Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  
 


KIT hírlevél: 2021/14., ápr. 7.

E lapszám szerkesztője: Mikulás Gábor

Hírek

Kreativitás gerjesztése szusival és pizzával - holland Királyi Könyvtár
Könyvtári stratégia 2021-re (könyvtár, vírusidőben) (olvasóink szavazatára)
42%-kal nőtt az e-könyvek kölcsönzése 2020-ra
Új Központi Könyvtár, Calgary - expressz könyvtárat is beépítettek
Stratégia Koppenhága közkönyvtárában - 1. érték, bevonás, kommunikáció
Felvidéki magyar könyvtárak - főként a fenntartó határozza meg a minőséget
Gyenge szakmai kommunikáció - alacsony szakmai utánpótlás
Megkérdeztük: Szakmai vitákban...
Archív híranyagok fenntarthatósága - megőrzés, hitelesség vs. frissesség? (olvasóink szavazatára)
Fokozatos nyitási tervvel készülnek a könyvtárak - FSZEK, OSZK, Méliusz és Csorba könyvtárak
Virtuális séták Székelykeresztúron és környékén - helyismereti könyvtári projekt
Közgyűlést tart a könyvtáros egyesület - javasolj napirendi pontot
Felmérték a lakosság információs igényét - a kölcsönzésekből
Akadálymentesítés - felkészületlennek érzik magukat a könyvtárosok
Könyvtári bandázás filmmel, drámával, könyvekkel - a Bod Péter könyvtárban
Figyelmeztetés: 'Könyvtár után mossunk kezet!'
Egy belvárosi palota, amely könyvek számára készült - 145 éve adták át az Egyetemi Könyvtárat
Új vezetők, változatlan tartalom - Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Könyvtárfejlesztést ígérnek - alapítványi egyetem, Miskolc

Analógiák

Működne-e a könyvtárosképzésben is a piaci párbeszéd és a citizen science?

Praktikus

Hogyan használjuk az Instagramot - lazább oldalunk bemutatása

Kisszínes

A hagyományőrző rendezvény mint eszköz és lehetőség

Információforrások

Nézegessünk római kori tempolomokat!


A portálon kívülre mutató linkek a szerkesztés pillanatában élnek.
Ha már nem jelenik meg a korábban élő forrás,
másold a linket a archive.org keresőjébe.



Hírek

Kreativitás gerjesztése szusival és pizzával - holland Királyi KönyvtárFEL

Kees Teszelszky: - Nagyon sok bulit szervez a nemzeti könyvtár. Így találják ki az emberek együtt - enni- és innivalóval -, hogyan lehet jobbá tenni a könyvtárat. A mi esetünkben 3 ember jött össze különböző osztályról. Ahogyan magunkat elneveztük: a szervezés hercegnője, a kreatív testvér, és a tudós király.
Ez az eljárás persze nem gyakori - WhatsAppon szerveztük esténként a munkát -, hogyan is lehet elkészíteni a mémgenerátort. Rájöttünk, hogy segítségre van szükségünk, könyvtáron kívülről és belülről egyaránt. Külföldi könyvtárakban voltak már hasonló projektek, és azok képviselői is szívesen segítettek.
Egy alapítványtól 4200 eurót kértünk és kaptunk. (Később további, nagyobb összeget link Az alapítvány link a holland kultúrminisztérium és a külügyminisztérium pénzéből támogatja cégek és kulturális intézetek innovatív termékekre, szolgáltatásokra irányuló együttműködéseit.) A támogatásból fizettük a honlapot és a szoftvert fejlesztő céget. Az alapítványt egyébként meglepte, hogy könyvtár kér pénzt tőle; eddig nem találkoztak ilyennel. De tetszett nekik az ötlet. Kerestünk továbbá egy olyan grafikust, aki vállalkozott "modern középkori" rajzok készítésére (pl. király a mobiltelefonjával).
Így indultunk neki a könyvtár meglévő középkori gyűjteményi webes felületének, amit persze - néhány tudóson kívül - szinte senki sem használt. E honlap egyébként értékes tartalmából nyomtattunk ki egy rakás képet, majd meghívtunk fiatalokat. Hoztunk nekik pizzát és szushit, továbbá rendeltünk nekik egy humoristát és egy zenészt is. Miután jó, kreatív hangulatba kerültek, megkérdeztük őket: szerintük mely képekből lehet mémet készíteni, melyik tetszhet a fiataloknak? És ragasztható sárga cédulák segítségével elkezdődött a mémgyártás... (lejegyezte: MG)
- Az előadás a Hollandiai Mikes Kelemen Kör, a Magyar Információbrókerek Egyesülete és a KIT Hírlevél által szervezett rendezvényen hangzott el.

Régebbi hírforrás(ok): Megmérték: a Királyi Könyvtár mémes projektjének sikere többszörösen meghaladta az elvárásokat link Készítsél középkori mémeket a könyvtár interaktív felületén! link

Könyvtári stratégia 2021-re (könyvtár, vírusidőben) (olvasóink szavazatára)FEL

2020 decemberében Mary Ellen Bates virtuális találkozót szervezett információs szakembereknek. Arról beszélgettek, hogy milyen stratégiákat hoznának magukkal 2021-be, és miket hagynának hátra. A webináriumról röviden: link .

Többen említették a könyvtári szolgáltatások "távirányításának" hosszútávú hatásait: még azokat is befolyásolja, akiknek nincs fizikai gyűjteményük. A lezárás és távmunka kezdetekor az információs szakembereknek biztosra kellett menniük, hogy az érintett döntéshozók megértik a fizikai gyűjtemény és egy központi hely szükségességét.

Egy könyvtárigazgató elmondta, hogy tavaly 40%-kal növelte (virtuális) képzési programját, hogy tudatosítsa ezt, és jobban összekapcsolja a használókat a könyvtár eszközeivel és elérhető anyagaival.

Többek szerint jobban kellene kommunikálni a könyvtárak beruházásainak megtérülését az információs szolgáltatások terén. Egy információs szakember például videókat készít a könyvtárak szolgáltatásairól.

Egy másik meglátta a lehetőséget a könyvtári jelenlét bővítésében: mialatt a könyvtárosok otthonról dolgoztak, a biztonságiak által beállított távmunka kapcsolaton keresztül működtetve a referenszpultot.

Visszatérő téma volt az, hogy ezt a lehetőséget ki kell használni, és újra kell gondolni a kutatási és információs forrásokat, melyeket a könyvtár biztosít.

Sok használóban csak akkor tudatosult a könyvtárak digitális gyűjteményének léte, mikor arra próbáltak rájönni, hogyan érjék el a könyvtárat a lezárások idején. Az újranyitás során valószínűleg új információgyűjtő praktikákat fognak alkalmazni - a könyvtárosok kihasználhatják ezt az időszakot arra, hogy fejlődjenek. Ez az időszak arra is megfelelő, hogy újra megvizsgálják, hogyan tudnák beilleszteni információforrásaikat és szolgáltatásaikat a különböző ügyfelek munkafolyamataiba.

A nyitás után az egyik legnagyobb kihívás az lesz, hogy a könyvtárosok hozzászokjanak a szolgáltatások új módszereihez, és ezzel egy időben felfedezzék, hogyan változtak a használók igényei az elmúlt egy évben. A webináriumon elhangzottak alapján fontos, hogy nyitottak legyenek az új dolgokra, valamint hogy újraértékeljék a költségvetést és a munkaerő prioritásait.
2021 kihívásai még több kreativitást és innovatív gondolkodás igényelnek, viszont ez az év új lehetőségeket kínál arra, hogy megvizsgálják a már meglévő szolgáltatásokat, eredményeiket és azt, hogy hogyan válhatnak a szervezetük segítségére. (ref.: Salamon Sára)


42%-kal nőtt az e-könyvek kölcsönzése 2020-raFEL

Az erős növekedés főleg a meglévő olvasóknak köszönhető - derül ki a holland Királyi Könyvtár jelentéséből. Ez a növekedés a fizikai könyvtárakban regisztrált kölcsönzések 10%-át tette ki.
Az e-könyvek használatához (online) regisztráció szükséges. Olvasójegy birtokában a könyvtáron keresztül vagy közvetlenül lehet csatlakozni a nemzeti könyvtár szolgáltatta Online Könyvtárhoz. [Az online kölcsönzést tehát nem egyedi könyvtárak biztosítják, hanem közvetítik a nemzeti könyvtár kínálatát. - MG]
A növekedés ellenére alig volt új kölcsönző. Pontosabban a növekedés csak 3% lenne. Azaz: főként a digitálisan és fizikailag egyaránt kölcsönzők tábora lett aktívabb.

2020-ban egy felhasználó átlagosan 23 e-könyvet kölcsönzött. 2019-ben ez körülbelül 15 könyv volt. Eszerint a nemzeti, azaz a Királyi Könyvtár által működtetett Online Könyvtár felhasználóinak többsége fizikailag és digitálisan is kölcsönöz, és éppen a válságidőben kezdtek el teljesen digitálisan olvasni.
A fizikai állomány jelentősége azonban nem csökkent nagyon, azért sem, mert még mindig sokkal több címet kínál.

Úgy vélhetnénk, hogy az e-könyveket inkább a fiatalabb viszik. A valóságban azonban főleg az idősek használják őket. Ezen belül is az 50 és 60 évesek olvassák őket. Az átlagéletkor idén is növekedett; most egy évvel, a társadalom öregedése miatt. A 70 évesek mellett az e-könyv használó középiskolások, tinédzserek száma is növekszik. Az éppen olvasni tudó gyermekek (0-9 évesek) száma szintén növekszik.

Mindezek ellenére a túlnyomó többség csak papíron akar olvasni. Talány, hogy a könyvtárak újranyitása után sikerül-e visszaszerezni a fizikai kölcsönzés korábbi volumenét, vagy alacsonyabb szinten stabilizálódik. (ref.: MG)


Új Központi Könyvtár, Calgary - expressz könyvtárat is beépítettekFEL

Az Új Központi Könyvtár link más kortárs közkönyvtárakhoz hasonlóan kívülről befelé és alulról felfelé haladva, az aktív és hangos tevékenységektől a komolyabb és csendesebb tevékenységekig ad teret a különféle könyvtárhasználati módoknak. A könyvtár előtt művészeti installációk találhatók, az egyik oldalon étterem, a könyvtár előtti téren találkozóhely várja a látogatókat. A földszinten közösségi tér és rendezvényterem kapott helyet. Egy faburkolatú boltozat alatt elhaladva az érkezők az első emeleten egy felülről megvilágított nagy központi aulában (Shaikh Family Welcome Gallery) találják magukat, melyet őslakos művészeti alkotások díszítenek. Ugyanezen a szinten az Expressz Könyvtár (Library Express) biztosít egykapus hozzáférést a legkeresettebb fikciós és tényirodalmi gyűjteményekhez, és időszaki kiállításokat is befogad. A közelben található az Alkotás Tere (Create Space) is, amely a közösségen belüli párbeszédet hivatott előremozdítani. A Gyermekkönyvtár a legkisebbeknek szóló rendezvényeknek és egy játszótérnek is helyet biztosít, a Questionnarium nevű tér pedig az általános iskolás korosztályt célozza meg interaktív kiállításokkal, LEGO-asztalokkal és virtuális valósággal. A második emeleten a sajátos igényű használóknak nyújtanak akadálymentes szolgáltatást, de ugyanitt ingyenesen igénybe vehető, jól felszerelt csoportos szobákat (meeting rooms), szépirodalmi gyűjteményt, irodalmi alkotóházat (author-in-residence studio) és önkénteseknek szóló teret is találunk. A harmadik emeleten lehetőség van karriertanácsadásra, de itt kapott helyet a népszerű Tinédzser Zóna (Teen Area) techlaborral, játékinfrastruktúrával, audio/videostúdióval és számítógépteremmel. Végezetül a negyedik emelet az elmélyülés színtere: itt található a Közösségi Nappali (Community Living Room), a nagyolvasó, a helytörténeti gyűjtemény és az Őslakos Nyelvi Források Központja (Indigenous Languages Resource Center).
Közel egyéves működés után az Új Központi Könyvtár több mint 1,7 millió látogatással büszkélkedhet, számos programot és napi 4000-6000 látogatót tudhat a magáénak. (Calgary Új Központi Könyvtárának építése; ref.: Szabó Piroska)


Stratégia Koppenhága közkönyvtárában - 1. érték, bevonás, kommunikációFEL

A koppenhágai közkönyvtári hálózat link egy központi és 19 fiókkönyvtárból áll. Az elmúlt öt évben nagy hangsúlyt fektettek átalakításukra és a változásra, különösen a 2015-ben meghirdetett Empower the Citizens [A polgárok képessé tétele] elnevezésű tervvel összefüggésben. A tervnek kettős célja volt: a könyvtári stratégia gyakorlatba ültetése, valamint a közösségi szolgáltatások integrálása a könyvtárakba. A cikk 7 pontban mutatja be azokat a módszereket, amelyeket a könyvtár a változás tervezésére, illetve a jó gyakorlatok kidolgozására és megvalósítására használt - mindezeket az ajánlásokat más intézmények is követhetik.

1. ajánlás: Az érték megnevezése. Központi kérdés, hogy a könyvtárak és a könyvtár dolgozói hogyan teremtenek értéket a lakosság számára a szolgáltatások megváltoztatásán keresztül. A Koppenhágai Könyvtárakban az értékeket egy piramis-diagramon ábrázolták, amelynek két alsó szintje a gyűjteményhez és a hozzáféréshez, felső három szintje pedig a használókhoz kapcsolódott (inspiráció, tanulás és részvétel, alkotás és tudásmegosztás). A környezetre és a használói igényekre való fókuszváltás referenciapontot jelentett a könyvtár prioritásainak meghatározásakor.
2. ajánlás: A változás szintjének eldöntése. A változtatásokat különféle léptékekben, sokféle formában és különböző mélységben lehet végrehajtani. Az elmúlt öt évben a Koppenhágai Könyvtárak bevonta a munkatársakat és a helyi vezetőket a szolgáltatások fejlesztésének és átalakításának folyamatába az üléseken való részvétel eszközével. Ez a módszer időigényes, de a kommunikáció elősegíti a bizalom kölcsönös kialakítását.
3. ajánlás: A változás még a kezdet előtt elindul. A változásra való felkészülés ugyanolyan lényeges, mint maga a változás. A stratégia előkészítési szakaszában kulcsfontosságú az érintettekkel való kommunikáció. A Koppenhágai Könyvtárakban a szolgáltatások fejlesztése és átalakítása során a változtatások végrehajtását közelebb hozták a dolgozók munkájához; ez segített abban is, hogy időben elkerüljék a kommunikációs szakadékot, amely megosztja a vezetőket és a munkatársakat. (Változásmenedzsment a közkönyvtárakban: hét ajánlás a Koppenhágai Könyvtárakból; ref.: Pataki F.)


Felvidéki magyar könyvtárak - főként a fenntartó határozza meg a minőségetFEL

388 szlovákiai település(rész) könyvtári szolgáltatását vizsgálták meg a szlovákiai magyar könyvtárosok. Ezek 50%-ában működik könyvtár, közel 30%-ukban nincs könyvtár, a többi helyen pedig nem működik. A felmérés közel 400 ezer főnyi lakosságot érint. A Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesület felületén link megtalálható vonatkozó adatbázis 90%-ban 5000 fő alatti települések könyvtárairól szól, közel felük községi, 41%-uk iskolai.
A községieket napközben nyugdíjasok és kismamák használják, a hétvégén megjelennek az iskolások és munkahellyel rendelkezők is. Nem jellemző rájuk a kötött nyitvatartás. Jellemzően minél nagyobb a település, annál nagyobb a könyvtárhasználat.
A vizsgált közkönyvtárak 10%-ának van IKR-e. 44%-uk rendelkezik valamilyen speciális gyűjteménnyel. A magyar használókat is célzó könyvtárak fele rendelkezik magyar nyelvű könyvekkel. 2018-as adatok szerint majdnem 30%-uk nem bővítette állományát. A magyar nyelvű iskolák 40%-a járt el így. Az egy magyar lakosra jutó könyvek száma Késmárk járásban a legmagasabb.
A könyvtárosi alkalmazottak átlagéletkora valamivel alacsonyabb, mint Magyarországon; a Felvidéken 41 év.
A felmérés készítőinek tapasztalata, hogy "legnagyobb mértékben a fenntartó hozzáállása dönti el az adott településen, intézményben működő könyvtár minőségét" [tehát nem a könyvtáros minősége - MG].

Szlovákia többségében magyarlakta helységek aktív könyvtárainak felmérését a 2021. március 15-19. között online térben megrendezett Könyvtári Roadshow-n mutatták be. (ref.: MG)

Régebbi hírforrás(ok): A kistelepülési könyvtár a könyvtáros életrevalóságán múlik link

Gyenge szakmai kommunikáció - alacsony szakmai utánpótlásFEL

Közismert, hogy kevés a jelentkező a könyvtár-informatika szak nappali tagozatára. A közoktatási intézmények végzősei nem szívesen választják a társadalomban kialakult sztereotípiák szerint elévült, rosszul fizetett, perspektíva nélküli szakmát; az internet elterjedése is azt sugallja, hogy a közeljövőben nem lesz szükség könyvtárakra. A szakma tekintélyének hiánya legjobban a könyvtárosképző intézményeket sújtja. A szerző szerint a megoldás a könyvtárosról alkotott kép megújítása fiatalokat vonzó tartalommal, ám a pályaorientációval foglalkozó kutatásokban nem találhatók konkrét javaslatok a szkeptikus fiatalok meghódítására.

Mivel a fiatalok az információkat elsősorban az interneten keresik, a "könyvtáros szakma" kérdésre találatként kapott honlapokat érdemes megvizsgálni. Ezek a következőképpen csoportosíthatók:
- pályaorientációs honlapok (a szakmák leírása, rangsorolása, vonatkozó oktatási intézmények);
- a könyvtárosképző intézmények (főiskolák, egyetemek) pályaorientációs anyagai;
- a könyvtárosok szakmai pályázatokra készített anyagai (esszék, interjúk, videók stb.).
Az eredmény: nagyon kevés a hiteles, világos, motiváló információ a jövőjükről még nem döntött fiatalok számára. A szakma eredményes bemutatásához ismerni kell a fiatalok szociális-pszichológiai tulajdonságait, a pályaválasztást meghatározó motívumokat és értékrendet. A szociológiai kutatások megegyeznek abban, hogy a pályaválasztási kritériumok sorában első helyre az önmegvalósítás, a személyes érdeklődés kerül, ezt követi a karrier, a magas fizetés, a szakma tekintélye vagy stabilitása. (A könyvtárosi hivatás választása: a fiatalok értékrendje és a pályaorientáció tartalmi szempontjai; ref.: Viszocsekné P. É.)

Régebbi hírforrás(ok): A könyvtárosok utánpótlásának zuhanása - pusztulás vagy pusztítás önsegédlettel? link könyvtáros-informatikusi képzés válsága, avagy Akiért a harang szól link

Megkérdeztük: Szakmai vitákban...FEL

A múlt héten kiegészítésre javasolt mondathoz így szavaztak befejezést válaszadóink:
1 - a pozíciókban lévőknek kellene dönteniük
2 - a megfelelő információk birtokában lévőknek kellene dönteniük
12 - kiterjedt szakmai eszmecsere lenne szükséges
0 - nem kellene elsietni a döntéshozatalt
Szakmári Klára emailes megjegyzése: "A mostani szavazásnál szerintem a 2. és 3. válasz együtt lenne jó. Fontos, hogy megfelelő információk birtokában döntsünk, de az is fontos, hogy megvitassuk az érintettekkel, és azután szülessen döntés."
A válaszok a 3 évvel ezelőtti hasonló tartalmú felvetés eredményeivel együtt mutatva: link .
Úgy tűnik (bár a válaszadók alacsony száma miatt inkább csak sejtés), hogy az elmozdulás a
- kollektív bölcsesség
- a szélesebb közösség számára elérhetővé teendő, döntéshozatalhoz szükséges információ, és
- az önálló döntéshozatalra való késztetés irányába mutat.
A témával kapcsolatban eszembe jut egykori közkönyvtári felettesem, aki azt mondta: azért nem érdemes a munkatársakat bevonni a szakmai döntésekbe, mert teljesen tájékozatlanok, nem érdeklődnek, és ezért alig értenek a témákhoz. - No igen - mondtam - ha szinte soha nem kapják meg a döntéshozatalhoz szükséges adatokat, illetve időt az átgondolásukra...
N.b.: a több szempont alapján hozott döntéshozatal lassabb. Viszont megalapozottabb, ezért esélyesebb, hogy végre is hajtják. (MG)

Hírforrás: KIT-információ
2021. április 07.  • Továbbküldöm a hírt

Archív híranyagok fenntarthatósága - megőrzés, hitelesség vs. frissesség? (olvasóink szavazatára)FEL

Többféle fenntarthatósági problémát villant fel az Info Today szerzője a hírekkel kapcsolatban. A 20. században elég volt egy családnak 2 folyóiratra előfizetni. Például Pittsburgh-ben a Pittsburgh Post-Gazette és Pittsburgh Press számaira. A Gazette már megszűnt, a Press csak háromszor jelenik meg egy héten. Mostanra nehezebb helyesen informáltnak lenni.
- Nyelvezet. A szerző a newspaper.com oldalon szokott még forráskutatást végezni. Így ismerte meg a város fekete közösségéről szóló Pittsburgh Couriert is. Mindhárom lapra jellemző, hogy mai nézőpontból nem elég "kedves" szavakat használ a feketékre és a kínaiakra.
- Hírérték. Szintén megváltozott, hogy mit illik feltüntetni a sajtóban, és mi elég hírértékű. Korábban az újságírók ellenőrizték a szállodai vendégkönyvet, és megírták, hogy kik látogattak a városukba. Ma már ez elképzelhetetlen lenne.
- Formátumok. Az esszéket a Medium portálon link teszik közzé, a hírleveleket például a Substacken link keresztül. Mit jelent ez a formátumváltozás a könyvtárak szemszögéből?
- Megbízhatóság. Régen nem szembesültek a sokféle, változó megbízhatóságú hírforrással. Nem találkoztak kattintásvadász címadásokkal, az algoritmusok által megjelenített hírekkel. Bár azt megértették, hogy többféle vélemény létezik. De meg tudták különböztetni a tényeket a véleményektől.
- Megőrzés. A mikrofilmeknek köszönhetően ma pontosan úgy olvashatjuk el a híreket, ahogy a korabeli emberek. A mostani digitális hír viszont megváltoztatható, eltávolítható. A Boston Globe Fresh Start kezdeményezés például frissíti a kisebb bűncselekményekről és vétségekről szóló régebbi cikkeket, vagy elrejti azokat a keresőmotorok elől.
Mit jelent mindez a jövőre nézve? Honnan fogják a jövő kutatói megismerni a mostani híreket? Mit tartunk hírértékűnek, és mit igaznak? Hogyan tudjuk biztosítani a hírek és a történelmi adatok fenntarthatóságát? (ref.: Habók Lilla)


Fokozatos nyitási tervvel készülnek a könyvtárak - FSZEK, OSZK, Méliusz és Csorba könyvtárakFEL

A legtöbb szolgáltatáshoz hasonlóan a könyvtárak, valamint a könyvtári dolgozók is tűkön ülve várják a startpisztoly eldördülését, vagyis a pillanatot, amikor a kormányrendelet kimondja: itt az idő, nyitni kék!
Igen ám, csakhogy hiába látszik a fény az alagút végén, egyelőre nem tudni, mikor érkezik el az a bizonyos pillanat, amikor a könyvtári élet is visszatérhet a régi kerékvágásba. Számos intézményben 2021. március 8-tól a cserepontok, illetve a könyvkölcsönzési szolgáltatások is szünetelnek, azaz nem engedélyezik az előre megrendelt könyvek kiadását, illetve azok visszaszolgáltatását sem. Fizikai értelemben legalábbis biztosan nem, de ez nem jelenti azt, hogy az online olvasásról le kell mondaniuk a látogatóknak.


