A MKE debreceni vándorgyűlésének KIT-szekcióján hasznos könyvtári gyakorlat is el fog hangzani a Los Angeles Közkönyvtár igazgatójától. - Itt (folytatva link korábbi hírünket) a munkatársak felhatalmazásáról is olvashatunk.

- Egy másik lecke, amelyet Szabo felmutat egy LAPL méretű rendszer vezetése során, hogy felismeri azt, hogy vezetőként elszigetelődhet: "Mivel olyan nagyok vagyunk, mindent kitaláltunk - itt is van és ott is van szakértőnk -, ezért könnyebben elveszíthetjük belső kapcsolatainkat."
.
A kis Robinson Public Library Districtben eltöltött idő alatt - emlékszik vissza - nem érezte magát a könyvtárak nagyobb állami vagy regionális közösség részének. Nos, "Fontos, hogy a miénkhez hasonló nagy rendszerek kifelé forduljanak, ne csak azért, hogy megosszák, amit csinálunk és amink van, hanem valóban, valóban tanuljunk másoktól" - mondja Szabo. Ebbe beletartozik a munkatársak konferenciákra küldése, bátorítás a különféle egyesületekben való részvételre, valamint a szervezeten belül mindenkit felhatalmazni arra, hogy a szakmai összejövetelektől a polgármesteri hivatalig különböző körülmények között mesélje el a könyvtár történetét.

"John mindig azt mondta, nem vagyunk túl nagyok ahhoz, hogy tanuljunk másoktól" - mondja Pena. "Nagyszerű dolgokat csinálunk, de sok minden történik, és részt kell vennünk a beszélgetésben. Figyelnünk kell arra, mi történik közösségeinkben, más közösségekben, és tanulnunk kell egymástól, és meg kell osztanunk egymással."

"A szociális munkások általában nem kapnak reflektorfényt. Mi a háttérben tesszük a dolgunkat - és ez rendben van, mert ez a területtel együtt jár" - mondja Edna Osepans, szociális munkás. "De itt, az LAPL-nél a munkánk elismerést vált ki. Úgy érzem, nagyon megbecsülnek, és azt hiszem, ez Szabotól származik. Nagyon megbízik bennünk, hatalmat és döntési szabadságot ad nekem, ami óriási. Ez nem csak a támogatókra, hanem a személyzetre és a rendszer egészére is pozitív hatással lesz. Ez a szervezeten lecsorgó hatás tőle származik." (ref.: MG)

Neeza Singh cikkét a IFLA Nagyvárosi Könyvtárak (METLIB) Szekciója adja közre. - A nagyvárosi könyvtárak egyre fontosabb feladata a társadalmi elszigeteltség csökkentése és a közösség számára megtartó kapcsolatok támogatása. Ennek értelmében minden korosztály és háttér képviselője számára befogadó tereket biztosítanak.
- A kanadai Torontói Közkönyvtár élő könyvtárat működtet, ahol a felhasználók "kölcsönözhetnek" embereket beszélgetésre.
- Az ausztrál Victoria Állami Könyvtár többnyelvű mesemondó foglalkozásokat és időseknek szóló találkozókat szervez a magány csökkentése és a befogadás elősegítése érdekében.
- Az indiai Chandigarhban található Központi Állami Könyvtárban az idősek gyermekfoglalkozásokon vesznek részt forrásként.

Az elszigeteltség elleni küzdelem mellett a közkönyvtárak fórumok, választói kampányok és oktatási rendezvények révén is erőfeszítéseket tesznek a polgári szerepvállalás érdekében.
- A finn Oodi Könyvtár a város nappalijaként szolgál, ahol polgári fórumoknak, vitáknak és közös alkotótereknek ad otthont, ahol a lakosok hozzájárulhatnak a helyi tervezéshez és politikai megbeszélésekhez.
- Indiában a közkönyvtárak tájékoztató gyűléseket tartanak a kormányzati programokkal, a közegészségüggyel és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekről, felhatalmazva a polgárokat a közéletben való aktívabb részvételre.
- A Johannesburgi Városi Könyvtárak támogatják a polgári oktatási programokat és az ifjúsági vezetőképzést, hogy ösztönözzék a fiatalok aktív állampolgárságát. (folyt. köv.) (ford.: MG)

Az MKE-vándorgyűlés KIT-szekciójának vendége lesz John F. Szabo könyvtárigazgató, aki a közösségek befogadásának Los Angeles-i példájáról fog beszélni.

"2025. május 19. és 25. között van az Európai Mentális Egészség Hete. Egyre több ember keres segítséget mentális jóléte érdekében - ez pedig egy figyelmeztető jelzés. A mentális egészségügyi ellátás gyakran kérdéseket is felvet: Hová mehetsz? Hogyan kezdj hozzá? Megfizethető-e? Ezen az oldalon hasznos tippeket és információkat gyűjtünk össze. A szükséges támogatás mindig a közelben van." - Írja további programkínálatai mellett a brüsszeli Muntpunt könyvtár link friss programfüzetében (fotókat ld.: link ).

A könyvtár közvetítőként szolgáltat e témában. "A Rap op Stap - társasági utazási iroda széleskörű szolgáltatásokkal, hasznos tippekkel és veled együtt gondolkodó recepciósokkal. A flamand kormány és a Mindenki Megérdemel egy Nyaralást Szervezet kezdeményezése segít az embereknek megfizethető kirándulásokat találni saját országukban. Az első lépés gyakran a legnehezebb, de egy új lehetőségek tárházát nyitja meg előttünk."

