A könyvtárak többsége (közel kétharmada) azt jelezte a Könyvtári Intézet kutatása során, hogy változatlan nyitvatartással működik, mindössze harmaduk jelentett rövidebb nyitvatartást, sőt 2,5%-uk a nyitvatartás időkeretének növelése mellett döntött.
- Könyvtártípusok szerint nézve a legnagyobb, átlagosan heti 21 órás nyitvatartási időcsökkenés a megyei hatókörű városi könyvtárak központi könyvtáraiban történt, illetve történik meg. Emellett a nemzeti könyvtár, illetve a megyei fiókkönyvtárak nyitvatartási ideje csökkent nagyobb mértékben (heti átlag 17, illetve 16 órával). A megyei könyvtárak esetében ez a heti nyitvatartási idejük 44%-os redukcióját jelenti átlagosan. A megyei fiókkönyvtáraknál ez az arány viszont már 52%-os, míg a nemzeti könyvtár esetében a heti nyitvatartási idő 28%-os rövidülésével lehet számolni - derül ki a kutatásból, amelyhez a Magyarországon fellelhető könyvtári szolgáltatási pontok mintegy 80 százalékától érkeztek be adatok. A könyvtárak zöme arról számolt be, hogy valamilyen szinten csökkentett üzemmódba kapcsolva működnek tovább - jellemzően a nyitvatartás, a szolgáltatások, illetve a fogyasztás terén. Például sokszor említették a hőfok általános csökkentését és maximalizálását, vagy a villamos áramot fogyasztó berendezések lekapcsolását, világításcsökkentést, illetve a kollégák vagy részlegek ideiglenes elköltöztetését.

De ha megnézzük a koronavírus-járvány előtti országos adatokat, 2006 és 2016 között ezerrel nőtt a magyarországi könyvtárak száma, 2574-ről 3574-re. Mára ez némileg visszaesett, a legfrissebb, 221-es KSH-adat 3335 szolgáltatóhelyet említ, de ebben alighanem benne van a járványhelyzet miatti lezárások utóhatása is. Ez egyébként jól látszik a beiratkozók számán is, míg az utolsó békeévben, 2019-ben 1 379 000 olvasó váltott könyvtárjegyet, addig a következő két évben csupán 1 037 000, illetve 1 054 000 fő.

Érdekesség, hogy az olvasók nem tűntek el, és koránt sem hagytak fel kedves szokásukkal, mindössze a lezárások hatására az online térben kerestek maguknak olvasnivalót. Az OSZK tájékoztatása szerint az OSZK MEK látogatottsága 2020-ban az előző évihez képest 30 százalékkal emelkedett, sőt a nemzeti könyvtár által üzemeltetett online felület olvasottsága a koronavírus-járvány 2020-as, tavaszi hulláma idején 70-80 százalékkal kis megugrott.

Meghívó a Magyar Információbrókerek Egyesületének klubjába - "MÉDIAFIGYELÉS - NÖVEKSZIK A NEMZETKÖZI MÉDIATÉR JELENTŐSÉGE"
Vendég: Szalay-Berzeviczy András (tulajdonos, ügyvezető, TranzPress) - 2023. febr. 15. (szerda), 17:30., Stex Ház link
Itt jelentkezhetsz: link

A nemzetközi médiafigyelő és -elemző vállalat media intelligence platformjával (link több mint egymillió online és nyomtatott forrást figyel és elemez, közel valós időben. A testre szabott OSINT szolgáltatás hazai és nemzetközi szervezetek reputációmenedzsment, verseny-, versenytárs- és piacfigyelési tevékenységét segíti. Egyebek mellett médiaintenzitás, médiavisszhang, hangvétel és véleményvezérek adatvizualizációival.

A könyvtárakban jelenlegi EDI-törekvések (equity, diversity, inclusion - méltányosság, sokszínűség, befogadás, más rövidítéssel: DEI) hiányosak. Az EDI-vitából, EDI-politikák megírásából gyakran kimarad a fogyatékosság, főleg annak láthatatlan formái, pl. a neurodiverzitás stb. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC link ) szerint a fogyatékosság fogalma: "a test vagy az elme bármely olyan állapota (károsodása), ami nehezíti az egyén számára bizonyos tevékenységek végzését (tevékenység korlátozása) és az érintkezést az őt körülvevő világgal (részvétel korlátozása)". Az EDI-törekvések kapcsán nemi, faji, etnikai egyenlőtlenségekről beszélnek (pl. a marginalizált közösségek, színesbőrűek elleni, rendszerszintű előítéletek). Nem hagyhatók figyelmen kívül a fogyatékkal élők tapasztalatai sem.

EDI-kezdeményezések vannak egyetemi, köz- és iskolai könyvtárakban, pl. a Pittsburghi Egyetem üzleti karán link . Rhode Island Állam Könyvtári és Információs Szolgáltatások Hivatala link szerint az EDI figyelembe veszi a méltányosságot, sokszínűséget (az emberek közötti hasonlóság, különbözés összességét) és a befogadó környezetet. A méltányosság legújabb nézete az egyenlőségen túl pl. a társadalmi igazságosságra is fókuszál (vö.: link ).

A könyvtárakban az első lépés a konzultáció (kapcsolatfelvétel, partnerség) a fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezeteivel. Ha beszélgetünk a fogyatékossággal élőkkel, azzal segítjük a vitákat mederbe terelni. Ez azért lehet nehéz, mert gyakran megbélyegzik, kritizálják, kiközösítik őket. Ki akarja, hogy úgy gondoljanak rá, mint egy EDI-bizottság vagy munkacsoport jelképes tagjára? Ha a fogyatékkal élőket egyenrangú, éleslátó emberként hívjuk meg beszélgetni, ahelyett, hogy másokként kezelnénk őket, az sokat segíthet. Sajnos tapasztalat hogy a fogyatékkal élők nem képviseltetik magukat a könyvtár- és információtudományi közösségben link . Ez a szakmának is árt, mert a különböző hangok meghallgatása, más nézőpontok megismerése gazdagít. (Ref.: Szabó Eszter)

Bányász Péter kiberbiztonsági szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem: - Az én szememben a mesterséges intelligenciának a magánszférára van a legnagyobb hatása: létezik-e egyáltalán ilyen a XXI. században, vagy az algoritmusok mindent tudnak már rólunk, megjósolják a cselekedeteinket? A történelem kezdete óta minden vallás, filozófia visszatérő kérdése a szabad akarat. Ezeket kell újragondolni.
- Az OpenAI kétségkívül új helyzetet és új lehetőséget teremt a befolyásolásra, de még sokat kell tanulnia az algoritmusnak - amit egészen biztosan meg is fog tenni a következő években. Jelenleg ezeknek az eszközöknek a kombinált alkalmazása az igazán ijesztő. Az MI képes létrehozni nem létező személyeket és hozzájuk tartozó nem létező arcot, fiktív startupokat és a weboldalaikat, vagy nem létező városok műholdképeit. Amikor ezeket kombináljuk, a ChatGPT generál mondjuk egy háborúval kapcsolatos szöveget, amit egy nem létező szakértő profiljával adnak el, ehhez az MI generál arcot, hátteret, műholdképeket és egyéb tartalmakat, akkor nagyon nehéz dolga van az átlaginternetezőnek, hogy az így teremtett világot megkülönböztesse a valóságtól.

HVG: Egyetemi oktatóként hogy látja, milyen hatással lehet a mesterséges intelligencia elterjedése, jelen esetben a ChatGPT az oktatásra?
BP: Az algoritmusoknak szakterületenként nagyon eltérő a minőségük, de rendkívül sok hasznos MI-alapú szolgáltatás létezik. Ezek kombinált alkalmazása a kulcs. A DeepL például elképesztően jól fordít különböző nyelveken, a Grammarly rendkívül jó nyelvhelyesség-ellenőrző - de nem szeretnék tippeket adni, hogy lehet igazán hatékonyan összedobni egy beadandót. Megvannak azok a módszerek, amikkel látható, hogy nem önálló munkáról van szó, bár a magyar nyelvvel, egyediségéből adódóan, a jelenlegi detektálórendszerek még nem birkóznak meg. Ez persze a mostani állapot, a következő néhány évben valószínűleg igen komoly gondot fognak okozni ezek az algoritmusok. Csakhogy szerintem nem a beadandókkal lesz az igazi probléma. Ha az MI valóban jól végzi el a feladatot, egyszerűen nem lesz szükség azokra a személyekre, akik ezt ily módon felhasználják, hiszen éppen az MI váltja ki a munkájukat. Akkor teljesen mindegy lesz, hogy valaki az MI segítségével szerez-e diplomát, hiszen ha az MI magasan jobb minőségű, pontosabb munkát végez, a munkáltató azt fogja választani, nem a humán munkaerőt.

Miért nem elég a sikerhez, hogy a könyvtárak jól teljesítettek a pandémia alatt? Mi lehet az oka, hogy ennek ellenére újabb költségvetési megszorításokra lehet számítani? Az Institute for Government közszolgáltatási csapata évente teljesítménykövetőt állít össze a közszolgáltatások teljesítményéről. Ebben kilenc közszolgáltatás szerepel, pl. kórházak, iskolák, felnőtt és gyermek társadalmi gondozás. A könyvtárak a környék szolgáltatásai fejezetben kapnak helyet. Stuart Hoddit a felelős a fejezet összeállításáért, munkájáról a CILIP-nek beszélt.
A szervezet tanulmánya bemutatja, hogyan teljesítenek a szolgáltatások a befektetett költségek alapján. Az összeállításhoz nyilvánosan elérhető adatokat használnak, és kiegészítik kvalitatív interjúkkal, amelyek a szolgáltatás részleteit magyarázzák meg.

A jelentésben a könyvtárak többször is kedvezően jelennek meg. Szerepel benne, hogy a könyvtárak a Covid alatt is folytatták működésüket. Nem voltak egyedül a szolgáltatásaik újragondolásában, de jól végezték a munkájukat. Olyan erőforrásnak bizonyultak, amelyre számítani lehetett. Sok könyvtári munkatársat a Covid-frontvonalba állítottak. Ráadásul üzleti leleményességről is tanúbizonyságot tettek a munkában. Gyorsan új szolgáltatásokat hoztak létre, és átcsoportosították a munkaerőt.
Hoddit szerint a fenntartók kedvezően nyilatkoztak a könyvtárakról az energiaválsággal kapcsolatban is. Pozitívumként említik az internet elérésének lehetőségét a lakosság számára. Melegedőhely szerepben is számítanak a könyvtárakra, és hosszabb nyitvatartási idővel terveznek.

De ha költségvetési korlátokat kell állítani, akkor mindez nem lesz elég. Egy tátongó költségvetési lyuk nem tömhető be wifivel és meleg hellyel. Az elemző számításai szerint 2009/10 és 2020/21 között a könyvtárakra fordított kiadások 48 százalékkal csökkentek. És tapasztalatai szerint a költségvetési csapások mindig ugyanazokat a helyekre sújtanak le újra. Jellemzően azokat a szolgáltatásokat érintik, amelyek nincsenek szabályozva, nem akutak és alacsony a helyi politikai jelentőségük.

A közkönyvtárak finanszírozási besorolásán nehezen lehet javítani Hoddit szerint. Legkevésbé az 1964-es Közkönyvtárak és Múzeumok Törvényének jogi védelmére lehet számítani. Ez elég homályosan fogalmaz a könyvtári szolgáltatások biztosításának kötelezettségeiről. A politikai jelentőség szintén kérdéses. A politikusok inkább az útminőségről, hulladékgyűjtésről, tervezési engedélyekről szoktak panaszleveleket kapni. Ezért a több pénz ezekre a területekre megy. Érdemes lenne hangsúlyozni a könyvtárak felhasználóinak, hogy legyenek hangosabbak. Írjanak képviselőiknek, és kérjék, hogy kapjanak a könyvtárak több figyelmet.

A másik nagy lehetőség az adatok elemzése és bemutatása a fenntartóknak. Kevés jó adat van, a brit könyvtárakkal kapcsolatban a CIPFA a legjobb forrás link . Más helyi szolgáltatásokról viszont nincsenek ilyen jó adatok, és ez jelentős probléma. Ráadásul a pandémia ideje alatt nem volt olyan jó az adatszolgáltatás a könyvtárakról sem, és így nehéz lesz összehasonlító elemzéseket készíteni a változásokról. (Ref.: Habók Lilla)

A régóta változatlan katalógusrendszer innovációjaként a KIT-klubban felvetett témát Balázs László fejtette ki:
- A könyvtári rendszerekhez hasonló (pl. video streaming, zene streaming) szolgáltatások esetében a felhasználók elvárják, hogy a rendszer ajánljon neki tartalmat. A könyvtári katalógusokban a kiadások leírása miatt nehéz ajánlani, mert nincsenek mű rekordok, és nem tudjuk a művet ajánlani, csak valamelyik kiadását, így az ajánló rendszer még fejlesztésre szorul.

Az elterjedt könyvtári rendszerekben a dokumentumok kiadásait írjuk le, így ha kétszer kiadnak egy könyvet kétszer szerepel a katalógusban. A népszerű műveknek sok kiadása lehet, illetve a különböző hordozókon (pl. elektronikus dokumentum) vagy különböző formában (pl. hangoskönyv) megjelent kiadásoknak is külön rekordjuk van, és ezek a rekordok nem kapcsolódnak össze.

A könyvtárinformatikai fejlesztésekben elől járó könyvtárak lépéseket tettek olyan katalógus kialakítása felé, amiben műveket leíró rekordok is vannak. A Library of Congress (az USA nemzeti könyvtára) bejelentette, hogy a teljes katalógusát konvertálja úgy, hogy a kiadásokat (megjelenési formát) leíró rekordokhoz automatikusan elkészítik a mű rekordokat és kézzel javítják azokat. Nem lesz minden rekordhoz mű rekord, de lesznek mű rekordok is az adatbázisban, ez a hibrid adatbázis. Az automatikus konverziók elég kevéssé eredményesek, de jelentősen javítható a hatékonyságuk, ha minden rekordban kitöltjük az ehhez szükséges mezőket.

Takács Dániel hozzátette: - Ha nem is hagyományos értelemben vett könyvtár, de a LibraryThing az elérhető adatok és a közösségi munka alapján már megvalósította a mű alapú azonosítást (Work page), amelyhez hozzá tudja rendelni a különböző kiadások és megjelenési formák adatait is (pl. szerzők, díjak, képek - mint pl. borítók, plakátok stb.). Library Thing példa:
link .

(2015-ös, továbbra is aktuális cikkből.) Tény, hogy az alap- és a középfokú oktatás, és bizonyos tekintetben a felsőoktatás is sok szempontból kifejezetten a lányokra szabott. Igaz, hogy a felsőoktatás csúcsain bőven többségben vannak a férfiak, de az iskoláikat nem befejezők, a végzettség nélkül az oktatást elhagyók többsége is fiú. Magyarországon évente 100 lemorzsolódó fiúra 88 lány jut és 27 százalékkal több nő szerez diplomát, mint férfi.

Az oktatásból idejekorán kihullott fiúk jövője nagyon bizonytalan: szociológusok szerint nekik a legkevesebb az esélyük a tartós párkapcsolatra és házasságra, őket fenyegeti leginkább a tartós munkanélküliség, a hajléktalanság, a szenvedélybetegségek és mindezek miatt várható élettartamuk is jóval alacsonyabb. A legiskolázatlanabb férfiak helyzete bizonyos szempontból - méghozzá nem kis részben a feléjük irányuló társadalmi elvárások miatt - jóval nehezebb, mint a hasonlóan képzett nőké. A férfiak többségben vannak az olyan veszélyes foglalkozásokban, mint a tetőfedő, a bányász, vagy épp az otthonról hosszú távollétet követelő szakmákban, mint a kamionsofőröké. Gyakran piszkos, veszélyes és kellemetlen munkát végeznek, és keveset keresnek.

A nem felsőfokú képzettségű nők tipikus pályái például a kozmetikusé, fodrászé és az az üzletek kiszolgáló személyzetéé. Ezzel párhuzamosan viszont a szolgáltató és a humán szektor rengeteg diplomás nőt foglalkoztat. A magasabban képzettek közül az egészségügyi dolgozók, a gyermek- és idősgondozással professzionálisan foglalkozók, a pedagógusok túlnyomórészt nők, és a hivatalok, irodák alsóbb pozícióiban is jellemzően nőket találunk. Ezek a pályák egy-két kivétellel egyáltalán nem elérhetetlenek a (képzettebb) férfiak számára, ám mégis kevesen választják őket. A férfiak nagy többsége eleve nem igazán töri magát, hogy a hagyományosan női (és ezzel együtt gyakran rosszul fizetett és kevéssé megbecsült) munkát válasszon. Ami még nagyobb probléma, hogy napjaink oktatáspolitikája sem a felsőfokú képzettség felé tereli a fiatalokat. Az összeszerelő-csarnokok országában azonban soha nem lesz nagy a jólét.

A Dorog-Esztergom könyvtároscsere során febr. 13-án az esztergomiak várták "Titkos Felhő" című közösségépítő játékkal a szomszédvár szakembereit. A csapatépítést beszélgetés zárta.

Az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár link és a dorogi Gáthy Zoltán Városi Könyvtár link tavaly áprilisban kezdte szakmai együttműködését. Lépései:
- szakmai-gyakorlati tapasztalatcsere
- könyvtároscsere (a munkatársak a másik könyvtárba látogatnak)
- kommunikáció javítása.
2022 végén közösségépítő baráti találkozó volt a dorogi József Attila Művelődési Ház tekepályáján. Bebizonyosodott: a könyvtároskapcsolatok is elsősorban és inkább a személyes-kötetlen találkozók mentén szövődnek, illetve erősödnek. E "sportos" program előszobája és előkészítése volt a későbbi közös szakmai programoknak, mint pl. a dorogi könyvtár 70. évfordulójára tervezett és együtt szervezett rendezvények, találkozók.

Kultúrpart: Kedvet csinálhatnak olyan fiataloknak is ezek az oldalak, akik kevésbé hajlanak arra, hogy kezükbe vegyenek egy könyvet?
Boldizsár Dóra generációkutató: - Sokaknak igen. Például a Sirius néven videójátékokat streamelő népszerű youtuber mesélte egyszer, hogy amikor egy videójában megemlítette milyen könyvet olvas, akkor ugrásszerűen megnőtt a kereslet a könyv iránt. De, mint mondtam, a hátrányos helyzetű fiatalokat nem "érik el" ezek a tartalmak, amiért az algoritmusok működése is felelős. Például, ha mindig kiskutyás és körömfestős videókat nézek, akkor minimális az esély arra, hogy feldobja az algoritmus Petőfi verseit a TikTokon. Pedig van ilyen is, Bánföldi Szilárd színművész zseniálisan adja elő a Petőfi költeményeket. Akiknek viszont van igényük a kultúrára, azok igenis jól használhatják ezeket akár az irodalom, a festészet és így tovább népszerűsítésére. Az eredetileg jogász végzettségű Horváth Kincső festményeit mutatja be a TikTokon, több százezren követik és vesznek ecsetet a kezükbe, kifestik magukból a traumáikat is, vagy csak hasznosan eltöltik szabadifejüket. Kincső videói hatására vannak, akik képzőművészeti könyveket is fellapoznak, vagy ellátogatnak múzeumokba. De ott van a 22 éves Varga Vencel tiktoker, aki az irodalomról beszél a Tiktokon és meghívják iskolákba is. A slamverselés művelői is népszerűek, mint például Nyáry Luca, Bárány Bence, Kemény Zsófi - ő író is -, Bánki Beni, Baranyai Barna - hogy csak néhány huszonéves slammert említsek. Tévedés azt gondolni tehát, hogy a bugyuta TikTok és a pörgős videójátékok képesek kielégíteni a Z generáció összes tagjának kulturális igényét.

A Bihar Megyei Tanács európai uniós vissza nem térítendő pénzforrásokra pályázik az országos helyreállítási alapból (PNRR), annak érdekében, hogy korszerűsítse az általa fenntartott, nagyváradi székhelyű Gheorghe Sincai Megyei Könyvtárat, valamint további huszonkilenc vidéki tékát.

Ancuta Schiop, a megyei könyvtár menedzsere arról számolt be, hogy az elmúlt másfél évben, amióta átvette az intézmény vezetését, számos hazai és európai közkönyvtárban tett látogatást, arra törekedve, hogy a nagyváradi is megfeleljen a korszerű követelményeknek. Az épület átalakítása három ütemben fog zajlani úgy, hogy átrendezik a belső tereket, illetve könnyűszerkezetes megoldásokat alkalmaznak és panorámaliftet szerelnek be. A változtatások után a
- földszintet a gyerekek vehetik majd birtokukba: lesz ott külső terasz, nyitott amfiteátrum, játszóház, előcsarnok, makerspace, gyermekirodalmi művek kölcsönzője, a felnőtt hozzátartozóknak pedig kávézó.
- Az első emeleten lesz a felnőttek olvasóterme, könyvespolcok, a digitális kompetenciákat fejlesztő munkapadok, ülőhelyek,
- a második szinten pedig konferenciaterem, könyvespolcok, médiatár és podcast-stúdió. A projekt keretében ugyanakkor számítógép-kezelői tanfolyamokat is szerveznek, és olyan szkennert vásárolnak, mely alkalmas arra, hogy régi könyveket másoljon.
A távlati tervek közt szerepel még önkiszolgáló könyvautomaták beszerzése is.
A megyei könyvtárnak tavaly körülbelül 4 ezer aktív látogatója volt, mely 34 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest [Nagyvárad lakossága: 196 e fő]. Az állományában 530 ezer kötet található, melyek közül több mint 150 ezer magyar nyelven olvasható.

Kultúrpart: ... eszembe jut, amit írtál az online pornográf tartalmak a fiatalokra gyakorolt hatásairól írtál. Azt kifogásoltad, hogy főként a legfiatalabbak gyakran azt gondolják az a szexualitás hiteles bemutatása...

Bereczki Enikő generációkutató: - Olyan kultúrában élünk, amelyben a tinik több pornót néznek, mint eddig bármikor, és sokan tizenegy-kettő évesen már meztelen képeket kéregetnek egymástól. Ezek nem szélsőséges esetek. Rendszeresen járok iskolákba programot tartani és szinte már nincs olyan intézmény, ahol ne kellene ilyen vagy hasonló problémákkal is szembe nézni. Érdekes, hogy még Zsozé Atya is (a kőművesből a videójátékos közösség megkerülhetetlen alakjai közé emelkedett influenszer, jelenleg az ország egyik legnépszerűbb streamere - szerk.) családos édesapaként egy beszélgetés során bevallotta mennyire aggódik kamaszgyerekekért. Félelemének oka, hogy az egymással való találkozás közben teljesen kimarad ennek a generációnak az életéből, illetve az interneten történik meg, ami nagyon személytelen, és sokkal lényegre törőbb, agresszívabb. Amikor fiataloknak adok elő, workshopot vagy rendhagyó osztályfőnöki órát tartok, ez az a téma, ami alatt a légy sem zümmög. Sajnos sok családban ez tabutéma, pedig nagyon érdekli a fiatalokat és a szívük mélyen sokan nagyon vágynak az igazi, mély szerelemre a pornóban látott érzelem nélküli nyers szex helyett. Amikor egyszer felvázoltam a szerintem helyes sorrendet - barátság, szerelem, elköteleződés, intimitás- képzeld el, hogy hatalmas taps tört ki.

1. Az oroszok szisztematikusan számolják fel az ukrán könyvtárakat, levéltárakat, gyengítve így is a nemzeti identitást - az ország történetére vagy állapotára vonatkozó dokumentumok elpusztítása pedig hosszú távon is okozható problémákat annak működétetésében. (...) Szeptember 30-án tartják az ukrán országos könyvtári napot (fordítsuk mondjuk így), az idei jelszó pedig így hangzott: "A könyvtár megtörhetetlen".
2. Az ukránok elkezdték (pontosabban a 2014 óta folyó munkát gyorsították fel) "kitisztítani" a könyvtári állományokat, eltávolítva minden ukrán-ellenes orosz vagy szovjet művet - ez nagyjából 19 millió kötetet jelenthet (ebből kb. 11 millió orosz nyelvű). Mindemellett javasolják azok köteteinek is az eltávolítását, akik pártolják az orosz agressziót Ukrajna ellen (sem ezekről, sem a többi kötet további sorsáról egyelőre nincsen hír). A teljes ukrán könyvtári állomány nagyjából 44%-a orosz nyelvű.)
3. Irgalmatlan erőfeszítéseket indultak az ukrán dokumentumok digitalizálására és a webes tartalmak archiválására (egyébként is célja az ukrán államnak a gazdaság minél nagyobb mérvű digitalizációja, amely hatékony tud maradni megszállás és háború esetén). Ezek közül is kiemelkedik a SUCHO (Saving Ukranian Cultural Heritage Online), amely önkéntesek segítségével menti az ukrán webes tartalmakat Anna E. Kijas kezdeményezésére, aki az amerikai Tuft University zenei könyvtárosa. Az eddig lementett 50TB-ot kitevő nyers adat bárki számára hozzáférhető.

A kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
5 - ha nagyon szükséges
11 - nagyobb fizetésért esetleg
6 - soha, a könyvtárosnak a könyvtárban a helye
19 - szívesen.
Ha a mostaniakat összevetjük a 10 évvel ezelőtt hasonló kérdésre kapottakkal, a következő diagramot kapjuk: link .
Látható, hogy a válaszadók inkább elmennének beépített könyvtárosnak, még ha ennek aránya vissza is esett. A háttérben rejlő ok talán a vírushelyzettel kapcsolatos megpróbáltatások hatása. Nem kizárt, hogy többek számára inkább megpróbáltatás volt a szokatlan helyzet, azért a vállalkozó kedve többeknek alábbhagyott; inkább nyugalmasabb munkavégzést szeretnének. De a pontosabb válaszhoz kiterjedt felmérésre lenne szükség. (MG)

Novemberben az energiaválság miatt bezárt a Móricz Zsigmond Könyvtár link , nem fogad olvasókat és látogatókat. Azóta a 24 órán át üzemelő könyvkiadó automata áll az olvasók rendelkezésére. Eközben minden eddiginél nagyobb az érdeklődés a könyvtár iránt. A tavalyi esztendő utolsó két hónapjában 300 ezerrel megnőtt a távhasználat az olvasók körében. Régi és új YouTube-videók, valamint a Valentin-napi kvíz ad új impulzusokat a könyvbarátoknak.

"Nagyon szerették már a pandémia alatt is a könnyed irodalmi kvízeket az olvasóink, úgyhogy Valentin-nap alkalmával is készültünk egy kvízzel február 14. és 18. között. A kvíz elérhető honlapunkon, közösségi oldalunkon. A legjobb megfejtők között értékes könyv ajándékcsomagot fogunk kisorsolni. Készülünk egy érdekességgel is, a helytörténeti gyűjteményben találtak a kollégák egy csókküldeményt, és akik február 14-én kölcsönöznek, azoknak a könyvében elhelyezünk egy ilyen régi típusú csókküldeményt. Egyrészt mi is kifejezzük olvasóink felé a szeretetünket, másrészt ők is tovább ajándékozhatják Valentin-nap alkalmából" - szólt a meglepetésről az igazgató.

Jóval kisebb volt a visszaesés olyan országok könyvtáraiban, ahol voltak központi e-szolgáltatások - írtuk egy éve.

A Duisburgi Városi Könyvtár link esetében például...
A könyvtár alaptevékenysége továbbra is a dokumentumállomány szolgáltatása - a második lezáráskor ehhez már a digitális média teljes skáláját lehetett használni.
- A DiViBib Onleihe 54 000 elektronikus dokumentumból álló szolgáltatása 2020-ban érezhetően fellendült (187 507 kölcsönzés volt az előző évi 158 328-cal szemben).
- Nagyon népszerű volt a 2-10 éveseknek szóló tiger books, a PressReader német és külföldi napi- és hetilapjaival, folyóirataival (88 978 megnyitott kiadvány a 2019-es 53 889-hez képest),
- a 2020-tól elérhető Filmfriend streamingszolgáltatás játék- és dokumentumfilmekkel vagy az idegen nyelvek tanulását segítő Rosetta Stone.
- Az online kínálatban szerepel még a Munzinger-Wissensportal, a Brockhaus-Wissensservice, a Duden - Sprach- und Basiswissen Schule és a jogi beck-online adatbázis is.
Mindezeket, 2020 tavaszához hasonlóan, 2020. december elejétől 2021. április 30-ig ingyenesen lehetett használni DigiPassszal: ehhez a könyvtár honlapján lévő űrlapot kellett kitölteni, majd az olvasó e-mailben kapott értesítést regisztrációja aktiválásáról. A december 16-i bezárás után a kölcsönzésben visszatértek az "elviteles" módszerhez (érintkezésmentesen), illetve minden lejáratot meghosszabbítottak 2021 áprilisáig. 2020 októberétől a házhoz szállítást (Medienboten-Service) is megszervezték.

A szolgáltatásokkal kapcsolatos minden kérdéshez központi telefonszám áll rendelkezésre, az e-mail-cím éjjel-nappal elérhető. Komoly előkészítés után 2020 szeptemberében indult a könyvtár új honlapja, melyen több témakörben lehet keresni: aktuális hírek, helyszínek (központi könyvtár, fiókok, könyvbusz stb.), alapvető információk, gyermekeknek szóló kínálat, online dokumentumok, együttműködő partnerek; elérhető továbbá a katalógus és a személyes olvasói fiók is. A honlapon kívül fontos platform a Facebook (13 000 követő), az Instagram (1400 feliratkozó) és a YouTube is, ez utóbbin 2020 novemberében podcast-sorozatot indítottak (témák: milyen könyvet vegyünk ajándékba?, mangák, e-könyvek stb.).

Két kezdeményezéssel rukkol ki a szerelmesek és a nemzetközi könyvajándék napja alkalmából a József Attila Könyvtár link . Érdekesség, hogy az intézmény falain belül és kívül is akcióznak kedden - sok-sok szeretettel.

Kedves és szeretetteljes meglepetésekkel várja a betű barátait a szerelmesek és a nemzetközi könyvajándék napján, azaz február 14-én, kedden a József Attila könyvtár, tudatta a DO-val Tóth Éva intézményvezető. A Randevú a könyvtárban című akció helyszíne természetesen az intézmény lesz, ahová Bálint napi meglepetéssel csalogatják a párokat - kedden 13-17 óra között egy olvasójegy lehet az ajándék, hiszen a párok féláron iratkozhatnak az intézménybe.
A nemzetközi könyvajándék napon újra akcióba lép Dió, az intézmény "könyvdílere" is - a kutyus nemes küldetése keretében könyveket rejt el a városban, a példányok szerencsés megtalálóinak ráadásul egy éves ingyenes tagságot ad ajándékba a könyvtár!

Alph Bingham (Harvard): bonyolult problémák esetén a szervezetek hajlamosak helyi szinten keresni a megoldást. Egyetlen szakterület szakértőire támaszkodnak, akik a bevált módszerekkel próbálkoznak. - Ha ezek nem hozzák a megoldást, elakadnak. Lakhani: "a kutatási eredmények azt mutatják, hogy a szakterület-alapú megoldások gyakran kevésbé hatékonyak. A nagy innovációk legtöbbször úgy történnek, hogy egy kívülálló, aki a felszíni jellemzők alapján távol áll a problémától, olyan módon gondolja azt újra, hogy az elvezet a megoldáshoz."

A tudás lehetővé teszi, hogy egyes dolgokat megtegyünk. Ugyanakkor szemellenző is, mert nem látunk mást tőle olyat, amit szintén megtehetnénk.

Az elmúlt két hétben a ChatGPT-re hagyatkoztam segítségként a referátumok elkészítésében. A programot angolról magyarra fordításra használtam. Továbbá megpróbáltam a referátum elkészítésére kérni, és összehasonlítani saját eredményemmel. Előzetes elvárásaink szerint a ChatGPT megkönnyítheti a referálói munkát, és a programmal közös munka minőségibb referátumokat eredményezhet.

Eddigi, rövid tapasztalatok alapján a következő pozitívumokat látom:
- A ChatGPT nagyon jól tudja angolról magyarra fordítani a szövegeket. A mondatok gördülékenyek, és ritkábban érződnek rajta például a Google Translate-nél gyakrabban tapasztalható fordítási anomáliák.
- A fordítás rövid szövegrészletek esetében gyorsan megy. Elég csak a szöveget vagy a cikk címét megadni angolul, utasítások nélkül.
- Egyszerű megkérni a programot, hogy magyarázzon el egy kifejezést, szólást. Pl. a jelenlegi referátum eredeti címe "Out of the frying pan". Arra a kérdésre, hogy mit jelent magyarul ez a cikk cím, a ChatGPT így felelt: "A cím "Ki a zsírból (ld.: link ref.: link )" fordítása magyarul, ami azt jelenti, hogy valaki egy rossz helyzetből egy még rosszabbba kerül. Az idióma azt jelenti, hogy amikor valaki azt hiszi, hogy megoldotta egy problémát, még nehezebb helyzetbe kerül."

A közös munkára inkább negatívan ható tényezők:
- Hosszabb szövegek fordítása nem lehetséges, ahogy egyébként Google Translate-ben sem. A program a szövegből csak néhány bekezdésnyi mennyiséget fordít le. Azaz 2-3 bekezdésenként kell a programba bemásolni és lefordítani a szöveget. Ez a fajta fordítás sokkal lassabban is megy, mint a megszokott fordítókkal.
- A referátum készítése a programmal sokkal kevésbé ad jó végeredményt, mint a fordítás. A referált szövegben több a magyartalannak tűnő mondat, pl. "Az AI által létrehozott művészeti alkotásokra érdeklődőknek ajánljuk."
- A cikkre mutató URL megadása nem hozott jó referátumot, mivel a ChatGPT belekombinálta az oldalon található egyéb szövegeket is az összefoglalóba.
- A referátum megpróbálja kiválasztani a szövegből a lényeges mondatokat. De az összefoglaló nem koherens. Nem is mindig a lényeget ragadja meg. Máskor pedig a lényegtelennek tűnő példák segítenének megérteni az üzenetet, amit a program nem vesz figyelembe.

Összességében eddig nem sikerült a ChatGPT-vel megtalálni a közös referálói munkában a hangot. De elképzelhető, hogy a folyamat ugyanúgy csiszolódik, mint egy új munkatárssal való közös munka. (Habók Lilla)

A ChatGPT egyre növekvő nép­szerűsége és megdöbbentő ügyessége egyszerre izgalmas és ijesztő. A legkülönfélébb feladatokat oldja meg emberektől is ritkán látott profizmussal.
- A rövid kérdésekre adott válaszai helyettesíthetik a Google keresőfunkcióját, de ennél nagyobb ívű feladatokkal is könnyedén megbirkózik.
- Kapásból ír tudományos jellegű munkát,
- programkódokat,
- újságcikket, könyvet vagy álhírnek is beillő történeteket,
- kérésre néhány másodperc alatt hoz létre például shakespeare-i szonettet a pacalpörköltről, amit egy, szintén mesterséges intelligencia által a vershez készített,
- Picasso stílusát idéző olajfestmény megcsodálása közben lehet meghallgatni.
A sokrétű és tömeges felhasználás már most nagy vitákat robbant ki, miközben a program készítői a háttérben már dolgoznak az újabb verzión.
Megjelenése után tíz nappal a felhasználók száma már bőven meghaladta az egymilliót.
A HVG által megkérdezett tanárok azon a véleményen voltak, hogy a csalást szűrni képes programok hiányában nehezen ellenőrizhető a számonkérés tisztasága.

Az OpenAI-nak ráadásul más, korszakalkotó programjai is vannak:
- a DALL-E 2 mesterséges intelligencia alapján generál képeket,
- az API pedig programkódokat képes írni és javítani.

Egy fotóriporter alapesetben az események objektív bemutatására törekszik, már amennyire ez lehetséges egy kamerán keresztül. Akárhogy is nézzük, elkerülhetetlen, hogy benne legyen az adott személy megélése, pozíciója az adott helyzetben.
Attól függően, hogy a fotó hova kerül ki, a képeket az adott személy és stábja válogatja ki, egy újságnál pedig a képszerkesztők. A válogatásban, ahogy a kép elkészítésében is, elsősorban súlyos sajtóetikai szempontokat kell figyelembe venni, másodsorban viszont a képválogatás idomul az újság stílusához és/vagy a mondanivalóhoz.
A fotók pedig mintha azt mutatnák, Orbán Viktornak sajátos mondanivalója van a követői számára az általa megosztott fotóval.

A lányok és fiúk közötti iskolai különbségek az egyetlen olyan terület, ami sokat javult az elmúlt bő évtizedben.
Nemcsak felnőttkorban, de az iskolában is vannak a lányok és fiúk között különbségek: a lányok még mindig rosszabbul teljesítenek matematikából és számolásból, és alulreprezentáltak az egyetemeken a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika (STEM) területén. Ennek ellenére az adatok azt mutatják, hogy a nemek közötti különbség az egyetlen olyan terület, ami a PISA eredményei szerint is 2009 és 2018 között számottevően javult: sok országban jelentős mértékben csökkentek a lányok és fiúk közötti különbségek - olvasható az OECD január 31-én publikált jelentésében.
- Az OECD-országok átlagában a fiúk olvasási pontszámai nőttek, a lányoké viszont csökkentek;
- Csehországban, Észtországban, Írországban, Lengyelországban, Szlovéniában és Svédországban a fiúk és a lányok pontszámai egyaránt nőttek, de a fiúk esetében nagyobb mértékben, így tehát csökkent a nemek közötti különbség;
- Magyarországon, Japánban, Új-Zélandon, Szlovákiában és Svájcban pedig épp ellenkezőleg, mindkét csoport pontszámai csökkentek, de a lányok teljesítménye nagyobb mértékben, így ezekben az országokban emiatt csökkent a nemek közötti különbség.

Pénzcentrum: A kocsmakvíz népszerűségének kezdete akkor egybeesik a társasjátékok felfutásával?
Bartha Álmos kvízmester: - Igen, a szabadulószobákéval, a társasjátékéval. Talán az is sokat segített, hogy a kocsmakultúra elkezdett fejlődni Magyarországon, az emberek elkezdtek kimozdulni otthonról, és hát társasjátékozni sem csak otthon tudsz, hanem el tudsz menni bárokba is akár. A szabadulószoba is tök jó példa arra, hogy az emberek keresik a kikapcsolódási lehetőségeket: 4-6 fős csapatoknak szuper program, amit közösen lehet csinálni, nem egymás ellen.
Ezek előtt talán a közös sport volt, a foci, amit lehetett csinálni, de azon kívül nem sok minden olyan program adódott, ami elérhető volt sokaknak. De biztosan az is benne van, hogy lett pénzünk az embereknek arra, hogy elmenjenek, be tudjanak ülni ilyen helyekre, tehát a gazdasági fellendülés is közrejátszott.
Az én generációmból sokkal többen vannak azok, akik kijutottak külföldre, és látták, hogy ez ott milyen jól működik. Angliában a 70-es, 80-as években volt egy csapat, akik 13 éven keresztül csináltak kocsmakvízeket, és annyira felfutott, hogy összesen több mint 3000 csapat játszott velük. Akkor nem értettem, hogy ha valami ennyire sikeres, működik és jó, akkor miért hagyják abba. Mostanra aztán persze már én is megértettem, hogy ezt nem lehet a végtelenségig csinálni.

Pénzcentrum: Akik még nem voltak kocsmakvízen, nem félnek attól, hogy itt lexikális tudásra lesz szükség?
Bartha Álmos: De, pont ezért nem szeretem a tévés műsorokat, mert azok még mindig ott tartanak. Ha megnézed ezeket, azt látod, hogy iszonyú intelligens, hiperokos emberek szerepelnek bennük, akik mindenre tudják a választ, és úgy érzed, hogy te sehol nem vagy hozzájuk képest.
Holott a kvíz mindenkié, mindenki szokott kvízezni. Számomra azok a legnagyobb szakmai kihívások, amikor mondjuk eljön egy építőipari cég, az a bácsi is, aki tologatja a targoncát, meg az igazgató is, akinek a tudása messze meghaladja a tiédet, és nekik egy olyan kvízt kell összeraknom, hogy azt mindenki szeresse. Olyan témákat kell belepakolnom, amelyek mindenkihez szólnak.

Köz- és szakkönyvtárosok, valamint a könyvtárhasználók téjékozódását segíti a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex emberekkel kapcsolatban.

A Háttér Társaság 2019-ben indította el új kiadványsorozatát. Az egyesület egyik programjaként működő Háttér Archívum és Könyvtár munkatársai döntöttek úgy, hogy online folyóiratot indítanak. Nemzetközi szinten léteztek már hasonló próbálkozások. A bécsi Löwenherz LMBTQI könyvesbolt évente három-négy katalógust ad ki, amelyben áttekintik az LMBTQI tartalmú aktuális könyveket, DVD-ket és CD-ket. Több külföldi LMBTQI archívum és könyvtár, így például a Los Angeles-i ONE Nemzeti Meleg és Leszbikus Archívum, a Fort Lauderdale-i Stonewall Nemzeti Múzeum, Archívum és Könyvtár vagy az amszterdami IHLIA pedig rendszeresen megjelenő hírlevelében mutatja be új szerzeményeit.

E két nézőpont "keresztezésével" jött létre az LMBTQI könyvszemle. A Háttér Archívum új szerzeményei című, negyedévente megjelenő online folyóirat. Az archívum munkatársai kezdetben az egyesület tagjai és önkéntesei számára állították össze, hogy tájékoztassák őket a könyvtári gyűjtemény új szerzeményeiről. Később két okból is úgy döntöttek, hogy nyilvánossá teszik a kiadványt. Egyrészt úgy gondolták, hogy annak tartalma a szélesebb nagyközönség számára is érdekes lehet, mind az LMBTQI közösség tagjai, mind a téma iránt érdeklődők számára. Másrészt szerették volna segíteni a könyvtárosok munkáját, hiszen az újonnan megjelenő könyvek esetében sok esetben az interneten elérhető szövegekből nem derül ki egy adott kötet LMBTQI-relevanciája, az LMBTQI könyvszemle azonban minden témába vágó kötetet igyekszik bemutatni.

A folyóirat évente négyszer számol be arról, milyen új kiadású és antikvár kötetekkel bővült a Háttér Archívum és Könyvtár állománya. Annak köszönhetően, hogy mind kiadók, mind magánszemélyek ajánlanak fel újonnan megjelenő, témába vágó köteteket a könyvtár számára, a kiadványból az újdonságokról is széles körben lehet tájékozódni. A 4. évfolyam 4. száma a 2022. október és december között katalogizált közel száz kötet főbb könyvészeti adatait és rövid ismertetését tartalmazza, szerzői fotókkal kiegészítve:
link .

A fejlesztés jelenleg öt városban elérhető, és további háromhoz várható a következő hónapokban. A Google a korábban már VR-ban is bemutatott fejlesztését hozta el a nagyközönség számára azzal, hogy több városban is madárként/drónként pásztázhatjuk a térképet.
A fejlesztés "Immersive view" néven jelent meg, és jelenleg csak a következő városokban érhető el: London, Los Angeles, New York, San Francisco és Tokió. A Google azonban a jövőben további nagyvárosokban is élesítené a madártávlatos nézetet - számolt be róla a The Independent. A következő hónapokban például Barcelona, Dublin és Madrid is az AR és Immersive View által támogatott városok közé kerülhet. "Tegyük fel, hogy épp az utad tervezed a Rijksmuseumba Amszterdamban: ezzel a fejlesztéssel virtuálisan felszállhatsz az épületek felé és megnézheted, hogy hol vannak például a múzeum bejáratai" - prezentálták a bemutatón az új fejlesztést.

Az Immersive View ezen túl időjárási előrejelzést is ad, és infót ad arról is, mennyire kell tömegre számítani az adott helyen. A Google-nek a kiterjesztett valósággal (AR) is komyl tervei vannak. Az AR a Live View funkció (a telefon kameráján keresztül megjelenített kép) segítségével jeleníti meg a környezetedben lévő dolgokat úgy, hogy a képre információkat vetít.