Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  

KIT hírlevél: 2022/27., júl. 13.

A lapszám szerkesztője: Mikulás Gábor

A következő lapszámunk júl. 27-én jelenik meg.

Hírek

Mitől függ a könyvtárak társadalmi tőkéje? S hol nagyobb?
* * * Alakul a magyar könyvtári problématérkép - személyes találkozó: Kaposváron * * *
Tippek, hogy eredményesebb legyél a vándorgyűlésen
Könyvtári hagyományőrzés - perverzió vagy sem?
Információs asszimetria - a tudatos vagy tanult hatalmi manipuláció eszköze
Részvételi létra - melyik szinten állsz könyvtáradban?
Vihar az OSZK és a kutatók között
Szövegértés és az összeszerelő ország - ezért is kellene a tényleges olvasóvá nevelés
Mennyiben eredményes a megszakított olvasás?
Könyvek is vannak benne - miért nem modernebbek a német könyvtárak?
Információs műveltség - keveseket érdekel, de nincs más út... (olvasóink szavazatára)
Statisztikai anomália - kölcsönzésnek számít a hosszabbítás is
Megkérdeztük: Érdekelne egy könyvtáros munkaerő-piaci felmérés?
A könyvtár zárva tartásának kommunikálása - plusz egy szempont
Biblioterápia sérült gyerekeknek
A streamelés sokkal szennyezőbb, mint a bakelit - zenehallgatás környezettudatosan?
Klímaszorongó a magyar fiatalok 90 százaléka - és nem kapnak elég információt
Életutakat kutat a foktői könyvtár

Analógiák

Szerinted a Könyvtári Intézet, IKSZ, MKE is megkérdezheti a könyvtárosokat, hogy mit, hogyan szolgáltasson nekik?
Ismertetés a befogadó nyelvén - felújított Biblia pauperum funkció (galéria)

Kisszínes

Az Alkotmánybíróság szerint a közmédiának kutya kötelessége nem hazugságokat terjeszteni
Nyáry Krisztián: problémák az irodalomoktatásban
Korrekt tudománykommunikáció kell!
Gépi kézírásfelismerő modell készült az Országos Széchényi Könyvtárban

Információforrások

Helyesírási Tanácsadó Portál - felhasználóbarát lényegre töréssel


A portálon kívülre mutató linkek a szerkesztés pillanatában élnek.
Ha már nem jelenik meg a korábban élő forrás,
másold a linket a archive.org keresőjébe.



Hírek

Mitől függ a könyvtárak társadalmi tőkéje? S hol nagyobb?FEL

(SDG 10., 17., Egyenlőtlenségek csökkentése, Partnerség a célok eléréséért) Folytatva a legutóbbi számban megkezdett cikket link a könyvtárak társadalmi tőkéjéről...

A tanulmány szerzője 20 ország könyvtárosait vizsgálta egy kérdőíves felmérés keretében. ...
- Az ország meghatározónak bizonyult az embertársakba vetett bizalom szempontjából: a megkérdezettek a legnagyobb arányban Dániában (96%), Új-Zélandon (84,6%) és Ausztráliában (81,5%) adtak igenlő választ, míg a kelet-európai könyvtárosok a rangsor végén álltak (Oroszország: 44,9%, Fehéroroszország: 43,5%, Szlovákia: 42,4%).
- A könyvtárnak otthont adó település mérete is számított: az eredmények szerint a városi rangú, de 100 000 fő alatti települések könyvtárosai körében volt a legmagasabb szintű a bizalom (átlagosan 58,3% bízik meg az emberekben), ami a szerző szerint arra vezethető vissza, hogy ezek a kisvárosok egyesítik magukban a falvak erősebb családi kötelékeit és a városok erősebb baráti kapcsolatait.
- Megerősítést nyert az a szociológiai kutatásokból ismert állítás is, hogy minél idősebb valaki, annál jobban bízik másokban (a 30 alattiak 41,5%-a, a 30-50 évesek 50,3%-a, az 50 év felettiek 62,7%-a).
- A nemek közötti különbség minimális volt (férfiak: 55,9%, nők: 54,7%).
- A közkönyvtárakban dolgozók körében a legmagasabb a bizalom szintje (57%), ennek oka az itteni munkakörökhöz elvárt kompetenciákban és attitűdökben lehet keresendő, de akár abban is, hogy ebben a könyvtártípusban a használókkal való pozitív interakciók jobban építhetik a bizalmat.
- A könyvtárigazgatók és a vezetők nagyobb mértékben bíznak másokban, mint a beosztottak (rendre 61%, 57,1% és 51,9% válaszolt igennel az erre irányuló kérdésre). (A bizalom, mint a kognitív társadalmi tőke építésének tényezője a könyvtári munkatársak és a használók között: vonatkozások a könyvtárvezetők számára; ref.: Szabó P.)


* * * Alakul a magyar könyvtári problématérkép - személyes találkozó: Kaposváron * * *FEL

(SDG 17., Partnerség a célok eléréséért) A KIT nyilvános online klubokat kíván szervezni, melyekhez szakmabeliek segítségével gyűjti az (eléggé) meg nem tárgyalt szakmai témákat. Az így létrejövő problématérkép célja, hogy a gondok tudatosításával, néven nevezésével, a megoldás közös keresésével segítse a problémamegoldást.
Az egy héttel ezelőtt közreadott online kérdőívre 48-an válaszoltak: a fontosság szerint minősítették a felsorolt témákat, javaslatot tehettek a témában meghívható előadóra, illetve szövegesen véleményezhették a témákat és magát a kezdeményezést is.
Bár a leadási határidő után másfél nappal nehéz lenne alapos véleményt megfogalmazni, már látható tanulság, például:

1. A felsorolt problémák köre nem volt teljeskörű; olyanok hiányoztak belőle például, mint a könyvtári akkreditációs bizottság, a könyvtári szakértői rendszer, a szakfelügyeleti rendszer, vagy éppen a NKA-döntések hatékonysági és eredményességi szintje, a könyvtárellátási rendszer szereplőinek minősége, vagy a szakmai szervezetek működésének átláthatósága, a könyvtárszakmai vezetők informatikai vagy vezetői képességei, az "olvasásnépszerűsítés" tényleges hatása, a szakmakultúra feudális elemei.
2. A kérdőívbe technikai hiba csúszott, így egy tétel adatai értékelhetetlenek.
3. A szöveges válaszok között megtalálható volt a használói szemlélet: az egyes könyvtári tevékenységek tényleges minőségével kapcsolatban nem azok szolgáltatóit, hanem célcsoportjának képviselőit érdemes kérdezni.
4. Elhanyagolható mennyiségű volt a "vicces kedvű" kitöltők aránya.

A folyamatnak azonban nincs vége. A következő lépés a Kaposvár-Toponáron tartandó KIT-klub (2022. júl. 14., 19.00, Giorgio Pizzeria), melyre a KIT minden a téma iránt érdeklődőt szeretettel vár. (MG)


Tippek, hogy eredményesebb legyél a vándorgyűlésenFEL

(SDG 17., Partnerség a célok eléréséért) A könyvtárosok angol egyesületének elnöke, Nick Poole link

A szakmai konferencia akkor éri el célját, ha tudást generál, gyűjt össze, ad át és dolgoz fel - a rendezvény előtt, alatt és cselekvést is indít utána. A jobbak már közben is.
A konferencia-részvétel, mint lehetőség:
- megfiatalodás: felfrissülés mások ötleteivel, csiszolod sajátjaidat, javítva fejlődési képességedet
- maximális mennyiségű személyes kapcsolat - előadókkal és résztvevőkkel egyaránt, együttműködések lehetősége
- találkozás szolgáltatókkal, beszállítókkal, befektetőkkel, versenytársakkal, álláskeresőkkel, fejvadászokkal
- lehetőség a szakma állapotának, hangulatának felmérésére
- kilépés a napi rutinból: motiváció és kikapcsolódás
- személyes vagy szervezeti márkaépítés
- üzletkötés
+1 ne(csak) a saját szakmád konferenciáján, hanem használóidén is vegyél részt!


Könyvtári hagyományőrzés - perverzió vagy sem?FEL

(SDG 16., Béke, igazságosság és erős intézmények) Sok könyvtárszakmai előadás hívja fel a figyelmet a hagyományok őrzésére - feltehetően a vándorgyűlésen is. De vajon minek a jele ez? Perverzió, palástolt tehetetlenség, vagy egyéb?

1. Kezdetben vala a célhoz kötött tevékenység, "sallangok" nélkül.
2. A célok, eszközök és külső-belső körülmények változásával a tevékenység egyre kevésbé lesz megfelelő.
3. Megjelenik a hagyományőrzés, amely - ha a változások elkerülhetetlen részének el nem fogadásával társul -, akkor anakronisztikussá, fenntarthatatlanná, impotenssé teszi a tevékenységet (vö.: link ).
4. A hagyományőrzésnek ugyanakkor megvan a helye a múzeumokban, különféle fizikai és nem fizikai memóriaintézményekben, illetve akár ünnepélyessé teheti eseményeinket.
5. Élni akaró intézménynek tehát nem a hagyományaihoz, hanem a küldetéséhez kell rendre visszafordulnia, és abból meg-megújítania tevékenységét.
Summa: ne keverjük a küldetést a hagyománnyal.

Úgy tűnik, Klemens Wenzel von Metternich megállapítása továbbra is érvényes: "Nagyon sok mindennek meg kellene változni ahhoz, hogy minden a régiben maradjon."

Kapcsolódó: Úgy újulunk meg, hogy közben megőrizzük hagyományainkat - miért zsákutca ez? link
Ugyanez menedzsment-terminológia felől közelítve, az életciklusmodell keretében:
- Könyvtárak életkora: csecsemő, vagy aggastyán? link
- Fiatal-e vagy öreg a könyvtári szervezetünk? link

Szakonyi Károly Adáshiba című darabjának főhőse, Bódog: "A hagyománytisztelet a lényeg! A hagyományt (...) a mély érzelmeket továbbvinni, ez a lényeg! Az a baj, hogy ez hiányzik itt! A családi hogyismondjam, az hiányzik itt! Széthulló család, széthulló nemzet!"

Hírforrás: KIT-összeállítás
2022. július 13.  • Továbbküldöm a hírt
Régebbi hírforrás(ok): Úgy újulunk meg, hogy közben megőrizzük hagyományainkat - miért zsákutca ez? link Mi lesz veled, ha... Mi lesz könyvtáraddal, ha... Mi lesz a könyvtárüggyel, ha... (szcenáriótervezés) link Könyvtárak életkora: csecsemő, vagy aggastyán? link

Információs asszimetria - a tudatos vagy tanult hatalmi manipuláció eszközeFEL

(SDG 16, 17., Béke, igazságoság és erős intézmények, Partnerség a célok eléréséért) A félremagyarázás, félreértés, pletyka leghatékonyabb megelőzője és ellenszere a több csatornán áradó, bőséges információ - tartja a pr-es bölcsesség. A tudatos információs asszimetria viszont a hatalomgyakorlás, egyoldalú befolyásolás, manipulálás eszköze. Ne feledd ezt, ha szakmai közösségben találkozol jeleivel. A neoliberális pszichopolitikai rendszer hatása:
- a beosztottak bizonytalanságban, függésben tartása ösztönzéssel
- nagyobb munkateljesítményre sarkallása
- a munkavállalói elégedetlenségének kordában tartása
- a munkavállalók kollegiális kapcsolatainak, munkaszolidaritásának megtörése
- a kizsákmányolás szintjének leplezése.
Lássuk e hatalomgyakorlás kifinomult, elektronizált változatát egy futárcég munkaszervező alkalmazásában, melynek analóg változatai a közélet több helyén is visszaköszönnek.

- ... információs aszimmetria: ... Csak miután elfogadják a rendelést, kapják meg az étterem nevét és címét, majd csak az étel átvétele után tudják meg, hogy kinek és hova kell kiszállítani az ételt.
- ... rangsorolási rendszer ... kiszámíthatatlan és igazságtalan ...
- amellett, hogy fegyelmezően hat, játékosítja is a munkát. ...
- ... úgy van felépítve az egész, hogy ne nagyon tudja azt, hogy ezen kívül mit lehet csinálni.
- A [nehezebb munkáért járó] bónuszt a cég többnyire teljesen kiszámíthatatlanul hirdeti ki, általában csak előző nap. Főleg rossz idő esetén lehet rá számítani, de akkor is csak a város bizonyos területein, ahol valószínűleg nagyobb szükség van épp futárokra.
- függőséghez, ... önkizsákmányoláshoz vezet
- A pénz mellett a többi futár általi elismerés is szerepet játszik a bónusz sikerében.
- ... a kemény munkát relatív megelégedettséggel jutalmazzák.
- Ahhoz, hogy az ember játssza a játékot, el kell fogadnia annak szabályait. "Az ember nem játszhatja úgy a játékot, hogy közben megkérdőjelezi annak szabályait".
- az elégedetlenség nem a kapitalizmus ellen irányul, hanem annak újratermelése ellen. Példa erre, hogy a futárok a különböző bónuszrendszerek egyes elemeit kritizálják - a Pandapróba esetén például annak rendszertelenségét - a zúgolódás azonban ennyiben ki is merül. ... A játékban való részvétel, és különösen a bónuszrendszer, eltereli a futárok figyelmét a kizsákmányolásról és elfedi annak mértékét.
- "A rendszer arra épül, hogy mindenki várja, hogy mikor hibázik a másik, és azzal révbe érhessen. Az egész arra van kitalálva, hogy gyakorlatilag legyilkoljuk a másikat, hogy a másik hibájából éljünk."


Részvételi létra - melyik szinten állsz könyvtáradban?FEL

(SDG 16., 17., Béke, igazságoság és erős intézmények, Partnerség a célok eléréséért) A részvételi létra (Sherry Arnstein, 1996), jelzi, hogy a polgárok - vagy egy szervezet alkalmazottai - mennyire vannak bevonva az őket is érintő döntésekbe - írtuk egy éve. - A bevonást participációnak is szokták nevezni. Tehát a részvételi létra: a részétel hiányától a látszatrészvétel, majd a tényleges részvétel fokaiig:

Nincs részvétel (cél: a támogatás megnyerése)
1. Manipuláció: a részvétel általában puszta szóbeli pr-eszköz.
2. Terápia: mivel a képviselők szerint az emberek nem képesek aktívan részt venni a döntéshozatalban, ezért paternalista, atyáskodó módon kezelik az érintetteket.

Színlelt részvétel (cél: a döntések támogatottságának növelése)
3. Tájékoztatás: az embereket tájékoztatják jogaikról és felelősségükről. Az információ továbbra is egyirányú; az érintettek gyakorlatilag nem válaszolhatnak. Leggyakoribb eszközök a hírmédia, tájékoztató, és a kérdésekre adott válasz.
4. Konzultáció: az embereket felkérik véleményük elmondására, de nincs garancia véleményük figyelembevételére. Eszközök pl. az attitűd-felmérések, találkozók, nyilvános meghallgatások, "nemzeti konzultáció". Az emberek úgy érzik, hogy bevonták őket, a hatalom számára pedig bizonyíték, hogy történt valamilyen bevonás.
5. Kompenzáció: egyes érintetteket bevonnak (békítés céljából), pl. környezeti konfliktus esetén a döntéshozók a kevésbé radikális szervezeteknek ad partneri pozíciót, kifogva a szelet a radikálisabbak vitorlájából.

Érdemi részvétel (cél: érdemi részvétel)
6. Partnerség: a hatalom megosztja a tervezéssel és a döntéshozatallal kapcsolatos felelősségeket. Eszközök pl. közös szakpolitikai testületek, a tervezési bizottságok. Miután az alapokat valamilyen adok-kapok formájában megteremtették, a feltételek nem egyoldalúak.
7. Felhatalmazás: a polgárok / munkatársak valódi hatalommal bírnak egy adott intézmény / politika / projekt felett, olyan mértékben, hogy jelentős érdekérvényesítési lehetőségekkel biztosítsák számukra a program elszámoltathatóságát.
8. Polgári ellenőrzés: a résztvevők / lakosok irányítják az intézményt / politikát / projektet, teljes felelősséggel tartozhatnak a politikai és irányítási szempontokért, tárgyalóképesek kívülálló felekkel.

Szóval: mit tapasztalsz a könyvtáradban?


Vihar az OSZK és a kutatók közöttFEL

(SDG 17., Partnerség a célok eléréséért) A témában a KIT két alkalommal is kérdezte írásban az OSZK véleményét. Válasz eddig nem érkezett. (MG)

HVG: - Téved, aki azt gondolja, hogy egy könyvtár unalmas, a világtól elzárt hely, ahol csak a régi lapok zizegése hallatszik. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) legalábbis nem ilyen: nincs béke, igaz, olvasó se nagyon, és a közszemlére tett lapok is erősen szelektáltak (HVG-t például nem találtunk a polcon). Mintha csak egy Örkény-novella elevenedett volna meg: a főigazgató, a Demeter Szilárd által kiszemelt Rózsa Dávid meghosszabbította a nyitvatartást, hétfőn és szombaton is látogatható a Budavári Palotában lévő intézmény, ám az - különösen ezeken a napokon - kong az ürességtől. Forrásaink szerint (az OSZK ugyanis nem válaszolt a kérdéseinkre) az önkéntesként továbbra is ott dolgozó nyugdíjas munkatársak lejárt belépőit nem hosszabbítják meg: azt kérték tőlük, váltsák ki ők is az olvasójegyet, ezzel is javítva a statisztikát.

Van is mit javítani rajta. Az év első öt hónapjában, a csoportos látogatásokat is beleszámítva, mindössze 8300 alkalommal lépett be olvasó az OSZK kapuján - derül ki a honlapon elérhető adatokból -, tehát naponta átlagosan 55 olvasója van a nemzeti könyvtárnak. Így minden egyes látogatás több mint 133 ezer forintjába került a magyar államnak (ha az online megkereséseket nem számítjuk). Egy ilyen statisztikáért még egy iskolai könyvtár vezetőjét is megdorgálnák, különösen, hogy az olvasók távolmaradása mögött az OSZK esetében nem kis részben a vezetésnek felróható okok húzódnak meg.

Máig nem nyitották meg például a szomszédos, a Szent István-terem újjáépítése miatt immár két éve bezárt irodalomtudományi, történettudományi, hírlaptári olvasótermet. Földes Györgyi irodalomtörténész szerint ezzel ellehetetlenül a kutatók munkája, hiszen korábban csak le kellett emelni a szükséges könyveket a polcról, most viszont külön ki kell kérni azokat a raktárból, és - ha csupán egyetlen adatot kellene is megnézni - a művelet a hosszas várakozás miatt akár több órát is igénybe vehet. Földes ezért két másik kutatóval levelet írt a főigazgatónak, kérve, hogy hozzáférhessenek a munkájukhoz elengedhetetlen segéd- és szakkönyvi apparátushoz. Hogy nem egyéni panaszról van szó, mutatja, hogy a levelet 89 szakember írta alá. A főigazgató egyebek mellett az állomány "felfrissítésével" és kisebb átalakítási munkákkal, mint például a világítás cseréjével indokolta a zárva tartást, és csaknem fél évvel későbbre ígérte a nyitást. Kérdés, hogy ezeket miért nem lehetett elvégezni a Covid alatt vagy a nyári szünetben.

Régebbi hírforrás(ok): Állásfoglalás az OSZK kutatói/olvasói nevében link Jobbnak tűnik, ha nem a könyvtáros mondja meg, milyen dokumentumokat kell beszerezni (DDA) link Ne mi, öregebb könyvtárosok találjuk ki, hogy mi jó a célcsoportnak, hanem a célcsoport maga link

Szövegértés és az összeszerelő ország - ezért is kellene a tényleges olvasóvá nevelésFEL

(SDG 1., 4., 8., 9., A szegénység felszámolása, Minőségi oktatás, Tisztességes munka és gazdasági növekedés, Ipar, inováció és infrastruktúra) A problémamegoldó készségek felmérésénél pedig munkát kellett keresni öt megadott weboldalon, miközben különböző műveleteket kértek a tesztben részt vevőktől.
"A jó problémamegoldási készséget pedig a jó szövegértési és számolási készség alapozza meg. A gyenge szövegértés ugyanis megakadályozza, hogy valaki valóban elsajátítsa az alapvető számítógépes ismereteket, és ha el is sajátítja, az információk kezelésében és megértésében is komoly nehézségei adódnak" - írja a PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies - Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program jelentés.

A közepes jövedelem csapdájának két megjelenési formája van: az olcsó munkaerőre épülő, exportorientált növekedés erőltetése azután is, hogy a bérelőny elveszett, illetve az elsietett ugrás a tudásgazdaság felé - gyenge egyetemek, csekély emberi tőke és jogállamisági problémák mellett - a költségvetési források elpazarlásával. A jelentés szerzői Magyarországot is ez jellemzi: az innovatív kis- és középvállalkozások aránya elmarad az EU átlagától, míg a sikeres országokban jellemzően jobbak az intézmények és képzettebb a lakosság. A szerzők szerint így a növekedés kulcsa az lenne, "ha egy ország "előreszalad", vagyis akár gazdasági erején felül áldoz az oktatásra, a gazdasági növekedés pedig jó eséllyel hamarosan fel fog zárkózni hozzá".


Mennyiben eredményes a megszakított olvasás?FEL

(SDG 4., Minőségi oktatás) Az elmúlt hetekben több hírünk is foglalkozott azzal, hogy az elektronikus szövegek kevésbé engedik elmélyülni az olvasót az olvasottakban. A téma egyes szempontjai továbbra is vitatottak link , ez a kijelentés azonban több kísérlet során helytállónak bizonyult. OK, de kell-e elmélyülni a szövegben? Ebben feltehetően az olvasó ember célja a döntő. Emellett kérdés az is, hogy a megszakított figyelmű olvasás napjaink jellemzője-e.

Vegyünk egy elég régi példát. A Bibliát - kissé leegyszerűsítve fogalmazva - majd' 2000 éve olvassák. Jellemzően nem egy ez egyben, hanem megszakításokkal. Sőt, tudatosan meg-megszakítják annak olvasását: az egyházi liturgiák apró részekre tördelik - vö.: evangélium, szentlecke stb. Sőt: van, hogy ezt is tovább darabolják: akár egymondatos idézeteket kiragadnak belőle, nem ritkán még a szövegösszefüggésből is.
Akkor tehát jó-e az, ha olvasásunk megszakad akkor, ha agyunk gondolatai az ismeretszerző és -feldolgozó tevékenység irányítói, nem pedig a szöveg? Ha meg-megszakítjuk az olvasást egy-egy gondolat kedvéért, nehogy elillanjon az. Majd vissza-visszatérünk a szöveghez. Nem a gondolkodásra késztetés sokszor a szöveg alkotójának, illetve az olvasásnak a célja?

Mindez nem jelenti azt, hogy más esetekben a szöveg huzamosabb, kitartó olvasása vezet a befogadó nagyobb örömére, hasznára, javára. Feltehetően az olvasás célja, és a hozzá igazított megfelelő stratégiája megoldás... (MG)

Hírforrás: KIT-információ
2022. július 13.  • Továbbküldöm a hírt

Könyvek is vannak benne - miért nem modernebbek a német könyvtárak? FEL

(SDG 10., Egyenlőtlenségek csökkentése) ... teszi fel a kérdést a Süddeutsche Zeitung. - Köln Kalk Kerületi Könyvtárában link papírsurrogás helyett 3D-s nyomtató zümmög. A gyerekek megmászhatnak egy óriási, textilből készült nyusziszobrot, virtuális valóság szemüvegeket használhatnak stb. Egy interaktív Tagtool fal is van, ahol a nagyméretű képernyőn interaktív grafikákat, graffitit és animációkat is alkothatnak, akár egyszerre több tablettel. A technológiában elakadókat könyvek várják. A térben tanulni, olvasgatni is lehet.

A hollandiai tervező, Aat Vos már régóta dolgozik a könyvtárak harmadik hellyé alakításán. Lásd még: A közkönyvtárak átalakítása link . Ő tervezte a kalki könyvtárat is, amely harmadik hely mivoltában az első a tartományban link . Vos szerint az emberek mindenütt igénylik, hogy találkozzanak egymással. Kalk példáját követik Duisburgban is: például a "MachBar"-ban saját maguk digitalizálhatnak kazettákat és bakelitlemezeket, vagy készíthetnek podcastokat, YouTube-videókat.

Vos most a kölni könyvtárat tervezi. Ott sem lesz teljesen új épület, akár Düsseldorfban, ahol egy régi postaépületből lett könyvtár. A Kölni Központi Könyvtárban a gyermekrészleget például a pedagógusokkal közösen alakították ki a babakocsi-parkolóval, pelenkázóhelyiséggel és cumisüveg-melegítővel. A Zenei Könyvtárnak van egy kis koncertterme. Koncertzongorát, Fender Stratocastereket (elektronikus gitárokat), mintegy 40 hangszert lehet kölcsönözni. A Kölni Városi Könyvtár alkotói zenei teréről és ingyenes képzéseiről lásd a KIT-ben: link

Ez fantasztikus! Akkor miért nem lépett a többi német könyvtár? Akadályozó tényezők:
1. Hosszú átfutási idő.
2. Pénzhiány. A kölni építésügyi igazgatóság az új központi könyvtár építésének teljes költségvetését a kockázati fedezettel együtt 81 millió euróra becsüli.
3. Jogi háttér. Ahhoz, hogy Németország-szerte hasonló átalakításokat végezzenek és azokhoz az anyagiakat hozzárendeljék, itt is az szükséges, ami Dániában, Norvégiában és Hollandiában már régóta létezik - mondja Barbara Schleihagen, a Német Könyvtári Szövetség szövetségi ügyvezető igazgatója. Olyan könyvtári törvények kellenének, amelyek a könyvtárak társadalmi küldetését a jövőben nem szűkítik le a hagyományos oktatásra. Elismerik egyéb funkcióikat is: a találkozás, a kulturális oktatás és a demokratikus döntéshozatal helyei a könyvtárak. Öt szövetségi államban már vannak ilyen törvények. Ezekkel hívhatják fel a közvélemény figyelmét arra, hogy a könyvtárak kulturális, oktatási intézményként hogyan járulnak hozzá a társadalomhoz
[Saját megjegyzés: A könyvtárak társadalmi jóléthez való hozzájárulásának mértékét az USA-ban már mérik. Ez is segítheti, hogy még modernebbek legyenek a német könyvtárak.] (Ref.: Szabó Eszter)


Információs műveltség - keveseket érdekel, de nincs más út... (olvasóink szavazatára)FEL

(SDG 4., Minőségi oktatás) Nem csoda, ha a könyvtárosokat elcsüggeszti az információs műveltségre jutó aránytalanul kis figyelem. William Badke, a témában sokat publikáló szakértő és oktató úgy látja, hogy nem sikerült érdemi eredményeket elérni. Néhány szomorú tény:
- A tudományos élet nem becsüli a területet. A legfájóbb, hogy a tudományos elit szerint az információs műveltség kevésbé releváns a diákok oktatásában. Az oktatók talán nem hisznek benne, hogy a hallgatók megtaníthatók az információk megfelelő kezelésére. A legtöbben enélkül is megkapják a diplomát, miközben a szakdolgozataik nem túl jók. Úgy tűnik, a felsőoktatás csökkentette az elvárásokat. Nem hiszik el, hogy a könyvtárosok javítanának a helyzeten.
- Szemeszterenként egy kurzus nem elég: a szakemberek nem tudnak eleget foglalkozni minden hallgatóval. A jobb eredményekhez nincs elég pénz, könyvtáros.
- Vannak, akik szerint a diákoknak nincs is szükségük az információs műveltségre. Ez egy kimondottan helytelen nézőpont, aminek tanulmányok is bizonyítják az ellenkezőjét.
- Van még értelme a döglött lóba belerúgni? Nem kellene inkább a tájékoztatásra és a kutatók támogatására fordítani ezt az időt?

Nem... de reálisnak kell lenni. Az információs műveltség feladása a lehető legrosszabb út lenne, például a következők miatt:
- Pont az információs műveltség lehet kiút az információs káoszból. Sokak bírnak fejletlen a "bemeneti információszűrővel", egyúttal "túlfejlett hiedelmeket fogva tartó zárral". Még a valódi statisztikák láttán sem változtatnak álláspontjukon. Meg kell tanítani az embereket a kritikus információszűrésre. Kevésbé higgyenek a pletykáknak, sokkal inkább az adatoknak. És fordítsanak több időt a források és információ értékelésére.
- Az információs műveltség az oktatás alapja. Régen az egyetemek és oktatóik közvetítették a nehezen hozzáférhető tudást. A tudományos információk könnyű elérése miatt a felsőoktatás túlléphet az egyszerű tudásterjesztő szerepkörön. Ebben az új korszakban az információs műveltségnek alapvetőnek kell lennie. A folyamatokra kellene fókuszálni. Hogyan fogalmazzak meg egy problémafelvetést? Hogyan tervezzem meg a kutatást, hogy megszerezzem a probléma megoldásához szükséges tudást? Hogyan értékeljem az információ minőségét, relevanciáját? Hogyan fejleszthetem a kollektív tudást?
- Az információs műveltség megtartja a hallgatókat, csökkenti a lemorzsolódást. Eszközöket ad az információs környezetben való boldoguláshoz. Segít eljutni a problémától a megoldás felé.

Meg kell változtatni az üzenetünk. Nem a kurzusokra való bejutást kell hangsúlyozni, hanem hogy a diákokat segítenünk kell a kutatási folyamatok megértésében. A gyenge kutatási készség probléma a hallgatók kritikai gondolkodásában. A könyvtárosok megtaníthatják, hogyan legyenek hozzáértő, megfontolt problémamegoldók, hogyan használják fel az információkat. Újra kell gondolni az oktatást, mivel az információhiánytól az információbőség felé mozdultunk el. A könyvtárosok segíthetik az eligazodást. (ref.: Habók Lilla)


Statisztikai anomália - kölcsönzésnek számít a hosszabbítás isFEL

(SDG 16., Béke, igazságosság és erős intézmények) Érdekesség, illetve meglepő a könyvtári statisztikai adatszolgáltatásban, de így kérik... A kölcsönzések száma és a hosszabbítások száma egy adatként jelenik meg az országos statisztikákban. Mivel az utóbbi könnyen manipulálható. Azzal például
- ha lemond a könyvtár a késedelmi díjról és "jószívűen" hosszabbít
- szolgáltatásbővítésként az IKR automatikusan figyelmezteti az olvasót a lejárat előtt, aki otthonról hosszabbít
- a könyvtáros azért hosszabbít ezerrel, mert így kompenzálja a csökkenő forgalmat.

Kisvárosi könyvtárunkban a Covid előtti időhöz képest kb. 20%-os csökkenést tapasztalunk, de a hosszabbítás növekedése révén mindez 10%-ként fog majd csak megjelenni. Tudom, hogy nem szándékosan hosszabbítunk, csak hogy leplezzük a dolgokat. Nyilván lehetne keresni egy vagy két országos állandót, amivel ki lehetne szűrni azokat a könyvárakat ahol ezek a számok gyanúsak.

A hosszabbítások számának növekedése - illetve a forgalomcsökkenés oka - 2019-hez azt is jelentheti: az aktív olvasók lassabban végeznek a kölcsönzött könyvekkel. Vagyis kevesebb időt szánnak az olvasásra.
De ezt a mi adatainkból nem lehet levezetni. Több könyvtár adata kellene hozzá és több információ. Pl. a Qulto-t használó könyvtáraknak immár teljes értékű applikációja van. Azon fél perc a kint lévő dokumentum hosszabbítása.
Az lenne jó, ha külön kellene szolgáltatni a kölcsönzések és a hosszabbítások számát. De bizonytalan vagyok, hogy erre mennyire lenne nyitott az OSZK... - hallotta a KIT egy félhomályos könyvtári folyosón.


Megkérdeztük: Érdekelne egy könyvtáros munkaerő-piaci felmérés?FEL

(SDG 8., Tisztességes munka és gazdasági növekedés) A tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
34 - Persze. A könyvtáros szervezeteknek rendszeresen kellene ilyet végezniük.
7 - Nem nagyon. A pályaelhagyásra gyúrok.
1 - Nem. Akkor is könyvtáros leszek, ha nincs rá igény.
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu.
Diagram a korábbi hasonló kérdés válaszaival együtt: link . Megállapítható, hogy a válaszadók egyértelműen várják a szakmai szervezetek "szakmai közszolgálati" tevékenységét e területen. (MG)


A könyvtár zárva tartásának kommunikálása - plusz egy szempontFEL

A könyvtár zárva tartásának kommunikálása hírünkkel link kapcsolatban Szakmári Klára hívta fel figyelmünket egy fontos szempontra: "Nem az én ötletem, de fontosnak tartom azt is tudatosítani, hogy attól, hogy a könyvtár zárva, a könyvtárosok dolgoznak is a zárva lévő könyvtárban. És persze szabira is mennek, hogy újult erővel, lelkesedéssel tudják tovább fogadni az olvasókat. Illusztrálva, 2.10-től: link "

Annál is inkább, mert e szempontot sem árt tudatosítani akkor, amikor a köz (a lakosság túlnyomó többsége nem könyvtárhasználó) jellemzően nem tudja elképzelni, hogy mit is csinál a könyvtáros, ha éppen nem olvas munkaidőben... És amikor a pedagógusok 3 hónapos nyári láblógatásának képzete is fel-felmerül... (MG)


Biblioterápia sérült gyerekeknekFEL

(SDG 4., 10., Minőségi oktatás, Egyenlőtlenségek csökkentése) A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa, Borbé Levente idén is meghívást kapott biblioterápiás tevékenységre a Kísérő csoport elnevezésű táborba, amelyben a "Soha ne add fel" Alapítványhoz tartozó szülők és sérült gyerekeik aktív, mégis pihentető programon vettek részt, 2022. június 17. és 19. között. A Székelyföldi Iskolai Könyvtárosok blogján olvashatjuk Borbé Levente képes beszámolóját:
A tábornak a Szentegyháza melletti szelterszfürdői Szent Gellért Alapítvány kis kertje ad otthont már jó néhány esztendeje. A kertben egy nagyobb vendégház és több kis otthonos lak biztosította a táborozók kényelmét, ahol több szórakozási lehetőség között lehet válogatni.
A tábor lebonyolítói természetesen a szülők és György Attila, valamint felesége, György Ida főszervezők voltak. A foglalkozásomat Bajcsi Kinga székelyudvarhelyi óvónő, pszichológus segítette. Mivel a szülők többsége előtt ismert volt tevékenységem, ezért a biblioterápiáról szóló bemutató elmaradt. Inkább magára a tevékenységre koncentráltam, beleértve az előkészületeket is. Ez alkalommal Janikovszky Éva Ha én felnőtt volnék című, remekbe sikerült alkotását elevenítettem meg.
A közönség nyitott volt a darabra, s persze a sajátos interpretálásomra. Láthatták a kellékek kicsomagolását, a helyben való készülődést és a végső eligazítást, amelyet végigmagyaráztam. Már akkor mosolyt csalt a felnőttek arcára. A gyerekek és fiatalok is kezdtek belemelegedni a kuncogásba. Viszont amikor a tényleges darab került terítékre, onnan kezdődött a varázslat. (...) Via ReMeK-e-Hírlevél


A streamelés sokkal szennyezőbb, mint a bakelit - zenehallgatás környezettudatosan?FEL

(SDG 7., Megfizethető és tiszta energia) Hogyan hallgassunk zenét környezettudatosan? - A kérdés már önmagában is érdekes, de legfőképp nem lehetetlen! Talán sokan nem gondolnák, de miközben a zenehallgatás a digitalizáció jóvoltából sokkal olcsóbbá vált a felhasználók számára, a zeneipar környezeti lábnyoma a duplájára nőtt az utóbbi évtizedekben - derül ki a Greendex és a Pannon Egyetem honlapján publikált cikkekből.
A zene ára (The Cost of Music) című jelentés szerint az utóbbi évtizedekben egyre olcsóbban jutnak hozzá a fogyasztók kedvenc zenei felvételeikhez, de közben a zeneipar egyre nagyobb mértékben járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, a szén-dioxid-emisszióhoz, és így közvetve a globális felmelegedéshez, klímaváltozáshoz.
A megváltozott zenehallgatási szokások hatással vannak a környezetet érő terhelésre is - derül ki a Glasgow-i és az Oslói Egyetem közös tanulmányából. A jó hír, hogy a zeneipar műanyag-felhasználása a töredékére csökkent. A szén-dioxid-kibocsátás a zenestreamelés ugrásszerű elterjedése miatt viszont minden korábbinál magasabb.

Tehát a műanyaggyártással kapcsolatos környezeti terhelés jelentősen csökkent, azonban az egyre népszerűbb és egyre olcsóbb online zenehallgatásnak, digitális zenevásárlásnak (Spotify, Apple Music, YouTube, Amazon stb.), a vele összefüggésben lévő adattárolásnak, adattovábbításnak nagy az ára.

- "Egy halott bolygón nincs zene" - olvastam korábban a felkavaró állítást a Foals zenekartól - írta Zsoldos Marianna, a Bródy Sándor Könyvtár zenei könyvtárosa a KIT-nek. - Sosem gondoltam bele, hogy a zenehallgatás környezetkárosító is lehet, még az élő zenéé is (ld. fesztiválok hulladéka). Igaz, hogy a zeneipar a fizikai hordozók háttérbe szorulásával jóval kevesebb műanyagot termel, viszont döbbenetes adat számomra, hogy a zenei streaming napjainkban 350 (!) millió kg üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelős. Mit tehetek a "zöldebb" zenehallgatásért? Ahogy eddig is, leveszem a polcról kedvenceimet, de ügyelek arra is, sőt könyvtárbemutatókon tudatosan kiemelem a fiataloknak: kevesebb streaming, inkább letöltés eszközre!


Klímaszorongó a magyar fiatalok 90 százaléka - és nem kapnak elég információtFEL

(SDG 3., 4., Egészség és jólét, Minőségi oktatás) Az UNICEF Magyarország megbízásából készített reprezentatív kutatás szerint a 13-25 éves korosztály túlnyomó többségét napi szinten foglalkoztatják a klímaváltozás kérdései. A Publicus Research online kérdőíves kutatása szerint a magyar fiatalok 90 százaléka valamilyen mértékben, 33 százaléka erőteljesen szorong a klímaváltozással kapcsolatban.

A magyar fiatalok csaknem háromnegyede kifejezetten elégedetlen azzal, hogy mennyi információhoz jut hozzá az oktatási rendszeren keresztül a témáról, 84 százalék szeretne több tudást kapni az iskolában a klímaváltozásról és a fenntarthatóságról. Az adatok tükrében az UNICEF Magyarország elindítja "Klímahősök" nevű kezdeményezését, hogy a szorongás helyett valódi tudást, részvételi, megnyilvánulási és cselekvési lehetőségeket kínáljon a fiataloknak.
Mészáros Antónia ügyvezető szerint a klímaválság gyerekjogi válság is, az éghajlatváltozás hatásai a bolygó számtalan pontján már a gyerekek jelenét veszélyezteti, a klímaszorongás pedig világszerte rombolja a fiatalok mentális egészségét, ebben a krízisben ők a legkiszolgáltatottabbak.


Életutakat kutat a foktői könyvtárFEL

A község könyvtára ebben az évben is szeretné megrendezni az "Érdekes emberek - érdekes életutak" című előadás-sorozatot - jelentette be közleményben az intézmény. A program alkalmaira olyan foktői, vagy onnan elszármazott, esetleg rokonság révén a településhez kötődő személyeket keresnek, akik szívesen bemutatnák különleges foglalkozásukat, élettörténetüket, vagy hobbijukat. Javaslatokat tenni és jelentkezni a községházán, vagy a 78/678-130-as számon lehet.




Analógiák

Szerinted a Könyvtári Intézet, IKSZ, MKE is megkérdezheti a könyvtárosokat, hogy mit, hogyan szolgáltasson nekik?FEL

(SDG 17., Partnerség a célok elérésében) A KIT régóta kérdezi olvasóit arról, milyen referátumot olvasnának egy hét múlva, legutóbb pedig a tabutémákra kérdezett rá. A HVG is figyeli a közösség igényeit. Szerinted a könyvtári szervezetek is tudnának ilyet?

A HVG írja: Pénz beszél: Döntsön ön arról, mivel foglalkozzon a hvg.hu gazdasági podcastja júliusban! - A hvg.hu új, gazdasági tematikájú podcastjában azt tűztük ki célul, hogy minden hónapban részletekig menően átbeszéljük szakértőkkel azt a témát, ami éppen akkor a leginkább érdekli olvasóinkat. A hónap elején ezért mi javasolunk három általunk fontosnak gondolt kérdést, önök pedig szavazhatnak arra, melyiket tartják a legégetőbbnek, melyikről szeretnének mindent megtudni.
Arra kérjük tehát, szavazzon az alábbi három témakör egyikére. Jövő hét elején "eredményt" hirdetünk, a hónap utolsó hetében adásba kerülő Pénz beszél podcastban pedig erről beszélgetünk majd szakértő vendégeinkkel.


Ismertetés a befogadó nyelvén - felújított Biblia pauperum funkció (galéria)FEL

(SDG 4., 10., Minőségi oktatás, Egyenlőtlenségek csökkentése) Akár csak a könyvtárak, a katolikus egyház is csökkenő "használói" létszámmal szembesül. Ezért mindkét szervezetnek fokozottabban kell törődnie a lehetséges "ügyfelek", "befogadók" befogadási szintjével. Üzenetükből nem adnak le, de annak prezentálását a hívek szintjéhez igazítják. Ennek nagy hagyománya van, a középkori Biblia pauperum - szegények Bibliája - a templom freskói voltak, amelyek képekkel magyaráztak el egy-egy fontosabb bibliai történetet. Egy Lille-i katolikus templomban néhány hasonló céllal készült néhány érdekes poszter... - a képeket ld.: link . Az egyik azt magyarázza el, hogy miből gazdálkodik az egyház, egy egész kis sorozat pedig a Fratelli tutti enciklikát ismerteti röviden és érthetően.

A KIT-ben korábban szóltunk a könyvtárakban elérhető, a lehető legegyszerűbb szöveget tartalmazó könyvtári prospektusokról, melyek hasonló célt szolgálnak.

Régebbi hírforrás(ok): Akadálymentesítés 2. - Láthatatlan akadályok link B1-es nyelvvizsga (nyelvismeret) szintjén szólítja meg a más anyanyelvűeket a könyvtár link Használókat tájékoztató prospektus 3 nyelven -- mind németül link



Kisszínes

Az Alkotmánybíróság szerint a közmédiának kutya kötelessége nem hazugságokat terjeszteniFEL

(SDG 16., Béke, igazságosság és erős intézmények) A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) a blogján számolt be arról, hogy megnyerték az Alkotmánybíróságon azt a pert, amit a Menedék Egyesület indított a közmédiával szemben. Az egyesület azt sérelmezte, hogy 2018-ban a közmédia egyoldalúan, hazugságot terjesztve számolt be egy kormányközeli szervezet, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség sajtótájékoztatójáról. A szervezet az egyesület irodája előtt többek között azt állították, hogy az egyesület Magyarországot bevándorló országgá csinálja, Magyarországra behozzák a migránsokat. Az MTVA kritika nélkül átvette a szervezet állításait, ami miatt pert indítottak ellenük, és a Kúria el is ítélte a közmédiát hazugság terjesztése miatt, és azzal, hogy nem ellenőrizték az elhangzottak igazságtartalmát, megsértették a Menedék jó hírnevét, és félretájékoztatták a nézőiket.

A közmédia azonban az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerintük - most figyeljenek - sajtóként nem feladatuk ellenőrizni egy sajtótájékoztatón elhangzottak valóságtartalmát.
Sőt, a közmédia odáig ment, hogy szerintük akár nyilvánvalóan hamis dolgokat is terjeszthetnek, ha azokat nem ők állítják, hanem a sajtótájékoztatót tartó személy. Ez egyébként bevett gyakorlat nemcsak a közmédiában, hanem a KESMA- és más kormányközeli lapoknál is, ahol egy politikus állítását egy az egyben átveszik úgy is, ha az az állítás nem fedi a valóságot, és nincs megszólaltatva a másik érintett fél sem. De itt még nincs vége, az MTVA szerint voltaképpen cenzúrát jelent, ha arra kötelezik őket, hogy ellenőrizzék a forrásaikat, és megszólaltassák a többi érintett felet is.
Az Alkotmánybíróság viszont egészen másként gondolkodik erről, szerintük - a közösségeket érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak minden esetben meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, ezáltal lehetővé téve, hogy a közönség megalapozott döntéseket tudjon hozni a vitatott kérdésben." Az Alkotmánybíróság azt is kiemelte, hogy "a sajtószabadság gyakorlása önmagában nem terjed ki a valótlanságok közzétételére, sőt az újságírók egyik fő felelőssége éppen a közölt hírek, információk hitelességének ellenőrzése."


Nyáry Krisztián: problémák az irodalomoktatásbanFEL

(SDG 4., 10., Minőségi oktatás, Egyenlőtlenségek csökkentése) Veiszer Alindának adott interjú (könyvtári adatbázisban, katalógusban nincs meg!): "A politikai része az csak a felszín, mindig arról beszélünk, hogy mi van a kötelező olvasmányokban. Ennél sokkal mélyebben van a probléma."
Ilyen probléma például a kronologikus oktatás. "Aki otthonról hoz olvasáskultúrát, az meg tud küzdeni Homérosszal, Szigeti veszedelemmel, Dantéval, ami rögtön az elején van. De aki nem, az rögtön kisodródik, kiesik, azt elvesztette az irodalom örökre".
Vagy van Magyarországon egy jó hagyomány, az énekelt versnek a hagyománya, folytatta a felsorolást. Szerinte ez óvodában, alsóban működik, de felsőben megszűnik, és - ez már a harmadik problémára vezet át - elfogadjuk, hogy az irodalom egy fehér lapra kinyomtatott fekete szöveg, ami eltávolít attól, hogy ez egy szerethető valami. "Hogy ez egy örömforrás. Ez megvan óvodában, kisiskolában, aztán elvész".
Nyáry szerint ezek a dolgok nem attól függenek, hogy ki a kulturális miniszter, és pénz sem kellene hozzá.

Az irodalmár arról is beszélt, hogy 2020-ban készített a Tárki egy nagy olvasáskutatást, és a korábbi évekhez képest kicsit nőtt ugyan azoknak a száma, akik nem olvasnak, de akik olvasnak, azok többet olvasnak, és van 800 ezer felnőtt, akik egyfolytában olvasnak, ami nemzetközileg is jó aránynak számít.

Szerinte egyébként az olvasás azért nagyon fontos, mert természettudományos kutatások, neurológusok is bizonyították, hogy fontos képességeket bont ki az olvasás - a kreativitást és az empátiát, továbbá segít abban, hogy hogyan használjuk ki a velünk született intelligenciát. "Ha ezt elvesszük, kárt okozunk a nemzetgazdaságnak", mondta. Megemlítette egy startupot vezető ismerősét, aki nem vesz fel olyan informatikust, aki nem olvas, mert statisztikailag kimutathatóan is kreatívabbak a szakmában azok, akik könyvet olvasnak.


Korrekt tudománykommunikáció kell!FEL

(SDG 4., Minőségi oktatás) Belezuhantunk az áltudományok, a tudományellenesség és az összeesküvés-elméletek üregébe, amelyet a közösségi média és a koronavírus-járvány csak tovább mélyített - állítja a Krekó Péter és Falyuna Nóra szerkesztésében készült, Sarlatánok kora című tanulmánykötet. A könyvben szakemberek segítségével járják körül az áltudományok vonzerejének okait és veszélyeit.
... Ha egy gondolatnak nagyon ki van téve valaki, sokat hallja a környezetében, még akkor is meggyőzhetővé válik, ha eredetileg nem hitt benne. Az áltudományos tézisek és összeesküvés-elméletek egymásba játszanak és összekapcsolódnak. Aki például kételkedik a Covid létezésében, az nagyobb valószínűséggel hihet az antiszemita világösszeesküvés-elméletekben vagy a chemtrailekben és fordítva. Sőt az áltudományos és a politikai teóriák is sokszor kéz a kézben járnak: akik hajlamosak elfogadni, hogy a Covid és az oltások mögött háttérhatalmi manipulációk állnak, jobban hisznek a háborús propaganda állításaiban is, például hogy a háborús képsorokat csak megrendezik.
... fontos az is, hogy korrekten kommunikáljunk a tudományról: jelenjen meg például, hogy az adott kutatást ki finanszírozta. És ne keltsünk túlzott elvárásokat, mert az visszaüthet. A Covid elleni oltásokról kezdetben azt állították, hogy ha valaki beoltatja magát, nem kapja el a vírust. Ez nem bizonyult igaznak, ami sokakban keltett csalódást. A tudományt sem szabad mindenhatónak és tökéletesnek láttatni. A tudományos eredmények változhatnak, a tudomány folyamatosan korrigálja magát, jó lenne, ha ezt nem gyengeségnek, hanem erénynek látnánk. Magyarországon a tudomány túlzott felmagasztalása alacsony bizalommal, alacsony (és romló) tudományosismeret-szinttel jár együtt, ami tökéletes terepet nyújt az áltudományos manipulációhoz. Ezt hosszabb távon az oktatási rendszeren keresztül lehetne orvosolni, többek között azzal, ha a diákokat "beoltjuk" az áltudományos manipuláció ellen. Az áltudományt be kellene emelni az oktatásba mint a tudományos ismeretterjesztés eszközét. Áltudományos példákkal jobban el lehet magyarázni a valódi tudomány lényegét is, ami mélyebb, élményszerűbb tudáshoz vezethet.


Gépi kézírásfelismerő modell készült az Országos Széchényi KönyvtárbanFEL

Megjelent az első publikus magyar nyelvű számítógépes kézírásfelismerő modell. Az ún. HTR- (Handwritten Text Recognition-) modellt az Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központja (OSZK DBK) hozta létre, és mindenki számára elérhetővé tette a Transkribus nevű szoftver komponenseként. Alapját Kiss József, a 19-20. század fordulóján élt magyar költő, a Nyugat előfutáraként számontartott A Hét című hetilap szerkesztőjének szakmai és személyes levelezése képezi.

A kézírásfelismerést mesterséges intelligencián alapuló algoritmus végzi. Ezt először be kell tanítani, hogy a különböző kézírásokat felismerje, majd a megadott minták alapján felépít egy modellt, amellyel képessé válik arra, hogy egy általa ismeretlen, még nem látott kézírásképet is értelmezzen. Minél többféle anyagon tanítjuk, annál jobban teljesít különböző szövegeken. A jelenlegi modell először Kiss József írásán, majd a levelezőpartnerek vegyes kézírásán tanult.

Az eddig felhasznált kéziratok a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) találhatók, a tanulásra felhasznált szavak száma körülbelül 75 ezer. A dokumentumok között szerepelnek borítékok, képeslapok, hagyományos és fejléces levelek, névjegykártyák is. A levélírók Kiss József és családja, illetve a századforduló írói, újságírói és művészei, mint Ady Endre, Móricz Zsigmond vagy Tömörkény István. Ez összesen 300 darab változó hosszúságú és minőségű levelet jelent, amelyeket a DBK folyamatosan közzétesz az olvasók számára a dhupla.hu/collection/kiss-jozsef-levelezes oldalon. A levélváltások további kéziratai jelenleg is feldolgozás alatt állnak az OSZK-ban és a PIM-ben.

A modell jelenleg 9,19 hibaszázalékkal működik, ami azt jelenti, hogy a projektben közel 90%-os pontossággal meg tudja állapítani, milyen karakterekből áll a szöveg.

Hírforrás: Országos Széchényi Könyvtár
2022. július 13.  • Továbbküldöm a hírt



Információforrások

Helyesírási Tanácsadó Portál - felhasználóbarát lényegre törésselFEL

(SDG 4., Minőségi oktatás) Az MTA Nyelvtudományi Intézete létrehozott egy ingyenes Helyesírási Tanácsadó Portált link , ahol felhasználóbarát formában a leggyakrabban feltett helyesírási kérdésekre adnak azonnal érthető és egyértelmű választ. Egybe vagy külön, helyes-e így, személynevek és helynevek írásmódja, dátumok, elválasztás... Nem végtelen hosszúságú Tanácsadó Szótár Fejezeteket kell egyre lejjebb görgetni a helyes válaszok megtalálása (illetve a helyes válaszhoz vezető magyarázó szabályok megértése...) reményében, hanem beírod, és ott a válasz maga. Ez nekem nagy segítség, mert szeretném helyesen kifejezni magam, de egyre több dologban nem vagyok biztos.




legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

A heti ingyenes KIT Hírlevelet megrendelheted a kit@gmconsulting.hu-ra írt "Megrendelés" tárgyú levéllel, név és intézmény megadásával, mellyel jelzed az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak elfogadását.

A hírlevél lemondása: ugyanígy, de „Lemondás” tárgymegjelöléssel.




Hírlevélről

A hírlevél hetente, térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Közel 25.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
700 fő

Olvasói létszám:
kb. 1000 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat a csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x %-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás között megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.
Adatkezelési tájékoztató

A KIT tulajdonosa:

GM Info Consulting Kft.
www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról