Beth Montague-Hellen, a Francis Crick Intézet könyvtárvezetője nemrégiben adta ki Practical Tips for Equality, Diversity and Inclusion in Libraries című könyvét (Equality, Diversity, Inclusion röviden: EDI), amelyben gyakorlati tanácsokat oszt meg az esélyegyenlőség, sokszínűség és befogadás előmozdításához könyvtári környezetben.

Beth könyve nem elméleti mű, hanem a mindennapi gyakorlatot segítő lépések gyűjteménye, amely olvasmányos stílusban a fizikai tértől a dekolonizációig terjedő témakört fedi le.

Irányzat, nem célállomás: A befogadás folyamata nem egyszeri lépés, hanem folyamatos törekvés, amely hosszabb úton vezethet el a valódi közösségi élményhez.
Kisebb lépések, nem tökéletesség: Nem kell minden problémát azonnal és tökéletesen megoldani; már apró változtatásokkal is jelentős előrelépés érhető el.

A félelem hatása: Sokan nem az EDI-ellenes kritikáktól tartanak, hanem attól, hogy a saját oldalukról kapnak bírálatot. Ez gyakran bénító hatású lehet.
Vékony határvonalak és piros vonalak: Az EDI területén gyakoriak a szürke zónák, különösen a szövetségkötések és a "semlegesség" kérdésében.

Semlegesség dilemmája: A könyvtárak célja az információhoz való hozzáférés biztosítása. Ez közel van a semlegességhez, de Beth szerint valójában senki sem teljesen semleges.

Szakmai előrelépés akadályai: A könyvtári segédszemélyzet sokszínűbb, mint a vezetés, ám a magasabb szintű előrelépéshez gyakran nehezen hozzáférhető elvárások társulnak. Alternatív jelentkezési formák segíthetnek a korlátok lebontásában.

A "rossz hallgatás" problémája: Gyakori, hogy újabb és újabb felméréseket végeznek a problémák feltárására ahelyett, hogy a már meglévő visszajelzések alapján cselekednének.

A "Jó hallgatás" és a fizikai tér: Kiváló példák mutatják azt, hogy a valódi hallgatás - mint például a szülő hallgatók igényeinek meghallása - új, befogadó könyvtári tereket eredményezhet.
Az EDI-vel foglalkozó munka érzelmileg megterhelő lehet, és könnyen vezethet kiégéshez. Beth hangsúlyozza: csak az tud másokon segíteni, aki saját magára is odafigyel. (ref.: Habók Lilla)

Az USA-ban évek óta növekszik az otthonoktató családok száma (magyar fogalommal: magántanulók). A közkönyvtárak pedig egyre inkább olyan helyek, ahol az otthonoktató családok időt töltenek, és forrásokat keresnek, hogy segítsék gyermekeik oktatását.

A New York-i Middle Country Közkönyvtár (MCPL link ) rendezvények, szolgáltatások, technológia és források széles skálájához biztosít hozzáférést, hogy megfeleljen a sokszínű közösség igényeinek. 2015-ben stratégiai tervébe foglalta a növekvő iskolaotthoni közösség jobb megszólítását. Pénzt is szereztek az Oktatási Erőforrás Központ (ERC) fejlesztésére, mint regionális szolgáltatásra. Az ERC támogatja az otthoni oktatásban részt vevő családokat és oktatókat Long Island-szerte. Kínálata: a forgalomban lévő oktatási eszközök és csomagok, tantervek, oktatójátékok és online források (pl. előfizetéses adatbázisokhoz és ERC-programokhoz). A Middle Country területén kívül lakó otthontanuló családok évente igényelhetnek ERC-hozzáférést biztosító kártyát. Az ERC gyűjteményén túl ezzel előre feltöltött oktató táblagépeket, adatbázis-hozzáférést kapnak és negyedévente egy kiválasztott online programhoz is hozzá lehet férni.

Az ERC weboldala link értékes forrás az otthonoktató családoknak. Otthonoktatási linkgyűjteményt kínál, bemutatja a könyvtárban hozzáférhető otthonoktatást segítő könyveket és folyóiratokat, valamint hivatkozásokat tartalmaz a regisztrációs programokhoz és az MCPL adatbázisokhoz. Serdülőknek külön programot kínálnak, szülőknek képzéseket (melyek egyben könyvtárbemutatók, kapcsolatépítési lehetőségek is), és tizenéveseknek közösségi találkozási lehetőségeket (benne kincskeresés, STEM és a pénzügyi ismeretek fejlesztése, ERC-játékok és eszközök használata). A gyerekek ismerkedhetnek a könyvtárban, miközben használják a számítógépeket, a technológiai eszközöket, a médiaközpontot, és kézműveskedhetnek. E program- és szolgáltatáskínálatot a szülőkkel és pedagógusokkal egyeztetve alakították ki. (ref.: MG)

(Egy éve írtuk.) A könyvtárakban rengeteg adat keletkezik, de ezek nagy részét nem vizsgáljuk, és főleg nem kapcsoljuk össze őket, pedig ezek hozzájárulhatnának
- a könyvtárosi munka könnyítéséhez,
- költségeink csökkentéséhez,
- a használói élmény illetve a használat fokozásához.

De melyek is ezek az adatok?
- Dokumentumhasználat: Legérdekesebbek a kölcsönzések és előjegyzések adatai. Szintén fontosak a helyben használat adatai. Az utóbbi érdekében megkérhetjük az olvasókat, hogy hagyják a könyvkocsin a könyveket, melyek vonalkódjait később beolvassuk. RFID-t használva még egyszerűbb az adatgyűjtés.
- Rendszer- és létesítményhasználat: A dokumentumhasználatnál sokkal érdekesebb adataink is vannak, ha megfelelően alakítottuk ki az informatikai környezetet. Ha jól építettük ki a wifit, és minden olvasó saját logint használ, akkor megtudhatjuk, hogy ki mikor, melyik könyvtárba jár, mennyi időt tölt ott.
Az is érdekes lehet, hogy a Google-hoz hasonlóan készítünk arról elemzést, hogy mikor hányan vannak jelen, és megfelel-e a nyitva tartás az olvasói szokásoknak. Ehhez az kell, hogy az olvasónak ne kelljen minden alkalommal bejelentkeznie, hanem ahogy otthon tesszük, egyszer bejelentkezünk és megengedjük, hogy az eszköz újra csatlakozzon magától. Ha a rendszerünk ilyen, akkor a telefonok bejelentkeznek, ha az olvasó bejön a könyvtárba és mindaddig bejelentkezve marad, ameddig ott tartózkodik.
Ha az olvasói gépekbe is a saját loginjával lép be az olvasó, akkor azt is tudjuk mikor, mennyit használja a gépeinket, esetleg azt is, mit indít el a gépen. Ezekből lehet olyan megoldásunk is, ami megmutatja hány gépünk szabad, hány foglalt.
- Adatbázis-használat: Gyűjthetjük az adatbázis proxy loginokat is, illetve a proxy-n keresztül elért internet címeket. Ehhez a proxy logfile-t szintén bele kell irányítani az adatgyűjtő rendszerünkbe.
Folyt.: adatok tárolása és kinyerése link .

Milyen cuki nyuszó! - Mondhatja akár hangosan a gyerek, ha leveszi az állatformájú könyvtámaszról a könyvet. S ha már leveszi a nyuszi kedvéért, akkor a marketingtapasztalatok szerint már közelebb is érzi magához a könyvet. (E hatás miatt igyekszik rávenni bennünket az ügynök, hogy fogjuk is meg a portékáját.) Ha tehát már tettünk egy ilyen kis erőfeszítést, akkor közelebb érezzük maginkhoz a tárgyat. És ez a cél felé visz a gyerekkönyvtárban is, nemde?!

Ne persze, nem csak nyuszis könyvtámasz van, hanem pl. baglyos és farkasos is. Ezekre - ha lehet - igyekeznek a könyvtárosok a mintához kötődő könyvet tenni.

Hazai könyvtárak - akár gyerek-, akár felnőttrészleg - ritkán használnak könyvtámaszt, talán mert a polcot inkább megtöltik a könyvekkel. A könyvtámasznak azonban hely kell, hogy megragadja a figyelmet. A fotók - ld.: link - a brüsszeli flamand könyvtárak Etterbeek fiókkönyvtárában készültek. (MG)

A könyvtárak szerepe a digitális írástudás támogatásában túlmutat azon, hogy hozzáférést biztosítanak a technológiához. A könyvtárak biztonságos, támogató helyek, ahol ki-ki ítélkezés és kudarctól való félelem nélkül fejlesztheti a digitális készségeit. Az olyan könyvtárak, mint a Detroit Public Library (DPL, Detroiti Közkönyvtár) link egyúttal a kapcsolatok, a tanulás és a közösségek általi felhatalmazás központjai.

Néhány példa a közösségen belüli digitális szakadék proaktív kezelésére:

1. Digitális méltányosság: laptopokat és Wi-Fi hotspotokat kínál a látogatóknak, amelyeket kölcsönözhetnek. A hotspotokkal bárhonnan hozzá lehet férni a nethez. A virtuális platformokat is támogatja (pl-. Zoom, Microsoft Teams). Ezekre könyvtári programok épülnek, pl. workshopok, könyvklubok, munkahelyi képzések és közösségi beszélgetések. A hotspotokkal a DPL biztosítja, hogy a lakosok részt vehessenek a programokon, erősítve a közösségi érzést a digitális térben.

2. Digitális írástudásórák és -támogatás - speciális tanfolyamok minden szinten pl. a közösségi médiaplatformok használatáról (Facebook, Instagram, X) vagy a mobileszközök, például az okostelefonok használatáról. Megtanítják, hogyan kell önéletrajzot készíteni, online állásra jelentkezni és online banki rendszerekben navigálni.

3. Kisvállalkozások növekedésének segítése - ezzel a helyi gazdaság növekedéséhez, munkahelyek teremtéséhez is hozzájárul a könyvtár.
- Üzleti adatbázisokat mutatnak meg (Mergent, DemographicsNow - így a piaci trendekbe, a vásárlók demográfiai adataiba és a versenytársakba engednek betekinteni)
- Üzleti tervek elkészítésében segítenek
- worksophokat (tanfolyamokat) szerveznek (pl. hogyan ismerhetik meg a vásárlók demográfiai adatait és a versenytársakat).

4. Távmunka és munkahelyi képzés: Az álláskeresők támogatására virtuális tanfolyamokat dolgoztott ki és vezetett e cikk szerzője az állásinterjúkra való felkészülésről, a virtuális interjúk egyedi kihívásaira összpontosítva (a cikkben bővebben - a Szerk.)

5. Együttműködés: helyi nonprofit szervezetekkel, oktatási intézményekkel és közösségi csoportokkal segítettek a magánszemélyeknek és a vállalkozásoknak eligazodni az alapvető kormányzati szolgáltatásokban, pl. munkanélküli segélyek igénylésében és a fizetésvédelmi program (PPP) hiteléhez való hozzáférésben.
Végigvezették lépésről lépésre a rászorulókat az online kérelmezés folyamatán.

A digitális írástudás nemcsak arról szól, hogy megtanuljuk, hogyan kell használni a számítógépet. A könyvtár új lehetőségek előtt nyit ajtókat, és ezzel biztosítja azt, hogy senki ne maradjon le.
E szakadék áthidalásának szentelte magát a cikk szerzője. Vallja, hogy a digitális írástudás előmozdításával mindenki számára befogadóbb és igazságosabb jövőt teremthetünk. (Ref.: Szabó Eszter)

A járda szintjében egyszercsak mintegy négyzetméternyi üvegfelület... Ha benézünk, a mélyben üres könyvespolcokat látunk...

A Bebelplatz Berlin közepén található, ahol 1933. május 10-én a nácik nyilvánosan könyveket égettek el, hogy demonstrálják ideológiai hatalmukat. Az esemény célja az volt, hogy az egyetemeket a náci "Blut-und-Boden" ideológiához igazítsák. A könyvégetés főként a zsidó, baloldali vagy másként gondolkodó szerzők műveit érintette, például Heinrich Mann, Erich Kästner, Sigmund Freud vagy Karl Marx könyveit.

A könyvégetést a Német Diákszövetség szervezte, a diákokat és professzorokat hűségnyilatkozatra kényszerítve. A mozgalmat a könyvkereskedelem is támogatta, kiadók és könyvtárak adták át a "nemkívánatos" műveket. A könyvtárakat kifosztották, például Magnus Hirschfeld szexológiai intézetéből több mint 10 000 könyvet vittek el.

A berlini eseményen körülbelül 70 000 ember vett részt, köztük egyetemi tanárok, SA-, SS-, és Hitlerjugend-tagok. A rendezvény népünnepéllyé vált, fáklyás menettel és zenekarral. A könyvégetést előre összeállított "tűzmondatokkal" kísérték, például "Gegen Klassenkampf und Materialismus".

Az akció egy előre megtervezett, országos kampány része volt, amely több mint húsz német városra terjedt ki. Egy évvel később már több mint 3000 könyvcímet tartalmaztak a tiltólisták. Az írókat nemcsak cenzúrázták, hanem üldözték is: Carl von Ossietzky koncentrációs táborba került, Erich Maria Remarque-t rágalomhadjárat érte. (ChatGPT, MG)

Évről évre csökken Kassa kerületben a települési könyvtárak száma, és sok közülük a fejlődés helyett inkább stagnál. 2014-ben még 194 könyvtár működött, 2024-re számuk 23 százalékkal, 149-re csökkent.

"A megye területén működő 149 közkönyvtár közül öt regionális, ezeket a Kassai Kerületi Önkormányzat (KSK) tartja fenn, a fennmaradó 144 pedig a városok és községek irányítása alá tartozik. A 144 közül csupán 94 működik rendesen, a többi csak nagyon korlátozott mértékben nyújt szolgáltatásokat az olvasók számára" - közölte a megyei önkormányzat.

A legtöbb városi és községi könyvtár Kassa, illetve a Kassa-környék járás területén található, a legkevesebb pedig a Nagymihályi járásban. A megye szerint az általuk fenntartott regionális könyvtárak egyre aktívabbak, egyre több szolgáltatást kínálnak, különféle támogató kezdeményezéseket indítanak és módszertani központként is működnek.

"A megyei könyvtárak széles körű módszertani támogatást nyújtanak, képzésieket valósítanak meg sok községi könyvtár számára. Csak az elmúlt két évben 60 módszertani látogatásra került sor, emellett számos online és telefonos konzultáció zajlott le.
Célunk, hogy a könyvtárak ne csupán könyvkölcsönző helyek legyenek, hanem az oktatás és az innováció központjaivá váljanak minden korosztály számára" - mondta Rastislav Trnka, Kassa megye elnöke.

Kassa megye nyilvános könyvtárainak több, mint 45 ezer regisztrált olvasója van, ami a lakosság 5,87 százalékát jelenti (országos szinten ez az arány 6,72 százalék volt 2023-ban). A legtöbb regisztrált olvasót a lakosságarányosan Kassán találjuk, a legkevesebbet pedig az Igló és Gölnicbánya járásokban.
A közkönyvtárak állományában több mint 1,2 millió könyvtári egység található, ezeknek közel fele a megyei könyvtárakban.

A nyomtatott olvasójegy lassan a múlté lesz. A jászberényi könyvtár olvasói már a Qulto eCard mobil applikációval is intézhetik könyvtári ügyeiket. Az innovatív szolgáltatásról közösségi oldalán tájékoztatott az intézmény. A mobilalkalmazás a nyomtatott olvasójegy kiváltását célozza, mivel innovatív megoldást kínál a jászberényi könyvtár olvasóinak.
Az IOS és Android-os eszközre is letölthető app-pal távolról intézhetők a könyvkölcsönzéssel kapcsolatos ügyek, sőt akár olvasójegy nélkül, az applikáció segítségével is lehet könyveket kölcsönözni. Ehhez első lépésben le kell tölteni az alkalmazást, majd kiválasztani a Jászberényi Város Könyvtárat, s megadni az olvasójegy számát (vonalkód száma) és a jelszót, ami mindenkinek a születési dátuma - tájékoztatott közösségi oldalán a bibliotéka.

A Csorba Győző Könyvtár mintegy száz helyszínnel és a hozzá kapcsolódó irodalmi tartalommal bővítette a Qulto LiteraTúra elnevezésű, irodalmi turizmust népszerűsítő mobilapplikációt - olvasható az intézmény honlapján.
A LiteraTúra egy ingyenes mobilapplikáció, amely az irodalmi alkotások fontos helyszíneit, valamint neves vagy épp elfeledett szerzők életéhez kapcsolódó épületeket, helyszíneket, irodalmi vonatkozású nevezetességeket mutat be. Az alkalmazás a helyszínek felkutatásakor a felhasználók számára olvasásnépszerűsítési célt is betölt - fogalmaz a könyvtár.

A Csorba Győző Könyvtár az elsők között csatlakozott a felhíváshoz, azóta baranyai szerzők köteteivel, illetve a vármegyében játszódó művekkel folyamatosan gyarapítja az alkalmazást, eddig közel 100 helyszínt adva hozzá, többek között Dénes Gizella, Horváth Viktor, Aknai Péter, Weber Kristóf műveinek segítségével.

Ahogy az intézmény írja, az alkalmazás két fő célt szolgál:
Egyrészt iránytűként segíti azokat, akik szeretik összekapcsolni a városnézést az irodalommal. Új helyszíneket és érdekes épületeket, turisztikai látnivalókat ajánl, amelyek korábban talán elkerülték figyelmeket. Emellett inspirációt adhat egy-egy irodalmi mű elolvasásához is, hiszen a helyszínek adatlapjain rövid részletek is találhatók az adott művekből.
Másrészt lehetőséget kínál arra is, hogy a felhasználók saját olvasmányélményeik alapján bővítsék az adatbázist. Az adatfeltöltés egyszerűen elvégezhető a LiteraTúra adatfeltöltő felületén, ahol egy űrlap segítségével bárki hozzájárulhat az alkalmazás tartalmának gazdagításához. A regisztráció után egyszerűen feltölthetők az irodalmi helyszínek, azokhoz kapcsolódó képek és leírások.

A LiteraTúra applikáció elérhető a Google Play-en és az App Store-ban is.

A kapott figyelemfelhívó jellegű válaszok megoszlása
1 - egyáltalán nem
12 - inkább igen
4 - inkább nem
16 - teljesen általános.
Az adatok alapján úgy tűnik: a könyvtáros szakma masszív, magas hatalmi távolsággal bír, ugyanis nem látszik jelentős elmozdulás a válaszok arányaiban. A magas hatalmi távolság egyebek mellett összefügg az alacsonyabb jövőbeni versenyképességgel (vö.: link ), alacsonyabb szintű innovációval. A diagram: link .
Eszerint megszokott, általános, hogy szakmai körökben mellőzött az őszinte beszéd. Hogy e helyzet mennyire szakma- vagy szektorspecifikus, arra természetesen e helyt nem lehet válaszolni. (MG)

Az utolsó két könyvtári szóviccet egy felolvasóprogrammal szinkronizáltuk. A nézettség megduplázódott és a nézőmegtartási arány is javult. A hang és a hangsúlyozás közel sem tökéletes, de úgy tűnik, nem ez a legfontosabb itt.

Írástörténeti vizekre eveztünk a múlt héten amikor azt kérdeztük, hogy Melyik a legpontosabb álca? 38 másodperc alatt link az elfeledett dokumentumtípustól eljutottunk a diszkriminációmentes könyvtárig. Az írástörtörténet ezen szeletének ismerete látszólag nem sokat ad hozzá a mai életünkhöz, de szólásaink eredetének, eredeti jelentésének ismerete fontos a mindennapi kommunikációban is és az iskolai dolgozatokban is.

A zene világa került terítékre eheti szóviccünkben. A könyvtárosok kedvenc dalával hívjuk fel a figyelmet arra, hogy miért fontos, hogy kiadványainkon minden azonosító adatot feltüntessünk. A videó link egyszerre szól a bármilyen beadandó munkát készítő diákoknak és a kiadóknak. De ha neked, könyvtárosként más a kedvenc dalod, írd meg kommentben! Pörgesd az algoritmust, hogy üzenetünk minél többekhez eljusson.

Számos könyvtár kínált nyílt wifi-t a könyvtár melletti területen tőlünk nyugatabbra a vírushelyzet idején. Az otthoni internetcsatlakozással nem rendelkezők számára pedig ma sem ritka, hogy hot spotot (praktikusan: dobozt) kölcsönöznek.

De könyvtáron belül is kínálják az internetkapcsolatot, amely mellé nyugodt környezetet is biztosítanak. Így pl. a bajorországi Memmingen közkönyvtárában link is. Megjegyzendő, hogy a szolgáltatást nem a könyvtár, hanem a Bajor Szabadállam biztosítja, a könyvtár "csak" a helyért felel. Ld. a fotót: link . (MG)

A Cambridge-i Egyetem kutatói rendkívül ritka 13. századi, Artúr király korabeli meséket tartalmazó kéziratokat találtak egy több mint ötszáz éves, birtokösszeírásokat tartalmazó főkönyvbe rejtve - pontosabban ezeket a kéziratokat használták a könyv gerincének összetartására. Ezek a mesék évszázadokig észrevétlenül maradtak egy angol kastély feljegyzései, majd egy egyetemi könyvtár több millió kötete között.

A kéziratok az 1970-es években kerültek az angol nemesi birtokról a Cambridge-i Egyetem könyvtárába, de csak 2019-ben jutott arra egy levéltáros, hogy talán érdemes lenne közelebbről is megvizsgálni a kötetet. A kutatók multispektrális képalkotást alkalmaztak, amely a fény különböző hullámhosszaira, például az ultraibolya és az infravörös tartományokra támaszkodik, hogy felfedjék a kézirat olyan részleteit, amelyeket szabad szemmel nem lehetett észrevenni. A zoológiai tanszék munkatársainak segítségével egy általában fosszíliákhoz használt CT-szkennert is bevetettek, hogy a könyv fizikai szétszedése nélkül feltárják a pergamen rétegeit.

A 2017-ben kirobbant botrány világos példája annak, hogy "új normává" vált az adatok hatalma és az adatműveltség kellő ismeretének hiánya. A Cambridge Analytica nevű cég ugyanis a 2010-es években több millió Facebook-felhasználó személyes adatait beleegyezésük nélkül, politikai reklámozás céljából gyűjtötte össze.

Pozitívumként szolgálhat, amikor 2019-ben brit és finn, általános és középiskolai tanulók megtanulhatták, hogy mire jó az energiahatékonyság. Megismerhették, hogy az adatok személyes gyűjtése hozzájárul a meglévő adatok értelmezéséhez, amiben az adatműveltség is segítségükre volt.

Az adatműveltség (AI műveltség vagy MI írástudás néven) hosszú távon a mesterséges intelligencia műveltség egyik alapvető összetevője. Alkalmazása viszonylag egyszerű, ezért a kommunikáció megkönnyítésének kulcsfontosságú eszköze a könyvtárakban is, mivel kötődik az információs műveltséghez és a médiaműveltséghez is, így közös nyelvet kínál ahhoz, hogy hozzáférjünk az adatokhoz, amelyeket azután sokféle módon fel is használjunk.

A kutatóknak, könyvtárosoknak és a nagyközönségnek azonban meg kell tanulniuk, hogy az adatok csak részleges képet adnak egy-egy adott jelenségről vagy témáról. Könyvtárosként segítenünk kell felhasználóinkat, hogy proaktív módon és kritikai szemmel tudják nézni az adatműveltség működését. Ez megköveteli azt, hogy adatokat tudjunk azonosítani, gyűjteni, rendszerezni és elemezni.

Az AI műveltség segít abban, hogy képesek legyünk helyesen értelmezni adatokat, tanulni belőlük, továbbá rugalmas alkalmazkodással konkrét célok és feladatok elérésére felhasználni őket.

Olyan kompetenciákat kínál tehát, amelyek lehetővé teszik, hogy kritikai szemmel értékeljük a mesterséges intelligencia technológiák szerepét, hatékonyan kommunikáljunk és működjünk vele, továbbá eszközként használjuk online, otthon és munkahelyünkön. (KIT-összeállítás Koltay Tibor From data literacy to artificial intelligence literacy: background and approaches című cikkének alapján)

Egyedülálló alkalomra került sor a Beregszászi Központi Könyvtárban: játszószobát adtak át, melyet ezentúl 2-6 év közötti gyermekek látogathatnak szüleikkel. A gyermekek egyúttal a könyvekkel is ismerkedhetnek, és kis szerencsével meg is szeretik azokat.

- Az ötlethez, hogy a kisgyerekekkel kezdjük az olvasóvá való nevelést, a House of Europe és a Kárpátaljai Sárkányellátó civil szervezet adott támogatást. Bátran mondhatom, hogy rendhagyó kezdeményezésről van szó, hiszen ilyen nincs Kárpátalja egy közkönyvtárában sem, és Beregszászban is ez az első olyan játszóház, ami teljesen ingyenes, és mindenki számára elérhető - hangsúlyozta Varga Éva. - Hiszem, hogy a dolgok akkor mennek előre, ha az embernek vannak merész ötletei, tervei. Ilyen merész ötletünk, volt/van bőven, a lehetőséget a megvalósításra a House of Europe Program pályázati lehetősége adta. Mikor a pályázati kiírást elolvastuk, két dolgot tudtunk: ötlet sok, a beadási határidő rövid. Talán mi voltunk a legjobban meglepve, hogy a 367 pályázó közül a mienk a nyertesek között szerepel. Köszönjük a House of Europe-nak a bizalmat és a lehetőséget - tette hozzá a Beregszászi Központi Könyvtár vezetője, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke.

Az ünnepélyes szalagátvágás után Trautmann Balázs, a Kárpátaljai Sárkányellátó Alapítvány elnöke elmondta, számára a könyv, a könyvtár a minden, hiszen ötéves kora óta "falja" a könyveket. - A beregszászi könyvtárral mindig jó a közös munka, hiszen szakmailag egy topon álló csapattal van minden esetben szerencsénk találkozni.

Különösen eredményesnek bizonyult az Egressy Béni Városi Könyvtár az elmúlt évben. A szakmai elismerések, az innovatív programok, a közösségi aktivitás és a könyvtárhasználati mutatók növekedése is azt mutatja, hogy a 2024-es esztendő a könyvtár egyik legkiemelkedőbb időszakának tekinthető. Ezt ismerte el a városvezetés a legutóbbi ülésén.

Az Egressy Béni Városi Könyvtár Kazincbarcikán 2012 óta következetesen alkalmazza a teljes körű minőségmenedzsment elveit, amelyek révén 2021-ben elnyerte a Minősített Könyvtár címet, 2024-ben pedig megkapta a rangos Könyvtári Minőségi Díjat, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében elsőként. A megszerzés kulcsa két innovatív projekt volt.

"Mi a bölcsődés korosztállyal is szervezetten foglalkozunk, tehát a Bölcsis könyvtár projektünk volt az egyik innovációnk - fogalmazott Molekné Kőrösi Beatrix, a könyvtár intézményi vezetője. - A másik az úgynevezett Mesepárna foglalkozás, aminek egy továbbfejlesztett változatát nyújtottuk be ehhez a pályázathoz, és ez is talált, mert ilyet sem csinálnak más könyvtárak." A Bölcsis könyvtár az országban egyedülálló módon a 3 év alatti gyermekeket célozza meg készségfejlesztő foglalkozásokkal, a Mesepárna projekt pedig egy klasszikus mesemondási módszer továbbfejlesztése bábjátékkal, amely interaktív élményt nyújt a gyermekek számára. Mindkét projekt nemcsak a helyi közösségben vált népszerűvé, hanem országos szinten is példaként szolgált más könyvtárak számára.

A könyvtárhasználati statisztikák alapján az intézmény 2024-ben ismét elérte a pandémia előtti szintet. A regisztrált használók száma meghaladta az országos átlagot, a kölcsönzött dokumentumok száma pedig stabilan magas maradt - különösen a gyermekek körében nőtt meg a kölcsönzési arány. Ez köszönhető a könyvállomány folyamatos bővítésének is, amelyet kiemelkedően támogat a városvezetés.

A statisztikai adatokat figyelembe véve eddigi legsikeresebb negyedévét zárta a dorogi könyvtár idén tavasszal - olvasható a dorogi önkormányzat a közösségi oldalán.

A látogatók száma évről évre növekszik: az újonnan beiratkozott olvasók száma 2025-ben eddig 70 fő volt, a tavalyi évben három hónap alatt 58 új taggal gyarapodott a könyvtárat igénybe vevők száma. Ez az emelkedő tendencia a könyvtárhasználati szokásokban is megfigyelhető, a kölcsönzők száma tavaly 1358, idén 1402 fő volt. A gyermekkönyvtár a családok körében a legnépszerűbb, a látogatók száma 2024 március végégig 1730, míg 2025-ben 2432 fő volt.

Az intézmény rendezvényeit ugyancsak nagy létszámmal látogatják az érdeklődők, nemcsak a dorogi lakosok, hanem a környező településen élők is. Az év elején visszatért Renner Andreával a Kerekítő foglalkozás, melynek köszönhetően a legkisebbek is megismerkedhetnek a gyermekkönyvtárral. Keddenként délután sakkozók foglalják el az olvasóteret, a programhoz csatlakozhat bárki, akit érdekel ez a sportág. Az év elején bemutatta legújabb kötetét Schmöltz Margit, majd Csiffáry Gabriella is a közönség számára, márciusban az érdeklődők a Magyar Múzsa munkatársaival ismerkedhettek meg. Az emeleti galéria idén már két kiállításnak is helyet adott, január-február között bemutatkozott a Partosné Tóth-Major Krisztina által vezetett Paletta Alkotócsoport, jelenleg pedig a Nagy-Duna-Partos Festőiskola tárlata látogatható.

Az intézmény esetében a belső ellenőrzési átvilágítást megelőzően született meg a döntés, mivel az átvilágítást megelőzte egy olyan célvizsgálat, amit Bercsényi László polgármester vezetett.

Az Új Almádi Újság áprilisi kiadásában jelent meg a hír, hogy menesztették a balatonalmádi Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár igazgatóját. A város polgármestere, Bercsényi László a lapnak elmondta, hogy szemet szúrt neki, hogy az Almádiak napjára 2025-ben az önkormányzat 1 millió forint támogatást biztosított, míg 2023-ban ugyanez a rendezvény 20 millió forintos támogatást kapott.

Akkora volt az összegek közt a különbség, hogy ezt meg kellett vizsgálniuk. A vizsgálat során kiderült, hogy 2023-ban a beszerzési kiírás szabálytalan volt, nagyon úgy néz ki, hogy a cégek összejátszottak az ajánlatkészítéskor, számos túlárazott tétel került beszerzésre és kifizetésre. Például a hang- és fénytechnika esetében olyan összegek voltak bérleti díjként megállapítva, amiből akár meg is vásárolhatták volna a jó minőségű eszközöket. Mindig ugyanaz a három cég vett részt a különböző beszerzési eljárásokban. A vizsgálat során górcső alá került a 2024. évi Bormustra is, ahol kiderült, hogy az ajánlattételek során a cégek ugyanolyan táblázatokban adták meg áraikat és a táblázatok egyes soraiban ugyanazokat a helyesírási hibákat követték el, de volt olyan tétel ezekben a táblázatokban, ahol az egyik cég gond nélkül tízszeres túlárazást alkalmazott. Az itteni cégek pályáztak az Almádiak napjára is 2023-ban.

Legutóbbi két lapszámunkban írtunk a trumatudatos könyvtáros jellemzőiről (Miben segítheti a traumatudatos könyvtáros a hozzá fordulókat? link és Traumainformált könyvtárosság - a Library Journal és a School Library Journal képzése link , korábban pedig: A jobblét érdekében - A traumatudatos könyvtárosság felfedezése link .) E képesség szükségességének azonosítása abban segítheti a könyvtárakat, hogy - küldetésének megfelelően - segítse a használók legszélesebb közösségét személyes céljainak megvalósításában. Eközben persze szélesíti használóinak táborát is. A traumaérzékeny pedagógia tanulmányozása segíti a könyvtárost is abban, hogy azonosítsa azokat a nem is gondolt helyzeteket, amelyek akadályokat képeznek a használó és a könyvtár között. S ez az első lépés az akadályok tudatos felhasználásához. (MG)

Karen Costa, akinek az online kurzusfejlesztés és a traumatudatosság a szakterülete ... arra hívta fel az oktatók figyelmét, hogy a stressz miatt nehezebben koncentráló diákok miatt érdemes többször elismételniük a mondandójukat, még világosabban elmagyarázni az óraterveiket, több alternatívát felkínálni a beadandó feladatokra, amiket a hallgatóknak nem feltétlenül kell előre meghatározott sorrendben teljesíteniük, és érdemes rugalmasan kezelni a határidőket.

Ez a fajta pedagógia szembeszáll a rasszizmussal, a szexizmussal, az ageizmussal és az osztályprivilégiumokkal. Azt vallja, hogy a tanulási folyamat lényegi eleme, hogy pozitív módon kibillentse a résztvevőket megszokott gondolkodási sémáikból, ami azt jelenti, hogy a marginalizált csoportok traumáinak kimondásával veszélymentes, biztonságos teret hoz létre, és nem a csoporton belüli törésvonalakat és a vitákat erősíti. "A traumaérzékeny pedagógia olyan helyekké alakítja át a tantermeinket, irodáinkat és az intézményeinket, ahol a traumák hatásait elismerjük, elkerüljük az újratraumatizálódást és erősítjük az ellenállóképességet, miközben az igazságosság felé mozdulunk el" - írják Carellóék tankönyvükben.

A ChatGPT 4o képgeneráló funkciója mostantól mindenki számára ingyenesen elérhető. Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója március 31-én az X platformon jelentette be, hogy a mesterséges intelligencia alapú képgeneráló eszköz "immár minden ingyenes felhasználó számára elérhető!"

Az OpenAI lépése, hogy a képgenerátor segítségével tovább szélesíti a ChatGPT közönségét, a mesterséges intelligencia technológiát fejlesztő vállalatok közötti egyre élesedő verseny legújabb fejezetét jelenti. Az Egyesült Államokban, Kínában és más országokban működő számos startup mellett olyan szereplők is jelen vannak, mint az Apple, az Anthropic, a Microsoft és a Google, amely egy héttel ezelőtt mutatta be legújabb MI-modelljét, a Gemini 2.5-öt. A ChatGPT-nek becslések szerint körülbelül 500 millió heti felhasználója van, de más MI-modellek is egyre nagyobb teret nyernek.

A feladatok kezelésére és problémamegoldásra való képességük javítása mellett az MI-modelleket egyre inkább kérik tartalmak, például képek és videók létrehozására is. A ChatGPT-nek van egy Sora nevű videókészítő funkciója is, de ez egyelőre csak az előfizetéses fiókok számára érhető el.

Az adatokból nagyon úgy néz ki, hibás vagy manipulált egy fontos magyar szegénységi adat, de a KSH tagadja, hogy ez történt volna. A Válasz Online szerdán megjelent cikkében link két kutató, Tátrai Annamária és Gábos András arról írt, hogy furcsa ellentmondások vannak a KSH szegénységről szóló statisztikáiban. A G7 kérdéseire végül közleményben reagált a KSH, ahol "határozottan visszautasították a szándékos manipuláció vádját", ugyanakkor a Válasz Online másik témába vágó cikkében megszólaló kutatók azt mondják, ilyesmi normál esetben nem fordulhat elő.

Relatív jövedelmi szegénységben az uniós statisztikai definíció szerint azok élnek, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem éri el a szegénységi küszöb értékét. A Válasz Online elemzése szerint több aggodalomra okot adó probléma is van a magyarországi adatokkal ezen a területen. 2020-ban gyanúsan sok egyfős háztartás került a közvetlenül a szegénységi küszöb fölé, ahol sok háztartás jövedelme fillérre pontosan megegyezett. Emellett 2021-ben és 2022-ben bizonyos jövedelemsávok "kiürültek", 2023-ban pedig a 2000 euró alatti jövedelemsávok szinte teljesen eltűntek. (Telex)

A kérdéses eset nem az első. A Szabad Európa cikke link szerint a KSH-nál akkoriban egyre erősebb politikai nyomás volt érzékelhető, ami abban mutatkozott meg, hogy a valóságot pozitívabb üzenetekbe kellett csomagolni. A szakmai helyett politikai-kommunikációs elvárások miatt többen is otthagyták az intézményt, különösen mióta Ádám Dénes, a Rogán Antal minisztériumából érkező kommunikációs szakember lett a KSH kommunikációs elnökhelyettese. A Szabad Európa szerint a rossz hírek kozmetikázása nem konkrét adathamisításban, hanem hangulatjavító betoldásokban nyilvánul meg, például a negatív adatok pozitívumokkal való relativizálásában. A 2023 első negyedévéről szóló összefoglaló eredeti címe "Recesszióban a gazdaság" volt, de végül "Tetőzött az infláció" címmel jelent meg, írta a lap. (Qubit)

Az Európai Unió területén utoljára 14 évvel ezelőtt okozott járványt, de idén több európai országban újra feltűnt a párosujjú patásokat veszélyeztető, erősen ragályos, vírus okozta betegség, a ragadós száj- és körömfájás. A januári németországi kitörés után márciusban Szlovákiában és Magyarországon is észlelték a fertőzést - nálunk több mint 50 év után, 1973 óta először. Az északnyugat-magyarországi járvány miatt szarvasmarhák, sertések, kecskék és juhok ezreit kell levágni vagy elzárni, ami érthető módon felzaklatta a nehéz helyzetbe került állattenyésztőket és háztáji gazdaságokat.

Az intézkedések hatására szinte azonnal a feje tetejére állt a magyar Facebook: több ezren osztják meg azokat a posztokat, amelyek végeredményben arról szólnak, hogy a járvány nem létezik, hogy valamilyen felsőbb hatalmak próbálják kiirtani a magyar haszonállatokat, netán a tudjukkik csinálják a tudjukmit, tudjukmiért. Az egyszerű világmagyarázatok kedvelőinek és a háttérhatalmak ellen viaskodók körében népszerű szereplők (köztük a NER médiabirodalmának egykori vezetője) azonnal felugrottak a konteóvonatra, de a települési Facebook-csoportokban is vészes tempóban terjed, hogy "Itt az igazság: ezért ölik le az állatainkat!".

Mivel a közösségi média mára szinte teljesen különböző, egymással nem érintkező véleménybuborékok gyűjtőhelyévé vált, mi erről a félinformációkból és hisztériából táplálkozó mikroforradalomról gyakorlatilag csak egy véletlennek köszönhetően értesültünk. Pénteken figyeltünk fel arra, hogy az éppen legolvasottabb Qubit-cikkek között, ahol általában legfeljebb néhány napos anyagok találhatók, egyre feljebb és feljebb kúszik egy 2021 júniusában megjelent írás. A címe: Megnyílt a világ első ipari műhúsgyára Izraelben. Ez a lehető legtényszerűbb állítás, ezért legfeljebb abból következtethettünk volna arra, hogy valamilyen összeesküvés-elmélet állhat a váratlan olvasottság mögött, hogy a címben szerepel Izrael neve - azt már számtalan kutatás bizonyította, hogy a szélsőjobboldali érzelmű emberek a legfogékonyabbak a konteókra, akiknél nem ismeretlen fogalom az antiszemitizmus.