23 éve csináljuk; tehát nem fellángolás. Önkéntes munkával, saját pénztárcából. Bízva abban, hogy a közreadott hírek felhasználásával közvetetten hozzá tudunk járulni a könyvtárhasználók életminőségének javításához. Ami jogos büszkeséggel és szakmai tartással ajándékozhatja meg a könyvtárosokat.

Néhány számadat a 30.000 hír mellé: eddig 1253 szavazást adtunk közre, 1200 körüli KIT Hírlevél-olvasó, évente 110 körül ajánlanak olvasóink KIT-híreket a felületünkön, a képgalériákhoz 4652 db hazai és külföldi könyvtári saját fotó áll rendelkezésünkre, Japántól Dél-Afrikán keresztül Sepsiszentgyörgyig.

Eddig 18 önkéntes dolgozott a KIT-en; jelenleg 5 fő. Büszkeség őket megszólaltatni :)

Habók Lilla 2017-től lektorál a lapnak: "Bár informatikus-könyvtárosként végeztem, végül az informatika felé sodort az élet, de továbbra is érdekel, mi történik a könyvtárakkal. A KIT munkájának támogatásával hozzájárulhatok ahhoz, hogy a szakma legfrissebb hírei minél többekhez eljussanak - és közben én is naprakész maradhatok."

Szabó Eszter, aki 2021 óra referál több nyelvből a KIT-nek: -"A napi könyvtári munkák, ügyeletek mellett mindig kevés volt az idő a külföldi szakcikkek olvasására - a nyugdíj mellett már valamivel több. Messzire is jutottam: kezdem felfedezni Amerikát (legalább virtuálisan) :-)"

Stumpfné Oláh Etelka 2023-től irtja a KIT elgépeléseit, kuszaságait: - "35 évig dolgoztam könyvtárosként, a nyelvi lektorálás ("más szemében a szálkát is meglátom" :) ) meg szinte gyerekkoromtól mániám, amire az alkalmazott nyelvészet szak elvégzése csak ráerősített. Szeretem csinálni és így a könyvtáros szakma híreit is könnyebben követhetem."

Vincze Éva Anett szintén lektor, 2023-tól. - "A KIT-et informatikus könyvtáros egyetemista koromtól már sok éve olvastam, és amikor Gábor lektort keresett, reménykedve küldtem el a CV-met.
A közös munka során rengeteget tanultam, de nem eleget. Etelkával együttműködve vizsgálunk át minden egyes publikációt. Muszáj Habók Lilla és Szabó Eszter írásait is megemlítenem, akik magas presztízsű forrásokból figyelemre méltó, aktuális témákat elemző cikkeket közölnek, és számomra mindig öröm a munkájukkal találkozni.
Számomra azért öröm és büszkeség a KIT-munka, mert értékes emberekkel vagyok kapcsolatban, amikor napjaink szociokulturális kéréseivel, problémáival, és az azokra adható válaszokkal foglalkozó cikkek, tudományos igényű tanulmányokat rendszerezhetek, miközben a világnézetemet, ismereteimet egyaránt gazdagíthatom."

Szerkesztőként összefoglalva: köszönet az önkénteseknek és az olvasóknak! :) - Mikulás Gábor

Baróthy Zoltán kétszer öt évet dolgozott a Széchényi Könyvtárban: 2000-2005 között a Kézirattárban, 2014-2018 között több különböző részlegen: a Kézirattárban, a Gyarapítási és a Tájékoztató Osztályon, valamint vezetett látogatói csoportokat is.
Regénye pedig, az Utolsó napok nemrégiben jelent meg, melyben hangsúlyosan visszaköszönnek könyvtárosi tapasztalatai.
Ezekről itt közöltünk hírt: link . Ebben több izgalmas kérdést vetett fel a regénybeli, várban elhelyezkedő "Nemzeti Nagykönyvtár" kapcsán.
Nézzük őket sorjában:

Félhomályos könyvtári folyosókon nemritkán hangzik el, amit te is említesz: "a könyvtáros legnagyobb ellensége az olvasó". Hogyan érdemes e kijelentést értelmezni: valós attitűdnek, szarkazmusnak, polémiának vagy valami egészen másnak?

Baróthy Zoltán:
- Előrebocsátom, hogy én itt elsősorban mint író - vagyis kizárólag a saját élményei alapján beszélő, és a saját élményeivel is sokat játszó, szóval ha úgy tetszik, "felelőtlen" megszólaló - szeretnék nyilatkozni. Emellett abban a nagy-nagy könyvtárban is már régebben dolgoztam.
Az idézett mondat mint mondat tetszett meg, amikor először hallottam. Hogy milyen valóságtartalom rejlik mögötte? Én úgy láttam, hogy igen, vannak, akiknek a munkamoráljára érvényes, akik, ha tehetik, bújkálnak az olvasók elől. Ám ugyanannyian vannak, akik - bármiféle ügyfélszolgálatról, ügyféligény teljesítéséről van szó -, már-már az önsanyargatásig lelkiismeretesek és segítőkészek. Akik "élik" a köz szolgálatát. Tehát erre a megjegyzésre is igaznak érzem, hogy az emberi sokféleség, az attitűdök változatossága van jelen (vagy volt, amikor én ott dolgoztam) az ország legnagyobb könyvtárában is.
Egy színes, ezerféle karaktert felvonultató közegre emlékszem vissza, íróként talán ezért is volt olyan élvezetes hozzányúlni a helyhez, és játszani a személyiségjegyekkel, legyen szó akár könyvtári dolgozóról, akár olvasóról.

Amit még hozzá tudok tenni, az ugyancsak szubjektív és publicisztikai szintű: fel lehet tenni a kérdést, hogy az ágazatot sújtó alulfinanszírozottság nem okoz-e hasonló tendenciát, mint a tanári pályán, vagyis hogy egy könyvtárban (ahogy sajnos sok iskolában) is már csak azok maradnak, akik piacképesebb kompetenciák híján vannak. Itt kezdődik az olvasókhoz való viszony polemikus része, csodálkozhatunk-e, ha alkalmatlan, fásult, sőt a virágzó őrület jeleit mutató emberek bukkannak fel az olvasókkal szemben, a pult túloldalán? És őket, mint embereket megítélhetjük-e?
Itt is érvényesnek gondolom ugyanakkor, amit korábban mondtam: minden olvasók elől bujdosóra jut egy elhivatott, szakmáját szerető és ezért a végsőkig kitartó, számomra végtelenül tiszteletre méltó dolgozó. De a közhangulat - amennyire tudom - azóta is pocsék, és hogy van-e fluktuáció, látható-e a közgyűjtemények társadalmának elöregedése és kiégése, arra a válaszom: eleven és fájó emlékeim szerint igen.

Orvosi szempontból egészséges, de speciális élethelyzetű olvasóink nem szokásos viselkedésjegyeket és szokásokat mutatnak, akikkel bármely oktatási intézményben, településen és orvosi körzetben találkozhatunk. A nem bináris nemi identitás nem vizsgált kutatási szakterület az orvos-, társadalom- és pszichológia-tudományokban, éppen ezért általános információhiány jellemzi a mindennapi ismereteinket a nem bináris személyek és fiatalok létezéséről, egészségét és megbirkózását segítő erőforrásokról.

Lee Badgett kutatásai szerint a szexuális kisebbségek társadalmi elfogadásában tett minden előrelépés a reál GDP egy főre jutó összegét közel 2000 dollárral emeli, ennélfogva informálásuk és könyvtári/információs integrálásuk nem mellékes feladat. A könyvtárosok tehát nem mentesülnek az egyenlő információ-ellátási kötelezettség elvárásai alól, hiszen ezt az etikai kódex is rögzíti.
Ennek az információs vákuumnak a csökkentéséhez kíván hozzájárulni egy orvostudományi publikáció: az Orvosi Hetilap 2025/6.számban megjelent A nem bináris nemi identitás orvosi megítélésének szakirodalmi áttekintése című összefoglaló tanulmány nem csak orvosi, hanem oktatói, nevelői, szülői, kötődési és kommunikációs, valamint diszkrimináció-csökkentő (öngyilkosság-megelőzési) aspektusokból is megvilágítja a témát.

Kapcsolódó: ezúton is kérjük, töltsék ki az alábbi linken elérhető Felmérés az LMBTQ könyvtári erőforrásokról és szolgáltatásokról című kérdőívünket ezen a linken: link

A Harvard Law School Library Innovation Lab (LIL) egy könyvtárosokból, technológusokból és jogászokból álló csapata létrehozott és elérhetővé tett egy nyilvános adattárat. Ebbe letölti és hitelesíti az olyan nyilvános kormányzati adatok másolatait, amelyek elveszhetnek. A projekt összegyűjti a data.gov, a szövetségi GitHub letétkezelők és a PubMed által nyomon követett adatkészletek jelentős részét - értékes információkat szolgáltatva a kutatók, tudósok és döntéshozók számára. Amikor a nyilvános oldal február 6-án elindult, az adattároló 16 terabájtnyi metaadatot és elsődleges tartalmat gyűjtött össze a data.gov oldalon elérhető több mint 300 000 adatkészlethez.

Donald Trump jelenlegi elnöki ciklusának első 10 napjában több mint 2000 adatkészlet tűnt el a data.gov webhelyről, amely az Egyesült Államok legnagyobb tárháza. És bár ez nem feltétlenül az új adminisztráció szándékos eltávolításának az eredménye - bizonyos adatvesztések lehetnek a technológiaváltás vagy a kapcsolati problémák áldozatai -, a kormányzati adatok felfedezhető formátumban való megőrzésének szükségessége kritikus, különösen annak fényében, hogy Trump első mandátuma alatt nagy mennyiségű éghajlatváltozási adatot töröltek, valamint a közelmúltban számos végrehajtói utasítás és követelés volt, hogy módosítsák az ügynökségek nyelvezetét a környezeti és sokszínűségi kérdésekkel kapcsolatban.

Számos szervezet már évek óta rögzíti az online kormányzati információkat az elnöki adminisztráció átállása előtt. Az End of Term (EOT) Web Archive például 2008 óta készít feljegyzéseket a kormányzati webhelyekről az elnöki adminisztráció változásai előtt és után. Az Internet Archívum támogatja az EOT archiválást a Wayback Machine gyűjtemény részeként, amely több mint 25 éve működik. Az Environmental Data Governance Institute (EDGI), egy 2016-ban megalakult, több tudományágat átfogó kutatói együttműködés dokumentálja és elemzi a környezeti adatok és irányítási gyakorlatok változásait. (Az adatmegőrzési munkák részletes listája a Data Rescue Project Current Efforts oldalon található.)

Kapcsolódó: Tűnnek el az olyan "túl woke" kifejezések az amerikai kormány felületeiről, mint az egyenlőség, befogadás vagy LMBTQ link

A hangos, együtt olvasás hónapja zajlott a Szilágy Megyei Könyvtárban. Most februárban a zilahi intézmény már több mint 150 olyan tevékenységet tartott, amelyek az olvasás fontosságára hívták fel a fiatalok és az idősebbek figyelmét. Az Együtt olvasás napjának ötlete 2010-ben született meg New Yorkban, egy helyi tanárnő kezdeményezésére, mondván, kell egy olyan nap, február első szerdája, amikor hangosan együtt olvashatnak az emberek. Az elmúlt években több mint 170 ország csatlakozott a mozgalomhoz, Románia 2017-ben, Szilágy megye 2018-ban.

- Első alkalommal kevés gyerek, résztvevőnk volt, de az évek folyamán egyre többen jöttek, és támogatták a projektet. Már ott tartunk, hogy nemcsak egy napot, hanem az egész hónapot ennek a rendezvénynek a jegyében tartjuk. Reklámozzuk az olvasást, különböző programokkal becsalogatjuk a diákokat, gyerekeket, hogy felhívjuk a figyelmet az olvasás jelentőségére. Mindezidáig már több mint ötven csoport, osztály vett részt ezeken a rendezvényeken, az óvodásoktól a középiskolás diákokig. - mondta Szőllősi Ingrid zilahi könyvtáros.
Tavaly februárban a látogatók száma meghaladta a kilencezret, 56 tevékenységet szerveztek, amelyen több mint 1600-an vettek részt, és összesen 15 202 könyvet kölcsönöztek.
A kezdeményezés célja, hogy számos gyereket, fiatalt, felnőttet ösztönözzenek az olvasásra, a hangos olvasásra, mert a fiatalok egyre kevesebbet olvasnak.

"Románia uniós szinten utolsó helyen áll a könyvvásárlás és az olvasás tekintetében, ami azt jelenti, hogy országos szinten az emberek csupán hat százaléka olvas vagy vásárol könyvet, ami nagyon szomorú adat. Mi amennyiben lehet, ezen szeretnénk javítani" - mondta a könyvtáros, hozzátéve, lényeges az olvasás, mert általa empatikusabbá válik a gyerek, fejleszti beszédét, bővül a szókincse, és jobban tud alkalmazkodni a körülötte levő világhoz. "Amikor ellátogatnak hozzánk, hangsúlyozzuk, hogy olyan történetekkel, mesékkel nőjenek fel, amelyek a későbbiekben gazdagabbá teszik őket, akár érzelmeikben, akár sikerekben, és fontos, hogy olyan élményekkel gazdagodjanak itt, a könyvtárban, amelyeknek később hasznát veszik akár a középiskolában, akár az egyetemi évek alatt" - tette hozzá Szőllősi Ingrid.

Április 23-ára sztrájkot hirdetett a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálati dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). Közleményükben azt írják: "Elég volt a kormányzati mellébeszélésből, hogy átlagban nettó 500 ezer forintot kapnak a köz szolgálatában dolgozók. Ez egy hazugság! A miniszterek, államtitkárok igen, a többszörösét is, de aki ügyintézőként, kormánytisztviselőként dolgozik például egy kormányablakban-, földhivatalban, vagy minisztériumi országos főhatóságnál-, illetve köztisztviselőként a helyi önkormányzati hivatalban, annak felkopik az álla."

Emlékeztetnek, hogy Orbán Viktor fizetése március 1-től 7,1 millió forintra nőtt, ahogy a parlamenti képviselők fizetése is automatikusan nő. "Akkor a kormány akaratából a munkavállaló kormánytisztviselők bére miért nem emelkedik automatikusan? Miért nem nő automatikusan az önkormányzati köztisztviselők keresete?" A szakszervezet követeli, hogy az állam és helyi önkormányzatok alkalmazásában dolgozók bére is automatikusan emelkedjen és kövesse az inflációt, mint Orbán Viktoré.

"A sajátjáról tud dönteni, a kormányát kiszolgáló kisemberekéről miért nem? Ha az Ő fizetésére van pénz a költségvetésben, akkor miért hivatkozik a gazdaság állapotára, háborús vészhelyzetre állandóan, mikor a köz szolgálatában élők megélhetéséről van szó? 7,1 millió forintból havonta bárki meg tud élni ma Magyarországon, de 250-300 ezer forintból lehetetlen" - írják, hozzátéve, hogy az MKKSZ a rendhagyó sztrájkban segíti a dolgozókat.

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
7 (13%) - Nincs távmunkában végezhető része a feladataimnak
38 (69%) - Igen, de könyvtárunkban nem engedik
10 (18%) - Igen, részben ilyenben is dolgozom.

Eszerint a válaszadóknak majd' 70%-a szeretné a távmunkát, és feltehetően elvileg lehetséges is. A kérdés a részbeni távmunkára vonatkozott, tehát alapból egyfajta rugalmasságot feltételez a munkaszervezésben. A KIT eddigi közlései link alapján úgy tűnik, hogy a hazai könyvtári munkaadók jellemzően tartanak a felmérések szerint nagyobb termelékenységgel és munkavállalói elégedettséggel járó távmunkától. Ráadásul a munkavállalók nem először fejezik ki vonatkozó kívánságukat, ld. pl.: link . Úgy tűnik tehát, hogy a távmunka a hazai könyvtárak teljesítménynövekedésének egyfajta kihasználatlan tartaléka lehet. A diagramot ld.: link . (MG)

Vegyes kép mutatkozik az amerikai könyvtárak 2024-es költségvetésében: a Library Journal közel 300 könyvtárat elérő kérdőíves felmérése szerint. Egyes könyvtárak több, mások kevesebb támogatást kaptak a korábbi időszakhoz képest, sőt megszüntetéssel fenyegető döntések is születtek.
Főbb megállapítások:
- Állami támogatás csökkenése: 2024-ben az állami források 9,2%-kal csökkentek, és a helyi támogatások is csupán 0,7%-kal emelkedtek, ami a legkisebb növekedés 2015 óta.
- Könyvtári szavazások sikeressége csökkent: A 2024-es választásokon a közkönyvtárak finanszírozását támogató kezdeményezések csupán 80%-os sikert értek el (az elmúlt évtizedben 90% volt az átlag). (Megj.: Az USA-ban sok közkönyvtárat helyi adókból és szavazással jóváhagyott költségvetésekből finanszíroznak. Azaz: kevesebben támogatják a könyvtárakat.)
- Növekvő működési költségek: ezek átlagosan 3,5%-kal nőttek, ami kb. fele a 2023-as 7,9%-os növekedésnek.
- Több bér, több leépítés: a személyi kiadások 6%-kal nőttek, de sok helyen létszámleépítések voltak szükségesek, hogy a költségvetés egyensúlyban maradjon.
- Költségvetési átrendeződés a gyűjteményekben: Bár 60% számít a kölcsönzések növekedésére, a beszerzésre fordított összeg 4,3%-kal csökkent. Nőtt viszont a digitális tartalmak aránya: ezekre a beszerzés költségeinek 28%-át fordítják.
- Technológiai beruházások: az informatikai kiadások 15%-kal emelkedtek, főként az integrált könyvtári rendszerek, laptopok, 3D-s nyomtatók és az önkiszolgáló eszközök beszerzésére.

Kihívások és stratégiák
- Külső forrásokra támaszkodás: az állami és szövetségi támogatások csökkenésével a könyvtárak egyre inkább pályázatokra és adományokra támaszkodnak.
- Közbenjárás és lobbizás: az érdekképviseletre és jogszabályi befolyásolásra fordított kiadások 7%-ról 12%-ra nőttek 2024-ben.
- Nyitvatartási idők növekedése: az átlagos heti nyitva tartás elérte az 54,3 órát, ami a legmagasabb szint 2017 óta.

A legnagyobb kihívás tehát a bizonytalan finanszírozás és a politikai környezet változása, miközben az igények és elvárások folyamatosan nőnek. (ref.: Habók Lilla)

A KTE könyvtári szóvicceiből már a 8-9. részek is megjelentek. A "Melyik étel az etikus emberek kedvence?" című a hivatkozást, az etikus forráshasználatot ösztönzi és az ahhoz szükséges alapokat is megadja, vagyis segít kifőzni. Egyszerű üzenet, melyhez a rövid videós műfaj csak egyszerű kifejtést tesz lehetővé. Hivatkozási stílust mutat, és csak az önálló művekre, de a hivatkozás szépségeinek részleteit már a könyvtárosoktól érdemes megkérdezni. Ez az explicit tanács már csak a megjegyzésben kaphatott helyet.

Az eheti szóvicc pedig már a dokumentumtipológia rejtelmeiben segít eligazodni. Ez sem használja a könyvtár szót, cserébe a lomtárat igen. Ebből kiindulva azt a kontrasztot használja ki és teszi a vicc forrásává, hogy egy betűrendes kézikönyvben rend van, ami nagy segítség a megismerés során. Ez a rend, a struktúra a kézikönyvek és a könyvtárak nagy előnye, amit érdemes hangsúlyozni.

Az algoritmus kifürkészhetetlen útvesztőiben ez a két rövid videó a korábbi visszaesés után újra hozta az 500-as nézettséget: link és link .

Etterbeek kerületnek adományozott egy örökös egy beépített területen álló villát, a hozzá tartozó parkkal. Az önkormányzat az utóbbiból közkönyvtárat alakított ki. A kibővítés során törekedtek a régi hangulat megőrzésére, így ma is jól látható patinás lépcső, az art deco kandalló, a középkori ihletésű zsalugáterek, az emeleti télikert és más kedves részletek. A könyvtári bútorok modernek. A tavas park az épület körül nyilvános, de kerítéssel védett.

Nem mondható, hogy az egykori villa minden szempontból ideális egy modern könyvtár épületének. Ugyanakkor a brüsszeliek a Brüsszeli Könyvtárak link sok fiókkönyvtárból választhatják ki, melyiknek hangulata áll hozzájuk közelebb. - A vonatkozó fotókat ld.: link . (MG)

A tanulók évek óta ingyen használhatják a könyvtárakat, de egyre gyakrabban kínálnak ingyenes tagságot a 18 éven felülieknek is Hollandiában. Két éve már csaknem ötödük kínált ilyen tagságot, és ez a szám mára megduplázódott. Gyakran 27 évre tolják ki a határt, de van példa, hogy 23, 24, sőt 30 évre. "Egyes esetekben ez a fiataloknak szóló tagság például évi 12 vagy 20 kölcsönzésre korlátozódik" - mondja az adatokat összegyűjtő Mark Deckers kutató és könyvtáros. - Aki többet akar, annak teljes tagsági díjat kell fizetnie. Szerinte a könyvtárak azt akarják elérni, hogy "igazából még mindenki ingyenesen használhatja a közkönyvtárat, aki még tanul vagy éppen most fejezte be a tanulmányait".

- Spijkenisse közkönyvtárának tapasztalata: "2018-ban indultunk ingyenes alap-előfizetéssel 18 és 30 év közöttiek számára. Ezt hamarosan 65 évre szeretnénk kiterjeszteni" - mondja Victor Thissen igazgató. Itt is van egy korlátozás: az ilyen ingyenes előfizetéssel rendelkező tagok évente csak öt könyvet kölcsönözhetnek ki. "Láttuk, hogy sok fiatal éppen 18 éves kora előtt hagyta ott könyvtárunkat. Nem tudták vagy nem akarták kifizetni azt a tíz vagy húsz eurót évente. Végül leiratkoztak. Nos, próbáld meg visszaszerezni őket. 5700 plusz tagunk van a 30 év alatti kategóriában. Ez óriási szám. Hogy magunkhoz kössük őket, filmvetítéseket, tanfolyamokat, előadásokat szervezünk".

- Twente könyvtárának munkatársa szerint a 18 év feletti fiatalok csoportját fontos megszólítani, ugyanis gyenge az olvasási készségük motivációjuk. E küszöböt próbálják csökkenteni a 18-27 éves korosztály számára kínált ingyenességgel.
- Az arnhemi Rozet Könyvtárban az önkormányzat külön alapot biztosít a 18 és 24 év közöttiek ingyenes tagságának térítésére. A könyvtár külön kampányba kezdett a fiatalok megszólítása érdekében. A siker egyértelmű: "A kampány végére a 18-24 évesek kategóriában a taglétszám már 50%-kal nőtt a tavalyi évhez képest."

Deckers: "Elégedett vagyok a könyvtárakkal, amelyek lépéseket tesznek. Kikísérleteznek, hogy hogyan növelhető leginkább a könyvtár hozzáférhetősége." (ref.: MG)

Ira Wells tapasztalata szerint terjed a kanadai könyvtilalom. Úgy látja: a könyvbetiltás csendes, de rendszerszintű kérdéssé vált. Gyermekei általános iskolájának igazgatója pl. egy iskolai könyvtári audit alkalmából azt kérte, hogy távolítsa el a könyvtárból a túlzottan eurocentrikusnak, férfiasnak vagy heteronormatívnak ítélt "régi könyveket". Szerinte ez az eset is az irodalom erkölcsi értékéről szóló szélesebb társadalmi vitákat tükrözi, mint ahogy az is, hogy pl. az egyetemeken, ha hirtelen egy vitatott klasszikus bukkan fel a tananyagban, visszavonják vagy elferdítve adják ki a műveit, szerzőket törléssel fenyegetnek stb. Ezek a jelenségek mind beleillenek abba, amit Wells új "cenzori konszenzus" névvel illet. E szerint a könyveknek a könyveknek erkölcsi értékük bizonyításával kell igazolniuk a létezésüket.

Régóta gond (Kanadában is) a botrányba keveredett emberek művészetének kezelése, pl. a botrányba keveredett kanadai Nobel-díjas, Alice Munro műveiről az olvasók kürtölték széjjel, hogy azokat törölték a polcokról. A küzdelem hiánya (az értékekért) feltűnő volt azok körében, akik úgy döntöttek, hogy Munro munkája mostantól szemét.

Kanada és az USA könyvtilalmi helyzetének összevetéséből kiderül, hogy "Növekszik a könyvtilalmak száma az állami iskolákban" - így szólt a New York Times 2024. áprilisi vezércikke. A tilalmak száma évről évre megduplázódik link . A könyvtári könyvbetiltások 82-97%-át nem jelentik be az amerikai könyvtáros egyesület (ALA) becslése szerint. Az új cenzori konszenzus olyan különleges érdekcsoportokon keresztül működik, mint pl. az iskolaszékek (intézményen belül), vagy a szülői csoportosulások (intézményen kívül). Utóbbiak azt állítják magukról, hogy az "LMBTQ-indoktrinációtól" védik a gyerekeket, holott ártanak azzal, hogy az érintettek majd nem találják meg a számukra nélkülözhetetlen könyveket.

Bár cenzúra mindig is volt, de ma - az olvasáskultúra visszaszorulása miatt - még nagyobb veszély. A betiltás definíciója nem teljesen egyértelmű, pl. az ALA szerint "könyv eltávolítása a könyvtárból, mert valaki károsnak vagy veszélyesnek tartja". Azonban ez is sok és sokféle esetet figyelmen kívül hagy. A könyvek politikai célú betiltása egyesítheti a közösség tagjait egy vélt fenyegetéssel szemben, és a csoporthoz való tartozást egy elképzelt másikkal szembeni ellenálláson keresztül határozza meg. Wells ideális társadalmában az emberek gondolkodnak: "több sokszínűség, kevesebb rasszizmus". (Ref.: Szabó Eszter)

(Egy éve írtuk.) A KIT-ben többször írtunk a közepes fejlettség csapdájáról link , és annak leggyakoribb okozóiról: a bizalom- és a döntéshozatalba bevonás hiányáról, a információvisszatartásról. Ezek pedig előrevetítik a magújulási képesség szintjét is. (MG)ű

Demeter Szilárd így nyilatkozik róla:
- Abból indultam ki, hogy melyek azok az intézmények, amelyek nagyon fontosak. Még azt sem mondanám, hogy rosszak az ott dolgozó munkatársak - jó muzeológusok, jó könyvtárosok dolgoznak ott. Még a főigazgatóikban is bízom, de valahogy külön-külön a "szerteszét gyöngeség" állapotában egy bizonyos értelemben úgy vannak, hogy nincsenek, pedig igény lenne rájuk.
Ilyen a Magyar Természettudományi Múzeum, ami a Ludovikából való kiköltöztetése, illetve a Debrecenbe tervezett átköltöztetése okán valahogy radar alá került, miközben az egyik legfontosabb tudásanyag ott van.
Ilyen az Iparművészeti Múzeum, ahol a főépület felújítása valamiért nem halad, emiatt az Iparművészeti most már sok éve nem tudja mutatni magát. Valamilyen értelemben ilyen az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) is, hiszen megváltoztak az olvasási szokásaink.

Amikor akadémiai kutatói ösztöndíjjal Budapestre kerültem, akkor mint a Budapesten tanuló egyetemisták jelentős része az OSZK-ba mentem kutatni és tanulni. Ez ma már nincs. Sőt már a hardcore kutatók is kikoptak az OSZK-ból, hiszen digitálisan hozzáférnek azokhoz az anyagokhoz, amelyekre szükségük van.
Tehát az OSZK mint nemzeti könyvtár most éppen nem találja a helyét, és bizonyos értelemben ilyen a Magyar Nemzeti Múzeum is.

- Az érintett intézmények a tévéből tudták meg, hogy egy ilyen központnak a részesei lesznek?
Én is kedd délelőtt értesültem arról, hogy ez a döntés született, ezért valószínűsítem, hogy az intézmények egy része kedd este, a televízióból tudta meg. A délelőtti Nemzeti Kulturális Tanácson a miniszter úr már bejelentette, és ott ült a Nemzeti Múzeum jelenlegi megbízott főigazgatója, Hammerstein Judit, illetve az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Rózsa Dávid. Ők ott első kézből értesültek róla. Nekem is előtte pár perccel szóltak, hogy készüljek fel, mert ezt bejelenti a miniszter úr. Az Iparművészeti és a Természettudományi Múzeum főigazgatója az adás előtt valószínűleg informálisan már értesült erről a miniszteri döntésről.

Meg akarnak szabadulni Demeter Sziládtól a kultúrpolitika irányítói, ahogy a neki alárendelt intézmények számos vezetője is. Mindenki a kilövési engedélyt várja, és a stratégiai döntést, hogy a Demeter által gründolt MNM Közgyűjteményi Központot szétszedik-e, vagy részben megtartják.

A Magyar Nemzeti Múzeumot, az Iparművészeti Múzeumot, a Magyar Természettudományi Múzeumot, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot, a Petőfi Irodalmi Múzeumot és az Országos Széchényi Könyvtárat magába foglaló szervezet ugyanis egyik kínosabb kudarcot halmozta a másikra, eredményt pedig nem tud felmutatni. A jelenlegi miniszter, Hankó Balázs sem lelkesedik a központot vezető Demeter Szilárd túlhatalma miatt.

A rossz működés egyértelmű jele volt, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban nem sikerült az alapvető számítógépes szoftvereket, és megfelelő mennyiségű fénymásolópapírt sem megrendelni. A fennakadást egy rádióműsorban - bár bagatellizálni igyekezett - Demeter Szilárd is kénytelen volt elismerni.

Fontos esemény történt a budapesti ukrán-magyar kéttannyelvű iskola életében - hivatalosan is megnyitották az intézmény könyvtárát. A létesítmény Anasztaszija Jaroszlavna nevét viseli majd, aki Bölcs Jaroszlav fejedelem lánya és I. András magyar király felesége volt.

Kárpátalja kormányzója tudatta, hogy a könyvtár polcait százával töltik meg modern ukrán és klasszikus irodalmi művek, világirodalmi alkotások, történelmi könyvek, publicisztikai művek és oktatási segédanyagok. Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Állami Katonai Adminisztráció vezetője köszönetet mondott mindazoknak, akik sokat dolgoztak azért, hogy ez az esemény megvalósulhasson, és hozzátette, "hatalmas köszönet jár mindenkinek, aki támogatja az ukrán gyerekeket, akik a háború miatt kénytelenek voltak elhagyni szülőföldjüket."

A polcokon természetesen könyvek sorakoznak, de különféle társasjátékok, plüssök, kényelmes fotelek és babasarok is várja Nemti új közösségi terében a helyieket. Új helyiségbe költözött és új funkciókkal bővült a községi könyvtár, amit pénteken vehettek birtokba.

Eddig is a civilház adott otthont a könyvtárnak Nemtiben, azonban most másik helyiségbe, egy tágasabb térbe költözött át és bővült ki a szolgáltatás. Ezt követően minden korosztály modern, megújult környezetben találhat itt elfoglaltságot, a könyvkölcsönzésen kívül más időtöltésre is helyet kínál az új közösségi tér.

- A polcokon sorakozó könyvekből mindannyian sokat meríthetünk, azonban a könyvtár immár sokkal több egyszerű kölcsönzési helynél. Olyan tágas, modern térbe költözött a szolgáltatás, ami sok lehetőséget rejt a helyiek számára, ahol mindenki megfelelő környezetben töltheti el a szabadidejét - fogalmazott a megnyitón dr. Morvai Máté polgármester.
- Ezzel a változással nem titkolt célunk, hogy Nemtiben élőknek egy olyan helyet alakítsunk ki, ahol szívesen összejönnek. Szeretnénk továbbá, hogy a gyerekek ne az utcán csellengjenek. Szebb, kulturált környezetben olvashatnak, beszélgethetnek, tarthatnak ezentúl különféle összejöveteleket a helyiek.

Molnár Éva, a Balassi Bálint Könyvtár igazgatója arról beszélt az ünnepi alkalmon, hogy 2013-ban indult el a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer, amely a megyei könyvtár koordinálásával segíti a kis települések könyvtárainak fejlesztését. Folyamatosan új könyvekkel, modern bútorokkal, játékokkal látják el a kisebb intézményeket.
Nógrádban az elmúlt évek során szinte valamennyi község bekapcsolódott ebbe a rendszerbe, mára csak két település nem tagja annak.
- Igyekszünk mindenhol egységes bútorokkal kialakítani egy összképet, így is együtt gondolkodásra, összefogásra buzdítva a térség közösségeit - hangsúlyozta az igazgató.

Korában írtuk a DeepSeek-ről, hogy bár elfogult, de egyik előnye pl., hogy link láthatóvá teszi gondolkodásának folyamatát, legalábbis ilyet mutat. E hozzáállás a tájékoztató könyvtárosnak is előnyére válik: a tényadat megadása mellett gondolkodni is tanít (már amennyire a használónak erre szüksége van). Kis sorozatunkban további tanulságokat mutatunk. (MG)

Figyelemre méltó a tulajdonos-vezérigazgató Liang Wenfeng fejtegetése arról, hogy miért a tehetség és nem a tapasztalat számított már a cég alapításától kezdve: "Ahhoz, hogy valamit tegyen, egy tapasztalt ember gondolkodás nélkül megmondja, hogy ezt így kell csinálni, de egy tapasztalatlan ember többször is tapogatózik, nagyon alaposan átgondolja, mit kellene tenni, majd talál egy olyan megoldást, amely megfelel az aktuális valóságnak. ... Meggyőződésünk, hogy az innovációhoz a lehető legkevesebb beavatkozásra és olyan irányításra van szükség, ami mindenkinek megadja a játék szabadságát, a kipróbálás és hibázás lehetőségét. Az innováció gyakran magától jön létre, nem szándékosan szervezik, nem lehet tanítani. ... Az igazi meghatározó erő gyakran nem valamilyen kész szabály és feltétel, hanem az alkalmazkodóképesség és a változáshoz való alkalmazkodás. Sok nagyvállalat már nem képes gyorsan reagálni és cselekedni, és könnyen engedhetik, hogy a korábbi tapasztalatok és a tehetetlenség korlátok közé szorítsák őket."

Amikor a DeepSeek "kifürkészhetetlen varázslóiról" kérdezték, Liang Wenfeng a következőket válaszolta: "Nincsenek varázslók. Mi többnyire friss diplomások vagyunk a legjobb kínai egyetemekről, negyed- vagy ötödéves doktoranduszok, és néhány fiatal, aki csak néhány éve diplomázott. ... A V2-es modell mögött álló csapatban nincs senki, aki a tengerentúlról tért vissza Kínába. Mindannyian helyiek vagyunk. Lehet, hogy a legjobb 50 AI-szakértő nem Kínában van, de talán mi magunk is tudunk ilyen tehetségeket képezni."

Összegyűjtöttük a lehetséges okokat:
- A hallgatók nem készültek fel / nem naprakészek a témából (belső körülmény: csekély vagy más jellegű motiváció az előadáson való részvételre, külső körülmény: a szervezők által kínált felkészítést célzó tartalom nem volt megfelelő)
- Félelem attól, hogy az előadó a kérdést esetleg előadásának nem teljeskörűségének jeleként veszi (vö.: magas hatalmi távolság)
- Nincs idő kérdésekre - szervezési hiba miatt (nem volt betervezve, egy előadó elhúzta a mondanivalóját és nem állították le)
- A hallgatók nem értették meg az előadást és ezt félnek egyértelművé tenni
- Előfordulhat, hogy egy gyenge előadás után a hallgatók nem akarják megszégyeníteni az előadót.

Következmények, ha nincsenek kérdések:
- a konferencia kevésbé interaktív; kisebb bevonódás kisebb konferencia-eredményességet vetít elő
- nem térülnek meg a konferencia szakmai célú befektetései
- a konferencia imázsa visszahat a szervezőkre.

Konferencia eredményessége:
1. minél több résztvevő elgondolkodik az elhangzottakon (legyen az akár frontális, akár interaktív élmény az előadóteremben vagy büfében)
2. alakítja addigi elképzeléseit
3. netán még a résztvevők tevékenységét is megváltoztatja.

A használtcikk-kereskedelemmel foglalkozó momox cég első alkalommal európai szinten is elemezte a vásárlási és eladási szokásokat link , továbbá összehasonlította a Németországra, Franciaországra, Spanyolországra és Olaszországra vonatkozó adatokat. Kiderült: a spanyolok a leglelkesebb second-hand-rajongók Európában: 90%-uk rendszeresen vásárol használt termékeket. Őket követi Franciaország (85%), Németország (84%) és Olaszország (83%). A használt cikkek vásárlása terén mind a négy országban a ruházati cikkek, valamint a könyvek, CD-k, DVD-k és videojátékok kategóriája a legnépszerűbb. A spanyolok 51%-a szívesen vesz használt könyveket, CD-ket, DVD-ket és videojátékokat. Továbbiak a sorban: Franciaország (45%), Németország (40%) és Olaszország (39%).

A használt termékek vásárlásának okai:
1. Olcsó (alacsony ár): a németek 39%-a azt állította, hogy elsősorban az új termékekhez képest alacsonyabb ár miatt vásárolnak könyveket és médiatermékeket. 29%-uk értékeli, hogy olyan egyedi termékeket talál, amelyek újonnan már nem kaphatók, 25%-uk pedig meg van győződve a használt termékek fenntarthatóságáról.
2. Újonnan nem kapható (egyedi) termék: a németek 29%-a értékeli, hogy olyan egyedi termékeket talál, amelyek újonnan már nem kaphatók.
3. Fenntartható: a németek 25%-a meg van győződve a használt termékek fenntarthatóságáról. A spanyolok 91%-a, az olaszok 85%-a, a németek 84%-a és a franciák 81%-a meg van győződve arról, hogy a használt vásárlások előnyösek a környezet számára.

A használt termékek eladása szintén népszerű: Németországban elsősorban a használt ruházati cikkek (62%) és a könyvek, CD-k és DVD-k (50%) értékesítése vezet. Sok német számára az eladás jó módja annak, hogy helyet szabadítson fel (52%), vagy hogy egy kis extra jövedelemre tegyen szert (51%), a németek 45%-a akár 100 eurót is kereshet 2023-ban. A felmérés igazolja, hogy a használt cikkek eladásával és vásárlásával nemcsak Németországban, hanem egész Európában hozzájárulunk a fenntarthatóbb fogyasztói kultúrához.

A németek kedvenc (használt) könyvei az elmúlt 20 évből - a sikerlistán a klasszikusok, az aktuális bestsellerek és néhány ismeretközlő sikerkönyv egyaránt megtalálható, pl. Miért kávézó: Egy mese az élet értelméről. Budapest, Park, 2019., Tschick, Harry Potter-sorozat stb. (Ref.: Szabó Eszter)

Elárverezték az egyik visszaküldött Lúg című kötetet, ezt Pintér Sándor részére dedikálta az író Mérő Vera, és a könyv "protagonistája", Renner Erika. 150 ezer lett a végösszeg, amiért elvitték a könyvet, de kb. félmillió forint támogatás is összejött a licit mellett a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Alapítvány számláján, amit a rendszer által cserbenhagyott áldozatok, bántalmazottak megsegítésére fognak felhasználni. A pár nap alatt levezényelt licitet most egy újabb követi, az Orbán Viktor részére dedikált példányra lehet megtenni az ajánlatokat március 11. 20 óráig. Így lehet a kormány szégyenét valami jóra fordítani.

Igazán nőies és csinos a könyvtárosfrizura. Minden szezonnak megvan a legdivatosabb frizurája, az idei tavasz legsikkesebb fazonja pedig nem más, mint a könyvtárosvágás. A különös nevű fazon nagyon nőies, bájos és romantikus. A könyvtárosfrizura, a "librarian cut" a 80-as évek stílusát idézi, és szuper választás azoknak, akik gyakran tapasztalják, hogy nem tudnak mit kezdeni a babahajakkal, és az éppen növésnek indult, rakoncátlan tincsekkel. A könyvtárosfrizura azonban pontosan ezekre helyezi a hangsúlyt, és nagyon csinos. A lényege, hogy ezeket a tincseket úgymond belekeverik a többi közé, ezáltal a haj természetes tartást kap, és dúsabbnak, tömöttebbnek tűnik. A megfelelő, lépcsőzetes, kissé tépett, kócos vágás extra volument ad, és könnyen kezelhetővé teszi a hajat. A frufru pedig még jobban segít megregulázni és kihasználni a kósza szálakat.

Hiteles, tényadatokon alapuló portál - így jellemezte Both Hunor, a Tényellenőr.hu csapatának vezetője az új felületet, amely a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvánnyal együttműködésben indult el a napokban. Az oldal vezetője hangsúlyozta, a céljuk az, hogy kiszűrjék a közbeszédben elhangzó valótlanságokat, valamint a közösségi médiában terjedő álhíreket.
Tenyellenor.hu címen új tényellenőrző oldal indult hazánkban. A portál vezetője, Both Hunor a hirado.hu megkeresésére elmondta, a nemzeti szuverenitás elleni támadás egyik fő eszköze lett az álhírek, elferdített tények terjesztése.

Magyarországon már korábban is léteztek úgynevezett fact-checking felületek, de ezek rendre világnézetileg elfogultak voltak, amelyek nem valódi tényellenőrzést végeztek, hanem az ellenzéki politikusok által is hangoztatott állításokat olvasták a kormányzat fejére. Mint mondta, az ő platformjuknak ezzel szemben az a célja, hogy adatokkal és tényekkel, a józan ész talaján állva, megfelelően alátámasztott érveléssel bizonyítsák be az adott közgazdasági, jogi vagy éppen politikai állítás valótlanságát, és helyette az igazságot mutassák be.

Könyvtárunk az országban elsőként indított ökológiai szemléletformáló és tájékoztató tevékenységet 2010-ben. Azóta kiemelt figyelmet fordítunk a fenntarthatóságra és a környezettudatos információszolgáltatásra.

2015 óta gondozzuk Öko-cikktárunkat, amely egy folyamatosan bővülő online sajtóbibliográfia. A cikktár jelenleg 2168 cikket tartalmaz, amelyeket kollégáink közel kétszáz folyóirat rendszeres szemlézésével válogatnak és dolgoznak fel az ökológiai szaktájékoztatónk által meghatározott szempontok szerint. A gyűjtemény évente átlagosan 170-200 új tétellel bővül.

A feldolgozott cikkek könyvtárunk online katalógusán keresztül link többféle formában is elérhetők. A teljes böngészhető lista közvetlenül megnyitható a könyvtár honlapjának Zöldkönyvtár aloldalán, az "Ökológiai cikkeink a katalógusunkban" menüpont alatt link . Emellett a cikkek a könyvtár katalógusában is kereshetők és böngészhetők a megfelelő kategóriák szerint. Katalógusunk nem teszi lehetővé a kattintások mérését, de az adatbázis alapján 7 szakdolgozat készült az elmúlt években. (Mikolasek Zsófia)

Szakmakultúránk több ponton nem támogatja a kreativitást, viszont vannak lehetőségek is. Egyrészt a gátló tényezők azonosítása és kiküszöbölése, másrészt a serkentő tényezők megismerése és gyakorlása. A könyvtáros ráadásul olyan helyzetben van, hogy ezeket az ismerekeket - hivatásából fakadóan tovább is adhatja. Optimális esetben a SEXI modell alkalmazásával, hogy ebbéli tevékenysége hiteles is legyen. (MG)

Egy hatodikos osztályban a gyerekek halálosan unják a történelemórát. Amikor a középkori városokat tanulják, a tanár hiába próbálja feldobni az órát az izgalmas részletek kiemelésével, még mindig csak annyi történik, hogy a tanár kint áll a katedrán és felolvassa az érdekes történeteket. Aztán egyszer csak történik valami: az iskola belevág egy új programba, bevonnak a történelemtanításba egy művészt, aki teljesen felborítja a szokásos tanórai menetet. Labirintust építenek, oszlopokat díszítenek, természetben található anyagokból középkori festéket gyártanak, ami annyira feldobja a gyerekeket (miközben rengeteget tanulnak is belőle), hogy még a végén a kirekesztett, senkivel sem barátkozó kislányból is sztár lesz, mert valamelyik feladatot ő tudja a legjobban megoldani.

Az igaz történet február 27-én hangzott el Budapesten, az Írók Boltjában, ahol Lannert Judit és Németh Szilvia, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ oktatáskutatói mutatták be a kreatív tanulásról szóló frissen megjelent könyvüket.

"Olyan történeteket tettünk be a könyvbe, amik valóban hazai iskolákban történtek meg, és mindegyiknek megmértük a hatékonyságát is. A könyvindító sztori azért is kiemelkedő, mert több perspektívából mutatja meg, hogy mire képes az iskolai oktatás, ha egy kicsit is kilép a saját komfortzónájából" - mondta Németh a könyvbemutatón.