Virtuális séták Székelykeresztúron és környékén - helyismereti könyvtári projektFEL

A Székelykeresztúri Városi Könyvtár a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár irányításával megvalósuló helyismereti projektjéről számolt be az intézmény Facebook oldalán 2021. márciusában:
"A Kájoni János Megyei Könyvtár egész Hargita megyére kiterjedő helyismereti, helytörténeti projektjében a Székelykeresztúri Városi Könyvtár, a Kulturális Iroda és a Molnár István Múzeum közösen vesz részt, Virtuális séták Székelykeresztúron és környékén címmel. Ennek érdekében létrehoztunk, folyamatosan aktualizálunk és publikálunk egy honlapot, amely a könyvtári és múzeumi szabványoknak megfelelően feltárja, rendszerezi és elérhetővé teszi a térségünkben fellelhető emlékeket. (...) Nem a semmiből indultunk, hiszen a múzeum gazdag dokumentum- és fotótárának anyagából eddig már közzétettünk egy válogatást, amelyet folyamatosan bővítünk. Ami azonban ennél is fontosabb, az a lappangó értékek felkutatása, közzététele. Minden család, közösség őriz és hagyományoz lokális, nemzeti és történelmi értékeket, amelyek eddigi ismereteinket bővítik és színesítik, feltárják múltunk legapróbb részleteit is. Ez a projekt célja, ezen munkálkodjunk közösen!"
A Kájoni János Megyei Könyvtár Virtuális séták Hargita megye településein címmel 2019-ben indított projektje Hargita Megye Tanácsa támogatásával, közösségi részvétellel valósul meg. Jelenleg a megyei könyvtár mellett nyolc település vesz részt partnerként a megvalósításban. A projekt célja a Hargita megye településein fellelhető, helyismereti-helytörténeti vonatkozású vizuális tartalmak digitalizálása és online közzététele. (via Remeke-Hírlevél)


Közgyűlést tart a könyvtáros egyesület - javasolj napirendi pontotFEL

Mint korábban írtuk, megújul az IFLA: a tagok 95%-a a befogadóbb, hatékonyabb, átláthatóbb irányításra szavazott. S ha a tagoknak ez a kívánsága... :-) Ennek szellemében nyilvánosan jelzik: ők komolyan gondolják a bevonást és az átláthatóságot. Javaslatokat lehet tenni az IFLA 2021. évi közgyűlésének (2021. augusztus 25., Hága) napirendi pontjaira. Mint írják:
Az IFLA tagjai javaslatot tehetnek a napirendre (alapszabály, 9. cikk 5). A javaslatoknak 2021. május 25-ig kell megérkezniük az IFLA titkárságához. Kérjük, töltse ki ezt az űrlapot, és küldje el a javaslatokat e-mailben a generalassembly@ifla.org címre [ld. alant, a forráslinken]. A napirendtervezet alább található. A Közgyűlés összehívó közleményét 2021 júniusában továbbítják a tagoknak. (ref.: MG)

Régebbi hírforrás(ok): Megújul az IFLA: a tagok 95%-a a befogadóbb, hatékonyabb, átláthatóbb irányításra szavazott link

Felmérték a lakosság információs igényét - a kölcsönzésekbőlFEL

A tokiói Koto Kerületi Könyvtár közel félmillió lakost szolgál ki 1 711 191 kötetes törzsállománnyal (2016-os adat), a vizsgált időszakban több mint 11 millió kölcsönzéssel. A vidéki Tahara Városi Könyvtár közel 63 ezer lakost lát el, törzsállománya 2016-ban 496 005 kötet; a vizsgált időszakban közel 8 millió kölcsönzés történt. A kölcsönzési adatok elemzésével a hasonlóságok és a különbségek is kimutathatók. A Koto Kerületi Könyvtárban a kihasználtság témától függően 0 és 29,331 között mozgott, míg a Tahara Városi Könyvtárban 0 és 69,084 közötti értékeket találtak, azaz a fővárossal szemben itt nagyobb arányú volt a könyvek kölcsönzése, a kisebb állomány dacára. Az első három legnépszerűbb téma mindkét intézményben az otthoni hobbik (pl. főzés, kézimunka), a festészet és kalligráfia, valamint az angol nyelv voltak. A Tahara Városi Könyvtárban ezeket a kertészkedés követte, összefüggésben azzal, hogy a településen sokaknak van lehetősége - jellemzően idős korukban - hobbiként folytatni ezt a tevékenységet. A kertészeti témájú könyveket bekerülésük után itt sokáig kölcsönözték, míg a Koto Kerületi Könyvtárban a számítástechnikát is magukba foglaló általános művek jelentős részét az első évben kölcsönözték ki. Az angol nyelv témakörében nem volt különbség a két intézmény között: a gyűjtemény közel fele olvasóra talált a bekerülés utáni első három évben.
A kutatásból levonható az a következtetés, hogy érdemes az angol, mint idegen nyelv tanulásával kapcsolatos gyűjteményekre és könyvtári programokra (pl. előadások, nyelvklubok, olvasókörök) fókuszálni: az angol nyelv elsajátítása nehéz a japánok számára, de sokaknak szükséges a tanuláshoz vagy a munkához. A kertészkedés, az otthoni hobbik vagy az utazás szintén olyan témák, amelyekre igény mutatkozik, valószínűsíthetően főként az idős lakosság körében. Az NDC a festészet és kalligráfia témakörébe sorolja a mangákat: mindegyik nagyon népszerű, ezért célszerű a gyarapítás és a rendezvényszervezés során is kiemelt figyelmet fordítani rájuk, a mangák esetében az oktatási célú, ismeretterjesztő művek gyűjteményét is bővítve.
A Japánban kialakult demográfiai helyzet és annak kezelése más, hasonló kihívásokkal küzdő országok számára is tanulságos lehet. Ennek egyik eleme a lakosság kölcsönzési igényeinek figyelembevétele az élethosszig tartó tanulási programok továbbfejlesztése során. (A lakosság információs igényeinek felmérése a közkönyvtári kölcsönzési adatokon keresztül; ref.: Lévai G.)


