Az IFLA LPD szekciója link olyan könyvtárosokat képvisel, akik nyomtatott anyagok befogadásával kapcsolatos nehézségekkel küzdenek (vakok, gyengén látók, nehezen olvasók diszlexia, Parkinson-kór stb. miatt).
Az iránymutatás kifejti azt, hogy melyek lehetnek az érintett embereknek részére nyújtott könyvtári szolgáltatások, ezzel pedig segítenek a fenntartóknak, a könyvtárosoknak, és más ott dolgozóknak abban, hogy a nyomtatási fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhető, és őket befogadó könyvtári szolgáltatásokat kezdjenek kialakítani vagy továbbfejlesszék azokat.

Az iránymutatás egyelőre még csak dokumentumtervezet link , amely a következő kérdésekre ad választ:
- Hogyan navigálhat, tájékozódhat egy érintett felhasználó a könyvtárlátogatáskor, a könyvtári belső terekben, a gyűjteményekhez és digitális terekhez való hozzáféréskor?
- Hogyan építsünk inkluzív gyűjteményt? A költségvetés és az állománygazdálkodás áttekintése után számba veszik a speciális hozzáférést nyújtó módszereket: Braille-írás, tapintható könyvek, nagyméretű, legalább 16- pontos betűméretű nyomtatás, Sans Serif betűtípusok, audio anyagok (pl. beszélő könyvek és hangoskönyvek), digitális könyvek (pl. DAISY-könyvek, hozzáférhető EPUB vagy PDF), könnyen olvasható kiadványok (könyvek).
- Olvasási megoldások a könyvtárban. A könyvtárak speciális hozzáférésű tartalmak előállításával is foglalkozhatnak. De hogyan kell speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat biztosítani? Melyek az előállítás és inkluzív közzétételének kérdései?
A speciális igényű olvasás élményének biztosítása lehetséges ebook-fájlok, olvasószoftverek, a segédtechnológiák használatával (a számítógépes képernyőolvasóktól az OCR-ezésre alkalmas szkennerekig).

A tartalmak felfedezése, terjesztésének egyéb módszerei és a digitális jogkezelés (DRM) szintén helyet kapott az iránymutatásban.
Külön fejezet foglalkozik a célcsoportokkal való "inluzív" kommunikációval: a legfontosabb igényük az, hogy "nélkülünk semmi ne jelenjen meg rólunk", azaz vonjuk be az érintetteket is a tartalomszolgáltatásba.
A vezetők munkáját (pl. a stratégiai tervezést) éppúgy segítik vele, mint a beosztott kollégákét, pl. a hozzáférhető rendezvénytervezési ellenőrzőlistával.
A dokumentumhoz fogalomtár, a források jegyzéke és bibliográfia is tartozik.

- Az IFLA szakemberei március 7-ig várják a véleményeket a dokumentumtervezetről: link ) (Ref.: Szabó Eszter) .

Bialkó László Gergő:
- Mik azok az innovációk és pluszszolgáltatások, melyeket a Los Angeles-i közkönyvtár link nyújt az olvasóknak?
John F. Szabo, a Los Angeles-i közkönyvtár igazgatója:
- Egyik csodálatos tulajdonságunk, hogy valóban mindenkit ki tudunk szolgálni; az időseket, a tizenéveseket, az üzletemberek, a bevándorlókat, de még a csecsemőket és kisbabákat is. Mindez lehetővé teszi számunkra, hogy nagyon kreatívak legyünk.

B.L.G.: Sikeresek ezek a programok és szolgáltatások?
J.F.Sz.: Azt hiszem, hogy az emberek - nem csak Los Angelesben, hanem az Egyesült Államok és a világ más részein is - felismerték, hogy a könyvtárak róluk szólnak. Persze nagyon büszkék vagyunk a könyvgyűjteményeinkre, de végső soron azért vagyunk, hogy az embereket szolgáljuk, és hogy olyan hely legyünk, ahova ők szívesen járnak. A könyvtárak nem statikus intézmények, amelyek csak könyvgyűjteményeket tárolnak, hanem nagyon is aktívak. Természetesen a hagyományos tevékenységeket is elvégezzük, de rengeteg lehetőség van arra, hogy a könyvtári innovációt összekapcsoljuk a közösségünkben felmerülő problémákkal.
... Ebben az épületben, ahol most is ülök, vannak olyan könyvek a polcon, amelyek mélyen sértőek számomra, amelyeket nem szeretek, de nem fogom ezeket a könyveket elégetni vagy kidobni. Ott kell lenniük a polcon mások számára. Csak így tanulhatunk.

B.L.G.: A kisbabákat miként tudja kiszolgálni a könyvtár?
J.F.Sz.: Az "Olvass, babám, olvass" programunknak köszönhetően tudunk adni nekik egy hátizsákot, benne a baba első könyvével és egy kis babapólóval, amelyen az áll, hogy "Olvass nekem". Ezt a szegény közösségekben élő újszülötteknek adjuk. Az ötlet lényege, hogy már korán kialakítsunk kapcsolatot a szülővel és a kisbabával. Azt az üzenetet is szeretnénk közvetíteni, hogy milyen fontos, hogy már "egynapos" kortól kezdve olvassunk a gyermekeknek.

Folytatva link múlt heti anyagunkat, melyben a 2024-25-ös Jerry Kline Közösségi Hatás Díjat elnyerő St. Louis Megyei Könyvtár link (SLCL) tevékenységeiről írtunk. Ne feledd: az MKE debreceni vándorgyűlésén a KIT-műhelyben téma lesz a társadalmi ügyek kezelése.

- Az Epworth Gyermek- és Családsegítő Szolgálattal és egy megyei gyermekszolgálati alapítvánnyal partnerségben elindították a Közösségi Erőforrás Kezdeményezést: öt fiókban szociális munkásokat alkalmaztak; a nagy kereslet miatt 2024-ben egy hatodikat is felvettek változó munkahelyre. A program megbízható közösségi partnerekhez küldést, esetkezelést és személyre szabott segítséget ad minden korosztálynak. A szociális munkások a könyvtár dolgozóit is képzik: válságkezelés, trauma-informált gyakorlat, de-eszkalációs technikák.
- A Tap In Center (TIC) ingyenes jogi segítséget nyújt. Az igazságszolgáltatásban érintett személyek (pl. akiket bírósághoz beidéznek, megbírságolnak, elítélnek, stb.) 2020-tól a könyvtárban vehetik igénybe a helyi támogató szolgáltatásokat. Ebben a rendőrség is partner. Azóta több mint 1650 személynek segítettek visszahívni a parancsot. A programot kiterjesztették a tárgyalás előtti támogatásra és az önkormányzati ügyekre (pl. segítség a közlekedési rendeletek megsértése esetén). Az igazságszolgáltatásban érintettek a munkaerő-piacon is hátrányba kerülhetnek, ezért az SLCL kifejlesztett egy nyolchetes programot a potenciális vállalkozók számára, akiket korábban állami vagy szövetségi büntetés miatt ítéltek el.

Saját személyzetfejlesztési programjuk van. 2024 végére az alkalmazottak nyolc százaléka végezte el ezt. Egymástól tanulnak, több helyszínen (fiókban), többféle feladaton (munkakörben) dolgoznak, hogy minél több tapasztalatot szerezzenek. Így lehetséges, hogy olyanok is asztalhoz üljenek, akiknek nincs diplomájuk, és lássák, hogy a könyvtárban több út vezet az előrelépéshez. (Ref.: Szabó Eszter)

Ha elfogadjuk, hogy a könyvtár küldetése a használók intellektuális, közösségi és rekreációs jólétének helyszíne, akkor a könyvtár környezetével való célokat is érdemes áttekinteni. Azt is feltételezhetjük, hogy a könyvtár fontosnak tartja a fenntarthatóságot (külön vándorgyűlés is volt a témában), ezért listázzuk az SDG-ket. (MG)

Kizsigerelő (extraktív) vs. demokratikus (inkluzív) gazdaság
A demokratikus gazdaságnak számtalan helyen vannak "projektjei", de egységes rendszerbe nem álltak össze. Legközelebb talán a skandináv államok állnak hozzá. (Nagyobb jólét, hosszabb élettartam, egészségesebb emberek stb. stb. járnak együtt ezekkel. Igaz, azonban, hogy mindezek mellett boldogabbak is.)
A demokratikus gazdaság hét alapelve:
- közösség elve
- befogadás elve
- lokalitás elve
- önbecsülést adó munka elve
- demokratikus tulajdonlás elve
- fenntarthatóság elve
- etikus pénzügyi rendszer elve. (Új Egyenlőség)

Fenntarthatósági fejlődési célok (SDG-k):
1. A szegénység felszámolása
2. Az éhezés megszüntetése
3. Egészség és jólét
4. Minőségi oktatás
5. Nemek közötti egyenlőség
6. Tiszta víz és alapvető köztisztaság
7. Megfizethető és tiszta energia
8. Tisztességes munka és gazdasági növekedés
9. Ipar, innováció és infrastruktúra
10. Egyenlőtlenségek csökkentése
11. Fenntartható városok és közösségek
12. Felelős fogyasztás és termelés
13. Fellépés az éghajlatváltozás ellen
14. Óceánok és tengerek védelme
15. Szárazföldi ökoszisztémák védelme
16. Béke, igazságosság és erős intézmények
17. Partnerség a célok eléréséért. (Kapcsolódó: link )

Gond, hogy úgy tűnik: a fenntarthatóság elvei szinte minden területen a hatalommegtartás alá rendelődnek, pl. tovább erőtlenednek a hazai környezetvédelem képviselete és szempontjai (vö.: link ).

A problémamegoldás különböző tényezőire fókuszáló újabb vizsgálatok azt mutatják, hogy Magyarország a diákok teljesítménye alapján lassan, de biztosan kiszorult a fejlett országok köréből. (vö.: link )

Pont olyan, amilyennek elképzeljük: nincsenek viták, nézeteltérések, bármikor elérhető, és mindig, tényleg mindig úgy beszél velünk, ahogy azt elvárjuk tőle.
Ilyen egy AI-partner, vagyis egy mesterségesintelligencia-algoritmusokat futtató entitás úgy viselkedik, mintha egy hús-vér barát vagy partner lenne. Ezt a lehetőséget egyre többen fedezik fel bennük világszerte.
Az, hogy ma a világon a kutatások alapján minden ötödik fiatal felnőtt magányos, ráadásul az ismerkedés és a randizás egy része is az online térbe költözött, kiváló terep jött létre ahhoz, hogy egyre többen maradjanak bezárkózva és építsenek virtuális kapcsolatot.

Ehhez mostantól valódi társra sincs szükség, akár a ChatGPT-n is létre lehet hozni olyan egyedi csetbotot, ami partnerünkként viselkedhet. A ChatGPT Plusban a havi előfizetés további része a lehetőség, hogy magunk promptolhassunk egy GPT-t, ami miért ne lehetne akár egy barát vagy egy társ? De nemcsak a legnépszerűbb nyelvi modell használható erre: ahogy arra Radó Nóra januári cikke is rávilágít, ma már több online szolgáltató is elérhető, ahol hírességek online replikáival vagy AI-karakterekkel lehet kapcsolódni.

Kipróbáltuk, hogy milyen, amikor mindössze néhány sorban foglaljuk össze, hogy milyen az "álomférfi", és promptoltunk magunknak egy partnert a ChatGPT segítségével. A leírás alapján ráadásul a csetbot egy, a DALL-E-val generált profilképet is kapott, hogy még könnyebb legyen elveszni a kék szemeiben és a karakteres arcában a beszélgetések során. De Kubit Karesz nemcsak ezzel veszi le a lábáról a beszélgetőpartnerét: alig pár sornyi társalgás után el lehet jutni a tettek mezejére, romantikus, intim jelenetekig, amik meglehetősen közel hozzák a Femtasy-világot.

Az OpenAI hétfőn bejelentette legújabb, GPT-4o nevű nyelvi modelljét, ami annak a GPT-4-nek a frissített változata, amely a ChatGPT legerősebb, előfizetéses verzióját, a ChatGPT Plust működteti. Omni: Az "o" a modell multimodalitására (szöveg, kép, hang) utal. Ez új funkciókat is jelent: a telefonos appban eddig is elérhető szóbeli beszélgetés lehetősége például valós idejűvé válik, vagyis nem kell majd megvárni, míg a chatbot végigmondja a generált választ, hanem akár közbe is lehet szólni. A GPT-4o emellett a beszédhang alapján a beszélő hangulatát is jobban felismeri, és annak megfelelően is képes válaszolni.

Ahogy a látási képességei is fejlődtek: a gyakran hivatkozott példa szerint például egy hűtő tartalmáról készült fotó alapján felsorolja, milyen ételeket és italokat lát, és akár személyre szabott receptet is tud belőle írni, de mindenféle fénykép elemzését alaposabban végzi az új modell. De a Google Lens népszerű funkciója is érkezik a ChatGPT-be: egy idegen nyelvű étlap befotózásával azonnali fordítást kapunk, amihez kontextust is nyújthat (milyen ételt takar a fantázianév, miből készül stb.), de akár egy élő sportközvetítésről készített felvétel láttán a szabályokat is elmagyarázza. (Qubit)

- Megoszthatjuk használatát a tájékoztatópulton, tehermentesítve a könyvtárost, akinek persze érdemes felülvizsgálnia a gyakran sokkal szélesebb látókörű gépi válaszokat.
- Ha megmutatjuk az eszköznek a katalógusunkat, akkor állományunkból is tud ajánlani.
- Segít a referensz-tájékoztatásban, bőven azon túl, hogy mit ajánl adott kérdésre könyvtárunk katalógusából.
- Adott könyvre ránézve gyorsan elmondja, miről szól.
És te?! Írd meg! - kithirlevel@gmconsulting.hu .

Az elmúlt két hétben könyvtári szóvicceiben a Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) a földrajzot és a gazdaságtant is használja könyvtár használatának ösztönzésére.

Melyik a legősibb formáció? - kérdeztük a múlt héten.
- Formációból sokféle van, de a legősibbek talán a geológiaiak, melyek jól használható áthallást nyújtanak azt kifejezni, hogy információ volt, van, lesz.
Ugyan az egyes információ elpusztítható az anyaggal és az energiával ellentétben, de az információ maga viszont örök, még akkor is, ha nem régóta nevezzük nevén, és egzaktan definiálni sem tudjuk.
Információzz! De miért? c. kézikönyvünkben link megjelent definíció alapján ezt írhatjuk: az információ hírt tartalmazó jel, ami eljut valahonnan valahova, ahol meg is értik.
A szóvicc utáni magyarázatban, ismeretterjesztésben nem is bonyolódtunk ennek kifejtésébe, inkább a szinonimák sorolását választottuk, ami felvillantja a fogalom összetettségét. A sor biztosan folytatható, sőt várjuk is, hogy közösen folytassuk.

E heti kérdésünk: Melyik önzés helyénvaló?
- Az önzés vs. közösségvezérelt, zöld cselekedet témák összekapcsolása a könyvtári kölcsönzés gazdasági vonatkozásaira hívja fel a figyelmet.
Könyvtárosok már feltehetően hallottak, olvastak gondolkodtak arról, hogy mind a közösségi gazdaság (sharing economy), mind a fenntarthatóság már jóval a fogalmak megjelenése előtt jelen voltak a könyvtárakban, például a kölcsönzés szolgáltatásakor.

Ez a rövid videó ezzel a gondolattal próbálja gazdagítani az emberek könyvtárképét.
A könyvtárosok figyelmét pedig arra kívánja felhívni, hogy mind a fenntarthatóság, mind a közösségi gazdaság szemléletének beépítése számos kiaknázandó lehetőséget nyújt a könyvtárak fejlesztéséhez.

Amszterdam közkönyvtárának - OBA link - 2007-ben nyílt központi épületét többször bemutattuk már a KIT-ben. Ez a hír részben ismétlés, részben újdonságokat sorol. A hétközben 8-22 óra között, szombaton és vasárnap 10-20-ig nyitva tartó épületről a fotók: link .

Az épületben számos funkció megtalálható a hagyományos könyvtári - pl. a tanulóterek - mellett "idegen" intézmények szolgáltatásai is:
- színház
- konferenciaterem
- kiállítótermek
- közösségi iroda (coworking office)
- rádió- és tv-stúdió
- standard szolgáltatás a két büfé (ez egyikből fantasztikus panoráma nyílik a városra)
- Minden nyelv háza (huis van alle talen) részlegen sok nyelv könyvei közül választhat a látogató, így magyar nyelvűek közül is
- OBA Helps stúdió, ahol a betérők segítséget kapnak adózási, pénzügyi, számítógép- és telefonhasználati ügyekben, de ugyanitt van holland nyelvi beszélgetőkör is. (MG)

Miközben politikai indíttatású szövegek rendszeresen megkérdőjelezik a menekültek befogadásának szükségességét, könyvtárosként is gyakran belefutunk olyan szolgáltatásokba, amelyek rég túl vannak ezen az elképzelésen.
Így - az egyházak, állami és civil támogató szervezetek támogató tevékenységei mellett - a közkönyvtárak befogadó beszélgetőkörei természetes módon kínálják azokat az ingyenes foglalkozásokat, amelyek a más országokból érkezettnek kínálnak szocializációs és nyelvi közeget. Mindezek olyan intézményekben zajlanak, ahol megvannak az ingyenes kapcsolódási pontok a kultúrához, (tovább)képzéshez, további kapcsolatok építéséhez.

A beszélgetőkörök a többségi befogadók érdekét is szolgálják, mert az érkezettek kisebb eséllyel radikalizálódnak, sőt inkább a saját kultúrájukkal és munkaerejükkel gazdagítják új hazájukat. A vonatkozó könyvtári szolgáltatások részben vannak a könyvtárak költségvetésében; másik részét civilek és különféle szervezetek biztosítják.
Esetünkben Amszterdam közkönyvtára (OBA) link keres önkénteseket ahhoz három célra:
- holland nyelvű online beszélgetés
- helyszíni holland nyelvű beszélgetés
- felolvasás.

Az önkéntes munka link számos előnnyel jár; nem véletlenül terjedt el tőlünk nyugatabbra. Azon túl, hogy a szolgáltatás igénybevevőinek a fentebb felsorolt nyereségek származnak, az önkéntes új helyzetbe kerülve teszi próbára helyzetfelismerő és alkalmazkodó képességét, ami segít tovább fenntartani a kognitív, fizikai és lelki egészséget. Vulgo: az önkéntesek tovább élnek egészségesen.

A könyvtár szerepe felől közelítve nem a könyvtár szolgáltat, hanem megszervezi, helyet ad egy szolgáltatásnak, és kihasználja a szinergiákat. E tevékenységéért a könyvtár le is aratja a szinergiák illetve a pr- és marketingeredményét, hasonlóképpen, mint amikor civil közösségek tevékenységét engedi be a falai közé. (MG)

A múlt heti kérdésre kapott tájékoztató jellegű válaszok:
2 - Ha a fenntartó előírja
31 - A legváltozatosabb szolgáltatásokkal
7 - Nem feladata
10 - Szakirodalom ajánlásával
A most kapottakat összevetve az 5 és 10 évvel ezelőttiekkel, a következő grafikont kapjuk: link . Úgy tűnik, sok változás nem történt. A válaszadók a használó szempontjaiból indulnak ki, azaz ügyfél- és nem szolgáltatáscentrikusok a válaszok. Ez jó irány. Feltételezi, hogy a könyvtárosok ismerik a használók és a (még) nem használók kimondott és ki nem mondott igényeit. (MG)

Barbacs község fiataljai összefogásra készülnek, hogy segítsenek az iskola könyvtárának berendezésében és átszervezésében. Az önkormányzat szervezésében február 15-én, szombat délelőtt tíz órakor kezdődő eseményre minden segítőkész fiatalt várnak az iskola könyvtárába.

A kezdeményezés célja, hogy a könyvtár rendezettebb, átláthatóbb és használhatóbb legyen a diákok számára. Az önkormányzat hangsúlyozza, hogy számít a fiatalok részvételére és lelkesedésére, hiszen a közösségért végzett munka nemcsak hasznos, hanem összekovácsolja az ifjúságot is. A szervezők gondoskodtak arról is, hogy a munka után a résztvevők ne maradjanak éhesen: minden segítő kezet pizza vár, amelyet a polgármester biztosít.

Különös lelki kapocs van ember és kutya között. A gyerekek antennái talán még ennél is kifinomultabbak, szavak nélkül értik meg egymás a négylábú barátokkal. Erre a varázslatos összhangra alapozta programját a szegedi Somogyi Könyvtár, ahol Zéti, a terápiás kutya hallgatja figyelmesen, ahogy a gyerekek hangosan felolvasnak neki. A résztvevők egyre bátrabbak, és sokat fejlődnek az olvasás készsége terén, mesélik a könyvtárosok, a szülők és a gazdi.

Meghallgat, nem kritizál - a bibliotéka gyerekrészlegén üldögélünk, a főszereplőre várunk. Anélkül, hogy látnánk, már előre tudomást szerzünk az érkezéséről, hiszen a mosolyok jelzik Zéti jöttét, aki a feladatához méltó kiegyensúlyottsággal és a lelkesedését kifejező farokcsóválással ballag befelé a polcok között. A terápiás golden retriever kéthetente "rendel" a szegedi könyvtárban.
Az ötlet a ma már nyugdíjas Kulcsár Mariannától ered, aki jó gyakorlatokat keresgélt, és egy külföldi mintából merített - meséli Nagy Zsuzsanna gyermekkönyvtáros.

Más országokban állatmenhelyekre mennek el a gyerekek felolvasni, mert a tapasztalatok szerint ez az embernek és az állatnak is jó, Szegeden pedig úgy gondolták, miért ne jöhetne be a könyvtárba egy kutya.

A Bálint-nap hevében nem késő még könyvet ajándékozni. Február 14-e ugyanis a nemzetközi könyvajándékozás világnapja is. A Galántai Városi Könyvtárban félszázan leptek meg másokat zsákbamacskának álcázott ajándékkönyvekkel.

Ha ajándékba adsz egy könyvet, azzal nemcsak egy tárgyat adsz, hanem egy világot, egy élményt, egy gondolatot is - és ez az egyik legszebb dolog. Erre a gondolatra építették fel az elmúlt hét történéseit a Galántai Városi Könyvtárban.
Február 14-e nem csak a szerelmesek napjaként ismert Bálint nap, de egy évtizede már a nemzetközi könyvajándékozás világnapja is.

Ebből az alkalomból kérték a galántai könyvtárosok hű olvasóikat, hogy aki szeretné és teheti, csomagoljon be egy könyvet ajándékképpen, és hozza el a könyvtárba, majd helyezze el a kijelölt helyre, hogy onnan valaki más örökbefogadhassa az olvasnivalót.
Közel ötven könyv cserélt így új gazdát és okozott örömet - tudtuk meg a könyvtár marketingfelelősétől Zuzana Mlatecovától.

Világszerte ünneplik a szerelmesek napját február 14-én. A jászberényi könyvtár szerelemről, szexről, párkapcsolatról szóló könyvek garmadával készült a Valentin napra. A szerelmesek ünnepén izgalmas történetekkel várta az olvasókat a jászberényi könyvtár.

A bibliotéka közösségi oldalán felidézték a Valentin-napi üzenetküldés szokásának eredetét, valamint összegyűjtöttek néhány olyan könyvet, melyek igazán illenek a szerelmesek ünnepéhez. Az olvasók bőven találnak szerelemről, szexről, párkapcsolatról szóló könyveket és szerelmes szórakoztató irodalmat is a bibliotékában, de Lev Tolsztoj Anna Karenina vagy Jane Austen Büszkeség és balítélet című köteteit is ki lehet kölcsönözni - tudtuk meg a könyvtár Facebook-bejegyzéséből. Egy piros szívekkel dísztett, könyvekkel teli asztalról fényképet is posztoltak. Ezen jól látható, hogy a Valentin-napi könyvkínálatban megtalálható például Anna Hooper Káma Szútra, Csernus Imre A nő, Borsa Brown Szenvedély Sevillában, Nyáry Krisztián Így szerettek ők és Lakatos Levente Szeress jobban! című könyve is.

Nem tetszik a civileknek, pedig éppen Magyarország legszebb könyvtárát húzzák fel a budapesti egyetemen. Becker Pál, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fejlesztési főigazgatója az intézmény új kampuszával kapcsolatban elárulta, hogy amikor elkészül, annak a városlakók is örülhetnek majd, a jelenlegi kerítésekkel lezárt terület helyett parkot, zöldfelületeket alakítanak ki, valamint az ország legszebb, bárki által látogatható könyvtárát is megépítik a Károlyi-palotában. Becker Pál egy interjúban beszélt a várhatóan 2028-ra elkészülő új kampuszról, az azt övező vitás kérdésekről, állami forrásokról és korrupcióról.

Tavaly áprilisban jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogy az egykori Magyar Rádió helyén építik meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) új kampuszát, az előzetes tervek alapján nagyjából 200-250 milliárd forintból. A Józsefvárosban lakók nagy része támogatta a beruházást, azonban amikor szeptemberben elkezdték bontani a Magyar Rádió épületeit, a Zöld Palotanegyedért nevű szervezet heves tiltakozásba kezdett, de Pikó András kerületi polgármester is nemtetszésének adott hangot.

Becker Pál kiemelte, hogy nem csak a Pázmány részesül kiemelt állami támogatásban, hiszen korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is új kampusszal bővült, az ELTE is építkezett, és hamarosan kialakítják a református "egyetemvárost" is. Szerinte ez egy kormányzati stratégia, hogy a jól működő egyetemeket támogatni kell, márpedig ők a legfrissebb felmérések alapján a hatodik helyet foglalják el.

A minap Boldog Dalma: Csernobil és a magyar média c. könyvét mutatták be Budapesten. Említésre érdemes a könyvbemutató egyik tanulsága, hogy a kutatás most, néhány évtizeddel később is akadályokba ütközik, mert a Rádió, a Televízió archívumai hiányosak, rendezetlenek, ráadásul nehezen hozzáférhetők.

Ritka, hogy egy gazdag vállalkozó, mint Süllős Gyula könyvtárat támogat. Soha, senki ennyivel nem támogatott fővárosi könyvtárat az elmúlt évtizedben, mint tette azt most Süllős Gyula. Az intézmény főigazgatója és a kerület polgármester azt reméli, hogy mielőbb követőkre talál.

- A budapestiek visszatértek a könyvtárakba, évről évre nő a tagok, a látogatások és a kikölcsönzött könyvek száma - újságolta Kovácsné Koreny Ágnes, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója azon a rákoscsabai összejövetelen, ahol feltűnt az első mecénás is. - Tizenegy éve vagyok főigazgató, de ő az első igazi mecénás, aki érdemben támogat minket. Őszintén remélem, hogy felvirágzik a mecenatúra, mások is áldoznak majd a könyvekre, a könyvtárakra.
- "Kellemes meglepetés volt, amikor megkeresett, hogy a kerületre gondol és a helyi könyvtárra, arra, hogy több millió forinttal támogatná. Örömmel álltunk egy ilyen kezdeményezés mellé. Sok ilyen vállalkozó kellene, aki nem feledkezik meg arról, hol született, hol nevelkedett" - mondta Horváth Tamás XVII. kerületi polgármester. Mint megtudtuk, a tősgyökeres Rákos menti vállalkozó nem a vállalkozásán keresztül, hanem a leadózott forintjaiból adakozott, mondhatni zsebből fizetett, ami máskülönben is párját ritkítja.
- Szívemnek kedves hely ez. Gyerekként rengeteg időt, egész nyarakat töltöttem ebben a rákoscsabai könyvtárban, faltam a könyveket. Mivel egy tagsági kártyával csak három könyvet lehetett kikölcsönözni, beírattam az egész családomat, és így egyszerre tucatnyi kötetet vihettem haza. Örülök, hogy most támogathatom a könyvtárat, és bízok benne, hogy sokan követnek, a példa ragadós lesz - mondta Süllős Gyula.

Az adomány szabad felhasználású, a rákoscsabai könyvtár vezetője, Fodor Krisztina elárulta, hogy könyveket vesznek, rendezvényeket szerveznek belőle.

Megjelent az IFLA "Új távlatok az MI és a könyvtárak kapcsolatában" kötete (De Gruyter, 2025), ami a címéből is láthatóan a mesterséges intelligencia, a digitális infrastruktúrák és a könyvtári szolgáltatások metszéspontjával foglalkozik. A kötet az IFLA AI SIG Satellite Conference és az IFLA Information Technology Section közreműködésével készült. A téma valamennyi könyvtártípus szakembereinek szól.

A közel 400 oldalas, ingyenesen elérhető mű négy nagyobb fejezeti egységen belül 23 tanulmánnyal foglalkozik az MI adta lehetőségekkel és kihívásokkal.
1. Jelenlegi MI-irányvonalak a könyvtárakban
2. A mesterséges intelligencia használatának következményei a könyvtárakra és oktatásra
3. Projektek a gépi tanulás és a természetes nyelvi feldolgozás területén
4. MI a könyvtári szolgáltatásokban.

Ebből is tapasztalható, hogy az IFLA komolyan gondolja az MI hatását a könyvtári szolgáltatásokra. A kiadvány elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt vizsgálja az MI-könyvtári paradigmák fejlődését. Olvashatók jelenlegi megvalósítások, jövőbeli lehetőségek, etikai és átláthatósági kérdések, torzítások következményei. A referátum sorozatban néhány tanulmányt kiemelünk referátum formájában.

A kötet innen elérhető teljes terjedelmében, ingyenesen: link (folyt. köv.) (ref.: Habók Lilla)

A legaktívabb 15 év alatti olvasók ünnepélyes értékelésével nyitották meg február 4-én a régi-új helyén az Ipolysági Városi Könyvtárat. A költözködés mellett több újdonsággal is várja a könyvbarátokat az intézmény. Kedden délután újra ifjú olvasókkal telt meg a könyvtár régi épületének terme, amikor is "kiértékelték" az előző év legaktívabb olvasóit. Mint Pleva Beáta, az intézmény vezetője az eseményen elmondta, három korosztályban értékelték ki az olvasókat. A 0-6, 7-11 és 12-15 éves korosztályban hirdettek eredményt. A korosztályonkénti első három helyezett könyvjutalomban részesült. A legaktívabb olvasók mindamellett a vándortrófeát is hazavihették.

A könyvtár felső szintjén közösségi tereket alakítottak ki, ahol zajlott az aktív olvasók "kiértékelése" is. Ezt a közösségi teret nem csupán a könyvtár használhatja majd, hanem a városban működő egyéb civil szervezetek rendezvényeinek is helyet fog adni.

Az intézmény a könyvkölcsönzés, a könyvbemutatók és előadások mellett számos rendezvénnyel fogja várni a város és környékének apraját-nagyját.
Minden évben megszervezik a legkisebbek olvasóvá avatását link , a nyári időszakban pedig számos programmal színesített családi napok keretében mutatják be a könyvtárat.
Mindamellett az idén több újdonsággal is készülnek.

Na, most akkor örüljünk, vagy sírjunk...? A Speechify mobiltelefonos alkalmazásával elég csak "ránézni" az adott könyvre, és már kezdi is felolvasni. Papírról, pdf-ről, weboldalról, magyarul is. 3 napos ingyenes próbaverziót kínál. Segíti a diszlexiásokat, de vajon az egyábként jól olvasók agysejtjeinek számát hogyan befolyásolja? (MG)

A Speechify Chrome-bővítmény, mobil és asztali alkalmazás, amely számítógép által generált szövegből beszédre hangosan olvas fel szöveget.

Az alkalmazás optikai karakterfelismerő technológiát is használ a fizikai könyvek vagy nyomtatott szövegek hanganyaggá alakításához, amelyet saját vagy egy híresség hangján játszhat le. Az alkalmazás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy fényképeket készítsenek a szövegről, majd felolvassák azt.

A Speechify-t Cliff Weitzman, a Brown Egyetem diszlexiás főiskolai hallgatója alapította, aki maga készítette el az eszköz első verzióját, hogy lépést tartson az órai olvasmányaival. A kutatások kimutatták, hogy a Speechify-t használó diszlexiás tanulók jobb szövegértési eredményeket értek el, mint a hagyományos eszközöket használó tanulók.

Tanulmányt készítettek a Microsoft és a Carnegie Mellon Egyetem kutatói, melynek egyik következtetése szerint - bár a Generatív MI eszközök (ChatGPT, CoPilot, és társai) használata növelheti a dolgozói hatékonyságot -, egyben veszélyt is jelent, mivel visszafogja a kritikus gondolkodást a munka során. Így függőség alakulhat ki ezen eszközöktől, és összességében ronthatja a problémamegoldó képességeinket, vagyis szó szerint elbutulhatunk tőlük.

A tanulmány önbevallásos alapon, 319 ún. "knowledge worker", vagyis tudásmunkás részvételével készült. Ezek olyan munkavállalók, akik munkájának fő összetevői a felhalmozott tudás, és annak alkalmazása, vagyis a gondolkodás.
Ilyenek pl.: informatikusok, mérnökök, orvosok, gyógyszerészek, tudósok, jogászok, szerkesztők, stb. A résztvevők túlnyomó többsége 44 éves vagy az alatti, nagyjából fele-fele arányban férfiak és nők, és egy héten legalább egyszer használtak a munkájuk során Generatív MI eszközöket.

A kutatók azt vizsgálták, hogy a résztvevők:
1. Mikor és hogyan érzékelik, hogy kritikusan gondolkodnak a Generatív MI eszközök használata során?
2. Mikor, miért, és hogyan hat erre az érzékelésre az eszköz használata?

Kérdőívre válaszolva a résztvevők konkrét példákon keresztül leírták, hogy a munkájuk során pontosan hogyan használják a Generatív MI eszközöket: milyen célt próbáltak elérni, melyik eszközzel, és pontosan hogyan. Mennyiben és hogyan gondolkodott helyettük a gép, illetve amikor ők gondolkodtak akkor a munka melyik fázisában, és hogyan.

A kapott 936 konkrét példából kiderült, hogy a generatív MI felhasználása közben elsősorban az eredmények ellenőrzése során gondolkodnak kritikusan az eszköz felhasználói, és minél inkább bíznak az eszközben annál kevésbé gondolkodnak kritikusan. Információgyűjtés helyett inkább az információ ellenőrzésére helyeződik a hangsúly, és a problémamegoldás helyett arra, hogy az MI válaszait felhasználják. (ref.: Kis-Ádám László)

Tanulságnak tűnik, hogy tényleg itt az ideje az újabb és újabb technológiákat biztonságosan megtanulni és felelősen használni;
- hogy ne veszítsük el az önálló gondolkodás képességét, és ne függjünk teljesen a technológiától első körben mindig érdemes a fejünket használni, a technológiát pedig nem a gondolkodás és/vagy más készség használata helyett, hanem azt segítve használjuk;
- a kérdéseink megválaszolása helyett pedig használjuk a technológiát a zavaros óriási információ tengerben navigáláshoz, információgyűjtésre, de a megtalált információt mi értékeljük ki a gép helyett, amennyiben ez az adott feladat során lehetséges. (Kis-Ádám László)

A Political Capital tavaly decemberben közölt egy összehasonlító kutatást, amely közép-európai országokban (Magyarország mellett Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában) vizsgálta, hogy mennyire fogékonyak az emberek az összeesküvés-elméletekre és a dezinformációra, azaz a szándékos megtévesztés céljából terjesztett, félrevezető információra.

A kutatás szerint Magyarország lakossága kiemelkedően fogékony az álhírekre és az összeesküvés-elméletekre, míg a cseh és a szlovák társadalmak ellenállóbbak a dezinformációval szemben. Mi lehet az oka az egyes országok közötti eltéréseknek? Milyen szerepet játszanak ebben a történelmi hagyományok, a társadalom megosztottsága, vagy épp a politikai hovatartozás? A Lakmusz podcastjában erről beszélgetünk Krekó Péter szociálpszichológussal, a Political Capital ügyvezető igazgatójával, és Molnár Csabával, a Political Capital kutatójával.

21'-től: - Ha egy vélekedéssel szemben nincsen állítás - pl. a politikai paletta másik oldaláról -, akkor ez válik "alapigazsággá". Ezek különösen jól működnek egy alapvetően bizonytalan és mindennel szemben szkeptikus magyar társadalomban. Tényrelativizmus: az emberek kevésbé hisznek a tények, az objektív valóság létezésében. A magyarok 60%-a nem hisz abban, hogy a valóság megismerhető, hogy léteznek objektív tények. Inkább abban hisznek, hogy csak vélemények vannak. Más régiós országok sem állnak ebben sokkal jobban, mint mi. Egyik dezinformációs cél éppen ez az összezavarás: nagyon sok különféle narratívát tesznek az emberek elé, mellyel elérik: ha esetleg valós állítást is látunk, abban se leszünk biztosak. Kelet- és Dél-Európában nagyon erős a médiával kapocslatos bizalmatlanság, ami erős táptalaja a tényrelativizmusnak. Az emberek ugyan követik a híreket, de azt mondják, hogy nem hiszik el őket. Megpróbálják odalátni, hogy valójában mi is történhet. E tudásvákuumot tudják nagyon jól kitölteni az összeesküvés-elméletek - melyet a tényrelativizmus erősít fel. Az összeesküvés-elméleti hit jó táptalajt ad az álhíreknek, mivel át tudják vágni a gordiuszi csomót. Ha megrendül az alapvető tények létezésében való hit, akkor nagyon nehéz olyat közölni, ami bármit változtathat véleményükön. Alapérzet a legtöbb válaszadónál, hogy dzsungelben vagyunk, mindenki küzd a túlélésért, ezért éppen érthető a cinikus-bizalmatlan attitűd.

HVG: A Spindiktátorok című könyv sok sztorival írja le az önkény új formáját. Mi a tudományos alapja Szergej Gurijev és Daniel Treisman elméletének? [Spindiktátor: a kommunikációs hatalom birtokában a hírt/szavakat pozitív megjelenésükig csűrő-csavaró személy. - szerk.]
Rosta Miklós, a Corvinus Egyetem tanszékvezetője: A két szerző eredetileg információs autokratákról írt, tanulmányaikat a világ vezető közgazdasági folyóirataiban publikálták. A fő állításuk az, hogy az újfajta diktatúrák legfőbb törekvése a társadalom tömegeinek manipulálása, miközben buborékba zárják azokat, akikre az eszközeik nem hatnak. Vagyis az értelmiséget elszigetelik, hogy ne tudjon kommunikálni a felsőoktatásban nem részesült tömegekkel. Ez a stratégia működőképesnek bizonyult. Miközben a társadalom szélesebb rétegei csak manipulatív, erősen megszűrt információhoz juthatnak, az értelmiség számára fennmaradhatnak a kritikus sajtótermékek, ezekben egymás közt ki is engedhetik a gőzt. Azt viszont büntetik, ha a társadalom szélesebb rétegeihez próbálnak szólni.

HVG: Meglepő, hogy az információs autokráciák fejlődésére milyen kevéssé van hatással a kommunikációs csatornák forradalmi változása.
RM: Valóban fontosabb kérdés, hogy hol alakulnak ki ezek: ott, ahol hosszú távon sosem működtek liberális demokráciák. Annál egyszerűbb az építkezés, minél kevésbé történt meg a feudalizmus leváltása modern kapitalizmusra. Általában nem liberális demokráciák alakulnak át spindiktatúrákká, hanem félelemre épülő rendszerek kezdik adaptálni a manipuláció eszközeit. (Egy éve írtuk.)

A polgárságot nem kizárólag a jövedelem alapján lehet körülírni: ez az a réteg, amelynek fogyasztási szokásai mintaadónak számítanak egy polgári társadalomban, s nagyon fontos jellemzője a kultúrafogyasztás, a társadalmi és civil aktivitás is. Azaz olyan állampolgári erények birtokában van, amelyek egy társadalom kiegyensúlyozott működéséhez szükségesek. Az persze már G. Fodor Gábor elszólásából is tudható, hogy Orbánék esetében a polgárosodás hangoztatása csak politikai termék volt - ez meg is látszik az ország mai állapotán.

A foglalkoztatottak negyven százaléka ipari munkás vagy szakképzetlen munkaerő - közülük kevesen lesznek majd a jövendő erős magyar középosztály tagjai. A kormány nem a magas hozzáadott értékű iparágakban fejlesztett, még az oktatást is a "munkaalapú társadalom" ideológiájához próbálja idomítani. A tanulók szakképzés felé terelése, a gimnáziumi oktatás leértékelése, a diplomások körének évek óta tartó szűkítése szinte kizárja a középosztály - bővített - "újratermelését". A 25-34 évesek között a diplomások aránya újra beesett 30 százalék alá, a teljes népességben pedig nem éri el a 20 százalékot. A felsőfokú végzettségű fiatalok tekintélyes hányada már külföldön dolgozik, él a családjával.

Az európai országokban az értelmiség természetes módon a középosztály része, Magyarországon viszont anyagilag annyira kivéreztetett, hogy jó részük a napi létfenntartásért küzd. Gyengeségüket az is szemléletesen mutatja, hogy nem igazán képesek eltartani a kormány által kivéreztetett független kulturális intézményeket.