AZ OLVASÁS - ESZKÖZ, ahogyan a szélelő kalapács a suszter számára. A pék sem a kemencéjére, hanem az illatos cipóira helyezi a hangsúlyt kommunikációjában. Az olvasás a használó számára többé-kevésbé fáradságos ráfordítás. Ha tehát úgy kommunikálunk, hogy gyere a könyvtárba - a meglévőid mellé további fáradságot okozunk és további ráfordításokra biztatunk -, akkor nehezen válunk vonzóvá használóink előtt.

A CÉL. Nem véletlenül fejtette ki az ALA (Association of American Libraries) 2010-ben, hogy a könyvtár minősége attól függ, hogy mennyiben sikeresek a (potenciális) könyvtárhasználók link . Enélkül a könyvtár minősége csak mondvacsinált, propaganda.

VISSZATERVEZÉS. Ha tehát nem csak ránk rótt feladatként értelmezzük a minőségirányítást, akkor használóink sikereiből kell kiindulnunk - és abból kell visszaterveznünk könyvtári tevékenység egészét. A sikerek persze stratégiaiak, azaz nem jelenti, hogy csupa lektűrt lenne érdemes beszerezni a gyors népszerűség érdekében. (De azt pl. igen, hogy aki számára a könnyű olvasmány az első lépcső az ismeretszerzésben, annak indulásként azt is hasznos felkínálni.) Az olvasás nem veszi jelentőségét, de az érzékelés más, hatékonyabb formáit - hallás, látás, fizikai megtapasztalás stb. - is érdemes vele szinergiában alkalmazni.

TÉR ÉS FOGLALKOZÁS - OLVASNIVALÓ HELYETT. Modern könyvtárakat nézve feltűnő, hogy hatalmas térben link milyen kevés a könyv, az olvasnivaló, s milyen kiterjedt a formális és informális közösségi tevékenység.

PÉLDÁK A HASZNÁLÓK ÉS IGÉNYEIK BEVONÁSÁRA. Rokonszakmánk, a múzeum is változik. Legjobbjaik túllépnek a tárgyi örökség puszta bemutatásán, élményt, sőt, indirekt módon empátiát link építenek, érzékenyítenek link . Elmossák a határt a magas műveltség és az egyes emberek személyes tapasztalata között, szorosabb kapcsolatot teremtve a kettő között link , mintegy felhatalmazva, beemelve a látogatók korábbinál szélesebb közösségét.
A közelmúltban az Upper Norwood könyvtár példájával taglaltuk (link és link hogy a könyvtár azon felül, hogy helyet ad a tanuláshoz annak stratégiai hatékonyságához hozzájárul, segít a vizsgadrukk leküzdésében, közreműködik az oktatásban is, vagy éppen vállalkozás indításában.

A SZAKMAI CÉL ELÉRÉSE. A könyvtár(os) tehát csak akkor érhet el sikert, ha 'másban mossa meg arculatát' - persze, a (lehetséges) használókéban. A tudás élményét, megértő és támogató közösséget, magabiztosságot és az egyénnek megfelelőbb karrierív lehetőségét kínálja. - Hogyan is nyilatkozott a Dove kozmetikai cég CEO-ja annó? - Gyárainkban szappant gyártunk, de az üzletekben a szépség ígéretét kínáljuk. (MG)

"A magyar társadalom, Alvin Toffler jövőkutató szavaival élve "jövősokkos" állapotban van; ha tehetné, megállítaná az idő kerekét, és a fiatalok jövőjeként legszívesebben saját múltját képzelné el."
A szegénység ugyan csökkent az utóbbi években. Ugyanakkor van egy harminc-harmincöt százalékos része a magyar társadalomnak, amelyik nem jövedelmi tekintetben, de életkörülményeiben, képzettségében, iskolázottságában, életmódjában nem Európában él. Ez a deprivált, lecsúszott réteg, a lakosság harmada, ami nem az utóbbi öt évben, nem is a rendszerváltás idején keletkezett, hanem már a nyolcvanas években is mérhető volt, folyamatosan újratermelődik.
A magyar iskolarendszer fontos mérőszámai (alulteljesítő tanulók aránya, digitális szövegértés, modern pedagógiai módszerek használata) a leggyengébbek között vannak a fejlett világban, de néhány területen már fejlődő országok is jobb eredményeket produkálnak. A felsőoktatásba beiratkozók aránya évek óta csökken, ami rendkívül aggasztó tény. A felnőttképzésben résztvevők száma szintén: míg 2002-ben a felnőtt lakosság 18 százaléka tanult, addig 2014-ben már csak 11,4 százaléka. Egészen lesújtó a magyar felnőttek tanulással kapcsolatos attitűdje: az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kutatása szerint a nem tanuló felnőtt magyarok kétharmada akkor sem lenne hajlandó tanulni, ha alkalma és lehetősége lenne rá.
Kolosi Tamás az utóbbi tíz évben azt tapasztalja, hogy a közvéleményre jelentős befolyással levő politikai rétegek is lebecsülik a tanulás fontosságát...

A KIT rendszeresen felhívja a figyelmet arra, hogy zsugorodnak a könyvtárak hagyományos célcsoportjai (pl.: Egyre inkább zsugorodik a szakkönyvtárak használói bázisa link Tovább csökken a jellemző könyvtárhasználók köre - megjelent a Társadalmi riport 2018 link ). Róna Péter e - számunkra inkább marketing-kérdést - a politika oldaláról közelíti. (MG)
- A tudományos és technológiai fejlődés a természettudományok egyre nagyobb, egyre rohamosabb térnyerését eredményezte, kikényszerítve az egyre gyakoribb, egyre mélyebb, egyre átfogóbb gazdasági, majd az abból fakadó társadalmi átalakulást. Az eredmény gyakran fájdalmas, néha véres, sokszor sikertelen. A társadalomtudományok, a jogtudomány, a politika, valamint az egyén viselkedési formái többnyire csak lassan, bukdácsolva, vagy egyáltalán nem tudtak lépést tartani a természettudományok fejlődésével. A tudomány és technológia világában élők, annak vívmányait felhasználni, abból hasznot húzni képesek és az abból kimaradtak közötti távolság soha nem látott mértékűvé vált. (...)
Értelemszerű, hogy a lemaradók olyan politikai programok iránt válnak fogékonnyá, amelyek a számukra érthető, egyszerű, ismert válaszokat ígérik, szemben az "elit" bonyolult, aprólékos, időt és türelmet igénylő, életidegen módszerével. A hagyományos baloldal és a hagyományos liberalizmus ebben a csatában alulmaradt. (...)
Felülkerekedett a meggyőződés, hogy nincs híd, ami összeköti identitásunkat a modernséggel, jobb tehát, ha a valóság helyett magyarságtudatunkkal foglalkozunk. A CEU bezárására tett kísérlet, Soros György becsmérlése, Brüsszel szapulása vagy a menekültek démonizálása a tények, a tudás és a tudomány elutasításának fedőneve.

A véleménycikk szerzője, John N. Berry régen egy kis közkönyvtárban dolgozott. Akkoriban minden forrásban megbíztak a gyűjteményben. Tudták, melyik kérdéssel melyik könyvhöz, indexhez vagy folyóirathoz kell fordulni. Senkiben meg sem kérdőjeleződött, hogy az mennyire friss, pontos, politikailag elfogult, reklámcélokat szolgál, vallásilag vagy ideológiailag előítéletes. (Bár, hozzáteszi, hogy talán akkoriban is kellett volna kételkedni.) Mostanra viszont a szerző szerint a digitális források korában a könyvtárosok már egyáltalán nem tudják úgy kiértékelni a forrásokat mint régen. Főleg, hogy minden forrást minden egyes használatnál újra kell értékelni. Egyetlen forrás sem teljesen független.
A politika és a hirdetés nem új fogalom. Az álhírek is léteztek már korábban is más néven. Mindennek mennyisége viszont már követhetetlen. Megnőtt a hagyományos kiadványok és a szerzői kiadások aránya egyaránt. Milliónyi személyes tweet, bejegyzés és egyéb tartalom készül folyamatosan. Már nincs mód az információ hitelességének, pontosságának, megbízhatóságának biztosítására. Tanulmányok bizonyítják, hogy korrupt információk legalább olyan gyakran születnek mint megalapozottak.
A könyvtárosok felelőssége túlnőtt a képességeiken Berry szerint. Már nem tudják forrásról forrásra kiértékelni az információkat. Már csak segíteni tudnak egy-egy forrás elemzésében a felhasználóval közösen. A kiértékelési módszerek kommunikálásán kívül viszont a módszerek hatékonyságának kérdésességét is kommunikálni kell.
Nem szabad feladni az információk érvényességének ellenőrzését. Nem lehet az olvasóknak félrevezető információkat adni. A könyvtárosoknak közösen kellene új méréseket kidolgozni az információk és a források megbízhatóságának ellenőrzéséhez. A folyamatos fejlesztés és kiértékelés a könyvtárosok és információs szakemberek egyik legfontosabb feladata ezekben az időkben. (ref.: Habók Lilla)

A szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum és Könyvtár esetében az elmúlt 3 évben két szakmailag képzett fiatal munkatárs kerülhetett az intézményhez, mindketten a közmunkaprogramból. Szembe kell néznünk a településünk jellegéből is következő tényezőkkel: kevés a fiatal munkavállaló a városban, még kevesebben térnek haza a felsőfokú könyvtáros végzettséggel rendelkezők.
Két alkalommal nyílt lehetőségünk új munkatárs felvételére az elmúlt években.
1. Egy megüresedő olvasószolgálati munkakör betöltésére, ahol kiírásunkban előnyt jelentett az informatikai végzettség, mivel rendszergazdai feladat ellátását is tartalmazta a megüresedő munkakör. A meghirdetett álláshelyre 11 önéletrajz érkezett be, melyek közül 3 személyes beszélgetés során azt a jelentkezőt választottuk (rendszergazdai szakképesítéssel rendelkező), aki korábban közfoglalkoztatottként intézményünkben is tapasztalatot szerzett. Noha nem rendelkezett könyvtáros végzettséggel, sokat jelentett a döntésnél, hogy megismerhettük munkáját, kompetenciáit a gyakorlatban is.
2. Feldolgozó könyvtárosunk nyugdíjba vonulása előtt egy felsőfokú könyvtáros diplomával rendelkező pályakezdő fiatalt sikerült korábban bevonni kulturális közfoglalkoztatottként, így fél év állt rendelkezésére, hogy a munkafolyamatokat betanulja, átvegye a tapasztalattal rendelkező könyvtáros munkatársaktól, rátermettségét bizonyítani tudja. A megüresedő álláshelyet így zökkenőmentesen tudtuk betölteni.
A könyvtár szolgáltatásfejlesztési terveit figyelembe véve a következő stratégiai időszakban az informatikai és a pedagógiai kompetencia, továbbá a marketing ismeretek kiemelt szerepet kapnak a könyvtáros szakmai kompetenciák mellett könyvtárunkban, melyet álláspályázatainknál is igyekszünk figyelembe venni.

(frissítve) A könyvtárosok társadalmi szektorban való működéséről kérdeztük olvasóinkat a múlt héten. A kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása a "könyvtárosnak lenni..." felvetésre:
3 - Jobb a kiszámíthatóbb közalkalmazotti lét
9 - Jobb a piaci világban, ahol a teljesítmény inkább számít
20 - Közalkalmazottként is kiszámíthatatlan már minden
3 - Megírom: kit@gmconsulting.hu.
A hasonló tartalmú felmérést 2012-ben is elvégeztük. Az adatok itt link vethetők össze. Feltűnő a bizonytalanság tartós érzete. Biztató jel lehet a tényleges teljesítmény elismerése iránti emelkedni látszó igény, melyet más felmérés is jelez.
A 2012-es "Egyéb válasz" helyett most a vélemények megírását kértük, melyeket a Katalistra, illetve postafiókba kaptuk:
- Nagypál László: "Könyvtárosnak lenni ..." (manapság eléggé) önzetlen értékkeresés, értékőrzés, értékközvetítés ... A tudomány és az emberi kultúra tartós értékeit hosszabb távon nem feltétlenül a pillanatnyi piaci kereslet határozza meg, hanem inkább a tudományok művelőinek konszenzusa, továbbá szaktudás, műveltség, alapos gondolkodás, humánum stb."
"Szektor... "Könyvtárosnak lenni" ... a magánszférában (vagy nyugati munkáltatónál) természetesen jövedelmezőbb, bár nem biztos, hogy nyugodtabb.
"Könyvtárosnak lenni" ... a közszférában beosztottként merő idealizmus, önzetlenség (vagy balekság /-ség). Mi az hogy "jobb"? Kellemesebb vagy valamilyen szempontból helyeselhetőbb?"
- Horváth Sándor Domonkos: "Én még az "értékteremtést" is ideírnám, hiszen mostanában nem érdemtelenül felkapott közösségfejlesztési célok ugyanúgy ide tartoznak, mint az egyes tevékenységeinkhez hozzáadott érték, pl. a digitalizálás technológiai ihletettségű kifejezés sok esetben lényegében digitális kiadói tevékenységet takar, még akkor is, ha szerények vagyunk ezt felismerni, beismerni.
Másfelől Laci igen rokonszenvesen az "érték" köré építi a definícióját, ami általános értelemben mindenki által elfogadható, hiszen mindenki számára létezik valamiféle érték-fogalom, érték-leltár, tehát üdvrivalgással fogadható a téma felemelő megragadása, közben pedig ezek az értékek meglehetősen sokfélék és ellentmondásosak lehetnek, ám a tisztázatlanság diszkrét homálya elfedi ezt.
Például: van, akinek az érték az, hogy mini-nemzeti könyvtára legyen, amiből élete árán sem selejtez, másnak az az érték, hogy segítséget nyújtott, másnak az, hogy valamiféle fejlődéshez adott támogatást, a harmadiknak a gyermekek csillogó szeme, a negyediknek a könyvtáros etikai kódex csodálatosan letisztult értéktára, stb.
Szóval, alighanem érdemes lenne definíciós kísérlet helyett/mellett a szakmai értékek körét és tulajdonságait tisztázni."
Balogh Mihály: "Rendben van, de akkor lépjünk eggyel tovább az értékektől. Szerintem a könyvtáros nem földi halandó, hanem ufó, mert bár értéket kezel (keres, őriz, közvetít, teremt), mégis materiális aszkézisben, ugyanakkor mégis intellektuális hedonizmusban létezik. Ép karakterű földi lény pedig ilyesmire tartósan aligha képes. (Tisztelet persze a "nem könyvtáros" kivételeknek. Vagy ufók lennének ők is?)"

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1952 óta működtet fiókkönyvtárat a Boráros tér 2. szám alatt. Mai formáját 2009-ben kapta, egy teljes felújítás alkalmával. 2017. év végén 2154 olvasónk volt - mondja Körmendiné J. Ágnes.
A fiókkönyvtár "specialitása", hogy a helyi önkormányzat kifizeti a IX. kerületi lakcímmel rendelkező GYES-en lévő kismamák és 70 év alatti nyugdíjasok tagdíját, így nekik a tagság díjtalan. Hasonlót rajtunk kívül csak a másik IX. kerületi FSZEK könyvtár kínál, a Börzsöny u. 13.-ban.
A könyvtárról készült fotólkat ld. a link oldalon.

Nemrég szóltunk link a Hampton Court múzeumáról. A létesítményben - számtalan egyéb rendezvény mellett - havi egy alkalommal könyvklubot is tartanak. A tagság alkalmanként 5 fontba kerül, melynek fejében a tagok a tevékenységhez kötődő hírleveleket is kapnak.
A KIT rákérdezett néhány részletre. A működtetők tájékoztatása szerint havi egy-egy összejövetelükön a Történelmi Királyi Paloták (HRP) baráti társasága megbeszéli, megvitatja egy-egy könyv tartalmát. Abban a szerencsében van részünk - írják -, hogy szervezetként számos olyan irodalmi egyesület tagjai vagyunk, melyeknek prominens író tagokkal büszkélkedhetnek. A tárgyalt könyvek gyakran kötődnek az általunk kezelt kastélyokhoz illetve a vonatkozó történelmi korokhoz. (ref.: MG)

Az összes iskolai könyvtárak háromnegyede (2.290 könyvtár) valamelyik székhelyintézményben található. Ezek általában több telephelyes, többnyire összevont iskolák székhelyeit jelentik.
A külvárosi, falusi iskolákra jóval inkább jellemző, hogy könyvtár nélkül zajlik az oktatás, ami például a hátrányosabb helyzetű gyerekek számára még nagyobb kirekesztés. A fennálló esélyegyenlőtlenségre a Könyvtárostanárok Egyesülete is felhívta már a figyelmet. A főváros sokkal jobban ellátott a könyvtárakat illetőleg, míg a keleti megyékben jóval kevesebb intézmény nyújt könyvtárat.

Befejezéséhez közeledik az Országos Széchényi Könyvtárban az a két éves projekt, amelynek feladata egy üzemszerűen működtethető magyar webarchívum feltételeinek megteremtése. Az eddigi eredményekről és a jövőre vonatkozó tervekről a második alkalommal megrendezésre kerülő "404 Not Found - Ki őrzi meg az internetet?" című workshopon számolnak be a munkacsoport vezetői. Az OSZK 6. emeleti dísztermében 2018. november 15-én 13:00 órától kezdődő rendezvényen szó lesz még
- a webarchiválást szabályozó törvény tervezetéről
- a webhistoriográfia nevű új tudományterületről és
- állami, kormányzati online tartalmak archiválásának külföldi gyakorlatáról.
A műhelynapot kerekasztal-beszélgetés zárja a közgyűjtemények közötti együttműködés lehetőségeiről. A részletes program és a tavalyi workshop anyaga a link oldalon érhető el.

A webarchiválási projekt célja a magyar webtér nyilvános részéről főként a kulturális, tudományos, oktatási és közéleti tartalmak rendszeres archiválása, elsősorban kutatási célokra és stabil hivatkozhatósághoz.
Az eddigi eredmények röviden:
- teszteltünk több mint egy tucat szoftvert a webarchívum különböző munkafolyamataihoz
- egy-két alkalommal lementettünk összesen mintegy 6 ezer magyar webhelyet és csináltunk egy kis nyilvános demót (link )
- lefuttattunk egy 291 ezer magyar URL címre kiterjedő tesztaratást
- építettük a hazai és a külföldi kapcsolatokat
- publikáltunk a szaklapokban és előadtunk rendezvényeken
- valamint összeállítottunk egy tananyagot, hogy más közgyűjtemények is be tudjanak majd kapcsolódni a jövőre remélhetőleg már üzemszerűen működő webarchívum munkálataiba.

Az első elképzelés az úgynevezett ?Okos Térkép? lett. E program keretében egy olyan internetes portált szeretnének életre hívni, melynek célja, hogy a polgárok egyszerűen megismerhessék a városban zajló építkezések és egyéb beruházások adatait, ide értve, hogy a projektek milyen mértékben vannak hatással a környezetre. A térképen az adott területre rákeresve három különböző szintű információhoz juthatunk hozzá. Először az éppen zajló építkezéseket lehet megtekinteni, másodszor az ehhez szükséges engedélyeknek lehet utánanézni, illetve az ezekhez kapcsolódó fakivágásokat, zöld terület károsításokat is itt kell feltüntetni. Harmadik szinten az előre tervezett beruházásokat is nyomon lehet követni. A portálhoz készül egy alkalmazás is, amivel az állampolgári észrevételek, panaszok továbbíthatók a felelősök felé - hasonlóan a közkedvelt magyar Járókelő oldalhoz. Amint a panaszt az illető felküldi a rendszerbe, elindul egy óra, mely számolja azt, hogy a vezetés mennyi időn belül reagált az adott kérdésre, így kényszerítve őket gyors válaszadásra. Amint a város visszaküldi a választ, az megjelenik a portálon, így garantálva, hogy a lakosok mindig naprakész információkkal rendelkezzenek a kérdéseket illetően. Ide kapcsolódik a tervezett Tbiliszi Fórum létrehozása is, amely egy további platformot kínál a közösségi ügyek megtárgyalására. A program célja természetesen az, hogy a várost minél élhetőbbé tegyék, valamint, hogy a problémákat a város minél könnyebben és gyorsabban megoldhassa, az állampolgárok észrevételeit is felhasználva. A tervezett indulás 2019. január 1-e, a próbaidőszak március végére zárul majd le.

A román Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint Erdélyben Kolozs megyében olvasnak a legtöbben. Országos viszonylatban Kolozs megye 157 ezer könyvtárba járó olvasójával, Bukarest és Jász (Ia?i) megye után a harmadik helyet foglalja el. Bukarestben 285 ezer könyvtári aktív regisztrációt tartanak számon, Jász megyében pedig 159 ezret. Őket követi Szucsáva megye 134 ezer olvasóval, Temes 130 ezer olvasóval, Prahova megye 119 ezer olvasóval, Arge? megye 110 ezer olvasóval stb. Könyvtárainak száma szerint Kolozs megye a 8. helyet foglalja el 293 könyvtárral. Őt megelőzi Jász megye 450, Arge? megye 376, Bákó megye 358, Prahova 348, Bukarest 339, Szucsáva megye 305, és Dolj megye 303 könyvtárral. Maros megye 275 könyvtárával a 12. helyet, Hargita megye 167 könyvtárral és Kovászna megye 151 könyvtárral a 32., illetve a 36. helyre került.
Az elmúlt 17 év során azonban az aktív olvasók országos száma 2,77 millióval csökkent. 2000-ben például 6 millió aktív olvasót tartottak számon Romániában, ez a szám 2017-re 3,23 millióra csökkent. Ez utóbbi 46%-os csökkenést jelent. A Statisztikai Hivatal módszertana szerint aktív olvasónak az számít, aki évente legalább egyszer kölcsönzött valamilyen műfajú kiadványt abból a könyvtárból, amelyikbe beiratkozott. A számok felölelnek minden típusú könyvtárat: országos könyvtártól kezdve, megyein és egyetemin keresztül egészen a kutatói könyvtárig. - a Transindex.ro portálról

Három szabály van minden vállalatnál: vagy túl sok, vagy kevés az információ, vagy nem megfelelő. "Ahol nincs, vagy nem megfelelő a kommunikáció, ott keletkezik. Informális út, megkerülés, torzulás: ez a céges pletyka? - mondta Szvetelszky. Fontosnak tartja, hogy mondjuk ki, ami rájuk tartozik, mert az nyugtatja meg a dolgozókat, akkor nem lesz pletyka. "A beszélgetés köt kohéziót, ekkor nem fog elmenni pár ezer forintért egy másik munkahelyre" - tette hozzá. A kommunikáció formális útja az e-mailek, intranet, feljegyzések, plakátok, meetingek, személyes kommunikáció. Az informális kommunikációnak is vannak olyan formái, amik hasznosak és érdemes formalizálni őket, viszont ami nem hasznos, azt vissza kell szorítani, indokolatlanná kell tenni. A formálisnak is használ a kontroll, például az e-maileket szűrni kell, mert irracionális mennyiségben érkeznek, és a túl sok információ stresszt okoz.
A jó vezetői kommunikációról megtudtuk, hogy lehet döngő léptű, kiabálós, tépelődő valaki, mindegy milyen a vezető, de legyen koherens önmagával. A rossz vezetői kommunikáció célja a hatalom igazolása, a dolgozó ellenfél, a viszonyuk egyoldalú, a főnök érzelmileg dominál, manipulatív és megfélemlítő.
Szvetelszky Zsuzsanna szerint a befektetett energia megtérül: csökkenni fog a fluktuáció, nőni a lojalitás, a szervezeti önismeret, a belső kooperációk stb. és lehetővé válik a belső márkaépítés.
Szép példa, amikor az egyéni jövőkép így csatlakozik a vállalatihoz. Az egyik gyógyszergyártó cég kékgallérosa mondta a gyártósoron állva: "A beteg számít rám" - Szvetelszky Zsuzsanna szerint ez egy erős jövőkép.

Az Országgyűlési Könyvtár 150 éves történetét és jelenét mutatják be a szakemberek a keddi emlékülésen a Parlamentben, a Magyar könyvtárosok VIII. világtalálkozója első napján.
Egy könyvtárban a szellemet a szerzők, a lelket pedig a könyvtárosok adják. Az Országgyűlési Könyvtárba munkatársként bekerülni rang és dicsőség, ott dolgozni pedig komoly szellemi és emberi kihívás - hangsúlyozta Bellavics István, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési igazgatója köszöntő beszédében.
Hiller István, az Országgyűlés alelnöke felidézte, hogy az intézmény a Magyar Nemzeti Múzeum egy szobájából nőtt ki, majd több állomáson és több épületen keresztül a Steindl Imre tervezte Parlamentbe került, s 1902 óta itt található. Az Országgyűlési Könyvtár gyűjtőkörét és gyűjteményét, valamint nemzetközi kapcsolatait tekintve is az ország egyik csúcsintézménye - emelte ki.
A konferencia előadói beszélnek majd többek között a felsőoktatási könyvtárak középtávú fejlesztési irányairól, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) lehetőségeiről a kulturális örökség ápolásában, a kárpátaljai könyvtárak, a regensburgi Magyar Intézet és a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár örökségápoló tevékenységéről. Redl Károly 150 éves az Országgyűlési Könyvtár, Tüske László Mundus Hungaricus - Kulturális örökség és tudásátadás a modern magyar könyvtári világban, Ramháb Mária Az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) szerepe, lehetősége a kulturális örökség ápolásában címmel tart beszámolót.
A rendezvényen adták át a Kövér László házelnök alapította Nagy Miklós-díjat, amelyet első alkalommal Horváth József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főtitkára vehetett át.
A világtalálkozó szerdán az Országos Széchényi Könyvtárban folytatódik.

Az MTMT a magyar kutatóknak a kutatók által feltöltött publikációit tartja nyilván. A Web of Science és a Scopus hasonlót tesz, nemzetközi viszonylatban, ahova az adatokat maguk a szolgáltatók töltik fel). Az MTMT link november 1-jével újult meg, MTMT2 néven. Az adatbázissal a szakkönyvtárosok leginkább a kutatók megbízásából találkoznak.
A felület gazdái a változásokról és a teendőkről útmutatót adtak ki link , külön a szerzőknek is: link .
A Presztízs funkció egyelőre nem érhető el, de folyamatban van visszaállítása. Szintén folyamatban van az MTMT2 és az Országos Doktori Tanácsa adatbázisának szinkronizálása; elkészülte a következő átemelési periódusra várható. A most szükséges ODT/MAB átemelést még az MTMT1-ben kell frissíteni.

Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatással segíti az idős, beteg, mozgáskorlátozott, vak és gyengénlátó, lakáshoz kötött beiratkozott olvasóit a Békés Megyei Könyvtár.
A "Könyvet házhoz" során a bibliotéka egyes munkatársai ugyanis személyesen juttatják el a kiválasztott könyvtári dokumentumokat az érintettek részére, akik ilyenformán közvetlenül az otthonukban férhetnek hozzá a könyvtári dokumentumokhoz.
- A szolgáltatás igénybevételekor nem csak a dokumentumok átadása-átvétele történik meg. A munkatársaim beszélgetnek az érintettekkel, sok mindent megtudnak egymásról, ezért a szereplők viszonya egy bizonyos időn túl már inkább személyes, baráti kapcsolattá alakul - foglalja össze a program közösségépítő erejét Rakonczás Szilvia könyvtárigazgató.
A térítésmentes lehetőséggel többféle módon élhetnek a békéscsabai olvasók: az interneten elérhető katalógus alapján kiválasztják a kívánt dokumentumot, majd telefonon leadják "rendeléseiket", vagy a könyvtár központi számát tárcsázva elmondják, milyen témakörben keresnek könyveket, folyóiratokat, így a bibliotéka dolgozóira bízzák a megfelelő darab kiválasztását, vagy akár a régi könyvtári ismeretségek alapján felhívják a kapcsolattartójukat, akinek részletezik kívánságaikat.
Akad olyan idősebb asszony is, aki a csípőműtétje miatt nem tud rendesen mozogni. Neki a lányán keresztül juttatom el a kiválasztott műveket - mondta a könyvtár egyik munkatársa, aki régóta szállítja biciklivel vagy akár gyalogosan is a könyveket, hangoskönyveket, folyóiratokat az érintetteknek.
Elmondása szerint jellemzően a történelmi és a szórakoztató regények közül szemezgetnek leginkább az olvasók.

A szervezetek alkalmazkodásának gyorsasága eddig sem volt elhanyagolható, de az, hogy milyen tempóban tudunk reagálni a trendek, igények változásaira, egyre inkább kulcsfontosságú.
A vevőkkel/fogyasztókkal kapcsolatban már régóta tartja magát a szlogen, hogy akkor vagyunk mi a legjobbak, ha már azelőtt elkészítünk valamit, mielőtt az ügyfélben felmerül, hogy szüksége van rá. Nincs ez másként a leendő munkavállalókkal sem. A különbség csak annyi, hogy ezen a területen eddig nem volt szükségszerű a változások, igények megfigyelése. Nem az volt a vállalatunk sikerének a kulcsa, hogy hogyan és kiket vegyünk fel, mert a kiválasztási folyamat végén egyszerűen ott voltak a legjobb munkatársak, akik nálunk akartak dolgozni. Mint tudjuk, fordult a kocka. Érdemes tehát energiát fektetni most ebbe is, és érdemes szem előtt tartani az ügyfeleinknél már olyan jól bevált gyakorlatot: már azelőtt adjunk valamit, mielőtt a jelöltünk tudja, hogy neki valójában arra volt szüksége.
Hogyan lesz az adatból információ? Vegyünk egy mérőszámot, amit biztosan mindenki előállít és rendszeresen bemutat a toborzással kapcsolatban. Nézzük végig e mérőszám monitorozásának felépítését. A mérőszám: a toborzási idő hossza. A kérdések sora ott kezdődik, hogy mit is értünk ez alatt. Lássuk hány féle variáció jut eszünkbe azonnal:
a mért időtartam kezdete például (adat):
- az igény megjelenése
- az igénynek a nyitott pozíciók nyilvántartási rendszerébe való feltöltése
a toborzás megkezdése (recruiter elkezd foglalkozni a kereséssel)
- mért időtartam vége például (adat):
- a kiválasztott jelölt elfogadja az ajánlatunkat
- a kiválasztott jelölt belépési dátuma
- az új kolléga betanulási idejének a vége
Az információ az ezek kombinációjából összeállított folyamat eleje és folyamat vége között eltelt idő lesz.

Új szempontból vizsgálja Mátyás király legendás könyvgyűjteményét az Országos Széchényi Könyvtár november 5-én megnyílt kiállítása. "A Corvina könyvtár budai műhelye" című tárlat a Budán készült kódexek történetét mutatja be.
A műhely működésének magas színvonalát jelzi, hogy különleges, eddig egyöntetűen itáliainak tartott kódexekről derült ki a budai eredet. Ilyen például a Pietro Ranzano magyar történetét tartalmazó corvina, amelyet eddig nápolyi munkának tartott a kutatás. A korábban ismertnél jóval árnyaltabban lehet bemutatni, hogy hogyan és milyen mértékben támaszkodtak a királyi könyvtár létrehozói a korábbi tudós főpapi generáció, Vitéz János, Handó György és Janus Pannonius gyűjteményeire. (Magyar Kurír)
- A kiállítás készítéséről szóló werkfilm: link
- Virtuális Corvina-kiállítás: link

Bár lassan elkészül a Várban a Lovarda, a Stöckl-lépcső, és a Főőrség épülete, úgy tudni, csak a jövő évi önkormányzati választásokra adják át e létesítményeket. Arra továbbra sincs válasz, hogy milyen funkciót szánnak a "vadonatúj műemlékeknek". A Szent István-terem rekonstrukciója viszont rosszul áll. Bár a felújított berendezés gyártása elkezdődött, a teremhez kapcsolódó építészeti átalakítás - amely a Budapesti Történeti Múzeum egy részének rekonstrukcióját is magába foglalja - a tervezési szakaszban elakadt. A Széchényi Könyvtár költözése, és a budai Vár teljes felújítása pedig le is került a napirendről. A távoli jövőbe tolódott két minisztérium, a belügy és a pénzügy Várba költözése is. Jövő februárban beköltözhet viszont az onnan négy éve kiebrudalt Nemzeti Táncszínház a Millenárisba, amit 5 milliárdért alakítottak át számára. A horribilis összegbe, 18,5 milliárdba kerülő, egykori Ipari Minisztérium helyén folyó parkbővítés és a mélygarázsépítés csak jövő őszre készül el, a számlát számos feleslegesnek tűnő elem, például egy közúti alagút is növeli.

Szabad-e lerövidíteni az iskolai kötelezőket? Hogy lehet segíteni az olvasási nehézséggel küszködő diákoknak? Milyenek legyenek a jövő könyvtárai? Hogyan hozható közös nevezőre a digitális kultúra és a Gutenberg-galaxis? Élménypedagógus-rovatunkban Keresztfalviné Ilyés Renáta könyvtárostanárral, tanulásmódszertan-trénerrel beszélgettünk az olvasási szokások megváltozásáról és arról, hogy is kerül nála a gerinctorna a könyvtárba. (...)
A könyvtárostanár háromféle órát "szokott tartani", a magyar nyelvtan, valamint az informatika tantárgy keretein belül.
- Egyrészt a könyvtárismereti szakórákat, melyeken általában a könyvtárak, és persze kiemelten az iskolai könyvtár használatával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket tanulják meg a diákok.
- A másik típusú óra, amit könyvtárhasználati szakórának hívnak, már sokkal inkább egy-egy tantárgyhoz, témakörhöz kapcsolódik, mely órák során konkrét ismeretanyagot dolgozunk fel.
A harmadik órafajta az informatika tantárgy keretén belül foglal helyet. Ez a könyvtárinformatika világába kalauzolja a gyerekeket. Jelenleg ezek az órák azok, ahol lehetőség van az összehasonlításra a virtuális információkeresés és -menedzsment, valamint a kézzelfogható módon bemutatható könyvtári rendszer között. Ezzel megalapozható, hogy a gyerekek jobban tájékozódjanak az online források között, mérlegelni tudják azok eredetiségét, vagy hogy azok hogyan használhatók fel saját munkáikban, ide kapcsolódik például a plágium fogalmának bemutatása.

Összesen huszonnyolc, 10 és 14 év közötti gyermek vett részt az idei boszorkánytúrán az örményesi könyvtárban link , a napokban. A tanulók három-négy fős csapatokat alkotva oldottak meg az ünnepkörhöz köthető feladatokat.
- Nagyon készültünk arra a napra, "boszorkányujjakat" sütöttünk, rémisztő szendvicseket készítettünk, a gyerekeknek apró ajándékokat csomagoltunk, melyeket zsákbamacskaként megkaptak. Feldíszítettük a könyvtárat denevérekkel, szellemekkel, pókokkal.
- Majd megérkeztek a csapatok, és megkezdődött a tökfaragás. Sötétedéskor a csapatok egyesével mentek ki, kaptak kincses térképet és egy rövid mesés történetet, mely alapján meg kellett találni az elrejtett "kincseket" a parkban és a kastély körül.
- A végén kivittük a tököket a könyvtár elé, közösen meggyújtottuk bennük a mécseseket. Mókás csoportjátékokat is játszottunk, végül eredményhirdetéssel zárult az este, mindenki apró ajándékokkal tért haza - mondta az esemény főszervezője, a könyvtár munkatársa, Varga-Engárt Zsuzsanna.

A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár 120 millió forintos uniós támogatást nyert tanulást segítő infrastrukturális fejlesztésre, amiből több mint 17 millió forintot fordítottunk a Vécsey utcai fiókkönyvtár felújítására. A beruházás során akadálymentes bejáratot és nagyobb oktatási teret alakítottunk ki, olvasói mosdó épült, klímaberendezéssel gazdagodott az épület. Emellett átalakítottuk és bővítettük az elektromos hálózatot, kicseréltük a nyílászárókat, valamint 6,5 millió forint értékben a teljes bútorzat is megújult - sorolta Tomasovszki Anita könyvtár­igazgató. Kifejtette: a projekt befejező részében, 2019 első felében közel kétmillió forint értékű informatikai berendezések érkeznek a fiókkönyvtárba. Olvasói internetsarkot alakítanak ki, a gyerekek kipróbálhatják a mesetabletet, digitális képzéseket támogató eszközök várják az olvasókat.
- A pályázat eredményeként a fiókkönyvtár már alkalmas harminc ember befogadására, különböző oktatási formák megvalósítására, de csoportos könyvtárhasználati, ismeretszerző foglalkozás, vetélkedők, író-olvasó találkozók, családi programok megtartására is. Bízunk benne, hogy örömmel veszik birtokba a város egyik legforgalmasabb fiókkönyvtárát.

Vendég fogadása, figyelmesség a vendég iránt
- A vendég érkeztét a felszolgálók suttogva adják tovább egymásnak. Akárki akármit csinál éppen a fogadószinten, a személyzet a munkáját félbehagyja, a vendég útját szabadon hagyja, és mosolyog. Kihúzzák a vendégnek a széket, majd mindenki megy a munkájára, mintha mi sem történt volna. A segédfelszolgáló - comi - nem prezentálhat, azaz nem mutathatja be az ételeket, és nem vehet fel rendelést. A felszolgáló felel a pozíció (ülőhelyek) felméréséért és a rendelést felvételéért is. Külön ügyel az esetleges gluténérzékenységre, vagy más kívánságokra. (Ha a vendég telefonon, vagy interneten jelentkezik be, akkor az ilyen érzékenység tudatában várják a vendéget.)
Alap dolog mosolyogni, érdeklődni a vendég dolgai iránt, rövid beszélgetésbe elegyedni vele. Pl.: járt-e már náluk, kóstolta-e már az adott ételt? Ha külföldi, hány napra jött stb.
A felszolgálást ütemezik. Az étel érkezésekor a legcsekélyebb minőségromlás elkerülése érdekében (vö.: hőmérséklet, páratartalom) az ételliftet ütemezve várják, és azonnal kinyitják. Feljegyzések alapján tudják, hogy milyen ételt várnak fel. Egy főfogás hat főre 5-6 perces felszolgálást jelent, bele értve a venison (szarvas) vagy boar (vaddisznó) mellé a zsü-t (jus=öntet) is.
Ha a vendég mosdóba távozik, vagy cigarettaszünetre megy, azt a felszolgálók közlik a F&B menedzserrel, aki jelez a konyhának, hogy a frissességet szem előtt tartva késleltessék az ételek készítését.
- A fentiek tükrében hogyan szerveznéd munkádat és járnál a könyvtárhasználó kedvébe?

Annak, aki nem talált sok vonatkozó tartalmat az Országos Könyvtári Napok mottója - Közös tudás, közös hozzáférés - szerint a rendezvényen (vö.: link ), Moldován István által közvetített két példa is ajánlható (MG)
Két jó, friss külföldi példa is a kezembe akadt, talán érdemes tanulni belőle:
- Osztrák nemzeti könyvtár link
Az ÖNB link 1920-30. közötti légifotóit digitalizálta és tette online hozzáférhetővé. Az érdeklődő közönség pedig többféle módon is segítheti a közel 5000 fotó feldolgozását; kategorizálással, tag-eléssel, térképen való beazonosítással. Ezek ellenőrzését is önkéntesek végezhetik. Az ÖNB első crowdsourcing projektje 2018. októberében indult, de az URL cím alapján, nem az egyetlen ilyen, valószínűleg, több is várható.
link
- Library of Congress - link
A Kongresszusi könyvtár is idén, 2018. őszén jelentkezett egy külön crowdsourcing oldallal, amelyben egyből hat kampány indult, digitalizált kéziratok átírására. A projekt számára Concordia néven egy külön open source szoftvert is kifejlesztettek, amely az alábbi címen bárki számára elérhető, használható
link

A magyarországi internetes manipulációt kb. 2013-14-ig az orosz befolyás jellemezte, orosz kötődésű weboldalak és Facebook-csoportok voltak a fő forrásai. 2015 körül aztán ezek elkezdtek visszahúzódni, és ma már a nyomuk is alig látszik; a helyüket átvette egy hazai fejlesztésű álhírterjesztő birodalom.
Úgy tűnik, nemcsak kapacitásban, de az alkalmazott technikákban sem vagyunk ott a topon. Nálunk például csak emberi operátorok üzemeltette, mondhatni kézműves kamufelhasználók terjesztik a kormányzati propagandát a közösségi médiában, miközben a nemzetközi standard már kezd túllépni a sokkal nagyobb teljesítményű automatizált accountokon (ilyeneket 38 országban detektáltak) is. Az új hullámot a hibrid, emberi felügyelettel működtetett robotfelhasználók jelentik. Ilyeneket alkalmaznak már többek között a németek, az oroszok, az amerikaiak, az irániak, és sikerrel ötvözik bennük egy szoftver fáradhatatlanságát az emberi operátor rugalmasságával és hihetőségével.
A propaganda-hadműveletek terén viszont szinte mindent bevetnek a hazai manipulátorok: az oxfordi kutatók négy nagy kategóriájából három,
- a kormányt támogató üzenetek sulykolása,
- az ellenzék támadása, illetve a politikai ellenfelek elleni trollkodás,
- zaklatás,
- karaktergyilkosságok
is ott vannak a repertoárban. Egyedül a semleges, figyelemelterelésre használt hírek terjesztése maradt ki a hazai információs háborúban eddig (ez egyébként is legritkább a felsoroltak közül, többek között Brazíliában, Kínában, Szaúd-Arábiában észleltek ilyesmit a kutatók).
A magától értetődő megoldás persze az oktatás, a kritikus gondolkodás, a tudatos médiafogyasztás tanítása, de itt meg sokkal több a kérdés, mint a megnyugtató válasz. Ki tudná ezt tanítani, hol, mi alapján, kinek, milyen körülmények között, milyen szervezésben, és hogyan asszisztálnának ehhez a kormányok, amiknek feltett céljuk, hogy a saját propagandájuk azért működőképes maradjon?

Húszezer informatikus, ötezer pedagógus, háromezer pénztáros, kétezer sofőr - dúl a számháború, hogy honnan, milyen szakmákból, mennyi utánpótlás hiányzik. A kereslet és a kínálat elvileg igazodik egymáshoz, de nem mindegy, hogy 5 vagy 25 év alatt. Min múlik ez, hogyan katalizálható a folyamat? Boda József, a Codecool Programozóiskola társalapítójának vendégírása.
- Szembesülni kell tudnunk egy korábbi rossz döntésünkkel: rossz lóra tettünk, ami kimúlófélben van. Ha ezen túlvagyunk, utána már sokkal könnyebben megy. Hogy lehet ezen segíteni? Nyilván nem olyan súlyos a helyzet, hogy pszichoterapeuta kezeljen minden egyes kiugrott könyvtárszakos bölcsészt. Ugyanakkor az emberi szó nagyon fontos: ugyancsak felméréseink igazolják, hogy a szakmaváltási döntésre mások személyes tapasztalatai, beszámolói gyakorolják az egyik legnagyobb hatást.

Van egy casual túlsúly a világban, egy kényelmes világkép, ami az öltözködésen is látszik és a viselkedésben is megjelenik. Az is igaz, hogy az elmúlt években én is elfogadóbb, toleránsabb vagyok, de vannak bizonyos dolgok, amelyeket nem tudok elnézni.
Mint például a pontosság. A késést az egyik legnagyobb modortalanságnak tartom, amit ember ember ellen elkövethet. Véleményem szerint ez a tisztelet teljes hiánya. Nem érdekel, hogy a másik fél vár rám, nem érdekel, hogy lenne más dolga - odaérek, amikor odaérek. A késéssel szemben nem tudok toleráns lenni.
Kérni, megköszönni, pontosnak lenni - ez a hármas például egy sarkalatos pontja a könyvnek és azt gondolom, hogy ha ez megy, akkor a többi már csak finomítás. Ha mindehhez még tisztelet és tolerancia is társul, akkor azért nagy baj már nem lehet. Nyilván minél kiműveltebb valakinek a viselkedése, annál jobb, de azért a ló túloldalára sem szabad átesni. A túlzott modorosság is könnyen a visszájára fordulhat.
Hiszek abban, hogy divat lesz újra viselkedni.
Nincsenek nagy illúzióim, de szomorú vagyok, amikor különböző versenyeken azt látom, hogy szépek vagyunk, fiatalok és jól öltözöttek, de előbb sorolunk fel húsz menő divat-, parfüm- vagy autó márkát, mint tíz írót. Ettől még mindenki jó ember marad, megy tovább a világ, lesznek önvezető autóink, csak érezhetően beszűkül az intellektus, máshová kerülnek a hangsúlyok és a tisztelet is az értékrendben. Én is a fogyasztói társadalomból élek és nem gondolom, hogy ítélkeznem kellene. Nem mondom sem azt, hogy jó, sem pedig azt, hogy rossz. Inkább úgy fogalmaznék, hogy sajnos.