A könyvtárak szerepe kibővült, mert már nem csak könyvtári, hanem közösségi központi funkciójuk lett. A COVID után jelentősen megnőtt azok száma, akik szegénységgel, lakhatási problémákkal, élelmezési bizonytalansággal és mentálhigiénés nehézségekkel küzdenek, sőt egyes látogatók akár pszichoszociális támogatásra is szorulhatnak.
Az első könyvtári szociális munkás 2009-ben kezdett dolgozni, kezdetben főként a nagyvárosi könyvtárakban az otthontalanok segítésére. A járvány után világszerte megnőtt az igény a könyvtári szociális munkások iránt, mivel sok támogató szervezet költségvetését csökkentették, és a könyvtárak maradtak az egyik utolsó ingyenes közösségi hely, ahol az emberek támogatást kaphatnak.

Miért fontos a könyvtári szociális munka?
- A könyvtárak könnyen elérhető, stigma nélküli helyek, ahol a rászorulók segítséget kaphatnak.
- A könyvtári szociális munkások összekötik a látogatókat a megfelelő szolgáltatásokkal, és közösségi szinten is részt vesznek a problémák megoldásában.
- A munkájuk kiterjedhet egyéni tanácsadásra, közösségi programok szervezésére, a könyvtári dolgozók képzésére és a könyvtári szabályzatok elemzésére is.
- A könyvtári dolgozók támogatásakor a szociális munkások nemcsak a látogatók, hanem a könyvtári dolgozók munkáját is segíthetik, például konfliktuskezelési és kríziskezelési tréningeket tarthatnak.

Együttműködési lehetőségek szociális munkások és könyvtárak között:
- Szükségletfelmérés készítése a könyvtári dolgozók és látogatók igényeiről.
- Mentálhigiénés és közösségi erőforrásokról szóló programok szervezése.
- Kapcsolatok kiépítése más közösségi szervezetekkel és partnerekkel.
- Erőforrás-bemutatók, álláskeresési és szociális támogatási tanácsadás biztosítása.
- Szociális munkás gyakornokok mentorálása és szakmai gyakorlati helyük biztosítása.
- Közös lobbizás a könyvtári finanszírozás és az információszabadság védelméért.

A jövő lehetőségei: Egyre több egyetem kínál szociális munka szakirányú képzést kifejezetten könyvtári környezetre szabva. A könyvtári szociális munka egyre nagyobb szerepet kap, és a szociális munkások aktívan segíthetnek a könyvtáraknak abban, hogy hatékonyan támogassák a közösségük leginkább rászoruló tagjait. (ref.: Habók Lilla)

A katalógus ötleteket ad, de soha nem teljes, ráadásul változhatnak is tételei, és tovább strukturálható. Továbbá ez igazából nem is a legjobb megközelítés. Ahogyan a szakács sem akkor lesz sikeres, ha elvégez bizonyos tevékenység-csokrot, hanem ha ügyfeleinek hosszabb távú elégedettségéből tervezi vissza a hozzá szükséges recepteket és tevékenységeket. Az alábbi felsorolást a SEXI modell link szerint tagoltuk. Ez az érzékenyítésre, példamutatásra és információgyűjtésre terjed ki. Az egyes tevékenységek azonban nem feltétlenül sorolhatók "tisztán" egyik vagy másik kategóriába. Sőt, általában hasznos, ha egy tevékenység egyszerre példát mutat és érzékenyít is. Tágabb értelemben pedig érdemes az SDG-kben - fenntartható fejlődési célokban - is gondolkodni link is. Nem kampányként, hanem életformaként. Tudva azt, hogy a kultúraváltás három lépése:
1. beszélünk a kívánt helyzetről
2. beszélünk róla és tesszük is a szükséges lépéseket
3. nem beszélünk a kívánt helyzetről (mert már természetessé vált).

S - Érzékenyítés
1. leírást, tájékoztató táblákat készíteni a tevékenységek zöld vonatkozásának kifejtésére
2. ökotippek terjesztése (honlapon, könyvtárban, hírlevélben)
3. használtelem- ill. mobiltelefon-gyűjtés (Passzold vissza, tesó!) link
4. más szervezet szolgáltatásának közvetítése, pl. Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület jelvény kampánya link
5. növénybörze (Palánta Pont) link
6. könyvek újrahasznosítása (új használó vagy a papír feldolgozása) link
7. programok pl.: Zöld könyvtári esték, "Minden, ami kerékpár" sorozat link
8. repair café link
9. dolgok könyvtára pl. link
10. magok kölcsönzése, pl. link és link
11. újrahasznosító foglalkozások pl.: link vagy link
12. kerékpár-szerelő pont link
13. szakmai fórum zöld könyvtáraknak link és link , link
14. kapcsolódás társadalmi zöld ügyekhez link
15. mosipelus kismama-foglalkozás link
16. öko-tábor link

Ex - Példamutatás
1. épületmegújítás (környezettudatosabb, mintha újat építenének) link vagy link
2. az épület környezetének zöldítése link
3. madár- és denevérodúk kihelyezése - tájékoztató táblákkal link
4. természetes alapú tisztítószerek használata link
5. a papírfogyasztás tudatos csökkentése link
6. szelektív hulladékgyűjtés link
7. energiatakarékos gépek és világítás használata link
8. belső zöldítés; szobanövények, zöld fal link
9. rovarhotel pl. link vagy link vagy link
10. spontán élőhely (biotóp) pl.: link
11. takarékoskodás a számítási kapacitással weben, adatbázisban link
12. gyalogos, kerékpáros, ill. tömegközlekedés pl.: link
13. újrahasznosítás link
14. könyvek újrahasznosítása link
15. halyi erőforrások használata link

I - Információ gyűjtése
1. öko-cikktár link
2. szakirodalom-kínálat pl.: link vagy link
3. tematikus adatbázis készítése link
4. zöldkönyvtári katalógus készítése - na, hát éppen ezt a cikket olvasod ;) .

Evidenciákról ritkán szoktunk beszélni. Sokkal inkább olyan dolgokról szólunk például, amelyek meglepnek, amely dolgokat el szeretnénk érni. Így - áttételesen - az is rólunk szól, ami nem rólunk szól. Rajtunk áll, hogy olvashatjuk-e ilyen, önismereti szemüveggel a 24.hu Oodiról szóló cikkét. Nézzünk mondatokat belőle... (MG)

- Ki az Oodiba belép, felejtsen el mindent, amit addig a könyvtárakról gondolt.
- ...a könyvtárakról alkotott általános prekoncepciók is: a könyvek olyan szentélye ez, ahol illik csöndben maradni, és némán csodálni az égig érő könyvespolcok hosszú sorát.
Helsinki egyik legfontosabb és legzsúfoltabb látványossága
- ... az Oodi hitvallása éppen az, hogy társadalmi rangtól, nemtől, bármiféle irányultságtól függetlenül bárki jöhet. Mindenkit szívesen látunk az Oodiban, az egyenlőség a könyvtár legfontosabb értéke az önkifejezés szabadsága mellett. Mindenkit várunk: üzletembereket, kisgyerekes családokat, diákokat és hajléktalanokat, azon vagyunk, hogy mindenki számára megfelelő szolgáltatást nyújtsunk.
- Sokat elmond egy országról, hogy függetlenségének megünneplését nem emlékérmék kibocsátásával és nagyszabású rendezvényekkel ünnepli, hanem egy szuperkönyvtárral lepi meg saját magát.
- Az ötletelési folyamat teljesen nyílt volt, a könyvtár megálmodásának számtalan fázisába vonták be a helyieket.
- A könyvtár tervezése során elsődleges szempont volt, hogy az épület lehetőleg nulla energiaigényű legyen, helyi anyagokat használjanak fel hozzá, illeszkedjen a városképbe, és otthonos közösségi teret biztosítson a látogatóknak.
- ... elhelyezkedése azért is szimbolikus, mert a kormány és a nyilvánosság közötti kapcsolatot is jelképezi.
- Az épület egy hatalmas hajót formáz, egy első blikkre fából és üvegből álló épületmonstrumot, amely mégis kecses, nem nyomja agyon monumentalitásával a teret.

Az öndefiníció identitást, önimázst határoz meg. Emellett arculati elemként jelez azon közösség számára, amelyért az egész létesítményrendszer létezik. Az arculat és imázs, pláne a valóság soha nem azonos, de a közöttük lévő eltérés mértéke nagyon is számít. A túl nagy eltérések identitásválságot jeleznek. Aminek jele a könyvtárhasználók számának viszonylag monoton csökkenése - világszerte. Már csak ezért is érdemes foglalkoznunk a témával. (MG)

Többféle könyvtámeghatározás létezik. A múzeumos rokonszakma világszervezete néhány évvel ezelőtt többéves, különösen izgalmas szakmai vitát folytatott a múzeum fogalmának meghatározására. Az IFLA ilyet nem tervez - mondta Sharon Memis IFLA-főtitkár a KIT-nek. Ettől függetlenül érdemes elgondolkodnunk a külső környezet változása és a könyvtár fogalma, küldetése közötti kapcsolaton. Elsőként nézzük pl. az Amerikai Könyvtári Szövetség (ALA) definícióját:

"A könyvtár különféle formátumú források gyűjteménye
(1) olyan információs szakemberek vagy más szakértők által szervezett, akik
(2) kényelmes fizikai, digitális, bibliográfiai vagy intellektuális hozzáférést biztosítanak, és
(3) célzott szolgáltatásokat és programokat kínálnak
(4) azzal a küldetéssel, hogy sokféle közönséget oktassanak, tájékoztassanak vagy szórakoztassanak
(5) és az egyéni tanulást ösztönözzék és egységes egésszé formálják a társadalmat."

Szeretjük látni könyvtárak és könyvtári dolgozók esettanulmányait, posztjait és cikkeit a sikereikről, de ugyanolyan érdekes lehet az is, amikor a tapasztalataikat vagy kudarcaikat osztják meg. Mi működött? Mi nem? Mit terveznek a jövőben? Erről szól a Newslet for libraries hírlevél link , amiből eddig 230 szám jelent meg.

Neked is érdemes megosztani a tapasztalataidat más könyvtárosokkal [akár a KIT Hírlevélen keresztül], így nem kell mindenkinek feltalálni a spanyolviaszt. A megosztott tapasztalatodnak nem feltétlen kell nagy projektnek lenni, pl. digitális átalakítás, új könyvtári platform beszerzése. Lehet ez bármilyen kis innováció, ami a szolgáltatást javítja.

A kis változtatások előnyei:
- Pénzügyi szempontból: csökkenti a nagyobb változásokkal járó kockázatot. Lehetővé teszi a beállításokat és finomhangolásokat nagy összegek befektetése nélkül.
- Kulturálisan: megkönnyíti a folyamatos tanulást és alkalmazkodást az inkrementális változtatásokkal.
- Mások számára ezek a kicsi, de hatásos példák létfontosságú inspirációs források. Több blogra, több dokumentációra, több mögétekintésre van szükségünk arról, hogy mi történik a szektorban. Erről szólt a LibraryCamp (és a FailCamp!) is link .

Cathryn M. Copper: The Experimental Library c. könyve link munkalapokat és esettanulmányokat is tartalmaz, például Wayne Állami Egyetemének könyvtára a szolgáltatástervezéssel kísérletezett. Bétaverziót indítottak weboldalukból, és gerilla felhasználói teszteket alkalmaztak a visszajelzések begyűjtése érdekében.

A könyvben található példák az innováció ösztönzésére is alkalmasak. Jó példa erre a Library Test Kitchen online platformja, ahol recepteket osztanak meg egymással konkrét ötletekről link , a Toronto University könyvtáraiban díjazzák a belső kreativitást Innovációs Díjjal link .
Jó módja az innováció javításának a csapat sokszínűségének javítása is (erről szóló kutatás, pl. link ). (ref.: Habók Lilla) (Egy éve írtuk.)

A Könyvtárostanárok Egyesülete hétfőn (2025.03.17.) tartotta szokásos Tavaszi Szakmai Napját, így a szokásos hétfői szóvicc premierje nem csak a videócsatornán zajlott, hanem élőben, a közönség előtt. A téma az alkalomból adódóan a kollégák köszöntése, dicsérete, megerősítése volt.

A dilemma, a kérdés, amire az e heti szóvicc felhívja a figyelmet, az a könyvtárosi munka felbecsülhetetlen hozzáadott értéke. Ez most csak a könyvtárostanárról szól, hiszen a szóvicc csak erre a szóra jön ki, de igaz ez minden könyvtárosra és pedagógusra is. A rövid videó a kutatómunka kihagyhatatlan részfolyamataiból villant fel ismertebb és talán kevésbé ismert támogató "szolgáltatásokat".
A videó végén az üzenet kimondja: a könyvtáros(tanár) megéri az iskolának és a társadalomnak is. Ehhez pedig hozzágondolandó, bújtatott marketing, hogy jó lenne ezt felismerni és megfizetni is az iskolának a társadalomnak.

Műhelyt vezetett Prievara Tibor és Hagymássy Krisztina a Könyvtárostanárok Egyesülete tavaszi szakmai napján. Prievara javaslatot tett: az iskolai könyvtár legyen a MI iskolai oktatási központja ehhez pedig gyakorlati lehetőségeket villantott fel.

Mint mondta, válságban van az iskolai könyvtár. Amelyik könyvet egy éven belül nem kölcsönöznek ki, akkor azt már soha nem is fogják. Az egyre fontosabb készségek fejlesztésében, mint a kritikai gondolkodás, türelem a befogadásra, kérdésfeltevési képesség, a könyvtárnak számos lehetőség és módszer adott. Ahhoz, hogy a könyvtár segíthessen oktatóknak és diákoknak, az előadó példákkal is szolgált.

A promptolás oktatásmódszertani megfontolásokat csoportosít.
A prompt tartalmai: Feladat - ALAPVETŐ. Kontextus, Példák - FONTOS. Megszemélyesítés, Formátum, Stílus - KIEGÉSZÍTÉS

A.U.T.O.M.A.T. promptok:
A = Act as a ... 'Bot persona': te ki legyél
U = User persona (felhasználói perszona) - én ki vagyok
T = Targeted action (pontos, célzott instrukció) - mit csinálj?
O = Output definition. Mi a végeredmény?
M = Mode (stílus, regiszter): legyél kedves!
A2 = Atypical cases. Kivételek
T = Topic whitelisting (azaz adjuk meg az elfogadható témák listáját)

És akkor egy példa jó promptra:
"Beszélgess magántanárként, vagy mentorként (A) középiskolás, 16 éves diákokkal, akik angolt tanulnak (U). A neved William, és az angol irodalom professzora vagy (A). Kérdezd a diákokat (T) a 20. századi angol irodalomról, és folyamatosan javítsd ki a hibás válaszaikat (T). Adj a diákoknak visszajelzést (0), amely lehet tökéletes, ha mindent jól mondott, oké, hogyha a válasz tartalmaz tévedéseket, de jó elemeket is, vagy 'ezen még dolgozni kell', ha csak hibás választ adott. A visszajelzés legfeljebb 3 mondat legyen minden esetben.
Legyél kedves, vicces, támogató (M), biztasd a diákokat a jobb eredmény elérésére, néha egy-egy viccel is. Ha egy diák (A2) nem jó választ ad, ne mondd meg a helyes megoldást, hanem segíts neki egy rávezető kérdéssel. Kizárólag 20. századi irodalomról beszélgethettek, minden más témát zárj ki (T)."

Az előadó javasolta továbbá a Tanárblogot link , mely számos tanári témában szolgáltat kurrens ötleteket, gyakorlatokat.

Március 20-tól 27-ig, csütörtöktől csütörtökig tart az Internet Fiesta. A Békés Megyei Könyvtárban is többféle programmal készülnek, lesznek előadások, foglalkozások. Arról, hogy pontosan mi is várható az egy hét alatt az Internet Fiesta keretében, hétfőn tartottak sajtótájékoztatót a békéscsabai bibliotékában.

Juhász Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója elmondta, hogy annak idején az internet, valamint a benne rejlő lehetőségek népszerűsítése érdekében hívták életre az Internet Fiesta rendezvénysorozatot, amelyhez most is csatlakozhattak a bibliotékák. Amíg országszerte 850, addig Békés vármegye hat településén - Békéscsabán, Dobozon, Eleken, Gyomaendrődön, Szarvason és Tótkomlóson - nyolc intézmény 80 programmal készül, a Békés Megyei Könyvtárban 20 programmal számítanak az érdeklődőkre, a kicsiktől a nagyokig.

Azok számára, akik az Internet Fiesta idején lehetőleg a szerzőkhöz - Isaac Asimov, George R. R. Martin, George Orwell, Dan Brown, Douglas Adam, Frank Herbert - kapcsolódó témakörökben kölcsönöznek könyvet, 50 százalékos beiratkozási kedvezményt ad a Békés Megyei Könyvtár.

Két előadást is tart a MI-vel kapcsolatban dr. Szabó Zoltán, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos munkatársa:
- Beszélő gépek és gondolkodó programok - hogyan tanul az AI? - az általános iskolásoknak,
- Az AI és a jövő nyelve - a mesterséges intelligencia evolúciója a középiskolások számára szól.

További programok közt szerepelnek: a Repair Café, azaz közösségi könyvjavítás, könyvkötészeti foglalkozás; robotika-foglalkozás nagycsoportos óvodásoknak, kisiskolásoknak, "mTiny" robotokkal bevezetik őket a kódolás világába; társasjáték-délután szerveznek, környezetvédelemhez és ökológiához kapcsolódó játékkal készülnek; alkotó foglalkozás: az intézmény leselejtezett térképeiből papírvarrással telefontartókat készítenek.

Utolsó napok regénye kapcsán a szerzőnek feltett második kérdés: Tényleg elavult "szólam"-e a "gyűjti, feltárja és megőrzi" - mondjuk egy megőrző könyvtárban? Mennyiben mond ellent a gyakorlatnak? Igaz-e, hogy az emberek egyre több online tartalmat fogyasztanak, amelyeket a könyvtárak alig tárnak fel?

A Nemzeti Múzeum könyvtárának alapító okiratából származó mondatot ugyancsak a regényemben elképzelt funkciója felől közelíteném meg. Azért szerepel a mottóban, mert mint írót mindig is foglalkoztatott a kérdés, hogy hol van a gyűjthetőség, a megőrizhetőség határa. Tegyük fel - és az Utolsó napok története tulajdonképpen ide lyukad ki -, egy elképzelt, de hasonló küldetéssel működő intézménynek a józan ész határain túlról érkező, de formailag kétségkívül a gyűjtőkörébe tartozó "dokumentumok" sorsáról kell döntenie. Mit tehet? Mit tesz? Hogyan befolyásolják a kérdés körül növekvő feszültséget emberi tényezők? Lehetséges válaszok a regényben.

Persze nincs írói játék és fantázia a valóságra való reflexió nélkül. "Gyűjti, feltárja és megőrzi", akárhányszor ez az idézet eszembe jut, a következő gondolatom mindig a fájdalmas ellentét, amely a mondat csodálatos, reformkori idealizmusa és a humán kultúra mai presztízsvesztése közt feszül. Abban az időben, amikor én ott dolgoztam, például a vihartól beázott raktárak, a hagyatékok feldolgozásához szükséges dobozok és savmentes palliumok munkát akadályozó hiánya adott alapot az ellentét érzékelésére. Dokumentum-feldolgozásra nem volt pénz, de közben fölöslegesen és felelőtlenül elköltött százmilliókról lehetett hallani. És felelősségteljes megőrzés-e még az, hogy a slágerkincsek, amelyekkel a kultúrpolitika reprezentálhatja magát, és amelyekkel egy-egy hatalmi személy fotót csináltathat magáról, szinte folyton úton voltak, ami nem tett jót az állaguk biztonságának. A Himnusz kéziratát, azt a darab, lyukas papírt néha már sajnáltam, amiért nem hagyják békében nyugodni. Hozzáteszem, a folyamatos romlás narratívája mintha minimum harminc éve jelen volna a könyvtári világban - nekem legalábbis ez a tapasztalatom, nem biztos, hogy egyezik mindenkiével. Egyszóval a veszteség- és káoszérzékelés mintha átívelne a rendszereken.

Az online tartalmakhoz való viszonnyal kapcsolatos választ megkerülném, nem értek hozzá, ugyanakkor tényleg nagyon izgalmas kérdés, amelynek kapcsán újra kilyukadhatunk ahhoz az elméleti, filozófiai felvetéshez, hogy vajon hol vannak a gyűjthetőség és megőrizhetőség határai most, amikor az információk és tartalmak megsokasodása szempontjából a világ - tekinthetjük úgy - már felrobbant? Akár erről is lehetne külön regényt írni.

Előző rész: link

A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
3 - a használókét
2 - a kormányzatét
28 - a könyvtárosokét
0 - egyéb érdekeltekét
Mindez diagramok, a korábbi adatfelvételek eredményeivel: link

Somorjai Noémi szöveges észrevételt tett: - Jól elgondolkodtatott a kérdés. Az a helyzet, hogy valóban a könyvtárosok érdekeit kellene képviselje egy könyvtárszakmai szervezet, csak az a bökkenő, hogy az olvasókét nem képviseli senki. És így az olvasók érdekeit is nekünk kell képviselni, és mivel ők a "védtelenebbek", ezért az ikszet mégis az olvasókhoz tettem.

A megfogalmazott dilemma azért is időszerű, mert a könyvtáros hosszútávú léte - normális piaci környezetet feltételezve - a használók elégedettségén múlik. A felmérésben pedig elég meglepő látni, hogy a figyelem a használó felől a könyvtáros felé fordul... És a szolgáltatásközpontú könyvtári gondolkodás mellett használói érdekképviseletről szó is alig esik... Vajon milyen jövőt vetít ez előre? (MG)

Az, hogy bevándorlók nélkül nem működne a német gazdaság, és a külső kulturális impulzusok nélkülözhetetlenek, még mindig evidens a német társadalom nagyobb hányadának. Abban szervezetszociológiai összefüggésben sincsen túl meglepő, hogy a legszélesebb közösségnek juttatott források és figyelem a jövőbeni versenyképességet szolgálja amellett, hogy kevésbé kell tartani a bevándorlók esetleges radikalizálásától. Ezért nem meglepő, hogy a német könyvtárak is ennek megfelelő szolgáltatásokat kínálnak, illetve szolgáltatásokat közvetítenek számukra.
A link képgaléria 4 oldalról mutatja ezt be, Trier város könyvtárában link készített fotókkal.

1. "Szeretnék németül tanulni" - a Német Népfőiskolai Szövetség kiadványa, amely a könyvtár helyiségeiben biztosít helyet a tanulásra. A prospektust különböző nyelveken, így pl. arabul, angolul, franciául is kínálják.
2. "Német, mint idegen nyelv" könyvgyűjtemény minden német közkönyvtárban elérhető.
3. Az "A1-Német kurzus" 18 nyelven hirdetett videós nyelvleckéket kínáló portál szintén elérhető a könyvtárban, szintén a Német Népfőiskolai Szövetségtől.
4. Könnyített szövegű könyvek, sok témakörben - azoknak, akik számára a német nem megy olyan jól (még). A gyűjtemény persze olyan németek számára is lehetőséget kínál, akik csekélyebb képességeik miatt birkóznak nehezebben a bonyolultabb szövegekkel. A kisebbségek számára nyújtott figyelem a többség képviselői számára is előnyt nyújtanak közvetetten, sőt, nemegyszer közvetlenül is.
Sok közkönyvtár kínál beszélgetőköröket, ahol önkéntesek és az országba nemrég érkezettek ügyes-bajos dolgaikról beszélgethetnek; megértő, befogadó környezetben, könyvtár által kínált terekben. (MG)

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Móra Könyvkiadó 20. alkalommal hirdeti meg a Janikovszky Éva Történetmesélő Pályázatot. Április 13-ig lehet jelentkezni a felhívásra mesékkel, képregényekkel, kisfilmekkel és könyvajánló videókkal.
A hagyományos meseírás kategóriában a 7-9 éves, a 10-13 éves és a 14-16 éves korosztály nevezhet. Minden jelentkező egy maximum 15 ezer karakter terjedelmű, nyomtatásban eddig még meg nem jelent írást nyújthat be. Vizuális történetmesélés kategóriában legfeljebb 16 éves korig, egyénileg vagy csoportosan maximum három főnek lehet a felhívásra jelentkezni - olvasható a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapján.

Nevezni 6-24 kockából álló képregénnyel, egy 30-120 másodperc hosszú stop motion kisfilmmel, vagy egy 30-120 másodperc hosszú könyvtrailer videó benyújtásával lehet. Egyik kategóriában sincs tematikai megkötés, bármilyen témát választhatnak a pályázók.

A könyvtárak egyre inkább Wanghong-helyszínek Kínában (wanghong = internetes celebritás), azaz posztolásra alkalmas helyek). A "Why the World Needs Libraries" (Miért van szüksége a világnak könyvtárakra?) c. könyvben Yang Suqiu leírja, hogyan választotta ki, hogy milyen könyveket vásároljon, és milyen főbb kihívásokkal kellett szembenéznie a könyvtár építésénél. Látszólag egy kis helyi könyvtár születéséről ír, de a mai kínai oktatás és társadalom helyzetére is rávilágít. Néhány részlet a vele készült, szerkesztett interjúból:

Főleg vidéken elterjedt a korai eszközhasználat link . Amíg a rövid (különösen az ismétlődő) videók megváltoztathatják az agykérgünk ingerekre adott reakcióját, addig a hosszabb videók akár élénkebbé és érdekesebbé is tehetik a tanulást. A könyvtárak pl. dokumentumfilmeket mutathatnak be. Segíthetik az offline és mélyebb kapcsolatokat az emberek között egy olyan korban, amikor egyre inkább polarizálódunk és elidegenedünk egymástól. A gyerekek a drága könyveket lapozgathatják. A sztélétábláiról híres, Xi'an központjában levő könyvtárba gyakran jönnek idősebbek is, hogy megnézzék a kiállított kőfeliratokat, kalligráfiát készítsenek, kapcsolatot teremtsenek más rajongókkal. Ezt nem tehetik meg online.

Bár Kínában a könyvtárak száma nő, minőségük javul, mégis óriási regionális különbségek vannak. Sanghajban pl. a több mint 200 nyilvános könyvtár nagyon jól működik, ugyanakkor Shaanxi tartományban csak 2020 végére ígérték, hogy minden megyében lesz nyilvános könyvtár. Hatalmas különbségek vannak az azonos közigazgatási szintű könyvtárak között is. Yang járt olyan falusi könyvtárban, ahol volt 1000-2000 könyv fémszekrényekbe zárva az édesvízi halak tenyésztéséről és a vegyszeres műtrágyákról. Ám ezeket sem a helyi gazdák, sem a falu otthagyott gyermekei nem olvasták.

A területi eltérés oka főként az, hogy a helyi önkormányzat forrásai milyenek, és hogy mennyire tartja fontosnak a könyvtárait. Kérdés lehet az is, hogy a könyvtár vezetője szereti-e a munkáját. Egyes helyi tisztviselők szerint kizárólag felülről elrendelt kvóták miatt építenek könyvtárakat. Amíg nem befolyásolja a döntéshozók politikai kilátásait, nem is igazán fontos az, hogy valóban jó könyvek vannak-e ott.

Kína legfőbb korrupcióellenes felügyeleti szerve a vidéki könyvesboltokat a helyi közforrások potenciális pazarlásának írta le ( link ). Rossz irányításuk alacsony kihasználtsághoz vezet. Hogyan lehetne megakadályozni, hogy a kis- és vidéki könyvtárak (a luxusberuházások mintájára) ún. "imázs-projektekké" váljanak? Yang szerint az olvasókat is oktatni kellene, pl. rendszeres közönségtalálkozók szervezésével és azzal, hogy a munkatársak jó könyveket ajánlanak. A könyvtárak megléte önmagában nem elég - az embereknek tudniuk kell, hogyan kell őket használni. A médiaszereplés is fellendítheti a forgalmat. (Ref.: Szabó Eszter)

A DeepSeek tulajdonos-vezérigazgatója, Liang Wenfeng mondja:
"A mi felvételi standardunk mindig is a szenvedély és a kíváncsiság volt. Csapattagjaink közül sokan szokatlan tapasztalatokkal rendelkeznek, és ez nagyon értékes. A kutatás iránti vágyuk gyakran előbbre való, mint a pénzkeresés. ... Szerintem az innováció a hittel kezdődik. Miért olyan innovatív a Szilícium-völgy? Mert meg mernek tenni dolgokat. Amikor a ChatGPT megjelent, a kínai technológiai közösség nem bízott az alapkutatásokhoz kapcsolódó innovációban. A befektetőktől a nagyvállalatokig mindannyian úgy gondolták, hogy a szakadék túl nagy, és inkább az alkalmazásokra összpontosítottak.

Az innováció azonban a magabiztossággal kezdődik, amit gyakran inkább a fiataloktól látunk. ... A csúcstehetségeket leginkább a világ legnehezebb kihívásainak megoldása vonzza. ... Mi a legnehezebb problémákkal foglalkozunk, ami eleve vonzóvá tesz minket számukra. ...

A DeepSeek még mindig teljesen alulról építkezik. Általában nem határozzuk meg előre a szerepeket; a munkamegosztás természetes módon történik. Mindenkinek megvan a maga egyedi útja, és mindenki hozza magával az ötleteit, így nem kell senkit sem erőltetni. A csapatban bárki bármikor hozzáférhet a GPU-khoz vagy az emberekhez.

Ha valakinek van egy ötlete, akkor jóváhagyás nélkül bármikor hozzáférhet az oktató klaszterkártyákhoz. Hasonlóképpen, mivel nálunk nincsenek hierarchiák vagy különálló részlegek, az emberek együttműködhetnek csapatokon átívelő módon, amennyiben kölcsönös az érdeklődés."

Az olvasók és a kölcsönzött dokumentumok, valamint a könyvtári programokon résztvevők száma is nő a Könyvtári kihívás program hatására - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára Gyulán.

Vincze Máté a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban tett látogatása során felidézte, a kulturális minisztérium tavaly év végén hirdette meg a programot, amelynek fő célja a "hatalmas magyar kulturális kincs" minél több magyarral való megismertetése, aminek egyik kiváló eszköze az olvasás.

A program célja további - akár fiatal - olvasók bevonzása, illetve szeretnék, ha a békéscsabai és a gyulai könyvtár aktív lenne a határon túli magyar közösségekben is. "Gyulán és Békéscsabán ez földrajzi adottság is, Románia schengeni csatlakozásával ez egyszerűbbé is vált" - jegyezte meg.

Kifejtette, Gyulán és Békéscsabán évtizedek óta kiemelkedő minőségűek a könyvtári szolgáltatások, mindkét helyen van minősített könyvtár. Tapasztalataik szerint azonban még ezek a könyvtárak is tudják növelni az olvasóik, illetve a programokon résztvevők számát, Gyulán például éves alapon 25 százalékkal nőtt a programokon résztvevők száma. Emellett szépen nő a 14 év alatti fiatal olvasók száma is, ami - jegyezte meg - nem is csoda, hiszen minisztériumi támogatással felújították nemrég a gyermekkönyvtári részleget. "Ezek jó tendenciák, arra biztatják a könyvtárosokat, hogy ne csak passzív szemlélőként, hanem aktívan próbálják tovább katalizálni ezt a folyamatot."

A holland Rijksmuseum a 10 milliomodik látogatója Rembrandt "Éjszakai őrjárat" című festményén tölthette az éjszakát egy üveg bor és vacsora mellett.
- Neked milyen lehetséges könyvtári analógia, esemény jut eszedbe? Írd meg: kithirlevel@gmconsulting.hu

A Michelin-csillagos éttermek kitűnnek a mezőnyből, exkluzív tartalmat, szolgáltatásokat kínálva. Nézzük csak, négy jellemzőt kiemelve közülük, melyeken könyvtárosként is elmélázhatunk...

1. Szezonalitás: úgy tűnik, az, hogy a múlt héten jártam már ott, az nem jelenti, hogy legközelebb ne kaphatnék új benyomásokat, élményeket.
2. Helyi alapanyagok: mert mit ér az a könyvtár, amelyikben ÉN - helyi ember, helyi identitás, ráadásul ügyfél... - valamilyen módon nem vagyok megtalálható?!
3. Helyben készítés: nem feltétlenül baj, ha vannak tevékenységek, szolgáltatások, amelyeket mások, távolabb állítanak elő, de az fontos, hogy annak végső simításai, megjelenítése helyiek legyenek, mint az udvariasság, precízség, kiszámíthatóság, mosoly. Az pedig alap, hogy előre megtudakolják esetleges ételérzékenységemet, speciális kívánságaimat.
4. Kreatív tálalás: saját, otthoni könyvtáram megszokott, jó forrást biztosít, de ha valami kreatívra, meglepetésre vágyok - ugyanaz, de valahogy meglepetésemre mégis más, különleges, akkor érdemes igénybe vennem a szolgáltatást. (MG)

Múlt heti lapszámunk híréhez - Baróthy Zoltán válaszol - 1. A könyvtáros legnagyobb ellensége az olvasó(?!) link kapcsolódó analógia:

... Marosi Gergely (Mito) azt is felvetette, hogy az ügynökségi szakemberek sokszor képesek az ügyfelet beállítani az egyedüli hibás félnek, amikor kommunikációs zsákutcákba érkeznek. Ezt igazolja, hogy a 2022-es és a tavalyi, kommunikációs ügynökségi "népszámlálás" adataiból is az látszik: a reklámosok stresszforrása elsősorban a megbízó. Szerinte azonban ez jóval árnyaltabb kérdés annál, hogy mindenki a mumus legyártásával lépjen túl a problémán. Nagy László ehhez hozzátette: ő is dolgozott már olyan ügynökségnél, ahol "a dartstábla közepén a megbízó feje díszelgett", de azóta egyértelművé vált számára is, hogy a partnerség, egymás megértése és az őszinteség a legtöbb esetben mindkét fél számára hatékonyan tudja minimalizálni a stresszt.

Ehhez a fajta partneri kommunikációhoz oda-vissza történő edukációra is szükség van: Marosi Gergely szerint fontos, hogy az ügyfelekkel ne csak az accountok legyenek kapcsolatban, hanem a kreatívok is, a nyitottság ugyanis elősegítheti a kreatív koncepciók megértését a megbízói oldalon.

Csúnya seb éktelenkedett a japán Kurkku Fields gazdaság területén: egy gödröt telehordtak építési törmelékkel és sittel. Ezt szerették volna megszüntetni, és segítségül hívtak egy tervezőirodát is, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki a területből. Arról sajnos nincsenek képek, hogyan nézett ki a terület átalakítás előtt, de egy szemetesgödröt, hulladéklerakót talán mindenki el tud képzelni. Ebből született meg a képeken látható csoda, a Library in Earth, vagyis könyvtár a Földben.

Fentről nézve vízcsepp alakú a terület, ami abból a szempontból stílusos is, hogy a közelben egy tó fekszik, ahová a gazdaság dolgozói lazítani járnak. Ez a vízcsepp azonban csak a 2022 áprilisa óta nyitva lévő könyvtár előtere: a 113 négyzetméternyi beépített tér lényegében a felszín alatt található.

A beltér is nagyon hangulatos, mert amennyire lehet, próbálták megőrizni a természetességét. Ez az anyaghasználatban és a színekben is megmutatkozik, de talán semmi nem határozza meg jobban, mint a belmagasság. Utóbbi folyamatosan változik, ugyanis a plafont lényegében a táj, a dombok határozzák meg - ehhez nem szerettek volna hozzányúlni az építők.

A Könyvtárostanárok Egyesületének Tavaszi Szakmai Napján az egyik villámelőadás keretében Kámán Veronika két, általa magyarra fordított segédanyagot ajánlott a résztvevők figyelmébe.

1. Jeri Hurd ChatGPT diákoknak című infografikája abban segíti az - elsősorban középiskolás korú - diákokat, hogy iskolai feladataikhoz, tanulmányaikhoz tudatosabban, kreatívabban használják a ChatGPT-t, elsősorban olyan eszközként, amely meglevő tudásukat beépítve gondolkodási horizontjuk tágításában adhat támogatást, miközben nem pótolja, hanem inkább megsegíti a tanulási / kutatási folyamatba fektetett személyes szellemi munkát nem pótolhatja.

2. A mesterséges intelligenciával, azon belül is a generatív AI eszközökkel és az azok használatához kapcsolódó plágiumkérdésekkel foglalkozó óravázlatok a digitáliskultúra-tanárok, könyvtárostanárok, osztályfőnökök munkáját kívánja megtámogatni: vezetett beszélgetésekkel segíti a reflexiót ezen eszközök lehetőségeire és veszélyeire. Az óravázlatok a Common Sense Education keretein belül készültek, magyar fordításukat mutatták be a Könyvtárostanárok Egyesülete szakmai napján.

A konferencián vetített prezentáció elérhető az alábbi linken: link

Több magyar egyetemen is "helyzet van" ezekben a hetekben-hónapokban, sőt, akad, ahol már évek óta tart az a bizonyos helyzet. Ezekben az intézményekben a legbiztosabb pont a bizonytalanság: nem egészen tudni, mi lesz, sem azt, hogy mikor, sem azt, hogy kikkel. Az átláthatatlan köd mindent beborít, ami azt jelenti, hogy az érintett egyetemeken belül és kívül kevesen is keveset tudnak a jövőről.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) február 28-án véget ért egy korszak, de az új modellről nem sejthető, milyen lesz.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) méltatlan helyzetben, a működőképesség határán, napi pénzügyi gondok közepette február végén választott új rektort, akitől azt remélik, hogy javít az állapotokon: Darázs Lénárd a múlt héten már béremelésekről is megállapodott a fenntartóval, kérdés, mire lesz ez elég.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (LFZE) több mint másfél év után, február közepén írták ki ismét a rektori pályázatot, hiszen most nincs rektora az intézménynek.
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen (MKE), ahol elszomorító az anyagi és infrastrukturális helyzet, hetek óta fórumokat tartanak a hallgatók, mert úgy sejtik, hogy a fejük fölött valami készül, nem meglepő módon a modellváltás, és szeretnék érteni, hogy az mivel jár.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) rendben lévő körülmények között, korrekt finanszírozás mellett folyt az egyetemi élet, egészen addig, amíg a kuratórium vezetője sorozatos önkényes döntéseivel át nem lépett egy határt, amire a hallgatók egy emberként mozdultak meg. A MOME-t a felsőoktatási modellváltás mintaintézményének szánta a kormány, de az egyetem mostani helyzete jól illusztrálja, hogy miért összeférhetetlen az úgynevezett KEKVA-struktúra (az egyetemek közérdekű vagyonkezelő alapítványok által való működtetése) és az egyetemi autonómia.

Ahogy 2018 óta mindig, idén is kikértük a Fővárosi Törvényszéktől, hogy mely sajtótermékek mennyi sajtó-helyreigazítási és személyiségi jogi pert vesztettek el az elmúlt évben. A bíróságtól kapott adatok szerint 2024-ben sajtóperek tekintetében a Magyar Nemzet lett a negatív csúcstartó 24 elmarasztaló ítélettel, személyiségi jogok miatti pert pedig a Mediaworks bukott legtöbbször, szintén 24 alkalommal. Az Átlátszó, a Magyar Hang és az RTL az ellene indított összes sajtópert megnyerte.

A Fővárosi Törvényszéktől kapott adatok szerint a kormánypárti médiatermékek ellen összesen 76 sajtó-helyreigazítási perben született ítélet 2024 folyamán. A 76 perből 67-et vesztettek el: 51-et teljesen, 16-ot pedig részlegesen. A rekorder a Magyar Nemzet lett 24 elmarasztaló ítélettel. A második helyen az Origo végzett 13 elbukott sajtóperrel (ebből 12 teljes és 1 részleges elmarasztalással), a harmadik pedig a Ripost szintén 13-mal (amiből 9 teljes és 4 részlegesen elmarasztaló ítélet).

Ezzel szemben a független sajtótermékek ellen mindössze 26 sajtó-helyreigazítási perben született ítélet tavaly, és abból 19, vagyis az ügyek 73 százaléka a médiumok győzelmével zárult. Az Átlátszó, a Magyar Hang és az RTL az ellene indított összes sajtópert megnyerte.

Az Átlátszó ellen 5 sajtóperben, a Magyar Hang és az RTL ellen 2-2 esetben született tavaly ítélet: a három médium az összes pert megnyerte. A HVG-t 6 sajtóperből 3 esetben marasztalta el a bíróság részlegesen, a 24.hu-t pedig szintén 6 sajtóperből 2 alkalommal teljesen. A 444 elleni 3 sajtóperből 1 esetben vesztett a lap részlegesen, a Telex pedig 2 sajtóperből szintén 1 részleges elmarasztalást kapott.

... Szintén politikai okokkal magyarázható, hogy a szakma régóta hiába hangoztatja: a szankcionálás önmagában még sehol nem vezetett eredményre, fontosabb lenne a prevenció. A kormány eleve bizalmatlan azokkal a civil szervezetekkel szemben, amelyek korábban egyebek mellett a megelőzésről szóló előadásokat tartottak az iskolákban, így képviselőik az elmúlt években kiszorultak az oktatási intézmények falai közül.

Ahogy azt korábban Zacher Gábor toxikológus többször megfogalmazta: illúzió azt gondolni, hogy létezik olyan világ, amelyben senki nem találkozik a droggal. Épp ezért nem is a tiltás lenne az elsődleges megoldás, hanem a mentális egészségügyi nevelés és a tabumentes kommunikáció. Utóbbira viszont az élet legfontosabb kérdéseit is faék-egyszerűségű politikai üzenetekre redukáló honi közéletben szinte alkalom sem nyílik már.

Miért fontos a könyvtári szociális munka?
- A könyvtárak könnyen elérhető, stigma nélküli helyek, ahol a rászorulók segítséget kaphatnak.
- A könyvtári szociális munkások összekötik a látogatókat a megfelelő szolgáltatásokkal, és közösségi szinten is részt vesznek a problémák megoldásában.
- A munkájuk kiterjedhet egyéni tanácsadásra, közösségi programok szervezésére, a könyvtári dolgozók képzésére és a könyvtári szabályzatok elemzésére is.
- A könyvtári dolgozók támogatásakor a szociális munkások nemcsak a látogatók, hanem a könyvtári dolgozók munkáját is segíthetik, például konfliktuskezelési és kríziskezelési tréningeket tarthatnak.

Együttműködési lehetőségek szociális munkások és könyvtárak között:
- Szükségletfelmérés készítése a könyvtári dolgozók és látogatók igényeiről.
- Mentálhigiénés és közösségi erőforrásokról szóló programok szervezése.
- Kapcsolatok kiépítése más közösségi szervezetekkel és partnerekkel.
- Erőforrás-bemutatók, álláskeresési és szociális támogatási tanácsadás biztosítása.
- Szociális munkás gyakornokok mentorálása és szakmai gyakorlati helyük biztosítása.
- Közös lobbizás a könyvtári finanszírozás és az információszabadság védelméért.

A jövő lehetőségei: Egyre több egyetem kínál szociális munka szakirányú képzést kifejezetten könyvtári környezetre szabva. A könyvtári szociális munka egyre nagyobb szerepet kap, és a szociális munkások aktívan segíthetnek a könyvtáraknak abban, hogy hatékonyan támogassák a közösségük leginkább rászoruló tagjait. (ref.: Habók Lilla)