A University of South Carolina tanszékvezetője, az Atlas of New Librarianship című könyv (MIT Press, 2011. 408 p.) díjnyertes szerzője írásában az alapvető szakmai kompetenciák kérdését veti fel. A főbb kérdések megválaszolása előtt azt tisztázza először, mi a könyvtáros, és hogyan pontosítható mindaz, amit tudnia kell. ... A könyvtáros módszerei a tanulást, a tudás megszerzését segítik. Ezek közül négyet sorol fel a szerző: a hozzáférés, a tudás, a környezet és a motiváció biztosítását. A feladat és az alkalmazott módszerek mellett még egy fontos tényező szükséges a könyvtáros közösséggel folytatott interakciójához: a könyvtárosi értékek. Ezek évszázadok alatt formálódtak ki. Háromról már szó volt:
- szolgáltatás-központúság
- a tanuláshoz nyújtott kínálatok
- tolerancia a sokszínűséggel szemben.
Ehhez a szerző még hozzáteszi
- a nyitottságot,
- az intellektuális őszinteséget,
- továbbá a szellemi szabadságot és a biztonságot.
Ezek után már meghatározható a könyvtáros szakma mibenléte: "a könyvtáros arra törekszik, hogy a tudásgenerálás révén jobbá tegye a közösséget, melynek során hozzáférést biztosít a tagoknak a könyvtári szolgáltatásokhoz és az ismeretekhez, továbbá biztonságos környezetet, és a felhasználók motivációját olyan etikai keretben ösztönzi, amely magában foglalja a fent említett értékeket." (Új könyvtáros szakma: tudásperspektívára van szükség; ref.: Murányi P.)

A közkönyvtár képtelen a közösség szerteágazó igényeinek egymagában megfelelni. Ezt belátva nélkülözhetetlenek a helyi, vagy országos civil, önkormányzati és üzleti szervezetekkel való együttműködések. Dél-londoni Upper Norwood Könyvtár - a Lambeth városrész könyvtári rendszerének link részeként, az önkormányzat támogatásával a saját programok mellett a körzet több kulturális, közösségi, szabadidős és üzleti civil szervezeteinek ad helyszínt a találkozásokra. Ezek közül több ingyenes, mások térítésesek, szórólapjaik és plakátjaik a könyvtárban találhatók. Néhány példa:
1. KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS
- Az Együttérző Szomszédok (Compassionate Neighbours; 2 perces videót ld.: link ) képzett önkéntesek segítő és hospice szolgáltatása, mely baráti, érzelmi támogatást és figyelmet nyújt a környezetükben élő, erre rászoruló emberek számára. Vegyél részt péntek délelőtti kávézásukon, ha indíttatást érzel magadban csatlakozni hozzájuk.
2. REKREÁCIÓ
- A Tai Chi csütörtöki könyvtári foglalkozásai térítésesek; 9 font alkalmanként.
- Modellrajzolás, 2 óra, 20 fontért, barátságos csoportban, nyugodt stúdiókörnyezetben.
- Szving - kezdőknek és haladóknaklink , 10 fontért; nem kell könyv és nem kell partnert hoznod.
- Zumba, mely kapcsán a testsúly-leadásra helyezik a hangsúlyt, alkalmanként 6 fontért.
3. ÜZLETFEJLESZTÉS
- Kapcsolatépítés az Üzleti reggeli (Business Bagel Breakfast Networking link ) apropójából - a havi összejövetelen a helyi vállalkozók jönnek össze, melyen bemutatják szolgáltatásaikat, üzleti kapcsolatokat építve. (Magyarországon hasonló lehetőséget a BNI International kínál.) Közelgő rendezvényük a Business Start-Up Expo, link mely kezdő vállalkozásoknak nyújt szerteágazó segítséget szinte mindenben, ami egy kisvállalkozásnál kérdésként merül fel: foglalkoztatási kérdések, márkaépítés és marketing, közösségi média és kommunikáció, IT és biztonság, coaching, GDPR, önkormányzati üzleti támogatás.
- Üzleti tanácsadó szolgálat; Cobra (Complete Business Reference Adviser) link mely nagy plakáton hirdeti magát, jelezve, hogy az érdeklődők a könyvtároshoz fordulhatnak a kapcsolatfelvétel ügyében. (MG) (folyt. köv.)
A vonatkozó képeket ld.: link

A technológia és az automatizált kölcsönzőgépek lehetővé tették a könyvtáraknak a megnövelt nyitvatartási időt. A rendszer olyan panelt foglal magába, amely leolvassa az olvasó kártyájának vonalkódját, és azonosítja az integrált könyvtári rendszeren keresztül. Az ajtó így engedi be az olvasót az épületbe. A könyvtáron belül a kamerák figyelik a látogatókat a megnövelt nyitva tartási (open+) időben. Egy integrált rendszer közvetíti a jeleket és a figyelmeztetéseket. Az energiagazdálkodási funkciók távolról le- és felkapcsolják a villanyokat, riasztókat vagy a könyvtári berendezéseket. Például nyilvános számítógépeket, önkiszolgáló kölcsönzőpultokat, a webalapú foglaló- és kezelőfelületeket.
A rendszert három megyei könyvtárban vezették be. Az ötlet a 2008-as recesszió idején született a Gwinnett megyei könyvtárban (GCPL) fiókkönyvtáraiban. Mikor az egyik könyvtár nem tudott nyitva tartani, akkor másikba lehetett menni. De ez zavaró volt az olvasóknak. 2013-ban sztenderdizálni szerették volna a nyitva tartásokat, de még mindig alacsony volt a költségvetés. Nem lehetett támogatást szerezni és új munkaerőt felvenni. Le kellett cserélni az RFID rendszert, mert már túl régi volt. Ekkor látták, hogy az új rendszerek már több mindent lehetővé tesznek. Lecserélték a kölcsönzőpultokat, átálltak egy szükség-alapú modellre. Eközben ismerték meg az open+ rendszert, ami Európában 2007 óta működik. Végül a GCPL 2016-ban tudta bevezetni az open+ modellt.
A Hennepin megyei könyvtár (HCL) renoválása miatt vezette be az open+ rendszert. Így az olvasóknak nem kellett más könyvtárba menniük a felújítás miatt, hanem egy részét használhatták az épületnek. A könyvtár idén újranyitott, de az open+ megmaradt.
A Ventura könyvtár eleve úgy jött létre, hogy hosszú nyitva tartást akart. A költségvetés nem teszi lehetővé a könyvtárosok alkalmazását minden órában, ezért választották az open+ rendszert.
Az olvasók különböző okokból használják ki a plusz időt. Úgy mint a kölcsönzés, számítógép használat, újságolvasás. Az épületbe belépések száma 8,5 százalékkal nőtt az új rendszerrel 2017-ben.
Mindhárom helyen úgy nyilatkoztak, hogy nem kellett dolgozókat elbocsátani. Nem voltak negatív következmények olvasói viselkedés miatt. A biztonság megfelelő, nem léphet bárki az épületbe. A felhasználói szabályzat megfelelően leírja a használat módját. A meghosszabbított időben korlátozott szolgáltatások működnek. Nem helyettesíthetik például a tájékoztató könyvtárosok munkáját. (ref.: Habók Lilla)

A blockchain olyan decentralizált tranzakciós technológia, ahol a tranzakciós rekordok csoportokba rendeződnek, titkosítási eljárással egymásba láncolják azokat, érvényesítéssel látják el, s így kerülnek terjesztésre peer-to peer hálózatokon át. A technológiáról mostanában leginkább az erre a technológiára épülő alternatív fizetőeszközök kapcsán hallhatunk. Viszont a megbízhatóan titkosított információ tárolása, megosztása és hozzáférése terén olyan eszköztárat kínál, mely kulturális intézmények számára is izgalmas lehet.
Kiküszöbölhető a közbenső hitelesítési szint, egymás számára ismeretlen partnerek is megbízható tranzakciókat bonyolíthatnak le egyszerűen egymással. Digitálisan aláírt rekordok hosszútávú megőrzése kapcsán merül fel például a használata. De segítségével kínálható komplex kulturális szolgáltatás is a térképes utazásszervezéssel a tartózkodási helyhez kötött információval, belépőjegy-vásárlás funkcióval, közösségi finanszírozási kampánnyal egybekötve.
Az Europeana Tech Day konferencián Raivo Ruusalepp (IT-igazgató, Észt Nemzeti Könyvtár) megállapította: a technológia használata még több szempontból bizonytalan. Az adatblokkok írási sebessége egyenetlen, a tranzakciók sebessége ingadozó, sokan idegenkednek a használatától. Ám jól működő üzleti példákkal meggyőzhetők az ingadozók. A technológia működését érdemes még tesztelni. Fel kell azonban készülnünk arra, hogy a digitális információk nyomkövetéséhez (beleértve az információs műveletek nyomonkövetését), a hitelesítés és az azonosíthatóság kívánalmaihoz kötődő területeken a blockchain fontossá válhat. A hajó nem úszott még el, de fontos, hogy proaktívan használjuk ki lehetőségeit. A múlt heti nemzetközi digitális bölcsészet konferencián link az ELTE-n ezzel kapcsolatban elhangzott még: a hálózatba került információ többé nem tüntethető el, legfeljebb módosítható, de a módosítások története, az információ módosulása visszamenőlegesen is lekövethető. Néhány ponton ezt nehezen lehet összhangba hozni pl. a felejtés jogára épülő jogi szabályozással, ha már a hosszú távú megőrzésről beszélünk.

Németországban (2016) a 6-13 éves gyermek érdeklődésében a könyvek és az olvasás a 14. helyen van. 48%-uk olvas rendszeresen. 44%-uk könyvtárhasználó. Ugyanebben az évben a 12-19 éves fiatalok körében végzett JIM-vizsgálat (Jugend, Information, [Multi-]Media) szerint a könyvtárakat a lányok 6%-a és a fiúk 3%-a találja érdekesnek, és a fiatalok 38%-a tekinthető rendszeres olvasónak. 18%-uk egyáltalán nem olvas. Az iskolai követelmények az ezredforduló óta jelentősen megnövekedtek. A könyvtáraktól azt várják el, hogy vonzó környezetet nyújtsanak az egyéni és csoportos tanuláshoz, korszerű és a különböző korcsoportok számára érdekes médiakínálattal rendelkezzenek. Az érintett korcsoportok ma már egyáltalán nem homogének, a gyermekek és fiatalok között vannak rossz anyagi hátterű családokból származók, menekültek és bevándorlók gyermekei is. A könyvtárhasználat előmozdításában jelentős szerepet kapott az óvodákkal, napközikkel és iskolákkal és azok szakembereivel való szoros együttműködés. A kutatók keresik annak okait, hogy miért ilyen alacsonyak a könyvtárhasználati adatok. ... E trendekből kiindulva tíz, a jövő számára lényeges kompetenciát határoztak meg, ezek közül néhány:
- újszerű és adaptív gondolkodás,
- a kultúrák közötti kommunikáció alkalmazása,
- matematikai-számítási gondolkodás,
- az új médiával kapcsolatos írástudás és a
- transzdiszciplináris eljárásmód.
Ezek tükröződnek már az EKZ tanácsa által készített, a közkönyvtári pályaképről és a személyzeti fejlesztésről szóló állásfoglalásban (2017) is. ("Változnak az idők". Milyen képesítésre és kompetenciákra lesz szükségük a könyvtárosoknak a jövőben?, ref.: Hegyközi I.)

Bár a könyvtárosok általában a hatékony, de nagy erőfeszítést igénylő információkeresési stratégiákat propagálják, a kis erőfeszítést igénylő keresésnek a jelenleginél rendszerezettebb és koordinált formája is hasznos lehet. Ésszerű ugyanis, hogy csak annyi energiát fektessünk a keresésbe, amennyi hasznot az várhatóan hozni fog. Ha tehát az eredményekről feltételezzük, hogy azok jelentősége nagy lesz, akkor érdemes időt és fáradságot nem kímélve megpróbálnunk pontos és lehetőség szerint teljes információkat kapni. Ha viszont a téma kevésbé fontos, a várható haszon alacsony, vagy kevés kockázattal jár, ha nem megfelelő információt kapunk, akkor a kis erőfeszítést igénylő keresés is megfelelhet, ezért az ilyen stratégiákat széles körben használják. Hasonló a helyzet, ha egyszeri, nem ismétlődő keresésről van szó. Ha viszont többször keresünk ugyanabban a témában, ha a hozzá kötődő tanulás vagy fejlesztés költséges, akkor a nagy erőfeszítést igénylő keresési stratégiákat célszerű alkalmaznunk.
A kis erőfeszítést igénylő kereséshez általában egyszerű, főként egyablakos keresést nyújtó eszközöket használunk, amelyek lehetnek discovery rendszerek vagy keresőmotorok, mindenekelőtt a Google és a Google Scholar. Anélkül, hogy a Google keresőinek használata mellett korteskednénk, látnunk kell, hogy azok fejlettebbek, mint a discovery rendszerek, sőt az utóbbiak továbbfejlesztéséhez mintákat is adnak. Google kereséseinket pontosabbá tehetjük országok, országkódok, fájltípusok, domének (pl. .gov) a Libguides szoftver segítségével elkészített könyvtári kutatási (információkeresési) segédanyagok és/vagy könyvtárak nevének a keresőablakba való beírásával.
Az egyetemi könyvtárakban azonban szükség van arra, hogy az ilyen, kis erőfeszítést igénylő keresések sikerességét szervezett módon, praktikus stratégiák kialakításával támogassuk. (Heurisztikus információkeresési eszköztár a kis erőfeszítést igénylő információkereséshez; ref.: Koltay T.)

Nem minden szempontból lett könnyebb a kutatók munkája az információtechnológia eszközeivel, egyúttal hatalmas távlatok is nyíltak. A könyvtáros nélkülözhetetlenné teheti magát - elismerés, munkahely megtartása stb. - ha a kutatók és kutatási döntés-előkészítők segítségére siet.
Mivel a kutatói szakértelem hiányos az új technológiák területén, a könyvtárosok - felkészültség birtokában - csökkenthetik kutatók az adminisztrációs terheket (melyikük zárkózna ez elől el?). Pl. az adatokra való hivatkozás támogatásával. A kutatók szívesebben megosztják a kutatók az adataikat, ha ezért valami ösztönzést kapnak - pl. hivatkozásokat, melyet a könyvtáros a hozzáférés növelésével (vö. pl.: repozitóriumok) támogathat.
A proaktivitás lehetősége: az Európai Tudományos Könyvtárak Egyesülete link ajánlásaiban javasolja az adatkezelési, szellemi tulajdonjogi támogatás és tanácsadás funkcióit. Jó hír, hogy bár e funkciók még nemigen léteznek Magyarországon, ezért a legjobb időben vagyunk, hogy meglévő tapasztalatok alapján felkészüljünk a holnap elvárásaira.
A National Science Foundation link illetve néhány más szervezet pl. adatkezelési tervet kér hozzá pályázóktól. Azaz: a könyvtáros segíthet ennek készítésében. Vagy: az EU 2020-től a pályázóktól a kutatási adatok megosztását várja el a kutatóktól. Mindezekhez szükséges a könyvtárosok adatkönyvtárosi készségeinek fejlesztése. S egyáltalán: legyenek adatkönyvtárosi állások.
Egyebek mellett ezekre hívja fel Koltay Tibor az Információs műveltség az adat-intenzív kutatás korában c. előadásának első harmadában a figyelmet.
- Az előadásra még visszatérünk. (MG)

A kormányzati stratégiák, programok és iparági, üzleti fejlesztések hírei mellett sok anyag szól a mesterséges intelligencia könyvtári alkalmazásáról is.
A nemzeti és intézményi digitalizálási stratégiák nyomán a megnövekedett hálózati adatstruktúrák, a szemantikus web fejlődésével együtt járó linked data fejlesztések, az új adatséma megoldások, a kodifikált és azonosítókkal ellátott könyvtári hálózati adatok megnövelték a géppel felismerhető adatok és információk körét, a könyvtárak és az internet közötti oda-vissza hivatkozások lehetőségét és mennyiségét.
A keresőszolgáltatások beépítették módszereik közé a szemantikus keresés megoldásait (ld. Hakia, TextWise, és a Google legutóbbi fejlesztése, stb.), amelyek lehetővé teszik a jelentésalapú és minta alapú keresés és szövegelemzés gyakorlatát, az adatok alapján történő következtetéseket, és az un. "mély" web keresést, adatbányászatot. Az eredmények pontosan követhetők a keresések találati listáiban, gyorsaságában, pontosságában. A BI (üzleti információ) keresési módszereiben régóta megjelentek az analízis különféle automatizált eszközei, a jóslások, következtetések, mélykeresések számítógépes programjai, amelyek a digitális forrásokból gyorsan nyerik ki az adatok mélyén rejlő információkat különféle elemző módszerek alapján (amelyek bevezetése erős rendszereket és programozást igényel). Az orvoslás területén az "evidencia based" alapú információszolgáltatás, a digitalizált, 3D orvosi felvételek elemzése, értékelése, a tárolt minták alapján történő betegség felismerés, stb. ma már nélkülözhetetlen a napi orvosi gyakorlatban (pl. sejtbiológia, csontok és sérülések, rákkutatás, kardiológia, stb.). Az alkalmazott új módszerek a digitális információnak köszönhetően gyorsan terjednek, és a fejlett módszerek átvétele gyakori más tudományágak körében is. Folyt: rövidesen itt.)
(Ez az anyag segít a Mesterséges intelligencia az információkeresésben és -feldolgozásban link c. konferenciára való felkészülésben.)

Korábbi anyagunk link folytatásaként:
- Ha pl. az Alexától megkérdezed, hogy mi volt a polgárháború kitörésének oka, fogalmad sincs róla, hogy honnan szedi a választ. A közintézmények alacsonyabbá tehetik a nyílt, ellenőrizhető forrású forrásai mesterséges intelligencia (MI) belépési küszöbét, melyek mér szép számmal vannak különböző intézményeknél. Bár Alexa szívesen válaszok kérdéseidre, tovább is értékesíti az általa így begyűjtött érdeklődési adataidat.
- Ugyanakkor a mind jobban használható MI sekélyesítheti saját intelligenciánkat. Ezt különösen döntéshozatal előtt érdemes mérlegelni.
- A könyvtárak támogatják a személyes adatok biztonságát - pl. nem értékesítik a használati adatokat - így a könyvtárak lehetőséget biztosítanak az anonim MI-használathoz is.
- A MI számos ma ember által végzett feladatot láthat el jobb minőségben, ezért a könyvtáraknak erősítenie kell a tovább- és átképzésekben, valamint a munkanélküliségben érintettek nyújtott szolgáltatásait.
- Ha igaz az, hogy a MI által több lesz az emberek szabadideje, akkor a játékot, alkotást, kreativitást és kikapcsolódást támogató szolgáltatások is erősítendők. (ref.: MG)

A Győri szalon kínálatában 3 hasábban, lefelé időben visszafelé haladva, rovatok szerint tagolódik:
- KORzó - programok
- ÍRÓkéz - irodalom
- CINEjava - film
- LÁThallás - színház, zene,
- ARTmás - képző-, fotó- és iparművészet
- HELYBENjárás - Győr
- csakMI - könyvtár
- eSTéBé - minden más)
Az egy téma iránt érdeklődők a megfelelő rovatra kattintva böngészhetik az oda tartozó írásokat 2 hasábban, míg a harmadik ajánlókat tartalmaz a többi rovatból.
Minden cikk végén megtalálhatók az ikonok, melyek megkönnyítik a megosztást (Facebook, Twitter, e-mail, Pinterest, Linkedin, Google+, Google Bokmarks, Tumblr).

A KERESSkedés menüpont alól érhető el az archívum, ahol kulcsszavas kereső segítségével kereshetünk a cikkek teljes szövegében, és itt láthatóak a használt (időről időre bővülő) cimkék is, melyekre kattintva elérhetők a hozzájuk tartozó írások. A cimkék egyrészt a témát igyekeznek kifejezni (pl. ajánló, bemutató, digitalizálás, díj, előadás, előadóest, életmód, extra, film stb.), másrészt a műfajra utalnak (pl. hír, interjú, képriport, kritika, nekrológ stb.), így egy-egy publikáció több címkét is kaphat (pl, könyv és ajánló, film és kritika, színház és bemutató, örökség és sorozat stb.).

Aki csak a napi újdonságokat szeretné látni, annak elég a Facebookon link követni a Szalont, onnan is elérheti.

"Nem vagyok én szadista, hogy a 15 évesekkel Goethét olvastassak" - fakadt ki Imre Flóra egy minapi konferencián. A szakemberek szerint igencsak át kellene alakítani a kötelezők listáját, hiszen számos mű egyszerűen nem érthető a legtöbb mai gyerekek számára. De lenne megoldás arra, hogy meg is maradjon Jókai meg nem is: a nagyobb tanári autonómia.

A Pew Research Center kutatást végzett a 13-17 évesek közösségimédia-használati szokásairól, amelyből kiderül, hogy már nem a Facebook a legnépszerűbb közösségi oldal az amerikai fiatalok körében: a Youtube, az Instagram és a Snapchat is populárisabb a kék óriásnál.
A Teens, Social Media & Technology 2018 című kutatásból kiderül, hogy a 13-17 évesek 51 százaléka használja a Facebookot valamilyen gyakorisággal, ez az arány 3 éve még 71 százalék volt.
A legnépszerűbb platformok között ott van a Youtube (85 százalék), az Instagram (72 százalék - ez egyébként szintén a Facebook tulajdonában van), a Snapchat (69 százalék), de a Twittert is majdnem egyharmaduk, a Tumblrt pedig 9 százalékuk használja.
Ha azt nézzük, hogy melyik közösségi felületet használják a legtöbbször egy nap, a Facebook akkor sincs az élbolyban: a Snapchat (35 százalék), a Youtube (32 százalék) és az Instagram (15 százalék) is a Facebook (10 százalék) előtt van.

Az amerikaiak többféle könyv-típust használnak, és ezek közül a hangoskönyvek használata növekszik. Az amerikaiak mintegy háromnegyede (74%-a) az elmúlt 12 hónapban olvasott valamilyen formában legalább egy könyvet- Ez az arány 2012 óta változatlan - a Pew Research Center januárban végzett felmérése szerint. A nyomtatott könyvek továbbra is a leginkább használtak; az amerikaiak 67%-a olvasott egy éven belül ilyet. Míg a nyomtatott és az e-könyvek olvasói tábora változatlan, az audiokönyveké 14%-ról 18%-ra nőtt.

A tárlat legalább egyharmadát még sohasem láthatta a nagyközönség. A modern fantasy atyjaként emlegetett J.R.R. Tolkien életének és munkásságának szentelt nagyszabású tárlat nyílt az Oxfordi Egyetem Bodley Könyvtárában, ahol olyan tárgyak is helyet kaptak, amelyek korábban még sosem szerepeltek kiállításon.
A pénteken nyílt Tolkien: Maker of Middle-earth (Tolkien: Középfölde megalkotója) című kiállításon, amelyhez hasonlót évtizedek óta nem rendeztek Nagy-Britanniában, kéziratok, grafikai anyagok, térképek, levelek és műtárgyak kalauzolják végig a látogatókat a világhírű angol író, nyelv- és irodalomtörténész pályafutásán.

2018. május 30-án, szerdán hivatalosan is átadták, a város elöljáróinak jelenlétében, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár felújított épületét. Az intézmény aznap egyébként házigazdája volt a helyi önkormányzat rendkívüli ülésének. Ezt követően, délelőtt 10 és 12 óra között, a megyebeli érdeklődő könyvtárosokat is meghívták könyvtárbemutatóra, beszélgetésre, koccintásra.
A könyvtárvezető elmondta: a fenntartó intézmény, a polgármesteri hivatal támogatásával sikerült a pincétől a tetőig felújítani, átalakítani az épületet. A hatvanhatezer kötetből álló állományt összepakolták, majd rendszerezték - ez óriási, több hónapos munka volt. Az épület amúgy nem a legmegfelelőbb könyvtár számára: nagyon zsúfolt volt, sem tűzvédelmi, sem szakmai szempontból nem tudtak normális körülmények között működni.
Már a kilencvenes évek elején látták, hogy miközben egy jól működő könyvtárban a könyvállomány hetven százalékát szabad polcról el kellene érni, esetükben ez az arány éppen fordított volt. ... A földszint nagyon zsúfolt volt, ezért a régi beosztást teljesen felborították, és átrendezték a termeket. Az olvasóterem más arculatot kapott, és gyermekkönyv-részleget alakítottak ki. A könyvtárvezető megköszönte a támogatást a város vezetőségének, az önkormányzati képviselőknek, külön kiemelve Hegedüs Ferenc vállalkozó, kultúrmecénás nevét, akinek a pince központi fűtése köszönhető. (via ReMeK-e-Hírlevél)

Kedd délután ismét tanácsülésre gyűltek össze a Megyei Tanács tagjai, ezúttal tizenegy pontban kellett döntéseket hozniuk az asztalnál ülőknek.
A legutolsó, "Egyéb" napirendi pont adta lehetőséget kihasználva Adrian Cozma tanácstag újra rávilágított arra a kedvezőtlen anyagi helyzetre, melyben a Szatmár Megyei Könyvtár tengeti mindennapjait. Mint azt a Nemzeti Liberális Párt eszméit valló tanácsos már három hónappal ezelőtt jelezte, a könyvtár havonta 11 500 eurót fizet a Várdomb utcai épület tulajdonosának bérleti díjként. Cozma szerint teljesen irreális dolog ennyi pénzt ilyen célra áldozni, ehelyett jobb volna, ha egy saját épület megvalósításán kezdenének el dolgozni, vagy alternatív megoldásként keresnének egy másik, kevésbé drága "lakhelyet" a könyvtárnak.
Mint kiderült, a probléma nem új keletű dolog, már az előző mandátum alatt is foglalkoztatta a kérdés a Megyei Tanácsot. Akkor elkészült egy hatástanulmány, melyet a hivatal el is küldött Országos Befektetési Vállalathoz (CNI), viszont azóta csak a polcon porosodik a beadvány. A Megyei Tanács elnöke erre vonatkozóan elmondta, hogy az abban foglalt tervek szerint az építendő könyvtár négyzetméterenként 2500 eurós kóstálna, azaz egy megfelelően tágas, 450 ezer könyv és különféle dokumentum tárolására alkalmas épület megvalósítása több millió eurót emésztene fel. Csak viszonyítási alapként a könyvár igazgatónője, Paula Horotan elmondta, jelenleg a könyvtár 5600 négyzetméternyi helyen üzemel, viszont ez azt jelenti, padlótól a plafonig állnak minden arra alkalmas helyen a könyvek.

A múlt héten megkezdett külső körülmények link folytatásaként...
Öt érdekérvényesítő tényezőt tekintek az oktatás megrendelőjének: gyermekek, család, társadalom, gazdaság, politika.
- A gyermekek számára a fenti 16 pontból egyértelműen leszűrhető, hogy használható, a mindennapi életben való boldoguláshoz való tudást várnak el az iskolarendszertől.
- A család, pontosabban a szülők legfontosabb elvárása, hogy az oktatási rendszer minél több terhet át tudjon venni, a lehető legnagyobb mértékben mentesítse a szülői házat a szocializációs folyamatoktól. Az iskolarendszer olyan tudást adjon, amely biztos jövőt adhat a gyermekének.
- A társadalom legfontosabb elvárása, hogy az oktatás csökkentse az egyenlőtlenségeket. Ha ezt az oktatáspolitika nem tudja rövid időn belül teljesíteni, akkor a társadalom kohéziós ereje megroppan, és súlyos társadalmi problémák lépnek majd fel. Hangsúlyozni szeretném, hogy az oktatás önmagában a probléma megoldására képtelen, megoldást találni csak sokkal tágabb körű összefogás (a szociális szféra, a munka világa, az egészségügy) révén lehet, a politikai akaratról nem is beszélve. Azt viszont ki kell jelentenem, hogy az oktatás nem tudja befolyásolni a társadalom szerkezetét, csak utat nyithat az egyének felemelkedése előtt. A középosztály bővüléséhez, az esélyegyenlőtlenségek leküzdéséhez a magas szintű oktatás megteremtése csak szükséges, de nem elégséges feltétel.
- A gazdasági élet szereplői azt várják el, hogy az oktatási rendszer oldja meg a foglalkoztathatósághoz szükséges ismeretek átadását. Itt azzal az alapvető problémával szembesülünk, hogy a gazdaság szereplőinek a rövidtávú érdekei sokkal fontosabbak (és erősebb érdekérvényesítők is), mint a társadalom hosszú távú érdekei. A hazai tőkének olcsó munkaerőre van szüksége és nem jól képzett, mobilis munkaerőre. ... A XXI. század gazdaságának ezzel szemben jelentős szakértelmet igénylő munkafolyamatokat átlátó szakemberekre lenne szüksége, akik otthonosan mozognak a digitális világban. Az ilyen típusú munkaerőt a gazdaság nem tudja vagy nem akarja megfizetni, és kevés olyan vállalkozó van, aki ilyen munkaerőt is foglalkoztatna, pedig a hazai gazdaságot ez a szektor tudná igazán fejlődő pályára állítani. Ez az a tény, amit az MTA sem mer kimondani, amikor a jelenlegi oktatáspolitikát kritizálja. Ez az ellentmondás nagyszabású konfliktushoz vezet majd...
- A politika elvárása az oktatástól a saját rendszere legitimitásának, saját társadalmi bázisának megerősítése, ez különösen Közép-Kelet-Európa országaira jellemző.

A finnek, hasonlóan a franciákhoz, az ingyenesen használható közösségi terekre helyezték a hangsúlyt a biennálén, szerintük a szabadtér legszebb szinonimája a közkönyvtár. Kicsi, de annál kellemesebben berendezett - olvasó lámpákkal és olvasósarokkal felszerelt - pavilonjuk kiállításából kiderül, hogy a finnek végtelenül büszkék a közkönyvtáraikra, amelyek reprezentatív épületekben kapnak helyet sok vidéki városban is. A finn építészek számára jelenleg a legnagyobb presztízsnek számít közkönyvtárat tervezni, gondoljunk csak Alvar Aalto legendás finn építészre, akinek a nevéhez több ilyen impozáns épület is kötődik.
Két évvel ezelőtti kutatások szerint az online megvásárolható, letölthető e-könyvek cseppet sem szegték a finnek könyvkölcsönző kedvét: ötven százalékuk legalább havonta egyszer felkeresi a helyi könyvtárat, tízből kilenc ember pedig úgy érzi, hogy jobbá válik az élete az által, hogy könyvtárba járhat. Nem csoda, hogy egy ilyen virtigli könyvmolylakossággal rendelkező országban még törvény is vonatkozik a könyvtárak működtetésére. A törvényt tavaly módosították utoljára, ez például előírja a könyvtári személyzet felsőfokú végzettségét, és azt is, hogy minden könyvtárnak ingyenesnek kell lennie. A finnek az állampolgári létezés fontos helyszíneként tekintenek ezekre az intézményekre, amelyek összetett - kulturális, edukációs és szociális - funkcióját nehezen lehetne más létesítményekkel helyettesíteni. Ennek jegyében több olyan könyvtár is működik Finnországban, ahol egy jól hangszigetelt próbaterem vagy akár egy biliárdasztal is helyet kapott.

Nem lep meg az eredmény, de azért jó, ha kutatási adatok is alátámasztják...
Helen Pearson: - ... Az egyik kutatásban a tudósok 17 ezer, 1970-ben született gyerek adatait nézték át. Tengernyi adatot elemeztek, hogy megtudják, mi okozta, hogy életüket keservesen kezdők később mégiscsak jó iskolai eredményeket érjenek el; azaz, kik hazudtolják meg a papírformát? Az adatok szerint a szülők szerepe kitüntetett. Az első időben törődő, érdeklődő szülők és a későbbi iskolai évek alatt jól tanuló gyerekek között erős összefüggés állapítható meg. A szülők által tett igen apró dolgok is erősen hatnak a gyerekek eredményeire: társalgás a gyerekkel s ráfigyelés, készséges válaszadás, betűk és számok tanítása, közös kirándulások és látogatások. A mindennapi olvasás a gyereknek szintén nagyon fontos. Az egyik kutatás szerint azok, akiknek ötéves korában szüleik naponta olvastak, és tízéves korukban figyelemmel kísérték tanulmányaikat, szignifikánsan ritkábban voltak szegények harmincéves korukban, mint akik szülei nem olvastak nekik.

Mindenki lopott már tollat a munkahelyéről, és ez nem rosszindulatú általánosítás, hanem statisztikai tény. Egy amerikai irodai munkások körében végzett kutatás válaszadóinak 100 százaléka vallotta be, hogy lopott már tollat az irodából. Egy másik felmérésben az derült ki, hogy az irodai dolgozók 75 százaléka lopott valamilyen tárgyat a munkahelyéről az elmúlt évben. Ezt a felmérést nem Magyarországon készítették, de kétlem, hogy ránk ne lenne ugyanilyen igaz.
Amikor felvettek téged, a tudtodon kívül egy pszichológiai szerződést is megkötöttetek a főnököddel, amikben megígérte, hogy jó lesz itt dolgozni. De nem jó, mert a légkondi folyton megy és te mindig megfázol, amit hiába demonstrálsz hatalmas tüsszögéssel, senkit sem érdekel, nem jó, mert a felettesed folyton rajtad éli ki a frusztrációját. Amikor már annyira forr benned a düh, hogy zsong a fejed, bosszút forralsz.
A szerző azt javasolja, hogy mielőtt zsebre tennél egy tollat, egy tűzőgépet vagy egy fénymásolót, kérdezd meg magadtól: MINEK? Ez nem csak egy egyszerű kérdés, hanem egy öt lépéses módszer rövidítése, angolul BRAIN - Benefits, Risk, Alternatives, Information, Nothing. Magyarul hívjuk csak MINEK-módszernek.
- Mégis miféle hasznod származik ebből?
- Igencsak kellemetlen lesz, ha lebuksz!
- Nincs alternatív megoldás a frusztrációd kezelésére?
- Eleget tudsz a helyzetről?
- Kell a fasznak az a toll.
Részletesen: ld. a forráslinket.

A kétnyelvűek másképpen gondolkodnak, rugalmasabbak, mint az egynyelvűek, és a személyiségük is más. Nyitottabbak, elfogadóbbak, természetes számukra, hogy vannak emberek, akik az egyik nyelven beszélnek, míg mások egy másikon. Ebből következik, hogy könnyebben elfogadják azt is, hogy van, aki így öltözik és van aki meg amúgy. Nem csinálnak belőle problémát.
Minél hamarabb kezdünk el egy másik nyelvet tanulni, annál nagyobb lesz a sűrűség. De az életkor önmagában nem meghatározó. A nyelvtudásszintünk növekedésével ugyanezt a hatást érjük el, tehát ha gyakran és folyékonyan beszéljük a másik nyelvet, az is növeli a szürkeállomány sűrűségét. Márpedig ez a terület felel a tanulásért, az információ feldolgozásáért. A gyermekkori kétnyelvűségnek hátulütője csak akkor lehet, ha kikényszerítjük a gyermekből a két nyelv használatát, akarata ellenére. De ez nem a két nyelv miatt van.

Kormányzati körökben is egyre több szó esik arról, hogy a magyar gazdaságnak mihamarább át kellene állnia a magas hozzáadott értéket termelő, innovációvezérelt működésre. Eddig az látszott, hogy a mindenkori kormányok bebetonoztak egy olcsó munkaerőre, közepes technológiára építő és a nemzetközi értékláncban mind inkább lecsúszó működési modellt, amelyben a külföldi cégek platformjai "sivatagi katedrálisokként" helyezkednek el a gazdaságban. A sérülékenységet egy hazai tőkére épülő újraiparosítás enyhíthetné. Vajon alkalmas erre a magyar oligarcha elit, illetve rendelkezésre áll-e elegendő tőke?

Az Instagram algoritmusa a gépi tanulás segítségével a felhasználóra szabott egyedi hírfolyamot hoz létre. Ez azt jelenti, hogy még akkor is másként állhatnak össze a posztok, ha két különböző felhasználó ugyanazokat a csatornákat követi. Az összeállítás ugyanis nagyban függ attól, hogyan viselkedik a júzer az oldalon.
A beszámoló szerint alapvetően három fontos szempont van, amit a program figyelembe vesz.
- Érdeklődés: Az algoritmus megpróbálja kitalálni, mi az, ami a felhasználót érdekelheti annak a hasonló tartalmakra adott korábbi viselkedése (lájkolás, hozzászólás) alapján. A bejegyzések elemzése után a fentiek figyelembevételével dönt a megjelenítésről.
- Előzmények: Milyen arányban lájkolták vagy kommentelték a bejegyzést a közelmúltban? A friss posztok előnyt élveznek az egy hétnél régebbiekkel szemben.
- Kapcsolat: Mennyire áll közel ahhoz az emberhez, aki közzétette a bejegyzést? A rendszer nagyobb valószínűséggel jeleníti meg azon felhasználók tartalmát, akik korábban többször is reagáltak egymás fotóira (lájkokkal, kommentekkel), vagy akár be is jelölték egymást a saját fotójukon.
Ezeken az alapvetéseken túl további három fontos dologra figyel még a rendszer a rangsorolásnál:
- Milyen gyakran nyitja meg valaki az Instagramot? Az algoritmus igyekszik a legutóbbi látogatás óta született legfontosabb tartalmakat, hozzászólásokat megjeleníteni.
- Minél több csatornát követünk, az algoritmusnak annál inkább válogatnia kell a sokszínűséghez, vagyis kevesebb bejegyzés fog látszódni egy-egy profilról.
- Mennyi időt töltünk az Instagramon? Ha keveset, a rendszer igyekszik a legfontosabb dolgokat megmutatni, ha sokat, a merítés mélyebb lehet.

Az alapvetően látó emberek számára készült HoloLens sisakját ezúttal látássérülteken tesztelték, mégpedig úgy, hogy egyszerűbb hangalapú utasításokkal egészítették ki az eszközt, amely egy kis időre megpróbált a szemük lenni.
A Microsoft tavaly év végén jelentette be, hogy több európai országban, köztük Magyarországon is elérhetővé teszi a HoloLens nevű készülékét, amelyen keresztül a környezetünket digitálisan kivetített háromdimenziós tárgyakkal együtt láthatjuk. A VR-szemüveggel kombinált virtuális sisakot most vizuális protézisként tesztelték látássérült embereken, és nagyon úgy tűnik, hogy működik - írja cikkében a TechCrunch. Az eszköz valós idejű hangjelzésekkel és utasításokkal írja le a felhasználó környezetét, és egyben felhívja a figyelmet arra, hogy a különböző tárgyakat milyen irányban, távolságban és mekkora nagyságában találja.
A Kaliforniai Műszaki Egyetem és a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói egyelőre senkit nem ringatnának illúzióba: szerintük ma még egyszerűen nem reális cél a látás visszaadása. Ugyanakkor a látás helyettesítéséhez nem is feltétlen magának a tárgynak a megjelenítésére van szükség, hanem arra, hogy legyen valami, ami elnavigálja a keresett tárgyhoz a nem látó embert. És mivel a HoloLens egyik legjobb tulajdonsága éppen az, hogy a vizuálisan elérhető adatok összegyűjtéséből és egy adott hely különböző akadályairól - köztük egy helyiségben pl. a falak és ajtók helyéről - készült térkép segítségével le tudja képezni az adott környezetet, ezért a kutatók most mindezt a hang segítségével igyekeztek tökéletesíteni a látássérültek számára. (Kreatív)
- Magyar feltaláló nyerte Brüsszelben az Év Innovátora díjat, az elismerést Imre Krisztián vehette át a látássérültek mobilitását segítő szemüveg megalkotásáért. A közlemény idézte Imre Krisztiánt, aki a fejlesztéséről elmondta: az EVA (Extended Visual Assistant) egy mobiltelefonhoz csatlakoztatható okos szemüveg, amely mesterséges intelligencia segítségével dolgozza fel a környezet információit, majd ezekről élőszóban tájékoztatja viselőjét. (Napi)

Öt oktatóvideó arról, hogy valójában miről is szól a GDPR-őrület: link .
Ha valaha szobrot emelünk a 2018-as Nagy Adatvédelmi Pániknak, akkor azon a főalak alighanem egy GDPR-szakértő lesz, aki éppen gap analízis elvégzését és incidenskezelési protokoll kiadását javasolja egy áfás számlát szökőévente kiállító őstermelőnek. A kis- és középvállalkozásokat és a többi adatkezelőt talán nem magától az uniós adatvédelmi rendelettől kellett volna megvédeni, hanem a tagállami késlekedéstől, az információhiánytól és persze legfőképpen a sajtó és a szakértői piac jelentős része által is gerjesztett hisztériától.

Életműdíjat kapott a kolozsvári erdélyi nemzetközi filmfesztiválon (TIFF - Transilvania International Film Festival) Mészáros Márta filmrendező, aki ebből az alkalomból interjút adott link a Transindexnek.
... akkor Kádár azért tudta, hogy ki az az Illyés Gyula, Esterházy Péter, Fábri Zoltán vagy Jancsó Miklós, akiknél a kultúrpolitika tudomásul vette, hogy léteznek és csinálnak valamit. "Ma ez nincs. Ma egyetlenegy kultúrpolitikus se, nem is tudom, hogy vannak-e ilyenek, de soha egyetlen politikus nem említ meg egyetlen egy könyvet, egy filmet, egy színházat sem. Színházba nem is járnak, büszkén vállalják is, hogy nem járnak színházba. A foci, az létezik" - mondta a rendező.

Magyarország valamennyi településéről található legalább egy archív légifelvétel a Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály légifilm-tárában link . Az 1959-2007 közötti fotókból már mintegy 120 ezer meg is tekinthető a link internetes oldalon. A digitális archívum számtalan érdekességet rejt, és folyamatosan bővül - emelte ki Takács Krisztián térinformatikai szakügyintéző. Braunmüller Péter osztályvezető hozzátette, a fotók regisztráció után ingyenesen letölthetőek és forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatóak.
A 2012-es földmérési törvény előírja, hogy az archív légi felvételeket állagmegóvás céljából digitalizálni kell, és mindenki számára elérhetővé kell tenni. Egy uniós projekt adta a pénzügyi hátterét a 2014-ben elinduló munkának. Ennek keretében a légifilm-tár - ahol közel félmillió 1959 és 2007 között készült felvétel található az ország egész területéről - 15%-át sikerült digitalizálni - közölték a szakemberek.
Takács Krisztián elmondta: a digitalizált felvételeket a fentrol.hu internetes oldalra töltik fel, bárki elérheti, tudja böngészni a képeket, és 2015 májusa óta már ingyenesen le is tudja tölteni azokat, valamint forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatja őket.

A WDL (World Digital Library - Digitális Világkönyvtár) projekt célja, hogy a világ minden pontján működő könyvtárak ritka és egyedi kulturális tartalmainak biztosítson online elérhetőségét. A WDL ötlete először 2005-ben merült fel a Kongresszusi Könyvtár vezetője, James H. Billington részéről. Az UNESCO-val együtt, számos partnerkönyvtár bevonásával a Kongresszusi Könyvtár olyan elsődleges források digitalizálását és szabad elérhetővé tételét vette tervbe, amelyek a világ országainak a kulturális eredményeit reprezentálják, és a történeteit mesélik el.
A nyilvános weboldal link 2009. április 21-én indult el 18 ország alig néhány ezer dokumentumával. Az érdeklődést azonban jelzi, hogy már az indulás napján 587 510, másnap pedig további 619 846 látogatást regisztráltak. A projekt eredményeként 2016 márciusára a WDL már 13 551 könyvtári dokumentumot, 658 155 képet és hangzó fájlt tartalmazott. Ekkorra a 103 együttműködő könyvtár mellett 9 múzeum, 4 levéltár és 15 egyéb intézmény is részt vett a projektben.
A jövőben kihívást jelent az új közreműködő partnerek toborzása. A cél, hogy a jelenlegi magas színvonal fenntartása mellett bővüljön a tartalom is, és a WDL még inkább reprezentálja a világ országait, nyelveit, vallásait, kultúráit és az egyes történelmi korszakokat. A szolgáltatási felületet igyekeznek az oktatás igényeivel összhangban fejleszteni, és mindezzel tovább növelni a használók számát. (Digitális Világkönyvtár; ref.: Tóth M.)