlóan több ifjúsági regény és házi olvasmány található. Delia Owens Ahol a folyami rákok énekelnek című regényét Maléna kertje (Molnár Krisztina Rita) és a Tüskevár (Fekete István) követi, de A két Lotti (Erich Kastner), El fogsz tűnni (Wéber Anikó), A Pál utcai fiúk (Molnár Ferenc) és A kőszívű ember fiai (Jókai Mór) is a legkölcsönzöttebb kötetek között szerepeltek.
2021-hez képest a legnagyobb pozitív változást az jelentette, hogy ismét tarthattak rendezvényeket. "52 rendezvényünkön 1043 személy vett részt tavaly. A teljesség igénye nélkül megemlíteném az olvasóklubot, az olvasásmaratont, a vakációs olvasás-motiváló foglalkozásokat, a papírszínházat, de könyvbemutatót, könyvtárbemutató-órát és fotókört is tartottunk" - sorolta. Hozzátette, bár a könyvtárnak nem feladata a rendezvényszervezés, főként az olvasók bevonzásáért szerveznek olvasás-motiváló eseményeket.

A Kovácsházi Kézműves Kör keddenként tartja a foglalkozásait a rezsiválság miatt a városi könyvtárban link . Összegyűjtötték a birkagyapjút, abból lett fonaluk és most, az év első foglalkozásain ezt feldolgozzák.
Szőnek tetszés szerint szőnyeget, párnát, futót, táskát, a szőtteseiket pedig különböző mintákkal díszítik. Van aki álló, van aki asztali szövőkereten dolgozik - tájékoztatott a Jankó Erzsébet, a kör vezetője.
A résztvevőket Dochia Lizica és Szalkai Ferencné tanítja. Vannak, akik hímeznek is Adok Erika irányítása mellett. Jelenleg a horgolótűk pihennek. Több egyesületi tag jár a Békés Megyei Népművészeti Egyesület képzéseire, a népi kézműves játszóházvezetői, hímző képzésre.

- Mi az a ChatGPT?
2022 november végén vált elérhetővé az OpenAI mesterséges intelligenciával megtámogatott nyelvi modellje, a nem kereskedelmi célra ingyenes ChatGPT 3.5, amely forradalmi áttörést jelent, hiszen a chatbot az egyszerűbb kérdések megválaszolása mellett olyan komplexebb feladatokat is teljesít, mint a versírás, illetve a programozás.

- Mire lehet használni a ChatGPT-t?
A mesterséges intelligencia legnagyobb előnye, hogy szinte másodpercek alatt képes komplex fogalmakat értelmezni, és azokat közérthető módon írásban közölni. Emellett számos képességgel bír, például segít felfedezni a hibákat egy programkódban, de kreatívabb feladatokat is rá lehet bízni.

- A ChatGPT Google-re gyakorolt hatása
Az OpenAI és a ChatGPT sikerére a riválisok is felkapták a fejüket, a Google hamarosan elindíthatja a ChatGPT kihívójának szánt Sparrow nevű mesterséges intelligencia béta verzióját.
A ChatGPT november végi indulása óta letarolta az internetet, és kevesebb mint egy hét alatt egymillió felhasználót szerzett. Az emberi beszélgetést imitáló chatbot egyesek szerint a Google keresőszolgáltatásának is kihívójává válhat. A chatbot képes egy emberhez hasonló módon válaszolni a neki feltett kérdésekre, beszélgetést folytatni és válaszolni a további kérdésekre, ellentétben a Google-keresés által kiadott linkek halmazával.

- A ChatGPT még a tudósokat is összezavarja, de még nem kell félteni a munkahelyeket
Publikált tudományos cikkek valódi összefoglalóit, illetve a ChatGPT által generált absztraktokat helyezték egy kutatás során tudósok elé, hogy megvizsgálják, képesek-e megkülönböztetni azokat egymástól, képesek-e felismerni a "hamis", mesterséges intelligencia által elkészített kivonatokat. Az eredmény letaglózó volt, a tudósok az esetek nagyjából harmadában tévedtek.

- A ChatGPT iskolai betiltása
A chatbot lehetséges felhasználási területei esetében pedig felmerült, hogy az ügyfélszolgálati, a szoftverfejlesztési és az akadémiai kutatómunka mellett az oktatásban is hasznos lehet, ám a plagizálásra előbb-utóbb megoldást kell majd találni.

- ChatGPT internetre való hatása
A szakértő szerint 2025-re eljuthatunk odáig, hogy az online tartalmak 90 százalékát AI állítja majd elő, amennyiben a technológia a jelenlegi, exponenciális ütemben fejlődik tovább. Schick a ChatGPT-t emelte ki, amely egyre több platformon és alkalmazásban fog megjelenni.

Eljárás indult egy orosz könyvkiadó ellen, mert egyik regényében két azonos nemű fiatal szeret egymásba. Bár a romantikus történet egyáltalán nem erotikus, a hatóságok úgy gondolják, a könyv sérti a törvényeket. Az eset óhatatlanul felidézi, ami Magyarországon a Meseország mindenkié című könyvvel történt. Az erősödő cenzúra miatt eltűnhetnek a külföldi könyvek az orosz boltokból.
"Tilos a cenzúra" - írták több könyv becsomagolt borítójára az orosz alkotmányból származó idézetet, miután az ezeket kiadó Popcorn Books ellen vizsgálat indult. Ez a cég dobta ugyanis piacra 2021-ben az "Egy nyár úttörőnyakkendőben" című regényt, de az a hatóságok szerint sérti az LMBTQ-ellenes propagandát tiltó törvényt.

Oroszországban 2013-ban fogadták el az LMBT-közösség bemutatását - a mai magyar szabályozáshoz hasonlóan - korlátozó törvény első verzióját, amely tiltott minden olyan tartalmat, amely a kiskorúaknak mutatná be a szexuális és nemi kisebbségeket, majd a jogszabályt tavaly decemberben szigorították. A frissített verzió szerint már csak felnőtteknek szóló tartalmakban sem lehet többek között azonos nemű párokat bemutatni.

Bár a könyvtárosok a MKE tagsági kártyával térítésmentesen látogathatják az állami fenntartású közgyűjteményeket, ezt a lehetőséget a használók számára is felkínálhatjuk
- könyvtárunk hírlevelében
- honlapunk ajánló aloldalán
- qr-kóddal linket adva e forráscikkhez pl. a könyvtár belső terében
- múzeumlátogatás könyvtári szervezésben.
Ne feledjük, hogy ezzel azokat támogatjuk elsősorban, akik számára a legnagyobb lehetőség ezen intézmények látogatása, és legkevesebb lehetőségük van erre.

Még teljesebb történelmi sétát tehetünk a virtuális Budapesten: az Időgép nem egyszerűen történeti adatok lekérdezését teszi lehetővé, hanem a térben és időben történő barangolás lehetőségét kínálja interaktív térképeken keresztül, gyors és egyszerű átlépéssel a különböző időmetszetek között. Mindebben elképesztően sok adatgyűjtés van, amit összehangolt munkával sikerült megvalósítani.

Annál is inkább, mert a Budapest Időgép mögött többek között a Hungaricana hatalmas adatbázisa áll, amely a levéltári munkának köszönhetően több millió oldalnyi digitalizált forrásanyagot tartalmaz, a város lakóira és épületeire nézve pontosan helyhez és időhöz köthető adatok tömegét kínálva a felhasználók számára. Az oldalon négy különböző időmetszetben (1837-es, 1873-as, 1908-as, 1937-es) barangolhatunk, és az elérhető korabeli legrészletesebb, nagy felbontású térképek felhasználásával készült vektoros térkép segítségével böngészhető a város szerkezetének átalakulása, sőt akár a városlakók élete is. Ám nemcsak ezekben az idősíkokban nézhetjük meg Budapestet, ugyanis az Időgépen elérhetők légi felvételek 1944-ből, valamint egy térinformatikai adatbázis az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól. Ahogy a Fortepan adatbázisa is segíti a még teljesebb élményt.

Mindez pedig még mindig csak néhány részlet, így a legautentikusabb illetékeshez, dr. Kenyeres Istvánhoz, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatójához fordultunk, hogy mondja el, mi is pontosan a Budapest Időgép, illetve mutassa meg nekünk magát a felületet is. (A vonatkozó videót ld. a forráslinken.)