A könyvtáros sztereotípia régóta tartja magát a megsavanyodott, kardigános könyvtárosnőkről. De mi igaz és mi nem a sztereotípiákból?
A könyvtárosok többsége valóban nőnemű. Ez még Melvil Dewey tevékenységéig vezethető vissza. A könyvtárak azóta "nőbaráttá" váltak. Régebben sokan választották második karrierként. Legalábbis Amerikában, drága volt a mesterfokozat, ezért a fiatalok nem engedhették meg maguknak.
A könyvtárosoknak tulajdonított pisszegés még abból az időből ered, mikor a könyvtárak "sírbolthoz hasonló" épületek voltak. Akkor a látogatók csak a könyvtárost kérdezhették könyvről vagy információról. Ezt ábrázolja a Nancy Pearl akciófigura vagy a Miranda könyvtáros epizódja. A csendesség alapvetően már nem jellemző a mai könyvtárakra. Továbbra is vannak elkerített csendes részek. És ha valaki kiabál, arra ugyanúgy rá fognak mások szólni, ahogy mondjuk egy boltban is megtennék.
A filmek erősítik az egyedülálló, nem vonzó könyvtárosnőkről szóló képet. Az élet csodaszép (1946) filmben Donna Reed alakítása. A The Music Man (1962) filmben Marian szerepe. A szexizmus szintén a nőies szakmához köthető. A szerző szerint ha egy nő szereti a könyveket, a karrierjét és okos, az túl sok egy átlag férfinak.
Amerikában eleve van egy furcsa viszony az okos emberekkel. A Jóbarátokban a legokosabb ember a legfurább. Az Agymenőkben (The Big Bang Theory) is a fő karakterek mind furák. A könyvtárosokra pedig kifejezetten furcsa okos emberekként (nerd) tekintenek. Az egyensúly fenntartása miatt a nem okosaknak néha hozzájuk kell fordulni tanácsért. A társadalmi narratíva fenntartása miatt kell a könyvtárosoknak a sztereotípiában csúnyának és elhagyatottnak tűnni.
A legveszélyesebb a "dühös könyvszörny" sztereotípia. Eszerint a könyvtárosok ijesztőek és megszállottan imádják a könyveket. A szerző szerint főleg emiatt kerülik a könyvtárosokat. Például a Seinfeld sorozat 22. része erről a típusról szól (The Shusher). De a Monster University könyvtárosa is ebbe a típusba tartozik. Pedig egyáltalán nem igaz a valóságban.
A könyvárosokat ezek a sztereotípiák megbélyegzik a társadalmi kapcsolataikban. valóságban a könyvek helyett sokkal inkább az emberekkel dolgoznak. Úgyhogy érdemes megtagadni a sztereotípiákat. Főleg, hogy a többségük teljesen nonszensz. (ref.: Habók Lilla)

(frissítve) A Wiltshire-i (Nagy-Britannia) rendőrség tisztviselői és munkatársai március 2-tól kezdve több könyvtárat fognak használni a megyében, részben fogadóóra tereként, részben lakossági találkozási pontként. A helyi rendőrség ugyanis felülvizsgálta meglévő ingatlanait, és csak részben találta azokat megfelelőnek tevékenységeik számára.
A rendőrség részéről egyfajta közösségi irodává válik a könyvtár: megtakarítják a rendőrségi épületek korszerűsítését. A megtakarított pénzt a rendőrségi mobil munkaállomásokba fektetik.
A rendőrség illetékese kifejtette: "Az érintett lakosok szívesen találkoznak a tisztjeinkkel az új érintkezési pontokon, hogy elintézzék aktuális ügyeiket, vagy egyszerűen csak csevegjenek. Előre egyeztetett időpontokban is találkozhatnak a felek. Mindez persze nem teszi feleslegessé a hagyományos vészhívó rendszert. (ref.: MG)
- A példa nem egyedi. A könyvtári hálózat kényelmes helyet, egyben országos hálózatot biztosít a hatóságoknak, nonprofit intézményeknek. Hollandiában kisebb településeken a hatóságok a fentebb említett brit eljáráshoz hasonlóan használják ki a könyvtár terét. Az előre egyeztetett és fogadóóra jellegű találkozásokra egy erre a célra fenntartott kényelmes, de puritán helyiségben kerül sor. A helyiséget különféle hatóság és szervezet használja, beosztás szerint. Így azok megtakarítják a kistelepüléseken külön helyiség fenntartását. Példa a 1700 lakos körüli Lettele településről: link (MG)

