Aki az utóbbi években járt a Szépművészeti Múzeumban, feltűnhetett neki a több mint 10 méter hosszúságú interaktív képernyő, melyen a múzeum válogatott műtárgyai suhannak a látogatók elé. Tematikusan; Hol szobrok, hol festmények...

A képekre az érdeklődő rákattinthat. A kép nagyobbá válik, leírás jelenik meg róla, és egy qr-kód, amely a múzeum honlapjára visz, részletesebb információért. Ez tehát nem tudományos szinten kínálja a tartalmat keveseknek, ahol minden pont és vesszőcske a helyén van. Hanem minden használónak, könnyen befogadó módon, újra és újra. Az állomány e válogatott részletével is érezteti a gazdag kínálatot, és élvezetessé teszi a felfedezést, biztatva a személyes, részletesebb elmélyülésre. - A fotókat ld.: link .

Könyvtári katalógus esetén elvárható tehát, Balázs László ajánlása szerint:
1. A keresési lehetőségen túl ajánljon műveket. Az ajánló listák többfélék legyenek, legyen automatikus, pl. keresett művek, de legyen személyes is, a korábbi tevékenységéhez kapcsolódva. A könyvtárosok különböző élethelyzetekhez ajánlhatnak műveket, pl. arra, hogy mit olvassunk a gyereknek a szülei válásakor.
2. A könyvtárban megtalálható műveken túl tartalmazzon online forrásokat is, előfizetett adatbázisokat és szabadon elérhető műveket. (Így tulajdonképpen nem is katalógus, és jobb lenne egy másik nevet találni neki.)
3. Vonja be a használót: pl. írhasson véleményt a művekről, bejelölhesse, hogy tetszett-e neki, vagy hogy megvan-e neki. Ha hozzájárul a katalógushoz, akkor jobbnak fogja tartani, szívesebben használja majd.
4. A könyvkiadó automata átalakítja a katalógust: segítsen választani a művek között akkor is, ha nem tudjuk kézbevenni a köteteket. Legyen borító, legyen meg a fülszöveg, legyen olvasói értékelés, legyenek részletek.
5. Középtávon meg kell teremtenünk a lehetőséget, hogy a műveknek külön rekordjai legyenek, hiszen az ajánlók döntően művet ajánlanak, nem egy kiadást.
6. Működjenek külön a könyvtári rendszerektől, hogy legyen lehetőségünk figyelembe venni az olvasók szempontjait. Az olvasók igényeit tükrözzék, ne a könyvtárosok kényelmére formálódjanak.
7. Hosszabb távon a katalógusoknak a könyveken kívül a rendezvényeket is tartalmazniuk kell.

- Ha bizonytalan vagy szervezeted irányát illetően
- Elakadtál az innovációban
- Ki akarsz lépni a dobozból
- Vagy stratégiára van szükséged

Vonj be új, elgondolkodtató, inspiráló nézőpontokat - vagy éppen támogatást kaphatsz gondolataid rendezésében. Rendelj üzleti és információs-könyvtári tapasztalatokon alapuló vezetői tanácsadást könyvtárad, üzleti vállalkozásod fejlesztése, szolgáltatás kifejlesztése, megújítása érdekében.
Három szempontú tapasztalatot vehetsz igénybe:
- könyvtári
- könyvtárhasználói
- könyvtárszakmán túli megközelítések
együttesen, egymással harmonizálva.
Az első konzultáció térítésmentes. További információ: mikulasg@gmconsulting.hu - 30 239-2293 - Viber, WhatsApp, Messenger, Skype.

Az, hogy eddig nem újult meg az egyesület, saját felelősségem is, hiszen nyolc éven keresztül részt vettem a vezetésben. Az elnökségben talán túl gyakran hajlottam kompromisszumra a határozott kiállás helyett - mondja Horváth Sándor Domonkos, amikor a KIT az MKE lehetséges jövője felől érdeklődött. Jó pár éve elnökjelölt is volt, de az utolsó pillanatban visszalépett, főként akkori egészségi állapota miatt, de saját tevékenységének kritikai reakciója is benne volt a döntésében. A jövőben biztosan nem indul: "Jöjjenek a fiatalok!."
Olyan vezetők kellenének az egyesületbe, akiknek az energiáját nem vonja el saját intézményük irányítása.

A feladat nagy. Eddig nem sikerült megújítani, tudástermelővé és -megosztóvá tenni még a vándorgyűlést sem, pedig az teljesen saját hatáskör, nem igazán okolhatók külső tényezők.

Gond, hogy a szavazásra jogosultak, nem valamiféle szakmai programra, hanem az ismertség alapján voksolnak a jelöltekre. Akik azonban elfoglaltak, leterheltek, néhányan közülük megszokták a kompromisszumos megoldásokat. Jó lenne, ha bővebb lehetősége lenne a fiatal szakembereknek az ismertté válásra, így a bekerülésre. - Horváth Sándor Domonkos tehát nem optimista a szervezet megújulását illetően. Némi remény - mondja a KIT-nek -, hogy az idősebbek apránként visszavonulnak. De az is igaz, hogy a tehetetlenségi erő továbbviszi a rendszert. Megegyezéspárti vagyok, azonban sem az olvasás helyzetét, sem a könyvtárosok, könyvtárak kilátásait nem látom olyannak, ami radikális szemléletváltás, stratégiaváltás nélkül pozitív jövőképre számíthatna.

A KIT-nek van egy legjobb gyakorlat (szakmai szervezet) címkéje, jelenleg 167 tétellel link . Ha ezekbe belenézünk, akkor - ha nem is reprezentatív, de - ötletadó tapasztalatokat olvashatunk arra, mit és hogyan lenne jó javítani a legnagyobb könyvtáros szakmai szervezet stratégiájában - pláne most, jelöltállítási szakaszban. Ki tudja, talán lesz egy-egy jelölti program, és nem csak nevekre fog szavazni a tagság. Néhány könyvtáros egyesületi jógyakorlat az elmúlt évből:

Az egyesület hitelessége
1. A könyvtáros egyesület tényleges minőségét a tagság (szakmai) céljainak elérése fémjelzi link
2. Az egyesület vezetésére programokkal versenyeznek a vezetőjelöltek link
3. Világos egyesületi célkitűzések link

Tagok támogatása
4. A tagok személyes mentorálása mint egyesületi szolgáltatás link
5. Új szolgáltatások nyújtására felkészítő képzések kínálata link
6. Tagok anyagi támogatása link
7. Figyelem a könyvtárosok mentális egészségére link
8. Ingyenes jogi tanácsadás a tagok számára link

Könyvtárak támogatása
9. A könyvtárak megújulásának támogatása link
10. Zöldkönyvtári fejlesztések támogatása link
11. Támogatják a könyvtárak teljesítményének mérését link

Kommunikáció
12. Nyilvános jelentések közlése a szakma helyzetéről link
13. Vonzó tagtoborzás link
14 Eredményes lobbizás link
15. A könyvtáros munkaerőpiac rendszeres felmérése link
16. Szakmán kívülre irányuló praktikus kommunikáció link

Egy éve írtuk: Hasonló címmel adtunk közre egy anyagot egy éve, melyet most kissé finomítottunk. A jelenleg tapasztalt helyzetet vázolja (vö.: leíró állapot). Következő lapszámban elrugaszkodunk ettől, és a könyvtári rendszerben rejlő lehetőségek kerülnek majd elő (vö.: normatív állapot). (MG)

Olyan környezetben, ahol jelentős humán- és technikai fejlesztések árán lehetséges csak a fennmaradás, az innováció lehetőségét minden szereplő igyekszik szorgalmazni, egyúttal paradox módon le is fojtani. (Folyamatos frusztrációnak kitett közösség amúgy is erősebben áll ellent az elvileg lehetséges változásoknak.) S egy szekeret, ha két ellenkező irányba húzunk, eséllyel marad állva. Ha pedig az erőket növeljük, még inkább kifáradunk. Így fennmarad a
- további lemaradás
- a húzni képes emberek elvándorlása, távolmaradása, felőrlése
- mivel jó híreket kell kommunikálni, a nyilvánosan vallott értékek egyre messzebb kerülnek a takarni akart valóságtól.

Nézzük át a képlet szereplőinek érdekeit, legalább vázlatosan, a súlyozás lehetőségét későbbre hagyva.

KÖNYVTÁROSOK
pro:
- jobb lenne végre nagyobb közösségi elismerést szerezni: a szolgáltatások használói igények szerinti újragondolásával, vagy korszerűsítésével
- önbizalom-növelő látni erőfeszítéseink gyümölcsét (akkorát, amekkorát a körülmények lehetővé tesznek)
kontra:
- ennyi pénzért?! Na neee! - ezzel jól palástolhatjuk a restséget és az ötlettelenséget, leginkább az innovációval járó kényelmetlenségektől, bizonytalanságtól félve (vö.: rendszerigazolás link )
- úgyis mindig az lesz, amit a könyvtári feletteseink vagy a kormányzat akar, nem érdemes erőlködni
- a hagyományainkat meg kell őriznünk! link
- először alapfeladatainkat csináljuk meg jól

KÖNYVTÁRI RENDSZER DÖNTÉSHOZÓI, SZAKMAI SZERVEZETEK
pro:
- jobb megelőzni a költségcsökkentéseket, ezért még azok előtt kell(ene) hatékonyabbá, eredményesebbé tenni a rendszert
- jó lenne felmutatnom valamit vezetői ciklusom alatt, ami jól kommunikálható (pl. fontos döntéshozókkal pózolva), de nem sértve mások rövid távú érdekeit
kontra:
- bármit is dolgoznánk ki, a politika úgysem vesz bennünket figyelembe, ezért inkább csak módjával erőlködünk, így is körbedicsérhetjük magunkat és kitüntethetjük egymást
- jobb nem feltűnősködni a kormányzat előtt, tudva, hogy az alapvető könyvtári célok sokszor nem azonosak az ő céljaival
- úgyis megválaszt a tagság, mert megnyerem magamnak a helyi véleményvezéreket, munkám minőségét pedig nem tudják máshoz, főként külföldi példákhoz viszonyítani ? pl. mert nem mutatom be nekik.

HASZNÁLÓK
pro:
- milyen jó lenne, ha új, izgalmas szolgáltatásokkal bombáznának bennünket
kontra:
- szeretjük a kontyos könyvtárosnéni, a könyvek illata, a kultúra temploma és a tudás fellegvára imázst
- ha nem is használjuk nagyon, de megszoktuk az eddigi szolgáltatásokat, és nem lenne jó szokásainkat megváltoztatni.

FENNTARTÓ
pro:
- jó lenne más fenntartók, esetleg választók előtt valamivel büszkélkedni, akár a könyvtárral is
kontra:
- a patinás imázst meg kellene őrizni
- ha megszorítanunk kell, akkor leginkább a csendes, kevésbé fontos szolgáltatásokat építjük le, pl. a könyvtárat
- veszélyt jelent egy vezetésre pályázó innovatív jelölt, mert akkor nekünk is ki kell másznunk komfortzónánkból (vö.: link )

KORMÁNYZAT
pro:
- van néhány látványos projekt, amit érdemes támogatni
kontra:
- a jelenlegi szolgáltatásokat kevesebb pénzből is fenn lehet tartani, tehát vonjunk el forrásokat
- nem érdemes komoly projekteket adni a szakmának, mert nem erősségük a hatékony / eredményes projektmenedzsment, és alig látnak a szakmán kívülre
- a könyvtár szinte láthatatlan brand a választók többsége előtt, sőt, időnként zavaró is.

Már indulás előtt lábon lőjük magunkat, ha a könyvtárszakmai fejlesztéseket könyvtárszakmai keretek között képzeljük el. Például mert - bár önérzetünket látszólag csorbíthatja - a világ legdinamikusabb fejlesztései már csak anyagi okokból sem a könyvtárak terén zajlanak. Ezért bölcsen tesszük, ha
- alaposan tanulmányozzuk a nem könyvtári fejlesztéseket
- alaposan tanulmányozzuk a könyvtárak küldetésében szereplő célcsoportok kifejezett és ki nem fejezett igényeit.

Normál esetben sokat segítene a magyar könyvtári stratégia, de az nincs. És amikor volt, akkor sem a fenti két pont alapján készült. Az első pontra vonatkozóan David Epstein megállapítása: "a külső nézőpont erőteljesen szembe megy az ösztöneinkkel, mivel a döntéshozónak figyelmen kívül kell hagynia az előtte álló feladatok egyedi, felszíni jellegzetességeit, amelyeknek pedig alapos ismerője, és strukturálisan hasonló külső analógiákat kell keresnie. Ehhez az kell, hogy látókörünk szűkről szélesre váltson." A szűkebb látókörrel ugyan lehet, hogy sikerül elérni, hogy dolgainkat jól csináljuk. Ám a siker érdekében az is kell, hogy - a széles látókör segítségével - a jó dolgokat csináljuk. Epstein nem utal Kazinczy Ferencre, de mi megtehetjük: "Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted / Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot."
Ha tehát a könyvtári innovációban eszközt és célt keresve nem tekintünk a könyvtár határain túlra, saját tehetetlenségünk csapdájában maradunk. (összeáll.: MG)

Talán többen ismerik Antoine de Saint-Exupéry meglátását: "Ha hajót akarsz építeni, ne hívj össze embereket, hogy tervezzenek, szervezzék meg a munkát, hozzanak szerszámokat, vágjanak fát, hanem keltsd fel bennük a vágyat a nagy, végtelen tenger iránt." A marketingesnek ennek hallatán beugorhat a push (nyomni) helyett a pull-push (húzni-nyomni) technika, amely ahelyett, hogy a lehetséges vevőkre nyomná (tukmálná) a terméket, szolgáltatást, igyekszik felkelteni az igényt saját termékére. Az eljárás az érzetek, hitek piacán is működik: ha folyamatosan gerjesztem a külső veszély érzetét, megnövekszik a vágy az erős, védelmező vezető iránt. Ugyanakkor: "a családpolitikai intézkedések nagyon invazívak (...) Persze minden európai ország arra törekszik, hogy minél több gyerek szülessen, de általában azok a sikeresek, ahol kevésbé invazívak ezek a beavatkozások. Az északi országokban főként azt segítik elő, hogy össze tudd hangolni a munkavállalásodat meg a magánéletedet." (Telex) Az ősi eljárás - jól alkalmazva - bizonyítottan működik olvasás és könyvtárak esetében is. Pl.: Soha nem neveltem a gyerekemet a könyvek szeretetére... link .

Az igénykeltés szakaszában akár káros is kimondani a könyvtár vagy olvasás kifejezéseket, azok ugyanis a befogadók jelentős hányadában nem keltenek kívánatos asszociációkat. Sokkal inkább az igények felszítására érdemes összpontosítani, melyet a nevezett eszközök tudnak szolgálni. (Persze, nem ártana előbb stratégiában megfogalmazni, miket is kínál a könyvtár.) Ekkor fogalmazható meg az egyes célcsoportok számára az ún. értékajánlat. Üzleti példával: gyárainkban szappant állítunk elő, az üzletekben viszont a szépség ígéretét forgalmazzuk - mondta egyszer a Dove igazgatója. Könyvtár esetében vonzó értékajánlat pl.:
- fiatalok: szexi tájékozottság, barátok...
- munkavállalók: sikeresebb pályaív...
- nyugdíjasok: közösség...
Talán mondani sem kell, hogy a könyvtár kínálatát innen, a használói sikerek felől érdemes újragondolni és megfogalmazni, majd kommunikálni. Ha ez eredményes, azaz sikerült az igényt megnövelni, akkor már ki lehet mondani az olvasás és könyvtár kifejezéseket. Akkor a befogadó ugyanis már saját céljainak eléréséhez vivő eszközökként fogja látni ezeket az eszközöket. És nyert ügyünk lesz. (MG)

... mármint a koronavírus-járványt követően, Hollandiában. A forráslinken megtekinthető ábrák a könyvtárak, mozik, múzeumok és színházak utóbbi 6 évének teljesítményéről:
- Használati adatok a 2019. év adatait 100-nak véve. Kiderült, hogy a látogatók számát tekintve a könyvtárak és a színházak térnek vissza a leggyorsabban. Mindkettő a 2019-es, a vírus előtti utolsó év körülbelül 80%-of forgalmát éri el. A múzeumok és mozik némileg lemaradnak, 66%-kal. A múzeumszövetség sajtóközleményben leszögezi, hogy nagyon elégedettek ezzel a fellendüléssel. Az egyes múzeumok között azonban nagy eltérések vannak. A Holland Mozi- és Filmszínházak Szövetsége is elégedettnek tűnik azzal a mostanáig elért szinttel.
- A második ábra az egyes kulturális intézmények látogatási volumenét egymáshoz viszonyítva láthatjuk. A nevezett intézmények számára a koronavírus 173 millió látogatásszám-veszteséget jelent - (az ország lakossága: 17,7 millió fő).
- Végül a könyvtári kölcsönzések vírus-hullámvölgye és trendje... 2019-ben a könyvtáraknak még 63 millió fizikai kölcsönzésük volt. Ez 44,9 millióra csökkent a 2020-as első vírus-évre. 2021 volt a mélypont, 40,6 millió kölcsönzéssel. Ez több mint 36%-os veszteség két év alatt. 2021-ben azonban a könyvtárak csaknem öt hónapig bezártak, s azidőre csak az ablakos kölcsönzés maradt. A fellendülés 2022-ben történt meg: 51 millióra emelkedett a kölcsönzés. A trendvonal azt jelzi, hogy mire kellett volna számítani a hitelezés 2020 előtti enyhe visszaesése alapján. Látható, hogy 2022 megközelítőleg azon a szinten van, ami a vírus nélkül várható volt. Eszerint a könyvtárak keményen dolgoztak trend visszaállításán.

Jó látni, ahogy a kulturális szektor fellendül. Nagy munka mindazoktól a lelkes könyvtárosoktól, kurátoroktól, programszervezőktől és a kulturális ágazat igazgatóitól. De a feladat továbbra is adott. Van még lehetőség a további növekedésre. A 173 millió elmaradt kulturális látogatásról - azaz minden hollandiai lakosra tíz kulturális látogatás elmaradása jut a vírus miatt. Anyagilag bármiből kilábalhatunk, de 173 milliószor elszalasztott lehetőség, meg nem történt impulzus a képzeletünkben, s ezáltal elmarad szellemi érintésen... Nos, ez már nem pótolható - fejezi be Mark Deckers, holland könyvtári tanácsadó. (ref.: MG)

E-tananyagokkal jelentkezett link a TMKK Hamvas Béla Városi Könyvtár, melyet más könyvtárak számára is hasznosításra kínál.

A KIT-nek Ujjné Tellér Gabriella csoportvezető elmondta, hogy a könyvtár stratégiai céljai között szerepel az oktatás támogatása különböző módszerekkel, ezért 2020-ban munkacsoport is alakult a feladat elvégzésére. Tartalmaik kiegészítik az iskolai tananyagot, plusz információkat adnak, vagy más megvilágításba helyezik a témát.

A munkacsoportnak két könyvtári munkatárs az állandó tagja, és témától függően vonnak be további könyvtárosokat. Az e-tananyagok általában a Genially programban Scape scriptekkel készülnek, amely sokoldalúságával, mozgalmas grafikai megoldásaival, interaktív elemeivel alkalmas arra, hogy a mai kütyükhöz szokott generációnak is élményt nyújtson. Emellett a eLearning XHTML editor programban is készülnek ismeretterjesztő anyagok. Az eszközök ingyensek. A Genially program technikai megoldásai nem egyszerűek, ezért folyamatos tanulást és önképzést igényelnek. Magát a szoftvert is folyamatosan fejlesztik.

Céljuk, hogy játék és élmény legyen a tanulás, ezért a tudásanyag összegyűjtésekor törekednek a gyerekek számára érdekes információk felkutatására. A tananyagok összeállításánál fontos szempont, hogy a diákok aktív részesei legyenek a feldolgozásnak, ezért a rengeteg játékos elem. Több tananyaghoz szabadulószobás játék kapcsolódik, amely alkalmas a tanulási folyamatban a visszacsatolásra, és a gyerekeket motiválttá teszi a feladatmegoldásban.

A tananyagok felhasználhatók frontális és egyéni munkában egyaránt, könyvtári órán az iskolai könyvtárban, tanórán, napközis foglalkozáson, de akár szorgalmi feladatként otthon is. A működtetésükhöz csak stabil internet kapcsolatra van szükség, online használhatóak, letölteni nem lehet őket.

Technikai együttműködésre van lehetőség az erre a célra alakult Facebook-csoportban, amelynek leginkább pedagógusok a tagjai. A könyvtár együttműködésként nyilvánosan elérhetővé tette anyagait, emellett egy 2022-ben rendezett konferencián könyvtárosoknak és pedagógusoknak egyaránt bemutatták az általuk használt technikai megoldásokat.

Könyvtáros és pedagógus közösségekben igyekeznek hírét vinni a fejlesztésnek, különböző levelezőlistákon, közösségi oldalakon tették közzé, köznevelési intézmények felé közvetítették a lehetőséget személyesen és e-mailben is. Van külön pedagógusoknak szóló hírlevél is pl. a frissen készülő tananyagokról és a hozzájuk készülő módszertani útmutatókról. Ez sok technikai segítséget nyújt és tippeket ad a felhasználás módjaihoz.

Arra ösztönöznek minden használót, hogy a tananyagoknál beépített lehetőségeken vagy a könyvtár csatornáin értékeljék a tartalmakat. Az eddigi fogadtatás pozitív, a felhasználók színvonalasnak, tartalmasnak, hasznosnak tartják az e-tananyagokat.

Valószínűleg sokan kaptak már hasonló kérdéseket, mikor elárulták egy új ismerősnek, hogy könyvtárosként dolgoznak. Például: Még mindig szüksége van az embereknek könyvtárakra? Nem félsz tőle, hogy irreleváns lesz a foglalkozásod? Hogy eltűnnek a könyvtárak? A kérdések jellemzően negatív színezetűek. Soha nem a könyvtárak előnyeire kérdeznek rá.
A BookRiot cikke viszont kifejezetten derűsen látja a könyvtárak jövőjét, amely már 5 ezer éves történelemre tekint vissza. Hogyan szüntethetné meg azt akár a 80 éves számítástechnika, a 40 éves internet vagy a 30 éves mobiltelefonok? Ezek inkább a könyvtár előnyére válhatnak.
A könyvtárak jól érzékelik, merre halad a világ. Digitális forrásokat ajánlanak. Az appokon keresztül magazinok, ebookok és hangoskönyvek is letölthetők, vagy olvashatók közvetlen az appban. Még a legkisebb könyvtárak is élnek a digitális lehetőségekkel.

A nagyobbak piactereket hoznak létre, és podcast / videó felvevőstúdiókat építenek, illetve ehhez szükséges eszközöket kölcsönöznek. A makerspace alkotóterek kibővültek többek közt ékszerkészítő vagy fa / fém megmunkáló eszközökkel, robotikával, 3D nyomtatókkal és CAD tervezőkkel. A könyvtárosok pedig mindennek a megtanulásában segítenek.
Ráadásul a könyvtárak az eredeti coworking helyek. A közösség tagjainak kínálnak nagy tereket, bérelhető konferenciatermet, vagy projektszobát. A terek pedig akadálymentesítettek, hogy bárki szabadon hozzáférhessen.

Ezenkívül a könyvtárak rengeteg eseményt szerveznek, a robotikától kezdve a madármegfigyelésig. A programok a marginalizált csoportok számára is fontosak, mint például a hajléktalanok vagy a külföldről az országba települők, akik szeretnék a helyi nyelvet megtanulni.

A könyvtárosok már nem a tudás kapuőrei. Hanem az események koordinátorai, technológiai segítői, közösségépítők, kutatók, adatbáziskezelők, tanárok, szerzők, elemzők, média specialisták, archiválók és így tovább. A könyvtárak rugalmasak, alkalmazkodnak az adott kor szükségleteihez. Vannak kihívások, de a jövő fényes, és a könyvtárosok mindig segíteni fognak a technológiát és a tereket minél elérhetőbbé tenni mindenki számára. (ref.: Habók Lilla)

A lista betekintést enged az Óperencián túli közkönyvtári trendekbe. Ezek jellemzően előbb-utóbb, kisebb-nagyobb késéssel megjelennek Magyarországon is. Aki a jövőbe tekint, érdemes tehát átnéznie, miben erősítenének az USA közkönyvtárai (a két lap kínálatának tükrében). Ami kapásból feltűnő: hangsúlyos területek az esélyegyenlőség (mely az MKE által is hangoztatott fenntartható fejlődési célok hangsúlyos része), valamint az érdekérvényesítés. Izgalmas, Magyarországon ismeretlen terület a befogadó, inkluzív katalógusépítés. Tartalma: a kisebbségek témáinak méltányos feltárása, reprezentációja az állományban. (MG)

- Könyvtármarketing (gyorstanfolyam)
- Közösségi média marketing és elköteleződés (gyorstanfolyam könyvtárosoknak)
- Marketing és tájékoztatási stratégiák a közösség bevonására
- Befogadó, inkluzív katalógusépítés (egynapos kurzus)
- Antirasszizmus, középszinten: Ássunk mélyebbre az antirasszista könyvtári kultúrákban
- A könyvtári felügyelőbizottságok gyorstanfolyama: Hogyan hozzunk létre és tartsunk fenn sikeres testületi kapcsolatokat
- Hogyan építsünk antirasszista könyvtári kultúrát
- Méltányosság-központú könyvtári vezetés
- Queer-elmélet gyorstanfolyam: Stratégiák az LMBTQIA+-ellenes politika elleni küzdelemhez
- Hogyan építsük fel és tartsuk fenn a könyvtári érdekképviseletet
- Méltányosság-központú oktatás: Stratégiák a könyvtárhoz vagy az osztályteremhez
- A könyvbetiltások ellen: taktikai megközelítések az intellektuális szabadság védelmében (gyorstanfolyam)
- A befogadó, inkluzív gyűjtemények építése és védelme
- Projektmenedzsment alapok könyvtárosoknak
- Manga a könyvtárban vagy a tanteremben (gyorstanfolyam) (ford.: MG)

A Pénzcentrum friss kutatásának eredményei szerint hiába szeretne egy fiatal 2023-ban fontos, jelentőségteljes hivatást választani, ennek alulfizetettség lehet az ára, vagy hiába is keresne jól, hivatása mégsem lenne általánosan elismert. Rangsorunkból kiderül, melyek ma Magyarországon a legelismertebb szakmák, milyen hivatással lehet jól keresni és melyek a legfontosabb tevékenységek a társadalom számára a közvélekedés szerint. Az is kiderült, milyen foglalkozást ajánlanának a legtöbben ma Magyarországon a pályaválasztás előtt állók számára.

... A rangsor végén is történtek érdekes helycserék. A könyvtáros és közmunkás még mindig a legkevésbé elismert munkának számít a válaszadók szerint, viszont a szociális munkás lecsúszott a sereghajtók közé. A korábban középmezőnyhöz tartozó tanárok pedig hátulról az ötödik helyen végezték a 25 vizsgált hivatás közül.

Ahogy láttuk, a 2021-es felmérésünkhöz képest a tanárok, orvosok, ápolók elismertségének megítélése csökkent, a társadalmi fontosság szerint ugyanúgy az élen vannak. Érdekes változás még, hogy a programozók, papok és újságírók társadalmi fontosságának megítélése csökkent, a bolti eladóké, postásoké, katonáké, könyvtárosoké, fodrászoké, kozmetikusoké nőtt.

A friss kutatásunkban a leginkább a programozó, Mérnök, mesterember, orvos és ügyvéd szakmákat ajánlják, legkevésbé a könyvtáros, szociális munkás és rendőr szakmákat. ... A legkevesebben a könyvtáros szakmát ajánlanák, melynek elismertsége alacsony, és hiába végeznek társadalmilag fontos munkát 10-ből 4 válaszadó szerint, a megkérdezettek fele alulfizetett szakmának tartja.

A Norvég Nemzeti Könyvtár link főigazgatója a BOBCATSSS nemzetközi konferencián a digitális könyvtárakkal kapcsolatos három fő tévhitet mutatta be
1. megkerülhető a copyright
2. felhasználói szemmel készített felületek nélkül tömegek használhatják a digitális könyvtárakat
3. a digitális dokumentumok teljesen kiszorítják a papíralapúakat (csak bizonyos dokumentumtípusok esetében tudja kiváltani részlegesen, a gyerekek imádják pl. a kézbevehető képeskönyveket).

Tehát hiába digitalizáltak be minden könyvet, folyóiratot, kéziratokat már Norvégiában, a digitális könyvtár kezdőpont, ami csupán egy eszközt ad, a könyvtárosok szerepköre eljuttatni sikeresen a tartalmat a felhasználókhoz, nem csupán kezelni azt. Számot kell vetni azzal, hogyan és mire használják a digitális információt, s alkalmazkodni a felhasználói igényekhez. Nem sokat ér a digitális tartalom, ha nem lehet jól navigálni benne, dolgozni vele. Az élményszerű felhasználás új útjait kell kitalálni, mert a felhasználók jelenlegi alacsony száma egyben ítéletet mond digitális felületeik vonzerejéről, használhatóságáról. Erre helyezik tehát manapság a fő hangsúlyt.

Egyre több a hír, hogy a ChatGPT mesterséges intelligencia-alkalmazás milyen vizsgákat "tett le" sikerrel. A Google már pánikban van (vö.: link ), ugyanis az alkalmazás felrúgja hirdetésekre épülő üzleti modelljét, a fontolva haladóbb pedagógusok vagy könyvtárosok még inkább csak ízlelgetik a lehetőséget.

Ma már kevéssé kérdés, hogy az emberi intelligencia fejlesztése kevésbé az ismeretek előkotrásán, hanem azok kombinálásán múlik. A mesterséges intelligencia egyre inkább az utóbbira is képes - mármint azon információk alapján, amivel korábban etették. Ezekben a mintákat is sok szempontból jobban képes azonosítani. Amivel viszont nem etették - ide tartozik pl. az elektronikusan valami miatt nem elérhető tartalmak, az adott viszonyokat ismerő ember van - még - előnyben.

Az emberi intelligencia - úgy tűnik - egyre inkább a mesterséges és az emberi intelligencia használatának együttesét jelenti. Ahogyan az automata porszívó is jó eszköz - ha előtte felszedjük útjából a kínai vázát. Az emberi intelligencia fejlesztése pedig - akár közép- vagy felsőfokon - ennek a kombinált használatnak a folyamatát jelenti. (MG)

A kapott tájékoztató jellegű válaszarányok:
9 - Ha hasznosabbak tudunk lenni használóink szemében, lassan javulni fog
13 - Kell, újabb és újabb imázsnövelő fejlesztési projekttel
5 - Nem érdemes, mert nincs javítására elég forrás; új néven érdemes gondolkodni
7 - Nem kell; jól cseng a használók és a fenntartó számára.
Ha az adatokat összevetjük az 5, illetve 10 évvel ezelőtt kapottakkal - ld.: link - a "Ha hasznosabbak tudunk lenni használóink szemében, lassan javulni fog" látszik csökkenni folyamatosan. Ami arra utalhat, hogy a könyvtárosok egyre reménytelenebbnek látják azt a képességüket, hogy hassanak környezetükre. Ha ez igaz, akkor dermesztő. A folyamat visszafordítása kitartó szakmai munkát, stratégiát feltételezne. (MG)

"Ma a könyvtárba nem azért járnak az emberek, hogy könyvet kölcsönözzenek - bár hál istennek az is működik. Sokkal inkább egy közösségi hellyé vált. Az olvasási szokások és a könyvtárhasználat is nagyon megváltoztak. Nekünk a másfél éves töpörtyű gyerek ugyanolyan olvasó, mint a 78 éves nyugdíjas, ezt a széles palettát kell tudnunk minőségi szolgáltatással megszólítani? - vallja Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) főigazgatója. "Sokszor elhangzik, hogy ma kevesebben olvasnak, kevesebb könyvtári tag van, mint a 60-as években volt. Ez abszolút igaz, de én nem látom ebben a problémát. Ugyanis azt elfelejtik hozzátenni, hogy akkoriban milyen kulturális kínálat állt rendelkezésre, és most milyen. A változások egyre gyorsabbak, és a könyvtár éppen a napi problémákra való nyitottságával tud ezekre reagálni."

Fodor Péter emlékeztet arra, hogy amikor kitört a covidjárvány, az mindenkit másfajta kommunikációra, kapcsolattartásra késztetett. "A könyvtárakat is be kellett zárni, de a kollégák nagyon kreatívak voltak, kitaláltak online közvetítéseket, szolgáltatásokat. Hatalmas sikere volt például a diavetítésnek, hiszen rengeteg gyerek volt otthon. Meredeken emelkedett az érdeklődés, nagyon jó visszaigazolásokat kaptunk. Nagyon megnőtt az adatbázisaink használata is. A járvány első évében majdnem 10 millióan kerestek fel bennünket az interneten. Amikor már be lehetett jönni a könyvtárba, szó szerint megrohantak bennünket. Idén pedig január első három hetében olyan elképesztő érdeklődést tapasztaltunk, ami minden képzeletünket felülmúlta. A látogatók összlétszáma a tagkönyvtárakban meghaladta a 100 ezer főt, ami 25 százalékkal magasabb a tavalyi azonos időszakénál. A tranzakciót végzett olvasók száma 74 374, a kölcsönzött és hosszabbított művek száma pedig 240 221 volt. Ez 33 százalékos emelkedést jelent 2022-höz képest. Tagságot ebben a három hétben 12 090 fő váltott, ez 38 százalékos növekedés. Ezek a számok nem igazolják azokat a baljóslatú gondolatokat, hogy ma már nincs szükség a könyvtárakra, mert minden elérhető az interneten."

Ha
- a szép szavakon túl is fontosnak tartod a fenntarthatóságod
- van megürült katalógusszekrényed
- frissíteni szeretnéd könyvtárad szolgáltatás és oktatási kínálatát
- meg akarod újítani a poros olvasás + könyvek könyvtári imázst
idejében kezdheted a felkészülést tavaszra a vetőmag-könyvtár kialakítására. Nem ördöngösség, de ha már belevágsz, gondold át, hogyan turbózhatod fel a már a szervezési tevékenységet is a könyvtár stratégiai céljai mentén.

Lehetséges tevékenységek a projektben
- kapcsolatfelvétel hasonló gondolkodású könyvtárosokkal (Fb-csoport, levelezőlista stb.), ötletek és tapasztalatok megosztása céljából
- vonatkozó könyvek és irodalom bevonása
- kapcsolatépítés vetőmag-kereskedőkkel, virágboltokkal
- kapcsolatépítés iskolákkal
- a könyvtár környékének zöld átgondolása
- szolgáltatások (kínálat, kölcsönzés, oktatás, rendezvények, sajtókapcsolat stb.) paramétereinek rögzítése
- és szerinted mi még?

Eredmény:
- olyan katalógusszekrény, amely magokat tartalmaz, onnan magokat lehet hazavinni, de illik hozni is
- kiselőadás gyerekeknek, felnőtteknek a kertészkedéstől
- minta kiskert a könyvtár mellett
- kiskert-klub, melynek a könyvtár biztosít helyiséget
- és szerinted mi még? (MG)

A Hector Hodler Könyvtár link a rotterdami székhelyű Nemzetközi Eszperantó Szövetség (Universala Esperanto Asocio - UEA) eszperantó gyűjteménye. A könyvtár Rotterdamban maradt dokumentumait egy elvi megegyezés alapján a Lengyel Nemzeti Könyvtárnak (Biblioteka Narodowa link ) adják át. Az UEA Kutatási és Dokumentációs Irodájának (CED) szerint az egyik legfontosabb:
- A gyűjtemény őrizze meg nevét és integritását. A könyvtári katalógusokban is Hector Hodler Könyvtárként lehessen megtalálni és keresni benne. Hasonlóan, mint Ausztriában, az összes anyagot teljes egészében átadják. Feltétellel: ha a Lengyel Nemzeti Könyvtár lemond annak valamely részéről, akkor azt visszakaphassa az UEA és átadhassa harmadik félnek. Minden tárgyaláson kiderült: a könyvtár nagyra tartja, teljességében értékesnek ítéli a gyűjteményt. Szakszerűen őrzi és hosszú távon elérhetővé teszi azt, amint a szerződésben is szerepel.

- A csomagolás, szállítás költségeit az átvevő fél állja. A fizikai átadást a Hodler Könyvtár és az általános igazgató (Varsóból) közösen szervezi. A Lengyel Nemzeti Könyvtár embereket küld Rotterdamba pakolni és etikettezni. Ez kb. 160 munkaórát igényel Bernhard Tuider szerint, aki behatóan ismerkedett a gyűjteménnyel az Osztrák Nemzeti Könyvtár számára. Megjegyzés: Bernhard Tuider az Osztrák Nemzeti Könyvtár Mesterséges Nyelvek Gyűjteményének mesterkönyvtárosa, tudományos munkatársa, az Eszperantó Múzeum link gondozója.
- A gyűjteménynek kb. 5 százalékát tudták csak biztonságosan tárolni Bécsben, ezért Mark Fettes három szakértővel vitatta meg a lehetőségeket: Humphrey Tonkin nyelvészprofesszorral, a korábbi CED-elnökkel link , Bernhard Tuider könyvtárossal és Pascal Dubourg-Glatigny művészettörténésszel. Utóbbi így fejezte ki elégedettségét:
- A Hodler Könyvtár Varsóban remekül kiegészíti a nyilvános eszperantó gyűjtemények táguló panorámáját. Ott ingyenesen elérheti minden olvasó a köteteket hétfő reggeltől szombat estig. A gyűjtemény bővülni is fog más-más forrású adományokkal, beszerzésekkel. A dokumentumok digitalizálása megfelel a Lengyel Nemzeti Könyvtár POLONA (weboldal) követelményeinek link és link . A POLONA több száz eszperantó referenciával bír. Együttműködnek a Lublini Katolikus Egyetem Digitális Könyvtárával is link , amely 6000 digitalizált egységet, főleg periodikát számlál. Béccsel együtt az épülő Princeton-i gyűjtemény link és más, modern és biztonságos, netes eszperantó könyvtárak nemcsak az eszperantó örökség megőrzését és tanulmányozását szolgálják, hanem döntően hozzájárulnak az eszperantó tudás és gyakorlat legitimálásához is. (Ref.: Szabó Eszter)

Az atakarchitekti iroda tervezői, Jiří Janďourek és Ondřej Novák egy hajdani katolikus plébánia épületét bővítették kortárs szárnnyal a csehországi Vratislavice központjában. A városi könyvtárat, közösségi foglalkoztató tereket, klubhelyiségeket, többfunkciós nagytermet és anyasági központot is magában foglaló komplexum a város középületekkel és kastélyparkkal körülvett élő központjához kapcsolódik.

A plébánia épülete korábban már többféle közfunkciót is betöltött, működött benne óvoda, gyermekotthon és szakiskola is. A városvezetés itt találta meg az új városi könyvtár helyét, ehhez azonban az épületet bővíteni kellett. A komplexumot újonnan kialakított, a város léptékéhez igazodó terecske kapcsolja a már létező városközponthoz. A meglévő mély alapozása lehetővé tette, hogy mellette a terepet kiásva egy félig földbe süllyesztett szintet alakítsanak ki benne. Az újonnan nyitott nagy üvegfelületek révén a süllyesztett terepen kialakított új köztér felől ez a szint természetes megvilágítást kaphatott. A történeti karakterét megőrző plébánia földszintjén klubhelyiségek, az emeletén gyerekkönyvtár nyert elhelyezést.

Az új szárny föld fölött három, az alagsorban két szinttel rendelkezik. A földszinti fogadótérhez az első szinten galéria kapcsolódik, az íves tető alá került az olvasóterem. Az alagsorba került az előadóterem ruhatárral, és a régi épületrésszel összekapcsolt előtérrel. A könyvtár hatalmas üvegfalain át kibámuló olvasók úgy érezhetik magukat, mintha a kastélykert fái között olvasgatnának. A belső térben a látszóbeton, tégla- és kőfelületekhez világos fa berendezés társul. A polcok, ülőfülkék számtalan búvóhelyet kínálnak a könyvekben feltáruló világ elmélyült felfedezéséhez.

Vagy 15 éve egy frissen épült hazai könyvtár vezetője mondta, hogy a szervereket az alagsorban helyezték el, melyek hűtésére légkondicionáló berendezést állítottak be. Rá is kellett kérdeznem, hogy jól értem-e. (MG)

Különleges megoldást találtak ki Dániában arra, miként lehetne környezetbaráttá tenni a háztartások fűtését. A BBC videóriportja, amelyet számos külföldi média átvett, a harmadik legnagyobb dán városban, Odensében kialakított rendszert mutatja be. Gondolt már arra, mekkora hővonzata van annak, ha felrak kedvenc kutyusáról egy fotót a Facebookra, rákeres a barátnőjére, vagy körbeküldi az előző esti vidám baráti összejövetelről készült posztokat?

Odensében a szerverek által megtermelt hőt a távfűtésre használt víz felmelegítésére használják fel - kiszolgálva így a lakosság egytizedét. A riport szerint ez úgy működik, hogy a helyi számítógépes adatközpontban működő szerverek által termelt hőt nem hagyják kárba veszni: ahelyett, hogy a környezetbe szivattyúznák ki, összekötötték a helyi távhőszolgáltató rendszerrel. Ennek köszönhetően a beérkező 27 Celsius-fokos vizet az adatközpont által termelt hő felmelegíti, és nagyjából 70 Celsius-fokosan táplálják vissza a rendszerbe. A város 200 ezer lakosa nagyjából 100 ezer háztartásban él, ennek nagyjából 10 százalékát tudják ily módon fűteni.

Mostantól a TikTokon is találkozhattok velünk, ahol videókban igyekszünk majd összefoglalni az aktuális cikkeinket és híreinket. Kövessetek minket ott is, ahol a szóbeszéddel ellentétben nemcsak a tizenévesek vannak jelen!

Nézzünk egy példát:
az Őrültnek tetette magát, bevonult a pszichiátriára és örökre megváltoztatta, amit az elmeorvoslásról tudunk c. cikket
link
- elérhetővé teszik természetesen honlapjukon
- felhívják rá a figyelmet a honlapon megrendelhető heti hírlevelükben
- promózzák a TikTok-on: link
- kiteszik Facebook-oldalukra is link .

Netflix, HBO MAX, Amazon Prime, Disney+, Apple TV, Spotify, Xbox Live, Switch Online, YouTube Prémium, Google Drive, ICloud...
Mielőtt belekezdenénk az árak összehasonlításába érdemes tisztáznunk, hogy pontosan mi is az a digitális rezsi. Ebbe a kategóriába tartoznak azok az online szolgáltatások, amik bár nem létszükségletűek, de a modern fogyasztási trendek fényében elengedhetetlenné váltak az elmúlt években, miután a mindennapjaink szerves részévé váltak. Azonban érdemes ezekre az előfizetésekre külön figyelmet fordítani: ha nem figyelünk könnyedén egy kisebb vagyont fizetünk ki a különböző streaming szolgáltatóknak.

A miniszterelnök tanácsadója szerdán egy konferencián meglepően őszinte és a médiaszabadság szempontjából igen súlyos mondatokkal foglalta össze a saját, ezáltal a kormány véleményét a médiapolitikáról. Megnéztük, hogyan reagált a sajtó a sajtó mibenlétét illető összegzésre.
"A média stratégiai ágazat és szuverenitási kérdés, mert aki uralja egy adott ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását, és azon keresztül az országot."
A nyitóbeszédet feldolgozó MTI közlemény szerint Orbán Balázs még a következőket mondta:
- a nyugati országokban a média 70-80 százaléka nemzeti tulajdonban van, itthon 2010 előtt 24 százalékról volt szó, ami "borzalmas kiszolgáltatottságot" jelentett, de mára ez az arány 50 százalék fölé került (a számok forrására nem utal az MTI)
- szomorú, hogy a nyugaton a média elkezd "bizonyos ideológiák szolgálólánya" lenni; a woke, szerinte főként neomarxista ideológia foglyul ejti a médiát, és ennek a magyarok nem örülnek
Orbán Balázs a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnökeként az MCC második nemzetközi médiakonferenciájának nyitónapján, szerdán osztotta meg gondolatait - egy nyilvános, médiával foglalkozó, saját definíciója szerint a publikálás jövőjéről szóló konferencián. Különösen őszinte vélemény ez arról, hogyan képzeli a nyilvánosság működését az Orbán-rendszer, ezért megnéztük, a jobboldali sajtó hogyan tálalta, tálalta-e a miniszterelnöki tanácsadó szavait.

Orbán Balázs kijelentése után a hvg.hu felelős szerkesztője, Nagy Iván Zsolt publicisztikában reagált. "Nem hangzott el az elmúlt hónapokban brutálisabb kijelentés Magyarországon, mint Orbán Balázs szerdai okfejtése a média szerepéről és az emberek gondolkodásáról" - írta. "Nem a tartalom a meglepő, eddig is sejtettük, hogy pontosan így gondolják a nép uralását (leuralását - ha ezt a borzalmas szót le lehet írni), hogy stratégiai eszköznek tartják az országra és a társadalomra mindinkább rátelepedő hatalmuk megőrzéséhez, a nyílt megvallás azonban új."

"Keresek neked egyet, ha megígéred, hogy elolvasod" - mosolyog rám az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Molnár István Gábor. Addigra már teljesen a bűvkörébe kerültem azoknak a történeteknek, amelyeket az elmúlt egy órában hallottam korabeli álruhás etnográfusokról, sorsfordító találkozásokról és régi nyelvemlékekről. Az újpesti Nemzetközi Roma Könyvtárba látogattunk el, és arról a kincsvadászatról beszélgettünk, amelyet az egyes kötetek nemritkán kalandos beszerzése jelent.

A Rácz Gyöngyi Közösségi Központban vagyunk az újpesti Tél utcában. A létesítmény 2014 óta működik, Molnár István Gábor édesanyjáról nevezték el. Rácz Gyöngyi a roma közművelődés nagy alakja volt, életét a hátrányos helyzetű gyerekek tanításának szentelte. Az Országos Pedagógiai Intézet cigányügyi előadója volt 1978-tól 1990-ig, 1986-ban pedig megalapította az "Eötvös József" Cigány-Magyar Pedagógiai Társaságot, amelyet 2013-ban bekövetkezett haláláig vezetett. Ahogy Gábor egy interjúban elmondta, édesanyja rendkívül szerényen élt. Mivel nyaranta nem tudta kire hagyni a fiát, Gábor 12 éves korára az összes hazai cigánytelepet vele együtt bejárta.

Mára a Roma Könyvtár nagyjából 6000 kötetre duzzadt, ebből körülbelül 2700 darab az, ami egy-egy példányban található meg náluk. "Műfaji megkötés nincs, betettük a polcra Suki Béla Heidegger-monográfiáját is, aminek nincs köze a cigány ügyhöz, de cigány ember írta, amire nagyon büszkék vagyunk".

A Roma Könyvtár még nem üzemel hivatalos nyitvatartással, de előzetes egyeztetés után már most is látogatható. Szeretettel várják az érdeklődőket. (Tel.: 0620 437-4367, Facebook oldal: Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat link )