Mikor máskor nézhetnénk körbe leginkább - és persze magunkba? :-)
- Tudjuk-e mivégre vagyunk? (Az olvasókörök idején még szervesen nőttünk ki a használói igényekből)
- Megteszünk-e mindent küldetésünk szerint? (Ööö... mi is a küldetésünk?)
- Megvannak-e a céljaink, hová szeretnénk jutni? (Vagy felkötötted az övedet, és oda mész, ahová nem akarsz?)
- Olyan vezetőket választunk szervezeteink élére, akik a mi perspektívánkon állnak? (Vagy akik a messze jövendővel is képesek öszvevetni a jelenkort?)
- Akik számára akár az életet jelenti a hiteles, naprakész, rájuk szabott információ - megkapják-e tőlünk? (Visszamosolygunk a tükörben?)
Boldog könyvtárost! ;)

Könyvtárosnak lenni menő, akkor is, ha béna viccek szólnak arról, hogy mindent tudnak vagy legalábbis megkeresnek, csöndes helyen dolgoznak, és imádnak olvasni. Nincs ezekkel gond, sőt. Munkájukat annyira elismerik, hogy világnapjuk is van: két amerikai szervezet kezdeményezése nyomán április 14-én ünnepeljük a könyvtárosok napját, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak és könyvtárosok által nyújtott értékekre. (Legjobbtábor)

Az e-könyvek kölcsönzése bonyolult technikai és jogi folyamat. Ezért nem éri meg, hogy egyes könyvtárak egyedül vágjanak bele. Egy ország könyvtári kultúrájának mutatója, hogy ez a szintű közös érdekérvényesítés és koordináció mennyire, mikorra valósul meg. Korábban szóltunk a témában német, osztrák és holland példákról.
Ismétlésképpen az e-könyv-kölcsönzési rendszer egy változata (leegyszerűsítve):
- a könyvtáraknak szolgáltató hálózat a felmért / beküldött igények alapján megvásárol licenceket pl. X címből mondjuk 10 kölcsönzésre
- a licencjogot továbbítja a Z könyvtárnak
- ha a Z könyvtár kikölcsönöz egy pld-t olvasójeggyel rendelkező, otthonában üldögélő használójának, akkor már csak a maradék 9 kölcsönzési lehetőséget használhatja ki valaki más
- a dokumentmok nem kell "visszavinni"; a használati jog a kölcsönzési határidő végével megszűnik.
Ez a leírás tehát egyszerűsített, és több paramétere változtatható, a felek elvárásai szerint.

A holland gyakorlatról a közelmúltban Makkai Deuten Réka beszélt link a Hollandiai Mikes Kelemen Kör, a KIT Hírlevél és a Magyar Információbrókerek Egyesülete közös rendezvényén. Mint elmondta: a Királyi Könyvtár (KB) az e-könyv-kölcsönzés működtetője. A könyvtárak pedig rajta keresztül szolgáltatnak - leginkább a KB által készített honlapon keresztül. (összeáll.: MG)

Az e-könyvek amerikai kölcsönzését érintő változásokról az IFLA az Amerikai Könyvtári Egyesület két főmunkatársával beszélgetett. A témáról 2020. áprilisában is szólt interjú
link . A legutóbbi interjú óta felmerült nehézségek közt említették:
- a Macmillan embargót, melynek következtében a könyvtárak a frissen megjelenő könyvekből csak egy felhasználónak kölcsönözhető példányt rendelhettek, további példányokat csak 8 hét után (ld. itt: link . A járvány terjedésével a kiadó végül visszavonta az embargót, és a kiadó vezetője lemondott.
- Szerzői jogi kérdések merültek fel az online felolvasások miatt. Nagyobb amerikai kiadók kiterjesztették a jogokat könyvtárakra, tanárokra. Feltölthették a videókat zárt oktatási platformokra.
- Kiterjesztették diákok számára az e-könyvek elérését, hogy az iskolai könyvtár mellett a helyi közkönyvtárból is rendelhessenek.
- A könyvtárak egyre inkább átcsoportosították a beszerzésre szánt összegeket a digitális gyűjteményre. A kiadók stabilizálták az árakat, rugalmasabbá tették a licence-ket. Az OverDrive speciális gyűjteményekhez adott hozzáférést.
- A pozitívumok mellett kihívások is maradtak. A könyvtáraknak továbbra sincsenek meg azok az alapszintű hozzáférési és megőrzési jogaik, amelyek az analóg tartalomnál. Több államban viszont már bevezették a jogszabályt, hogy a könyvtárak digitális tartalmakat vásárolhassanak. 2021 márciusában pedig Maryland elfogadta a törvényt, hogy a könyvtárak a kereskedelemben elérhető e-könyveket és más digitális tartalmakat licencelhessenek. Ez precedenst teremthet más államoknak is.
Az interjú az Amazonnal kapcsolatos problémákat feszegette, amelyről a következő KIT-ben számolunk be. (ref.: Habók Lilla)

Rózsa Dávid: - Az ország egész területén szeretnék megerősíteni a közkönyvtárak adat- és információsközpont-szerepét. Hiszen a remek szakembergárda, mint látjuk, adott, a hardveres-szoftveres háttérbázis kiépítése pedig komoly támogatásban részesül az állam részéről. Elég, ha az Országos Könyvtári Rendszer projektet említem, amely egy 2016. november 8-i kormánydöntés értelmében indulhatott meg az OSZK és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség együttműködésében. Ennek része volt teljes számítógépparkunk lecserélése, szerverkapacitásaink jelentős növelése, modern digitális oktatótermeink és digitalizálócsarnokunk kiépítése. Ennek a programnak a gyümölcseit a teljes könyvtári intézményrendszer élvezheti majd.

A 2009-es világgazdasági válságot követő megszorítások hatására a közkönyvtárak Hollandiában alapítványi fenntartási formát vettek fel (kettő kivételével). A közkönyvtárak ezzel azonban nem maradtak magukra. Támaszkodhatnak pl. a nemzeti könyvtárra (Királyi Könyvtár - KB), melynek van egy, a közkönyvtárak szolgáltatásával foglalkozó funkciója is. Ez szolgáltatja az országos könyvtári infrastruktúra egyes elemeit. Közkönyvtáraknak nyújtott szolgáltatásai például:
- Egységes arculatú webes felületet - mint keretet - biztosít. E szolgáltatás önkéntes megvásárlásával a közkönyvtárak tehát nem szerkesztenek saját weboldalt, csak saját tartalommal töltik fel a kapott keretrendszert.
- E-könyvek kölcsönzése - a helyi könyvtárakon keresztül is.
- Statisztikákat készít az egyes közkönyvtárak adatai alapján. Mivel a könyvtáraknak állandóan bizonyítaniuk kell társadalmi hatásukat, a KB hatásmérő rendszert készített, melyet az egyes könyvtárak felhasználhatnak saját helyi céljaikra is.
- Továbbképzések közkönyvtári munkatársak számára.
- Országos szintű lobbizás.
- A kapott pénzügyi támogatásokat a KB leosztja, melyekre a közkönyvtárak pályázhatnak, pl. digitális felzárkóztatás, adóbevallás-segítség, olvasásfejlesztés családi körben, innovációs témákban.
- Támogató programokat szervez, pl.: gyűjteménykezelés, hálózatépítés, marketing és kommunikáció.
- Szakmai döntéselőkészítő munkacsoportokat tart fenn pl. alapismeretek és a könyvtár, olvasásfejlesztés három korcsoportban (0-4, 4-12, 12-18), marketing és kommunikáció, adatgyűjtés monitorizálás témákban, melyekbe az ország négy legnagyobb könyvtára és a Regionális Könyvtársegítő Szolgálat képviselői delegálnak tagokat.
Mindez Makkai-Deuten Réka, a Hágai Városi Könyvtár programvezetőjének előadásában - Vagy bezársz, vagy átalakulsz; gyűjteménytől a kapcsolatig - hangzott el, melyet az előadó a KIT számára egészített ki.

Május 1-jével új igazgató áll a kecskeméti Katona József Könyvtár élén. Ramháb Mária ráhatása az országos könyvtári folyamatokra az utóbbi évben kezdett csökkenni. Senki sem kétkedik abban, hogy a centralista lobbi irányítójaként vezetési stílusa meghatározta a magyar könyvtárügy fejlődését.
A szakma teljesítménye az utóbbi 20 évben nagyot zuhant, ez az utóbbi években megállni látszik, annak ellenére, hogy a világban látható trendekhez képest 10-15 éves elmaradásunk stabilizálódni látszik. A vallott és a tényleges teljesítmény közötti rés nem tűnik szűkülni. Továbbra is erős a rendszerigazolás link , a strukturális erőszak link , nem látszik erősödni a marketing-orientáció. Esélyes, hogy ebben külső és belső körülmények együttesen hatnak.
Kérdés, hogy a feudalizmusra jellemző szerveződési elvek link a Ramháb-korszak utánra is fennmaradnak-e? - Reméljük, előbb-utóbb sikerül lezárni. Legalábbis ami a szakmán múlik. (MG)

Mekkora a magyar középosztály és kik tartoznak bele?
Szalai Júlia szociológus - Hogy mekkora, az részben definíció kérdése, ami viszont változó. Nincs egységes, mindenki által elfogadott meghatározása a középosztálynak, a fogalom körül van egy állandó vita a nemzetközi irodalomban is. Ami biztos, hogy két hatalmas csoportból áll ez a középosztály. Az egyikben a piachoz kötődő rétegeket találjuk, a vállalkozókat a kicsiktől a nagyokig. Ők adják a tulajdonosi középosztályt, nagyjából a jövedelemeloszlás közepétől, a negyedik, ötödik tizedtől felfelé lévőket soroljuk ide, de a két legfelső tizedbe tartozókat már nem. Ebben a körben nagyon nagy különbségek vannak tudásban, presztízsben. Pontosabbak vagyunk, ha a vagyont is számításba vesszük és azt mondjuk, hogy ez egy szerény vagyonnal rendelkező réteg.
A másik hatalmas csoportját a középosztálynak a bürokratikus struktúrában lévők alkotják, vagyis az egész közszolgálati rendszer pedagógusoktól az ápolókig, vagy nagy állami intézményeket vezetőkig. Ebben a körben meghatározó, hogy van egy nagyjából hasonló, differenciált, de egymáshoz közelítő életformájuk, ami elválasztja őket a szegényektől és a nagyon gazdagoktól is.
- Akik a középosztályba tartoznak, azok polgárnak tekinthetők-e automatikusan?
SzJ.: Nem, a középosztályba sokkal több ember tartozik. A polgárságot az különbözteti meg, hogy ebben a körben van egyfajta felelősség a közügyek iránt, akkor is, ha ez csak a választásokon való részvételben nyilvánul meg. A polgár mindenképpen független az államtól, és ha ezt nézzük, kiderül, mennyire szűk Magyarországon a polgári réteg, még akkor is, ha hozzávesszük azokat is, akikben az igény megvan az önállóságra, de a megvalósítás bizonyos feltételei hiányoznak. (...) Kiderült, hogy az államról való leválás nem igazán sikerül a magyar középosztálynak. (...) Nem szeretem ezt a jobbágymentalitást emlegetni, inkább úgy fogalmaznék, hogy a patriarchális viszonyok, a társadalmi hierarchián belüli egyirányú mozgások elfogadása jellemző rájuk, amiben nagyon nagy tapasztalata van a magyar társadalom széles rétegeinek.

A kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
5 - A könyvtárosi tájékoztatás érdekében
6 - A lakosság / szakemberek tájékoztatása érdekében
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
1 - Ha marad kapacitása
4 - Nem, tiszteletben kell tartania a forrás irányultságát
Mindez az alacsony válaszadási arány mellett nem tűnik mérvadónak, illetve meglepőnek a korábbi hasonló kérdésre adott válaszokhoz képest. Diagram a két felmérés adatairól: link .
A Katalistre érkezett megjegyzések: link illetve link . Ezek mellett témaként felmerülhet még
- a használók általi vélemények, ajánlások begyűjtése
- a könyvtári rendszer egészének szintjén végzett hitelesítés
- a kritikus / kritikai olvasás oktatása
- a külső források alapján végzett tényellenőrzés (fact-checking),
mely témákra a KIT rendszeresen vissza-visszatér. (MG)

Nem meglepő eljárás, hogy az áruházak, boltok időnként átrendezik áruikat. Ennek célja, hogy megtörjék a vevői rutint; a korábban megszokásból bejárt útvonalak helyett másfelé haladva addig nem vásárolt termékekbe is beleakadjanak. E gyakorlat nem ismeretlen a könyvtárak világában sem. Az évtizednél is régebben megjelent holland és angol shop koncepció link szintén kihasználja a kiskereskedelemben bevált eszközöket - így például az időnkénti átrendezés lehetőségeit is.

- Természetes fény, elhatárolt terek, könnyen követhető raktári rend - így foglalta össze Czupi Gyula igazgató a Halis-könyvtár új belső elrendezését. (KIT)
- Húsz év alatt nagyot változtak az olvasói szokások, a könyvtárhasználat arányai, módja. Mindezt megpróbáltuk a kényszerű bezártság ideje alatt összefoglalni, és a konklúziók alapján újragondolni szolgáltatásainkat. Ebben nagy előny, hogy húsz éve sikerült olyan bútorzatra szert tennünk, ami nem csak árában volt verhetetlen, de mobilitásában is. Többféleképpen variálhatók, tetszés szerint alakíthatók az elemek.
Czupi Gyula kifejtette: az olvasók nagyon szeretik, ha egy könyvespolcok által határolt, kvázi zárt térbe úgymond "bekuckózhatnak" olvasni, tanulni. Ezért igyekeztek a könyvtárosok úgy átrendezni az intézmény belső terét, hogy a polcok közt továbbra is szabadon lehessen járni-kelni, ugyanakkor kialakuljanak az előbb említett "kuckós" helyek is. Tapasztalat volt az is, hogy az olvasók szívesebben választották a helyben olvasáshoz a könyvtár azon pontjait, melyek természetes megvilágítása jó volt. Ezért az új, bensőségesebb tereket most az ablakok közelébe helyezték.
Aki a könyvárba lép, azt láthatja, hogy a polcok korábbi katonás rendjét egyfajta játékosság vette át, és valóban inspiráló terek, zugok jöttek létre. (ZAOL)

Az átalakításhoz a könyvtár tehát nem vásárolt új bútorokat, hanem a meglévőket - részben, mint térelválasztókat - rendezték a fentebb említett 3 elv szerint. A munkát a könyvtárosok maguk végezték, a polcokat ugyanis a megfelelő kis tréler segítségével link néhány perc alatt lehet másik helyre szállítani.
A vonatkozó képgalériát ld.: link (KIT)

Mennyire ágyazódott be Magyarország a világ kulturális vérkeringésébe? Többek között erre mutat az a projekt, amely a PIM-be könyvekben szereplő, ill. hagyatékként bekerülő személyi adatok születési és halálozási helyeinek névterét dolgozza fel. Kiderült: a vizsgált személyek születési helyeinek csak egy harmada esik a mai Magyarország határain belülre. További több mint harmada a történelmi Magyarországon fekszik (de még vannak moldvai magyar települések is), és negyede főleg Európa nyugati részére. Mindez a magyar kultúra integrálóképességére utal.
A halálozási helyek a mai magyarországi mellett feltűnő arányban nyugat-európaiak és amerikaiak, valamint oroszországiak - ami viszont ugyanennek a kultúrának az átlagon felüli veszteségeit tükrözi.
Összehasonlító adatok más nemzetekkel egyelőre nem állnak rendelkezésre. Előbb-utóbb ezek is megszületnek, és mód lesz összehasonlító elemzésükre, kifejezve az európai nemzetek erős kulturális összefonódását egymással.
Az ismeretterjesztést nagyban könnyíti az eredmények interaktív, térképi megjelenítése. Ezáltal időbeli sorban vizuálisan és közérthető módon követhetők a befogadási és veszteségi folyamatok a mai államhatárokon kívüli területeken.
Hasonló eredmények már születtek Király Péter és Kiséry András link , továbbá Szakadát István link munkái nyomán.
Ungváry Rudolf előadása - A "földrajzi személyi" hungarikum - A magyar kultúrában szerepet játszó személyek születési, életrajzi és halálozási helyeinek területi szórása a világban - a Networkshopon hangzott el. A részletesebb tanulmány a TMT-ben várható, és a konferenciaelőadás is rövidesen elérhető lesz.

A válságok - így a koronavírus-pandémia is - lehetőséget kínálnak a szakma számára a prioritások újragondolására, és arra kényszerítenek, hogy mérlegeljük, mi igazán fontos, mi felesleges, és mi a nélkülözhetetlen. A könyvtárosok már egy ideje töprengenek azon, melyik feladatuk lesz a digitális átalakulás során felesleges, melyik marad meg, és milyen új feladatok születnek majd. A középpontban kétségtelenül a könyvtári állomány jelentőségének kérdése áll: az állományé, amely évszázadokon át gyarapodik, növekszik, s gyűjteménnyé válik.
A cikk második részében a szerző (a BSB főigazgatója) beszámol könyvtárának a járvány tavaszi időszaka alatti tevékenységéről és tapasztalatairól.
A bezárás után helyettesítő megoldásokon gondolkoztak; először a könyvek csomagban történő házhoz szállítását szervezték meg (3 könyv, 4 euróért), majd a licencalapú tartalmak és a digitalizált dokumentumok szolgáltatása következett. Nagyon népszerű volt a nyomtatott könyv - a BSB havonta 5000 kötetet juttatott el így a használóknak -, ahogy az elektronikus szolgáltatás is: a BSB portáljainak és digitális gyűjteményeinek megtekintési és letöltési számai 2020 februárja és áprilisa között megduplázódtak.
A járványhelyzet miatti lezárások következtében azonnal vita bontakozott ki az olvasótermek bezárásáról, mivel a németországi járványügyi rendelkezések nem "a mindennapi szükségletek", hanem a (nélkülözhető) szabadidős tevékenységek körébe sorolták a könyvtárakat. Április 16-án már módosították az előírásokat: a felsőoktatási könyvtárak, az állami könyvtárak és levéltárak kinyithattak, betartva a járványügyi előírásokat. A szabadidős és a tudományos célok megkülönböztetésével azonban éles határvonal került a közkönyvtárak és a tudományos könyvtárak közé, ami újabb vitákat szült. (A bezárás tanulságai, avagy mit tanul(hat)tak a tudományos könyvtárak a koronavírus okozta válságból?; ref:. Murányi L.)

Folytatva múlt heti link anyagunkat...
4. ajánlás: A jövőbeni kompetenciák és szakmai készségek fejlesztése. A Koppenhágai Könyvtárakban link a különböző feladatkörökhöz (pl. információs szakember, tanulási specialista, projektmenedzser stb.) kompetenciaprofilokat rendeltek. Emellett folyamatosan szerveznek tanfolyamokat, mentorálnak a tudásátadás érdekében.
5. ajánlás: A változás módszertana. A személyzet és a vezetők módosítsák a problémamegoldás és a szakmai fejlődés útjait, aminek érdekében meg kell könnyíteni az új módszerek bevezetését, részben külső tanácsadók segítségével. Az Empower the Citizens terv keretében a szolgáltatástervezés, a design thinking, a viselkedéstervezés, a piaci orientáció, valamint a projektmenedzsment megközelítéseit alkalmazták. Ezek kiegészítik egymást, és konkrét módszereket biztosítanak a könyvtári szolgáltatások megtervezéséhez.
6. ajánlás: Egyszerűségre törekvés. A Koppenhágai Könyvtárak hamar felismerte, hogy a könyvtári rendszer komplex működése kihívásokat támaszt, emiatt különböző eljárásokat dolgoztak ki, hogy az újratervezés egyszerű maradjon. Az egyik bevált módszer a kétnapos workshop, amelyen a munkatársak és a vezetők egy adott szolgáltatásra vagy célcsoportra összpontosítottak: egyesével megvizsgálták a problémákat, és a munkatársakat bevonva próbáltak rájuk megoldást találni. Az új és átalakított szolgáltatásokat az olvasók számára is kommunikálják.
7. ajánlás: Együttműködés az ágazaton kívül. A jó gyakorlatok keresésekor a könyvtárakon kívül is érdemes körülnézni, beleértve az üzleti szektort is. A Koppenhágai Könyvtárak eddig is nagy hangsúlyt fektetett a más intézményekkel való együttműködésre, ám az elmúlt öt évben ez a nézőpont még nagyobb szerepet kapott: nemcsak azt kell meghatározni, mi legyen a jövő könyvtára, hanem azt is, hogy mi ne legyen.

Összegezve elmondható, hogy a nagy változásokhoz számos kérdés alapos mérlegelése szükséges. Milyen szintű változtatást hajtson végre a könyvtár? Milyen megközelítést alkalmazzon a megvalósításhoz? Hogyan lehet megszerezni a dolgozók támogatását? Beépíthető-e a rugalmas alkalmazkodás a rendszerbe? Az átalakulás időbe telik, de kellő türelemmel a szervezet gondolkodásmódja megváltozhat. (Változásmenedzsment a közkönyvtárakban: hét ajánlás a Koppenhágai Könyvtárakból; ref.: Pataki F.)

Érzékenyítés, példaadás, információgyűjtés - ezt ajánlja a SEXI modell link . És valóban:
- a könyvtár gyűjthet információt a témában (közösen, más könyvtárakkal együtt hatékony - nyilván)
- meg is oszthatja az információkat, pl. kis hírek, videók, előadások formájában (akár a település körüli, biciklivel elérhető helyismereti értékeket bemutatva), a könyvtári web- és Fb-oldalon
- és maguk a könyvtárosok is nyeregbe pattanhatnak, mutatva, hogy nem vizet prédikálnak. Sőt, a vállalkozó könyvtárak akár biciklit is kölcsönözhetnek link .
Ebben segít egyik forrásként a Bringázz a munkába Facebook-oldal.
Néhány további kreatív biciklis szempont és lehetőség:
- Mennyire kényelmes biciklivel megközelíteni a könyvtáradat? link
- Biciklitárolóval a könyvtár is küzdhet a szívroham ellen link
- Önkiszolgáló kerékpárjavító-helyet telepítenek 9 amerikai közkönyvtárba link
- Könyvtárkerékpár -- mannheimi gyerekeknek link
- Biciklizni a könyvtárakért?! link (MG)

A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának köszönhetően április 8-tól korlátozott formában újra biztosítja valamennyi egységében a kölcsönzés lehetőségét a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára (DEENK).
A kért dokumentumokat a könyvtár elektronikus katalógusából lehet kiválasztani, ezt követően az online leadott igények szerint a DEENK munkatársai összeállítják a könyvcsomagokat, amelyeket az adott egység előtt lehet átvenni nyitvatartási időben a kérést követően akár már 30-120 percen belül. Természetesen ehhez szükséges az olvasójegy, valamint fontos a biztonsági előírások betartása, így a szájmaszk viselése is. A kikért dokumentumok két napig maradnak a pultoknál, ez követően, amennyiben nem jelentkezett értük az olvasó, visszakerülnek a raktárba. A kölcsönzéssel kapcsolatos valamennyi információ elérhető a link oldalon.

Karácsony Gyöngyi, a DEENK főigazgatója kiemelte: az elmúlt 12 hónapban erős fókuszt helyeztek az online információforrásokra, és kiépítették az egyetemi polgárok részére a jogszerű digitális másolatszolgáltatást is, amelynek népszerűségét mutatja, hogy a március 22-i indulás óta már több mint 100 felhasználó kérését teljesítették. A könyvtár az elmúlt egy év során folyamatosan bővítette gyűjteményeinek online elérhetőségét, amelyekben az "Otthoni elérés" beállításával a home office-ban dolgozó, tanuló könyvtári tagok is böngészhetnek az adatbázisokban.
Ezek egyike régi útleírásokat és térkép-különlegességeket tartalmaz, amelyeket április 9-én, a Földrajz Éjszakáján a nagyközönség is megismerhet egy Facebook-eseménynek köszönhetően. A Nemzetközi Földrajzi Unió programjának hazai eseményeit a Magyar Földrajzi Társaság koordinálja, a programhoz idén első alkalommal csatlakozott a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára.

A brit kormány által kidolgozott részletes nyitási menetrendnek megfelelően hétfőtől minden bolt kinyithat Angliában, és vendégeket fogadhatnak azok az éttermek, amelyek meg tudják oldani a szabadtéri felszolgálást. A brit kormány február 22-én ismertette a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások lépésenkénti enyhítésére, a gazdaság és a társadalmi élet újraindítására kidolgozott, négy nyitási szakaszból álló intézkedési tervét. Ennek első komoly lépéseként március 8-án megindulhatott a tanítás az összes angliai iskolában. Kinyithatnak a személyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, köztük a fodrászatok, a szépségszalonok, az edzőtermek, valamint a közösségi létesítmények, például a könyvtárak is. (Szeretlekmagyarország)

Szlovénia fokozatosan enyhít a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére hozott korlátozásokon, így szombattól már nem kötelező a szájmaszk szabadtéri viselése, amennyiben betartható a másfél méter távolság, hétfőtől pedig feloldják az éjszakai kijárási tilalmat is. Újdonság, hogy kinyitnak a könyvtárak, galériák, múzeumok. Tíz főig pedig - a megfelelő távolság betartása mellett - engedélyezik a közvetlen érintkezés nélküli sportokat is.
Szlovéniában a kormány április 11-ig - a húsvéti időszakra - teljes zárlatot rendelt el. Hétfőtől azonban az iskolások és az óvodások visszatérhetnek az oktatási és nevelési intézményekbe, valamint újra nyithatnak az üzletek és a szolgáltatások. Újabb enyhítések akkor léphetnek életbe, amikor heti bontásban ezer fő alá csökken az új fertőzöttek, valamint a kórházban kezelt betegek száma. (Magyar Narancs)

"Mindent az élet-halál harcnak tartott politikai küzdelem rettegésében kell értékelni aszerint, hogy melyik oldal mire tudná felhasználni. Nem csoda, hogy az egyetemi közéleti szerepvállalás a karakán, szuverén személyiségeknek egyre kevésbé vonzó, és mind gyakrabban ifjúkorom KISZ-titkár zsánereivel találkozom" - írja lapunknak küldött cikkében Farkas Beáta közgazdász, egyetemi tanár. Harminc év személyes tapasztalatait összegző írásában az MTA-doktor és egykori dékán megmutatja, miért lehetetlen itthon megreformálni a felsőoktatást. Az okok jóval mélyebbek egyszerű szervezeti és anyagi kérdéseknél.
A magyar felsőoktatásban egyszerre van jelen a teljesítményt korlátozó forráshiány és a kegyelteknél a járadékvadászatot gerjesztő forrásbőség. A rendszerváltozás kezdetén tisztában voltam vele, hogy az én generációmnak egyszerre kell az oktatás és a kutatás átalakításával megbirkóznia, infrastruktúrát szerezni, stb. Személyes karrieremben emiatt sosem tudom azt kihozni magamból, amit egy rendezett viszonyok közé születő nyugati kollégám. Eltelt egy emberöltő, és a fiatal kollégák, akik odaadóan és igényesen dolgoznak, az energiájukat nem az egyetemen kívül hasznosítják, egy szikrával sincsenek jobb helyzetben. Ugyanúgy fuldokolnak a feladatok között, mint az én nemzedékem.
Ha valaki arra vállalkozik, hogy megreformálja a felsőoktatást, tulajdonképpen azt mondja, hogy ki akarja vonni a társadalom többi részének a működési logikája alól. Csakhogy ez képtelenség. Egy-egy szakmai műhely valamilyen világnézeti ok, családi neveltetés vagy egyszerűen egy meghatározó személyiség megszállottsága folytán működhet kontraszttársadalomként, szigetként, de egy társadalmi alrendszer nem. Egy docens "előállítása" 15-20 év, egy egyetemi tanáré 20-30 év, reformról csak több évtizedes távlatban lehet gondolkodni.
A felsőoktatást mint rendszert akkor lehetne megreformálni, ha az alapvető irányokról lenne társadalmi megegyezés, nem kellene attól tartani, hogy a másik oldal majd felforgat mindent. Következetes politika beindíthatná a társadalmi tanulás önerősítő, pozitív ("angyali") köreit. Ezt a követelményt semmilyen alapítványi kiszervezéssel nem lehet megúszni.

Megvizsgálják az Iparművészeti Múzeum integrálásának lehetőségét is - az összevonás előkészítésével L. Simon Lászlót bízták meg.
Az emberi erőforrások minisztere 2021. április 15. napjától 2022. április 30. napjáig L. Simon Lászlót a Magyar Nemzeti Múzeum megújításáért és a múzeumi integráció előkészítéséért felelős miniszteri biztossá nevezte ki - az erről szóló utasítás a pénteki Hivatalos Értesítőben jelent meg.
A miniszteri biztos
a) előkészíti a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum összevonását,
b) megvizsgálja további muzeális intézmények, különösen az Iparművészeti Múzeum Nemzeti Múzeumba történő integrálásának lehetőségét,
c) megvizsgálja a régészeti és műtárgyvédelmi feladatellátás Magyar Nemzeti Múzeum feladat- és hatáskörébe történő utalását,
d) előkészíti a Magyar Nemzeti Múzeum megújuló szakmai tevékenységi köréhez igazodó intézményi keretet (szervezet, humán erőforrás, jogszabályi háttér),
e) javaslatot tesz a Magyar Természettudományi Múzeum és az Iparművészeti Múzeum gazdasági konszolidálására.
A miniszteri biztos tevékenységét a miniszter a kultúráért felelős államtitkár (jelenleg: Fekete Péter) útján irányítja. L. Simon Lászlónak biztosként a helyettes államtitkárokkal megegyező díjazás és juttatás jár (ez bruttó 1,3 millió forintnál kezdődik), munkáját titkárság is segíti. (Mfor)

L. Simon: Nem kizárt, hogy más múzeumok működését is megvizsgáljuk. A miniszteri biztos azt mondta, múzeumi szakemberekkel és vezetőkkel, valamint a szakszervezetekkel kívánnak majd egyeztetni a Nemzeti Múzeum átszervezéséről. (168 Óra)

A MOK szerint a transzparencia is a járvány elleni küzdelmet szolgálja.
- Úgy vélik, hogy a baj objektív nagyságát, valós képeit látva az egyéni felelősségvállalás, a járványügyi védekezés személyes része - így a távolságtartás, maszkviselés, higiénés szabályok betartása - felerősödnének, ezáltal az új megbetegedések száma és velük az egészségügyre nehezedő hatalmas nyomás csökkennének,
- illetve a küzdelmet és annak körülményeit látva a járványügyi védekezéssel, az egészségügyi ellátással kapcsolatos irreális elvárások megváltozhatnának.
- A kórházi felvételekkel szerintük a járványt tagadó, oltásszkeptikus hangok elhalkulnának, az oltást felvenni szándékozók jelenleg még a célhoz képest alacsony száma - nemzetközi példákra alapozva - jelentősen megnőne, lehetővé téve, meggyorsítva így a nyájimmunitás vakcináció általi elérését.
- A transzparencia azért is fontos szerintük, mert az egészségügyi dolgozók megérdemlik, hogy hősiességük valóban látható legyen,
- és mert a járvány legyőzése érdekében az összefogás megerősödhetne.

A válasz röviden: a Moshi Deep Purple. Bővebben: egy könnyen hordozható és pikk-pakk összeállítható doboz, amely UV-fénnyel fertőtleníti mindennapos használati tárgyainkat. Akkor is hasznos lehet, amikor éppen nincs koronavírus-járvány.
Az amerikai járványügyi hatóság, a CDC minap éppen úgy frissítette állásfoglalását, hogy a mániákus tisztogatásra nincs szükség, a felületek általi fertőzés veszélye ugyanis nem túl magas, de azért azt továbbra is fenntartják, hogy létező jelenségről van szó.
A pandémia hívta életre az elsősorban mobilos kiegészítőiről ismerhető Moshi eszközét is. A Deep Purple első ránézésre egy vékonyka jegyzetfüzet, de az persze már gyanút kelt, hogy van mellette egy USB-kábel. A formája fontos, hiszen így könnyen hordozható - akár egy hétköznapi táskában is elfér -, és amikor nem kell, akkor a maga két centis vastagságával nem foglal feleslegesen sok helyet, mintha egy üres doboz lenne.
Egy táblagép nem fog beleférni, de például egy Kindle Paperwhite e-könyv-olvasónak már van elég hely. Ebből következően a kisebb tárgyak, így például okostelefonok, fülhallgatók, kulcscsomók, pénztárcák közül egyszerre több is tehető a dobozba.
A fertőtlenítés a Moshi LumiClear nevű technológiájával történik. Ennek egyik fontos eleme a naptejek csomagolásáról is ismerhető UV-C fény, amelyről tudományosan bizonyított, hogy fertőtlenít, nem véletlenül használják kórházaktól repülőterekig rengeteg helyen.

A karunk és a fülünk után a technológiai nagyvállalatok most a szemünkre koncentrálnak: kirajzolódott, hogy legtöbbjük a kiterjesztett valóságra (augmented reality, AR) alapuló szemüvegekben látja a jövőt. Ezek nem keverendők össze a külvilágot kizáró, teljesen virtuális képet mutató virtuálisvalóság-szemüvegekkel. A lényeg éppen a különbségben van: az AR-szemüvegek lencséjén át jól látható a külvilág, az eszköz annak objektumaira - például az éppen nézett alkatrészre, vagy navigáció közben a környékbeli utcákra - vetít rá hasznos információkat, illetve jelenít meg a fizikailag létezők mellett, alatt, fölött virtuális elemeket.
Azt már tudni lehet, hogy a mindennapi felhasználásra szánt okosszemüvegek ára jellemzően 1500 és 3000 dollár között lehet. (A gyártókat ez hosszabb távon még az okostelefonokénál is nagyobb profitrátával kecsegteti.) Azt viszont nemhogy a valószínűsíthető felhasználók, hanem talán még maguk a tervezők is csak találgatják, hogy az ipari környezeten kívül, a mindennapokban kinek miért éri majd meg fél-egymillió forintot adni egy szemüvegért. Az valószínű, hogy a viselők minden olyan információt megkapnak majd a szemük elé vetítve - például bejövő chatüzenetet, a hívó fél nevét -, melyekért most még elő kell venniük a telefonjukat vagy rá kell nézniük az okosórájukra. Kényelmes, az tény, de több ezer dollárt aligha sokaknak ér meg ez a kényelem.
Egy fokkal ígéretesebbek azok a megoldások, melyek ugyan telefonnal is elérhetők, ám szemüvegben sokkal látványosabbak. Ilyen a már említett navigáció, melynek során már valóban lehetetlen eltéveszteni az útvonalat, a szemüveg ugyanis valós időben belevetíti a térképet a látómezőbe. Szintén hasznos lehet, ha városnézés közben egy-egy nevezetesség mellett azonnal felvillan néhány információ. Ám a jelenleg közismert ötletek közül egyik sem tűnik olyannak, ami igazi áttörést hozhat.

Nemcsak a bakelitnek nevezett hanglemez támad fel, hanem a húsz éve elfeledett magnókazetta is: a tavalyi évben - legalábbis Angliában - megduplázódtak az eladásai.
A sokakat meglepő hír hátterében Iain Taylor, a Birmingham City University zeneipari kutatója szerint korántsem csupán a nosztalgia áll. (...) Az, hogy tavaly mégis több, mint 150 ezer kazettát adtak el Nagy-Britanniában, Taylor szerint részben annak köszönhető, hogy a zene élvezetében sokan nem szeretnek kizárólag a fülükre hagyatkozni, hanem vágynak valami kézzelfoghatóra is, amit a digitális fájlokban nem kapnak meg.
De ennél is fontosabbak lehetnek iparági okok. Jelenleg is zajlik a vita a zenészek és a streamingszolgáltatók között a jogdíjak mértékéről, a járvány miatt megszűnt koncertek pedig nehéz helyzetbe hozták különösen a kisebb, független bandákat. A válságos szituációban ők találták ki, hogy a magnókazettákon a fekete lemeznél jóval olcsóbban, mégis fizikai formában adhatják rajongóik kezébe a számaikat, így jutva valamicske bevételhez.

Lejáratókampányok, összeesküvés-elméletek, állami szintre emelt dezinformáció, az orosz titkosszolgálat magyar híroldala - elmerültünk a hazai fake news univerzum bugyraiban.
A digitális alapú információs társadalom híréhsége és a szabályozatlan közösségi média, kiegészülve az okostelefonhasználat-robbanással, forradalmasította a hírfogyasztást. Ez új eszközöket adott az álhírek terjesztőinek kezébe is a 2010-es évektől: egy jól felépített internetes hazugsággal nagy összegek átutalására lehet rávenni óvatlan médiafogyasztókat, összeesküvés-elméleteket közlő oldalával egyetlen "újságíró" jelentős Google Ads hirdetési bevételekhez juthat, a kormányok dezinformációs műveletekkel érdekeiknek megfelelően formálhatják a közvéleményt - akár más országok választási folyamataiba is beavatkozhatnak, ahogyan azt Oroszország megkísérelte a 2016-os és 2020-as amerikai elnökválasztás során. A magyarországi álhír­trendeket vizsgálva az oxfordi egyetem 2018-as kutatása arra jutott: messze a kormány a legaktívabb álhírterjesztő, ami az iráni és az észak-koreai médiaviszonyokra jellemző. Az állítást a magyar álhíreket évek óta monitorozó független politikai elemző és tanácsadó intézet, a Political Capital (PC) munkatársa, Szicherle Patrik is megerősíti.

A magyar vonatkozású dezinformáció területén 2015-ig az orosz kötődésű oldalak és Facebook-csoportok voltak meghatározóak. "Ezek nagy része mára eltűnt - mondja a PC munkatársa -, helyüket a közmédia, a kormány és a Fidesz hivatalos médiája, a különböző kormányközeli, állami hirdetésekkel megtámogatott hírforrások vették át, ugyanakkor a kormány propagandaérdekeit homályos hátterű Facebook-csoportok is kiszolgálják. A hatalmas elérésű kormánypárti médiavilágban pozitív kép bontakozik ki Oroszországról. Az EU-ellenes, migránsozós, szélsőjobboldali dezinformációt Magyarországon a köz- és kormánymédia terjeszti, és ezzel nemcsak a kormány érdekeit szolgálja ki, hanem az orosz dezinformációs műveleteket is segíti. Az Origo, a Hír Tv bármiféle reflexió nélkül átveszi az orosz külügy Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozatait, és az orosz vagy kínai nagykövet megkapja a maga felületét a kormánymédiában, ha akarja. Mivel a Russia Today (RT) orosz állami televíziós csatorna hiteles hírforrásként jelenik meg, az oroszoknak nem fontos, hogy legyen magyar nyelvű RT vagy más saját irányított dezinformációs tevékenység."

Lehetséges könyvtári szolgáltatás: hetente ajánlhatsz egy-egy egzotikus rádióadót használóitoknak - persze közösen, könyvtárak közötti együttműködésben. (MG)
- Ausztrália érthetetlen countryőrületben szenved, Arizonában egy rockrádió viszont valószínűleg lenyúlta a winamp-playlistemet tizenhét éves koromból. Alaszkában az egyik adón (KTNA) hajnali négykor a gyermeknevelésről tart előadást egy kenetteljes hangú valaki: megtudtam belőle, hogy rettenetes hiba férfiként kommunikálni a kisfiúkkal és nőként a kislányokkal, mert ez mindenkinek rossz. Aberdeenben visszatértek a nyolcvanas évek, a Shetland-szigetek megakadtak valahol 1950 környékén. Amerikában, Three Forksban létezik egy tematikus punk-állomás, ehelyett véletlenül egy ott fogható másik rádióra hangoltam, és először rettentően fel is háborodtam, hogy a reggae az azért már véletlenül sem punk, hiába van ott a ska öszvérként.
A Speysound Radio Aviemore-ban, Skóciában nem okozott csalódást: öt perc után hosszú vörös szakállat növesztettem tőle, és olyan dialektusban kezdtem beszélni, mint egyszer a Derby Presszóban nyolc sör után, amikor hollandokkal haverkodtam, és írnek néztek. A Hebridákon valami komoly baj van: a helyiek a Deepness Dementia Radio és egy másik helyi adó között válogathatnak, ahol szombat délután, amikor odakapcsoltam, valami ambient zenét sugároztak galambburukkolással. Nem állítom, hogy van összefüggés, mindenesetre a szigeteken többen halnak meg, mint Skócia többi részén.
Sosem voltam Skóciában, és a mostani járványhelyzet alapján úgy néz ki, hogy nem is fogok eljutni oda egyhamar. Ugyanez igaz Alaszkára is, de őszintén szólva még Tatabányára is, minek menjek oda járvány idején, meg eleve is. Belehallgatni viszont bele tudok a helyi kisebb-nagyobb rádiókba, és annak ellenére, hogy neten eddig is lehetett hallgatni egy csomó mindent, a Radio Garden link nevű oldal, ahol a földgömböt pörgetve rá lehet kattintani a rádióállomásokat jelző kis pöttyökre, sokkal szórakoztatóbbá teszi az adók közötti válogatást. A projektet 2016-ban indították Amszterdamban, 2018 óta applikáció is van hozzá, és ha az ember kellőképpen unatkozik és benyomja mellé a Google Street View-t az adott vidékről, tényleg rettentően szórakoztató - pláne karantén idején.

Lehetnek benne elírások, félrefordítások, ellentmondásos információk, mégis hiánypótló a Szovjetunióba hurcolt második világháborús magyar hadifoglyokról a Magyar Nemzeti Levéltár honlapjára felkerült, 682 ezer kartonból álló adatbázis.
A történészek kutatásait és a családok információs kárpótlását nagyban segítheti, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) nyilvánosságra hozta az Orosz Állami Hadilevéltártól (RGVA) még 2019-ben megkapott magyar hadifogoly-adatbázist link . A 682 ezer nyilvántartó karton átadásáról először a Magyar-Orosz Levéltári Vegyesbizottságban állapodtak meg 2018 szeptemberében, majd 2019 áprilisában az MNL és az RGVA egyezményt kötött arról, hogy az oroszok kiválogatják a magyarokról szóló adatlapokat, digitalizálják azokat, a másolatokat pedig átadják azzal az orosz nyelvű adatbázissal együtt, amely a kartonokon szereplő néhány információ felhasználásával készült. A 2019 végéig megérkezett dokumentumokat a levéltár szakemberei elkezdték feldolgozni, a munkát a magyar kormány 2019 őszén 250 millió forinttal támogatta.

Megújult a Pénzcentrum: a 2005-ben indult, közérthető pénzügyi, gazdasági híroldal olvasói a friss külső mellett számos hasznos funkcióval és szolgáltatással találkozhatnak.
Az új oldal megjelenésében is a közérthetőséget, a frissességet tükrözi, és természetesen reszponzív, azaz minden eszközről optimálisan olvasható. A címlap az aktuális tartalomhoz igazítható, így a fontos események, hírek egyedi kiemelést kaphatnak, a hozzájuk kapcsolódó információk pedig könnyen elérhetők.
A képekkel, grafikonokkal, infografikákkal, videókkal kiegészített cikkformátum is a célt szolgálja, hogy az olvasó könnyen megérthesse, befogadhassa még a legbonyolultabb gazdasági folyamatokat is. A cikkek egy, a magyar médiapiacon egyedülálló tartalom-ajánlódobozzal végződnek.
A már jól megszokott rovatok (Gazdaság, Hitel, Megtakarítás, Nyugdíj, Otthon, Biztosítás, HRCentrum, Vásárlás, Utazás, Vállalkozás) mellé újak is érkeznek. Az Autó rovat elsősorban az autózás, a közlekedés, az e-mobilitás pénzügyi kérdéseire keresi a választ, az Oktatás rovatban az óvodától az egyetemig foglalkoznak oktatásüggyel, iskolai kérdésekkel, a felnőttképzéssel és a magániskolák témakörével. A Tech rovatban kapnak helyet a készüléktesztek és technológiai hírek, de például a biztonságos internethasználathoz is kaphatunk tanácsokat. Új rovatban kapott helyet az Egészség, ami egyértelműen az elmúlt hónapok legfontosabb témája: itt a folyamatosan frissülő járványhírek mellett többek között a magánegészségügyi ellátásról is információt kaphatunk.
Az új szolgáltatások közül az egyik legfontosabb az Árfolyam-oldal, ahol folyamatosan frissülve megtalálhatóak a legfontosabb deviza- és tőzsdei árfolyamok, részvényárfolyamok és tőzsdeindexek. Külön aloldalt kaptak a Kutatások: a Pénzcentrum széles körű olvasói bázisára támaszkodva rendszeresen készít nagymintás felméréseket, a gazdaság számos szektorában. A cél, hogy a lakosság átfogó és objektív tájékoztatása mellett kiterjedt információkkal nyújtsanak segítséget a cégvezetők számára.

A különleges gyűjtemény a szerzői jogi védelem alatt már nem álló, a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában megtalálható magyar műveket listázza és elemzi nyelvi jellemzőik alapján.
Bár az oldalt elsősorban kutatóknak, egyetemistáknak és tanároknak fejlesztették ki, a készítők úgy vélik, hogy a középiskolai vers- és regényelemzések során is hasznát vehetik a diákok.
Az adatbázis mindenki számára elérhető, használata pedig egyszerű: beállítható a keresett mű szerzője és címe, a vers rímképlete, verselése, a regényeknél a terjedelem és a kanonikusság mértéke, de a program képes meghatározni egy adott kifejezés szótári alakját, szófaját, valamint morfológiai jellemzőit is.
Elérhetőek úgynevezett gyakorisági listák is, amelyek azt mutatják meg, hogy az adott költő vagy író mely főneveket használta a leggyakrabban, vagy éppen hogy alakult az alkalmazott jelen és múlt idejű igék aránya.
Aki pedig a periodikák között keresne, az egyelőre hat portál - Abcúg, Heti Válasz hetilap, Magyar Idők Online, Magyar Nemzet, Mosthallottam.hu, Válasz és a VS - cikkei között böngészhet.

Szeptembertől katolikus történelem- és irodalomtankönyvekből is tanulhatnak a gimnáziumok, szakgimnáziumok és technikumok 9. és 10. évfolyamos tanulói - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkársága hétfőn az MTI-vel.
A Szent István Társulat kiadásában megjelent tankönyvek, feladat- és szöveggyűjtemények megfelelnek a 2020-as Nemzeti alaptanterv követelményeinek, illetve a kerettantervi előírásoknak. A papíralapú tankönyvekhez digitális tanári kézikönyv, feladatbank és okostankönyv is tartozik. Az ingyenes, bármely magyar középiskola által választható tankönyvek szerepelnek a 2021. évi állami tankönyvjegyzéken.

A tankönyvi leckékben szereplő QR-kódok a teljes mű elolvasására és az okoseszközök használatára bátorítják a diákokat. A tankönyvekben vannak továbbá motivikus leckék, a Tudás+ ikonnal jelzett, tankönyvenként 14 kiegészítő lecke a tehetséggondozást szolgálja. Ezekből a szaktanár saját pedagógiai céljainak, a tanulók adottságainak és érdeklődésének figyelembevételével választhat - írták.