A könyvtároskép nagyon erősen meghatározza az intézményeink szubjektív megítélését. Amennyiben az emberek pozitív képet alkotnak a könyvtárosokról, könnyebben el tudják képzelni, hogy a problémáikra, kérdéseikre valóban választ kaphatnak a könyvtárban. A kérdés már 2017-ben is a következőképpen hangzott: "A tapasztalatai alapján milyen tulajdonságokkal, ismeretekkel, kompetenciákkal rendelkezik egy könyvtáros? Osztályozzon az iskolai osztályozás mintájára. 2017-ben a kérdést mindenkinek feltettük, 2019-ben azonban csak azoknak, akik jelenleg vagy az elmúlt 5 évben rendelkeztek könyvtári tagsággal.
A link táblázatokban megjelenő különbség kisebb részben az eltelt időnek, nagyobb részben pedig annak köszönhető, hogy olyanokra szűrtük a válaszadók körét, akiknek van, vagy az elmúlt időszakban volt élményük a könyvtárak világáról. A kép, ha nem is lesújtó, de mindenképpen elgondolkodtató. Egyetlen olyan tulajdonság sincs, amelyet a könyvtárakat belülről is ismerők magasabbra értékeltek volna, mint a teljes népesség. ...
"A fenti értékek, értékelések alapján a könyvtáros tájékozott, művelt, segítőkész, jó kommunikációs készséggel rendelkezik, barátságos, nyugodt, precíz és jó a rendszerezőkészsége. A könyvtárosok ezzel szemben nem ezeket a készségeket szeretik hangsúlyozni, hanem azokat, amelyekre a válaszadóink a legalacsonyabb értékeket adták: marketing ismeretek, új technológiákban és informatikában való jártasság. (...) A könyvtárosoktól elvárt tulajdonságok azonban a válaszadóink szerint nem különböznek érdemben a tapasztalt tulajdonságoktól. Az átlag magyar nem az információtechnológiában és az új technológiákban való jártasságot hiányolja a könyvtárosokból leginkább, hanem a kreativitást, a talpraesettséget és határozottságot." - írtuk a 2017-es vizsgálatot követően. A könyvtárhasználók válaszaiból most kibontakozó kép semmivel sem pozitívabb ennél.
Négyes osztályzatot sem ért el a szakma pénzügyi jártasságból, marketing ismeretekből, vezetési ismeretekből és idegen nyelvekből. A könyvtárosok szociális érzékenysége szintén nem éri el a négyes szintet. Míg az előbbiek vonatkozásában talán érthető, hogy a fenntartó gondoskodásának alárendelt intézmények dolgozóit nem tekintik a könyvtárhasználók igazán jártasnak a menedzsment ismeretekben, de a szociális érzékenység egy olyan meghatározó értéke a szakmának, amelyre titkon több elismerést remélhettünk. Az olvasók szerint a legjellemzőbb tulajdonságok 2019-ben is a rendszerezőkészség, a tájékozottság, a műveltség és a kommunikációs készség és a barátságosság. Ugyanezen tulajdonságokban van a legkisebb különbség a 2017-es és a 2019-es válaszok között. (Tóth Máté: A hazai felnőtt lakosság olvasási és könyvtárhasználati szokásai 2019-ben. p. 42-43)

A hazai társadalmat érzelmi analfabetizmus jellemzi - és a könyvtárosok sem jelentenek kivételt - mondta a Mérföldkő konferencián Steigervald Krisztián generációkutató (Érzelmi intelligencia, vö.: Hogyan állunk könyvtárosként az érzelmi intelligenciánk szintjével? link ) Jó hír viszont, hogy javul a helyzet. A testi érintés példát hozta: az 1950-es években a családban is alig fordult elő. Ma viszont sok fiatal szokása az ölelkezés, fiúk között is. Az érzelmi intelligenciában fejlett könyvtárosnak van lehetősége e képességet továbbadni. A könyvtár alkalmas terep pl. az azt fejlesztő beszélgetésekre. Ám ezt természetesen nem lehet úgy meghirdetni, hogy gyere beszélgetni. Kerülő stratégiát érdemes alkalmazni - ennek demonstrálására Steigervald a jobb kezével feje felett átnyúlva megfogta bal fülét -, hanem a potenciális használók igényeiből és fogalomhasználatából lehet levezetni a hívószavakat.

KIT-kommentár: a könyvtárat nem használó túlnyomó többség szerint az olvasás, a könyvtár kifejezések a célcsoport jelentős hányada számára eleve visszatartó fogalmak, vö.: Elavult könyvtári szemlélet az olvasás propagálása link

A közelmúltban több országban felmerült a könyvtár beiratkozási díjának, és a szegényebb emberek hozzáférésének kérdése. A helyzet átgondolásához érdemes Nancy Fraser relációs egyenlőség elméletének átgondolása. Mint az amerikai filozófus kifejti: a társadalmi viszonyoknak és intézményeknek úgy kell működniük, hogy minden egyén számára lehetővé tegyék az állampolgársággal járó javakhoz való egyenlő hozzáférést. Elmélete szerint egy igazságos társadalomban mindenkinek joga van egyenlőként részt venni, és bármely olyan társadalmi viszony, folyamat vagy intézmény igazságtalan, amely ezt megakadályozza. A cél, hogy ezek az igazságtalanságok megszűnjenek.
Segíti-e a különbözőség megnevezése az egyenlő bánásmódot? - Hogyan igen, hogyan nem? - Az ellentétpár régóta keresett jó megfogalmazására bukkantam :-)
- Újraelosztási igazságtalanság: ha valaki számára nem biztosítottak azok az alapvető társadalmi javak, amelyek meg kellene, hogy illessék
- Elismerési igazságtalanság: az állampolgároknak egy csoportja az identitása okán megvetés, lenézés vagy lekicsinylés tárgya.
- Reprezentáció: hol húzódik az igazságosság szempontjából releváns közösség határa.

Hamarosan átadják a KSH Könyvtár korábbi folyóirat-olvasójából kialakított vadonatúj oktatótermet, amely a mai elvárásokat kielégítő szinten igyekszik eligazítani a jövő generációját a digitális kor útvesztőjében. Az okoseszközökkel felszerelt terem továbbképzések, statisztikai adatbázis-használati órák és egyéb, a nagyközönség érdeklődésére számot tartó rendezvényeknek is otthont biztosít majd. Emellett pedig az oktatóteremben elérhető magyar fejlesztésű Darts Matek szoftver segítségével a legkisebbek játszva ismerkedhetnek meg a számok világával, a nagyobbak pedig a számolás művészetével.
A link oldalon látható fotók mutatják a jelenlegi állapotot (rajta Székely "Penge" Pál Dartsversenyző), a korábbi, bepolcozott helyiséget, valamint a megújult előteret.

Akár 800 ezer forintot is nyerhet az az NKE-s kutató, vagy hallgató, aki indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rektorának pályázati felhívásán. A pályázat keretében nemzetközileg jegyzett, Q-s közlemények szerzőit szeretné motiválni az intézmény.
A "Publikációs Projektek Támogatása" fejlesztési program keretében indított pályázatban minden olyan természetes személy részt vehet, aki vagy oktatói, kutatói, adminisztratív munkakörben, foglalkoztatási jogviszonyban áll az NKE-vel, vagy pedig hallgatói jogviszony (BSc, MSc, doktorandusz, doktorjelölt) köti az intézményhez. Pályázni olyan művel lehet, amely elektronikus, vagy hagyományos formában, 2019. november 1. és 2020. április 30. között jelent/jelenik meg. Fontos, hogy az adott publikációban megtörténjen az NKE-hez rendelés, azaz a szerző(k) az egyetemet tüntessék fel. Pályázni csak olyan művel lehet, ami korábban Publikációs Nívódíj vagy Q-s közlemények pályázaton nem szerepelt.
Az értékelés során csak olyan nemzetközi nyilvántartásba vett, ISSN-számmal rendelkező tudományos szakfolyóiratokban megjelent, 3 folyóirat oldalnál (szóközökkel együtt 11,5 ezer karakternél) hosszabb indexált könyvet, könyvrészletet és konferenciaközleményt vesznek figyelembe, amelyek megtalálhatóak a Scopus/Scimago vagy a Web of Science adatbázisban.
- Kapcsolódó: Szlovákia az utóbbi években (2005-től kezdődően) jelentősen tudta növelni tudományos publikációs tevékenységét. A szlovák modell több alappilléren nyugszik, melyek együttese olyannyira jelentős hatást tud kiváltani, hogy az 2000. évi 2617 darab közleményhez képest 2017-re 8710 darab közlemény született, ezzel pedig 333 %-os növekedés figyelhető meg az összes tudományterület szerinti bontást tekintve. Ennél a kiemelt helyzetben lévő tudományterületek mind sokkal nagyobb arányú növekedést mutatnak, így pl. a műszaki tudományok (Engineering) 677%, társadalomtudományok (Social Science) 4809%, gazdaságtudományok (Business, Management and Accounting) 2333% és bölcsészettudományok (Arts and Humanities) 3587% területén. A növekedés nemcsak országos, de intézményi szinten is kimutatható. A szlovák egyetemek nem csak az összes Scopus által indexált közlemény területén, hanem a top 25% (Q1) minősítésű publikációk esetében is megközelítik, illetve lehagyják a magyar tudományegyetemeket. (Szlovák publikációs finanszírozási modell / Sasvári Péter, Urbanovics Anna. 2018)

(frissített) Az OSZK főigazgatói pályázata leadási határidejének napján jelent meg a befutó nevét hangoztató cikk a HVG-ben - kijelentő módban. Elbizonytalanító azonban az anyagban található több, kisebb-nagyobb tévedés, így pl. téves a nevezett pályázó aktuális pozíciójának kezdete, illetve a KSH Könyvtáron belüli értekezleten "Dávid ... közölte velünk, hogy hétfőn (febr. 10.) benyújtja pályázatát az OSZK főigazgatói posztjára. A médiában olvasható cikkek tartalmával ellentétben, nem búcsúzott el tőlünk, nem aposztrofálta magát az OSZK vezetőjeként; csupán - ahogy az egy felelős vezetőtől elvárható - személyesen jelentette be számunkra, hogy pályázni fog. Ennyi történt péntek délelőtt" - számolt be a Facebookon Horváth Balázs, a KSH Könyvtár munkatársa.
A sokakat izgató témában érthető a felfokozott kíváncsiság, megnevezett pályázó befutásával kapcsolatos bizonyosság legalábbis meglepő. (MG)
- Rózsa Dávid, a KSH Könyvtár vezetője lesz az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója - értesült a hvg.hu.
Rózsa Dávid pénteken már szűk körben el is búcsúzott munkahelyén, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) könyvtárában a kollégáitól, mondván, hogy ő lesz az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója - értesült a HVG a KSH Könyvtárban dolgozóktól. Lapunk megkérdezte az érintett, hogy erősítse meg a hírt, és, hogy nem korai-e búcsúzás, hiszen csak ma zárul le az OSZK főigazgatói pályázata, és a döntést harminc nap múlva hozza meg a EMMI-t vezető miniszter. Rózsa nem cáfolta, de nem is erősítette meg az információnak, azt mondta, majd a pályázási időszak után fog válaszolni. Az, hogy a 38 éves Rózsa Dávid az esélyes a nemzeti könyvtár vezetésére, az is mutatja, hogy őt kérte fel korábban Demeter Szilárd az OSZK költözéséért és revitalizációjáért felelős miniszteri biztos a nemzeti könyvtár szakmai átvilágításra, ami némileg barátságtalan gesztus volt a ma is regnáló főigazgató, Hammerstein Judittal szemben. Rózsa Dávid eddigi szakmai pályája a KSH Könyvtárhoz kötődik, ahová 2010-ben került. Saját Wikipédia oldala szerint ekkor szerezte meg történelmi szakos, majd 2013-ban könyvtárosi diplomáját, ebben az évben máris főigazgató-helyettes lett, tavaly pedig főigazgatóvá avanzsált. Kérdés, hogy egy ötven fő alatti szakkönyvtár vezetőjeként mennyire képes a nemzeti könyvtár előtt álló feladatok levezénylésre? Az bizonyosnak tűnik, hogy jobban megtalálja a hangot Demeter Szilárd miniszteri biztossal, akinek erős víziója van a nemzeti könyvtárról. Mellette a főigazgatónak valószínűleg inkább csak végrehajtói feladatok, és napi működés irányítása marad. A legutóbbi, az Index által megszellőzetett - általunk itt elemzett - kormányelőterjesztés szerint a Csepel-sziget északi részén felépítendő új épületbe költözne az OSZK, annak felépültéig viszont jelenlegi helyén, a budavári palotában maradna, legalább öt évig, hogy elkerüljék a kétszeri költözés anyagi terheit, és gyűjtemény-károsító veszélyeit.

Demeter az évek óta súlyos válságban lévő Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) megszerzésével próbál megkerülhetetlenné válni a magyar irodalom terén. Két okból is. Egyrészt ha az OSZK-nál még döcögősen haladó digitalizációs projekt valóban beindul, páratlan kulturális kincs jön létre, könyvek tízezrei kerülhetnek fel az internetre. Másrészt a könyvtár elköltöztetése és az új épület építése olyan ingatlanprojekttel támogatja meg, ami legalább egy évtizedig feladatot biztosít számára, ha nem követ el súlyos hibákat.
Egyelőre azonban Demeternek az OSZK-t sem sikerült megszereznie. Elsőre, tavaly nyáron annyit sikerült elérnie, hogy a Fidesz européer szárnyához tartozó Hammerstein Judit csak afféle próbaidős vezető lett a nemzeti könyvtár élén, ő maga pedig az intézmény miniszteri biztosaként a nyakára ült. Porfóliójában szerepelt, hogy "előkészítse és koordinálja a "Magyar Nyelv Háza" zöldmezős ingatlanberuházást, majd a költözés folyamatát; valamint hogy ellássa a nemzeti gyűjtemények megújításával és lehetséges integrációjával kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum fejlesztéseinek összehangolására."
Amikor idén januárban két évvel meghosszabbították a mandátumát, akkor arra a kérdésünkre, hogy a Magyar Nyelv Háza valójában az OSZK és PIM összevonását jelenti-e, Demeter Szilárd azt válaszolta: "Az egyik forgatókönyv szerint az ingatlanegyüttes helyet adhat az OSZK-nak, a PIM-nek, az Országos Színháztörténeti Intézetnek, kiadóknak, írószakmai szervezeteknek is. A másik elképzelés pedig az, hogy csak az OSZK-nak épülne korszerű ingatlan."
Ez tehát azt jelenti, hogy a grandiózus erőközpontra akkor még nem bólintott rá a kormány. Az viszont Demeter erejét mutatja, míg az ő mandátumát meghosszabbították, Hammersteintől, úgy tűnik, sikerült megszabadulnia, ugyanis január 9-én kiírtak egy újabb pályázatot a nemzeti könyvtár élére, ahol Demeter nyilván a saját emberét látná szívesen. Sőt, úgy tűnik, nem elégszik meg a - félig megszerzett - OSZK-val, az Index által a napokban megszellőzetett tervezet ennél sokkal grandiózusabb tervet sejtet.

A címben megadott félmondat kiegészítésére az alábbi arányban jötten tájékoztató jelegű válaszok:
18 - Javasoljunk segédanyagokat polcainkról
6 - Kérjünk pénzt a hely foglalásáért
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
Eszerint háromszor többen szavaztak a befogadó, használóknak többrétű szolgáltatásokat ösztöntő - könyvtárat készpénz ígéretével nem kecsegtető - megoldás mellett. (MG)

A Szentes Városi Könyvtárban link gondozunk-építünk egy e-Könyvtár Szentes nevű digitális helytörténeti gyűjteményt: link . Ennek tartalmait a 8 évvel ezelőtti kezdetektől igyekszünk a téma iránt érdeklődőkkel megismertetni - hol több, hol kevesebb sikerrel. A Facebookon számos lokálpatrióta csoport működik, nálunk a legnépszerűbb az egy éve, zárt csoportként létrejött "Szentes élete régen - képekben, dokumentumokban" nevű, amely 2.400 tagot számlál link (gazdája egy elszármazott lokálpatrióta).
Könyvtárosként többen figyeljük e FB-csoportot, rendszeresen reagálunk a megjelenő tartalmakra, ami nem csak lájkokat jelent, hanem hozzászólásainkban a témához kapcsolódó információk, képek, digitális források közreadását is. Jómagam a saját nyilvános FB-profilomon képekkel, újságcikkekkel illusztrált évfordulós bejegyzéseket teszek közzé, amelyeket egy kis felvezetéssel egyidejűleg megosztok a csoport részére - nem egyszer számos reakciót kiváltva velük, hiszen akár családi vagy más érintettség is előállhat általuk link . Sok a kedves, elismerő reakció, elenyésző a negatív tapasztalat.
Úgy látjuk: kedveltek lettek az e-Könyvtár anyagain és más kiadványainkon alapuló helyi évfordulós bejegyzések. Ez visszaigazolta számunkra, hogy érdemes erre időt-energiát szánni. A posztjaink mellékleteinél feltüntetett könyvtári források látogatottsága jól megfigyelhetően fellendül egy-egy poszt hatására. Ugyanakkor számos esetben kerültek elő ritkaságnak számító képek, dokumentumok is a felvetődő témák kapcsán.
Ritkábban, de történik "szerzeményezés" is. Az itteni aktivitásunk révén jutottunk már hozzá régi térképhez link ), szentesi szerzők műveihez link , illetve a napokban épp egy képeslap-sorozathoz, amelynek a digitalizálása zajlik link . (Amit papíralapon kapunk és közzétehetjük, azt ingyen, vagy méltányos áron digitalizáljuk, majd az eredetit visszaadjuk a tulajdonosának a digitális állomány másolatával együtt. Volt már, hogy később visszaajándékozták nekünk, vagy más helyi közgyűjteménynek. Ha a dokumentum kapcsán a régisége miatt nincsenek szerzői jogi aggályok, a metaadatok között akkor is feltüntetjük, kinek a tulajdona (volt) az eredeti. A közzétételi jog biztosítására vannak formanyomtatványaink, amelyen a készítő / szerző hozzájárul a közhasznú, nonprofit nyilvánossá tételhez.
A közösségi média használatával kibővített helytörténeti kutató-, feldolgozó- és közzétételi munka nem kevés energiát, odafigyelést igényel, de következetesen végezve szép eredményeket hozhat. Folyamatosan tanulunk. (Tímár Ferenc)

A helytörténeti gyűjtemények különleges helyzetbe kerültek a közösségi média korában. A tudományos hitel és a populáris téma népszerű megosztási alapanyaggá tette a vizuálisan is vonzó régi képeket, közös múltat felidéző híreket, amelyek idősíkokat, történeteket sűrítenek egyetlen kimerevített pillanatba, s megosztott tartalomként ­- tematikus csoportokban vagy csatornákon - gyakran tudományos kontextus nélkül is "megállnak saját lábukon", sikert aratnak akár hozzáadott többlet-információk, narráció hiányában is.
A helyismereti könyvtáros közösségi médiában való jelenlétét három dolog is ösztönzi - fejti ki cikkében Fodor János:
1. Alkati hasonlóság. A közösségi médiában sikeres tartalom megosztó "aktorok" és a könyvtáros hivatás alkati hasonlósága nyilvánvaló. [Tényleg hasonló? Introvertált könyvtáros, kontra pl. extrovertált Facebook-lovag - szerk.]
2. A felhasználók biztonságra törekvése. A a hely- és kortörténeti témák továbbosztása, elfogadása és megismerése a legbiztonságosabb aktivitások közé tartozik.
3. Sokoldalú jelenléti lehetőség. (...)

Korábban írtunk strukturális erőszakról itt link . Most egy szomorú konkrétum... (MG)
Január elején öngyilkos lett a falu postamestere, Kumich László. Búcsúlevelet hagyott, melyet a belső hálózaton keresztül minden dolgozó megkapott. Tettének okául a postán uralkodó áldatlan állapotokat jelölte meg. ...
A munkakörülmények katasztrofálisak, a fizetések nemkülönben. Ha valaki rákeres az interneten a postai dolgozók munkahely-értékeléseire, akkor ilyesmit olvashat: "Iszonyat az egész. Kevés fizetés. Gyakran előfordul, hogy reggel 7-től este 7-ig is ott kell lenni. Az ajánlást kötelezően mondani kell. Minden egyes ügyféltől elkérni a hűségkártyát, sorsjegyet ajánlani és egy terméket is ajánlani (pl. Biztosítást). Lélekölő az egész." "Nagyon szemét cég csak hajtani tudnak nincs magánélet, mert már abba is beférkőzött a posta! Ha idő előtt meg akarsz dögleni csak ajánlani tudom." Mindezt nevetséges fizetésért.
Ha valaki csak legyint erre, mondván, így működik az egész állami szektor, a MÁV-tól kezdve az egészségügyön át az oktatásig - sajnos, igaza van. Mindenhol kevés a munkaerő, embertelenek a munkakörülmények, kevés a fizetés. A rendszer kizsigereli, megalázza, kizsákmányolja a tanárt, a szociális munkást, az óvodapedagógust, az ápolót, a vasutast, a könyvtárost. Kumich László azt írta búcsúlevelében, neki nem csupán a munkája, hanem a hivatása volt a posta. A rendszer éppen ezzel zsarol: a hivatástudattal. Ezért tűrd el a rossz fizetést, a pottyantós budit, a cinikus dilettánsok hadát a fejed fölött: mert neked ez a hivatásod. (HVG)
- Kapcsolódó: David Graeber szerint ... a társadalom által létrehozott érték kb. felét olyanok állítják elő, akik a munkájukért nem is kapnak komoly pénzeket: akik a háztartást vezetik, fontos önkéntes munkát végeznek, vagy olyan más módon hoznak áldozatot, hogy azt a jelenlegi gazdasági rendszerben nem jutalmazzák. Szerinte továbbra is fizetni kell a fontos mérnöki, orvosi vagy tudományos munkáért, de fel kell ismernünk a valódi értékeket, és elfogadnunk, hogy sokféle módon járulhatunk hozzá a társadalomhoz, nem feltétlenül csak azzal, amit ma "munkának" tekintünk. ... [Occupy Wall Street mozgalomban] sokan felismerték, hogy valami nem stimmel, ha pedagógus vagy szociális munkás leszel, rosszul bánnak veled, és keveset fizetnek. Szerinte a "gondoskodó osztály" forradalmára van szükség: rá kell jönni, hogyan lehet átalakítani, milyen értékeket tartunk fontosnak a munkában és az életünkben. (444)

Friss olvasás- és könyvtárhasználati felmérés (ppt): link
Eszerint
- a felnőtt lakosság 12,5%-a legalább egy könyvtárnak.
- 1964-ben ez 18% volt, 2017-ben 9,6%. 45% soha nem volt könyvtártag. 1985-ben 37,7%, 2017-ben 40,4%.
- A gyerekek esetében 28% a könyvtárba beiratkozottak aránya, és 56% nem volt még életében könyvtártag.

És a tanulmány hozzá: link
A felméréshez kapcsolódó módszertani tanulmányok: link

Múlt héten szóltunk link Az én könyvtáram projektről. Időközben kiderült: pontatlanságok, félinformációk, meg nem jelenített szempontok is voltak az anyagba. Most igyekszünk helyretenni a közlést:
- Nem az én könyvtáram program került kétmilliárd forintba, hanem a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek - összesen. Az ágazati felhasználás: 50-50%.
- "Az én könyvtáram" üzenetének alapja, hogy mondhassa a tanuló, pedagógus, könyvtáros stb., hogy ez az én könyvtáram.
- Együttműködő partnerek is voltak, méghozzá számosan: 25 megállapodás, a Magyar Olvasástársaságtól a Könyvtárostanárok Egyesületéig, az OPKM-től a szakmai szervezetekig. Szakembereik a különböző műhelyekben, bizottságokban fogalmazták meg igényeiket, javaslataikat. A 19 megyei könyvtár végig partnerek maradtak, persze eltérő aktivitással, ráadásul a jövőbeni alkalmazást is vállalták (számukra egyik sem volt előírás).
- A közel 400 sajtómegjelenésből 12 volt közpénzből fizetett pr-cikk.
- A sikerek hangoztatása mellett kritikus hangok, a szemléletformálási szándékok is megjelentek a projekten belül, pl. Steigervald Krisztiántól, aki igyekezett a kollégák figyelmét ráirányítani a generációs különbségekre, az igényközpontú szolgáltatástervezésre.

Egyre többen vagyunk a Földön, az erőforrások pedig véglegesek. Korábban számtalanszor megjósolták, hogy így szaporodás mellett kipusztulunk, de ez a határ újra és újra kitolódik. Eközben 100 év alatt elértük, hogy az emberiség 80%-a helyett csak 10%-a éhezik, hogy soha nem látott gazdagságban élünk, hogy mi élhetünk a látszat ellenére a valaha volt legbékésebb évszázadban. A digitális kultúra fő funkciója - mondja Rab Árpád információstársadalom-kutató -, hogy megoldásokat adjon a válságra. Mindezt a nemzeti és országhatárokon túli megoldások segítségével.
A kütyük egyre több kimondott és kimondatlan vágyunkat teljesíti be. A gps-alkalmazások hatására ugyanakkor csökken a tájékozódási képességünk, a hírözön hatására romlik lényeglátó és véleményalkotó képességünk. Lassan tudjuk kezelni azt a jelenséget is, hogy a Facebookra kitett fényezett arculatokat viszonylagosként tudatosítjuk. Ezzel szemben viszont gyorsan tanulunk. Az okostelefonok az utóbbi 10 évben terjedtek el, és megerősödni látszanak a használatával kapcsolatos írott és íratlan szabályok - s a 10 évhez képest igen tempósan.
Nem nagyon szeretem, amikor mutogatják a képeket, hogy mindenki as kütyüjét nyomogatja és nem egymásra figyelünk. Inkább az érdekel, hogy mit csinálnak az emberek a készülékeikkel.
5 éven belül jelentősen kiterjed az okos eszközök emberi viselkedést befolyásoló tevékenysége. Jelenleg passzív adatgyűjtés folyik. A világot a digitális asszisztensünkön keresztül fogjuk érzékelni. Ez komoly szűrőbuborék- és irányíthatósági probléma - fejtette ki Rab Árpád.

A Kínából indult új koronavírus több ezer embert fertőzött meg, halálos áldozatokból pedig közel ötszáz van. Bár a kórokozó nem tűnik erősebbnek, mint az évekkel korábbi ugyanilyen betegség, nagyon nem mindegy, hogy hogyan beszélünk róla a közösségi médiában.
Az interneten természetesnek vesszük, hogy egy keresés után egyből választ találunk a kérdésünkre. De biztos igaz, amiről olvasunk? Egyáltalán: kinek lehet hinni, ha egy globális probléma során mindenféle hírforrás állít valamit? Hasonlót boncolgat a múlt héten megjelent terjedelmes összeállításában a The Atlantic újságírója is, aki megmutatja, hogy milyen könnyen gerjedünk rá az árnyaltabb dolgok helyett a bombasztikus információkra.
- A cikk egy kutató felelőtlenül megírt Twitter-üzenetének következményeit mutatja be.

A tervezetben vannak új elemek is. Így a Széchényi Könyvközpont, amelynek feladata a közpénzből készült könyvek könyvtári terjesztése lenne. Másfél milliárd forintért létrehoznák a Digitális Bölcsészeti Központot, amely egyebek mellett ingyenessé tenné a most magánvállalkozásban működő Arcanum digitális adatbázist. Ez nem új ötlet, Biszak Sándor a több száz hazai tudományos és szakfolyóirat, valamint heti- és napilap minden lapszámait digitálisan hozzáférhetővé tevő vállalkozás tulajdonosa szerint már régóta folynak tárgyalások arról, hogy a termék ingyenesen hozzáférhető legyen. Demeter Szilárdék egy korrekt üzleti ajánlatot tettek, amit ők elvben el is fogadtak - mondta, hozzátéve, ez nem az Arcanum megvásárlását jelenti, hanem előfizetést.

A médiaműveltség széles körű fejlesztése nem képzelhető el az olyan helyi szervezetek, intézmények nélkül, amelyek médiapedagógiai programok megvalósításának fórumaként működnek, illetve működhetnek. Számos országban jelenik meg a médiaműveltség fejlesztése a helyi könyvtárak, szabadidőközpontok, ifjúsági centrumok és egyéb kulturális, szociális intézmények tevékenységében. A könyvtárhálózat sok országban kínál különböző társadalmi csoportokat célzó szabadidős, képzési lehetőségeket, amelyen belül a médiaműveltség fejlesztése is helyet kap. A könyvtárak tradicionális feladata az információhoz való hozzáférés biztosítása, amihez a digitális médiakörnyezet teremtette igényekhez igazodóan szervesen kapcsolódik a kompetens médiahasználat fejlesztését segítő helyben elérhető, célcsoport-specifikus programok kínálata. A könyvtárakban kiépített nyilvános számítógépes hálózat nem pusztán szabad online hozzáférést biztosít, hanem tanácsadással, képzéssel támogatott intézményi keretet kínálhat a médiakompetencia fejlesztésére. Ezzel összefüggésben állami feladatként jelentkezik annak megoldása, hogy a könyvtárakban dolgozók megfelelő képzésben részesüljenek a könyvtári környezetben megjelenő médiaoktatási feladatok ellátásához, médiapedagógia-programok lebonyolításához. Az átfogó fejlesztést segítheti egy olyan ösztönző, támogatási rendszer kialakítása, amely a könyvtárakat aktív szerepvállalásra hívja a helyben elérhető programok szervezésére. A könyvtárak médiaműveltség-fejlesztésében való szerepvállalására számos példa akad a világban. Az Amerikai Könyvtárak Szövetsége szervezésében megvalósuló "Silver Surfers Week" rendezvény brit modell alapján, könyvtárakra épülő programszervezés keretében kínál az idősebb korosztály számára médiaműveltség-fejlesztést célzó programokat.

Reagáljanak-e a kulturális intézmények a provokációra, megpróbálják-e normalizálni a szélsőséget, vagy teljesen figyelmen kívül hagyják, esetleg bojkottálják őket, és megkockáztatják, hogy ezzel a társadalom bizonyos csoportját végleg elidegenítik? Hilke Wagner a drezdai Albertinumban egy másik utat választott.
Wagner szembetalálta magát a német szélsőjobbal. Az Alternatíva Németországért (AfD) párt tiltakozott a multikulturális programok ellen, mondván "a domináns német kultúrát" kell megőrizni, nem a "marginális, kisebbségi" művészetet.
Wagner sorra kapta a gyűlölködő leveleket, e-maileket és telefonhívásokat, követelve, hogy azonnal mondjon le. Felismerték az utcán és ott is támadták. "Nagyon sok volt a gyűlölet és az agresszió" - mondja. "Két hétre alig hagytam el a házat. Nagyon paranoiás lettem."
Wagner első reakciója, hogy távol kell maradnia mindettől és el akart menni. Aztán felvette a telefont, és felhívta egyik támadóját. Dühből, hogy tisztázza a dolgokat, a beszélgetés mégis pozitív irányt vett. "Észrevettem, milyen jót tett nekem, és annak is, akivel beszéltem." Majd mindenkit felhívott, akitől gyűlölködő levelet vagy hívást kapott. A beszélgetések eredményesnek bizonyultak. Az emberek meglepődtek, amikor Wagner kapcsolatba lépett velük, beszélgettek és meghallgatták egymást. "Nem feltétlenül értettünk végül egyet, de tisztáztuk a tévhiteket. Néhány panaszt jobban megértettem."
A párbeszéd-sorozat során egyértelművé vált, hogy a közönség leginkább a keletnémet korszak emlékeire, valamint Drezda háborús pusztítását ábrázoló képekre kíváncsi.
Wagner úgy döntött, hogy nem tagadja meg látogatóinak kívánságait, de a leegyszerűsítő, áldozati narratívát árnyalja mélyebb összefüggésekbe helyezi. A drezdai pusztítást ábrázoló festményeket Maria Lassnig és Marlene Dumas nemzetközi háborúellenes munkáival együtt mutatták be. Wolfgang Tillmans installációja Drezda pusztulását ábrázolta a coventry-i pusztítás mellett. "Biztos akartam lenni abban, hogy nem elszigeteljük ezeket a műveket, hanem más szemszögből mutatjuk be őket."
Vannak biztató jelek, hogy elszántsága megtérül. Wagner január óta nem kapott gyűlölködő emailt. Egy nap pedig szembejött az utcán vele az egyik korábbi kritikusa. "Azt mondta, hogy tartozik nekem egy szép levéllel."

Az okosórák rohamszerűen fejlődtek az elmúlt pár évben, de kevés dolog bizonyítja jobban azt, hogy tényleg eljött az okosórák ideje, mint az a friss jelentés, ami alapján az Apple Watch egymagában annyira népszerű, hogy eladások terén utcahosszal megelőzte a teljes svájci óraipart - írja a Digital Trends.
A Strategy Analytics igazgatója, Neil Mawston a különbséget azzal magyarázta, hogy ugyan az analóg órák továbbra is népszerűek az idősebb generációk körében, a fiatalok egyre inkább az okosórákat, illetve az ezekhez hasonló komputerizált eszközöket részesítik előnyben. Ezt a svájci órások is látják, egyebek mellett a Montblanc és a Tag Heuer is előállt már a saját okosóráival, de még a legjobb kísérletek sem értek az Apple Watch nyomába.
A legendás svájci cégek hirtelen hanyatlásában persze valószínűleg az játssza a legnagyobb szerepet, hogy éveken át lebecsülték az okosórák piacra gyakorolt hatását. A Deloitte 2017-es jelentésében például a megkérdezett vezetőknek csupán 14 százaléka tartotta őket fenyegetőnek a hagyományos órákra nézve, 72 százalékuk látta úgy, hogy semmilyen hatásuk nem lesz majd és csak a fennmaradó 14 százalék látott kiaknázatlan lehetőséget a dologban.
Az Apple egyébként ki is használja az Apple Watch népszerűségét: tavaly novemberben jelentették be, hogy a közjó szolgálatába állítanák a felhasználóktól egészségügyi adatokat is begyűjtő órákat.
- Másik példa a diszrupcióról: Kishíján megbukott? Információszolgáltatásról - az Encyclopedia Britannica közelmúltjának tanulságaival link

Saját magunk is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az agyunk a szokottnál több boldogsághormont termeljen, és ezzel összességében jobban érezhessük magunkat - erősítette meg Loretta Breuning professzor, az Inner Mammal Inté­zet alapítója. Az érzést, amelyet boldogságnak nevezünk, valójában négy különböző hormonnak, a dopaminnak, az endorfinnak, az oxitocinnak és a szerotoninnak köszönhetjük. E boldogsághormonoknak is nevezett vegyületek mindegyike másféle érzést vált ki. A dopamin izgalomba hoz, energiával tölt fel, amikor olyan dolgokra lelünk rá, amelyek megfelelnek valamilyen igényünknek. Dopamin termelődik akkor is, amikor célhoz érünk. A felszabaduló vegyület elégedettséget vált ki, hatással van a hangulatra, a viselkedésre, az észlelésre. Ha fájdalom, veszélyérzet vagy stressz érzése éri el a gerincvelőt, akkor endorfinok szabadulnak fel, amelyek megakadályozzák az idegsejteket abban, hogy további fájdalomingereket továbbítsanak. Az endorfinok magyarázzák az élsportolók olykor emberfelettinek tűnő teljesítményét is. Az oxitocint a hipotalamusz termeli, és az agyalapi mirigy juttatja a vérbe. Segít az emberi kapcsolatok létrehozásában, a bizalom kiépítésében, sőt a szerelem érzésének kialakulásában is. Hiányától magányosnak és elszigeteltnek érezzük magunkat. A szerotonin csökkenti a félelmeket, és gondoskodik arról, hogy nyugodtan, lazán reagáljunk a külvilági ingerekre. Ezek a boldogsághormonok azonban nem termelődnek folyamatosan, viszont magunk is előidézhetjük megjelenésüket - állítja az amerikai professzor. A dopamin termelődéséhez például érdemes rendszeresen kisebb, elérhetőbb célokat kitűznünk magunk elé. Ha ugyanis látjuk, hogy elértük a célunkat, azzal bekapcsoljuk az idegrendszer dopamint termelő jutalmazási rendszerét.
A rövid, rendszeres mozgások előhívhatják az endorfinokat, és ez különösen az ülőmunkát végzőkre igaz. Kétóránként legalább ötpercnyi sétát, lépcsőzést érdemes beiktatni, ha pedig közben mondjuk hangoskönyvet hallgatunk, akkor még szórakoztató is lehet a testmozgás. Noha az oxitocin-termelést a bizalom kiépítése kapcsolja be, magunk is tehetünk e hormon mennyiségének növelése érdekében. Közeledjünk bátran másokhoz, és a kis oxitocinadagok felszabadításával kiépíthetjük saját oxitocinkörünket. A szerotonin termelődéséhez hozzájárulhat a napfény, azaz tartózkodjunk sokat a szabadban, illetve a világoskék színű fény is kedvez e hormon termelődésének.

"A jelenlegi időpontot tartalmazó videó-URL másolása" - ez az opció is megjelenik, ha az éppen játszott YouTube-videóképre kattintunk jobb gombbal. Az e mozdulattal kimásolt linket már be is illeszthetjük akár emailbe, akár közösségi médiába.
Ugyanilyen módon megkaphatjuk a beágyazási módot is - ha pl. honlapba szeretnénk illeszteni a videót.

Új tartalmak többek között: Ezredvég, Kisalföld (1977-2001),
Köznevelés, Lobogó, Univerzum. Az adatbázis jelenleg több mint 26 millió feldolgozott oldalnál tart.

A Néprajzi Múzeum 2017 decembere óta nem látogatható, mivel a Kossuth téri palotából kiköltöztették az intézményt, a Városliget szélén 26 milliárd forintért épülő új múzeumépület pedig egyelőre még messze van az átadástól. Addig is, amíg elkészül, a múzeum szakemberei dolgoznak az új kiállítás koncepcióján, költöztetik be a tárgyakat a Szabolcs utcai raktározási központba, és digitalizálják a páratlanul értékes fényképgyűjteményt.
A digitalizáció a magyar múzeumok régi adóssága, az intézmények hihetetlen kulturális kincseket birtokolnak, de ezek létezéséről kevesen tudnak a kutatókon kívül, mivel a legtöbb gyűjtemény nincs fenn a neten, nem kereshető, nem hozzáférhető. A Fortepan sikere és népszerűsége mutatja, hogy milyen óriási szükség lenne rá, hogy ez megváltozzon, és a múzeumok mindenki számára szabadon hozzáférhetővé tegyék az értékeiket. A Néprajzi fotóarchívuma a magyar népi kultúra és a magyar vidék történetének talán legfontosabb képi forrása, ezért jó hír, hogy most nemcsak megmentettek rengeteg csodálatos képet a fenyegető pusztulástól, hanem egy online archívumban hozzáférhetővé is tették őket.
Itt link lehet böngészni, keressék meg a szülőfalujuk, vagy a nagyszüleik, szüleik falujának múltját, igazán érdemes!

A Károli Gáspár Református Egyetem és a Magyar Vallástudományi Társaság vallástudományi folyóirata jelenleg 2015-től 2019-ig érhető el a lap oldalán. Keresni benne kerülővel lehet: a Matarka link segítségével.