A könyvtárak használata nagyot esett az utóbbi 25 évben, és a vírushelyzet is visszavett belőle. Az ajtón kopogtat a mesterséges intelligencia, amely a könyvtári tájékoztatás megmaradt versenyképességét kérdőjelezi meg.
Jó jel, hogy verseny jelei mutatkoznak a hazai szakkönyvtárak háza táján: olyan hozzáférési csomagokat kínálnak, amelyek otthonról érhetőek el, elcsábítva más szakkönyvtárak használóit is link . A hazai iskolai könyvtárak az iskolarendszerrel együtt gyakran ez eljelentéktelenedés jeleit mutatják.

Ezért kérdés, hogy a fizikai értelemben vett könyvtár milyen előnyöket kínál a használók számára: miért érdemes a könyvtárat meglátogatni? Nem kérdés, hogy radikális könyvtári innovációkra van szükség ahhoz, hogy elkerüljük a könyvtárbezárásokat. Ez magába foglalja a rutinszolgáltatások automatizálását, illetve a felszabaduló kapacitás nem hagyományos kihasználását.
Ennek feltétele a nem szokásos tartalomszolgáltatás, illetve hagyományos könyvtári tevékenységeken kívüli szolgáltatások kifejlesztése. Mivel ezekben a könyvtárosok nem jártasak, felértékelődik az adott területen tapasztaltabb partnerek könyvtári terekbe invitálása. Beleértve más könyvtárakat is, melynek lehetősége a több könyvtár(os) által kifejlesztett ("központi") szolgáltatások, és annak az egyes könyvtárakban való helyi viszonyokra szabása. Nehézség, hogy az együttműködési hajlandóság hungarikum-jellegű alacsony volta a könyvtárakban is krónikus szintű. Választási lehetőség: a könyvtárak bezárása / eljelentéktelenedése vagy kilépés a könyvtáros komfortzónájából, és visszatervezés a használói igények felől.

Vannak nemzetközi, illetve hazai példák ilyen kezdeményezésekre, de a korábbi jógyakorlat-gyűjtemények (vö.: Az Én Könyvtáram) kimerülni látszanak. Mindezek tovább erősítik a hazai könyvtári stratégia széles körű bevonáson alapuló megalkotásának szükségét. (MG)

A Csorba Győző Könyvtár Zeneműtárában, a Tudásközpont 4. emeletén egy Kawai KDP80 típusú digitális pianínó áll az olvasók rendelkezésére hétfőtől szombatig 10-18 óra között. A hangszer számtalan kényelmi szolgáltatása mellett több, gyakorlást támogató funkcióval is rendelkezik. Ilyenek például a "metronóm", a "négykezes" mód, a "lecke" (beépített etűdök), vagy a "felvétel/visszajátszás" funkciók, melyek a zenetanulásban segítik a használót. A zongorahasználat beiratkozott olvasók számára fél órán át ingyenes.

A mesterséges intelligencia (MI, angolul AI) rohamos fejlődéséről legalább a 2010-es évek óta rengeteget hallani, de csak az elmúlt egy-két évben jutottunk el odáig, hogy már a hétköznapi felhasználók is kihasználhatják az algoritmusok és a gigantikus szöveges adatbázisokon tanított nagy nyelvi modellek képességeit. Miközben az internetet meghódították az egyszerű kulcsszavak alapján élethű képeket gyártó algoritmusok (DALL-E 2 link , Midjourney, Stable Diffusion), a nyelvi modellek sztárja kétségkívül az OpenAI nevű kutatócég által fejlesztett, kísértetiesen emberszerű szövegek alkotására is képes GPT-3 lett.

Miközben mindenkit az izgat, hogy az internet szinte teljes tudásanyagát pillanatok alatt kiaknázni képes AI milyen emberi munkákat tesz feleslegessé, egyelőre annyi vált biztossá, hogy az életszerű beszélgetéseket lebonyolító chatbot hosszú távon kiválthatja az internetes keresőmotorokat, hiszen az esetenként nehezen megadható keresési kulcsszavak helyett csak egyszerű kérdéseket kell neki feltenni, amire akár vázlatos formában, akár társalgási nyelvezetben képes választ adni.

Mivel a ChatGPT-ről rövid idő alatt kiderült, hogy a korábban látottaknál sokkal hatékonyabban képes összegezni egy megadott téma legfontosabb elemeit, és további kérdezősködésre akár a részletekbe is belemegy, ráadásul mindezt a kért stílusban teszi (ha akarjuk, verset ír Szókratész tanaiból, ha arra kérjük, pontokba szedi a szociálpszichológia legfőbb irányzatait és azok ismérveit), jogosan merült fel a kérdés, hogy van-e értelme ezentúl fogalmazásokat, esszéket, házi dolgozatokat íratni a diákokkal. Ahogy Corry Wang, a Google kutatója írta Twitteren a ChatGPT-ről: "Valós időben nézzük végig az egyetemi esszék halálát."

Itt válaszol arra a kérdésre a ChatGPT, hogy van-e jövője a könyvtáraknak: link

Kapcsolódó: Betiltották a ChatGPT használatát a New York-i iskolákban link

Paul Buchheit, a Gmail egyik megalkotója szerint az OpenAI által fejlesztett új chatbot, a ChatGPT egy-két éven belül komoly fejfájást okozhat a Google-nek: felboríthatja a cég üzleti modelljét, sőt még az internetes kereső találati oldala is megszűnhet miatta.
A ChatGPT-t nemrég tette nyilvánosan is elérhetővé az OpenAI. A mesterséges intelligencián alapuló szoftver meglepően jó, és rendkívül sokoldalúan felhasználható: amellett, hogy új stílusban tud prezentálni egy már meglévő szöveget, saját forráskódot is tud írni, az ember által írt kódban megkeresi és megtalálja a hibákat, sőt a chatboton belül egy másik chatbotot is képes szimulálni. Ami igazán lenyűgözte Buchheitet, az az, hogy milyen jó minőségűek a kérdésekre adott válaszok, összehasonlítva a Google-től kapott keresési eredményekkel.

A chatbot az emberi visszajelzéseket az úgynevezett megerősítő tanulásra használja, így érve el, hogy képes egészen lenyűgöző módon feldolgozni a bemenő, természetes nyelvi információt - ahogy az a fenti videóban is látható - magyarázza az IFLScience. A modell ezt a visszajelzést használja arra, hogy javítsa a teljesítményét egy adott feladattal kapcsolatban. Például ha a program azt a feladatot kapja, hogy az állatok képeit osztályozza, akkor visszajelzést kaphat abból, hogy egy adott kép osztályozására az ember azt mondja, hogy helyes vagy helytelen. Érthető módon a rendszer annál jobb lesz, minél több visszajelzést kap. Márpedig azzal, hogy az OpenAI elérhetővé tette a ChatGPT-t, a visszajelzések száma drámai módon megugrik majd. A bot addig javítja magát, amíg el nem éri a megfelelő teljesítményt.

Ha jelenleg elindítunk egy lekérdezést a Google keresőjében, akkor a találatok mellett a cégek fizetett hirdetéseit láthatjuk. A chatbot azonban nem ad ki olyan találatokat, amik nem pontosan a kérdésre válaszolnak, így sokkal hatékonyabbá teszi a keresést. A Google üzleti modelljét viszont épp ez kaszálja el.

Növelheti a szakkönyvtárak szolgáltatásminőségét, hogy a CEU Könyvtárának nyitását link követően virtuális olvasójegyet vezet be az MTA Könyvtára. (MG)

2500 forintért válthatjuk ki egy évre a virtuális olvasójegyet, amivel hozzáférhetünk a Magyar Tudományos Akadémia könyveihez, folyóirataihoz, cikkeihez ide kattintva. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára link azoknak a felhasználóknak javasolja a virtuális olvasójegyet, akik személyesen egyelőre nem keresnék fel a könyvtárat, de szívesen használnák a hozzáférhető elektronikus forrásokat, vagy esetenként szükségük volna egy-egy cikk, könyvrészlet másolatára. A virtuális olvasójegy a könyvtár helyben használatára, kölcsönzésre és könyvtárközi kölcsönzésre nem jogosít, de a beiratkozási díj különbözetének megfizetésével bármikor átváltható más típusú olvasójegyre. Ennek az űrlapnak a kitöltésével, a beiratkozási díjat pedig banki átutalással lehet kifizetni. Most bevezető áron, 2 500 forintért hozzájuthatunk a legrangosabb tudományos folyóiratok cikkeihez, könyvekhez, de kérhetünk letöltést, szkennelést is, ami szintén benne van az árban. A virtuális olvasójegy egy évre váltható. (MTA Könyvtár és Információs Központ)

A hírek szerint a FSZEK eddigi távhozzáféréseit kiterjesztve kísérletezik hasonló virtuális szolgáltatáscsomaggal. (MG)

Olvasónk küldte: - Bő egy éve kapott 20%-os béremelést a szakma. Ezen páran vidéken problémáztunk, hogy kevés, ugyanis a minimálbér is pont ennyivel nőtt. Az "emelésben" az volt a csalafintaság, hogy erre külön kellett pályázni a minisztériumnál, egy évre. Ami ugyebár most járt le, december 31-én. És van olyan önkormányzat, amely fenntartóként azért nem tudja 2023-ra finanszírozni a 20%-ot, mert az összeg nem épült bele a bértömegbe. Vagyis azok a könyvtárosok, akik a garantált bérminimumot kapták, ezután is csak maximum annyit kaphatnak. Akik viszont felette kaptak (mert futotta a 20%-ból), most nemcsak reálbércsökkenést éreznének, hanem valódi bércsökkenést. Én pl. 307.000 Ft-ot kaptam eddig, most pedig 296.400 Ft-ot (azaz a garantált bérminimumot). De talán megkapom az eddigit. Meglátjuk.

Viszont bárhogy is nézem, mindenképpen reálbér-csökkenés van a közművelődésben. Ami azért érződhet sokkal súlyosabbnak, mert az e fizetési tartományba tartozó embereket a durvábban dráguló élelmiszerek ára érinti érzékenyebben. Ami akár elvándorlást is erősíthet - a konvertálható tudással rendelkező könyvtárosok esetében. Működik továbbá a klasszikus kizsákmányoló gyakorlat, amely viszonylag sok pedagógust érint: jól kereső férj mellett a feleség munkahelye egyfajta hobbi, zsebpénz.

Mivel KJT helyett bértömeg alapú gazdálkodás van, új a helyzet. Pl.: a bércsökkenés elkerülhető, de kevesebb dolgozóval. Ami kisvárosi könyvtárunkban a évhez képest két fővel csökkent a létszám. Egy nyugdíj, plusz egy kilépő. A bértömeg lehetővé teszi a dolgozók fizetésének emelését is - ha nem jön új munkatárs. További lehetőségek az átszervezés, összevonás, automatizálás, elbocsátás stb., melyek megteremtik a fenntartó bér értékének megtartását. Viszont ezek a szolgáltatások minőségére is hatással lehetnek - írta a KIT egyik olvasója.

- Kapcsolódó: Szép csendben a dolgozók kárára módosíttatta a kormány a munka törvénykönyvét link

Magyarországon el sem tudjuk képzelni, hogy létezhet olyan szakpolitikai környezet, amelyben a bruttó hazai termék helyett a bruttó nemzeti boldogságot helyezik a célok és a cselekvések középpontjába. Pedig létezik egy ország, Bhután, ahol éppen ez történik. Tanulhatunk vajon tőlük? (Új Egyenlőség)

A bruttó nemzeti boldogság - létező fogalom. Ez önmaga arra inspirál, hogy gondolkodjunk rajta. Amit tudunk mérni, azt tudjuk ugyanis menedzselni. Mivel van példa a mérésére, tervezésére, auditjára, ezért lehet mit adaptálni a helyi viszonyokra. Az alkalmazás helye, célja lehet a könyvtár is, pl.:
- a munkatársak boldogságának, elégedettségének mérése a könyvtár (mint szervezet) működésének függvényében; mely által láthatóvá válik, az egyes könyvtárvezetői döntések hogyan befolyásolják a munkatársak boldogságát
- a használók boldogsága, elégedettsége: mérésével, monitorozásával megragadható, hogy a könyvtár egyes tevékenységei mennyire tudják növelni ezt.

Mindkettő mérhető, menedzselhető egyes könyvtárak, de nagyobb könyvtári rendszerek szintjén. De akár egy könyvtári egyesület is mérheti ennek segítségével saját tevékenységének minőségét is. A boldogság, elégedettség természetesen egy mérési terület, melyet a kiegyensúlyozott teljesítménymutatók (Balanced Scorecard - BSC) egyik elemeként érdemes kezelni. Így beállítható, hogy pl. a munkatársak, illetve a használók boldogsága ne legyen egymás ellenében kijátszható. A terület új, ezért kisebb kísérleti projektekkel, önkéntesek bevonásával érdemes indulni.

Pázmánd település polgármestere tudatosan bevezette a bruttó nemzeti boldogság koncepciót a faluban, a buddhista koncepciót a keresztény hátterű település kultúrájához igazítva. (MG)

A növekvő energiaárak és megélhetési költségek egyre több családot érintenek az Egyesült Királyságban is az idén. A könyvtárak és múzeumok 2022 nyarától készültek a fűtési szezonra. A Guardian már augusztusban cikket írt link arról, hogy az intézmények extra támogatást kértek a miniszterektől hosszított nyitvatartásra és különböző szolgáltatásokra. A National Grid energiaszolgáltató 9900 fonttal támogatta a könyvtárakat a megyében.
A Libraries Unlimited Alapítvány 54 könyvtárat gondoz Devonban és Torquay megyei jogú városban, közösen az önkormányzatokkal. A "Könyvtárak az Életért" nevű program 2023 márciusáig tart, és hat területet fed le, ezek: a megélhetési költségek csökkentése; magány és közösségi kapcsolatok; élelmiszer, egészség és jól-lét; digitális hozzáférés és támogatás; és munkavállalási képesség, készségek, és vállalkozás.

