Egy brüsszeli konferencián olyan munkaügyi kérdések merültek fel a minap, amelyek nem ismerete és az alkalmazkodás hiánya súlyosan károsítja a könyvtárosok jövőjét. A Napi konferenciabeszámolót közöl. Nyugi, nem csak témát, hanem főként rémát, úgyhogy hasznunk is lehet a zajló és várható jelenségek elolvasásából. [A szerk. észrevételeivel]
- Ma az emberek többsége élete során 6-7x vált munkát [jó, a könyvtárosok kevesebbszer]. Az az Y generáció esetén ez felmehet 20-ra. [De van, aki még mindig az életpálya-modellben gondolkodik.]
- Egyre gyakoribbá válnak a rugalmas, atipikus foglalkoztatási formák. [Ennek keresztbe tesz az életpálya modell mellett a közalkalmazotti törvény is.]
- A társadalom idősödik. [Már ma rejtély, hogy ki fog 10 éven belül könyvtárakban dolgozni.]
- A digitalizálás a középszintű készségeket igénylő feladatokat végzőket teszi feleslegessé. [Azaz: minden könyvtári rutinmunkát.]
- Az új munkahelyek főként városokban fognak megjelenni. [A kistelepülések könyvtárai már ma is egyre több országban önkiszolgálóak.]
- Egyre több lesz a platformmunkás, azaz online alkalmazások közvetítésével végzett alkalmi munka. [Könyvtári projektekhez kiváló.]
- A munkaerő-piac is rugalmasabbá válik. Ami persze a másik oldalról nézve bizonytalanság. A kiszámíthatatlansággal együtt szaggatottabbá lesz az életpálya. A munkavállalók több karriert építenek. [A könyvtárosok képességei, tapasztalatai is örvendetesen heterogénekké válnak.]
- Az EU munkahelyeinek legalább 85%-a legalább alapfokú digitális képességeket követel meg. [A 2017-es hazai könyvtári felmérés adatai szerint még tág a lehetőség a fejlődésre.]
- Az országhatárok nélküli munkaerő-piac a képzések konvergenciáját várják el. [A hazai könyvtárosdiploma pl. Magyarország határain belül széles körben kompatibilis.]
- A képzés még mindig túl lexikális; a szociális készségek (soft skills) - pl. kommunikációs készségek, önbizalom, önismeret, kreativitás, problémamegoldás, a másokkal való közös munkavégzés képessége - fejlesztésére kellene áthelyezni a hangsúlyt. [Egy-két helyen van néhány modul, amelyben ilyen képességek fejlesztése is előfordul, de a szakmában túl gyakoriak a kontraszelektív példák.]
- Az egyetemen töltött időt érdemes lerövidíteni, és alkalmat biztosítani, hogy a munkavállalók 5-10 évente visszatérhessenek tanulni. [A kötelező továbbképzések rendszere mennyiségben elérhetőségben és minőségben praktikusan éppen elsorvad.]
- A munkaadóknak nem elbocsátani kellene a munkavállalókat, hanem idejében felkészíteni őket a következő feladatokra. [A hazai könyvtárosok egyelőre bizonytalanok a képzések hasznában.]

Ha a kolbásztöltést és a biciklitúrát is a könyvtárban szervezik, a résztvevő előbb-utóbb kölcsönözni is fog. Ezért szerveznek programokat a falusi intézmények. Az árukapcsolás működik.
- Jönnek a klubba, de előtte leteszik az asztalomra az elolvasott könyveket. Amelyik tetszett, azt ajánlgatják egymásnak. Ilyenkor mi hátra is dőlhetünk - mondja munkájuk eredményéről Farkas Sándorné földeáki könyvtáros. Földeák könyvtárában link működik hímzőklub, kertbarátklub. A Kavar a nagyi nevű programsorozatnak minden második héten van foglalkozása.
- Ez nemcsak a sütés- főzésről szól, itt a fiatalabbak elleshetik a kincset érő tapasztalatot az idősebbektől, ami nekik természetes - mondja Farkas Sándorné. A földeáki könyvtár egy azok közül, amelyek programokat szerveznek, abban a reményben, hogy a résztvevők újból olvasókká válnak. A hagyományos könyv emberi dolog, ilyen alapon minden tevékenységhez lehet köze, a kolbásztöltéshez is. - Ha valaki nem jön, pedig megígérte, már hívják is telefonon, nincs-e valami gond - halljuk Farkas Sándornétól.
Egy program kedvéért odamennek, egy időre azonos érdeklődési körű közönséggé válnak, közösséggé ez fontos élmény Paraginé Tóth Edina számára is, aki Zákányszék könyvtárosa. Zákányszéken link 12 éve hirdették meg az első múltidéző vetítést, helyi, amatőr videófelvételekkel. A nagy érdeklődés miatt ismételni kellett: a filmeket nézve hangosan emlékeztek az emberek. A 2013 óta rendezett kerékpártúrák résztvevői már több ezer kilométert kerekeztek össze. - Felmerült, hogy a könyvtár szobakerékpárt kap, így a helyben olvasás mellett mozoghatnak a látogatók. Vagy a túrákhoz, vagy az olvasáshoz kapnak kedvet - számol be egy tervükről Edina.
Amióta Algyőn a horgászegyesület elnöke a könyvtárban link fogadja az engedélyt váltó horgászokat, előfordult, hogy a horgász várakozás közben körülnézett, aztán később visszajött beiratkozni - említ egy érdekes árukapcsolást Szilágyi-Perjési Katalin. Szépészeti tanácsadás után is akadt új beiratkozó. A legerősebb mágnes azonban most Jeromos, a befogadott macska. Mióta megírtuk, hogy Indiából kapott üdvözlő képeslapot (vö.: link ), és erről a kereskedelmi tévék is beszámoltak, megnőtt a forgalma. Naponta érkeznek gyerekek, hogy meséljenek neki, és a képeslapok is jönnek: Svájctól Csíkszeredán és Miskolcon át Japánig nagyon sokan írnak jókívánságot az algyői macskának. A lapokból év végén kiállítást terveznek.

Miért hagyják ott a felsőoktatási könyvtárosok az állásukat egy másik helyen hasonló pozícióért? Az amerikai felsőoktatási és kutatói könyvtárak egyesületének 2019-es tanulmánya most bemutatta az okokat. A kutatást különböző módszerekkel végezték. Az eredmény szerint 20 faktor 4 kategóriában különböztethető meg.
- A leggyakoribb ok a váltásra a munkahelyi morál. 79% nevezte ezt meg legfőbb kiváltó okként.
- Ezt szorosan, 72%-kal a könyvtári vezetéssel kapcsolatos elégedetlenség követi. A szöveges válaszok szerint főként az igazságtalanság, az átláthatóság hiánya tartozik ide.
Két emelkedő trend is megfigyelhető. Az egyik a zaklatás növekedése, ami sok könyvtárosból munkahelyváltást vált ki. A másik a diszkrimináció, beleértve mikro- és makroagressziót. Faj, életkor, nem és fogyatékosság mind megjelenik. A tisztelet hiányaként nyilvánul meg. A kutatók rámutatnak, hogy ezzel többet kellene foglalkozni.
Fontos témakör a figyelem és a jutalom, illetve ezeknek hiánya. Gyakran ezek is elégedetlenséget okoznak. A résztvevők szerint a kemény munkájuk és kiváló teljesítményük nem elég elismert. Máskor ez a fizetés alacsony szintjével is kapcsolódik. Továbbá a juttatás növekedés hiányával. A dolgozók úgy látják, nem elfogadott és értékelt a munkájuk.
- 64% a közvetlen feletteséhez köti a problémáit. A vezetői képességek és a célkitűzések a gyakran megadott tényezők. Egyesek a támogatás hiányát említik. Mások a mikromenedzseléstől szenvednek. A vezetőknek nehéz megtalálni az egyensúlyt a kettő között.
A konklúzió szerint a munkaerő megtartás miatt érdemes a dolgozókat elégedetté tenni. A lehetőségek közt szerepel
- az egyéni projektek vállalásának lehetősége,
- kutatói érdeklődés kiszolgálása.
- átlátható és egyenlő szakmai fejlesztési támogatás
- ésszerű és priorizált munkaterhelés.
Ugyan ezek sem szüntetik meg a munkaerő elvándorlást, de növelhető általuk a könyvtáros intézményen belül maradása. (ref.: Habók Lilla)

Az ugye megvan, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség hatással lehet a génekre és évekkel megrövidítheti az életet? (vö.: link )
Ha pedig a könyvtár olyan intézmény, amely intellektuális, netán közösségi szolgáltatást nyújt használói számára, akkor igenis, hozzájárul az érintettek életének meghosszabbításához. Úgy is, hogy a könyvtár képviselője folytat párbeszédet az emberekkel, vagy úgy, hogy e könyvtár előidézi azt, hogy az emberek egymással beszélgessenek. Mondani sem kell, hogy az utóbbi a fenntarthatóbb.
Az alábbi forráslinken magyar felirattal is látható néhány perces film az emberek egymás közötti kommunikációjának lehetőségéről szól. Az anyag a dán közszolgálati(!) tv újabb munkája. A könyvtáros pedig - ha akarja - megteremtheti azt a közeget (ami a filmben is látható), hogy az emberek szóba álljanak egymással. (MG)

Összehasonlíthatatlanul szélesebb bázisú és hozzáférésű is lehet a dokumentumgazdálkodás, ha platform-alapon működik. A minta és lehetőség legalább 10 év óta adott a könyvtárak számára is. Eddig legalábbis nem volt akarat a tényleges fejlesztésre. Vajon lesz-e ezután? (MG)
- A vállalatok domináns működési stratégiájában forradalmi átalakulás zajlik a platformszerű működés irányába. Az első ilyen cégek már közel húsz évvel ezelőtt megjelentek, ma már pedig a gazdaság szinte minden szektorában megtalálhatóak, és a következő évtizedben további rohamos térhódításuk várható. Ezt nevezik platform forradalomnak, amelyről ezzel a címmel írtak remek könyvet amerikai és indiai szakemberek. Ez az írás részben ezen a könyvön alapul.
Az ipari forradalom nyomán kialakult, a modern korban hagyományosnak tekinthető üzleti modellben a cégek vásárlóik számára állítanak elő bizonyos termékeket vagy szolgáltatásokat. Ezzel szemben a platformcégek nem valamely konkrét termék vagy szolgáltatás előállításával foglalkoznak, hanem eladók és vásárlók egymásra találását és üzleti tranzakcióik lebonyolítását teszik egyszerűbbé, könnyebbé, gördülékennyé, sokszínűvé és egyúttal biztonságosabbá - átfogóan megbízhatóbbá - minden hozzájuk kapcsolódó fél számára (eBay, Google, AirBnB, Uber, Amazon, Apple, Facebook, YouTube, Wikipedia stb.)
Közös jellemzőjük, hogy ezek kitűnően szervezett, óriási mennyiségű tranzakció gyors és hatékony lebonyolítására optimalizált, digitálisplatform-alapú cégek. Partnerek számára alacsonyak a piacra lépés korlátai (szinte bárki ajánlhatja a saját termékét), egyébként kihasználatlan kapacitásokat tudnak bekapcsolni a szolgáltatási kínálatba (például üresen álló lakások, fuvarra váró sofőrök saját autóval, amatőr írók fiókban tartott kéziratai, hobbiból készített rövid videók), mert a platform nem tulajdonosa a kínált termékeknek, csak felhasználásukat szervezi. Olcsón és megbízhatóan kiszervezhető a minőségbiztosítás egy jelentős része is, mert a korábbi vevők tömeges visszajelzései bármely új vevő számára könnyen hozzáférhető referenciaként szolgálnak. A platformok lényegében digitális piacterek, amelyek elsődleges funkciója ugyanaz, mint a hagyományos piactereké, de a digitális jelleg miatt sokkal több résztvevőt képesek egyszerre elérni, hihetetlen gyorsasággal, kényelmesen és hatékonyan.

A kérdésre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
2 - Egyébként nem lenne új dokumentumunk
1 - Gyorsan porosodó könyvek lesznek belőlük
8 - Hasznos állománybővítési eszköz
7 - Inkább az adományozó céljait szolgálja
27 - Megválogatjuk, mit fogadunk el
1 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
Mivel a kérdést 5 éve is feltettük, van mód az összehasonlításra: link .
Úgy tűnik, a könyvtárosi gyakorlat nem változott: legjellemzőbb az ajándékok megválogatása. (MG)

Élelmiszertechnológust keres a városi könyvtár, azonnali belépéssel link c. anyagunkra reagált Horváth Sándor Domonkos (dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér).
- A könyvtár sokrétű tájékoztatási feladatot old meg, a multidiszciplináris szemléletmód rendkívül hatékonyan kiegészíti a szolgáltatásokat, ismeretbeli és szemléletmódbeli többletet ad hozzá a hagyományos könyvtári megközelítéshez.
Úgy vélem, hogy a könyvtári ismeretek nem nélkülözhetőek, de nem feltétlenül felsőfokú szinten kell megjelenniük a szakember portfóliójában. Egy helyismereti munkatárs történész diplomája remekül hasznosulhat, ahogy a pedagógiai végzettség is a gyermekkönyvtári munkában.

(Úgy vélem, hogy a régi, tanár-könyvtáros képzéshez képest színvonalbeli visszalépést jelentett a kizárólag informatikus könyvtáros végzettséget nyújtó képzés, amely egyébként elnevezésében is megtévesztő, mivel valójában könyvtáros képzésről van szó, amely képzés nem nélkülözheti az informatikai ismeretek bizonyos szintjének átadását, azonban koránt sem olyan színvonalú ismereteket nyújt, mint az informatikus mérnökök oktatása.
A tanár szak ugyanakkor lényegében plusz két szakot jelentett annak idején, egy szaktárgyi szakot (magyar, történelem, földrajz, stb.), valamint a pedagógiai végzettséget, amivel pszichológiai, szociológiai, stb. ismereteket is szerzett a hallgató.)

Az utóbbi években igen jó tapasztalatokat szereztünk Győrben link a más szakterületről érkezett kollégák alkalmazásával. Ezek a kollégák más munkaterületen is szereztek tapasztalatokat, tehát a szokványos könyvtári megoldásoktól eltérő elgondolásaik is lehetnek, arról nem is beszélve, hogy alkalmazás tekintetében nagyságrendekkel nagyobb merítési lehetőségünk van, mintha csak a néhány szakmabeli jelentkező közül választanánk, ugyanis rendkívüli módon beszűkült a könyvtárosi végzettséggel megjelenő munkaerő-kínálat.
A fentiekkel nem kívánom leértékelni a könyvtáros végzettség értékét és jelentőségét, mindössze a szélesebb körű elméleti tudás, valamint változatosabb munkatapasztalat hasznosságáról emlékeznék meg, amelyeket az utánpótlási lehetőségek beszűkülése miatti kényszerintézkedések során ismertünk fel. (Horváth Sándor Domonkos)

Az alábbiakban a szerkesztőségünkhöz ["Úgy tudjuk"] eljuttatott közleményt változtatás nélkül közöljük: Az elmúlt hetekben nagy számmal léptek be a szombathelyi kulturális területen dolgozók a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetébe (KKDSZ). Ennek köszönhetően előbb a múzeumi, majd a közművelődési terület munkavállalói alapítottak alapszervezetet. A két terület dolgozói a könyvtári KKDSZ alapszervezettel is együtt kívánnak működni. A legégetőbb probléma, hogy a területen hosszú évek óta nem történt komoly bérrendezés, sőt a garantált bérminimum miatt óriási a bérfeszültség. A kulturális terület dolgozói a továbbiakban összefogva kívánják képviselni érdekeiket Szombathelyen. - Horváth Zoltán
a KKDSZ Vas megyei elnöke, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Vas megyei koordinátora

Május elején tájékoztatja az Országos Széchényi Könyvtár vezetősége a kollégákat arról, hogy meddig kerül lakat a nemzeti közgyűjteményre, és hol működnek majd tovább. Félő, hogy a Várnegyed orbanizálásának áldozatai lesznek, sok dolgozó attól tart, hogy ezek után ki sem nyitnak többé, a Várban legalábbis bizonyosan nem, legfeljebb csökkentett üzemmódban.
"Az Országos Széchényi Könyvtár szokásos nyári zárva tartási ideje az épületben folyó átépítések miatt várhatóan meghosszabbodik. A közbeszerzések lezárultak, a területátadásra vonatkozó egyeztetések folyamatban vannak. A zárva tartás pontos körülményeiről olvasóinkat és látogatóinkat megfelelően tájékoztatni fogjuk" - ezt válaszolta kérdésünkre Tüske László, az OSZK főigazgatója.
A könyvtárhoz azért fordultunk kérdésünkkel, mert az OSZK dolgaira rálátó olvasónk szerint május hatodikán fogják bejelenteni, hogy legkevesebb négy hónapra teljesen bezár a könyvtár. Sok dolgozó attól tart, hogy ezek után ki sem nyitnak többé, a Várban legalábbis bizonyosan nem, legfeljebb csökkentett üzemmódban.
A bezárás egyik oka a régóta húzódó azbesztmentesítés megkezdése - emlékezetes, az OSZK sokáig tagadta, hogy egyáltalán van azbeszt az épületben -, olvasónk tudomása szerint azonban közre játszik az intézmény által felhalmozott tetemes adósság is. Tovább az, hogy az OSZK és a budai Várnegyed átalakításáért felelős Nemzeti Hauszmann Terv irányítói között egyre élesebb ellentét feszül.
Utóbbiról nemrég írtunk: A lényeg: alighanem el kell hagyja a Várpalotát a könyvtár, és ha igaz, abba a nagykörúti Kilián-laktanyába kell cuccoljon, ami pedig szakértők szerint alkalmatlan a közgyűjtemény elhelyezésére. A főigazgató már tavaly ősszel pedzegette munkatársai előtt a jövőt. Így: "sokkal hatásosabbnak érezzük azt, ha a könyvtár elmehet innen, összepakol és átadja a területet a borászati, sörészeti, csokoládégyártó cégeknek és az őket mozgató közönségszervezőknek, mert egyébként nem lesz nyugalmunk".

Sokszor hivatkoztunk az OBA-ra, Amszterdam közkönyvtárára link . Most a használókat segítő belső eligazodást feliratait mutatjuk a központi könyvtárból: link . A szintek közötti mozgólépcső felett és alatt egyaránt felitatok jelzik a szinten lévő dokumentumok tematikáját, vagy éppen hogy hol van az előadóterem vagy a három büfé egyike. Az olvasótér oszlopain a feliratok függőlegesek. És persze a lift mellett is megtalálhatók a tájékoztatótáblák. (MG)

Múlt heti lapszámunkban szóltunk link a Drávaszögben található Pélmonostori Városi Könyvtár kutyabarát minősítéséről. A 60.000 kötetes könyvtár a Horvátországi Magyarok Központi Könyvtára. Pillanatnyilag az egyetlen működő közkönyvtár ezen a földrajzi területen. Az, hogy kutyabarát, azt jelenti, hogy az olvasók 2017 óta szabadon jöhetnek be a könyvtárba kedvenceikkel együtt. Elvileg más állatokra is vonatkozik a lehetőség, de az eddigi tapasztalat szerint csak kutyatulajdonosok éltek a lehetőséggel. A kutyabarát titulust a könyvtár maga határozta meg, és maga kommunikálja. Horvátországban a pélmonosotori könyvtár volt az első bibliotéka, amely ilyen lehetőséget kínált fel a felhasználóknak. A hír gyorsan terjedt a városban, és már pár héten belül sok olvasó élt ezzel a lehetőséggel. Az elmúlt több mint két évben nem merült fel egy probléma sem, amely az állatokhoz, pontosabban a kutyákhoz fűződne, tehát a dolog működik. Egy újabb bizonyíték, hogy a kutya (és a könyv) az ember legjobb barátja.
- Rabbi Zsolti, Pélmonostori Városi Könyvtár, Horvátországi Magyarok Központi Könyvtára

A cikk a svéd Internet Alapítványnak (Internetstiftelsen) a svéd lakosság internethasználatát bemutató jelentését vizsgálja, különös tekintettel az idős népesség internetezési szokásaira. Az adatfelvétel 2017-ben történt, melynek során több mint háromezer 11 éven felüli svéd állampolgár internethasználati szokásait vizsgálták részletesen, egy év alatt tizennyolc alkalommal kérve a résztvevőket különféle vizsgálatokban, felmérésekben való közreműködésre, amit egy általános statisztikai adatgyűjtés egészített ki közigazgatási és piaci szereplők bevonásával.
A becslések szerint a svédek mintegy 6%-a nem használ egyáltalán internetet, mégpedig nem azért, mert nem engedheti meg magának - ők maguk nem akarják használni a világhálót, mert nem tartják hasznosnak a saját szempontjukból. A legtöbb így válaszolónak megfelelő eszköze sincs, mivel teljesen hidegen hagyja a virtuális világ. Szinte senki sem hivatkozott arra, hogy az internet-hozzáférés drága lenne. A felmérés azt igazolta, hogy az internet használata erős összefüggést mutat az életkorral. Azoknak, akik ritkán vagy egyáltalán nem használnak internetet, több mint felét a 76 év feletti népesség teszi ki. A 75 év felettiek 60%-a nem él a világháló kínálta lehetőségekkel a közérdekű információk beszerzésekor, illetve nem használnak digitális személyazonosításhoz kötődő szolgáltatásokat sem. Ez igen veszélyes, mert így többek között sokkal nehezebben tudják befizetni a számláikat, s a nehézségeik a jövőben várhatóan egyre csak fokozódnak majd, ahogy egyre jobban előrehalad a társadalom digitalizálódása. (Napirendre került, hogy a választásokon való részvételnek is előfeltétele legyen az e-azonosító használata.) Egyelőre azonosították a problémát, de a megoldás még nem látszik: hiába rendszeres internethasználó a lakosság 90%-a, nagy kihívást jelent, hogy mi lesz a többiekkel.
A képet tovább árnyalja, hogy az internetet nem használó idősek között is felülreprezentáltak a vidéki, falusias térségben élő, alacsonyan képzett, csekély jövedelemmel bíró nyugdíjasok. Az életkor mellett tehát a társadalmi státusz is komoly tényező. (Az idősek használják legkevésbé az internetet; ref.: Németh M.)

Olof Sundin, a Lundi Egyetem könyvtár- és információtudományi professzora és Hanna Carlsson egyetemi oktató vezetésével egy svédországi projektben arra keresték a választ, hogy az általános iskolás gyerekek milyen készségeket és képességeket sajátítottak el az információkeresés és a forráskritika alkalmazásának területén. Öt általános iskolában vizsgáltak kilencedik osztályos diákokat, emellett interjúkat készítettek a svéd nyelvet és irodalmat, valamint társadalomismeret tanító tanáraikkal is. Az eredmények azt mutatják, hogy a tanulóknak erős késztetésük van a forráskritika alkalmazására, habár ennek szintje iskolánként eltér. A papíralapú forrásokhoz kötődő általános forráskritikai szemlélet megalapozása a svéd iskolai oktatás hagyományos erőssége. A vizsgálat során azonban elsősorban arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy mi történik akkor, amikor a diákok a számítógép előtt azzal a kérdéssel találják szembe magukat, hogy "miért látom azt az interneten, amit látok?" Habár az információkeresés beépült a társadalomismeret tantárgy témakörei közé, a legtöbb tanár nem gondol arra, hogy a Google-lal történő keresés használatát és a keresőmotor működésének alapelveit is tanítania kellene. Az öt közül egyetlen iskolában sem foglalkoztak az internetes keresés módszertanával, noha a "miért találom, illetve nem találom meg azt, amit akarok" dilemmája igen izgalmas a diákok számára.
Az iskolai könyvtárosok vonatkozó ismereteit is bővíteni szükséges. Nagyobb figyelmet kell fordítani a munkaköri követelményeik megfogalmazásakor az információk megszerzésének és felhasználásának tudatosítására, illetve az információs műveltség online forráskritikai szeletének fejlesztésére. Ha az iskolai könyvtáros megszokásból az olvasásfejlesztésnél és a szépirodalmi ismeretterjesztésnél marad, és nem vállalja az információs műveltségi kompetenciák fejlesztését, könnyen kicsúszhat a lába alól a talaj a pedagógusok javára. A Skolverket nevű, tanárokat segítő svéd módszertani tanácsadó szervezetnek is segítséget kellene nyújtania - megfelelő segédanyagok közrebocsátásával - az iskolai könyvtárosok számára. A vizsgált megye diákjai közel felének nem áll a rendelkezésére megfelelő iskolai könyvtári szolgáltatás, ezen feltétlenül javítani szükséges! Ám a könyvtáros által végzett tevékenység fontosabb, mint maga a könyvtárosi pozíció, s a könyvtárosi felkészültség többet ér az iskolai könyvtár fizikai létezésénél. A megfelelő végzettségű iskolai könyvtáros szakemberek bevonására van tehát szükség, még akkor is, ha nincs biztosítva a kellően kiépített iskolai könyvtári infrastruktúra. (Németh M.)

Az elmúlt három évben másfélszeresére nőtt a szobanövények piaca az Egyesült Államokban. A szobanövényekre fordított dollárok körülbelül negyede, sőt egyes felmérések szerint harmada származott a 18-34 éves korosztálytól. Az országos kertészeti felmérés (National Gardening Survey) szerint 2018-ban csak a szobanövények eladásából 500 milliárd forint árbevétel származott, míg a teljes költés az USA-ban 15 ezer milliárd forint volt (ez körülbelül a 40 százaléka a világ leggazdagabb embere, Jeff Bezos vagyonának).
Mindeközben az Instagramon már 2.8 millió képet osztottak meg csak az #plantsofinstagram címkével, és a különböző szobanövényekre irányuló Google-keresések is megugrottak: a szárazságtűrő pozsgás növényekre és a könnyezőplmára, a filodendronra 2018-ban négyszer annyian kerestek, mint 2010-ben, míg a mindig is aránylag népszerű kaktuszok iránti érdeklődés ez idő alatt kétszeresére nőtt.

A világ egyik vezető közgazdasági folyóiratában (The Review of Economics and Statistics) nemrég megjelent történeti és ökonometriai elemzés, amelyben a szerző (Fabian Waldinger) azt vizsgálta, hogy minek volt pusztítóbb hatása a német és osztrák tudomány fejlődésére, ezen belül a fizikai, kémiai és matematikai kutatásokra:
- az, hogy a szövetséges légierő 1940-45 között rendszeresen bombázta, sok esetben földig rombolta a német és osztrák városokat, és így az egyetemek matematikai, fizikai és kémiai fakultásainak épületei néhol teljesen megsemmisültek,
- vagy annak, hogy a náci Németország 1933. április 7-i törvénye szerint minden zsidó származású közalkalmazottat, közöttük az egyetemi professzorokat, egyetemi oktatókat el kellett bocsátani.
Eredményül azt kapta, hogy a bombázások hatásai eltörpültek a humán tőkét ért sokkhoz képest. Akár ha amplitúdóban, akár ha a hatás tartósságában mérjük ezt. Míg a fizikai tőke 10 százalékának megsemmisülése 0,05 szórásegységgel csökkentette a tudományos kibocsátást (ha ezt az egyszerűség kedvéért a publikációk számában mérjük), addig a humán tőkében bekövetkezett 10 százalékos sokk ennél négyszer-hatszor nagyobb negatív hatást okozott, és 0,2-0,3 szórásegységgel csökkentette ugyanezt.
Érdekesség: az 1960-70-es években az egyetemek újjáépítésével, új egyetemi épületek felépítésével javultak a bombázásban érintett tanszékek feltételei, ami pedig éppen a tudományos produkció javulásával járt 1970 után. Szóval ekkorra a 1940-45-ben tönkrebombázott tanszékek kerültek előnybe azokkal szemben, amelyeket nem vagy alig érintettek a bombázások.
Minél magasabb kvalitású volt az elbocsátott tanár, annál nagyobb volt a sokk hatása az adott egyetemi tanszék későbbi publikációs aktivitására. Az elsőrangú tudósok nagy vonzerőt gyakorolnak más elsőrangú tudósokra is, hogy együtt dolgozzanak, kutassanak. Az ilyen tudósok elmenekülésével ez a vonzerő megszűnik. Másrészt az elsőrangú tudósok a kutatói utánpótlásra is nagy hatást gyakorolnak, az egyetem előtt állókra, akik azon gondolkoznak, hogy milyen pályát válasszanak.
Ezért felmerül: minél inkább sikerül NER-kompatibilissé tenni az MTA-hoz tartozó kutatóhálózatot, annál inkább sérül a kutatás szabadsága és észszerűsége, és minél inkább sérül e kettő, annál inkább beindul a nemzetközi reputációval rendelkező, vezető kutatók elvándorlása, illetve megáll a korábbi években tapasztalható visszavándorlása.

A globális tudományos könyvtárnak elképzelt HathiTrust Digital Library (HTDL) 2008-ban az USA-ban alakult 13 közép-nyugati egyetem könyvtárának és 11 kaliforniai egyetemi könyvtárnak az együttműködésével (hathi hindiül elefántot jelent, a bölcsesség, az erő és az emlékezőtehetség szimbóluma). Azoknak az e-másolatoknak az egyesítését tervezték, amelyek egyfelől megmaradtak a könyvtárakban a Google Book Search és a Live Book Search projektekben folytatott digitalizálás után, másfelől az Internet Archive-tól érkeztek, illetve saját digitalizálással készültek. A források egyesítését az indokolta, hogy az USA könyvtáros közössége nem tartotta megfelelőnek az információk ellenőrzés nélküli rendelkezésre bocsátását a nagyvállalkozásoknak. Még 2005-ben az amerikai szerzők és kiadók egyesületei kezdeményezésére létrejött egy világméretű egyezmény a Google monopolhelyzetének lefektetésével a digitalizált könyvterjesztésben, térítéses licencek ellenében. Bár az egyezményt a bíróság később hatálytalanította, az mégis sokkolta a tudományos világot, mivel a szellemi vagyon privatizálási törekvését látták benne.
A HTDL koncepciója arra az elvre épült, hogy a tudományos könyvtáraknak nem a kereskedelmi érdekek a legfontosabbak. A kezdettől fogva ambiciózus feladatokat rugalmas irányítási infrastruktúrával, átlátszó elszámolási rendszerrel oldják meg. Kidolgozták a könyvtárközi együttműködés új modelljét, a tagok száma évről évre nő. A HTDL nemzetközi közösség, tagjai között külföldi egyetemek könyvtárai és számos nemzeti könyvár is van; szoros a kapcsolata az USA más nagy könyvtári egyesüléseivel, valamint a nyugat-kanadai COPPUL-lal. Zephir metaadat-kezelő rendszere a kaliforniai digitális könyvtár irányításával 2013 őszétől működik.
Míg 2008-ban az állomány 2 millió másolat volt, nagysága mára már 16 milliósra nőtt, ezek 37%-a szabadon elérhető. Összetételénél fogva szolgáltatja a Google Book Search-ben nem elérhető forrásokat, köztük amerikai, nagy-britanniai, kanadai és ausztráliai publikációkat, amelyeknek a szerzői jogvédelme lejárt. Az állomány fele (49,6%) angol nyelvű; a legtöbb szöveg az 1970-1999. évekből származik, a szabad hozzáférésű dokumentumok túlnyomó többsége 1890 és 1929 közötti publikáció (főleg a szerzői jogi szabályok miatt). A jogvédett művek megtalálhatók a katalógusban, de a teljes szöveghez nem lehet hozzáférni. Kivételt képeznek a látási problémákkal küzdő használók (ők a szövegeket speciális készülékek segítségével elérhetik) és az ún. árva példányok (ezekhez a partnerkönyvtárakban hozzá lehet férni). Az USA szigorú szerzői jogi szabályozása miatt a HTDL igyekszik kerülő utat találni a jogvédett USA-kiadványokhoz (például a mű angliai kiadásával). (ref.: Viszocsekné P. É.)

A szelektálás, munkaerő-kiválasztás optimálisan a jobban megfelelő szakembert részesíti előnyben. A kontraszelekció ennek ellenkezőjét teszi: előzi a talpraesetteket. (MG)
- Bár még mindig sok az elhivatott tanár, a magyar pedagóguskar jelentős része háromszorosan kontraszelektált, vagyis inkább a rosszabb képességűek választják ezt a pályát - Írja a Hetek Varga Júlia oktatáskutató egyik korábbi vizsgálata nyomán.
A kontraszelekció többszörösen is megfigyelhető:
1. Először a bemenetelnél, mivel könnyű bekerülni a pedagógus szakokra.
2. A második fázis a diploma megszerzése utáni időszak, amikor a kreatívabb fiatalok többsége más foglalkozást választ, főként az alacsony bérek miatt. A pedagógushallgatók mintegy harmada kerül végül a pályára, jellemzően a gyengébb képességűek.
3. Ezt követi a kontraszelekció harmadik fázisa, mivel csak kisebb részük marad meg tartósan a pályán.
Varga szerint ennek a folyamatnak elsősorban a gyermekek a kárvallottjai - idézi a cikket az atv.hu.
Nem volt sokkal szívderítőbb az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 2015-ös kutatása sem, mely szerint a leendő tanítók és tanárok többsége elhivatott ugyan, de elsősorban az állásbiztonság, illetve a munka-család összehangolhatósága és kevésbé a hivatástudat vonzza őket a pályára.

A link hírben láthattuk, hogy a hatalmi szabályozás megöli, vagy legalábbis erősen visszafogja a kreatív teljesítést - kimutathatóan, több évtizeden keresztül. A jelenség a magyar könyvtárügy utóbbi 20 évében is tetten érhető. A KIT többször felhívta a figyelmet a pályaelhagyás miatti veszteségre. Átlagban munkafelvétel után másfél év alatt történik meg a szakmakultúrához való szocializáció, azon időn túl a nagyon kicsi az esély a szakma határain kívüli munkavállalásra. HR-es tapasztalat szerint pedig a munkahelyre annak neve miatt mennek, de a felettes miatt távoznak a munkavállalók (vö.: link ). A kilépési szándékot erősítheti még a könyvtári fizetések alacsony szintje. Akinek ez sikerül, feltehetően átlagon felüli munkaerő-piaci pozícióval és teljesítőképességgel rendelkezik. Melyet a szakmából való távozáskor magukkal visz. Így gyengébb könyvtárügyet hagynak hátuk mögött.

A könyvek illata vs. porosodó polcok - Ma még a legtöbb háztartás dísze a gazdagon megrakott könyvespolc is, azonban, ha a az említett trend folytatódik, előbb-utóbb ez is változni fog. A papír alapú könyvek ugyanis, bár kétségtelenül a puszta létezésükkel megdobogtatják az olvasás szerelmeseinek a szívét, nem túl praktikusak. A borítók lehetnek szépek, a lapok közé hajolva jó dolog beszippantani a könyvek illatát, legyen szó friss, ropogós újdonságról, vagy évtizedek óta kézről-kézre járó klasszikusról, de aki lakásfelújítás vagy költözködés során pakolt már le nagyobb könyvespolcot, pontosan tudja, hogy mennyi helyet foglalnak a kötetek, mennyi port képesek hatékonyan megkötni és hány napig nem fogjuk tudni használni a kezünket egy ilyen mutatványt követően.
Vagyis, a cikk elején tárgyalt hatékonyság és minimalizmus jegyében valószínű, hogy az e-könyvek terjedésével egyre kevesebb valódi könyvet tárolunk majd a lakásunkban, ezzel viszont sok polcnyi felület szabadul majd fel, amellyel kezdenünk kell valamit.

Pléh Csaba: Mi úgy gondoljuk, hogy az emberek alapvető tanulási folyamata, a természetes pedagógia alapja a szemtől szembeni figyelemirányítás, a hús-vér emberi kapcsolatok. A virtuális ismeretátadás, az internet épp ezt vonja ki a tanítási folyamatból. Nem lehet tudni, hogy ennek mi lesz a vége, de serdülőkortól ennek már lehetnek súlyosak a következményei. Ugyanakkor nem véletlen például a TED-előadások átütő sikere. Noha technikai értelemben virtuálisak és a képernyőn keresztül jutnak el a hallgatókhoz, az ismeretanyagot közben egy ember adja elő. A képernyőn keresztül is vissza lehet csempészni a tanításba a természetes pedagógiát.
Q: Ez akár a közoktatásban is működhet?
P.Cs.: A kulturális tanuláselméletek szerint elengedhetetlen, hogy a gyerekeket gazdag tárgyi világ vegye körül. Bölcsődei és óvodai nevelésnél különösen fontos az aktivitás lehetősége. Az anyagokkal, gyurmával, festékkel való kapcsolatot nem lehet multimédiával kiváltani, elengedhetetlen, hogy a gyerekek gyurmázzanak, maguk firkálhassák össze a papírt. Digitális táblát legalább 3-4. osztályig nem használnék. Tengernyi szó esik az általános iskolákban bevezetendő digitális tananyagról, miközben az egyetemi matematika kurzusokon a tanár a táblára írja a levezetéseket. Miért nem vetíti ki? Szándékosan lassítja a folyamatot, mert azt akarja, hogy a diák elsajátítsa az egyes lépéseket. Az eszköz nagyon csábító lehet a leegyszerűsítésre, a tempósabb haladásra, pedig az együtt gondolkodás fontosabb ennél. A figyelem természetes irányítása már 30 diáknál is problémás, olyankor fontos a hús-vér emberekkel való személyes kapcsolat.

Tartják magukat a nyomtatott könyvek, az online vásárlást egyre többen választják kényelmessége és a gyakori árengedmények miatt - mondta a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke a Világgazdaságban és a Magyar Hírlapban, a Budapesti Nemzetközi Könyvvásár első napján megjelent interjúban.
Tartják magukat a nyomtatott könyvek, az online vásárlást egyre többen választják kényelmessége és a gyakori árengedmények miatt - mondta el Gál Katalin a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke a Budapesti Nemzetközi Könyvvásár első napján megjelent interjúban. Gál Katalin beszélt arról, hogy a 20 ezres példányszám a sikerlisták első felébe repíti a szerzőket, de 10 ezressel is be lehet kerülni a top 10-be. Mint mondta, a tipikus magyar könyvvásárlók a 40-es nők, igaz, ők az egész családnak vásárolnak. A hangoskönyv egyelőre nem szorítja ki a kézbe vehető, lapozható, nyomtatott könyvet, de a jövő egyértelműen az e-booké, az előállítás költségeiből, a környezetvédelmi szempontokból és az új, digitális generáció felnövéséből kiindulva. Közölte, hogy a MKKE a közeljövőben kampányt akar indítani az illegális letöltés ellen, és kezdeményezné, hogy csökkentsék az e-könyvek áfáját a papíralapúak szintjére, 5 százalékosra.

A kormánymédia egyik vezetője: Két és fél milliárd forint árbevétel mellett ki tudjuk fizetni ezt az évi 10 millió forintos perköltséget
Keresztesi Péter a Modern Media Group Zrt. vezérigazgatója, ők adják ki például a 888-at és a Lokált is. A cég korábban Habony Árpád érdekeltségébe tartozott, de aztán tavaly novemberben átkerült a nagy fideszes sajtóalapítványhoz.
A Modern Media Group kiadványai sokat foglalkoznak a Jobbik ügyeivel, és sokszor jelenik meg náluk olyan anyag, amit később helyre kell igazítaniuk. Az egyik ilyen ügyben Schön Péter, a Jobbik egykori gazdasági igazgatója indított személyiségi jogi pert a Moder Media Group ellen, mert cikkeikben arra utaltak, hogy "korrupciós pénzt" vett át Simicska Lajostól. Az ügyben a Lokálban például jelent már meg helyreigazítás.
Ebben a személyiségi jogi perben idézték be április elején tanúként Keresztesi Pétert beszélt arról, hogy árazzák be a helyreigazításokat a kormánymédiában. "A sajtókiadással együtt jár, hogy ilyen esetleges hibák felmerülnek, és a működéssel együtt járó költség az, amely a sajtó-helyreigazítási kötelezettségnek a vonzata. Az etikai szabályok természetesen léteznek, ezek betartása a szerkesztőségek feladata. (...) Két és fél milliárd forint árbevétel mellett ki tudjuk ugyanis fizetni ezt az évi 10 millió forintos perköltséget."

Amikor ma valaki bemegy a könyvesboltba, és megveszi Arisztotelész Poétikáját, akkor tehát Arisztotelész saját kezű szövege egy másolatának újraszerkesztett változatát értelmező átirat valószínűsíthető rekonstrukcióját tartja a kezében - magyar fordításban.
A Borges novellája által az utolsó bekezdésben megfogalmazott tézis, miszerint a kultúrák közötti megértés lehetetlen - ebben az esetben legalábbis - biztosan hamis. Nem arról van szó, hogy az egyik kultúrából nem lehet megérteni egy másik kultúrát, hanem hogy a kultúrák változása során egyes kulturális javak olyan lényegi változásokon eshetnek át, hogy ezen változás egymástól távol eső pontjainak összevetése a meg nem értés látszatát keltheti. Azonban valószínűleg úgy áll a helyzet, mint a rokon nyelvek közti határvonal esetében: minden falu lakosai megértik a szomszédos falu lakóit, az egymástól távol eső települések esetében azonban már különböző nyelvekről beszélhetünk.
Amikor tehát a mai olvasó Arisztotelész Poétikáját olvassa - legalábbis modern ógörög kiadásban -, akkor egy olyan szöveget olvas, amelynek létrejötte az alexandriai görögök, a damaszkuszi szírek, a cordobai arabok és a párizsi skolasztikusok, valamint további humanisták és modern tudósok közös erőfeszítésének megkoronázása.

Az álhírek terjesztése virágzó iparág az interneten, amelyet a közösségi média megosztásai, reklámdollárok és a politikai adományok támogatnak. Az USA-ban számos kutatás megpróbálja mérni terjedésüket. Ezek megkívánják a nem megbízható források listáját, ám amelyek rendre elavulnak, illetve hiányosak. A Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (International Fact-Checking Network) most egy teljesebb adattárat ad közre, az UnNews-t. A szervezet frissíteni is fogja az adatokat.
A jegyzék 5 korábbi forrást egyesít, illetve frissít. E források és készítőik:
- FactCheck.org Misinformation Directory (FC) - Pennsylvaniai Egyetem Annenberg Közpolitikai Központja
- Fake News Codex (FN), amelyet a Snopes és mások is széles körben idéznek - Chris Herbert webfejlesztő és adattervező
- OpenSources (OS) - Melissa Zimdars, a Merrimack Egyetem médiatudományi professzora
- PolitiFact Fake News Almanac (PF) - PolitiFact, Tampa Bay Times, Poynter
- Snopes? Field Guide to Fake News Sites and Hoax Purveyors (SN) - Snopes (a legrégebbi és legnagyobb online tényfeltáró szervezet). (ref.: MG)

A HVG körképéből kiderült az is, hogy azoknak az íróknak a többsége, akik viszont fontosnak tartják jelenlétüket a neten, honlapjaikról átköltöztek a Facebookra.
"Kedves barátaim és érdeklődők, az utóbbi időben valamiképpen kétoldalú kommunikációnk helyszíne áttevődött a Facebookra. Nem mondom, hogy ez jó vagy rossz hír, csak megállapítom. Ezért az interaktivitást ott folytatom. A vendégkönyvbe azért rendszeresen be-benézek." Ezzel az üzenettel fogadja a honlapjára látogatókat Vámos Miklós. Nem ő az egyetlen, aki a magyar írók közül néhány éve ezt az utat választotta, de egyike a keveseknek, akik ezt be is jelentették.
Ez az egyik tanulsága annak a körsétának, amit a HVG magyar írók és költők honlapjait keresve tett. Miközben a kortárs angolszász irodalomban legfeljebb mutatóban akad, aki megenged(het)i magának, hogy ne legyen saját (vagy a kiadója által fenntartott) markáns, egyedi küllemű, jól felépített weblapja, Magyarországon ez a többségre jellemző. Legalábbis ez a helyzet azzal az ötven íróval és költővel, akiket az utóbbi egy év könyves sikerlistáiról (Libri-Bookline csoport, illetve Írók Boltja) gyűjtöttünk össze (38 fő), valamint egészítettünk ki korábbi sikerlistásokkal, illetve nagy tekintélyű alkotókkal (köztük Nádas Péterrel, Csukás Istvánnal, Tóth Krisztinával, Gerlóczy Mártonnal vagy Lackfi Jánossal).