Akadálymentesítés - felkészületlennek érzik magukat a könyvtárosokFEL

A tanulmány arra törekedett, hogy feltárja a könyvtári alkalmazottak hozzáállását a fogyatékossággal élő személyekkel és az akadálymentességgel kapcsolatban. Célja volt az is, hogy meghatározza a jelenlegi könyvtári dolgozók képzési igényeit. A szerző egy kvantitatív és kvalitatív kérdéseket egyaránt tartalmazó felmérést készített, hólabda mintavételi módszert alkalmazva. Mindkét adattípus elemzése azt mutatja, hogy a könyvtárosok a könyvtártípustól függetlenül általában felkészületlennek érzik magukat a fogyatékossággal élő használókkal való munkára. Az eredmények alapján számos ajánlás született a szakmán belüli fejlődés érdekében, többek között egy markánsabb, az akadálymentességre és a fogyatékosságra összpontosító képzési program létrehozása, a szakpolitikák megvizsgálása a helyitől az országos szintekig, valamint a fogyatékossággal élő munkatársak toborzásának és a szakmában való megtartásuknak az előmozdítása. (A könyvtári alkalmazottak véleménye a fogyatékosságról és az akadálymentességről; autoref.)


Könyvtári bandázás filmmel, drámával, könyvekkel - a Bod Péter könyvtárbanFEL

A Bod Péter Megyei Könyvtárban tavaly indított "Tinizug" tizennégy év fölötti fiataloknak kínál lehetőséget a találkozásra és különböző hiánypótló tevékenységekre. Ez egy klub valójában, melyet havi rendszerességgel tartanak a könyvtárban és annak környékén, különböző nyitott és zárt terekben, attól függően, hogy éppen milyen a járványhelyzet.

Amint Kolumbán Melinda lapunknak elmondta, jelenleg tizenkét fiatal jár a csoportba, akik a város valamennyi középiskoláját képviselik, a tinizugban az olvasáson kívül olyan tevékenységek várják őket, mint a társasjáték vagy a filmnézés. Ezeknél is fontosabb, hogy a filmekről és olvasmányélményeikről beszélgetnek egymással, és természetesen más olyan témákat is kiveséznek, amelyek foglalkoztatják őket. Szórakoztatóak és hasznosak is számukra ezek a találkozók, s talán az sem elhanyagolható szempont, hogy mindez ingyenes.

Kolumbán Melinda nagy figyelmet fordít a foglalkozások előkészítésére, maga is részt vett drámapedagógiai, önismereti képzésen, ahol több ilyen jellegű játékot is tanult, ezenkívül igyekszik olyan irodalmi műveket, filmeket, társasjátékokat kiválasztani, beszerezni, melyek izgalmasak és egyben tanulságosak lehetnek a tinédzserek számára. Elképzeléseit azonban nem próbálja rájuk erőltetni, valójában a fiatalok maguk alakítják ezt a csoportot - hangsúlyozta. (via Remeke-Hírlevél)

Hírforrás: 3szék
2021. április 07.  • Továbbküldöm a hírt

Figyelmeztetés: 'Könyvtár után mossunk kezet!'FEL

"A könyvtári könyv kikölcsönzése vagy visszavitele után mossuk meg, vagy fertőtlenítsük a kezeinket! A könyvtárlátogatás alatt folyamatosan viseljünk megfelelően felhelyezett védőmaszkot!" - figyelmeztetett Daša Račková, az SZK Közegészségügyi Hivatalának szóvivője.
A közegészségügyi hivatal azt ajánlja, hogy a digitalizált könyveket részesítsük előnyben a nyomtatott kiadványokkal szemben. "Amikor a körülmények lehetővé teszik, minden esetben éljük a publikációk online rezerválásának lehetőségével, s a könyvtárba csak a könyvek átvétele látogassunk el" - pontosította a higiénikusok ajánlását a szóvivő.
Az SZK Közegészségügyi Hivatala szerint a könyvtárak olvasóinak minimalizálniuk kellene a személyzettel és a könyvtár többi látogatójával az érintkezést. "Ez például a megrendelt könyvek kiadó ablakon keresztül történő átvételével vagy a leadandó könyvek átadására szolgáló dobozok kihasználásával érhető el" - hangzik a figyelmeztetés.


Egy belvárosi palota, amely könyvek számára készült - 145 éve adták át az Egyetemi KönyvtáratFEL

Az 1876. március 26-án, vagyis pont 145 évvel ezelőtt megnyílt Egyetemi Könyvtár, amelynek gyűjteménye több mint 450 éves múltra tekint vissza, tudományos intézményként, szakkönyvtárként és nyilvános könyvtárként is működik. Több mint 2 millió darabból álló kötetével Budapest harmadik legnagyobb könyvtára. Négy fő gyűjtőköre van: filozófia, pszichológia, középkori történelem és vallástörténet.
Egy új, a gyűjtemény számára alkalmas épület ötlete már az 1840-es években felmerült, de a szabadságharc miatt a tényleges munkálatok elhalasztódtak. A ma a belváros közepén, a Ferenciek terén látogatható egyetemi könyvtár épülete az első olyan épület az országban, ami kifejezetten könyvtárolás céljára készült. Az építkezés 1873-ban szerencsésen indult, hiszen az épület alapozásakor egy római kori kő, egy Hunyadi-címeres kapuzatcsúcs és egy Mátyás király palotájából származó oszlopfő került elő.
Az épület 1876. március 26-án készült el historizáló stílusban. Az olvasóterem kezdetben csak világosban tartott nyitva, mivel sokáig féltek a gáz- és villanyvilágítás bevezetésének veszélyeitől.
A könyvtár hamar kinőtte az épületet, többször szóltak újságcikkek arról, hogy a hallgatók sorban álltak, hogy bejussanak az olvasótermekbe, vagy hogy a könyvállványok elé plusz állványokat kellett elhelyezni, mert a gyűjtemény egyszerűen nem fért már el a polcokon. Az olvasóhelyek száma viszont nem nőtt, így volt idő, amikor vizsgaidőszakban csak az egyetem diákjai használhatták a könyvtárat.
A hármas metró építésekor, 1974-ben az épületen több helyen repedések keletkeztek, a palota megsüllyedt, az üvegtető elmozdult. A felújítási munkák 1999-ben fejeződtek be, bár az eredetileg a kupola mellett álló négy szobor sajnos a mai napig nem látható a homlokzaton.


Új vezetők, változatlan tartalom - Szlovákiai Magyar Könyvtárosok EgyesületeFEL

A Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete március második felében tartotta meg online formában megrendezett tisztújító közgyűlését. Ezt követően került sor a héttagú elnökség alakuló ülésére.
"A közgyűlés folyamán az egyesületi tagok per-rollam formában szavazták meg az új elnökség tagjait. Az elnökség március 31-én tartotta meg alakuló ülését" - olvasható a szerkesztőségünknek eljuttatott közleményben.
A felvidéki magyar könyvtárosok érdekképviseletét ellátó civil szervezet elnökévé Egyházi Dórát választották, az alelnöke Reicher Erika, titkára Roncz Melinda, gazdasági felelőse Fabó Mária lett. További elnökségi tagok: Pethő Andrea, Smidt Veronika, Szeghy András.
"Az elnökség elsődleges célja, hogy az egyesület meglévő, éves szinten megvalósuló programjait megtartsa, tovább erősítse" - emelte ki a szervezet új vezetősége.
Mint hozzátették, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének küldetése és alappillérei nem változnak. Továbbra is a tagság bővítésére, a tagok szorosabb együttműködésének a támogatására helyezik a hangsúlyt. Emellett az egyesület tevékenységének alappillérei a könyvtárszakmai képzések, tanulmányutak, valamint az irodalmi események szervezése lesznek. Ugyancsak kiemelkedő fontossággal bír a szlovákiai magyar könyvtárosok képviselete hazai és határon túli szakmai rendezvényeken, ezzel is erősítve a személyes kapcsolatokra épülő, határokon átívelő tapasztalatcserét.
A tervekkel kapcsolatban az új vezetőség kiemelte: az elkövetkezendő időszakban kidolgozzák hároméves működési, szervezési stratégiájukat.


Könyvtárfejlesztést ígérnek - alapítványi egyetem, MiskolcFEL

Az egyetem és az ipar együttműködése új szintre lép a Tudományos és Innovációs Park beruházás keretében, mondta el az Északnak adott interjúban Varga Judit igazságügyi miniszter, az intézményt fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Ha 2023-ra befejeződik a projekt, akkor az azt követő 2-3 évben már komoly eredményeket fogunk látni.
Más látványos fejlesztés is indul az Egyetemvárosban: az egyetemi könyvtár- és adattár fejlesztése nemsokára kezdetét veszi. Mint ismert, a Miskolci Egyetem tavaly lett alapítványi fenntartású, és mivel ez a forma még nem elterjedt, sokan kételkedtek, hogy ugyanazok a támogatási formák megmaradnak-e. A régióban élők megértették, hogy egy versenyképes egyetem épül Miskolcon, amit mutat az is, hogy idén 11 százalékkal nőtt a jelentkezők száma.




Analógiák

Működne-e a könyvtárosképzésben is a piaci párbeszéd és a citizen science?FEL

"Szemben a lineáris, frontális oktatással, mi a párbeszédre alapozzuk képzéseinket, a hangsúly a tapasztalat és az elmélet közötti dialóguson van" - mondta Paola Migliorini, a Pollenzói Gasztronómiai Tudományegyetem adjunktusa és vezető kutatója, az Európai Agroökológia Szövetség elnöke és az Ökológiai Gazdálkodók Világszervezet (IFOAM) mediterrán régiójának alelnöke.
Az agrárfelsőoktatási világranglista első helyén álló holland Wageningeni Egyetemről Blair van Pelt és Heitor Mancini Teixeira hasonló módszerekről számolt be. Mint elmondták, ma már elengedhetetlen az akadémiai tudásközpontok és az agrárium közötti szinergiák kihasználása. Az egyetemükön az agrárökológiai képzés a részvételi akciókutatás jegyében zajlik. Ez azt jelenti, hogy az őstermelő jellegű kis családi gazdaságoktól a több ezer hektáros farmokig különféle gazdaságtípusokat bevonva, a különböző tapasztalatok alapján szerzett tudást próbálják közös nevezőre hozni és egyesíteni, hogy a ki nem mondott tudás explicitté válhasson. Ez szerintük nemcsak jobb eredményekre vezet, de a gyakorlatban gazdálkodóknak is közérthetően visszaadható. Mert, mint Teixeira beszámolt róla, "a gazdák elképesztő komplex módon, az összefüggéseket rendszerben látva dolgoznak".
A Wageningeni Egyetemen a csapatmunka az oktatás alapformája. "Ez eleinte lassú és bonyodalmas, de amikor kialakul a párbeszéd, és a diákok magukénak kezdik érezni a projektet, hihetetlenül felgyorsul minden, ráadásul a kutatás eredményeit azonnal alkalmazni lehet a gyakorlatban, vagy legalábbis ki lehet őket próbálni" - magyarázta Blair van Pelt.
Marcos Lana, a mezőgazdasági felsőoktatási intézmények világranglistáján harmadik Svéd Agrártudományi Egyetem oktatója szerint ahhoz, hogy valóban sikerüljön reagálni a klímaváltozás, illetve a túlfogyasztás és túltermelés jelentette ökológiai kihívásokra, rendkívül fontos bárki számára elérhetővé tenni a kutatási eredményeket. A nyílt adatbázisok mellett valódi megoldásokat a közösségi tudomány (citizen science) hozhat, amellyel a lakosság is aktív része lesz a tudományos kutatásoknak, elvégre a tudománynak a társadalom érdekeit kell szolgálnia.




Praktikus

Hogyan használjuk az Instagramot - lazább oldalunk bemutatásaFEL

Az Instagram célja a fotók megosztása, mások követése és lájkolása. Minden feltöltött kép az ún. feedben látható, amelybe fotók vagy 60 másodpercnél rövidebb videók tölthetők fel. Hosszabb videók az ún. IGTV-be tölthetők fel, ez önálló alkalmazás az Instagramon belül. Népszerűek az ún. történetek (stories), amelyek fotókkal, kollázsokkal, rajzokkal, GIF-es animációkkal kínálnak lehetőséget a képi elbeszélésre. Ezek 24 órán keresztül láthatóak, majd eltűnnek, de nem véglegesen, az ún. highlightsban továbbra is tematikusan elérhetőek.
Az Instagramon - a Facebooktól eltérően - nemcsak a saját ismerősök követésére van mód, hanem a hasonló érdeklődési körű személyek, hírességek vagy cégek követésére is. Ahhoz, hogy mindenki megtalálja azt, ami őt érdekli, az Instagram ún. hashtageket alkalmaz, amit a # szimbólum jelöl. (Ha nem használunk ilyeneket, akkor csak a saját követőink látják a bejegyzéseinket.) A hashtagek a könyvtári katalógusban található kulcsszavakhoz hasonlítanak, ezért fontos a képek tartalmának megfelelő definiálása. A hashtagek különböző kategóriákba sorolhatóak (tartalom, közösség, márka, kihívások), ezeken keresztül nyílik lehetőség az azonos témák, érdeklődési körök, célcsoportok összekapcsolására. A jól megválasztott hashtagek megtalálják a követőket.
Az Instagramon való sikerhez fontos a fotók jó minősége, a rendszeres, lehetőleg napi posztolás, a megosztás, az egyedi megjelenítés, az újdonságok, a kulisszatitkok. Mára a felület az inspirációk, az egyéni fejlődés és művelődés színterévé vált. A népszerű témák mellett megjelentek a színvonalas, igényes tartalmak, köztük a könyvtárak is. Az Instagramon világszerte hatalmasra nőtt a könyves közösség, számos befolyásos személyiség népszerűsíti az olvasást vagy alakít olvasókört. Az olvasók népes tábora oszt meg könyvekkel, olvasással kapcsolatos tartalmakat, amit a bookstagram hashtag jelöl - ehhez több mint 42 millió bejegyzés kapcsolódik, jelezve a könyvek és könyvtárak fontosságát a közösségi hálón.
Az Instagram lehetővé teszi a könyvtáraknak, hogy megmutassák kreatívabb, lazább oldalukat. (Az Instagram és könyvtári használata; ref.: Prókai M.)




Kisszínes

A hagyományőrző rendezvény mint eszköz és lehetőség FEL

Kovách Imre és kollégái először 2015-ben, majd 2018 őszén, a harmadik kétharmad után végeztek nagymintás, háromezer fő megkérdezésén alapuló felmérést. Utóbbi eredményeit dolgozzák fel a most megjelent tanulmányokban link .
"A projekt kötődéseket hoz létre. A politika ezeket bizonyos szinten használja is, hiszen kiemel egyes csoportokat, akiknek forrásokat juttat. Nem tagadhatjuk ennek a tényét, de nem is szabad túlértékelnünk, mert akkor nem értjük a rendszer egészét. A projekt 2-3-4 évig tart, aki részesül belőle, az évekig ebben a meghatározott viszonyrendszerben él. Ez automatikusan hozzáköti a fennálló rendhez, vagyis nem érdeke, hogy szembeforduljon vele, még akkor sem, ha amúgy nem szereti a NER-t és urait. Ezt a struktúrát nem a Fidesz találta ki, hanem az Európai Unió, de nagyban hozzájárul a rendszer stabilitásához." A kutatás szerint a FIDESZ elsősorban ezen a csoporton keresztül képes behatolni a kistelepülések szöveteibe ráadásul észrevétlen, finomabb módon, mint a médiában.
A helyi közélet legaktívabb szereplői olyan programokat, ünnepségeket szerveznek - sokszor összefonódva az önkormányzattal -, ahol a helyi történelmet, szokásokat elevenítik fel. Kovách szerint ezek nagyon fontos elemei a Fidesz identitáspolitikájának, még ha látszólag mentesek is a politikai felhangoktól. "Ha van egy fesztiválja valamilyen helyi ételnek, oda mindenki szívesen elmegy. Ezek többnyire ingyenes események, nyitottak azok számára is, akik egyébként nem integrálódnak a társadalomba. Ezeken az alkalmakon találkozhatnak a többi csoporttal, a közösség részének érezhetik magukat" - mondta.
Kovách és más szociológusok esettanulmányokat is készítettek a témában. Érdekes módon arra is találtak példát, hogy a kisvárosi elit egyes tagjai helyi ellenzéket teremtettek, igaz, nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. A régóta baloldali vezetésű Gyöngyösön vállalkozók hozták létre a társadalmi nyilvánosság köreit, szinte pont úgy, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Helyi politikáról, ügyekről vitatkoznak, miközben Kovách szerint a Fideszhez sem kapcsolódnak.
A Mobilitás Kutatási Centrum munkatársai tíz éve tartó, szisztematikus vizsgálódásukkal ritka részletes képet rajzolnak a NER működéséről - ami itt nem politikai szlogen, hanem tudományos kifejezés arra, amiben élünk.




Információforrások

Nézegessünk római kori tempolomokat!FEL

A WDR3 rádióban mondják: elkészítették a késő római kori Baalbek település Bacchus templomának (2. sz.) 3D-s animációját. Itt látható: link A Libanonban található Baalbek magyarok számára leginkább talán Csontváry kapcsán ismerős. A festő az 1906-os alkotást - Naptemplom Baalbekben - főművének érezte.




legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

A heti ingyenes KIT Hírlevelet megrendelheted a kit@gmconsulting.hu-ra írt "Megrendelés" tárgyú levéllel, név és intézmény megadásával, mellyel jelzed az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak elfogadását.

A hírlevél lemondása: ugyanígy, de „Lemondás” tárgymegjelöléssel.




Hírlevélről

A hírlevél hetente (júliusban, augusztusban kéthetente), térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Közel 28.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
700 fő

Olvasói létszám:
kb. 1000 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x%-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás között megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.
Adatkezelési tájékoztató

A KIT tulajdonosa:

GM Info Consulting Kft.
www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról