Az IFLA szerint még hosszú idő lesz, mire kilábalunk a járványból. A gazdasági következmények már így is súlyosak. Hangsúlyozni kell a könyvtár szerepét is a kilábalásban. Építsünk jobb társadalmat és gazdaságot. A szervezet blogja ennek érdekében összefoglalta a rövid-, közép- és hosszútávú terveket.
Ezek közül most a rövidtávú terveket foglaltuk össze, mely főleg a kutatások támogatásáról szól:
- A szerzői jogoknak nem szabad akadályt állítaniuk. Annak ellenére, hogy a könyvtár bezárt, az olvasóknak használni kell tudni a forrásokat. Világossá kell tenni a törvényalkotók felé a helyzetet.
- A licensz-feltétek nem állhatnak a közérdek felett. A jogok birtokosainak rugalmasságot kell mutatni a könyvtárhasználók felé. Ha ez nem történik meg, akkor a könyvtárak kénytelenek megkerülni a feltételeket - amennyiben ez nem okoz indokolatlanul nagy károkat a jogtulajdonosnak.
- Támogatni kell tudni a közösségeket. Megnövekedett a kereslet a digitális tartalmak iránt. Úgyhogy sok kormányzat kész növelni a beszerzéseit. Akár a publikus Wi-Fi nagyobb támogatásával vagy a veszélyeztetett csoportokat érintő könyvtári beszerzések támogatásával.
- A COVID-19 nem jelent mentséget a rossz kormányzatra. Sok ország rendkívüli intézkedéseket vezetett be. De ez nem jelentheti az ellenőrzés nélküli döntéshozást. A döntéshozást megfelelően dokumentálni kell a későbbi elszámoltathatóság miatt.
- A véleménynyilvánítás és az információkhoz való hozzáférés korlátozását minimalizálni kell. Például az álhíroldalak korlátozásával szemben inkább a pozitív kezdeményezéseket kell támogatni. Úgy mint a média- és információs műveltség terjesztése.
- Támogatni kell a kulturális szektort. A digitális térben alkotók iránt ugyan megnőtt a kereslet. De az előadásoktól és fizikai látogatásoktól függő alkotókat rosszul érinti a helyzet. Meg kell menteni őket, hogy ne zárjanak be végleg.
- Az online eszközök fokozott használata nem mehet a jogok rovására. Vigyázni kell a kiberbiztonsági problémák, személyes adatvesztés kockázata miatt.
- A nyílt tudásnak alapvetőnek kell lenni. A COVID-19 kutatásokat kormányzati szinten kell támogatni. Növelni az adatokhoz való hozzáférést, hogy informáltabb döntések születhessenek. (ref.: Habók Lilla)

Van hazai megyei könyvtár, ahol az automata kölcsönzőgép mellett kézzel is kölcsönöznek a kollégák. Ki tudja, meddig folyhat-e pazarló gyakorlat, pláne, ha megjelenik az automatikus kölcsönzés újabb generációja, amely lényegében a már sok éve működő postai csomagfelvevő helyhez hasonlít. A kínai megoldásról szóló videó: link . A hírek szerint Magyarországon is készül hasonló rendszer.
Méginkább érdemes tehát elgondolkodni, hogy a könyvtárakban a technológia kínálta lehetőségek tudatos vagy előrelátás hiányában való elhárítása helyett milyen stratégiát választunk.
1. A kölcsönzés tudatos közösségi és marketing-eseményé fejlesztése, melynek során a könyvtáros a használó
- érdeklődésével, elégedettségével, céljaival kapcsolatos információkat szerez, a szolgáltatás fejlesztése érdekében (felülértékesítés, keresztértékesítés és kontrolling funkciók)
- a használó számára közösségi-szociális élményt nyújt (megértő, mosolygós, a kölcsönzésen túlra mutató támogatás keretében).
2. Teljes automatizálás, melyben a könyvtári kölcsönzést lényegében betanított postai kézbesítő végzi. Ebben az esetben a könyvtáros képesítéssel rendelkező munkatárs más, a kölcsönzéshez képest nagyobb hozzáadott-értékkel bíró tevékenységbe foghat, a helyi igényektől függően közösségi feladatok ellátása, rendezvények szervezése, vagy egyszerűen összetettebb hagyományos könyvtári feladatok végzése.
Maurice B. Line angol könyvtári szaktanácsadó figyelmeztetése: Ha az automatizálásban / racionalizálásban rejlő megtakarítási lehetőséget a fenntartó veszi észre előbb, akkor annak feltehetően költségcsökkentés és elbocsátás lehet a következménye. (MG)

Minden ember különböző, egyedi módon szólítható meg. De vannak közös tulajdonságaik is. Az alant közölt forráslinken egy táblázatot találunk, mely az online marketingstratégia szerint fogalmazza meg angolul a lehetséges célcsoportokat: See, Think, Do, Care. Ezek könyvtárra alkalmazva:
1. Lát: a legtágabb célközönség, akik figyelmét a könyvtárral kapcsolatos történetekkel lehet megragadni. Pl. a könyvtár olyat tesz, amit nem gondoltak volna róla korábban. Az is eredmény, hogy a könyvtárra nem mint elavult, poros helyre gondolnak.
2 Gondol: akiktől nem áll távol a könyvtár használata. Számukra egy-egy, a könyvtár nyújtotta szolgáltatás lehet érdekes. Pl. egy foglalkozás vagy speciális ajánlat, mely kapcsán belépnek az ajtón. Vagy: lehet itt ismerkedni is.
3. Tesz: akik már jártak könyvtárban, és akár könyvtártagok is lehetnek, ha saját, vagy felkeltett igényeik erre sarkallják őket. Kérdésük: milyen előnyökkel jár a tagság?
4. Már használók: akik törődést igényelnek, pl. felülértékesítést (vigyél egy könyvet unokádnak / nagymamádnak is), vagy keresztértékesítés (a kölcsönzött könyvhöz valahogyan kapcsolódó rendezvényre is gyere el, vagy a rendezvény után adunk könyvet a frissen megismert témában).
Látszik tehát, hogy a négy csoport más-más marketingtevékenységet igényel, tehát külön-külön érdemes kidolgozni a stratégiákat a négy szinten. (Forrás: Balog Gábor (Grow with Google): Online marketingstratégia - See, think, do, care; az előadó ugyanezt online felületek stratégiájával fogalmazza meg. (Habók Lilla webinárium-feljegyzése)

A könyvtári hatásának bemutatásához az adatok és narratívák együttesére van szükség. Mindig az adott támogató érdeklődésére szabva. Az első részben link bemutattuk, hogyan lehet feltérképezni a támogatók igényeit. Ebben a részben a kiértékeléssel és adatokkal foglalkozunk.
- Eredmények értékelése: sok eszköz van az adatgyűjtésre és ezek átfordítására az érdekképviselet miatt. A könyvtárakban sok mérés van, pl. kölcsönzés, látogatók, program részvétel. De az adat lehet kvantitatív, kvalitatív, illetve vegyes. Érdemes megnézni például a 2015-ös Project Outcome Tool szabványosított felméréseit (link ) (link ). Ahogy a könyvtárak hatékonyabbak lesznek az eredmények rögzítésében, a támogatok annál jobban rájuk hangolódnak. Már csak azért is, mert a támogatóknak sokszor dokumentálniuk kell az eredményeket a felettes szerveik felé.
- Befektetés megtérülése (ROI): a beruházás hatékonyságának felmérésére szolgál. San Francisco közkönyvtára link 2015-ben adta ki eredményeit (link ). A jelentésben szerepelnek a szerzeményezési adatok, technológiai fejlesztések, közösségi helyek növelése, szolgáltatások terjesztése. Mind a partnerségeken és gazdasági haszonelemzésen keresztül. Minden mérőszám szerepel benne, plusz irodalmi források, támogatói nyilatkozatok. A tanulmány feltárta, hogy minden, a programba befektetett dollárért San Francisco 5,19-9,11 dollár hozamot ért el. A befektetés több mint 330 millió dollár eredményezett a városnak.
- A marketing értéke: egy ohioi közkönyvtár még célzottabb ROI-t fejlesztett ki. Kimutatja a könyvek megismerésére, az olvasásfejlesztésre és a könyveladásra gyakorolt hatását. A szerzői marketing kalkulátor kimutatja egy szerzőhöz kapcsolódó esemény marketingértéket (link ). Be lehet írni a weboldal látogatások számát, az email marketing kiküldések és megnyitások számát, a könyvtáron belüli marketinget, fizetett hirdetéseket. A könyvtár bemutathatja a szerzőnek, mennyit kellene fizetni, ha ugyanezt a marketinghatást másik csatornán szeretné elérni.
- Narratívák vs. számok: nincs képlet az összehasonlításukra. Mindkettőt be kell mutatni. A számszerű információk könnyen kiolvashatók az éves jelentések változásaiból. Míg a történetek megragadják a figyelmet és a képzeletet. Megmutatják, hogy miért történt valami. Itt is figyelembe kell venni, hogy kivel beszélsz, és ennek tükrében milyen történetet választasz.
- Akármilyen erős az üzenet, nem mindig ér célt. Lehet, hogy a könyvtárnak több pénz kell, mint amennyit kap, de ez is lépés a semmihez képest. Ezért is hálásnak kell lenni a meglévő támogatóknak. Mindig érdemes visszajelzéseket kérni. Ha valaki elutasítja a támogatást, akkor is rákérdezni, tud-e valakit ajánlani maga helyett. Hogyan lehetne a kérést legközelebb hatásosabban megfogalmazni? Ha megvan a szükséges támogatás, akkor is folyamatosan érdemes a támogatóktól érdeklődni, mit lehetne még jobban csinálni szerintük. (ref.: Habók Lilla)

A Bod döntő lényege, hogy a versenyzők feladatmegoldását a zsűri folyamatosan figyeli, megy a diák után, mert az értékelésbe a megoldáson túl beleszámít a munkafolyamat is. Ez online csoportos csevegésben is megvalósítható - a fotókat ld.: link . Az online elküldött megosztott Google Docs feladatlapot a versenyző a zsűri szeme előtt oldja meg úgy, hogy a Google Hangouts szolgáltatáson keresztül megosztja számítógépe képernyőjét és folyamatosan mondja, mit miért tesz. A zsűri közben egy a diákok számára nem látható megosztott értékelő táblázatban folyamatosan írja a pontokat és a szöveges értékelést.
Ehhez minden diák számára előre beállított önálló csevegőcsoport szükséges, amiben ő és a zsűritagok vannak. Kell egy előre kiküldött segédlet, amiben a technikai teendők és a tartalmi elvárások szerepelnek. A döntőbe csak próbahívás után merünk belevágni, ami jó döntésnek bizonyult, mert a próbahívás alatt több diáknál merültek fel problémák, melyek így nem a döntő alatt derülnek ki. Ez zajlott le 2020. április 20-21-én. Ez fontos volt, mert így kiderült, hogy bizonyos böngészőkkel nem megy minden funkció, hogyan engedélyezzék hangjukat, képüket. A technikai próba mellett egy rövid feladatot is meg kellett oldani, így arra nézve is adtunk tanácsokat, hogyan miről beszéljen majd a döntő alatt. (Dömsödy Andrea, a verseny szakmai felelőse, OPKM)

Beteheted a KIT-be, ha nem írod ki a nevemet, (tudod... három gyerekkel tanulok itthon, asszony még csak most kezdett volna vállalkozni, de annak is fuccs, az aranyhalaknak lassan nincs mit adni, holnap lehet meg kell enni őket...) és amúgy meg már régen nem érdekel az egész könyvtári szakma, csak ahol dolgozok, mert egy önző rohadék vagyok, akkor mehet :-)
De eszembe jutott még pár gondolat: a gépek elveszik a könyvtárosok munkáját. Biztos volt ilyen hír a KIT-ben... Múlt évben beszélgettem egy kollégával és mondja, hogy épp készítik elő az RFID rendszert és mosolyogva még hozzáteszi, hogy a kollégák örülnek, de az olvasószolgálatosok még nem is sejtik, hogy ez számukra mit jelent. A pult meg fog szűnni és önkiszolgáló lesz. Neki meg mást kell csinálni. 20 évnyi pultozás után. Puff!
Tessék. Őrájuk már nem lesz szükség, legalábbis nem abban a formában, és ha nem tudnak alkalmazkodni és új dolgot csinálni (márpedig ha nem tudnak), akkor mehetnek a levesbe. Aki meg marad, jól járhat mostantól, mert többet kereshet, és tényleges szaktevékenységet végezhet. Egy ilyen váltás ezt csak felgyorsíthatja.

Csak hogy lásd, mire is gondolok.
Adott egy könyvtár 10 dolgozóval. Az évi munkanapokat és szabadságokat figyelembe véve: általában csak 9-en dolgoznak, mert egy állandóan szabadságon van. Ehhez vannak igazítva a munkakörök és feladatok. A minimálbérek miatt (a 6% ezen nem segít) csakúgy tud növelni bért és differenciálni, ha egy főt leépít. Ebben az esetben viszont nem fog már rendesen működni a dolog. Nincs felesleges ember.
Ez alatt értsd azt, hogy fizikailag jelen kell lenni pl. a pultnál vagy a feldolgozást határidőre kell megcsinálni, vagy rendezvényen jelen lenni? Az most mellékes, hogy csinál-e valamit vagy sem. Az a 10 dolgozó így is a minimál volt, nemhogy IFLA irányelvek... hahh...
Szóval a vezető lehetőségei a következők.
A. Nem csinál semmit, mert jó fej és békét akar a munkahelyen. (Majd a fenttartó az aztán fog!!)
B. Differenciál. A mozgástere nulla azaz a majdani 6% lesz, de az sem sokáig, mert a 2021-es minimálbér emelés és infláció úgyis elviszi.
C. Kirúg valakit, abból differenciál, de abba vagy beledölglik vagy a szolgáltatás rovására megy. (pl. csökkenti a nyitva tartását)
D. Gépesít. Gépesít. Gépesít. Utána rúg ki valakit, amikor már elég egy biztonsági őr is az ajtóban.

És ide kapcsolódik még valami. Kis pénzügy.
Nem tudom, máshol hogy megy, de nálunk X millát kap a város a kultúrára (könyvtárra, művházra, múzeumra, könyvtár kombóra). Ez ellenben 5X millióba van évente. Vagyis a város 4/5-öt tesz hozzá. Az önkormányzatokat most szívatja az állam bácsi, nemhogy még a száz év legnagyobb válsága és erre a kezükbe adott egy lehetőséget költségfaragásra.
Ki az a naiv lélek, aki azt gondolja, hogy nem élnek vele. Nem az állam lesz a gonosz, hanem a fenntartó. Szimpla kommunikáció az egész.
Viszont a fenntartó nagyon meg fogja nézni, mit is csinálnak ott a könyvtárban, múzeumban, művházban, ha már ennyire nekik kell működtetni. (név és cím a szerkesztőségben)

Hogyan éli meg a járványhelyzet a MEK? - kérdezte a KIT Moldován Istvántól (osztályvezető, OSZK)
MI: Furcsán hangzik, de a járványhelyzet több szempontból is pozitívan hatott a munkánkra. Március közepétől fizikailag bezárta kapuit a látogatók elől az OSZK (mint sok más könyvtár), leálltak a helyi rendezvények, kiállítások, ezért sokkal nagyobb figyelem fordult az online tartalmakra.
A közösségi oldalakkal és kommunikációval foglalkozó kollégák folyamatosan tájékoztatják a sajtót, illetve tesznek közzé híreket az új és régi online tartalmainkról a honlapunkon, tematikus oldalainkon, Facebook és blog felületeinken is.
A MEK-ről rendszeresen, heti kétszer adunk tartalmi ajánlásokat, korábbi, talán már elfelejtett tartalmainkról, amelyek a három nagyobb gyűjteményünkben lévő, sokszor összefüggő témákról, lásd pl. Facebook #kutasskeressvelunk. Március közepén az OSZK-ban sikerült megszervezni a távmunkát. A MEK osztály szinte teljes egészében otthonról végzi a munkáját, többen késő este, amikor a gyerekek délelőtti távoktatása, egyéb foglalkozása véget ért.
A MEK-be márciusban több cím került fel, mint a korábbi hónapokban (130 cím) és már áprilisban is 100 cím fölött járunk. Most hétfőn értük el a 20.000-es állományt.

Az EPA-ban tavaly, 2019-ben 137 új címet vettünk fel, idén, az első negyedév végén majdnem ennek felét, 66 cím. Ugyancsak tavaly 20312 füzettel gyarapodott az állomány, idén eddig már 11.389 számmal úgy, hogy közben egy kolléga átment ebből a csoportból egy másik osztályra. (Szinte az egész osztályon majd mindenki a garantált bérminimumot kapja :-( ) A Digitális Képarchívumban is januártól folyamatosan növekszik az új dokumentumok száma, márciusban a tavalyi 649 helyett idén 853 volt. Ez két kolléganőm munkáját dicséri.

Szolgáltatásaink forgalma is kiugrott, meglátszik a járványhelyzet, az, hogy sokkal inkább az online források kerültek előtérbe az otthoni tanulás, munka számára. A MEK forgalma a napi átlagos 35-40.000-ről az elmúlt hónapban elérte alkalmanként a napi 65-70.000 látogatást, link az EPA a napi 10.000-ről a napi 20.000 körüli látogatást link míg a DKA a tavalyi 2000-2500 napi látogatásról idén a napi 5-6000-es fogalmat link .

Kapcsolódó:link

Érthető, ha az egyre súlyosbodó járvány közepette az ember elsőre nem az egyetemekért aggódik: ilyenkor az elsődleges az élet védelme, a hatékony védekezés megszervezése. A járvány viszont egyszer el fog múlni, és akkor nem lesz mindegy, milyen állapotban lesz a felsőoktatás.
Amikor intézmények gazdasági túléléséről van szó, minden eddigi tapasztalat abba az irányba mutat, hogy a gazdagok és szegények közötti különbség intézményi és egyéni szinten is növekszik. Intézményi szinten ez azt jelenti, hogy az olyan nagy presztízsű egyetemek, mint a brit Oxford és a Cambridge, illetve az Ivy League, a nyolc legnevesebb amerikai magánegyetem szövetsége megtehetik, hogy ne változtassanak a felvételi követelményeiken, és ne tegyenek engedményeket - például a csökkentett tandíj vagy a személyes jelenléttel szembeni követelmény lazításának formájában, hiszen a top intézmények diplomáira mindig lesz elég kereslet. Azonban az alacsonyabb presztízsű egyetemek, különösen a kétes hírnevű magánegyetemek kénytelenek lesznek könyörtelen harcot folytatni egymással a túlélésért, ami valószínűleg csökkenő tandíjakat, lazább felvételi kritériumokat és nagyobb arányú online oktatást jelent.
Ezt mutatja az a felmérést is, miszerint Amerikában a hagyományosan nagyobb presztízzsel járó, fizetőképesebb diákokat vonzó egyetemek különösebb fennakadás nélkül át tudtak állni a távoktatásra, míg a hagyományosan alacsonyabb státuszú diákokat vonzó közösségi főiskolák (community colleges) kénytelenek voltak a könyvtáraikat a tomboló járvány idején is nyitva tartani, mert a hallgatóknak egyszerűen nem volt lehetőségük otthonról tanulni.

Kérdés az is, hogy mi lesz a tudományos publikációk sorsa. Miközben a különböző kalózoldalak és fenntarthatatlan kiadói gyakorlatok miatt ez a szektor eleve mély válságban volt, a koronavírus hatására rengeteg kiadó igyekezett őszintén vagy látszat szintjén online ingyen elérhetővé tenni a tartalmait. A jelenlegi helyzetben kevés dologra mernék fogadást kötni, de arra feltennék egy közepes összeget, hogy a szellemet már nem lehet majd visszazárni a palackba. A kérdés csak az, hogy ha elül a válság, ki fizeti meg az átállás költségeit.

A gondolatébresztő félmondatra érkező mondatbevejezések megoszlása:
11 - A Ramháb-Skaliczki-féle elképzeléseket kell megvalósítani
20 - Új, járvány és KJT-utáni megközelítésekre van szükség
12 - Eddig nem láttam (megfelelő) könyvtári stratégiát, de most kellene
5 - Eddig volt legalább stratégia, de most már nincs értelme-
A tájékoztató jellegű válaszokból kiderül, hogy a válaszadók 2/3-a friss stratégiát szeretne. A diagramot ld.: link .
A jelen helyzetért valamilyen szempontból felelős Ramháb-Skaliczki (szakmával nem egyeztetett és közzé nem tett) stratégia megvalósítását 22% javasolja, ami - látatlanban? - szép teljesítmény. (MG)

Németország Schleswig-Holstein tartományának könyvtáraiban a tizenéveseket a Die FakeHunter [Álhírvadász] elnevezésű, két-három hétig tartó szimulációs játék segítségével érzékenyítik a félrevezető információk felismerésére. Nyolcadikos vagy idősebb tanulóknak mutatják be, hogy miként lehet az ilyen információkat azonosítani. A gyermekek egy nyomozóügynökség alkalmazottainak szerepét játsszák el. A projekt elindítói kifejezetten a játék céljaira létrehoztak egy SuperNews-SH nevű hírportált, ezzel meg tudják védeni a gyermekeket attól, hogy az internet kritikus helyeit kelljen meglátogatniuk.
Az álhírvadász tizenévesek részletesen megvizsgálják a portál új, hatásvadász híreit. Csapatokat alkotnak, amelyek a rendelkezésre álló álhír-ellenőrző eszközök, például nyomtatott és online lexikonokban és adatbázisokban végzett keresések és szakkönyvek segítségével erősítik meg vagy cáfolják a hírek hitelességét. Az álhírek azonosítása érdekében górcső alá veszik a hír forrását, szerzőjét, megjelenésének dátumát, a kapcsolódó képeket, és eldöntik, hogy valakinek a személyes véleményéről, esetleg rossz tréfáról van-e szó.
A játék a 2019. évi Lipcsei Könyvtári Kongresszuson elnyerte a VDB és a dbv könyvtárosegyesületek információs műveltségi bizottsága által adott második díját a jó gyakorlatok kategóriájában. A programot a CC BY NC licenc nyomán más németországi és külföldi könyvtárak is bevezethetik; az érdeklődőket a Schleswig-Holstein-i könyvtárosok távoktatás (FakeHunter-MOOC) révén is tervezik segíteni. (Álhírvadászat: tizenévesek bevonása a FakeHunter játékba a könyvtárakban; ref.: Koltay T.)
- Kapcsolódó: FakeHunter. Ein Planspiel zum Umgang mit FakeNews link

A link platform ötlete a Bajorországi Közszolgálati Főiskola (Hochschule für den öffentlichen Dienst in Bayern, HföD) egyik alapszakos könyvtáros évfolyamának projektje során született. A főiskolán 2016-ban indult, a régi könyvtárosképzést felváltó levéltári és könyvtárügyi képzés a negyedik félévben ugyanis újfajta vizsgafeladatot vezetett be: egy gyakorlati jellegű projektmunkát, melyet 2-5 fős csoportokban kell elvégezni. Ez alkalommal az öt főből álló csoport egy olyan weboldal kialakítását tűzte ki, amely a levéltári és könyvtárügyi tanulmányokhoz szükséges valamennyi ismeretet összegyűjtve tartalmazza, és egy helyen, egykapus rendszerben (one stop shop) teszi elérhetővé.
A csoport tagjai - a cikk írói - először tisztázták a weboldal tartalmi követelményeit. A cél az volt, hogy tájékoztatást adjanak a tudományos könyvtári dolgozók munkájáról és a képesítés megszerzéséről, továbbá konkrét információkkal szolgáljanak a HföD-ről, főleg a levéltári és könyvtárügyi képzési ágról, ezen belül pedig a könyvtár- és információmenedzsment szakról. Az oldalnak alkalmaznia kellett a tudásmenedzsment valamennyi eszközét, emellett szerették volna a szak már működő blogját is beépíteni.
Optikailag és tartalmilag az oldalnak áttekinthetőnek, modernnek, vonzónak és pontosnak kellett lennie, egyszerű, de tetszetős dizájnnal. Ami a felépítést illeti, logikus és könnyen megvalósítható struktúrában gondolkodtak. Az aubib.de a tervek szerint egyszerre kívánja felkelteni az érdeklődést a szakma iránt és tájékoztatni a nagyközönséget, de szűkebb értelemben a HföD könyvtároshallgatóinak és könyvtároshallgatóiról szól. (Aubib.de - az információ mozgatja a világot! Egy platform a levéltári és könyvtári képzés számára; ref.: Murányi L.)

1. Milyen munkát végzel otthonodban? - Leltározok.
2. Melyek a kihívások, tanulságok e munkáddal kapcsolatban? - Hiányoznak a kollégák, nem tudom beosztani az időmet itthon. A könyvtárban csak a munkámra koncentrálok, itthon viszont elvonják a figyelmemet a gyerekek.
3. Mi az, ami örömöt jelent munkádban? - Szeretem a munkámat. Szeretek az emberekkel beszélgetni, jó érzés tölt el, amikor hozzám fordulnak segítségért és úgy megy ki a könyvtárból, hogy elégedett az olvasó. Szeretem a gyerekolvasóinkat, akiknek quilling foglalkozásokat tartunk egy másik kolléganőmmel. (Quilling: színes, 3mm-es papírcsíkokat tekerünk fel egy quilling tű segítségével, és megformázzuk a kívánt formára. Négy éve foglalkozunk Sándor Krisztina kolléganőmmel ennek tanításával. A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban egyre kedveltebb e foglalkozás. Iskolás csoportokat is fogadunk.) Nagyon hiányoznak a gyerekek is, meg a foglalkozás is. Távmunkában sajnos ez nem megoldható.
Bármilyen észrevétel, megjegyzés -

1. Milyen munkát végzel otthonodban? - Pályázati referens vagyok.
2. Melyek a kihívások, tanulságok e munkáddal kapcsolatban? - Egy kicsit nehézkesebb itthonról a munkahelyi szerverre dolgozni (folyamatosan frissíteni kell az elérést, különben kidob), a technikai eszközök is megtréfálnak időnként. A munkatársak segítőkészek, elérem őket a feladatokkal kapcsolatban akár e-mailen, akár telefonon, tudunk egyeztetni. Az időgazdálkodás nehezebb, de egy szigorú napirenddel, munkatervvel áthidalható. Saját teljesítésemben igyekszem helytállni. A beszámolás heti jelentések formájában történik, ez szerintem jó a munkáltatónak és a munkavállalónak is. Az adminisztráció is működik.
3. Mi az, ami örömöt jelent munkádban? - A munkatársak visszajelzései mindenképpen, mivel eloszlatják az időnkénti bizonytalanságot a teljesítményemmel kapcsolatban.
Bármilyen észrevétel, megjegyzés -

Hogyan hat a vírushelyzet egy könyvtárirendszer-szolgáltatóra?
Pancza János, Qulto: - Szerencsére a napi munkát nem akasztotta meg, ugyanolyan tempó megy, mint korábban. Ami érdekes lehet, hogy az ügyfélszolgálati rendszerünkben látjuk: a könyvtárakban nem állt le az élet, csak más jellegű munkákat végeznek. Vagyis bejövő szupport kérdés, kérés, feladat számszakilag azonos, mint a szükséghelyzet előtt. Az nyilván nem érint jól minket, hogy több helyről halljuk vissza a szerződéskötési moratóriumot, viszont talán a digitális szolgáltatások iránti átgondolt igény és konkrét igény nőni fog, ha nem is ma, de a közeljövőben. De ez inkább még várakozás, mint valóság.
A termékfejlesztési tervet (roadmap) is igazítottuk az igényekhez. Folyamatban vannak az "érintésmentes" könyvtári szolgáltatásokat biztosító fejlesztések: a QULTO mobilapplikáció és a könyvkölcsönző automata bevezetése, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy
- a használó OPAC-on könyvkölcsönző szekrénybe kéri a szabad példányt
- a könyvtáros bekészíti
- az olvasó a mobil app segítségével kap egy kódot, amivel hozzáfér a kölcsönző szekrényben a könyvhöz
- majd ugyanitt vissza is tudja adni a mobil app segítségével.

Székely Sándor a héten nyújtotta be az Országgyűléshez a módosító tövényjavaslatát T/10098/4. számon. A beadott tövényjavaslat-módosító értelmében a kulturális szféra 20.000 dolgozója továbbra is közfeladatokat fognak ellátni, tehát a munkájuk a jövőben is közszolgálati tevékenységnek fog minősülni.
Jövő kedden, április 28-án tárgyalja a kulturális bizottság a javaslatot, majd legrosszabb esetben is szavazni fog róla a tisztelt ház. A kormány kezdte a szakoktatókkal, most folytatják a kulturában dolgozókkal, aztán valószínűleg jönni fognak a szociális szférában dolgozók, a pedagógusok és egészségügyisek is.
Székely Sándor szerint köztisztviselők lehetnek a közalkalmazottak, ami érdemi béremeléssel is járna, ami a közért végzett munkájukat megfelelően rögzítené és megbecsülné.
A javaslatom értelmében a közalkalmazottakból köztisztviselők lesznek, így minimum duplázódik a jelenlegi fizetésük. Az általam javasolt alkalmazotti forma továbbra is kifejezésre adhatja, hogy a könyvtárosok, muzeológusok, levéltárosok a KÖZ-ért dolgoznak, és a nevetséges közalkalmazotti bértábla helyett - melyet a Fidesz regnálása alatt egyszer sem módosított - méltó elismerést nyújtó köztisztiviselői fizetést kaphatnak. A kulturális szférában dolgozók jelenlegi átlagfizetése nem éri el a 200.000 forintot. (Szakszervezetek)
- Székely benyújtotta az Országgyűléshez a módosító törvényjavaslatát T/10098/4. számon, itt lehet megtekinteni. link 2020. április 28-án tárgyalja a kulturális bizottság a javaslatot, majd legrosszabb esetben is szavazni fog róla a Tisztelt ház. Pénzt a kulturális szakembereknek! (Petíciók.com)

Erről is szól Szonda Szabolcs, a Sepsiszentgyörgyi könyvtár igazgatója a Könyvtári Intézet videójában, melyben a vírusjárvány idején végzett munkájuk tartalmi és formai vonatkozásairól beszél. Romániában az állam 75%-kal járul hozzá a krízishelyzetben lévő munkaadók esetében a munkabérekhez. (MG)
- A román kabinet tagjai Orban bevallása szerint azon is elgondolkodtak, hogy ne a kényszerszabadságolást fizessék, hanem a munkabért, ám azzal támogatták volna a további munkába járást. Mivel a koronavírus elterjedésének egyik legjobb módszere a "social distancing", vagyis az ember és ember közötti távolságtartás, ezért inkább a szabadság finanszírozása mellett döntöttek. (Mérce)

A koronavírus-járvány idején - amikor az ország számos iparága, illetve szakmája komoly veszélyekkel néz farkasszemet - a kormány 1 millió eurós támogatással áll a magyar cirkuszművészek mellé, derül ki a Színház Online keddi cikkéből.
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, illetve a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos egy a cirkuszi világnap alkalmából kiadott közleményében biztosította a magyarországi cirkuszművészeket a kormány támogatásáról.
"Magyarország kormánya elismeri és tiszteli a cirkuszművészetet, odafigyel az artista társadalomra legyen az állami intézmény, privát utazó cirkusz vagy egyéni művész, fiatal pályakezdő vagy idős artista - ezért a Fővárosi Nagycirkusz fenntartóján a Nemzeti Cirkuszművészeti Központon keresztül jelentős támogatással, 1 millió euróval segíti a magyar és a közép-európai cirkuszi életet" - idézi a portál a közleményt. (Index)
- Nincs pénz a kultúrában dolgozók béremelésére - Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár tegnap azzal fejezte be a kulturális közalkalmazottak megszüntetéséről szóló törvényjavaslat vitáját, hogy nincsen az adófizetőknek pénze, arra, hogy a kulturális szférában forrást bővítsenek, ezért sem tudják a közalkalmazotti bértáblát emelni.
Fekete Péter a parlamenti vitában elhangzottakra reagálva jelezte: a kulturális szférával másfél évvel ezelőtt kezdték el a tárgyalásokat, amelyek alapkérdése az volt, hogy a kultúrában dolgozók bérezését hogyan tudják rendezni. Újra elmondta, hogy aki nem végez rendes munkát, arra nem tartanak igényt a jövőben.
(Megjegyzendő, hogy a cirkuszművészek nem közalkalmazottként élik meg a járványhelyzete: se munka, se bevétel; sok más, piacon érdekelt szolgáltatóval együtt. Emellett a nehéz lebecsülni a gesztus erejét. Szembetűnik a szolidaritás lehetőségének kitartó csökken(t)ése is. - MG)

Az elmúlt hetek során a magyar lakosság egy jelentős része egyik napról a másikra arra kényszerült, hogy otthonról végezze a munkáját. Feltehetően sok olyan munkavállaló akad, aki amúgy is favorizálja az otthoni munkát, de eddig a cégek jelentős része ódzkodott a home office-tól. Részben ez utóbbinak köszönhető, hogy Magyarországon a foglalkoztatottak mindössze 2,3%-a dolgozott távmunkásként 2018-ban. Ezzel szemben Hollandiában a foglalkoztatottak majdnem 14%-a dolgozik otthonról.
A felmérések szerint a legtöbb cég úgy érzi, hogy a távmunka miatt kevésbé tudná ellenőrizni dolgozóit és emiatt csökkenne a produktivitás. De vajon a cégvezetők által vizionált hatékonyság-veszteség realizálódik-e a valóságban?
Egy friss tanulmány az egyik legnagyobb kínai utazási iroda közreműködésével vizsgálta meg a távmunka bevezetésének hatásait. A több mint 16 ezer embert foglalkoztató cég vezetői a Stanford Egyetem közgazdászainak együttműködésével egy randomizált kísérletet végeztek az orvostudományban gyakran használatos klinikai kísérletek mintájára.
Miután a home office a kísérlet alapján kifejezetten sikeresnek bizonyult, 2011 33. hetében a felső vezetés úgy döntött, hogy a cég minden dolgozójának felajánlják a távmunka lehetőségét. Az ábrán látszik, hogy a döntés hatására tovább emelkedett a termelékenység. Vagyis amikor a távmunkát a véletlen helyett a dolgozók saját döntése határozta meg, akkor további pozitív hatások jelentkeztek. Elmondhatjuk tehát, hogy a távmunka kifejezetten előnyös lehet mind a dolgozók, mind pedig a cégek számára, még olyan esetben is, ahol a menedzsment nem feltétlenül látja az előnyöket elsőre.
A Defacto szerint a távmunka mind a magánszektorban, mind pedig az államigazgatásban egyszerre javíthatja sok munkavállaló közérzetét és termelékenységét. Noha a távmunka éppen most zajló világméretű tesztjében sokan kényszerülnek otthoni munkára, akiknek ez nem éppen ideális, a távmunkával kapcsolatos szemléletváltás hosszú távon komoly gazdasági előnyökkel járhat.

Dallos Zoltán (DLX Media): A videózás alapjai - ezeket a hibákat ne kövesd el!
- YouTube: havi 2 milliárd aktív felhasználó, 31 millió aktív csatorna (legalább 1 videó és 3 követő), percenként 500 órányi videófeltöltés, forgalom 70%-a mobilos
- De 31 millión belül nagyon sok a kis csatorna, szóval csak1% tartalomgyártó jut 99% fogyasztóra - van még tér hasznos tartalmak gyártására
- Tartalomtípusok: hírek és konkrét infók, szórakozás (köztük zene), oktatás és edukáció, inspiráció és motiváció, kapcsolattartás és közösségépítés (pl. napi vlogok)
- "Az első videód lesz a legrosszabb videód" - de muszáj elkezdeni valahol, csak kísérletezéssel lehet tanulni
- Érték, hasznos információ fontosabb mint a technikai minőség
- Ideális videó: 5-8 perc, mert csak ennyi ideig tudnak videóra koncentrálni az emberek
- Mérjük fel, mire kíváncsiak, akár a Google keresőben (keresősávban felhozott gyakori keresés alapján)
- 10 gyakori hiba:
1. Nem a lencsébe nézünk, hanem magunkat nézzük a kijelzőn - ilyenkor olyan, mintha nem a közönségnek beszélnénk
2. Tartalom, címleírás nincs összhangban vagy nincs is kitöltve, pedig a YouTube keresőmotor, úgyhogy ezek alapján tud keresni
3. Rendszeresség hiánya, kampányszerű videókészítés => inkább ritkábban, de rendszeresen legyenek videók!
4. Intro hiánya: videó elején foglaljuk össze miről lesz szó - ha nem derül ki miről lesz szó, akkor elveszthetjük a figyelmet
5. Környezet kialakítása: rendezett háttér, mit üzensz vele?
6. Nincs elég fény, gyenge minőségű hang
7. Alacsony energia szint - gyorsabban energikusabban kell beszélni a figyelem fenntartásához
8. Felesleges, túl korai reklámok - ha már így kezdjük, azzal elijesztjük a nézőket
9-10. Türelem: a legnagyobb hiba, ha nem kezdjük el - az elején úgysem lesz profi, de csak menet közben tanulhatunk
További infók: link (Habók Lilla webinárium-jegyzete)

Szántó Péter (SpringTab, link webeselőadásának jegyzete:
- Sok híres és sikeres ember 4:45-kor kel, akkor 9-kor már sok minden után, ereje teljében dolgozhat
- Reggeli rutinok kialakítása, pl. vízivás, reggelizés, testmozgás, meditálás, hidegzuhany, teaivás és nagyon fontos a beágyazás (ebbe bele lehet kapaszkodni, hogy már van valami, amit elvégeztünk aznap)
- Reggeli naplózás is jó trükk (The Five Minute Journal): mondj 3 dolgot, amiért hálás vagy, 3 dolog amit aznap el akarsz érni, "daily affirmations" - ennek párja az esti naplózás: 3 dolog ami jó volt a napban, és olyan dolgok, amik másképp történhettek volna
- Mantra, amivel motiválhatod magad, amíg el nem kezded: "Fogd be a szád. Csináld! Csináld" :D
- Digitális zajok a telefonban nyilvánulnak meg, tegyük át Ne zavarj üzemmódba vagy töröljük le
- Sokan abba a hibába esnek, hogy motivációra várnak, de az nem jön magától, hanem el kell kezdeni - nem kell rögtön egy könyvet írni, hanem elég naponta "2 szar oldal" és év végére ott lesz 700 oldal, amiből csak lesz pár jó oldal is. (Habók Lilla webinárium-jegyzete)

Az Isobar chatbotot fejlesztett, aminek segítségével a vállalkozások és szervezetek hatékonyan oszthatják meg a COVID-19-et érintő legfrissebb információkat alkalmazottaikkal és a közösségükkel.
"A chatbot az intranetre vagy külső webhelyre történő beillesztését követően azonnal használatra kész, nem igényel fejlesztést, integrációt vagy további programozást, de ha valaki szeretné saját tartalommal (saját nyitva tartás, szolgáltatások elérhetősége, szervezeti óvintézkedések stb.) kiegészíteni, akkor testre is szabható. Tartalmazza az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a COVID-19-cel kapcsolatos legfrissebb hivatalos válaszokat, valamint minden egyéb tartalmat, protokollt és gyakran feltett kérdést.
A chatbot célja, hogy a nap 24 órájában egyszerűen és minél több felületen keresztül segítsen a beérkező kérdések megválaszolásában, így a vállalkozások és szervezetek a lehető leggyorsabban érhetnek el minél több embert a hivatalos információkkal. A COVID-19 arra ösztönzi a vállalatokat és szervezeteket, hogy fejlesszék magukat. Digitális partnerként az Isobar elkötelezett abban, hogy segítse partnereit ebben: a válság negatív hatásait úgy minimalizálhatják, ha felhasználják a rendelkezésre álló eszközöket, szaktudást és erőforrásokat" - írják a fejlesztést bejelentő közleményben, amiben arra is kitérnek, hogy a chatbot angol, német és francia nyelven érhető el azonnali felhasználásra készen, igény esetén pedig később további nyelvi adaptációk is elkészíthetők.
Az alkalmazás élő demó verzióját itt link tudod kipróbálni. Videó a működéséről: link .

Miért és hogyan fordul át egy addig sikeres vezetői karrier romboló, destruktív vezetői működéssé, ami komoly károkat okoz a tulajdonosoknak, de akár egy iparágnak is? - A Vezetéstudomány cikke megkülönböztet célracionális és értékracionális vezetői tevékenységet. Azaz: a vezetői tevékenység (legalábbis rövid távon) eredményes, vagy hogy etikailag helyes-e. A csak előbbinek megfelelő vezetést hübrisztikusnak nevezi. Felsorolja az ilyen vezető jellemzőit, melyek a túlzott magabiztosság, túlzott ambíció, arrogancia és büszkeség veszélyes elegye.
"A hübrisz kialakulását a hatalom mámora katalizálja és a múltbeli sikerek táplálják." Ilyen esetben megfigyelhető:
- a racionális döntéshozatalt felváltja az intuíció
- kevesebb figyelmet fordít a stratégiára, részletekre, adatokra
- a sikereket saját magának, a kudarcokat külső körülményeknek tulajdonítja
- vakmerőség, megvetés / lenézés.
Megállapítja: a hübrisz szindróma "a személyiség és a pozíció kölcsönhatásának egyfajta patologikus következménye, amely vezetők esetében felnőtt korban manifesztálódhat."
A cikk szerzője, Máramarosi András A Gyűrűk ura eposzt idézi a jelenség leírására: Az egy gyűrű a hatalom gyűrűje. "Egy Gyűrű mind felett, egy Gyűrű kegyetlen, Egy a sötétbe zár, bilincs az Egyben." (ref.: MG)

Az internet tele van irodalommal. De honnan tudhatjuk, hogy valóban József Attila vagy Kosztolányi Dezső sorait olvassuk? Hol érdemes a magyar irodalom klasszikusait olvasni? És egyáltalán mi az a tudományos szövegkiadás? Maróthy Szilvia, a BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa, fiatal kutatói ösztöndíjasa 4+1 weboldalt ajánl, ahol biztos forrásból olvashatunk.
Ha olyan irodalmi szövegekhez szeretnénk hozzájutni az interneten, amelyek az eredeti szerzői kéziratokhoz, a szerző korában megjelent nyomtatványokhoz a legközelebb állnak, érdemes tudományos szövegkiadásokat keresni.
Ilyenek a kritikai kiadások, melyek egy mű különféle forrásait tárják fel; a forráskiadások, melyek egy adott forrás(csoport) szövegeinek átiratát adják közre; valamint a genetikus kiadások, melyek egy mű forrásait mint a szöveg fejlődéstörténetét mutatják be. A tudományos szövegkiadások előnye, hogy a szöveghez értelmező jegyzeteket és szakirodalmi javaslatokat is tartalmaznak.
1. Nemzeti klasszikusok kritikai kiadásai link
2. DigiPhil link
3. Hálózati kritikai kiadássorozat link
4. MTA-DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport link