A koronavírus-járvány hatásának elemzésére a közép-csehországi Területi Könyvtári Központ kis léptékű felmérést készített, amely vegyes eredményeket hozott. Le kell szögezni azonban, hogy a felmérésben a könyvtáraknak csak egy része vett részt.
A rendezvényekre és a kölcsönzésekre való hatás vizsgálatakor beigazolódott, hogy a legnagyobb zuhanás a közösségi programokban tapasztalható. A könyvkölcsönzés is korlátozott volt, leggyakrabban a kölcsönzési órákat csökkentették. Több helyen a használók gyorsan kölcsönözhettek a könyvtárak bezárása előtt, máshol a házhoz szállítás is működött, főként a kisebb falvakban. A legnagyobb esést a gyermekolvasók kölcsönzései mutatták, akik korábban a könyvtárlátogatásaik során is sokszor kölcsönöztek könyveket. Az iskolák bezárása és a távoktatás miatt is csökkentek az adatok, hiszen sok helyen a könyvtár az iskolában működik, a tanulók viszont távoktatásra kényszerültek. Az iskolai együttműködések is szüneteltek, az oktatási intézmények a saját feladataikra koncentráltak. Megakadt a könyvtárakban a fiatalok információs műveltségének, írástudásának fejlesztése is, szintén a távoktatás miatt. Természetesen csökkent a járvány alatt a könyvtárakban az olvasók és látogatók száma is. További akadályt jelentett, hogy sokszor a könyvtárak munkatársai is megfertőződtek vagy karanténba kerültek. A statisztikai adatok minden esetben egyértelműen esést mutatnak.
Fenyeget a költségvetés visszavágása, az elbocsátások veszélye és a beszerzési keretek csökkenése. Megnövekedtek a könyvtárak kiadásai, főként a fertőtlenítőszerek miatt (kéz-, felület- és könyvfertőtlenítés). A plexi válaszfalak beépítése is plusz terhet jelentett. Több könyvtár azonnal bezárt, néhányan kicsit később, sok könyvtár pedig nem nyitott ki a második hullámig sem. A könyvtárlátogatás még akkor is veszélyesnek tűnt, főként az idősebb látogatók számára, amikor már kinyitottak a könyvtárak. A könyvtárhasználók száma még mindig nem érte el a járvány első hulláma előtti értéket, és valószínűleg ez a hatás hosszabb távon is érvényesülni fog. Sok könyvtár a zárt ajtók mögött is kihasználta az időt, például revízióba vagy a gyűjtemény átszervezésébe kezdett. Más könyvtárak az információs technológiájukat fejlesztették vagy a könyvtár újrafestésébe fogtak. A legtöbb könyvtár a mielőbbi nyitásra összpontosított, amint az lehetővé vált. A könyvtárosok igyekeznek az elvárt higiénés feltételeket maradéktalanul biztosítani.
A pandémia pozitív hatásai közé sorolható az automatikus könyvkölcsönzés bevezetése, valamint az online források szélesebb körű alkalmazása és a távoktatás kiterjesztése, elsősorban a nagyobb könyvtárakban. (A statisztikai mutatók zuhanása Közép-Csehországban; ref.: Prókai M.)

A kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
3 - Igen, így várhatók számunkra pozitív döntések.
5 - Igen. Ne adjunk magunknak támadási felületet.
15 - Nem. Eddig sem vált be. Hosszabb távon az őszinteség éri meg.
8 - Nem; tudják, hogy féligazság, s ez csökkenti hitelességünket.
0 - Megírom: kithirlevel@gmconsulting.hu
Mindez azt jelenti, hogy a külső (és belső?) nyomás ellenére fontosnak tartják a válaszadók az őszinte kommunikációt. Közel háromszor annyian vannak az így vélekedők, mint az inkább kozmetikázók. Diagram a 10 évvel ezelőtti és most kapott adatokról:
link - A két adatsor meglehetősen hasonlít egymásra - azt leszámítva, hogy a válaszadók száma jelentősen csökkent. (MG)

Bár csak német könyvtárak pályázhatnak, nekünk is érdemes eltűnődni a kiíráson...

A "Jövő alakítója a könyvtárakban" díjat 2012 óta osztják ki. A Verlag De Gruyter adományozza a BIBLIOTHEK Forschung und Praxis (BFP) magazinnal és a Zukunftswerkstatt Kultur- und Wissensvermittlunggal együttműködve. A soron következő díjat a 2022-es lipcsei könyvtári kongresszuson adják át két olyan személynek vagy csoportnak, amelyek / akik sikeresen dolgoztak ki és valósítanak meg innovatív és jövőbe mutató ötleteket köz- vagy tudományos könyvtárakban; környezetükben általában, vagy információkeresés, ismeretátadás során.

Különösen érdekesek azok a projektek és szolgáltatások, amelyek részvételre ösztönzik a felhasználókat, és alkalmasak más intézményekbe történő átvitelre.
A díj 500-500 euró. A nyertesek (egyének vagy csapatok) elismerő oklevelet is kapnak, és meghívást kapnak munkájuk bemutatására a 2022. márciusi Könyvtári Kongresszuson. (ref.: MG)

Nem fogadjuk egyenrangú partnerként mások tapasztalatait - szaknyelven: episztemikus igazságtalanság. Két esete van:
A hátrányos helyzetű csoportok képviselőinek
- lehetősége sincs a megnyilvánulásra (testimonial)
- elmondhatják ugyan észrevételüket, de azt a befogadók átcsomagolják (hermeneutikai).
Nemes László filozófus Új Egyenlőség podcastjában link idézi a 2007-ben megjelent Episztemikus igazságtalanság könyvet (Miranda Fricker: Epistemic Injustice: Power and the Ethics of Knowing).

De hogyan szenvedik el és alkalmazzák a könyvtárosok? Nézzünk néhány empirikus példát.
Alkalmazzák:
- a könyvtári rendezvények döntően az írni-olvasni jól tudókat célozzák
- a könyvtári felmérések döntően a könyvtárhasználókat célozzák.
Elszenvedik:
- a társadalomban alacsony státuszú könyvtárosok érdekérvényesítő képessége is alacsonyabb. (MG)

Schmöltz Margit: - A könyvtárak szeretik magukat a "kultúra templomaként" definiálni, amibe sokszor nem férnek bele a hátrányos helyzetű csoportok. Mégis hogy nézne ki, ha egy hajléktalan ülne a fotelbe? Mit kezdjenek egy kétségkívül büdös olvasóval? - ilyen és ehhez hasonló kérdések merülhetnek fel.
Gyakran eszébe sem jut a könyvtáraknak, hogy az alacsony végzettségűeket, a képzetleneket csábítsa, nekik kínáljon programot, segítséget - hogy így később olvasnivalót is kínálhasson. Ha mégis, akkor nem a valós igények felméréséből indulnak ki. Főleg kis, vidéki könyvtárakra jellemző, hogy afféle értelmiségi privilégiumként kezelik a könyvtárlátogatást. De a leendő, megcélzott olvasó sem tudja, hogy mit is kezdhetne ő a könyvtárban... Nagy kérdés, kinek is kell kitalálnia a jó megoldást: legyen a könyvtárosok innovációja az a program, ami "bevonzza" a látogatókat, vagy a megcélzott rétegek javasoljanak (kérdés, képesek-e rá...)?

A könyvtárosokat ért episztemikus igazságtalanságok legtöbbje szerintem a fizetésből, az anyagi megbecsülésből fakad. Ennyiért?- teszik fel a kérdést, teljesen jogosan. Mindezek mellett az ugyancsak alacsony fizetésű ápolónőket, óvónőket például megbecsülik. Hogy van-e lehetősége a könyvtárosoknak artikulálni véleményüket, definiálni helyüket és szerepüket a társadalomban? Szerintem van. Megtörténik-e? Csak elvétve. Van például sztárpszichológus, sztárszakács, már sztárpedagógus is... Várom, mikor és ki lesz az első sztárkönyvtáros?

Azért lehet a gyengébb matekosból kiváló tanár, mert ha egyszer megérti a matematika összefüggéseit, akkor a következő generáció gyengébb diákjainak fejével is képes elmagyarázni azt. Mert ugye, az eminensek felvilágosítása nem nagy ügy.
A matematikát kicserélhetjük biológiára, fizikára stb. De használhatjuk-e az összefüggést könyvtárosra is? Vajon azokból a könyvtárosokból lesznek-e sok embert könyvtárba csábító, információkeresést, olvasást megszerettető emberek, akik maguk már gyerekkorukban lelkes olvasók voltak?

A könyvtárosképző intézmények felvételiztetőinek tapasztalata, hogy a képzésre jelentkezők motivációi leginkább az olvasás, a könyvek szeretete.
- De vajon mennyire hiteles, pláne: mennyire vonzó ez a motiváció a máshogyan motivált többségi társadalom számára?
- Továbbá: összefügg-e ez a motiváció a könyvtárak társadalmi eredményességével?

Esélyes, hogy ha valaki gyerekként az ismeretszerzés eszközeként tanul meg az olvasásra tekinteni, később érzelmi hozzáállásától függetlenül mutat olvasás-példát környezetének; pedagógus, szülő vagy gyerekkönyvtáros esetében a fiataloknak. Nem nevelni fog az olvasásra, hanem hiteles - ha tetszik: haszonalapú - példát mutat. (MG)

Informáltabb döntéshozásban és a könyvtárosok hatásának bemutatásában segít a Benchmark adatelemző eszköz. A megoldást az amerikai felsőoktatási- és kutatókönyvtárak (ACRL), valamint az amerikai közkönyvtárak egyesülete (PLA) adta ki (librarybenchmark.org). A Benchmark egy két évvel ezelőtt befagyasztott szolgáltatást váltott fel, korszerűbb felülettel és funkciókkal.
A megoldással különböző forrásból érkező adatok elemezhetők, vizualizálhatók. Többek között az egyesület statisztikái, az amerikai népszámlálási adatok. A PLA alapvetően évente három felmérést készít, változó tematikában. Tavaly például a technológiai hozzáférést vizsgálta, idén a fizetéseket és a diverzitást kutatta. Az ACRL azért csatlakozott, hogy saját statisztikai adatait elérhetővé tegye a felsőoktatási könyvtáraknak. Hasznos lehet például akkreditációhoz vagy költségtervezéshez, stratégiai tervezéshez.
A két szervezet már korábban is együttműködött; A PLA által fejlesztett Project Outcome kérdőívkészítő eszköz kapcsán találkoztak link . Ebből látszott, hogy ugyan eltérő célközönségeik vannak, de az adatalapú döntéshozás közös pontot jelent.
Egyelőre a PLA és az ACRL tagjai férnek hozzá a platformon a nyílt statisztikákhoz. A többi felsőoktatási- és közkönyvtárnak később ígérnek hozzáférést. A robusztus adatokat kezelő vezérlőpultok és adatvizualizációs funkciók már fizetősek. Az egyéves előfizetés 400-600 dollár között mozog. (ref.: Habók Lilla)

A cikk szerzői néhány példát írnak arról, hogy az USA közkönyvtárai a közösség érdekeit szolgálják. Ugyanakkor Frank Pezzanite, a Library Systems and Services (LS&S) cég társalapítója szerint sok könyvtár csapnivaló, küldetésük mind biztonságos munkahelyekről szól, ahonnan 35 évnyi "semmittevés" után nyugdíjba lehet vonulni. A szoftvercégként induló LS&S vezetője mára az USA 5 tagállamában 17 könyvtári rendszert irányít több, mint 80 fiókkönyvtárral. A cég a privatizált könyvtáraknak innovációt, gazdasági növekedést és költségmegtakarítást ígért. Az auditálás azonban ezeket nem igazolta. Az egyetlen dolog, amiben az LS&S jónak bizonyult, az a személyzet lebecsülése volt. Pezzanite megoldása az államot bátorítja, hogy szegje meg a közszolgáknak tett ígéreteit, vonja el a költségeket, nyugdíjazza vagy bocsássa el a dolgozókat. De az amerikai polgárok nem tétlenkedtek! Santa Clarita-ban (California) egy 81 éves, rendszeres könyvtárlátogató gyűjtött össze 1.200 aláírást az LS&S ellen. "A könyvtár a közösség szíve" - magyarázta. Escondido-ban (California) polgárok százai fordultak az LS&S javaslata ellen ilyen jelmondatokkal: "A könyvtárosok szentek" és "Ne vigyétek ki adódollárjainkat az államból!" Szóvivőik így érveltek: "Itt van a városban a Barnes & Noble. Imádom ezt az áruházat, de már van belőle egy. Nem kérünk egy ugyanilyen könyvtárat!" Minden tiltakozás dacára a városi képviselőtestület végül elfogadta az 1894 óta működő, 200.000 kötetes könyvtár privatizációját. A szerzők szerint a privatizáció a közösségeik elleni erőszak, amely egyúttal leértékeli a közszolgák munkáját és elhivatottságát.
A privatizációról vallott nézeteiket The Privatization of Everything : How the Plunder of Public Goods Transformed America and How We Can Fight Back című könyvükben bővebben is kifejtik: link (ref.: Szabó Eszter)

"Könyvtárosként nem azért vagyunk itt, hogy ítélkezzünk, hanem azért, hogy segítsünk."
Fotó az alant található forráslinken: könyvtári megállítótábla, rajta felsorolva a jellemző tabutémák (abortusz, bántalmazás, LMBTQ, szex, rák stb.) és a tizedes osztályozásban a nekik megfelelő jelzet.
A tabu jellemzője, hogy bár a téma közérdeklődésnek örvend, közösségi normák akadályozzák a kíváncsiság kielégítését. Ennek az az eredménye, hogy a mégis talált információ nemritkán esetleges, részleges, vagy nem megfelelő minőségű, azaz a kíváncsi ember könnyen válik félreinformálttá. A megállítótábla ezt a lehetséges kárt csökkenti - amúgy a könyvtár küldetésével teljes összhangban.

Ilyen megállítótábla a fentieken túl több dologban segít:
- javíthatja a könyvtár imázsát, üzenve: a könyvtárban olyan információhoz juthatsz, amely más közegben bajos
- növelheti a katalógushasználatot, ugyanis a jelzetek abban kereshetők igazán hatékonyan
- a könyvtári arculathoz szorosabban köti a segítő attitűdöt.

A felsorolást, vagy akár a plakát egészét persze érdemes egyszer megcsinálni, pdf-ben más könyvtárak számára közzétenni és sok könyvtárban nyomtatva és online felületen alkalmazni. (MG)

Kiemelhetjük a SEXI-ből link indulásnak az I-t. Azaz informálhatjuk használóinkat, mert:
Magyarországon sokan szenvednek alkoholbetegségben, több család is érintett, kortól és nemtől függetlenül. A karácsonyi vacsora a családdal, az irodai buli, sőt az újévi parti is mind olyan helyzeteket, alkalmakat szülhetnek, amelyekben egy alkoholbeteg kényelmetlenül érezheti magát. Bonyolult időszak ez, hiszen nem csak a függőn múlik, hanem bizony a házigazdán is, hogy mennyire figyel vendégei igényére. A buli átgondolása, és a kommunikáció azonban mentheti a helyzetet.
Ha a családunkban, baráti körünkben van olyan, aki függőséggel küzd, úgy számára mi is segíthetünk ezt az időszakot könnyebbé tenni. Ezt emeli ki a HuffPost is, ahol szakértők adnak tippeket arra, hogyan tudjuk támogatni alkoholbetegségben szenvedő, esetleg függőségi problémával küzdő barátainkat, családtagjainkat. [A tippeket ld. a forráslinken.] (Pénzcentrum)

Az informálásnak számos lehetősége van a könyvtárban:
- a könyvtári hírlevélben / Facebook-oldalunkon / honlapunkon közreadhatjuk a témáról szóló cikk vagy éppen a helyzetet kezelő szervezetek linkjét
- elhelyezhetjük a hasznos tartalom címét és qr-kódját a könyvtáron belül, a szaknál
- készíthetünk "a hét ajánlott témája" faliújságot, és ott adhatjuk közre a cikk ajánlóját és a teljes anyagra mutató qr-kódot
- meghirdethetünk beszélgetést a témában, illetékes szakember, szervezet bevonásával
- megadhatjuk a (katalógushasználatot serkentő), témához kapcsolódó jelzetet a "tabutémák" megállítótáblán link
- írd meg további javaslataidat!

Több önkormányzati fenntartású intézmény munkavállalója számára rendelte el ma a koronavírus elleni védőoltás első adagjának a felvételét Kaposvár polgármestere.
Ennek értelmében 2022. január 31-ig legalább egy vakcina felvétele kötelező a bölcsődék és óvodák alkalmazottainak, a családsegítő központ munkatársainak, a polgármesteri hivatal és a Liget idősotthon dolgozóinak, valamint a múzeum, illetve a könyvtár munkatársainak a számára.
A mögöttünk hagyott hétvége tragikus járványadatokat hozott: az elmúlt három nap alatt összesen 27 830 új fertőzöttet igazoltak és 460 beteg hunyt el a vírus következtében. A szakemberek szerint a koronavírus ellen jelenleg a védőoltás a leghatékonyabb. A kormány ezért meghosszabbította az oltási akcióhetet. A Kaposi Mór Oktató Kórházban vasárnapig akár előzetes időpontfoglalás nélkül is lehet menni az oltópontokra reggel 7 óra és este 19 óra között. Első, második és emlékeztető oltás felvételére egyaránt van lehetőség, minden jelenleg Magyarországon elérhető oltóanyag rendelkezésünkre áll.

Finlay és Bates a börtönök és könyvtáraik között feszülő konfliktust akként ragadják meg, hogy a bebörtönzés szükségszerűen korlátozza az egyén szabadságát, magánéletét és autonómiáját, azt a három összetevőt, amelyek egy hatékony könyvtár működéséhez elengedhetetlenek. A kérdés tehát adott: képesek-e a börtönkönyvtárak ezen a konfliktushelyzeten felülemelkedni és a fogvatartottak rehabilitációját is szolgáló szolgáltatást nyújtani?

Az 1960-as, illetve 1970-es években polgárjogi megmozdulásoktól vezérelve néhány fogvatartotti csoport (például Kaliforniában) kidolgozta azt a "könyvtárpolitikát" is, amelyben azonos kiadványokat követeltek, mint ami a szabad társadalomban rendelkezésre állt. A fogvatartottak ugyanis a könyvekre és az olvasásra akként tekintettek, mint az önfelszabadítás eszközére, és úgy vélték, joguk van ahhoz, hogy azt olvassanak, amit szeretnének. Ez az időszak így a börtönkönyvtárak munkájának újradefiniálását is jelentette különböző bírósági döntéseken keresztül.

... E projekt eredetileg a fogvatartottak olvasási készségének javítását célozta, de hamar felismerték, hogy a bebörtönzött apáknak segítségre van szükségük a gyermekeikkel való kapcsolattartás terén is. Így alakult ki a "Törjük át a rácsokat könyvekkel!" elnevezésű program, amelyben például azok az apák, akiket gyermekeik nem tudnak meglátogatni, egy videófelvételen, DVD-n olvashatnak fel mesét gyermekeiknek, amely felvételeket a gyerekek postai úton kapják kézhez.

Országhatárokat és időzónákat átszelő úttörő kezdeményezésről tudósít blogbejegyzésében egy könyvtáros-résztvevő az Útközben link elnevezésű sorozat bemutató foglalkozásáról. A sajátélményű leírás a csoporttitok tiszteletben tartásával számol be a hagyományos irodalomterápiai kínálattól eltérő lehetőségről, ahol a közösség szinte adott: az internetes önismereti csoport résztvevői külföldön élő magyarok, a foglalkozásokat gyakorlott és jól képzett irodalomterapeuta, Tóth Viktória vezeti magyar nyelven Finnországból link .

Bemelegítőként, stílszerűen, tíz, különféle utat ábrázoló képből egyet kiválasztva a résztvevők megbeszélték, melyik jelképezi legjobban mai helyzetüket és miért. Az egyik olvasott szöveg, Darvasi László Azért olvasok című rövid verse kézenfekvő választás szinte bármilyen csoport számára. Az idegenben élők között érdemes a fordíthatóságról is beszélgetni, hogy például mi vész el a szövegből a különféle célországok nyelvein. A pécsi egyetem biblioterapeuta képzésében képesítést nyert moderátor értő megjegyzéseivel és inspiráló kérdéseivel váltott ki a résztvevőkből őszinte válaszokat.
Az alkalom lényegében egy hat részből álló, zárt csoportos sorozat bemutató foglalkozása volt, ahol a résztvevőket gyorsan összehozta a közös sors: ugyanazokkal a problémákkal néznek szembe a különféle országokban, ahogy próbálnak beilleszkedni az új kultúrába. A bizalom a közös élmény és a közös nyelv alapján alakult ki, szó szerint, amiben nagy szerepe volt egy egyszerű figyelmességnek a foglalkozás elején: mindenki átírhatta Zoom-nevét az általa választott becenévre. A nem magyar anyanyelvűek számára nehezen kiejthető magyar nevek nemcsak otthonos hangulatot teremtettek, hanem bizalmat is jelentettek az online közegben.

A moderátor felkészültsége és szövegválasztása mellett a siker a járvány alatti véget nem érő Zoom értekezleteknek és baráti-családi összejöveteleknek is köszönhető. A távmunka alatt elfogadtuk és megszoktuk, hogy megoszthatjuk gondolatainkat és érzéseinket megbízható barátaink kisebb csoportjával. Az irodalomterápia talán az egyik győztese lehet ennek a nehéz időszaknak. (ref.: Hajnal Ward Judit)

Megugrott a Halisban link a "könyvtár" feliratú pólót viselő könyvtárosok száma (a fotókat ld.: link ).

Nehezen tudja megkülönböztetni az egyik könyvtárlátogató a könyvtárost a másik könyvtárlátogatótól, hiszen hasonló ruházatot viselnek. Nem így van ez, ha szolgálati helyén találkozik a könyvtárossal, vagy már ismerik egymást. Mégis meglepetés egyöntetű ruházatban látni a könyvtárosokat, hiszen még a gyakran könyvtárat használó olvasó sem találkozhat mindenkivel. A pandémiás időszakhoz igazodó évfordulós találkozónk október első hetében a könyvtárba invitált olvasókkal áttörést hozott a könyvtáros viselet ügyében.

Az évekkel ezelőtt kifejlesztett unisex pólónk viselete hirtelen elszaporodott a könyvtárosok között. Az olvasókkal való találkozós műszakban ilyen pólót viselők gyakorlatukkal elérték, hogy azok is, akik korábban nem hordtak ilyen pólót, most viselték.

Az évfordulós programokon (vö.: link ) nemcsak könyvtárosként, hanem házigazdaként is fellépő munkatársink az épületben kisebb csoportokban végigvonuló hűséges és megjutalmazott olvasóink és családtagjaik számára is jól azonosítható öltözetükkel nemcsak könnyebben vezették, kalauzolták őket a 20 éves könyvtárpalotánkban, hanem könnyebben megszólíthatókká is váltak.
Kiderült, hogy az uniformisnak szánt ruhadarab egyedi is tud lenni, hiszen maga a felirat a különböző színű és fazonú darabokon egységessé tudta tenni a megjelenést. Nemcsak az olvasóink számára váltunk jól láthatóan egy közösség tagjaivá, hanem mi magunk is átéltük ezt az együtt ünneplőkre jellemző érzést.

A korábban kevesebbek által vállalt büszke azonosulást a "céggel" a munkatársak többsége élte át az ünnepi időszak idején és a póló viselése a mindennapjaink részévé vált. (Czupi Gyula)

Nagyjából hasonló zöld tevékenységeket végez az a München-külvárosi könyvtár Gröbenzellben link , mint a néhány hete bemutatott berlini (ld.: Mit tesz a zöld könyvtár? (videóval) link ). Ezek közé a hagyományos feladatokat kiegészítő tevékenységek közé tartozik az
- eszközök kölcsönzése (melynek hatására kevesebb ritkán használt készüléket kell vásárolnia a környék lakóinak)
- zöld témákkal foglalkozó dokumentumok gyűjtése és kínálata
- magok könyvtára: növények magjai kölcsönözhetőek - majd vissza kell hozni őket a termésből.
A müncheni könyvtár érdemelte ki a 2021-es Bajor Könyvtári Díjat. Jelszavuk: "Go green" (kb.: válj zölddé). 2019-től kezdték el a fenntarthatóság különböző elemeit integrálni tevékenységükbe. Olyanokat, mint pl. a papírfogyasztás visszafogása, a fűtési költségek csökkentése, a tapasztalatok tudatos továbbadása. (ref.: MG)

Az információtechnológia és a távközlés gyors iramú fejlődése, illetve a mobileszközök elterjedése lehetővé tette a könyvtáraknak az új technológiákra, például a rádiófrekvenciás azonosításra (RFID) és a QR-kódokra épülő szolgáltatások bevezetését. Az önkiszolgáló technológiák (self-service technologies) térhódítása utat nyitott az önkiszolgáló kölcsönzésnek is, melynek elsődleges célja az, hogy időt takarítson meg az olvasóknak és a személyzetnek egyaránt.
A szolgáltatást igénybe vevő olvasók viselkedésmintáinak és szokásainak elemzése értékes adatokkal szolgálhat a könyvtárak számára, támogatva a célzott gyűjteményfejlesztést és a kihasználtság növelését. A kölcsönzési előzmények elemzése az adott olvasónak is segít az őt érdeklő olvasmányok kiválasztásában, ezáltal a könyvtárak még inkább felhasználó-központúak lehetnek.
Az angol nyelvű szakirodalom a könyvtári vonatkozású adatbányászatot bibliominingnak nevezi. Tajvan északi részén 2017-ben szerelték fel RFID-alapú önkiszolgáló kölcsönzőállomásokkal (és bennük könyvekkel) a nagyobb tömegközlekedési csomópontokat. Segítségükkel a nap 24 órájában lehet kölcsönözni és visszahozni könyveket, melyek az üvegfal mögött böngészhetők. A szerzők bibliomining-kutatása három ilyen egység önkiszolgáló kölcsönzéseit vizsgálta.
... A további elemzés során a szerzők 23 típusú olvasói viselkedésmintát azonosítottak. Általánosságban az olvasók többsége a pszichológia különleges esetei és a higiénia témájában vagy a szakácskönyvek közül választott első olvasmányt, amelyet könyvészet, alkalmazott pszichológia vagy higiénia követett a második körben.
A könyvtárosok visszajelzései szerint a bibliomining fontos információkat ad a szolgáltatás fejlesztéséhez, ám a jelenlegi könyvtári rendszerstatisztikák nem támogatják kellő mértékben a döntéshozatalt. A válaszadók hangot adtak aggályaiknak is, elsősorban a költséghatékonyságot, a szükséges szaktudást és az adatvédelmet említve.
Megfontolásra érdemes szempont az önkiszolgáló könyves kioszkok mérete és elhelyezése, melyek egyaránt hatással vannak a dokumentumforgalomra. A jövőben a hasonló vizsgálatokat kibővíthetik az olvasók további demográfiai információival (pl. nem, hobbi, foglalkozás), így még pontosabb összefüggések tárhatók fel a kölcsönzési szokásokkal kapcsolatban, elősegítve a hatékony olvasmányajánlást és gyűjteményfejlesztést. (Az olvasói magatartásformák elemzése az önkiszolgáló könyvtári automaták adatbányászatával; ref.: Bódog A.)

Varga Gábor személyében új vezetője lesz 2022 januárjától a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárnak - erről zárt ülésen döntött csütörtökön a miskolci közgyűlés. Az igazgatóváltásra azért volt szükség, mert Prokai Margit korábbi intézményvezető - aki májustól már felmentési idejét töltötte - idén októberben nyugdíjba vonult. A könyvtárat azóta megbízott igazgatóként Csoma-Simon Mária vezeti.
Varga Gábor 2000-ben kezdte meg könyvtárosi pályafutását a Miskolci Városi Könyvtár Szabó Lőrinc Fiókkönyvtárában, majd 2002-től a Lévay József Muzeális Könyvtárban dolgozott. A Miskolci Városi Könyvtár és a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár 2013-as összevonását követően osztályvezetői, 2016-tól városi hálózati igazgatóhelyettesi pozíciót töltött be.
A kulturális intézmény jelenlegi szolgáltatási osztályvezetője a Miskolci Naplónak elmondta, ötéves vezetői programjában nagy hangsúlyt kap a könyvtárhasználat komfortosabbá tétele a könyvtári terek megújításának folytatásával, az önkiszolgáló kölcsönzés bővítésével, a távolról elérhető szolgáltatások kiterjesztésével, az adatbázisok és a könyvtár által fejlesztett alkalmazások otthoni használatával.

A Bródy Sándor Könyvtár idén két díjat alapított azzal a céllal, hogy elismerje azoknak a munkatársaknak a tevékenységét, akik folyamatosan kiemelkedő szakmai munkát végeznek az intézményben - adta hírül keddi közleményében az egri könyvtár.
A Bródy-díj odaítélésekor fontos szempont volt az újszerű és hatékony módszerek kidolgozása, azok gyakorlatba történő átültetése, illetve a közösségért végzett kiemelkedő munka és az elkötelezett szakmaszeretet, tudás. Az év könyvtárosa vándordíj pedig annak a kollégának a tevékenységét ismeri el, aki az adott év során magas szintű szakmai munkát végzett és ezzel kivívta a kollektíva elismerését is.
Mind a két díjra a vezetők, illetve az intézmény munkatársai tehettek javaslatot. Míg a Bródy-díj odaítélésében az igazgató és az igazgatóhelyettesek döntöttek, addig a vándordíjat a kollégák szavazatai alapján kapta a díjazott.
A két díjat az intézmény év végi összdolgozói értekezletén Tőzsér Istvánné igazgatónő adta át. Bródy-díjban részesült: Komló-Szabó Ágnes hálózati csoportvezető és Szécsényi Orsolya könyvtáros. Az év könyvtárosa vándordíját Pauer Erika, a gyermekkönyvtár vezetője kapta.

Új helyiségbe költözött a település könyvtára, mely még több szolgáltatással várja a falu lakóit, főleg a fiatalokat.
A település vezetésének célja az említett korosztály aktivizálása és a szabadidő hasznos eltöltésére ösztönzése.
- A könyvtárat az épületen belül részben az idősek miatt költöztettük az emeletről a földszintre - mondta Tulok Ferenc polgármester. - Ez megújulással is járt: az önkormányzat dolgozói lefestették a falakat, a kanizsai Halis István Városi Könyvtár munkatársai pedig új bútorokat hoztak, frissítették a könyvállományt, illetve a bibliotéka szerepkörét is bővítették. Szeretnénk, ha a hely egyfajta klubbá válna idővel.
Bognár Csilla, a Halis könyvtár csoportvezetője azt mondta: a radai könyvtár immár információs közösségi helyként is működik.
- Ennek jegyében terveztük meg kollégáimmal a helyiség színvilágát, az volt a cél, hogy fiatalos környezetet hozzunk létre, a bútorokat is ehhez választottuk. A könyvállományt átnéztük, korszerűsítettük, illetve most a helyi igényeknek megfelelően társasjátékokat hoztunk, a későbbiekben pedig rajzeszközök is érkeznek, melyek egyrészt megfelelnek a polgármester úr által felvázolt ifjúságiklub-koncepciónak, illetve illeszkednek a könyvtár-pedagógia eszköztárába.
A Deák Ferenc megyei könyvtár biztosította a megújuláshoz szükséges pénzügyi forrásokat az államtól kapott normatívából.

A városi könyvtár és művelődési ház link november elsejétől kinevezett vezetője Pánya Kitti, aki idén januártól megbízott intézményvezetőként dolgozott, majd sikeres pályázattal elnyerte az igazgatói állást. Kitti születése óta Tégláson él, és kedvenc Radnóti Miklós-idézete: "ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj" - sokat elárul lokálpatrióta érzéseiről, szerinte aki itt él, az tudja igazán mit rejt ez a csodaszép város. Kisgyermekként tudta, hogy felnőttként is itt szeretne élni, dolgozni, ebben az elhatározásában a későbbiekben megerősítette a település családias légköre.
- Tematikus órákat tartottam óvodás, iskolás csoportoknak, táborokat vezettem, olvasónaplókat, óravázlatokat készítettem, majd kisebb akciókat, programokat szerveztem - emlékezett vissza a kezdetekre. 2015-ben kapta meg a lehetőséget, hogy főállású közművelődési munkatársként folytassa tevékenységét az intézményben. Munkájában folyamatosan fejlődött és valóban megtalálta azt a hivatást, amit egy életen át szívvel-lélekkel szeretne végezni. - Nagy hatást gyakorolt rám az itt élő emberek, közösségek kedvessége, elismerése, akikért dolgozva egyre motiváltabb lettem. Az elmúlt években az intézmény számomra soha nem volt csak egy munkahely, hanem életem szerves része, ahol a kötelező feladatok elvégzésén túl, kiélhettem a bennem szunnyadó kreativitást is minden területen - vallja.

Ismét házhoz is viszi a könyveket a Vörösmarty Mihály Könyvtár. A szolgáltatás keretében minden páros héten csütörtökön viszik házhoz a telefonon vagy e-mailben igényelt könyveket. "Ha Ön gondoskodik az egész család olvasnivalójáról, és kénytelen sok könyvet cipelni? Szabaduljon meg a tehertől, és vegye igénybe a Vörösmarty Mihály Könyvtár szolgáltatását!" - olvasható a könyvtár honlapján.
A járványidőszakban jól bevált szolgáltatásra ismét igény jelentkezett, így újra elindítják azt. A szolgáltatás keretében minden páros héten csütörtökön viszik házhoz a telefonon (22/340-699) vagy e-mailben (kolcsonzo@vmk.hu) a központi könyvtár állományából igényelt könyveket.

Lehet, hogy mobiltelefonunk fog odavezetni a könyvtár megfelelő polcához, hogy a keresett dokumentumra akadjunk... (MG)

Az ösvények megálmodója. Már neve is jelzi, hogy a Google kísérleti navigációs szoftvere, a Path­dreamer más úton jár, mint a megszokott útvonaltervezők, amelyek elsősorban a terep alapos feltérképezésén alapulnak. A Pathdreamer, ezekkel szemben, a gépi tanulást használja fel. Valahogy úgy működik, mint az emberek többsége: aki egy lakásban megpillantja az étkezőt, már sejti, merre lehet a konyha, vagy aki belép egy idegen konyhába, kevés keresgélés után megtalálja a szemetest vagy a kiskanalakat. A Google fejlesztői szerényen világmodellnek nevezik azt, aminek alapján a gép hasonlóképpen tájékozódhat ismeretlen helyen. A lényeg, hogy sok tanulás után elég jól megsejti, mire számíthat az ismerős látvány alapján a sarkon túl vagy más közeli, de épp nem látható helyeken. A Pathdreamer felhasználását egyrészt fotók és videók animálásában tervezik, de természetesen főképp abban, hogy például robotok tájékozódhassanak ismeretlen - előre fel nem térképezhető - helyeken. A gépi tanulás módszerei közül a Pathfinder a képek elemzéséhez használatos konvolúciós neurális hálózatokon alapul. (MG)

Az Európai Bizottság 2014 óta vizsgálja a tagállamok digitális gazdaságban elért eredményeit, és ezeket minden évben közzé is teszi a DESI-ről (digitális gazdasági és társadalmi mutató) szóló jelentésében. Ez megmutatja, hogy az egyes országok lakosai milyen digitális készségekkel rendelkeznek, hogy mekkora az infokommunikációs szakemberek aránya, milyen az internet-hozzáférés minősége vagy hogy a kormány mennyire segíti polgárait a digitális közszolgáltatásokkal.
A 2021-es listán Magyarország a 23. helyet foglalja el, ezzel a 27 EU-tagállam közül csak Lengyelországot, Görögországot, Bulgáriát és Romániát előzi. Bár a jelentés szerint Magyarország eredményei az elmúlt néhány évben "nagyjából az uniós átlagnak megfelelő ütemben javultak," a tavalyi rangsorhoz képest három hellyel csúszott vissza (számozás szerint kettővel, de a tavalyi 21. hely úgy lett meg, hogy Nagy-Britannia még szerepelt a listán), vagyis a 2020-ban még magunk mögött tudott Szlovákia, Ciprus és Olaszország valószínűleg gyorsabb ütemben javított a mutatóin.
A DESI-jelentés a kormányközeli médiában egyetlen részeredmény kiemelésével jelent meg, és jobb híján az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is ezt az egy adatot hangoztatta közleményében: az Internet-hozzáférés kategóriájában a 12. helyen, az EU-átlagot is megelőzve áll Magyarország, a gigabites internet tekintetében pedig Európa élén állunk, mivel a lakosság 13,2 százalékának van már hozzáférése legalább 1 Gbps sebességű szolgáltatáshoz - itt mindössze 1,3 százalék az uniós átlag. Névleges sebességben tehát nagyon jól állunk, már csak ki kellene használni ezt a lehetőséget. Az elért eredmények:
- a kkv-k mindössze 46 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális intenzitással, közösségi médiás jelenléte pedig csak 12 százalékuknak van;
- a polgároknak és a vállalkozásoknak nyújtott digitális közszolgáltatások minősége 54 és 76 pontot ért el a 100-ból, főként a határokon átnyúló szolgáltatások hiánya miatt;
- a lakosság 51 százaléka nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel sem;
- a kkv-k 13 százaléka kereskedik online;
- a vállalkozások digitális technológiai integráltsága tekintetében pedig az utolsó előtti helyen áll Magyarország (EU-átlagérték: 37,6 pont; Magyarország: 23,3 pont).