A füzetben kínált könyvtári szolgáltatások mellett felsorolnak a városban szolgáltató önsegítők köröket, pszichológusokat, kormány kínálta közösségi és mentális segítő szolgáltatásokat. A különösen férfiak számára nehéz témában a személyesség sem marad el: "Csak kérdezd meg Aldo-t (58). Ő évekig visszavonultan élt otthonában, csekély jövedelemből, és lépésről lépésre új kapcsolatokra tett szert, a Rap op Stap támogatásával. 'Hosszú utat tettem meg' - mosolyog Aldo. 1990-ben politika- és társadalomtudományokat kezdett tanulni Gentben, de később filozófiát is, ami már jobban illett hozzá. A betegsége kényszerítette a tanulmányainak abbahagyására, végül pszichológiai kezelésre szorult. Kétszer került kórházba, és gyógyszeres kezelési és reintegrációs folyamaton ment keresztül. Még mindig sebezhetőnek és stresszre érzékenynek érzi magát, ami azt jelenti, hogy számára a fizetett munka nem szóba jöhet, de Aldo mégis megtörte az elszigeteltségét. Jelenleg egyedül él Dilbeekben, és az Ixelles-i Pszichoszociális Központ támogatását kapja. Több mint tíz éve önkéntesként dolgozik a Muntpuntnál. Először dokumentumokat sorolt be, a zene iránti szenvedélyével. Most az ismeretterjesztő könyvekkel dolgozik. 2023 őszén felfedezte a Rap op Stap-et, a Muntpunt alkalmazottjának köszönhetően, aki két vastag brosúrát adott neki tele kirándulásokkal és nyaralóhelyekkel. "Ott voltam" - nevet Aldo. (összeáll.: MG)

Az utóbbi években a közkönyvtárak a mentális egészséget is támogatják. Ennek egyik, eddig kevéssé kihasznált eszköze a költészet, amely az érzelmi gyógyulást, az önreflexiót és a közösségi támogatást segítheti. Lássunk néhány példát!

- Költészeti körök - A résztvevők megosztják egymással kedvenc műveiket, miközben javul ellenálló képességük, és elgondolkodnak a személyes értelmezéseken. Nemcsak a társas kapcsolatokat erősíti, hanem az odafigyelést és az érzelmi kifejezésmódot is. A Takoma Park Maryland-i könyvtárban az évente tartott Kedvenc versek estje 60 főnél is többet vonz.
- Kurátori költészeti gyűjtemények - Felkérjük a közösség tagjait, hogy ajánljanak verseket vagy költőket a közös gyűjteménybe! A felkérés önmagában is megerősíti az illetőt abban, hogy értékes, aktív, elkötelezett tagja a közösségnek.
- Ifjúság bevonása - A fiataloknak a költészetet önkifejezési eszközként mutathatjuk be a slam poetry (események), kreatív íróversenyek és spoken word (szóbeli költészeti) előadások révén. A fiatalok kifejezhetik érzelmeiket, rugalmasabbak lesznek, fejlődik érzelmi intelligenciájuk.
- Közösségi költészeti kiállítások - A könyvtárak interaktív költői falakat vagy közösségi költészeti kiállítást hozhatnak létre. Ezeken a látogatók egy adott téma alapján sorokat vagy verseket írhatnak. Erre remek példa a Princeton Public Library "Poet-tree" (versfa) projektje. Minden korosztályt felkértek, hogy írjanak eredeti verseket színes papírlevelekre, és akasszák fel őket egy fára (ill. hasonlóra) a könyvtár előterében link . Egyszerű, olcsó projekt. Arra jó, hogy a közösség tagjai is részt vehetnek a könyvtári eseményekben, s mást becsábíthatnak a könyvtárba.
- Slam poetry és "open mic" (nyitott, mikrofonos estek, ahol bárki felléphet saját verssel, dallal stb.) - E közösségi eseményekkel segíthetjük a marginalizált tagokat abban, hogy ők is érezzék a közösség befogadását. Aik nem szívesen olvasnak fel nyilvánosan, megkérhetnek a célra egy megbízható könyvtári munkatársat.

A Journal of Poetry Therapy link tudományos cikkeket közöl az irodalmi művészetek gyógyító, oktatási és közösségformáló szerepéről. Tanulmányokat olvashatunk a mentális relaxációról, vagy akár a hálanaplózás terápiás lehetőségeiről. (Ref.: Szabó Eszter)

A magyar diákok 72 százaléka érzi úgy, hogy gyakran alábecsüli magát, és csaknem minden második azt gondolja, hogy semmiben sem jó.
Magyar Fiatalok 2020 a című reprezentatív kutatás a fiatalok csoportjába a 15-29 évesek tartoznak. A címével ellentétben 2021-ben került véglegesítésre, így kitér a járványra is. ...
Az elszegényedés zavarta a leginkább a fiatalokat, de az első ötben megtalálható a baráti társaságok és közösségek hiánya, továbbá a mostanság meglehetősen nagy figyelmet kapó drogkérdés is. ...
A tanulmány készítői szerint a tanulók majdnem kétharmada kis mértékben, minden tizedik tanuló azonban nagyon nyomasztónak érzi az iskolai elvárásokat, különösen igaz ez a lányokra."

Minden tizedik diákot rendszeres bántalmazás ér a magyar iskolákban, és a bántalmazottak aránya 2002 óta folyamatos emelkedést mutat. ... A lelki egészségmutatók életkorral való romlása és a fiatalok növekvő elégedetlensége azt mutatja, hogy az iskola és a társadalmi környezet egyre kevésbé elégíti ki fejlődési szükségleteiket.

Mik lehetnek a lehetséges megoldások, hogyan lehetne javítani ezen a helyzeten?
- Régóta hangoztatom, hogy fáradt és bizonytalan szülők találkoznak fáradt és meg nem értett gyermekekkel. Miért meg nem értett a mai gyermek? Elsősorban azért, mert az online térbe szorul, személyes interakciók helyett virtuális kapcsolatokat él meg, amihez a szülő nem képes kapcsolódni, hozzászólni. Baj, hogy a mai szülői generációnak még nincsenek saját tapasztalatai, énvédő mechanizmusai, hiszen még abban a korban nőttek fel, amikor nem volt social media. Így aztán nincs semmi ösztönszerű, semmi megélt, semmi kipróbált tanács, prevenciós technika. Szóval első körben mindenképp a családokkal kezdeném, fontos lenne a szülők elérése, megszólítása, edukációja.
- A második legfontosabb szocializációs színtér az iskola, valószínűleg ott van sok teendőnk. Nagyon fontos a történelem, a matematika, a kémia, de el kell gondolkodnunk, hogy nem lenne-e célszerű a mentális egészség megőrzésére sokkal nagyobb figyelmet szentelnünk. Olyan technikákat megtanítani a fiataloknak, amelyeket elő tudnak venni a fáradtság, a frusztráció, a konfliktusok nehéz óráiban. Nem véletlen, hogy ma a legfelkapottabb könyvek a transzgenerációs traumákról, lelki problémákról szólnak. Sokkal többet kell foglalkoznunk a lelkünkkel. A fitneszkultúra már itt van a nyakunkon, jöhet most már a mentális fitnesz is.

A Nobel-díjas kutató szerint az álhírek terjedése jórészt a tudományos világ és az átlagemberek közti párbeszéd hiányának számlájára írható.
Karikó Katalin a Magyar Tudományos Akadémián rendezett bicentenáriumi tudományos konferencián tartott előadást.

"Mi a laborban dolgozunk, szeretünk egymással beszélgetni, megbeszélni a tudományos dolgokat, és hát azok, akik a Facebookon tanulták meg a molekuláris biológiát, azok pedig hangosak. Ennek a jelenségnek már van is egy neve, Dunning-Kruger-effekt: minél kevesebbet tud valaki, annál inkább bizalma van abban, hogy ő tudja a tutit" - fogalmazott "mRNS fejlesztése terápiás célokra: az én utazásom" című előadásában.

"Mi is egyek vagyunk a sok közül, csak éppen azok, akik megpróbálják a világot jobbá tenni, és hát ezt nem mondtuk el az átlagembereknek, ezért ők nem tudják, hogy a muslincát nem azért kutatjuk, hogy boldog legyen a muslinca és sokáig éljen, hanem azért, mert ez egy modellállat, és abból mi tanulunk. Nem mondtuk el, hogy ezek a felfedezések, amiket teszünk, hogyan segítik őket a gyógyulásban. Ez egy nagy hiányosság" - erről már az Euronews-nak adott interjúban beszélt a Nobel-díjas biokémikus.
"Ezért alakult ki ez a helyzet Amerikában is: ott sem mondtuk el. Le kell vonni a konklúziót és az a konklúzió, hogy igenis tájékoztatni kell az átlagembereket. Például, mielőtt idejöttem Magyarországra, előtte Amerikában könyvtárba mentem el, ahol az átlagemberek kérdezhettek, azt, amire kíváncsiak voltak. Ezt kellett volna már sokkal hamarabb, sokkal több embernek megtennie" - tette hozzá.

Amerikai Nobel-díjasok már tavaly, még Donald Trump hatalomra kerülése előtt arra figyelmeztettek, hogy az akkor még elnökjelölt Trump nem kis veszélyt jelenthet a tudomány jövőjére.

A kiégés (burnout) volt a témája a vállalati könyvtárosok 36. műhelybeszélgetésének. A résztvevők közül többen elmondták, hogy szakmailag szeretnének fejlődni a probléma felismerésében és eszközöket kapni a kezeléséhez. Többen vezetőként fogalmazták meg, hogyan tudják a saját motivációs szintjüket megtartani, a kollégák motiváltságát erősíteni.

- Más résztvevő szerint mindig meg lehet találni a motivációt szakmailag és a használók, olvasók körében is, amely mentén építkezni lehet és nem a személyiséget rombolni.
- Egy megyei könyvtári vezető álláspontja szerint vezetőként és munkatársként is sok nehézséggel küzd az ember. Ezek közül a kiégés a legjellemzőbb. Vezetőként szintén megtapasztalja a kiégés tüneteit.
- Szakkönyvtár vezető: Sokféle hozzáállást tapasztal, amelyek között lehet a motiválatlanság és az "úgyse lesz jobb" mentalitás. Mindezek az emberek teljesítményére is hatással vannak.
- Vállalati könyvtári vezető: Nyugdíjasként még dolgozik, 28 éve vezető, 2 éve az operatív vezetést sikerült átadnia, de egyes feladatok megmaradtak. A kollégáiért még mindig érez egzisztenciális felelősséget, ezt nem tudja lélekben elengedni. A munkájában örömét leli, és ő már biztonságban érzi magát, de a kollégáiért még aggódik.
- Könyvtári munkatárs: 40 éves tapasztalattal szereti a munkáját, de külső tényezők csökkentik a lelkesedését. Hiányzik a kommunikáció, a pozitív visszajelzés.
- Szakmai pályán vezetőnek készülő kolléga maximalista emberként jellemzi önmagát, aki sok mindent felvállalt. Mindenben precízen, pontosan végezte a munkáját. Most már nem vállalna vezetői státuszt, mert egészségügyi problémái lettek.

Fontos megértenünk, a kiégés vonatkozásában nem arról van szó, hogy aki ezt átéli, az nem szereti a munkáját, sőt, a kiégés jelei éppen hogy együtt járnak a hivatástudattal és a céltudatossággal és a precíz szakmai hozzáállással.

A témában megnézhető a "Hatalmi harcok és játszmák a tudásszervezetekben" c. kapcsolódó előadás link ugyanettől az előadótól.

Donald Trump elnök csütörtökön váratlanul kirúgta Carla Haydent, a kongresszus könyvtárosát. A Fehér Ház továbbra is igyekszik megtisztítani a szövetségi kormányt azoktól, akikről úgy vélik, hogy ellenzik az elnököt és programját.

Haydent csütörtök késő este e-mailben értesítette a Fehér Ház Elnöki Személyzeti Hivatala, az Associated Press által megszerzett e-mail szerint. A Szenátus által 2016-ban megerősített pozícióra felvett Hayden volt az első nő és az első afroamerikai, aki a kongresszus könyvtárosa volt.

"Carla" - kezdődött az e-mail. "Donald J. Trump elnök nevében írok, hogy tájékoztassam, hogy a kongresszusi könyvtárigazgatói tisztsége azonnali hatállyal megszűnik. Köszönöm a szolgálatát." A Kongresszusi Könyvtár szóvivője megerősítette, hogy a Fehér Ház közölte Haydennel, hogy elbocsátották.

Hayden, akinek 10 éves mandátuma jövőre járt volna le, útjába került egy konzervatív érdekvédelmi csoportnak, amely elhatározta, hogy gyökerestül kiirtja azokat, akik Trump programjának útjában állnak.
Az American Accountability Foundation nevű csoport azzal vádolta őt és más könyvtári vezetőket, hogy "radikális" tartalmú gyermekkönyveket és Trump ellenfelei által írt irodalmi anyagokat népszerűsítenek. "A jelenlegi KongresszusiKönyvtáros, Carla Hayden éber, Trump-ellenes és transznemű gyerekeket népszerűsít" - írta az AAF az X fiókján csütörtökön, mindössze néhány órával azelőtt, hogy a kirúgást nyilvánosságra hozták. "Ideje kivenni őt a posztról, és új embert felvenni a feladatra!"

Király Péter összegyűjtött néhány reakciót Clara Hayden elbocsátásával kapcsolatban:
- Az Amerikai Könyvtári Szövetség közleménye, amiben Hayden érdemeinek elismerése mellett elítélik az igazságtalan elbocsátást:
link
- A New York Public Library hasonló közleménye:
link
- Az EveryLibrary (könyvtáros érdekvédelmi szervezet) petíciója:
link
Továbbá:
- ARL (Kutatókönyvtárak Egyesülete) kifejezett nemtetszése link

A Német Könyvtárosok Egyesülete (VDB - Verein Deutscher Bibliothekarinnen und Bibliothekare) kiáll az elbocsájtott Carla Hayden és Shira Perlmutter (őt a Kongresszusi Könyvtár Copyright Osztályának éléről bocsájtották el). A közlemény megemlíti, hogy a kirúgás előzménye, és feltehető oka egy jobboldali, Trumpot támogató szervezet, az American Accountability Foundation (Amerikai Elszámoltathatósági Alapítvány) közelmúltbeli jelentése, ami Haydent a demokraták támogatásával, Trump-ellenességgel, woke-sággal és azzal vádolja, hogy a szexuális identitásról szóló könyveket elérhetővé tette. Perlmutter esetében a vád szintén a demokraták támogatása, valamint az internet cenzúrázásával kapcsolatos állítólagos intézkedések támogatása, valamint az, hogy kritikusan viszonyul ahhoz, hogy nincs szabályozva rendesen az, hogy hogyan lehet szerzői jogilag védett anyagokat használni a mesterséges intelligencia tanításához. - Király Péter kommentárja: link

Megvan az ideiglenes ügyvezető igazgató. Király Péter írja:
... tegnap kinevezték a könyvtár ügyvezető igazgatóját (acting Librarian of Congress). Mivel (általában) a pályáztatási/kinevezési folyamat hosszadalmas folyamat, két rendes igazgatói ciklus között ideiglenesen ügyvezető igazgatója szokott lenni a Kongresszusi Könyvtárnak, tegnap ennek a kinevezése történt meg. Aki nem más, mint az az ügyvéd, Todd Blanche, aki Trump védője volt tavaly, a pornószinésznőnek kifizetett hallgatási pénz ügyében folytatott perben link . Blanche-ot március elején nevezték ki a Legfőbb Ügyész helyettesévé (Deputy Attorney General), a hírekből nem világos, hogy a két pozíciót együtt viszi-e tovább, vagy az előbbiről leköszön. Úgy tűnik, hogy Blanche-nak semmilyen könyvtári, vagy általában könyves, közgyűjteményi jellegű előélete nincsen (Hayden a lehető legszabályosabb könyvtári pályafutással a háta mögött lett igazgató, pl. igazgatta a Chicago-i Közkönyvtárat, volt az Amerikai Könyvtári Szövetség elnöke stb.). Érdekesség, hogy Blanche 2023-ban még demokrata szavazóként regisztrálta magát - ugyanez Hayden-nél a bűnlajstromban szerepelt.

Mark Graham, aki az Internet Archive nevű amerikai nonprofit alá tartozó Wayback Machine igazgatója:
- Ahogy pár nap alatt széthullott az Egyesült Államok által finanszírozott globális támogatási hálózat, ugyanilyen gyorsan tűntek el komplett weboldalak és aloldalak is a kormányzati honlapok közül - számolt be a New York Times április 5-i cikkében. A kivéreztetett USAID oldala néhány hónapja még egy összetett szerkezetű kormányzati portál volt, ehelyett ma már csak egy rövid tájékoztatás olvasható a usaid.gov címen.

Bár az Internet Archive dolgozóinak nem feladatuk, hogy az internetes oldalakról készített mentések tartalmát vizsgálják, Trump beiktatását követően kivételt tettek, és összevetették a választás előtt, után és a beiktatást követően készített mentéseket. "Több tízezer kifejezés, fogalom és tartalmi elem tűnt el a kormányzati oldalakról, de teljesen leállt egy ingyenesen elérhető oktatóplatform is. Ezen az oldalon harmadik világbeli országok férhettek hozzá olyan anyagokhoz, amiket felhasználhattak a gyerekek tanításában. Korábban az oldalt és a tartalmát amerikai adófizetők pénzéből és adományokból fejlesztették, az oldal fenntartása elenyésző költséget jelentett, most pedig gyakorlatilag törölték az internetről" - mondta Graham.

Hasonlóképp megfogyatkozott az LMBTQI+ emberekre vonatkozó bármilyen említés, illetve a nők foglalkoztatásával és jogaival kapcsolatos oldalak száma, de kevesebb információ található a betegségekről, a szegénységről és a hátrányos helyzetű gyerekekről is - fontos statisztikák, adatok pedig hiányoznak. Hogy pontosan mi tűnt el az amerikai kormányzati oldalakról, még mindig nem ismert; a felmérés folyamatos, és óriási munkát jelent.

És hogy miért éri meg ez a gürcölés? Graham válasza szerint küldetésüknek tekintik azt, hogy megőrizzék az emberiség kulturális örökségét, melynek ma már része az internet is, annak minden jó és rossz oldalával, tulajdonságával együtt.

A tájékoztató jellegű válaszok:
12 - a használók nyereségét
19 - a könyvtár tevékenységét
1 - a döntéshozókat
0 - megírom: kit@gmconsulting.hu.

A kapott adatok leginkább talán két dologra utalnak: a válaszadók gondolkodása inkább szolgáltatásközpontú, mint használóközpontú. A jelzés nem meglepő. Több, más oldalról közelítő felmérés, szavazás, de a szakmai konferenciák előadásainak döntő hányada is ezt mutatja: a nyilatkozók saját erőfeszítéseikből indulnak ki, és jellemzően annál is maradnak. A könyvtárak nagyobb közössági-társadalmi elismertségét előrevetítő használóközpontúsághoz az első lépés nyilván a szakmai közgondolkodás elmozdulása előzhetné meg.

A második lehetséges következtetés a könyvtári, könyvtárvezetői imázskampányok jobb esetben is hatástalanságára utalnak a szakmán belül. De hasonlóra következtethetünk a vonatkozó szakmai közösségnek írt Facebook-posztok mérhető reakcióinak számából is. Feltehetően a célcsoport elvárásaival köszönő viszonyban lévő teljesítmény megjelenítése hozhatná a legkevesebb visszatetszést és a legnagyobb imázsnövekedést. - Az adatok diagramon: link . (MG)

40. alkalommal rendezték meg az egyik legismertebb könyvtári technológiai konferenciát 2025. márciusában az amerikai Arlingtonban link . A hangulatot beárnyékolták a könyvtári támogatások megvonása és a cenzúra.

Történeti áttekintés:
A konferencia 1986-ban indult Small Computers in Libraries néven, kezdetben a személyi számítógépek könyvtári megjelenésére fókuszálva. Azóta végigkísérte az internet, a web és számos technológiai trend könyvtári alkalmazását. A PC-k, majd az internet elterjedése mellett CD-ROM-hálózatok, nyílt forráskódú szoftverek, Web 2.0 és a linked data is fontos szerepet kapott az elmúlt évtizedek során.

Jelenlegi társadalmi kihívások:
A konferencia hangulatát beárnyékolta a könyvtári finanszírozás körüli bizonytalanság és a cenzúra növekedése. A résztvevők különösen aggódtak az IMLS (Institute of Museum and Library Services) esetleges megszűnése, valamint a LSTA-programok (pl. vakok könyvtári szolgáltatásai, internet-hozzáférési kedvezmények) jövője miatt. Több résztvevő aggodalmát fejezte ki a DEI-kezdeményezések (sokszínűség, egyenlőség, befogadás) leépítése miatt, különösen azoknál az intézményeknél, amelyek állami támogatásra támaszkodnak.

2025 fókusza:
A mesterséges intelligencia (különösen a generatív AI) szinte minden előadásban megjelent - a lelkesedés és a szkepticizmus egyszerre volt jelen. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a könyvtáraknak fel kell készülniük az AI kezelésére, használatára és etikus alkalmazására. A generatív AI gyorsabban terjed, mint bármely korábbi technológia. Bár jelenleg rendkívül megosztó, várhatóan idővel normalizálódik, és beépül a könyvtári szolgáltatásokba, de ehhez átgondolt fejlesztésre és felkészülésre van szükség. (ref.: Habók Lilla)

Április végén tette közzé legfrissebb globális munkaerőpiaci jelentését a Gallup, amely szerint 2024-re világszerte csökkent a munkavállalói elkötelezettség: a 2023-ban mért 23 százalékról 21 százalékra esett vissza. A magyarországi adatok különösen aggasztóak, hazánk ugyanis nemcsak a globális, de a régiós átlaghoz képest is gyengén teljesít: a munkavállalók elköteleződése alacsony, és a helyzet a tavalyihoz képest sem mutat javulást.

2015-ben a munkahelyek 63 százaléka alacsony szintű munkavállalói autonómiával rendelkezett Magyarországon - ez az ötödik legrosszabb arány az EU 27 tagállama között. Ráadásul a kutatás alapján 2005-höz képest 7 százalékponttal nőtt az ilyen munkahelyek aránya tíz év alatt, vagyis romló tendenciát látunk.
A kutatók szerint a "munkahelyi demokrácia", vagyis a dolgozók bevonásának, részvételének és elkötelezettségének mértéke túlmutat a munkahelyi viszonyokon, ezek ugyanis nagy hatással lehetnek a társadalom egészére is. Ha a munkahelyünkön nem érezzük jól magunkat, nem gyakoroljuk a részvételt és a beleszólást, akkor erre a közügyek esetében is kisebb eséllyel fogunk törekedni.
A kutatás végső következtetése, hogy a munkahelyi viszonyok alapvetően befolyásolják az életminőséget és a társadalomhoz való kapcsolódást. A Gallup adataiból pedig láthatjuk, hogy ebben a tekintetben nem állunk túl jól.

Az elköteleződés hiányának megértését egy másik, ugyanabban a kötetben megjelent tanulmány is bemutatja. Czibere Ibolya és Huszti Éva arról ír, hogy nagyjából 2010 és 2018 között csaknem egymillióan jutottak munkához, de ezzel párhuzamosan a dolgozó rétegek körében is kimutathatóan megnőtt a szegénység - a létminimum alatt élők 47 százaléka dolgozó szegény.
Különösen aggasztó a diplomások helyzete: míg 2010-ben még alig érintette őket a dolgozói szegénység (1,2%), 2018-ra ez az érték 6,6 százalékra nőtt. Ez azt a folyamatot igazolja, amit a polgárosodás esetében is láthattunk: a diplomások lecsúszását, ami különösen romboló hatással van az elköteleződésre. És persze a létminimum alatti élet sem feltétlenül az elégedettségről szól - nehéz elköteleződni egy olyan munkahely iránt, amelynek bérezéséből jó, ha az alapvető szükségletekre futja.

A társadalmi egyenlőtlenség növekedése az ország hosszabb távú jólétét csökkentő tényező. A közkönyvtárak alapvető funkciója pedig ennek a csökkentése, azaz a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása. (Egy éve írtuk.)
Ennek ellenére több jel arra mutat, hogy
- a könyvtárosok nem feltétlenül érzik magukat hivatottnak a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére,
- továbbra is erős az állományközpontú gondolkodás,
- e tevékenységekre a könyvtárosképzés kevésbé készíti fel a leendő szakembereket,
- gyenge szakismerettel e tevékenységek extra erőfeszítést és lassabb megtérülést kínálnak,
- a könyvtári minőségbiztosításnak nem fókuszpontja a használók egyenlősége, ami szintén eltereli a figyelmet,
- nincs könyvtári stratégia és akarat, amely e funkciót megerősíthetné,
- a könyvtáros társadalom alulfizetett és kevés forrással rendelkezik e feladatokra; a könyvtárosok nem csekély arányban szintén hátrányos helyzetűek,
- a gyenge társadalmi szolidaritás nem kényszeríti - sőt, gyakran ellenérdekeltté teszi - a könyvtárakat e tevékenységekben.
Mindezek mellett a könyvtár a potenciálisan a hátrányos helyzetűekre tud legnagyobb hatást gyakorolni. (MG)

Az egyenlőség egyenrangúságot jelent - nem pedig egyformaságot. Nem azt takarja, hogy mindenkinek pontosan ugyanannyi jövedelme, vagyona, erőforrása van (vagy legyen), mindenki pontosan ugyanolyan körülmények között él (vagy kell élnie), hanem azt a követelést fejezi ki, hogy az élethez nélkülözhetetlen javak és lehetőségek mindenki számára elérhetőek, hozzáférhetőek legyenek. Az egyenlősítés következésképpen nem egységesítést vagy uniformizálást jelent, hanem következes esélyteremtést mindenki számára ahhoz, hogy kibontakoztathassa a benne rejlő lehetőségeket és képességeket. (Mérce / Új Egyenlőség)

Az Ukrán könyvespolc projekt már a negyedik magyar városban valósult meg, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök felesége, Olena Zelenszka védnöksége alatt indított az ukrán külügyminisztérium, az ukrán kulturális, információs és politikai minisztérium és a könyvintézet. Napjainkban már 250 ilyen könyvtárrészleg működik világ több országában. A siófoki ukrán tiszteletbeli konzul elismerően nyilatkozott a városban élő ukrán gyermekes családok kulturális megsegítéséről.

Sándor Fegyir - aki egy személyben ukrán nagykövet és az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora - avatta fel a könyvespolcot. Fontosnak tartja az ukrán-magyar barátság mellett a könyvből olvasás fontosságát is, mert szerinte az elektronikusan szerzett információk nem tudják az olvasás élményét nyújtani, amikor mind az öt érzékszerv egyszerre működik egy könyv kézbevételekor. Sőt tudományosan is bebizonyították, hogy a könyv tudást és emléket is nyújt, azonban az elektronikus dokumentum erre nem képes. Aki könyvet olvas, "sajnos gyakran hatalomra kerül, és itt kezdődnek a problémák" - tette hozzá a nagykövet. A gyerekekhez fordulva pedig arra biztatta őket, hogy "érezzétek és olvassátok a könyveket, és szeressétek azokat, akik könyvet adnak a kezetekbe" - zárta gondolatait.

Dr. Lengyel Róbert Siófok polgármestere a szolidaritás jelképének nevezte az ukrán könyvespolcot, mert a gyerekek megsegítése volt a céljuk, és megismételte a nagyköveti gondolatokat az olvasás fontosságáról. Horváth Zoltán tiszteletbeli konzultól pedig megtudhatta a közönség azt, hogy a gyűjtemény Ukrajna nagykövetségének felajánlásából és a konzulátus vásárlásából származik, melyet tovább terveznek bővíteni a későbbiekben.

Folytatódik a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) és az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) közös munkája, amely a vajdasági magyar kulturális örökség megőrzését és hozzáférhetővé tételét szolgálja. Rózsa Dávid, a magyar nemzeti könyvtár főigazgatója május 8-án, a VMMI Hagyomány és megújulás - a könyvtárak szerepe a 21. században című konferenciáján jelentette be, hogy újabb harmincegy folyóirat és iskolai értesítő összesen 15 ezer füzetének több mint 86 ezer oldalát digitalizálták és publikálták.

Magyarország nemzeti könyvtára 1802-es alapítása óta a magyar nyelvű írott kultúra gyűjtőhelye és megőrzője. Az MNMKK OSZK kiemelt feladata a Kárpát-medencei magyar közösségek szolgálata. A határon túli magyarság identitásának megőrzésében és erősítésében kulcsszerepük van a könyveknek, a sajtótermékeknek és az iskolai értesítőknek, amelyek hű lenyomatai a közösségek történeti, oktatási és nyelvi hagyományainak.

Az Elektronikus Periodika Archívum (EPA) adatbázisában most közzétett vajdasági vonatkozású folyóiratok, köztük a Bácskai Ellenőr (1881-1904), a Bácskai Szemle (1893), a Délbácska (1921-1929), a Reggeli Újság (1929-1941), a Bácska (Zombor, 1878-1914), a Bácskai Hírek (Palánka, 1906-1941) és a Bácskai Napló (Szabadka, 1907-1917), betekintést nyújtanak a régió politikai, társadalmi és kulturális életébe. Ezek a kiadványok nem csupán történeti forrásként értékesek, hanem identitáserősítő szerepük is meghatározó: nyelvhasználatuk, tematikájuk, szerkesztési elveik tükrözik a magyar közösség önszerveződését, véleményformálását és műveltségét.

Hat ritka, első kiadású, 19. századi könyvet loptak el Alekszandr Szergejevics Puskin orosz költő, író, drámaíró művei közül a Holland Nemzeti Könyvtárból még 2023-ban - közölte a könyvtár pénteken, egyúttal nyilvános felhívást intézve az eltűnt kötetek felkutatására. A könyvtár tájékoztatása szerint a lopás során eltulajdonított példányok felbecsülhetetlen értékű kulturális örökségi darabok. Az eltűnt művek között szerepel a Ruszlán és Ludmilla, a Nulin gróf, a Poltava, a Borisz Godunov, A cigányok és A kaukázusi fogoly című alkotás első kiadása. A könyvtár részletes adatokat tett közzé a könyvek azonosításához.

A hatóságok feltételezése szerint a lopás egy georgiai szervezett bűnözői csoporthoz köthető, amely ritka könyvek európai könyvtárakból való eltulajdonítására szakosodott. Az Európai Unió Rendőrségi Együttműködési Ügynöksége (Europol) szerint a csoport legalább 170 könyv eltűnéséért felelős 2022 és 2023 között, a kár értékét 2,5 millió euróra becsülik. A bűnszervezet módszerei között szerepelt kiváló minőségű hamisítványok elhelyezése az eredeti példányok helyén, de arra is volt példa, hogy egyszerűen betörtek könyvtárakba.

A lopott könyvek egy részét moszkvai és szentpétervári aukciósházakban értékesítették. Wilma van Wezenbeek, a könyvtár főigazgatója hangsúlyozta a nemzetközi együttműködés fontosságát, amelyben az Europol és az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) koordinálásával több európai ország bűnüldöző szervei is részt vesznek. "Fontos, hogy az ilyen esetekről nyíltan beszéljünk, amint azt a rendőrségi nyomozás lehetővé teszi" - fogalmazott.

A könyvtár arra kéri a lakosságot és a könyvgyűjtő közösséget, hogy minden információval segítsék az eltűnt kötetek visszakerülését. "A célunk, hogy ezek az értékes művek visszakerüljenek a nemzeti gyűjteménybe" - tette hozzá a főigazgató.

A politikai célú adatmanipulációnak több útja lehet "A helytelen árnyalatai: Mit tesznek a kormányok, amikor manipulálják a statisztikákat?" c. tanulmány szerint:

1. A nyílt manipuláció (outright manipulation) a legismertebb és legegyértelműbb típus, amikor a kormányok arra kényszerítik a statisztikai hivatalokat, hogy politikailag kedvezőbb adatokat tegyenek közzé, még akkor is, ha tudják, hogy az adat hamis, vagy nem jó módszertannal készült. De hiába ez a legegyértelműbb típus, mivel komoly politikai kockázata van, a szerzők szerint ezt a kormányok meglepően ritkán alkalmazzák.
2. A politikai szándékoknak megfelelő becslésnél (politically motivated guesstimating) ha egy kormánynak nincs adata például arról, hogy hány ember él szegénységben, viszont azt szeretné kommunikálni, hogy "drámaian csökkent a szegénység", akkor minden alap nélkül bemond egy becsült számot.
3. A módszertani rugalmasság kihasználásánál (the opportunistic use of methodology space) a kormányok a statisztikai protokolloknál (az adatok gyűjtésének, számításának és közlésének hivatalos szabályrendszere) kihasználják a benne rejlő rugalmasságot és az alkalmazott módszertant manipulálják. Ha mondjuk egy országban a szegénységet úgy mérik, hogy figyelembe veszik a háztartások jövedelmét és lakhatási költségeit is, de a kormány úgy módosítja a módszertant, hogy a lakhatási kiadásokat már nem számolják bele, akkor a statisztika szerint hirtelen kevesebb ember lesz szegény.
4. A legkifinomultabb típus az indikátorok közvetett manipulációja (indicators-management through indirect means): nem közvetlenül a statisztikai adatokat, hanem a háttérfeltételeket módosítják.

Az utolsó típus különösen kedves a magyar kormánynak, ide sorolhatók például olyan esetek, mint amikor a foglalkoztatottak számításba vételénél 2021-től a munkájuktól a gyermekgondozási ellátás igénybevétele miatt tartósan távol lévőket is a foglalkoztatottak közé sorolta be a KSH, és ezzel a módszertani változással a 20-24 éves nők foglalkoztatási mutatói jelentős mértékben megnőttek, de hasonló a helyzet a hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek arányának drasztikus csökkenésével, ami annak volt köszönhető, hogy 2014-től megszigorították a hátrányos helyzetű kategóriába kerülés feltélteleit, és ennek megfelelően a szegény gyerekek egy része el is tűnt a közoktatásból.

Egyre többen utasítják el az AI használatát környezetvédelmi aggályok és társadalmi hatások miatt, miközben mások kénytelenek alkalmazkodni a technológiai változásokhoz. Sabine Zetteler, egy londoni kommunikációs ügynökség vezetője határozottan elutasítja a mesterséges intelligencia használatát. "Miért olvasnék olyasmit, amit valaki nem vett magának a fáradságot, hogy megírjon?" - idéz egy frappáns gondolatot, amely tökéletesen tükrözi álláspontját.

- Minőség és HR - "Mi értelme lenne olyan anyagot küldeni, amit nem mi írtunk, robotok által írt újságot olvasni, AI által létrehozott zenét hallgatni, vagy több pénzt keresni azzal, hogy elbocsátom a négygyermekes adminisztrátoromat? Hol van ebben az öröm vagy a fejlődés lehetősége?" - teszi fel a kérdést.
- Környezettudatosság - Az AI rendszerek képzése és működtetése azonban hatalmas energiafogyasztással jár. A Goldman Sachs jelentése szerint egy ChatGPT lekérdezés közel tízszer annyi áramot használ, mint egy Google keresés, ami sokakat aggaszt. Florence Achery, a Yoga Retreats & More tulajdonosa éppen a környezeti hatások miatt kerüli az AI-t. "Kezdeti reakcióm az volt, hogy az AI lélektelen, és ellentmond az üzletemnek, amely az emberi kapcsolatokról szól. Később megtudtam, hogy a környezeti hatása is szörnyű az adatközpontok energiafogyasztása miatt."
- Gondolkodási képesség - Sierra Hansen, egy seattle-i közügyekkel foglalkozó szakember szerint az AI használata károsítja problémamegoldó képességünket. "Az agyunk feladata, hogy megszervezze a napjainkat, nem pedig az AI Copilot. Ha egyszerű feladatokat bízunk a ChatGPT-re, akkor nem magunk oldunk meg problémákat, hanem hagyjuk, hogy helyettünk gondolkodjon."

Nem mindenkinek van azonban lehetősége kimaradni az AI használatából. Jackie Adams (álnév) digitális marketinges kezdetben környezetvédelmi okokból ellenezte az AI-t, de amikor kollégái elkezdték alkalmazni, és a költségvetését is csökkentenie kellett, kénytelen volt alkalmazkodni.

Szimultán tolmácsol a legújabb, fülhallgatókba építhető mesterséges intelligencia. Hogy mi? Képzeld el, hogy egy vacsorára vagy hivatalos, ahol mindenki más nyelven beszél - egyszerre. Ennek a kihívásnak áll elébe a Spatial Speech Translation, egy fülhallgatóba építhető, mesterséges intelligencián alapuló tolmácsrendszer, amelyet a Washingtoni Egyetem kutatói fejlesztettek ki. Az új rendszer két algoritmust használ: az egyik régiókra osztja a fejhallgatót viselő körüli teret, és detektálja a beszélőket, míg a másik franciáról, németről vagy spanyolról angolra fordítja a kihallott beszédet. A Spatial Speech Translation csapata jelenleg azon dolgozik, hogy a rendszernek az azonnali tolmácsoláshoz szükséges gondolkodási idejét minimálisra csökkentse.

Kontextus. Az elmúlt években a nagy nyelvi modellek (LLM) óriási előrelépést hoztak a beszédfordításban. Ezért a legnagyobb nyelvek közötti fordítás, ahol az algoritmusok tanításához rengeteg adat áll rendelkezésre, közel tökéletes az olyan alkalmazásokban, mint a Google Translate vagy a ChatGPT - számos nyelven azonban még mindig nem zökkenőmentes és azonnali.

A New York-i rendőrség több tucat palesztinbarát tüntetőt tartóztatott le a Columbia Egyetemen szerda este, miután elfoglalták a központi könyvtár egy részét New Yorkban.

Claire Shipman, az egyetem rektora közölte, az egyetem két biztonsági őre is megsérült, amikor a tüntetők betörtek a Butler Könyvtárba - a rektor "felháborítónak" nevezte az akciót, szerinte azonban a tüntetők többsége nem hallgató volt. A Columbia Spectator nevű egyetemi lap szerint több mint 70 tüntetőt tartóztattak le a rendőrök. Shipman szerint, bár a tiltakozás a könyvtár egy termére korlátozódott, teljesen elfogadhatatlan, hogy a tüntetők megzavarják a vizsgáikra tanuló hallgatókat.

A tüntetésről készült videók szerint a tüntetők könyvespolcokat rongáltak meg. Egyes felvételek bemutatták azt a többórás patthelyzetet is, ami a tüntetők és a hatóságok között alakult ki: a biztonsági emberek elállták a könyvtár kijáratát, és felszólították a bent tartózkodókat, mutassák be egyetemi igazolványukat, különben letartóztatják őket.

Mark Graham, az Internet Archive nevű amerikai nonprofit szervezet alá tartozó Wayback Machine igazgatója: - "Szeretjük azt hinni, hogy ami elérhető online, az mindig elérhető lesz, de ez nincs így. Legyen szó politikai, gazdasági vagy személyes jellegű tartalomról, az adatok elveszhetnek, vagy szándékosan leszedhetik őket, és akkor már nem lesznek visszakereshetők".

Egyes tanulmányok szerint a tíz éve írt online tanulmányokban és cikkekben elhelyezett linkek 38 százaléka már nem érhető el a weben. Ez azt jelenti, hogy a linkelt információk közel fele nem ellenőrizhető az archívumok nélkül. A Wayback Machine épp ezért feladatának tekinti azt is, hogy ezeket a sérült linkeket vagy már elveszett tartalmakat behelyettesítse az archívumra mutató linkekkel. Így azok, akik egy-egy adat mögé szeretnének látni, elérhetik a korábbi hivatkozásokat.