Az akadálymentesítés mindenki számára hasznos, ugyanis erősen befolyásolja a múzeumi élmény minőségét, nem csak a speciális igényűek számára. De vegyük Nicket példának, hogyan is változott látogatás közben elégedettségének szintje:
- Először digitális akadályokkal szembesült, amikor információt szerzett a múzeumi programról (tudjuk az előző link részből: nehézségei vannak a technika használatával).
- Messze volt a parkoló, és időbe telt, míg megfelelő helyet talált (elégedettsége ezzel együtt tehát kétszer zökkent lefelé, még mielőtt belépett volna a múzeum épületébe).
- A jegy jó áron volt (első kellemes élmény).
- De a múzeumbelsőben a feliratok túl kicsik voltak számára, és a nagyítót pedig otthon felejtette (ismét negatív élmény).
- Kevés volt a pihenésre alkalmas szék (újból negatív...).
- De szerencsére ott volt a büfé, ahol mindent könnyű volt megérteni, és kávét rendelni is egyszerű volt (elégedettségnövekedés).
Ha javítunk azokon a pontokon, amelyek Nick számára gondot okoztak (pl. közelebbi parkolást biztosítunk, egyszerűsítjük honlapunk használatát, ülőhelyeket helyezünk a termekbe, stb.), akkor minden használónk elégedettségét növeljük, nem csak az ezekre közvetlenül rászorulókét.

Ám van emellett egy ránk visszaható szempont is. Láttuk: az akadálymentesítés lehetőség a használók közösségének egészével való kapcsolatunk fejlesztésére. A sokszínűségre való válasz ugyanis innovációra ösztönöz. És emiatt új programokkal, új megoldásokkal kísérletezünk, ami nagy erő, nagy kincs. Az akadálymentesítés tehát összhangban áll a múzeum céljaival. Ösztönzi a kritikus gondolkodást a "normalitás" bármely megközelítésével szemben. Mert enélkül esélyes: mi egyedül akarnánk megmondani, hogy mi a normális, és ahhoz képest mi a különös. De nem ez a nyerő. Talán emlékszel Magritte pipájára: [egy pipa festett képe, alatta a felirattal: "Ez nem egy pipa"]. Ez az alkotás elgondolkodtat: biztosan az-e a természetes, amit mi most éppen annak gondolunk? (ref.: MG)

Nem meglepő felállás, ha az önkormányzat feladatokat ad és teljesítést vár el az általa fenntartott intézményektől. Makkai-Deuten Réka a Hágai Városi Könyvtár link gyakorlata kapcsán a Felelős gazdasági, ügyviteli döntések - könyvtári támogatással c. OSZK-MIBE konferencián ennél összetettebb együttműködésről számolt be.
- Az önkormányzat, esetünkben például explicite elvárja a funkcionális analfabetizmus csökkentését. Ennek fejében támogatják is anyagilag a könyvtárat. Az önkormányzat sok más intézménye számára is megvásárolta az Oefenen.nl oktatás portál (ld.: link ) szolgáltatásait - amelyek így a könyvtár partnerei a rendszerben. (Mint korábban írtuk, a közkönyvtárak számára a Királyi Könyvtár fizeti elő a rendszert).

Az együttműködés egy funkcionális példája: az önkormányzat fenntart egy pénzügyekben segítő részleget azoknak, akik adósságot halmoztak fel. Kurzusokat is szerveznek az optimális családi gazdálkodásról, segítve az embereket, hogy ne essenek újból adósságba. Ezeket a képzéseket nálunk, a könyvtárban tartják.

A rászorulók problémáikkal a könyvtárat keresik meg, mert az önkormányzatnak nincsenek erre vonatkozó tájékoztatási pontjaik. Ezért jönnek hozzánk, ha bizonytalanok egy űrlap kitöltésében, vagy mikor a weben kell egy illetékestől időpontot kérni, vagy éppen adóbevallást készíteni. Ugyanis tudják, hogy a könyvtár az a hely, ahol megbízható információhoz jutnak, nem csapják be őket, nem élnek vissza a helyzetükkel. Ez könyvtári előny, mi pedig ezt felismertük az utóbbi 10 évben és léptünk is, hogy átalakuljunk olyan hellyé, hogy befogadhassuk az ilyen kérdéseket is.

A politika is felismerte a helyzetet, hogy a könyvtár tud segíteni (melyet teljesítményadatokkal igazol a Királyi Könyvtár), és ezért támogatnak bennünket e szerepünk erősítésében - zárta előadását Makkai-Deuten Réka.

Sokak számára nehezen megemészthető, de további gazdasági növekedés mellett nem leszünk képesek visszafordítani a klímaváltozást. Ezt mutatják a nyers adatok. El kell fogadjuk, hogy nem nőhet tovább a GDP. De mi lesz akkor azokkal világszerte és Magyarországon, akik méltatlanul rossz életszínvonalon élnek? A nemnövekedés minden korábbinál erőteljesebben fókuszálja a gondolkodásunkat az elosztási kérdésekre. Jason Hickel 'Less is More' című könyvét elemezzük.
- A kapitalizmus - legalábbis kezdetben - hosszú ideig csak a felső osztálynak teremtett jobb életkörülményeket. A lent lévőknek elkerítést adott, rabszolgaságot és a dolgozó tömegek dickensi nyomorát. Amikor végre az életminőség javulni kezdett, az nem a növekedésnek volt köszönhető, hanem az egyenlősítő újraelosztásnak. Hickel itt Simon Szreter vezető egészségkutató munkájára támaszkodik, aki bemutatta, hogy a legtöbb javulást a várható élettartamban nem a gazdaság növekedése, hanem a közjavak terjedése okozta, a hozzáférés
- a tiszta ivóvízhez
- az univerzális egészségügyhöz
- közoktatáshoz.
Fontos hangsúlyozni: nem a magán-, hanem a közjavakhoz. Ezek általános biztosításához viszonylag alacsony fejlettségi szint is elégséges. Egy bizonyos fejlettségi szint felett a gazdasági növekedés nem eredményez további életszínvonal-javulást, amit többek között a Spirit level c. könyv is bizonyított. Az Egyesült Államok kitűnően biztosítja ezt a jelenséget. Rendkívül gazdag ország, ahol az egyenlőtlen elosztás és az egyenlőtlen hozzáférés a közjavakhoz, viszonylag alacsony várható élettartamot eredményez. Rengeteg példa akad az ellenkezőjére is. Olyan országok, amelyek lényegesen szegényebbek, mint az Egyesült Államok, a közösségi javak igazságosabb elosztásával mégis magasabb várható élettartamot biztosítanak.

Nick Poole, a brit könyvtári és információs szakemberek nagy presztízsű szervezete, a CILIP (Chartered Institute of Library and Information Professionals) elnöke, a brit hajléktalanok önsegítő szervezete által árusított, Big Issue című újságban közölt cikket arról, hogy a könyvtárakat gyakran nevezik az utolsó biztonsági hálónak. Ebből az írásból válogattunk.
A nyilvános könyvtárak érzelmi hatása messze túlmutat az olvasáson és a szolgáltatásokhoz való hozzáférésen. Óriási szerepük van a helyi gazdasági növekedés előmozdításában is, és nagymértékben hozzájárulnak a nemzetgazdaság fejlődéséhez.
- Az Egyesült Királyságban és máshol azt tapasztalják, hogy a könyvtárak közelében működő kiskereskedők, bárok és éttermek, és lényegében minden olyan üzlet, amely a járókelőkre támaszkodik, profitál abból, ha a közelben van egy könyvtár. Egyes esetekben egy modern, vonzó könyvtár létrehozása akár 10 százalékos bevételnövekedést is eredményezett a helyi vállalkozások számára.
- De a könyvtárak pozitív hatást gyakorolhatnak a helyi ingatlanok értékére is, valamint nagy hatással vannak arra a képre, amelyet az emberek lakóhelyükről alkotnak.
- A legfontosabb eredmény természetesen a gyermekek írni-olvasni tudásának fejlődése, szüleik ebből következő jobb közérzete, a mentális egészség, a szociális hálózatok és a boldogság szintjének emelkedése volt.
- Amit pedig a gazdasági hatástanulmányok nem vesznek figyelembe, az a hatalmas megtakarítás, amelyet az olvasók azzal érnek el, hogy a könyveket kölcsönözni tudják.
- Talán még ennél is jelentősebb, hogy a minőségi helyi könyvtári szolgáltatásnak szélesebb körű társadalmi és gazdasági visszhangja van, amely hosszú távon átalakíthatja a terület jólétét. Birminghamben például, ahol az elmúlt évtizedben több nagy munkaadó létesített központot, többen kiemelték a város könyvtárainak értékét a hosszú távú jövőjüket biztosító, írástudó és képzett munkaerő támogatásában.
- A Nemzeti Egészségügy Szolgálat (NHS) megerősítette, hogy a helyi könyvtárak jelentős költségmegtakarításokhoz és jobb egészségügyi eredményekhez tudják hozzásegíteni a lakosságot azáltal, hogy segítenek az embereknek boldogabb és egészségesebb életet élni.
- Mivel a közkönyvtárak "harmadik térként" működnek az otthon és az osztályterem között, azokon a területeken, ahol magas a könyvtári ellátás színvonala, a tanulmányi eredmények és a foglalkoztathatóság javul.

A tudásintenzív vállalkozásoknak mindenekelőtt képzett, kreatív és írástudó munkaerőre van szüksége, akik pontosan azokkal a digitális és kutatási készségekkel rendelkeznek, amelyek a könyvtárhasználattal együtt járnak. (Összeáll.: Koltay Tibor)

Egy 2018. évi statisztika szerint Tajvanon az előző évihez képest nőtt a hagyományos papíralapú könyvek kölcsönzése, az e-könyvet olvasók száma pedig meredeken emelkedett. Ez ráirányította a figyelmet arra, hogy a könyvtári szolgáltatásokban változtatásokra lehet szükség, így hasznos lehet az önkiszolgáló technológia alkalmazása, például forgalmas helyeken (vasútállomásokon stb.) elhelyezett kioszkok üzembe helyezésével a könyvek kikölcsönzése és visszavétele céljából. Az új szolgáltatások olvasói fogadtatása új témát jelent a kutatók számára.
A Tajpeji Városi Könyvtár link Tajvan egyik legnagyobb közkönyvtára, 7 milliós állományából 2018-ban 17 millió kölcsönzést regisztráltak. A könyvtár 2016-ban korábbi, "Minden vegyesbolt az én könyvtáram" nevű kísérleti programját kölcsönzési műveletekkel bővítette. Az új szolgáltatást 200 tajvani dollár (kb. 6 dollár) letéti díj fejében lehet igénybe venni; egyidejűleg legfeljebb 5 könyv kölcsönözhető. Az "online rendelés" és az "elvitel" funkciók használata után az olvasó átveheti a könyvet a közeli vegyesboltban. Arról, hogy a könyv megérkezett, e-mail vagy szöveges üzenet tájékoztat. A visszavétel hasonlóképpen történik, a kioszkon lévő "visszavétel" gomb megnyomása után az olvasó bizonylatot kap, kifizeti a szállítási költséget (ez utóbbit 2017 decemberében eltörölték), majd a könyvet a bolt alkalmazottja átveszi, és visszajuttatja a könyvtárba. Ez a megoldás mindegyik érintett félnek hasznos: a kölcsönzés 24/7 üzemmódban működik, a boltban pedig az olvasó egyúttal vásárolhat is valamit. (Viszocsekné P. É.)

- a Library Journal és a School Library Journal a 2021-es egyik online térítéses kurzuskínálata: Könyvtári stratégia tervezése például coworking és közösségi terekkel.
- A varsói könyvtoronyba könyvtár mellett coworking irodát is terveznek link
- Tel Aviv városa coworking könyvtárat tart fenn link
- Londonban is közkönyvtári gyakorlat link
- A műfaj idehaza is sok helyen megtalálható link .
Miért várnak a magyar könyvtárak arra, hogy coworking irodákat hozzanak létre? (MG)

Miközben a vállalati irodaépületek elnéptelenedtek, a válság kevéssé érintette a közösségi irodákat (angolul: coworking). Ezek olyan irodaterek, amelyekben jellemzően egyéni vállalkozók, digitális nomádok, startupperek bérelhetnek helyet, illetve jogot a közös terek használatához - töredék pénzért és sokkal rugalmasabb feltételekkel, mintha hosszú távú bérleti szerződést kellene kötniük egy komplett önálló irodaszekció bérletére. Ami azt illeti, a járványválság rántotta ki a gödörből a WeWork amerikai közösségiiroda-startupot, amely 2019-ben a befektetői kételyek és értékelések nyomán lényegében összeroppant. Igaz, a WeWork esetében jelentős kiadáscsökkentő lépéseket is életbe léptettek még 2019-ben, aminek nyomán kritikák érték a szolgáltatás minőségét.

Magyarországon a Coworkingkereső.hu link portálon szereplő közösségi irodák közt olyan is alig akadt az őszi korlátozások idején, amelyik akár csak a nyitva tartását korlátozta volna, bezárásra pedig szinte példa sem akadt.

New York közkönyvtárának virtuális tábora hat hétig tart, otthonról vagy a nyaraláson is elvégezhető feladatokkal. A hetente kiadott feladatokat gyermekkönyvtárosok tervezték, óvodástól egészen a középiskolás korosztálynak. Az elvégzett feladatokért virtuális jelvények járnak a résztvevőknek. Az olvasási időt egy külön programmal lehet követni nem csak angol link , hanem spanyol, kínai, orosz, bengáli nyelven is.
A jelenlegi, 3. hét például a kapcsolatokról szól. A következő feladatokkal, amelyet az oldalon videó és útmutató egészít ki:
- 2. osztály: Készíts egyedi, színes üdvözlőkártyát a barátoknak.
- 2. osztály: Készíts kollázst az életedre jellemző kis rajzokkal. Rajzolj cetlikre olyan dolgokat, melyek örömet okoznak, pl. ugrókötél, könyv. A rajzokat ragaszd fel színes cetlikre, majd azokat egy nagy fehér papírra, és így összeáll egy téged bemutató "takarószerű" (quilt) alkotás.
- 3-5. osztály: Készíts montázst vidám újságkivágásokból vagy más alapanyagból. Mutasd be például mi inspirál téged, vagy hogyan érintett a pandémia. Küldd el valakinek, vagy tedd látható helyre az alkotásod.
- 3-5. osztály: Írj olyan naplót, amit megmutathatsz másnak is. Ez jó módja a kapcsolódásnak. Írd bele érzéseid, gondolataid, álmaid.
- 6-8. osztály: tölts időt idős rokonaiddal, és ismerkedj velük (akár telefonon vagy online). Gyűjts róluk információkat, és készíts képregényt egyik életeseményükről.
- 6-8. osztály: Írj egy pandémia-naplót. Hogyan telt az életed 2020. március óta? Reflektálj az eseményekre. Találd ki a napló tagolását, amiben a múltnak és a jövőnek is van helye.
A videók folyamatosan kerülnek ki a Vimeo oldalára. Így egy később is használható feladatgyűjtemény érhető el a videós oldalon, köztük például a térképeket, főzést, természetet, családi témát érintő feladatokkal: link (ref.: Habók Lilla)

"Egyes intézmények rendkívüli forrásokhoz és lehetőségekhez jutnak, más intézményektől elvették az önállóságukat, ingatlanjaikat, gyűjteményeiket" - olvashatjuk az archívum munkatársa, Dobó Katalin összeállításában, amelyben olyan kormányzati "gyöngyszemekre" is bukkanhatunk, mint hogy Balog Zoltán minisztersége óta a múzeumok és a könyvtárak vezetőinek nem kell szakirányú végzettséggel rendelkezniük. Balog elődje, Réthelyi Miklós ugyanakkor "karcsúsított": 2011 végén azonnali hatályú, 20 százalékos létszámcsökkentést írt elő a közgyűjteményeknek, az intézményvezetők pedig három napot kaptak az "ütemterv" kidolgozására. - A Blinken OSA Archívumnak link nem feladata, hogy ezeket a fejleményeket kommentálja, a kormányzati szándék lehetséges magyarázatát fejtegesse - mondja Zsámboki Miklós, az archívum tartalomfelelős munkatársa. - Ám tíz-tizenegy év távlatában rengeteg olyan, a közgyűjteményeket érintő fejlemény történt, hogy szükséges volt ezeket az adatokat egymás mellé tenni. A saját gyűjteményünkről sem mi akarunk megállapításokat tenni, az a kutatók dolga. A Blinken OSA Archívum annyiban lép ki a hagyományos levéltári szerepből, hogy proaktívan hoz létre gyűjteményeket. (Népszava)

Kapcsolódó: Esterházy Marcell: nem szerették volna Esterházy életművét "ilyen politikai környezetbe beleengedni (...) hiszen nem nagyon vannak olyan intézmények, amelyek egy ilyen feladatot el tudnának látni". (HVG)

Az USA-ban játszott, pszichológiai terápiáról szóló, pszichológusokat és pszichoterapeutákat szerepeltető In Treatment c. filmsorozat kapcsán ajánl könyveket New York Közkönyvtára link . (Ahogyan megtette a közelmúltban melegeket felvonultató gyerekkönyvek link vagy éppen a megváltozott helyzetűek Pride-ja link téma kapcsán is.) A terápia folyamatának fikció bemutatása a könyvekben hozzájárul ahhoz is, hogy csökkenjenek a lehetséges ellenérzések a pszichológusok, pszichiáterek segítségének igénybevételével kapcsolatban. Így a könyvár legalábbis közvetve, hozzájárul az emberek lelki jóllétéhez, egészségéhez. (MG)

Az itthon tapasztalható negatív hozzáálláson és megbélyegző viselkedésen aligha próbálnak érdemben változtatni a népegészségügyi és egyéb döntéshozói intézkedések: régóta kritikusan alulfinanszírozott a szektor, és lakosságarányosan tartósan alacsony a lelki egészséggel foglalkozó szakemberek (klinikai szakpszichológus, pszichiáter, pszichoterapeuta) száma. Jelentős mértékű a szakemberek elvándorlása, az itthon maradók pedig gyakran magánrendelést indítanak az alacsony fizetések kompenzálására, de az sok páciens számára nem megfizethető. Aggasztó, hogy a magyar társadalom jelentős része egyszerűen nem tud lelki egészséggel foglalkozó szakemberhez eljutni. Az okok között szerepelnek a segítségkéréshez kapcsolódó megbélyegzés kulturális hatásai, a szakemberek alacsony száma és az általánossá vált magánrendelések megfizethetetlensége. A feloldatlan lelki nehézségek és kezeletlen mentális betegségek nem csupán az életminőségen rontanak, de a korai halálozási adatokhoz is hozzájárulnak: a lelki segítség hiánya például bizonyítottan növeli az öngyilkosság kockázatát. Az öngyilkossági mutatók terén Magyarország márpedig sajnálatos módon rendszeresen az európai élmezőnyhöz tartozik.

A University College London (UCL) Social Sciences BSc szakán idén leadott szakdolgozatomban - mondja Vincze Katalin - a Magyarországon tapasztalható lelki egészséggel kapcsolatos segítségkérést övező megbélyegzés különböző aspektusait kutattam, nemzetközi mintákon validált pszichológiai mérőeszközök magyarra fordított változataival. A kutatás anonim, magyar nyelvű online kérdőíven alapult, melyben 18. életévüket betöltött személyek vehettek részt. A minta (N=271, a nem teljes válaszokat is beleértve) közel sem nevezhető reprezentatívnak: arányaiban sok a nő (66%), a magasabban képzett (55,3% befejezte a felsőoktatást, további 29% pedig diák) és a nagyvárosban vagy agglomerációban élő válaszadó (86,2%), ezenkívül a válaszadók csupán 3%-a jelezte, hogy etnikai kisebbséghez tartozik. (Ez utóbbira azért lenne fontos nagyobb figyelmet fordítani, mert egy csoport tagjai elleni szisztematikus diszkrimináció fizikai és lelki értelemben rontja az egészséget, és növeli az öngyilkosság kockázatát.)

A kérdésre kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
3 - A szakterületek közötti gondolkodásra ott a plenáris
3 - Belterjes gondolkodást konzervál
18 - Így tudjuk a szűkebb szakterület dolgait jól megbeszélni
10 - Inkább probléma / megoldásorientált témákat kellene megadni.
Ha a kapott adatokat összevetjük a 2016-ban hasonló kérdésre kapott válaszokkal, akkor a következő diagramot kapjuk: link .
Az adatok szerint nagyobb igény mutatkozik arra, hogy az egy szekcióba tartozók saját körben megbeszélhessék dolgaikat, ám az az igény sem hanyagolható el, hogy legyen lehetőség szélesebb ívű közös gondolkodásra is. (MG)

Ehhez először a giccset érdemes meghatározni. Gillo Dorfles A giccs c. művében (keresd a polcon, a hátad mögött) így ír:
- "A giccs látszólagos művészi alkotás, amely kellemes érzeteket keltő tartalmi (erotikus, politikai, vallásos, szentimentális) elemekkel pótolja a hiányzó formálóerőt." Illetve:
- "művészeti szemét", avagy:
- "hazugság, amely ... arra az emberre hullik vissza, akinek ilyen hazug és szépítő tükörre van szüksége, hogy benne magára ismerjen".
Az imázs (azaz: mutatott kép) tehát távol esik a tényleges, használati, funkcionális értéktől, eredeti céltól, valóságtól. Ilyen lehet például egy puszta dísznek, kelléknek tartott könyv, könyvsorozat, könyvtár. Természetesen, ha ezek valójában használt elemekből állnak, akkor megszűnnek giccsnek lenni. Amikor a vallott érték közel azonos a gyakorolttal. Ide sorolhatók tehát a szoba- vagy irodadíszként használt sorozatok, a reprezentációs funkciójú könyvtárak, vagy azok a kötetek, amelyeket lényegében mutogatás céljából, megfelelési kényszerből vásároltam. Az egyik meghatározás szerint visszahullik rám, szégyenemre van... (MG)

Kapcsolódó: link

A valóságban nem csak elviselhetetlen, akadékoskodó perszónák léteznek, hanem a szolgáltatások tervezésekor létrehozott virtuális személyek is. Az utóbbiak azokat a felhasználókat "testesítik meg", akik igénybe veszik a szolgáltatásokat, megveszik a termékeket.
Az üzleti szférában a termék-szolgáltatás tervezésnél alkalmazott perszóna-alkotás (személyiség-létrehozás) nem csak ott lehet hasznos, hanem a könyvtárakban is van helye.
A felhasználókkal készített interjúk elkészítése után a célközönség egyes tagjairól nyerhetünk adatokat (készségek, célok, problémák), melyeket a szolgáltatások tervezésekor hasznosíthatunk.
Az archetípusok megléte segítséget jelent a "kinek tervezünk?" kérdésre. Minden egyes felhasználó más és más élménnyel gazdagodik egy szolgáltatás igénybevételekor - ami akár negatív is lehet. Ez elkerülhető, ha tisztában vagyunk a személyiségükkel, illetve, hogy milyen utat tesznek meg intézményünkben.
A fent kiemelt témákra választ csak úgy kaphatunk, ha interjúkat szervezünk felhasználóinkkal, vagy egész egyszerűen csak visszajelzéseket kérünk tőlünk a már meglévő vagy bevezetendő szolgáltatásainkkal kapcsolatban.
Így alakulhatnak ki olyan, példánkban könyvtárat még látogató perszónák a közkönyvtárban, mint:
- Károly, 45 éves kisvárosi autószerelő. Két gyereke van, de soha nem járt a könyvtárban.
- Anikó, 28 éves, egyedülálló projektmenedzser, nagy-, ill. fővárosi lakos.
- István, diákkorában járt könyvtárba, 60 évvel ezelőtt. Az alvégen lakik, távol a fiókkönyvtártól. Lakatosként ment nyugdíjba. Szeret barkácsolni. Egyedül él, unokái külföldön vannak.

A cikk a Utah Állami Egyetem Merrill-Cazier Könyvtára adatgyűjtési folyamatának megújítását ismerteti. A hatékonyság növelése érdekében a könyvtár felvett egy értékelési koordinátort (Assessment Coordinator). Már ez előtt is kiterjedt adatgyűjtést végeztek, ám nem feltétlenül gondolták át alaposan, hogy milyen adatokat gyűjtsenek, miért, és hogyan használják fel azokat, így sok felesleges információhoz is hozzájutottak. A koordinátor első feladata az volt, hogy létrehozzon egy központi mutatórendszert, amely a könyvtár három szolgáltatási pontjának interakcióit hivatott mérni: az összes tájékoztató/kölcsönző pultnál, a tantermekben, illetve a külső helyszíneken történő konzultációkat/interakciókat.
Első lépésként az értékelési koordinátor és a könyvtári képzési koordinátor (Library Instruction Coordinator) azonosította az érdekelt feleket. Ezek a könyvtáron belül a következők: tanszéki kapcsolattartók, az olvasószolgálat, a képzési csoport, a gyűjteményszervezési és tartalommegosztási részleg, a különgyűjtemények és levéltári anyagok részlege, a katalogizálási és metaadatolási részlegek munkatársai, a digitális fejlesztések felelősei, valamint a könyvtár vezetése. Második lépésként vegyes összetételű munkacsoportot hoztak létre, amely brainstormingok során mérte fel a különböző szervezeti egységek igényeit és működési folyamatait. Ezután az alkalmazandó adatgyűjtő platformok kiválasztását mérlegelték a szóba jöhető szoftverek előnyeinek és hátrányainak feltérképezésével.
A projekt előtt a könyvtárban a statisztika és az értékelés érzékeny terület volt, amit a munkatársak hajlamosak voltak a munkájuk "megvédéseként" felfogni. Az értékelési koordinátor érkezése után sikerült az adatgyűjtést semlegesebben, egyúttal egységesebben kezelni, ami a remények szerint pozitív hatást gyakorol majd a könyvtár működésére. Megemlítendő továbbá - s ezt a tényt a munkacsoport is rendszeresen hangsúlyozza a vezetés felé -, hogy az új módszer a használói interakciókról gyűjt csak adatokat, és nem a könyvtári munka teljes egészének hatását méri. Az érintett felek igényeit figyelembe vevő, gondosan előkészített adatgyűjtés mindazonáltal hozzájárult az "értékelés kultúrájának" kialakulásához az intézményben. (Ki mit számol és miért? A használói interakciók nyomon követésének központosítása; Bódog A.)

"Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a modellváltással kapcsolatos pénzügyi átalakulás miatt könyvtárunkban 2021. július 28-án 18 órától bizonytalan ideig úgy a készpénzes, mint a bankkártyás (helyszíni és online) pénzügyi tranzakciókat szüneteltetni vagyunk kénytelenek.
Július folyamán azok a szállítói számlák kerülnek utalásra, amelyek devizás számla esetén legkésőbb 2021. július 19-ig, forintban kiállított számla esetén pedig legkésőbb 2021. július 21-ig az alátámasztásához szükséges minden dokumentummal együtt beérkeztek a Gazdasági Főigazgatóság Pénzügyi Irodájába.
Augusztusi és ennél későbbi teljesítésű számlák esetében kizárólag az SZTE új általános pénzügyi adatait tartalmazó bizonylatok fogadhatók be.
Az intézkedés a következő szolgáltatásokat érinti:
- kölcsönzés,
- könyvtárközi kölcsönzés,
- tartalomszolgáltatás/kutatástámogatás,
- könyvkötészet,
- dokumentumbeszerzés.
A felmerülő kellemetlenségek miatt elnézésüket kérjük. Közzétéve: 2021. július 15."

Letartóztattak egy fiatalkorú nőt Tiszaderzsben. Azzal gyanúsítják, hogy késsel többször megszúrta és megvágta azt a nőt, aki védelembe vételét kezdeményezte korábban - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség.
A gyanúsított kedden a tiszaderzsi könyvtár link folyosóján támadt rá hátulról a sértettre. Hátba szúrta, majd több helyen, a tenyerén, a combján és a mellkasán megvágta. A támadót a könyvtári alkalmazottak fogták le. A sértett sérülései nyolc napon belül gyógyulnak.
A fiatalkorú nő azért támadt a sértettre, mert kifogásolta, hogy rendőri védelmet kért.
A gyanúsított fellebbezése miatt a másodfokon eljáró Szolnoki Törvényszék dönt véglegesen a letartóztatásról.

Kollin Zoltán: Bevezetés a user experience design-ba c. előadásáról már szóltunk korábban. A Könyvtári Intézet konferenciaismertetőjének megjelenését link követően visszatérünk rá, immár képekkel.
A link oldalon a váltóképek:
- A felhasználó szempontjai szerint tervezett termék, szolgáltatás a felhasználó közreműködésével "állíthatja elő" a használói élményt.
- A csomagátvételnél unatkozó utasok problémáját a csomagkiadóhoz való eljutás mesterséges megnyújtásával orvosolták.
- Ellehetetleníti az ügyfélélményt a tervező szempontjai szerint kivitelezett termék / szolgáltatás, pl. egy liftkezelő panel.
- A használat és nem a konvenció szempontja eredményezi megfelelő terméket (ketchup-os palack).
- A túl sok információ megöli az ügyfél elégedettségét - akár könyvtári felület, akár tv-távirányító.
- A használói igény felől lehet visszatervezni a sikeres szolgáltatást.
- Végül az UX (azaz: használói élmény)-piramis: legalapvetőbb a hasznosság.
Azaz: hányan igazolják, hogy hasznos a (könyvtári) szolgáltatás? (MG)

Irdatlanul szétnyílt az olló az agrártársadalmon belül. Ennek következményeként a gazdák harmada el is tűnt, csaknem 120 ezerrel kevesebben vannak, mint 10 évvel ezelőtt.
Ángyán elképzelését a családi gazdaságokról sokan csak romantikus vágyként említik, de a professzor sorolja a HVG-nek a nyugati és kelet-közép-európai példákat. Franciaországban, Lengyelországban is farmokon gazdálkodnak, Ausztriában a legnagyobb birtok, egy 2000 hektáros terület egy nemesi származású gazdálkodóé. Az alulról jövő szövetkezés többfelé meghonosodott, az osztrákok és a lengyelek is hatékonyabban gazdálkodnak. A szomszédságunkban sehol sem integrátorokat jelölnek ki, hanem a gazdák önkéntes szövetkezeteket hoznak létre, így a teljes haszon a tagokhoz csurog vissza.

Ruben Puentedura a 2000-es évek végére készítette el a digitális technológiai integráció pedagógiai modelljének egy változatát (SAMR modell), amelyben két szinten négy lépést határozott meg, attól függően, hogy milyen szerepet játszik a technológia a pedagógiai gyakorlatban. Az angol substitution, augmentation, modification, redefinition, vagyis
- helyettesítés
- kiterjesztés
- módosítás
- újraértelmezés
kifejezésekből összevont betűszó nyomán SAMR néven ismertté vált metódusban a belépő, helyettesítő szint azt jelenti, amikor egy tanár online írat meg egy dolgozatot, vagy a krétával táblára írás helyett kivetíti ugyanazt a tartalmat egy projektorral az osztályterem falára.

Bármilyen furcsa, többek számára hihetetlen, de felvetődött ez a kérdés az elmúlt napokban, nevezetesen, hogy a tanárképzésben annyit kell megtanítani a leendő tanároknak, amennyi a NAT-ban szerepel. Néhány gondolat a tisztánlátás kedvéért ezzel kapcsolatban.
Gondoljunk csak bele, pár egyszerű példa segítségével. Ha csak Petőfi lenne a tananyag, tanárként csak őt ismerném a korából, ugyanúgy tanítanám-e, mintha az egész 19. századot ismerném, irodalmastól, történelmestől, művészettörténetestől? Ha csak Bach lenne a tantervben, és csak őt ismerném a korából, tudnám-e ugyanúgy tanítani, mintha beleástam volna magam a barokk zenébe, a 17-18. századi zenetörténetbe és művészettörténetbe? Mennyivel magyaráznám másképp matematika tanárként a felső tagozatos anyagot, ha csak annyit tudnék én is, amennyit a gyerekeknek kell 8. osztály végére? Gondoljunk abba is bele, milyen válaszokat kapnának a gyerekek a tanterven kívüli kérdéseikre a csak a tantervet tudó tanáraiktól. És a kisgyerekek pedagógiája kapcsán: Ha tudok írni, olvasni, számolni, az elég ahhoz, hogy tanító legyek?
A tudás meghatározza nem csak a saját területén, hanem általános értelemben is a gondolkodásmódunkat, a világról alkotott képünket. Integráló ereje van, ami alatt azt értem, hogy a tudásszerkezet elemei egy nagyobb struktúra részét képezik, amelyben az egyes területeken szerzett tudás alakítja, egésszé teszi amit tudunk, gondolunk a világról, amelyben élünk.
Az oktatás szempontjából alapvetően képességek kialakításáról és tudás átadásáról beszélünk. Ennek a két elemnek az egymáshoz viszonyított aránya az egész oktatási rendszert tekintve az oktatáspolitika egyik legfontosabb kérdése. Durva általánosítással azt mondhatjuk, hogy ha a képességek kerülnek domináns szerepbe a megszerzett tudással szemben, akkor az iskolából kikerülő gyerekek felszínes tudással rendelkeznek, ha fordított a helyzet, akkor a tudás alkalmazásának képessége és a mindennapi életünk sikerességét befolyásoló képességek szenvednek csorbát.

Olyan filmarchívumot képzelt el, amely "magas vallási, művészeti és emberi színvonalat" képvisel. Szerinte az Apostoli Könyvtár és Levéltár mellett lehetne felállítani.
Ferenc pápa felidézte, hogy szülei nevelték, tanították a művészetek szeretetére, gyakran vitték őt moziba is a testvéreivel. Tíz-tizenkét éves korára Anna Magnani és Aldo Fabrizi minden filmjét látta már, és ezek közül különösen Roberto Rosselini Róma, a nyílt város című alkotása tetszett neki.
"Az olasz neorealizmus alkotójaként kortársaival különösen intenzíven közvetítette a második világháború tragédiáját. Ezek a filmek nyitották fel a szemünket a valóság új szemléletére" - mondta el a pápa a Lo sguardo: Porta del cuore (A tekintet: A szív ajtaja) című könyvben, amit az olasz katolikus pap, egyetemi tanár Dario Vigano jegyez.
A pápa kiemelte Vittorio de Sica 1944-ben bemutatott A gyermekek figyelnek bennünket című filmjét. De mint mondta, Federico Fellini filmjeit is csodálja, aki alkotásaiban a hátrahagyott emberek életére tudott összpontosítani. A pápa elárulta, hogy Fellinitől az 1954-es Országúton a legkedvesebb filmje, amelyben számos utalás van Assisi Szent Ferencre is.

Valószínűleg azzal segítettek, hogy mindenki szívesebben bújt bele egy könyvbe, mint hogy nézze a kellemetlen műsort a könyvtárban.
Teljesen abszurd, ami egy londoni könyvtárban történt, elnézést is kért a helyszínt adó kelet-londoni Goodmayes könyvtár is. Felvételeken is látható, ahogy a Mandiga Művészeti Csoport tagjai felléptek a Redbridge-i Könyvtárak nyári olvasási kihívásának rendezvényén. Hárman voltak, az egyikőjük egy szivárványszínekben pompázó majom jelmezben, a feneke meztelen volt, de legalább mondjuk ez a jelmez részeként, nem úgy a két lába között lógó műpénisz.
Sokan kíváncsiak lettek, hogy hogyan is képzelik el a könyvtárnál, hogy lesznek ezzel népszerűbbek a könyvek a gyerekek körében. A Redbridge-i Könyvtárak azt ígérik, soha, még csak hasonló sem történik meg náluk. Azt mondják, mikor megrendelték az előadást, nem vették észre, hogy "az állatos jelmez alkalmatlan" gyerekelőadásra - idézte a Standard.

Letelt a türelmi idő: aki mindeddig nem tudott alkalmazkodni a digitális korhoz, az komoly problémákkal szembesülhet - mondta Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus. Két képessége romlott látványosan azoknak, akik rendszeresen az online térben mozognak: a konfliktuskezelés és a döntéshozatal. És ez nyilván nem csak a serdülőkre, hanem ránk, munkavállalókra is igaz, hiszen egyre több időt töltünk a gépek előtt.
A pandémia alatti élménycsomagot tulajdonképpen a sorozatos változások folyamataként lehetne a legjobban leírni - kezdte előadását Szirtes Hajnalka a Portfolio HR Revolution konferencián. Először a szokásainkat kellett megváltoztatnunk, amikor is az offline közösségi térből az otthon online magányába vonultunk el, ahol aztán megtanultunk másképp dolgozni, másképp beosztani az időnket.
A közösségi térhez, az emóciókhoz, az emberekhez való kapcsolódásunk változását is átéltük, majd fokozatosan azt is megtapasztaltuk, hogy maga a járvány, a betegség egyre közelebb és közelebb ér hozzánk, ami újabb kihívásokat, adott esetben akár félelmeket is generált bennünk.
Minden változás egy gyászfolyamat, melyen mialatt végigmegyünk, adaptálódunk, megszokjuk az újat - húzta alá a szakember. Nagy kérdés szerinte, hogy kik azok, milyen személyiségtípusok, akikhez passzol az otthoni munkavégzés, akik egy percig sem érezték emiatt frusztrálva magukat. A szakemberek előzetes tippje is az volt, amely talán a legtöbbünké, hogy egyértelműen az introvertált személyiségeknek kedvezett a pandémia. A kutatók legnagyobb meglepetésére, azonban nem ez az eredmény született.

Kik azok az LMBTQI emberek? Mi a különbség a szexuális irányultság és a nemi identitás között? Milyen nehézségekkel szembesülnek az LMBTQI fiatalok a hazai középiskolákban? Mit tehetnek a tanárok és a diákok az erőszakmentes, befogadó iskolai közeg megteremtése érdekében? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ a magyarországi LMBT+ szervezeteket összefogó Magyar LMBT Szövetség kiadványa és honlapja, a Szivárvány Szakkör. A honlap kifejezetten a középiskolás korosztályt célozza meg, azokra a kérdésekre összpontosít, amelyek ezt a korosztályt leginkább foglalkoztatják.

Az MTA Szociológiai Kutatóintézete és a Háttér Társaság több mint 2400 LMBT-ember bevonásával készült kutatása szerint a meleg, leszbikus és biszexuális fiatalok 86 százaléka 18 éves kora előtt már tisztában volt vele, hogy azonos nemű személyekhez (is) vonzódik, a transznemű fiatalok több mint kétharmada pedig már 14 éves kora előtt érezte, hogy nem azonosul a születéskori nemével.

A Háttér Társaság egy másik, 2017-es kutatása szerint a kutatásban részt vevő 13-21 év közötti LMBTQI fiatalok 64 százaléka vált szóbeli erőszak, 22 százaléka fizikai zaklatás és 13 százaléka fizikai bántalmazás áldozatává az iskolában a kutatást megelőző tanév során. A Sokszínűség Oktatási Munkacsoport tavalyi kutatása szerint a közel 500 megkérdezett pedagógus 56 százaléka tapasztalt LMBTQI emberekkel kapcsolatos előítéletes megnyilvánulást az iskolában.