Van egy óvoda Jászberényben, ahol munkára fogják a nagycsoportosokat. A gyerekek egy apró könyvtárat működtetnek teljesen önállóan, ahol az se akadály, hogy se írni, se olvasni nem tudnak az ott dolgozók. Az ovikönytárat még a covid-járvány ideje alatt találta ki Anika óvó néni és szintén óvónő lánya. Az akkor drámajátéknak indult ötlet mára teljesen önjáróvá vált, valódi könyvtárrá nőtte ki magát, ahol igaziból lehet könyvet kölcsönözni, ahol a gyerekek a főnökök, az alkalmazottak és a takarítószemélyzet is egyben. És hogy mire jó ez az egész? Mit tanulnak belőle a gyerekek? Sokkal többet mint elsőre gondolnánk!

Diskurzus a témában: link
Kovács Péter (könyvtárigazgató, Jászberényi Városi Könyvtár):
"Kunné Darók Anikó egy kiváló óvónő, akinek ilyen gondolatai is vannak, mint a kis filmben is látható. Az Ő ötlete volt, aztán bevonta a Jászberényi Városi Könyvtárt is. Mint könyvtárigazgató azt gondolom, hogy szerintem kiváló ötlet az olvasóvá nevelésre és a jövő könyvtárosainak "megalapozására". :)

Február 17-én lesz 1000 napja háborús veszélyhelyzet Magyarországon. A magyar állam készül a háborúra, de azt nem hajlandó elárulni, nekünk hogyan kellene. - A miniszterelnök a tavalyi választás előtt drámai hangon ecsetelte a háború borzalmait. Azóta a téma nemigen került szóba. A svéd felkészülésről itt link írtunk. (összeáll.: MG)

"Fel kell készülnünk a legrosszabbra - egy fegyveres támadásra". Kádár Pál dandártábornok, aki 2022 óta a Miniszterelnöki Kormányiroda alá tartozó Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója, vezető kormányfőtanácsos egy Keszely László ezredessel közös műhelytanulmányában ("A nemzeti ellenálló képesség megerősítésének keretszabályai, elvi irányok és várható trendek beazonosítása" - Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Védelmi-biztonsági Szabályozási és Kormányzástani Kutatóműhely link ) hosszan ír a lakosság háborús felkészítésének nemzetközi gyakorlatáról. Ez alatt nem csak a nyílt fegyveres konfliktusra való felkészítést kell érteni, hanem az úgynevezett hibrid támadásokkal szembeni ellenálló képesség fejlesztését is. Ilyenek a kibertámadások, a dezinformációs műveletek, vagy a szabotázsakciók.

Létezik Magyarországon jogszabályi kerete a háborús helyzetben való cselekvésnek, és az arra való felkészülésnek is. Ki vannak jelölve azok a szervek és azok a személyek, akik ezt a cselekvési tervet végrehajtják, vagyis működtetik az államot egy válsághelyzetben. Minderről azonban csak az értesülhetett, aki olvasta a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényt, más nem nagyon. - Pogácsás Imre dandártábornok 2024-es műhelytanulmányában ( link ez is az NKE Védelmi-biztonsági Szabályozási és Kormányzástani Kutatóműhelyének gondozásában jelent meg - a cikkhez mindkettejüket kerestük, de nem kívántak közreműködni) azt írja: "Csak szabályokkal nem lehet felkészülni, ahogy a 'puding próbája is az evés', úgy a jogszabályok érvényre juttatása, betartása/betartatása is a végrehajthatóságon áll vagy bukik. A felkészülésben, tervezésben, felkészítésben és mozgósításban a társadalom, lakosság szerepe is óriási, őket is fel kell készíteni (...)."

Kapcsolódó: Oroszország néhány éven belül megtámadhatja az EU-t - figyelmeztet az EU külügyi vezetője link

A 2025. évi MKE vándorgyűlés KIT-szekciójának egyik témája a könyvtári tevékenység mérhető hozadéka. Nos, az alábbi hír éppen ezt adja: a befogadók nyereségét mutató számokat hoz. (MG)

A könyvtárról kialakított kép sokak fejében még mindig mint unalmas és fárasztó helyként jelenik meg. Viszont egy friss kutatás szerint sok ezer embernek nyújtanak otthont, sőt, boldogságuknak egyik alapját képezi, hogy rendszeresen járhatnak könyvtárba. Egy új amerikai kutatás szerint a könyvtárak nagyban javítják egy társadalom életkörülményeit, sőt, boldogságot és nyugalmat idéznek elő. A New York Public Library, ami közel 53 millió tétellel az 5. legnagyobb könyvtár a világon, még tavaly novemberben publikálta a kutatását, amelyben csaknem kétezer, egészen pontosan 1974 könyvtárhasználó élményeit és tapasztalatait vizsgálták.

A kutatás szerint a könyvtárak átlagosan jó hatással vannak az emberekre, közérzetükre és a társadalom egészére. Sőt, az alacsonyabb társadalmi rétegek számára a könyvtárak még nagyobb előnyöket jelentenek.
A kutatás főbb eredményei:
- A válaszadók 92%-a úgy érezte, nyugtató hatással van rá a könyvtár;
- 74% szerint a könyvtár miatt könnyebben és hatékonyabban tudnak eligazodni a világban;
- 90% szerint a könyvtár erősíti bennük a tanulás iránti szeretetet;
- 88% úgy látja, a könyvtár nagyban hozzájárul a személyes fejlődésükhöz.
A könyvtár sok eserben növeli a boldogságot és biztonságérzetet, hiszen a megszerzett tudással egyszerre kikapcsolódnak és felkészülnek az esetleges kihívásokkal szemben.

A kutatás továbbá arra mutat rá, hogy az emberek nagy része pozitívabban gondolkodik a világról, amióta könyvtárba jár, illetve a közösséghez való tartozás érzését is növelte bennük.

Ha a könyvtár a társadalom és a döntéshozók - köztük a könyvtárfenntartók - figyelmét el szeretné nyerni (vö.: talán a legnagyobb könyvtáros-trauma az el nem ismertség), logikusan merül fel a társadalmi ügyek kezelése (issue management) mint szolgáltatásirány. Ez azt jelenti, hogy eszközeivel, szolgáltatásaival a könyvtár beleáll egy társadalmi törekvésbe, ügybe (angolul: issue) - legyen az a fogbetegségek visszaszorítása, zöldítés vagy akármi, legyen "X". A társadalmi ügyek kezelése lesz a KIT-műhely egyik témája az MKE idei vándorgyűlésén (júl. 9.-12.). S hogy melyek a társadalmi ügyek? Ezekre rámutat az a felmérés, amely a magyar társadalom félelmeit térképezte fel.
A félelmek azért is érdekesek, mert társadalommérnökségre, az emberek észrevétlen befolyásolására (angolul: human engineering) és szavazatvásárlásra könnyen felhasználhatók, ráadásul az emberekre sokkal esősebben - és alattomosabban - hat, mint a pozitív hírek és mozgatórugók. Továbbá: a felmérés a teljes társadalomra reprezentatív, azokra is, akiket a könyvtárhaszánlói felmérések nem érnek el. (MG)

A magyaroknak nagyjából fele inkább bizakodóan, másik fele jobbára aggodalommal tekint az idei évre. A legtöbb félelem az egészségügyi rendszerrel és a szeretteik esetleges elvesztésével kapcsolatos, de sokan tartanak a gazdasági válságtól és a klímaváltozástól is. A vonatkozó felméréseket 2024. november 20?26. között készítette a Medián 1200 fős reprezentatív minta telefonos megkérdezésével.

Azt, hogy valaki bizakodva vagy aggódva kezdte az új évet, mint annyi minden mást is, leginkább a politikai hovatartozás határozza meg. A fideszesek 78%-a a reményekkel telve várja az új esztendőt, míg a tiszásoknál a bizakodók aránya csak 34%, kétharmaduk félve tekint 2025-re.
A pártpolitikai irányultságtól nyilván nem függetlenül a fővárosiak kiemelkedő arányban aggódnak: 62%-uk kevesebb jót, mint rosszat vár az előttünk álló évtől, miközben a többi településtípus lakói között egy hajszállal több a reménykedő, mint az aggódó.
A biológiai meghatározottság viszont egy ponton felülírni látszik a politikai indítékú hangulatokat: a fiatalok között több a derűlátó (a 30 év alattiak 57%), mint az idősebbek soraiban (a 64 év felettiek 43%-a), pedig - mint tudjuk - az előbbiek között az ellenzéki szavazók, az utóbbiak csoportjában viszont a kormánypártiak vannak többségben.

A könyvtár - több más állami / önkormányzati intézményhez hasonlóan nyerhet a társadalmi integráción, mert
- általa újabb, kevésbé ellátott célcsoportot vonzhat be (amely küldetéséből is adódik)
- új, más irányú tudások jelennek meg - szinergikus szolgáltatási lehetőségek forrásaként;
ugyanakkor tart attól, hogy
- ismeretlen vagy kevéssé ismert szempontokkal kell szembesülnie egy amúgy is társadalmi konfliktusos környezetben,
- az így előforduló esetleges konfliktusokkal használókat veszíthet (ami kétszeresen is ellentétes küldetésével),
- esetlegesen ellenszenvet vált ki a fenntartó szemében.
A helyzet elemzéséről illetve lehetséges megoldásról eddig még nem volt ismert diskurzus. (MG)

"Az egyetemet végzett vagy még egyetemre járó roma fiatalok sokkal könnyebben integrálódnak a for-profit, mint az állami szférába, legalábbis a mi tapasztalataink alapján - válaszolja Fedorkó Boglárka, a felsőoktatásban tanuló roma fiatalok támogatására 1996-ban alapított Romaversitas Alapítvány munkatársa arra a kérdésre, hogy mi a helyzet azokkal a romákkal, akik a multicéges világban próbálnak elhelyezkedni.
- És ez onnan is jön, hogy a legtöbb, főleg a nemzetközi munkahelyeken van törekvés a diverzitásra, van erről beszélgetés, van egyértelmű értékválasztásuk a cégeknek. Ők sokkal inkább hozzá vannak szokva ahhoz, hogy sokféle ember dolgozik náluk az indiaitól az afrikaiig, így a romák sem lógnak ki annyira a sorból. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lenne egyáltalán rasszizmus ezeknél a cégeknél, de a helyzet jobb, mint az állami szférában", vagy pláne a magyar kis- és középvállalkozások világában.

A könyvtár- és információtudományi szakirodalom is dokumentálja, hogy az utóbbi időben nőtt a szakadék a képzőintézmények és a mindennapi gyakorlat között. A hallgatók negatívumként jelölték meg, hogy az egyetemen az elméleti oktatásra fektetnek nagyobb súlyt, és a könyvtárosképzés nincs összhangban az aktuális trendekkel, a munkáltatói elvárásokkal, valamint a feladatok elvégzéséhez szükséges készségekkel.

Ugyanakkor nem érezték úgy, hogy a mesterképzésen folytatott tanulmányaik segítenék őket: kiemelték a tanterem mesterséges határvonalait, a feladatok életszerűtlenségét, a szakmához való kapcsolódás hiányát és az elavult tananyagot. Javaslat született a tanszékek oktatóinak folyamatos továbbképzésére annak érdekében, hogy naprakészek legyenek az állandóan változó szakmai készségek és gyakorlatok tekintetében.

A kutatás szerzői szerint a könyvtáros szakma értékeinek a képzésben történő megfelelőbb hangsúlyozásával újra megerősíthető a könyvtár- és információtudományi képzések értéke is. Az elmélet és a gyakorlat közötti szakadék tovább csökkenthető, ha a képzésbe terepen folytatott projekteket integrálnak, valamint ha a könyvtár- és információtudományi képzőhelyek, a gyakorló szakemberek és a hallgatók között rendszeres párbeszéd alakul ki.

Az utóbbi eszköze volt a jelen kutatás is, amely egy átfogó kezdeményezés részeként hozzájárulhat a szerzők egyetemén a könyvtárosképzés megújításához. ("Jegy az előrelépéshez": szakadék a felsőoktatási és közkönyvtári munka, illetve a könyvtár- és információtudományi mesterképzés között; ref.: Szőnyegi Zs.) (Egy éve közöltük.)

Megújult a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár honlapja link , ahol akár személyre szabott könyvajánlót is kérhetünk [ld.: Könyvajánlás igénylése - szerk.], de azt is jelezni lehet, ha szeretnénk, hogy a könyvtár beszerezzen bizonyos címeket. Szonda Szabolccsal, a könyvtár igazgatójával B. Szabó Zsolt beszélgetett a könyvtárak jelenéről, jövőjéről és a közösségben betöltött szerepének változásairól.
Forrás és videós a beszélgetés a forráslinken. (via ReMeK-e-Hírlevél)

A Luxemburgi Nemzeti Könyvtár link modern épülete nem csupán a kutatók, de a fiatal korosztály egyik legnépszerűbb helyévé is vált - mint nonprofit közösségi tér (fotókat ld.: link ). Az oktatási és kutatási termek elkülönülnek az általános olvasói tértől.

Késő délutánig szinte mindig teltház van, beleértve az előteret s a kávézót is. Az előtér foteljei kora reggeltől késő estig használhatók, nyitvatartási időn kívül is(!). Nyitva tartás: 10.00-19.00 keddtől szombatig. Felmérték, és nincs felhasználói igény hosszabbra. Hétfőn fél háromtól hatig személyzet nélkül(!) tartanak nyitva. Vasárnap viszont a könyvtári személyzet nélküli nyitva tartást a technikai személyzet (őrök, takarítók) hiánya gátolja. Bár igény lenne rá, a munkadíj hatalmas lenne.

A legnépszerűbb könyvek szabadpolcon vannak. Hátrányként említik, hogy a tervekkel szemben a polcok statikusak, így nem rendezhető át a tér. A tömörraktár élesen elkülönül az olvasói terektől, a könyveket tematikus gyűjteményekben numerus kurrens szerint tárolják, külön kezelve a még rfid nélküli könyveket (évekbe kerül, mire minden könyvön rfid lesz).

Mivel az Európai Bizottság könyvtára is új helyre költözik várhatóan 2027-ben, ezért is került sor a tapasztalatcserére a könyvtári terek formálása és a szolgáltatáspolitika kapcsán a főigazgatóval. Elmondta: a hagyományos tájékoztató szolgáltatásra egyre kevesebb az igény. A legtöbb kérdésre automatizálhatók a válaszok, a szakreferensek pedig az olvasói terekben könnyebben elérhetők a különféle szakterületekhez kötődő speciális kérdésekkel. Praktikus kérdésre: sokan elfelejtik a ruhatári lockerkódot, ezért kényelmesebb megoldáson gondolkodnak. A lockereket késő este kinyitják, és ürítik az összeset. Az automata kölcsönzés nagyon népszerű, akár e-olvasójeggyel akár telefonnal. Párhuzamosan elérhető a hagyományos olvasójegy is, mely az ország összes állami, önkormányzati fenntartású könyvtárában is használható.

Ingyenes a beiratkozás az ország lakosainak és a környező határmenti területek lakóinak is. A helybenhasználathoz olvasójegy sem kell. Gazdag a digitális adatbázis választék, különösen népszerűek az angol, német, francia nyelven elérhető hírlapok és folyóiratok valamint e-könyv- és hangoskönyv adatbázisok. Az összes helyi napilap elérhető papíron és digitálisan is az épületen belül. A fizetőfal mögötti aktuális tartalmakat is archiválják, együttműködve a kiadókkal. Országos konzorcium egységes felületen kínálja az adatbázisokat, melyhez az egyes intézmények egyedi azonosítóval vannak bekötve.

Kapcsolódó: link

Míg világszerte exponenciálisan nő a nyílt hozzáférésű kutatások száma, addig Új-Zéland nyílt hozzáférési aránya lassabban növekedett a világ többi részéhez képest. Ennek megváltoztatására, 2023-ban az Új-Zélandi Egyetemek Szövetsége kiadta nyilatkozatát, melyben elkötelezte magát a nyílt hozzáférés támogatása és ösztönzése mellett.
Cél: 2025-re a nyílt hozzáférésű kutatások arányát országos szinten 70%-ra emeljék.

Kezdeményezés egyik támogatója, az Aotearoa Új-Zélandi Egyetemi Könyvtárosok Tanácsa (CONZUL) finanszírozott egy projektet, hogy végigvezessék az új-zélandi kutatókat a nyílt hozzáférésű publikálás folyamatán. A résztvevő projektcsapatot Új-Zéland nyolc egyetemének tíz könyvtárosa alkotta.
Eredmény: Nyílt Hozzáférési Eszköztár Új-Zélandi Kutatók Számára, ami a következő publikációs szakaszokra épül: kutatástervezés, folyóirat kiválasztás, kézirat benyújtása, elfogadás utáni és publikáció utáni lépések.

Az eszköztár az Open Access Australasia oldalán érhető el, és évente kétszer frissítik link .
Két fő eleme:
1.Azonnal használható, intézménysemleges verzió (PDF, akadálymentes Word).
2.Ingyenes Canva és Word sablonok, amelyet az intézmények testre szabhatnak. Ebben a formában bármely más ország is adaptálhatja saját akadémiai környezetéhez.
Példák felhasználásra: Charles Sturt University link , Waikato University link .
Az eszköztár ingyenesen elérhető és szabadon újrafelhasználható a CC BY-SA (Nevezd meg! - Így add tovább!) licenc alatt. (ref.: Habók Lilla)

Az e heti könyvtári szóviccben a Könyvtárostanárok Egyesülete a kétéltűeket, sőt kifejezetten az unkákat használja könyvtárnépszerűsítésre. Melyik a legérdekesebb unka? - megkérdeztük.

A 2025/5. KIT-lapszámban írtunk link a YouTube-os oktató szóvicceink céljáról. Ezek egyike a könyvtárhasználat tanítása, azon is belül a kapcsolódó fogalmak bemutatása, jelentéstartalmuk pontosítása, bővítése a nézők tudásában. Vagyis az egységes felépítése/receptje a rövid videóknak = szóvicc (= kérdés + válasz) + ismeretterjesztés (= tananyag/ismeretek + következtetés)

Az eddigi négy szóviccből három az információs intézmények tananyagegységhez, míg egy az információforrásokhoz sorolható. Természetesen a másik háromba tartozók is fognak érkezni, de kezdetben kifejezetten az intézmények közül is a könyvtárak kerülnek előtérbe, hiszen az elején különösen fontos, hogy a sorozatot minél közvetlenebbül kössük a könyvtárakhoz.

A rövid videók ismeretterjesztő részében a fogalom magyarázatán túl cél a könyvtárkép elmozdítása a modernitás, az új technika és az új kihívások adta funkciók, szolgáltatások felé. Így a könyvtárhasználati ismeretek elmagyarázása 7 kifejezéssel így hangzik: keresés, álhír, információ, hivatkozás, e-könyv, kölcsönzés, iskolai könyvtár. Ezek lefedik mind az öt tananyagegységet, sőt hagyományosnak és újszerűnek nevezhető elemek is előkerülnek. A könyvtár fogalmat az öt funkció szerinti könyvtártípussal szemléltettük, mely akár egy könyvtárfelismerő játékkal is kiegészíthető. A könyvtári kutatómunkánál pedig négy különböző élethelyzet kerül terítékre, mind a kétéltűekhez kapcsolódóan, hogy a vicc tematikájánál maradjunk.

Az információforrásokat még csak az ismeretközlő irodalom képviseli, mely fogalmat még könyvtárosok is gyakran rosszul használnak. Ez hosszú, de közel sem teljes felsorolásokat tartalmaz a négy alcsoportban.
A 4-5 képernyőoldalnyi ismeretterjesztést a második rész óta egy egymondatos következtetés követ. Csupa hasznos művek. Hatalmas értékek szinte ingyen. Gyere be a könyvtárba kutatni! - Folytatjuk! És ezt vehetik fenyegetésnek is.

Hivatalosan is Benke Dániel lett a Halis István Városi Könyvtár igazgatója Nagykanizsán. Az új intézményvezető ma délelőtt egy tájékoztatón beszélt terveiről a sajtónak és az érdeklődőknek.

December közepén döntött a közgyűlés arról, hogy a nyugdíjba vonuló Czupi Gyula utóda Benke Dániel legyen a városi könyvtár élén. Az új igazgató - akinek megbízatása február 1-én kezdődött és öt évre szól - a mai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, igyekszik azt a magas szintű szakmai munkát folytatni, amit elődje megkezdett. Hozzátette, szeretné ha a technika szerepe is nőne az intézmény hétköznapjaiban, valamint több program megszervezését is célul tűzte ki.
- Szeretném azt, hogy több telekommunikációs eszközön megjelenjünk, több videós anyagot készítsen a könyvtár. Rengeteg programot szeretnék, konferenciát szervezni, kicsit úgy is érzem, hogy a fejemben lévő terv az több, mint ami megvalósítható. Az első terv az lesz, hogy ezeket rendszerezzem és, hogy ezeket szépen beosztva minél többet meg tudjunk valósítani belőle - mondta el Benke Dániel, a Halis István Városi Könyvtár igazgatója.

A könyvtár számos civil szervezettel, például a Mozgáskorlátozottak Nagykanizsa és Vidéke Egyesülettel működik együtt évek óta. Benke Dániel fontosnak tartotta, hogy ezeknek a szervezeteknek a képviselőit is meghívja a sajtótájékoztatóra, hangsúlyozva a közös munka fontosságát.
- Remélem, hogy ők is úgy gondolják, hogy ez az otthonuk és ők itt mindig otthon vannak, itt élik a napjaikat. Itt tartják a foglalkozásaikat és mindig jó látni, amikor megtelik a könyvtár élettel, amikor ők megjelennek. Úgyhogy ebben szerettem volna őket megerősíteni, hogy továbbra is számítok rájuk - fogalmazott az igazgató.

A sajtótájékoztatón Benke Dániel bejelentette, hogy az intézményben továbbra is Kardos Ferenc látja el az igazgatóhelyettesi teendőket, míg a csoportvezetők Bognár Csilla, Salamonné Vadász Tímea, Fenyvesi Attila, valamint a nemrég kinevezett Buzsicsné Szabó Eszter lesznek.

A kapott tájékoztató jellegű válaszok:
4 - Elég a szolgáltatás, az is elég feladat
5 - Persze, gyártsunk; általa is növelhetjük a használószámot
12 - Igen, lehetőleg több könyvtár együtt, tudás- és forrásmegosztással
0 - Csak akkor, ha a statisztikában is van ilyen rovat.
Ezek alapján úgy tűnik, hogy a válaszadók a tartalomgyártá mellett állnak, ráadásul azt leginkább közös erővel képzelik. Mindez diagramon: link . Az arányok láttán felmerül a kérdés: az persze jó, hogy vannak különböző eredményességű szakmai tudásmegosztó rendezvények, hogyhogy nagyítóval kell keresni a hazai könyvtárak közötti önkénes tudás- és forrásmegosztást. Kirívóan gyakori a késleltetett megosztás: az információgazdák csak akkor osztják meg tapasztalataikat, amikor projektjük lezárult, és sikeres. Pedig a folyamatközi, illetve az esetleges negatív tapasztalatok megosztása jelentősen emeli a hitelesség szintjét. (MG)

Kilencedik alkalommal ünnepli a Szatmári Megyei Könyvtár a Közös Olvasás Nemzetközi Napját (ZICI), egy olyan eseményt, amely a könyvolvasás népszerűsítését és ösztönzését tűzte ki célul.

Az esemény keretében nyilvános felolvasásokra kerül sor, amelyeken óvodások és az általános iskolák alsó tagozatos diákjai vehetnek részt.

A könyvtár munkatársai idén is gondosan válogatták ki a legszebb könyveket és a leginspirálóbb történeteket, hogy felejthetetlenné tegyék a "DemocraZICI" nevet viselő rendezvényt. Az alkalom témája a demokrácia, amelyet az olvasás aktusán keresztül kívánnak közelebb hozni a gyerekekhez.

Az esemény február 5-én, szerdán 9:00 és 13:00 között zajlik a Megyei Könyvtár nagytermében. Minden felolvasási alkalom fél órát vesz igénybe, és célja, hogy közös élménnyé tegye az olvasást. A szervezők szerint a közös olvasás inkluzív tevékenység, amely mindenkit megszólít, függetlenül attól, hogy milyen háttérrel rendelkezik.

Nyáry Krisztián közzétett Facebook-oldalán egy OSZK-ból származó fényképet. A kommentálók egy része vehemensen kétségbe vonta a fénykép hitelességét. Nyáry két, az OSZK-hoz intézett, a fényképen szereplő alakokra és a hitelességre vonatkozó kérdésére gyors, korrekt válasz érkezett.

"Bárcsak minden ilyen flottul menne!" - sóhajt fel Alvy Singer az Annie Hallban, amikor egy szakmai problémát a háttérből előlépő tudós két mondatban helyre tesz. Most én sem tudok mást mondani. Tegnap megosztottam egy Fortepanon talált 1915-ös képet az oldalamon, amelynek forrása az Országos Széchényi Könyvtár volt. A fotót megtaláltam az OSZK Fotótárában is: a neves fotós, Müllner János munkája ott FVB 1785 raktári jelzettel szerepel. Mivel a kép hitelességével kapcsolatban vita alakult ki a kommentelők között, megkerestem az OSZK Történeti Fénykép- és Interjútár szakembereit.

Két kérdésem volt és mind a kettőre másfél órán belül választ kaptam. Papp Viktornak, a Történeti Fénykép- és Interjútár munkatársának részletes leveléből mindkét kérdésemre választ kaptam. (...) Ezt hívják pontos, profi és udvarias szakmai kommunikációnak. Egyben mementó minden csípőből kommentelő fotelszakértőnek, aki nagy mellénnyel lehülyéz másokat, amiért még azt sem tudják, hogyan kell felismerni mesterséges intelligenciával készített képet. Nem a feltételezéssel van baj, a kétséget megfogalmazó kommenteknek kifejezetten örülök. Csak az agresszív okoskodás zavar jobban, mint régen, ezért is töröltem csípőből a kommentet. Néha persze az a megoldás, ha - mint az Annie Hallban - előlép a háttérből a Marshall McLuhan vagy egy másik hiteles szakértő. Most is ez történt.

Miután tavaly augusztusban egy késes támadó három fiatal lány halálát okozta a brit Southportban [itt írtunk róla a KIT-ben: link ], egy Liverpooltól mintegy 20 mérföldre fekvő tengerparti városban, szélsőjobboldali profilok azt kezdték terjeszteni a közösségi médiában, hogy a támadó újonnan érkezett muszlim bevándorló volt. Ehhez képest a gyilkos Nagy-Britanniában született, ruandai keresztény családban, és tettéért múlt héten ítélték életfogytiglanra. Ennek ellenére az Egyesült Királyságban és Észak-Írországban több mint egy tucat helyen tört ki migránsellenes zavargás, és több mint 400 embert vettek őrizetbe. A gyújtogatások egyik áldozata a liverpooli könyvtár lett, a támadók a tűzoltók munkáját is megpróbálták megakadályozni.

Amikor a 27 éves Alex McCormick meglátta a képeket a könyvtár betört ablakairól és a könyvek megfeketedett lapjairól, elhatározta, hogy online adománygyűjtést indít a könyvek pótlására. A közösség tagjai beleadtak apait-anyait: fiatalok mozgósították saját könyvtáraikat, hogy könyveket küldjenek; mások elhunyt szeretteik könyveit adományozták. Három héten belül 11 500 ember mintegy 250 000 fontot (közel 123 millió forintot) gyűjtött össze, és az adományozók között olyan hírességek is előfordultak, mint Kamilla királyné. A könyvtár végül tavaly december közepén, négy hónappal a tűzvész után nyitotta meg újra kapuit. Liverpool város tanácsa fizette az újjáépítést, amelynek költsége 200 000 font (mintegy 98 millió forint) volt. A tanács szóvivője a New York Timesnak elmondta, hogy a McCormick kezdeményezésére összegyűlt pénzt közösségi programokra fordítják a jövőben.

Súlyos megszorításokat rendelt el Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, bár ezt elegánsan "kötelezettségvállalási korlátozásoknak" hívják. Az egyes intézményeknél működési célú kötelezettségvállalásokat is csak az első számú vezető engedélyezhet, és ő is csak akkor, ha az az alapműködéshez elengedhetetlen. Felújítások, beruházások pedig már csak a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyével indíthatók ebben a negyedévben. Kivételt kizárólag az EU-nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott projektek jelentenek, vagy ha jogszabályban meghatározott kötelezettségvállalás áll fenn - derül ki a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnökének, Demeter Szilárdnak a belső leveléből. A HVG információi szerint mindez Hankó Balázs utasításaival van összhangban. ... A munkahelyi vezetők nem rendelhetnek el többletdíjazással járó rendkívüli munkavégzést, nem adhatnak díjazással járó többletfeladatot, és helyettesítést sem rendelhetnek el.

Az OSZK-ban ráadásul ez a megszorítás csak a jéghegy csúcsa. A problémák mélyebb eredetűek, ám ezekkel kapcsolatos kérdéseinkre sem most, sem korábban nem kaptunk választ az intézménytől. Anyagi és szervezési okok miatt a nemzeti könyvtárnak nem sikerült megújítani a digitalizációhoz szükséges számítógépes szoftverek licenszeit - ezt az intézményben dolgozók mondják, akik szerint emiatt január 20-a óta nem használható a képszerkesztő Adobe Photoshop, és a videószerkesztésre használt Premiere program se. Ingyenes, régebbi verziókat kaptak átmenetileg, ami állításuk szerint a Photoshopnál lehet kisegítő megoldás, Premiere viszont nincs ilyen.

Mivel az OSZK-nak számos videoformátumú dokumentuma van, például oral history interjúk, videóvágó program nélkül nem tudnak dolgozni. Úgy tudjuk, a programbeszerzés elmaradása a Közgyűjteményi Központhoz tartozó mind a hat intézményre vonatkozik. A Nemzeti Múzeum azonban számított a káoszra, és még az egyesülés előtt megrendelt minden szükséges szoftvert, egy Photoshopot és egy kiadványszerkesztő programot, Indesignt fel is ajánlott a legnagyobb bajban lévő OSZK-nak, de ez semmit sem old meg. Néhány nappal ezelőtt elfogyott a nyomtatópapír is a nemzet könyvtárában, aztán sikerült valahonnan A3-as íveket szerezni, a könyvtár kötészete ezeket vágta fel A4-esre. Mindezt akkor, amikor az ország a miniszterelnök szerint épp repülőrajtot vesz.

Arra voltunk kíváncsiak - írja a Telex -, hogy valóban anyagi gondokkal küzdenek-e a közgyűjtemények, és ha igen, pontosan mekkora a hiány, mi okozza ezt, és hogyan tervez változtatni rajta.

Demeter a válaszában azt írta, hogy "segítünk a Hvg.hu-nak az értelmező olvasásban". Mint írta, a "kiszivárgott" elnöki utasítások tartalma szerint a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központban (MNMKK) a fenntartói iránymutatás értelmében az alapműködéshez elengedhetetlenül szükséges működési célú kötelezettségvállalásokat - beleértve a személyi, járulék és dologi kiadásokat - kizárólag az intézmény első számú vezetője engedélyezheti.

Kitért arra is, amiről a Hvg.hu is írt, hogy ez a korlátozás nem érinti az európai uniós vagy nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott projekteket, valamint a törvény erejénél fogva kirótt vagy egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettségvállalásokat. "Demeter Szilárd, az MNMKK elnöke a felelős és átlátható gazdálkodás érdekében külön utasításban szabályozta az intézmény személyügyi kiadásait. Az utasítás értelmében az intézményi költségvetés terhére nem kezdeményezhető többletdíjazással járó rendkívüli munkavégzés, többlet- vagy célfeladat kiírása, illetve helyettesítési díj megállapítása. Ez alól kivételt képeznek a külső pályázati forrásból finanszírozott tevékenységek, valamint a személyeket, gyűjteményt, vagyont vagy az intézmény biztonságos működését közvetlenül fenyegető veszélyhelyzetek elhárítása érdekében szükséges azonnali beavatkozások" - olvasható a válaszában.

Azt is írta, hogy MNMKK mint újonnan létrejött integrált szervezet kiemelt figyelmet fordít a korábban önállóan működő országos közgyűjtemények és kultúrstratégiai intézmények szakmai és funkcionális feladatainak összehangolására. "A szervezet előtt álló gazdasági, jogi és szakmai átalakítások a magyar kulturális intézményrendszer történetében talán egyedülálló kihívást jelentenek, amelyek megvalósítása során elsődleges szempont az átlátható és felelős gazdálkodás biztosítása."

Maria Nikolajeva nyugdíjas professzor gyermekirodalmi sétákat vezet felnőttek számára Stockholmban, a Svéd Gyermekkönyvek Intézetével együttműködve, egyedülálló módszertan szerint. Célja az olvasás élményének elmélyítése. Arra törekedett, hogy a résztvevők ismerjék meg a hely szellemét, azért, hogy általa felfedezzék az irodalmi mű szövegét, és viszont. Ezekért a gyermekirodalmi sétákért 2022-ben megkapta a svéd IBBY Gulliver-díját. A módszer ismertetését lásd a vele készült interjúban: link . Hogyan működik egy-egy séta?
- A sétálóknak előzetesen el kell olvasniuk a kiválasztott könyvet! Lehetőleg közvetlenül a séta előtt ajánlatos elolvasni, mert intenzíven dolgoznak majd a szöveggel. Így könnyebb lesz azonosulni a főszereplővel és a gyermek nézőpontjából látni, megélni az adott helyet.
- A sétálók létszáma 5-12 fő.
- A sétáknak lassúnak kell lenniük, mert ez nem idegenvezetés! Azért sétálnak, hogy beleéljék magukat a szövegbe, figyeljenek a részletekre, mintegy belülről felfedezve a helyet is.
- Nem hosszúak a séták, néha csak néhány háztömbnyi távolságot tesznek meg. A rövid távolság ellenére a séta akár néhány órát is igénybe vehet.
- A séta során Maria Nikolajeva kérdéseket tesz fel a könyv alapján. Különböző feladatokat is ad a résztvevőknek, pl. keressenek meg egy részletet a szövegben vagy a helyszínen. Meglepetéseket is készít a sétálóknak, pl. egy listát a főszereplő által hallgatott dalokból. Azt szeretné, ha a résztvevők minden érzékszervükkel megtapasztalnák a környezetet. Időnként megállnak, hogy megbeszéljék, mit gondolnak, éreznek stb.
- A séta mindig írással és általános elmélkedéssel zárul. A résztvevőket ilyenkor arra kérik, hogy szabad formában írjanak arról, mit tapasztaltak. Aki akarja, felolvashatja a szövegét. A többség ezt meg is teszi.

A séták előkészítése:
1. Olyan könyv kiválasztása, amelyben a hely/környezet központi szerepet játszik a történetben. Pl. a könyvtárnak is különleges helye van sok gyermekkönyvben(!). Hasonló környezetben játszódó történetet is választhatunk.
2. A séta helyszínének kiválasztása és felfedezése: ekkor átgondoljuk, miért érdekes egy helyszín, milyen részletekre figyeljünk. Nikolajeva kérdéseket, kihívásokat, feladatokat állít össze. A meglepetésekhez pl. kellékeket is készít. A kreativitás fontos!
Az ismeretlen olvasók elérésére is alkalmas a módszer. Ezt segítik a nézőpontváltások, kihívások és kérdések, valamint a mozgás és a játék. Nikolajeva egy Facebook-csoportot is létrehozott: sétaidőpontokról tájékoztat és ajánlást kér a közös könyv kiválasztásához. A tagok (a cikk írásakor 530 fő) megoszthatják tapasztalataikat. (ref.: Szabó Eszter)

Szinte minden Z generációs fiatal használ mesterséges intelligenciát (MI), de többségük nem ismeri fel, ha az MI-modell hallucinál, vagyis hibás válaszokat ad - derül ki az EY, a Microsoft és a TeachAI 16 országban, több mint 5000 Z generációs körében végzett felméréséből. A tanulmány arra is rávilágít, hogy a cégek támogatják, az oktatási intézmények viszont korlátozzák a technológia használatát. Az 1995 és 2009 között született korosztály kétharmada pontosan ismeri, hogy melyik appok futnak ilyen megoldásokon, viszont a technológiát hatékonyan működtető parancssorok (promptok) megírásában már kevésbé tudatosak. Sokan közülük nem tudják kiszűrni az MI által adott hiányos vagy hibás válaszokat. Többségük nincs is tisztában vele, hogy a mesterséges intelligencia képes kitalálni tényszerűnek tűnő, de valójában hamis megállapításokat is.

Az EY tanulmánya arra is rávilágít, hogy a Z generáció meghatározó része szerint a cégek támogatnák a mesterséges intelligencia használatát a feladatok elvégzésében, de az oktatásban tízből négy válaszadó szerint nem néznék ugyanezt jó szemmel.

"Egészen kritikus helyzetre hívja fel a figyelmet a felmérés, amire a vállalatoknak és az oktatási rendszernek egyaránt reagálnia kell. Mint minden új technológiánál, az MI esetében is elemi érdeke a társadalomnak a felelős használat. Ennek egyik oldala a megoldás folyamatos fejlesztése és tökéletesítése, valamint a megfelelő szabályozások bevezetése. A másik, legalább ilyen fontos faktor az edukáció" - hangsúlyozta Dr. Tilesch György, az EY AI Confidence vezető MI-szakértője.

Bizakodásra ad okot, hogy a válaszadók átlátják, milyen készségekre van szükség az MI megfelelő felhasználásához. A kreativitást és a kíváncsiságot tartják a legfontosabbnak (52%), ezt követi a kritikus gondolkodás (47%) és a programozás (46%).

Az egyre növekvő kulturális diverzitás következtében az utóbbi évek nemzetközi és hazai tudományos irodalma egyre több figyelmet fordít az interkulturális kompetencia mérési és fejlesztési feladataira a gyógyításban. Jelen vizsgálatban célunk az Interkulturális Érzékenység Skála magyar változatának pszichometriai vizsgálata orvostan- és pszichológushallgatók körében, feltárva emellett az empátiával való konvergens validitását és a skálán különböző demográfiai változók mentén megjelenő különbségeket és együtt járásokat.

Módszer: A kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatban 396 magyar, gyógyító szakmára készülő hallgató demográfiai és Interkulturális Érzékenység Skála, valamint Interperszonális Reaktivitás Index adatait elemeztük. Az eredeti 5 faktoros kérdőívstruktúra érvényességi és megbízhatósági vizsgálatai mellett korreláció, független mintás t-próba, egyutas ANOVA teszteket és lineáris regressziót alkalmaztunk. Eredmények: Az eredeti skála nem mutatott megfelelő és érvényes illeszkedést magyar mintán, helyette egy alternatív, rövidített, 3 faktoros struktúra bizonyult a legjobban illeszkedőnek, elfogadható vagy jó belső megbízhatósági mutatókkal.

Eredményeink szerint a nyelvismeret és az empátia két dimenziója jelentős bejóslója az interkulturális érzékenységnek: a perspektívafelvétel pozitívan, a személyes distressz pedig fordított irányban jelezte azt előre. Következtetések: Egy olyan magyar nyelvre adaptált mérőeszközt alakítottunk ki, mely megbízhatóan méri a magyar gyógyító szakmára készülők interkulturális érzékenységét. E készség fejlesztése napjainkban az egészségügyi képzések fontos feladata. A hallgatók nyelvtanulásának, kultúrközi tapasztalatszerzésének és empátiafejlesztésének támogatása mellett az interdiszciplináris és interkulturális felépítésű gyógyítói tanuló- vagy kutatócsoportok igen hasznos együttműködésének irányába mutatnak a jelen kutatás eredményei. (Az Interkulturális Érzékenység Skála magyar változatának pszichometriai vizsgálata orvostanhallgatók és pszichológia szakos hallgatók mintáján c. közlemény szerzői: Lucza Lilla, Martos Tamás, Sallay Viola, Anne Weiland, Peter Vermeir és Csabai Márta)

A világ első úgynevezett érvelő MI-modelljét tavaly szeptemberben mutatta be a ChatGPT-vel mindent letaroló amerikai OpenAI. A fejlesztést egyszerűen o1-re keresztelték. Az érvelő modell lényege, hogy a korábbi modellel szemben nem csak válaszol a felhasználó által feltett kérdésre, de már olyan összetett logikai folyamatokat is tud produkálni, amelyek esetenként közel állnak az emberi gondolkodáshoz.

Az o1 bemutatásával megindult - vagy fokozódott - a versenyfutás a riválisok között, a Google tavaly decemberben állt elő a Gemini Flash Thinking nevű érvelő modelljével, mire az OpenAI pár napra rá frissítette is az o1-et, o3-ra. Csakhogy nem a Google volt a második érvelő modelles társaság az OpenAI után, hanem az Alibaba kínai e-kereskedő óriás, és a Qwen nevű chatbotjának következő verziója, a QwQ. Ekkor adta ki a DeepSeek is a most mindent felforgató érvelő modelljének még csak előzetes verzióját, R1 néven. Vagyis, bár a fősodratú hírekbe ez akkor még nem került be, hiába volt az amerikai kormány minden erőfeszítése, a két kínai cég a saját, limitált eszköztárával is képes volt csupán néhány hétre lefaragni az amerikai társaságokkal szembeni lemaradását.

Hogy lehet a DeepSeek ennyivel olcsóbb? Jelen ismeretek szerint a DeepSeek aktuális modellje majdnem mindent tud, amit a nyugati modellek, jószerivel csak az OpenAI és a Google fejlesztése okosabb nála, és azoktól sincs sokkal elmaradva. Ha lehet hinni a modell fejlesztőinek, akkor az R1-et alig két hónap alatt, mindössze 6 millió dollárból hozták össze, míg a nyugati modellek több mint 100 millió dollárból keltek életre.

Kapcsoló: Pár nap alatt világhírű lett, de tényleg olyan jó a DeepSeek MI? Kipróbáltuk, és ízelítőt kaptunk a kínai cenzúrából is link

Arról, hogy Ausztriában rengeteg - mostanra közel százezer - magyar él és dolgozik, gyakran lehet hallani. Arról viszont, hogy pontosan kik hagyják el Magyarországot és hogyan jönnek be a számításaik, egészen idáig nem sokat lehetett tudni. Így aztán hiánypótló az a kutatás, amit az Osztrák Tudományos Akadémia és a Budapesti Corvinus Egyetem közösen valósított meg, és három év után idén nyáron fejeződik majd be. A MIGWELL projekt két koncepciót, a migrációt és a jóllétet kapcsolja össze úgy, hogy ezek kétirányú hatását vizsgálja: egyrészt azt, hogy miként hat a jóllét a migrációs szándékra, másrészt azt, hogy miként változik a jóllét megítélése a migráció hatására.

Németh Ádám mesélt egy tiroli hotelben dolgozó, több diplomás férfiról, aki azt mondta, hogy ő nem panaszkodik, pedig akár sírhatna is, hiszen valaha saját irodája volt, de neki az jelenti a kompenzációt, hogy most évente kétszer-háromszor eljut nyaralni. Egy másik interjúalany, aki kifejezetten magasan iskolázott, és otthon könyvtárosként dolgozott, most egy osztrák szupermarketben árufeltöltő. Ő például személyes tragédiának élte meg, hogy mivel németül még nem tud, és saját bevallása szerint soha nem is fog annyira tudni, hogy labdába rúgjon az osztrák munkaerőpiacon, lemondott arról, hogy valaha a saját szakmájában helyezkedjen el. De ezt az áldozatot azért hozta meg, mert ilyenkor mindig visszaemlékszik arra, hogy a hónap végére állandóan elfogyott a pénze. A megküzdési stratégia egyénenként is változik, de ez már inkább pszichológiai, mint szociológiai kérdés.

Amikor a kis Lacika 35 évvel ezelőtt a kezébe vette a Batman képregénysorozat legújabb magyar nyelvű kiadását, A gyilkos tréfát, úgy érezte, hogy "a képregénykészítő bácsik lendületből pofán vágtak egy történettel, legurították a lelkem egy sziklás hegy tetejéről, s mire leért, tünékeny cafatok maradtak belőle. Mire magamhoz tértem? Beavatott lettem."

Arról nincs reprezentatív kutatás, hogy az akkori gyerekek közül hányan érezhették magukat a kis Lacikához hasonlóan, a felnőtt Lénárd László szerint mindenesetre A gyilkos tréfa egy generáció viszonyát határozta meg az élethez. A beszámolók szerint volt, aki soha többet nem olvasott képregényt A gyilkos tréfa után, de olyan szerencsétlen is akadt, akinek egy elkallódott példány volt az első képregény életében.

Tisztán emlékszem, hogy amikor annak idején, 10 évesen végigolvastam A gyilkos tréfát, nekem is az járt a fejemben, hogy ez biztosan nem gyerekeknek szól, a könyvesbódéban trónoló néni mégis habozás nélkül adta ki a nyíláson, miután kifizettem. Azt, hogy a képregény kifejezetten erőszakos, számtalan kritika és recenzió megjegyzi. De hogyan és miért kerülhetett Magyarországon 7-12 éves gyerekek kezébe egy kifejezetten felnőttnek szánt képregény?