Két radikálisan különböző utat vázol fel a közkönyvtárak jövőjéről a Canadian Urban Institute (CUI) 2023-as jelentése link :
- A sötétebb forgatókönyv: a súlyos pénzügyi megszorítások miatt sok könyvtár kénytelen lenne csökkenteni a személyzet létszámát, a programokat és a nyitvatartási időt.
- A derűsebb jövőkép szerint: a helyi nyilvános könyvtár minden szomszédság központi találkozóhelye. Az olvasók mellett itt gyűlnek össze többek közt az álláskeresők, gyerekek, tinédzserek, az élethosszig tartó tanulás hívei, és más csoportok.

Nézzük most a pozitív esetet. A CUI szerint ebben a könyvtárak a közösségeik szívévé válnak, és elsődleges közösségi infrastruktúraként működnek. Ennek részeként heti hét napon át ingyenes szolgáltatásokat nyújtanak, a helyi sokszínű lakosság igényei szerint.

A közösség alapos ismeretének elismeréseként a könyvtári vezetőket meghívják a regionális tervezési erőfeszítésekben és kezdeményezésekben való részvételre. Partnerségeket kötnek tartományi szolgáltatókkal és közösségi szervezetekkel. Kapcsolatot építenek a gyermekgondozási központokkal, iskolákkal és akadémiai intézményekkel "az integrált szolgáltatásnyújtás előnyeinek maximalizálása érdekében".

Ezenkívül: a könyvtári személyzet szorosan együttműködik más közszolgáltatókkal. A könyvtár létesítményein belül vagy azok közelében kínál különféle szolgáltatásokat, például bevándorlókat támogató programokat, útlevélszolgáltatásokat, adózási tanácsadást, munkavállalási műhelyeket és kulturális programokat. (ref.: Habók Lilla)

Feladat: érdekes szakmai adatok kutatása, elemzése, felmérés készítése, interjúkészítés, együttgondolkodás - közös döntés, megbeszélés szerint. Hozd ötleteidet is!

Ha hallgató vagy és szakdolgozathoz keresel témát, szintén izgalmas együttműködést és gyakorlatszerzést jelenthet.
- A közös munkában inspiráló csapat tagja lehetsz, a tartalomelőállítási, szerkesztési, publikálási gyakorlat később referenciává válhat.
- A KIT Hírlevél a legnagyobb megrendelőtáborral rendelkező könyvtárszakmai sajtóorgánum, 22 év tapasztalattal, több mint 1000 lapszámmal és 28.000 tételes hír-adatbázissal.

Kérdésed van? Hívjál / írjál bátran: 30 239-2293, Messenger, Viber, Skype (mikulasg)

A használók igényeiből indult ki a flamand Brüsszeli Könyvtárak nyári olvasásösztönző projektje. Tehát a könyvtár nem olvasást népszerűsít, nem a könyvtárról, hanem a használókról szól. Nem szolgáltatás-, hanem használóorientált. Könyvklubokból indul ki, amely szerveződésekből alakult ki a közkönyvtár. A projekt vonatkozó vizuális installációi, könyvajánlói, képernyőkön, plakátokon megjelenő reklámjai rendre visszatérnek a Muntpunt könyvtárban (fotókat ld.: link ).

A projekt füzetjének nyitógondolata: "Olvasni jó, együtt olvasni csodálatos! Ezt többféleképpen lehet megtenni: a saját tempójában olvasni egy könyvet és beszélgetni róla, együtt lenni, és mindegyik külön-külön belemerülni a könyvébe, vagy gyönyörű szövegeket olvasni egy csoportban. A brüsszeli könyvtárak öt brüsszeli olvasókört kérdeztek meg kedvenc olvasnivalóikról. E listát lelkesen egészítették ki néhány további tétellel. Emellett közismert brüsszeli lakosok is megosztják kedvenceiket. Az eredmény egy magazin, melyet kezedben tartasz, amely tele van közös olvasási örömmel és inspirációval. Élvezzed te is!" (MG)

Folytatva a használói oldal felőli megközelítést szorgalmazó link a múlt heti hírt...

- Az utóbbi években elkezdődött egy érdekes folyamat: a multikból és ügynökségekből kivonult szakemberek a közszféra és a civil szektor felé vették az irányt, ami jelentősen gyorsítja a belső átalakulást az önkormányzatokban és a hivatalokban.

Habár ennek a hatását nyomokban már a városlakók is érezhetik, de igazi változás akkor lesz tapasztalható, ha kialakul és megtapad ez az új kultúra a közszférában. Aki úgy dönt, hogy részt vesz ebben az építkezésben, az - amellett, hogy gyönyörű feladatot vállal - három dologgal szembesülhet (persze szervezete válogathatja, hogy milyen szinten):

1. Türelemre lesz szükség: a transzformáció lassú munka, néha még években is nehezen mérhető, ebből kifolyólag nem minden projekt megy át elsőre, és akkor se feltétlen tankönyv-szerűen;
2. Elfogadással kell lenni magunk felé is: hiszen időbe telik beilleszkedni a környezetbe, megismertetni és elfogadtatni magunkat, megtanulni a sajátosságokat, és közben mindvégig megtartani a tervezői identitásunkat;
3. A napi munka nagy része stakeholder management: egyszerre kell dolgozni az adott projekten és közben a támogatottság kiépítésén és megőrzésén, kezdve azzal, hogy a döntéshozó tisztában legyen a pozícióddal és funkcióddal (nehéz úgy service designerként működni, ha IT-s fiúnak hívnak, tapasztalatból mondom).

A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár Miskolcon igazi közösségi térként működik. Nemcsak kicsik és nagyok kikapcsolódásának a helyszíne, hanem igazán állatbarát intézményként működik.

2022 nyarától a könyvtár kutyabarát intézmény lett, ami azt jelenti, hogy a kutyások az épület földszintjének kölcsönzőpultját és a böngészőt meghatározott keretek szerint látogathatják, valamint a kihelyezett itatótálaknak köszönhetően lehetőség van a kutyák szomját oltani. Amit kevesen tudnak - tette közzé a könyvtár a Facebook-oldalán - hogy nem csak a házi kedvencekre figyelnek oda. A könyvtár épületének tetején három denevérhotel lett elhelyezve.

Na de mi az a denevérhotel? - Legyen szó a több hónapig tartó telelésről vagy csak a nappali pihenésről, a denevéreknek mindig nagyon fontos, hogy meghúzódhassanak valami sötét, biztonságos és viszonylag kiegyenlített hőmérsékletű helyen - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán. Egy kisebb csoportnak már postaládányi doboz is megfelelő, a magasabb, szélesebb és több kamrával rendelkező típusok több állatot tudnak befogadni. A fotón látható denevérodúk egészen nagyok, így a bőregerek biztonságban telelhetnek a miskolci könyvtár épületének tetején.

A városi könyvtárakat célzó zöldkönyvtári konferencia indításaként a nemzetközi kitekintésen a tevékenységei uralták a teret. A résztvevőkre maradt annak átgondolása, hogy a tevékenységek mely társadalmi, netán a használói igényekre reagálnak. Eger könyvtárában kiegyensúlyozott teljesítménymutatók (balanced scorecard - BSC) is szabályozzák a tevékenységeket. A zöld iroda kialakítása könyvtárban is lehetséges; hozzá számos, szerteágazó tevékenységet érdemes a kollégák bevonásával átgondolni (papírhasználattól a létesítménygazdálkodáson keresztül a kávéfőzés módjáig), majd lépésenként megvalósítani azokat. Végülis a zöldkönyvtári mozgalom tervezett díja vagy elismerése is hasonlóról szól: a könyvtár számos zöld lépést, tevékenységet hajt végre, és ezek közül néhányat mesteri szinten végez. S mindezt a mozgalom elismeri. Ennek módja most körvonalazódik.

Talán elkerülhető, hogy a zöldítés pótcselekvéssé vagy figyelemelterelő arculati elemmé váljon (vö.: greenwashing) ha - mint elhangzott: "Nem kellene külön beszélni a zöldkönyvtári stratégiáról", azaz e gondolkodás a könyvtári tevékenység egyik szabályozó elvévé válna. Ennek némileg ellene szólt a "Nem kell szégyenkeznünk, ahogyan állunk Magyarországon" szólás. A gondolkodás alakításában segíthet a
Zöldkönyvtári kiáltvány (vö.: link és link ) széles körű és felelős aláírása.

A konferencia során megmaradt kérdések mellett a hallgatóban néhány előrelépési lehetőség is körvonalazódhatott:
- a zöld célokkal kapcsolatos rejtett motivációk, korlátok azonosítása (akár: SWOT-elemzés)
- folyamatos, nyilvános híráramlás biztosítása, magyar nyelven (forrás pl. ENSULIB, Netzwerk Grüne Bibliotheken, de Gödöllői Zöld Hírlevél link is, aggregátor pl. a KIT hírlevél több mint 500 külföldi és hazai "zöld" híre)
- a híráramból zöld tevékenység és szempontgyűjtemény - helyi igények, lehetőségek
- a tapasztalatok megosztása/átvétele a nagyobb hatékonyság érdekében (a könyvtárak ne egyenként dolgozzanak ki megoldásokat)
- országos könyvtári "zöld" tanácsadás a lépésekhez és áttörésekhez
- országos könyvtári és könyvtáron túli szabályozók és ösztönzők "zöldre" átállítása, utak az esetlegesen nem támogató szabályozás mellett.
- az eredmények elismerése. (MG)

A Google megállapodást kötött a Kairos Power vállalattal kis méretű atomreaktorok használatával kapcsolatban, amelyek a tech óriás mesterséges intelligencia (AI) adatközpontjainak energiaellátását fogják biztosítani. A vállalat tervei szerint még ebben az évtizedben üzembe helyezik az első ilyen reaktort, 2035-ig pedig további egységeket telepítenek - írta a BBC.

A megállapodás részleteiről, beleértve annak értékét és a tervezett erőművek helyszíneit, egyelőre nem közöltek információkat. A lépés illeszkedik abba a trendbe, miszerint a technológiai vállalatok egyre inkább a nukleáris energia felé fordulnak az AI-adatközpontok hatalmas energiaigényének kielégítése céljából.

A hálózatnak új áramforrásokra van szüksége az AI-technológiák támogatásához. Ez a megállapodás segít felgyorsítani egy új folyamatot, tisztán és megbízhatóan elégíti ki az energiaszükségleteket, emellett mindenki számára felszabadítja a mesterséges intelligenciában rejlő teljes potenciált - hangsúlyozta az új energiaforrások szükségességét Michael Terrell, a Google energia- és klímaügyekért felelős vezető igazgatója.

A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny a 2017/18-as tanév óta, vagyis immáron 8. éve nyílt pályázat keretében választja ki a versenybizottság négy tagját. (Mellettük két automatikus tagja van a bizottságnak az országos versenyszervező és a szakmai felelős.)

A korábbi és a jelen szervezők is hisznek abban, hogy teret kell biztosítani az érdeklődő, tenni és tanulni vágyó kollégáknak. A versenybizottság választott tagjai a szakmai felelős irányítása mellett párban dolgozzák ki a verseny feladatlapjait emellett pedig részt vesznek a verseny szervezésével kapcsolatos döntések meghozatalában. A bizottságba szívesen látják az ezen a területen kezdő kollégákat is, hiszen ez még a rutinosabbaknak is folyamatos tanulás, és tudatosan vállalják egymás támogatását.

A Bod-verseny bizottságában részt venni egyszerre tanulás és szakmafejlesztés, hiszen ezen a feladatok mintaként és alapanyagként szolgálnak a mindennapi könyvtárpedagógiai munka számára. A pályázat beadásának határideje: 2024. november 1.

Bod versenybizottság pályázat 2024. Könyvtárostanárok Egyesülete és Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár, 2024.09.01.: link

Az "Olvasásösztönzés a nyilvános könyvtárosok számára 2021-2023" elnevezésű kezdeményezés a könyvtárosi kompetenciákra fókuszál, hangsúlyozva a gyermekek és fiatalok olvasásra ösztönzését.
A könyvtárosok általában úgy látják, hogy a vezetői felelősség gyakran megáll a kompetenciafejlesztés feltételeinek biztosításánál. Az új ismeretek és készségek átadása nem mindig a vezetői szinten keresztül zajlik. Itt tárgyalják a könyvtárosok egyedi szakmai kompetenciáit is (a KIT ezeket sorolja fel - a Szerk.):

1. Irodalmi ismeretek: Részben a szépirodalom mint művészeti forma ismeretéről van szó, részben pedig a kiadással, recepcióval, műfaji ismeretekkel kapcsolatos ismeretekről. Noha az irodalmi ismeretek kulcskompetenciának tűnnek, mégis a könyvtár- és információs tudomány mint tantárgy másként tekint az irodalomra, mint az irodalomtudomány. Nem az irodalmi művek mint olyanok, hanem azok közvetítése hangsúlyos. A könyvtáros maga is olvasó, és ezáltal személyes, élményalapú ismeretei vannak az irodalomról. A közös olvasmányélmény pl. a fiatalokkal való bizalmas találkozás alapja.

2. A célcsoport tudatossága: pl. hogyan kellene az olvasásösztönzést végezni azoknál a csoportoknál vagy egyéneknél, akik különböző okokból nem vesznek részt spontán módon a könyvtárak kínálatában. Etikai dilemma, hogy törekedjen-e arra a könyvtáros, hogy valami mást is akarjon-e az olvasó, mint amit kér. A gyermekkönyvtári munkában pl. hangsúlyozzák az ún. gyermeki perspektíva értékét, azaz a gyermekek saját érdekeiből indulnak ki, ahelyett, hogy a felnőttek gyermeki igényekről alkotott elképzelése lenne a kiindulópont.

3. Fogadás és részvétel: Az interakciós készségeket gyakran összekapcsolják az informális készségekkel, mint a társas érintkezésre való személyes alkalmassággal. Ezek személyes tulajdonságok: improvizáció, humor, kíváncsiság, türelem, elkötelezettség, zűrös helyzetek kezelésének képessége. A könyvtárosoknak fejleszteniük kell a méltányossági műveltséget. A kulturális, nyelvi, társadalmi és ideológiai irányultságú kompetenciák e csoportjának tudatossága az utóbbi években nőtt, de még mindig fejlődési terület.

4. Közvetítői kompetencia vagy kommunikációs kompetencia: Összetett, az irodalmi ismeretek, a pedagógiai és kommunikációs készségek, valamint a célcsoporthoz való alkalmazkodás képességének kombinációja. A képzeletnek az olvasás népszerűsítéséhez való kapcsolódása egyre inkább csak a legkisebbekhez kötődik. Az idősebbek olvasásához kapcsolódó érték pl. a kreativitás és a "haszonelvűség". (Folytatjuk.) (Ref.: Szabó Eszter)

A múlt heti kérdésünkre kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
6 - Marhaság; a béka feneke alatti költségvetéssel?!
3 - A közösségi költségvetések tapasztalatainak tanulmányozása után
0 - Fenntartónk úgyse menne bele
15 - Jó eszköz lehet a használói elkötelezettség növelésére.
A válaszok alapján úgy tűnik: döntően jó ötletnek tartunk valamilyen közösségi költségvetési megoldást, annak ellenére, hogy hazai könyvtári gyakorlata nem ismert még. (Hasonlóan a Könyvtárostanárok Egyesülete; nyilatkozatuk: link .)
A vonatkozó diagramot ld.: link . (MG)

A KIT 2024/38. számában feltett kérdés (Szerinted beleszólhatna-e a 'köz' a könyvtári költségvetés tervezésébe?) egyik válaszopciója az sugallta, hogy kis költségvetésnél nincs értelme ezzel foglalkozni. De létezik egy olyan megközelítés is, mely szerint ilyenkor van igazán nagy jelentősége.

A Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) 2023-ban pályázati úton osztotta szét a Pagony Kiadó Rajzolj nekem! pályázatán link összegyűlt adományt. Az iskolai könyvtárak túlnyomó többségének egyáltalán nincsen éves költségvetése és tervezetlenül időnként kapott vásárlási kerete is keveseknek van és az is kis összegű. Az adományból 10 iskolai könyvtárnak volt lehetősége 100 ezer forintos vásárlási kerethez jutnia. A pályázat feltétele volt a közösségi tervezés. Kis költségvetésnél nagyobb a döntési felelősség, hiszen kevésből kell hatékonynak lenni. A közösségi tervezés ilyenkor akár jobban is kommunikálható, hiszen a választás felelősségével együtt az is egyértelművé válik, hogy a szükségesnél kevesebb a pénz. Ez pedig újabb beszerzési lehetőségeket is megnyithat.

A közösségi tervezés/közösségi költségvetés marketing oldalával többet lehet találkozni. De számos pedagógiai lehetőség is rejlik benne, melyek iskolai könyvtárban különösen jól megvalósíthatók:
- Különböző modern tanulási szemlélethez jól illeszthető (pl.: problémaalapú tanulás, társas tanulás)
- Motiváció növelése a bevonódás által
- Az olvasás tematizálása, üggyé válása nemcsak a könyvtári olvasók körében
- Tantárgyi tanulás bekapcsolása (pl.: matematika, vizuális kultúra).

A közösségi költségvetés szélesebb folyamatba is ágyazható:
- Része lehet a könyvtárpedagógiai programnak,
- megelőzheti/követheti közösségi állományelemzés, és
- követheti a beszerzett művekre fókuszáló olvasásnépszerűsítés, kampány.
A KTE honlapján elérhető segédlet ezekhez sokféle ötletet kínál.

Hogyan működnek a börtöntabletek?
- A börtönökben lévő táblagépek nem férnek hozzá a nyílt internethez. A tartalmakat többféleképpen szűrik. A Nucleos cég fehérlistára veszi a jóváhagyott weboldalakat. Minden olyan URL-t blokkol, ami nincs a listán. A hoopla használata a börtöntableteken úgy alakult, hogy a legtöbb bebörtönzött (45%) zenét kölcsönzött. Mellette tévéműsorokat és filmeket néznek, kisebb mértékben pedig e-könyveket olvasnak és hangoskönyveket hallgatnak. Valószínű, hogy más olyan intézményekben, amelyek nem rendelkeznek jól finanszírozott fizikai könyvgyűjteményekkel, az e-könyveket és a hangoskönyveket szélesebb körben kölcsönöznék.

- A börtönök tartalmi korlátozásai miatt nem tehetik elérhetővé az összes hoopla-t. A könyvtárosok kiválasztják a könyveket és hangoskönyveket a börtönök kisebb hoopla-gyűjteménye számára. Automatikusan letiltották azokat a filmeket és tévéműsorokat, amelyek ütközhetnek a börtönök szabályaival. Az SFPL fizet a hoopla használatáért is. Minden törzsvendég havonta 20 db dokumentumot kölcsönözhet.
- Eleinte a bebörtönzött használók hitelesítése is probléma volt, ugyanis a fizikai könyvtári kártyákat nem engedélyezték a börtönökben, és nehéz lett volna kezelni. A hoopla és a Nucleos segítségével lehetővé tették az IP-hitelesítést a börtönök IP-címének felhasználásával.
- A könyveken kívül a tableteken még olyan börtönszolgáltatásokat kínálnak, mint pl. az áruházi rendelés, panaszok benyújtása, LexisNexis, online tanfolyamok, Pluto TV. Más könyvtári források nyújtását is tervezik, pl. más alkalmazásokat, amelyek e-könyveket és digitális médiát kínálnak, és talán digitális írástudás órákat.
- A táblagépek a felhasználók számára ingyenesek. Szinte mindenki használhatja őket, aki a San Franciscó-i börtönökben raboskodik. San Francisco közkönyvtára fedezi a hoopla kölcsönzésének költségeit.

A bebörtönzött emberek még azokban az intézetekben is el vannak vágva az információtól, ahol van könyvtár. Még azokban az intézetekben is, ahol vannak oktatási programok, még akkor is, ha a család és a barátok rendszeresen látogatják őket. A Mellon Alapítvány támogatta az SFPL-részleget, hogy növelje az információhoz való hozzáférést a börtönben ülők számára. Kéthavonta virtuális találkozókat rendeztek.
Online képzések sorozatát hozták létre, amelyek mindegyike a bebörtönzöttek számára nyújtott szolgáltatások egy-egy aspektusával foglalkozik. Rendszeres hírlevelet is kiadnak.

A PEN America weboldalán a 2024-es börtönökben tiltott könyvek hetére (szeptember 15-21.), amely a börtönökben lévő táblagépekre összpontosít, és felszólítja a táblagépgyártókat, hogy tegyék ingyenesen elérhetővé a nyilvános könyvtári forrásokat a börtönökben lévő táblagépeken link . (Ref.: Szabó Eszter)

Négy Hargita megyei könyvtár is digitális kompetenciaközponttá alakul az elkövetkezendő években. A PNRR, azaz az országos helyreállási terv a könyvtáraknak is biztosít pályázati forrást.
Kájoni János Megyei Könyvtár link mellett a csíkkozmási, homoródalmási és a gyergyószentmiklósi könyvtár link , a felújításon túl pedig digitális eszközökkel fogják ellátni a központokat: 3D-s nyomtatókat, laptopokat, személyi számítógépeket és más eszközöket szereznek be, amik szükségesek a képzések megvalósításához.
Azt vállaljuk a pályázat keretében, hogy Hargita megyében 2500 személyt kiképzünk digitáliskompetencia-fejlesztés tematikában. Ezek a képzések könyvtárakban fognak zajlani, és miután ezek lezajlottak, természetesen az eszközök maradnak a megfelelő könyvtárakban - emelte ki a könyvtárigazgató.
A képzések mellett célja a projektnek, hogy egységes könyvtári szoftvert tudjanak alkalmazni a megye könyvtáraiban. Ez olyan előrelépést jelent, ami hosszútávon segíti a könyvtárosok munkáját: a leltározásban és a visszakereshetőségben jelentene nagy segítséget. Ezek mellett létre fog jönni egy egységes keresőfelület és egy weblap.

Folytatva a múlt heti gondolatot link Chimamanda Adichie nigériai származású mesélőtől...

- Minden alkalommal, amikor otthon vagyok, a nigériaiak szokásos bosszúságaival szembesülök: rossz infrastruktúránkkal, bukott kormányunkkal. De hihetetlenül rugalmasak vagyunk, és így elboldogulunk a kormányunk ellenére is, nem miatta. Kreatív írást tanítok Lagoszban minden nyáron. És lenyűgöző, hogy mennyien jelentkeznek, hány ember szeretne írni, történeteket mesélni.

Nigériai kiadómmal nemrég indítottunk egy non-profit szervezetet, a Farafina Alapítványt. Nagyratörő álmaink vannak könyvtárépítésről, a már létező könyvtárak karbantartásáról, állami iskolák felszereléséről, melyeknek nincs semmi a könyvtárukban, és rengeteg olvasó és író tanfolyam megszervezéséről, azoknak, akik szeretnék elmesélni történeteinket. A történetek fontosak.

Rengeteg történet fontos. Történetek, melyeket kisajátítottak és becsméreltek. De a történetek erőt is adnak, és emberségessé tesznek. A történetek megtörhetik az emberek méltóságát. De meg is tudják javítani a a megtört méltóságot.
Az amerikai írónő, Alice Walker írta ezt déli rokonairól, akik északra költöztek. Mutatott nekik egy könyvet a déli életről, amit hátrahagytak. "Körbe ültek, olvasták a könyvet, hallgatták, ahogy felolvasok, és egyfajta édent szereztünk vissza."

A következő gondolattal szeretném lezárni: ha elutasítjuk az egyetlen történetet, ha megértjük, hogy nem csak egy történet szól egy helyről, visszaszerzünk egyfajta édent. Köszönöm.

Komoly tiltakozást váltott ki az, hogy átsoroltak a fikciós irodalom kategóriájába a Texas állambeli Montgomery megyében egy gyerekkönyvet, amely a gyarmatosításról szól - írja link a Guardian.

Az ügy azzal kezdődött, hogy egy helyi lakos kifogásolta Linda Coombs gyerekeknek írt könyvét a gyarmatosításról (Colonization and the Wampanoag Story), egészen pontosan azt, hogy nem fikciós irodalomként teszik a könyvtárak polcaira. A 2023-ban megjelent könyvben a történész az őslakosok szempontjából beszél a kolonizációról. Mindez addig eszkalálódott, amíg már a megyei tanács is foglalkozott az üggyel a helyi jobboldali aktivisták nyomására, ennek eredményeként pedig az a döntést született, hogy Coombs könyvét fikciós irodalomként kell kínálni a helyi könyvtárakban. A döntés ellenzői kiemelik, hogy a döntéssel kapcsolatban a könyvtárosok véleményét egyáltalán nem kérték ki.

Azt állítani, hogy ez a könyv fikció, a történelmünk és az álláspontunk elutasítása. A Colonization and the Wampanoag Story című könyv és társai rendkívül fontosak az őslakos gyerekek számára, ezek erősítik bennük ugyanis az őslakos identitást. De a nem őslakos gyerekek számára is az, mivel az ő ismereteiket is formálják ezek az információk.
És az ország is jobban jár, ha tájékozottabbá válunk saját történelmünket illetően - fűzte hozzá a történtekhez Debbie Reese, az Amerikai indiánok a gyerekirodalomban szervezet alapítója.

Andred Benedek már 13 évesen 56-os menekült lett, de a vízkezelésben alkotott forradalmit. Vízszűrő membránja iparági standarddá vált, kétszer épített fel globálisan meghatározó céget a környezetvédelmi iparágban. Két hullámban tért vissza beruházásokkal Magyarországra.

A középiskolát munka mellett végezte el: dolgozott golyóstollgyárban, ruhagyárban, volt hétvégi kisegítő könyvtárban - kulcsfontosságú döntéseiben is könyvek játszottak fő szerepet -, egyszer pedig egy húsgyárban kapott munkát. "Mostam a vért a pultokról."

Az iskolában inkább az elméleti dolgokban volt ügyes. Bár nagyon érdekelte a filozófia, praktikus okokból mégis vegyipari mérnöknek tanult. Ekkor szembesült először a környezetszennyezéssel: 1964-ben kezdett egy polietilént előállító üzemben dolgozni az egyetem mellett, ahol azt látta, hogy kezeletlenül engedték az ipari szennyvizet a Szent Lőrinc-folyóba. Amikor megoldásokat javasolt, nem fogadták el. Egy olvasmányélmény is a felelős környezeti gondolkodás felé fordította: Rachel Carson: Néma tavasz című könyve, amely a mezőgazdaságban nyakra-főre használt rovarirtók katasztrofális hatásaira hívta fel a figyelmet. "Hihetetlen ereje volt. Elindított egy egész környezetvédelmi mozgalmat, beleértve engem is."

"Csak kutatok és kutatok, de senki nem használja. Ha viszont meg akarom változtatni a világot, alkalmazkodnom kell a kapitalizmus szabályaihoz, és erre céget kell alapítanom." Így aztán kölcsönkért a dékántól egy vállalkozói ismeretekről szóló könyvet, és felmondta biztos egyetemi állását, hogy víztisztítási technológiát fejlesszen.

Az iskola izgalmas és változatos programokat kínált a diákoknak, hogy bizonyítsa azt, hogy könyv nélkül nem lehet, tájékoztatta lapunkat Kocsis Zsuzsanna Viktória, az iskola könyvtáros pedagógusa. Turbuly Lilla író is arra kapacitálta a gyerekeket, hogy könyv nélkül ne teljen el nap.

Jó szóval oktasd, játszani is engedd - ez a jelige egyben vezérlő elv is, mögé felsorakoztatva a könyvtár eszköztárát egyszerre hív játékra és szórakoztató tanulásra egyaránt, mert könyv nélkül nem lehet, nem érdemes. A cél egyértelmű: a könyvtári élmény beemelése az emberek mindennapjaiba, az intézmény által nyújtott lehetőségek közelebb csempészése a társadalom apraja-nagyja fejébe és szívébe.
Az informatika fejlődésével háttérbe szorult a papír, a könyvtár úgymond retró hely képzetét kelti a fiatalabb generáció elméjében, holott a települési könyvtárak fejlesztése karöltve kell, hogy járjon a technológiai vívmányok lekövetésével.

Könyv nélkül ne nőjön fel egy gyerek sem!
Mit ad egy könyvtár? Hosszú sorokban fejmagasság fölé érő roskadozó polcok, olykor megfakult könyvek illata, csendes olvasósarkok, keresés a katalógusokban, foglalkoztatásért esedező számítógépek, a világ minden témájában (legyen az szórakoztató, szépirodalmi, tudományos vagy éppen játékos) válaszok, lelket nyugtató merengés - ezt a hangulatot nem tudja visszaadni egy tablet vagy egy okostelefon. És hol lehetne a legjobban visszahozni az egykoron a társadalmi élet egyik központjának is tartott könyvárak megkopott fényét, ha nem a gyermeki elmében? Nos, iskolánk csatlakozása a kezdeményezéshez ezt a célt hivatott szolgálni: közelebb hozni az Y, Z, alfa generációt a könyvtári élményekhez.
A programok középpontjában a négy elem, a tűz, víz, levegő és föld állt.

- Van-e olvasójegyed?! - kérdezte a könyvtáros a könyvek gerincét nézegető cigány gyerektől egy vidéki kisvárosunk könyvtárának olvasóteremben. - Mert csak akkor használhatod a könyvtárat! - A történet nem szól arról, hogy a megszeppent gyerek ezek után újból betért-e a közkönyvtárba. De sejtésünk lehet...
Az olvasásösztönző tevékenységek leggyakoribb célcsoportja a már jól olvasó gyerekek. És valóban: sokkal könnyebb sikereket elérni könyvmoly típusú, eleve okos lányokkal...

A - gyakran fel sem tűnő - szegregálás tudatos, következetes azonosítása és a küzdelem ellene azonban - hosszabb távon - mindenképpen megéri. Azzal együtt, hogy meg kell küzdeni a könyvtárosi és használói oldalról egyaránt megjelenő idegenkedéssel is. Amely bizony nem kommunikált és nem is kikövezett út. Ráadásul nagyon hosszú folyamat, mellyel nem lehet gyorsan villogni, feletteseknél, fenntartónál, politikusoknál azonnali jó pontokat szerezni.

"Ráadásul úgy nyílik ez az olló, hogy míg a szegények egyértelműen rosszabbul járnak a szelekcióval, tehát az ő eredményeiket lehúzza az elkülönítés, addig a gazdagok vagy nem, vagy csak minimálisan járnak jobban az elkülönüléssel - foglalta össze kutatási eredményeik lényegét Hermann Zoltán közgazdász. - De még ha azt is gondolnánk, hogy a gazdagok nyernek, a szegények meg veszítenek vele, társadalmi méltányosság szempontjából ez akkor is súlyos problémának tekinthető." "... a képesség szerinti csoportosítás valójában társadalmi elkülönítést jelent, és viszont." "... nálunk az osztályok közötti szelekció jellemzően nem képesség szerinti, hanem informális folyamatok eredménye, ami, hasonlóan a képesség szerinti szelekcióhoz, így is jelentősen növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket". Hermann szerint ez azért is érdekes, mert a szakirodalom - különösen az amerikai szakirodalom - fókuszában a képesség szerinti osztálybontás és annak lehetséges negatív hatásai állnak, "a hazai kontextus vizsgálatával pedig meg tudtuk mutatni a nemzetközi szakirodalom számára, hogy a képességek szerinti szelekció nélküli is 'működik' az iskolán belüli elkülönítés".

(Egy éve írtuk.) Heti néhány olyan cikk jelenik meg az országos sajtóban, különösen a megyei hírportálokon, amelyek ugyan könyvtárakról szólnak, de se szakmai, se használói szempontból nem közölnek használható tartalmat. A befogadó lényegében azt tudhatja meg, hogy az említett könyvtár létezik, és valamit tesz, amihez ugyan nekem nem sok közöm van. Az ilyen megjelenések hozzájárulnak ahhoz a könyvtárképhez, amely a könyvárak társadalmi szerepét (a valóságtól függetlenül) lényegében semmisnek veszik. És vigyázat: az emberek nem a valóság alapján, hanem az arról alkotott, gondolkodásukban megformálódó kép - azaz imázs alapján hozzák meg döntéseiket. Summa summarum: a könyvtárak rontják saját imázsukat, miközben sírnak elismertségük hiánya miatt.

Mindez nem azt jelenti, hogy ne születnének a befogadók ingerküszöbét átlépő könyvtári hírek, de azok száma és hatása elenyésző - ha a lassan a minimális felé tendáló könyvtárhasználati görbét vesszük figyelembe. A pr illetve marketing témájú szakmai rendezvények hatása erősen mérsékelt, csak egy pr-képzettséggel rendelkező könyvtáros ismert (a szakma perifériáján), a könyvtárosok pedig vagy leterheltek, vagy annak mondják magukat. A helyzet tehát nem könnyű. De mégis: mit lehetne tenni?

1. Készítsünk egy listát arról, hogy mit akarunk kommunikálni: kinek, milyen fontossági sorrendben, milyen felhasználóbarát módon.
2. Készítsünk egy listát arról, hogy üzenetünket milyen csatornákon keresztül - véleményvezérek, újságírók - tervezzük célba juttatni. A velük való kapcsolatfelvétel előtt figyeljük meg, hogy az érintett személyek, csatornák hogyan működnek; előre átgondolva azt, hogy mely üzenetünket hogyan adhatják tovább.
3. Lendüljünk akcióba: a saját magunknak és az adott csatornának legmegfelelőbb időben adjuk tovább az üzenetet.
4. Figyeljük meg akciónk eredményét, és legjobb, ha számokkal is rögzítjük. Akármilyen eredményt is érünk el, tanuljunk a tapasztalatból, tudomásul véve, hogy mindig javulhatunk :)
A külső körülmények kitartó okolása az impotencia jele. (MG)

Miközben a számítógépek terén folyamatosan érkeznek az újítások, a nyomtatás valahogy megmaradt kissé unalmas, szürke eminenciásnak, arról nem is beszélve, hogy elveszíti jelentőségét a papírt mind jobban nélkülöző digitális világban. Ezen változtathat a HP újdonsága, amelyben a mesterséges intelligencia is fontos szerephez jut.

Úgy tűnik, a HP is felül annak a hype-nak a hullámaira, amit a mesterséges intelligencia kifejezéssel írhatunk le, és végre valamiféle érdekes újdonság érkezik a nyomtatás és a nyomtatók meglehetősen szürke, zuhanó készülékeladási adatokkal mérgezett világába.

Az új, a HP közleményében részletezett funkció béta-szoftver illesztőprogramként érhető el, egyelőre még csak kevesek számára. Az első azon funkciók sorában, amelyet a gyártó HP Print AI-nek nevez. A "tökéletes kimenet" (Perfect Output - ez a funkció neve) tulajdonképpen a weboldalak és a táblázatok letisztult formátumú kinyomtatására szolgál.

"Nem arról van szó, hogy nem akarnak olvasni, hanem nem tudják, hogy hogyan kell" - ezt az a Nicholas Dames nyilatkozta az Atlanticnek, aki 26 éve tanít amerikai irodalmat a New York-i Columbia Egyetemen. A lap szerzője, Rose Horowitch október elején megjelent cikkében arról ír, hogy már az elit egyetemekre járók sem képesek - pláne rövid idő alatt - hosszú és bonyolult könyveket elolvasni. "Húsz évvel ezelőtt Dames diákjainak nem okozott gondot, hogy egyik héten a Büszkeség és balítéletről, a másik héten pedig a Bűn és bűnhődésről folytassanak kifinomult vitákat. Ma viszont már panaszkodnak, hogy ezt képtelenek teljesíteni. Nemcsak a borzasztó tempó miatt, de az apró részletekre is nehezen tudnak figyelni, miközben a cselekmény egészét is követniük kell" - írja.

Fenyő D. György az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola oktatója: "Jellemző, hogy mai olvasó gyerekek leginkább a fantasyt és a disztópiákat szeretik, ami persze sokszor el sem választható egymástól, és amelyek mindig ugyanarról szólnak, a jó és a rossz világ harcáról." ... A gyerekek szókincse nem szegényebb lett, hanem átalakult, és szerinte minden generációra igaz, hogy más szavakat használnak, mint a szüleik, pláne a nagyszüleik. Ami pedig a tempót illeti, arra a magyartanár úgy reagált, hogy a problémamegoldó képességük ellenben sokkal jobb lett a gyerekeknek.

"Nem azok a gyerekek használják az iskolai vagy más könyvtárakat, akiknél nincs otthon könyv, hanem azok, akiknél van - idéz fel egy kutatást Fenyő D. - Épp ezért a hátrányos helyzetű gyerekeknél még nagyobb jelentősége lenne a kötelező olvasmányoknak, amiket modernizált módszertannal, kooperatív formában és kreatív munkákkal dolgoznának fel, mert ők ab ovo kiesnek abból a közös kultúrából, amit a könyvek hordoznak. ... Ha a gyerekek, pláne az alacsonyabb státuszú családból érkező gyerekek, megtapasztalják, hogy amit meg kell tanulniuk az iskolában, azt értik, és amit olvasnak, az még tetszik is nekik, akkor egész más lesz a viszonyuk a tanuláshoz és az olvasáshoz is."

Bár a Fővárosi Törvényszék a Lírának kedvezett, a Kúria nem hagyja annyiban és új eljárásra kötelezte a bíróságot a 12 millió forintos fogyasztóvédelmi bírság ügyében, amit azért rónának ki a könyvkiadóra, mert a Fővárosi Kormányhivatal szerint nem megfelelően helyezték el a Heartstopper című könyvet a boltjukban.

Hatályon kívül helyezte a Kúria a Fővárosi Törvényszék 2024. február 8-án, az ún. "vesszőperben" hozott ítéletét, és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot. A Líra továbbra is meg van győződve arról, hogy fogyasztóvédelmi hatóság határozat jogellenes, így a per folytatódik.

A Líra azért fordult a bírósághoz, mert álláspontjuk szerint a Fővárosi Kormányhivatal jogszerűtlenül rótt ki 12 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot társaságukra, amiért fólia nélkül forgalmazták a Heartstopper című könyvet. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság a Lírának adott igazat.
A februári ítélet szerint a jogszabály szövegét, amely szerint a homoszexualitást megjelenítő, gyermekeknek szóló termék "a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható", vessző nélkül nem lehet másként értelmezni, mint hogy csupán az elkülönítetten tartott könyveket kell lefóliázni.
A Fővárosi Bíróság a Líra jogi képviselőjének többi érvét nem is vizsgálta, pusztán a vessző nélküli szövegrész értelmezése alapján hozta meg ítéletét.

Időközben a Győri Törvényszék előtt is pert nyert a Líra. Ítéletében a Győri Törvényszék is megerősítette, hogy a rendelet "kitétele a vessző írásjel nélkül valóban azt jelenti", hogy csupán az elkülönítetten tartott könyveket kell lefóliázni.

A mesterségesintelligencia-fejlesztők a nyelvi modelljeik betanításához keresik a nyersanyagot, a nagy tartalomszolgáltatók viszont védik a kreatív alkotásokat a kéretlen felhasználástól. Sürgősen szükség lenne áthidaló megoldásokra.

A tanulmány állításainak értelmezéséhez tudni kell, hogy a nagy nyelvi modellek azért lettek az utóbbi években ilyen jól használhatók (elsősorban angol nyelven), mert hatalmas szövegadatbázisokon, szaknyelvi korpuszokon tanítják be őket. Leegyszerűsítve: minél nagyobb, minél változatosabb és minél jobb minőségű az a szöveg, amelyen átrágják magukat az LLM-ek, annál értelmesebb, hasznosabb, "emberibb" válaszokat adnak majd csevegés közben.

Az, hogy mekkora méretűek és miből állnak össze az ominózus korpuszok, csak részben ismert, a fejlesztőcégek keveset árulnak el erről. A ChatGPT-ről például annyit tudni, hogy az alapmodelljét tréningező adatbázis is több százmilliárd szót tartalmazott. Ennek mindössze 3 százaléka volt a teljes angol nyelvű Wikipedia. A betanító adatbázis döntő része - közel kétharmada - egy webarchiváló projekt, a Common Crawl adatbázisából származott. Ez a kaliforniai nonprofit szervezet évente több alkalommal mintavételezi a teljes internetet, és ezekből a "webaratásokból" állít össze szabadon felhasználható korpuszt. A GPT-3-at ezeken kívül közösségimédia-platformok csevegésein pallérozták, valamint beletáplálták - állítólag szabadon hozzáférhető - digitalizált könyvek, tudományos közlemények, hírportálok cikkeinek szövegeit is.

A lehetséges megoldások között felmerült, hogy érdemes lenne az információs korszak előtti évszázadokban született írásműveket, könyveket, cikkeket, tanulmányokat digitalizálni, ám ez is csak ideig-óráig enyhítené az LLM-ek forráséhségét.