A cél az, hogy az emberek minél többet használják a könyvtári szolgáltatásokat. Eszközök:
- A közösségi terekben ingyenes wifi és számítógéphasználati lehetőség található.
- A terekben napfénypótló lámpák találhatóak.
- Klubok, események is várják a lakosokat, emellett több könyvtár tanácsadói szolgáltatást nyújt energiafelhasználás, adósságcsökkentés és más témakörökben.
- A könyvtártagság mindenkinek ingyenes, beleértve pl.: CD / hangoskönyv-kölcsönzés, szamítógép-használat. Fizetős továbbra is pl. a könyvtárközi kölcsönzés; 1 font/könyv, illetve a nyomtatás, fénymásolás.
- Az idei évtől a gyerekek részére minden szolgáltatás díjmentes, beleértve a könyvtárközi kölcsönzést, illetve a késedelmi díjak teljes megszüntetését.
- Ringató foglalkozásokat, meseolvasást, kézműves klubokat tartanak, és babamérleg használata is biztosított. (összeállította: Teiermayer Andrea)

Az internetes keresések piacát egyértelműen dominálja a Google - az emberek többsége ehhez a keresőhöz fordul, ha valamit szeretne megtalálni, noha léteznek alternatívák, például a Yahoo, a DuckDuckGo, az Ecosia, vagy éppen a Bing. Ez utóbbi a Microsoft tulajdonában áll, és valószínűleg a techóriás is szeretné, ha a megoldása erősebb konkurenciája lenne a Google-nek.

A The Information úgy tudja, ennek érdekében lépéseket is tesz a Microsoft, ugyanis a ChatGPT nevű, mesterségesintelligencia-technológiával ruházná fel a keresőmotorját. Ezzel a Bing erősebb versenytársa lehetne a Google-nek, a kereső pedig emberi módon tudna választ adni a felhasználók kereséseire.

Bár egyelőre kevés részlet ismert annak kapcsán, hogy a mesterséges intelligencia miként lesz felhasználva a Bingben, a ChatGPT szerepe várhatóan a háttérben lesz majd, azaz a felhasználó viszonylag keveset észlel majd a jelenlétéből. Az újdonság várhatóan márciusban jelenik majd meg a Bingben - írta a Gizmodo. A ChatGPT nevű, mesterséges intelligencián alapuló chatbot sokoldalúan használható: amellett, hogy új stílusban tud prezentálni egy már meglévő szöveget, saját forráskódot is tud írni, az ember által írt kódban megkeresi és megtalálja a hibákat, sőt a chatboton belül egy másik chatbotot is képes szimulálni. Emellett meglehetősen jó minőségű válaszokat tud adni a kérdésekre is.

Noha az Egyesült Államok közösségei egyre sokszínűbbek, nem tükrözi ezt a könyvtári munkaerő, főleg a MLIS-fokozatot (magasabb szakképzettséget) igénylő pozíciókban. Ezért az angolon kívüli nyelveket beszélőknek nyújtott szolgáltatásokban is lemaradás tapasztalható. A 2020-as népszámlálás szerint az USA-ban a spanyol a leggyakrabban beszélt nyelv az angol mellett. A latin közösség az ország lakosságának 18,7 százaléka. Bár az Amerikai Könyvtári Szövetség (ALA) alapvető értéknek tartja a sokszínűséget, a méltányosságot és a befogadást, a Munkaügyi Statisztikai Hivatal (Bureau of Labor Statistics) szerint 2020-ban csak a könyvtárosok 9,9 százaléka vallja magát spanyolajkúnak vagy bármilyen latinónak. A spanyolul beszélő latin-amerikai könyvtárhasználók számára kettős akadály: 1. a latin-amerikai alkalmazottak hiánya; 2. a korlátozott spanyol nyelvű lehetőségek.

Ezt részben úgy magyarázzák, hogy sok könyvtári munkakör betöltéséhez szükséges a MLIS-diploma, ami akadály, főként a magasabb fizetéssel kecsegtető munkakörökben. A latin-amerikai diákok nagyobb valószínűséggel első generációs főiskolai hallgatók. A törekvő latin-amerikai szakembereket könyvtári karrierjük folytatásától visszatartják a mesterképzésre beiratkozás költségei, a fizetetlen munka, ami kell a diplomához, a diplomásként várható, viszonylag alacsony jövedelemről nem is beszélve.

992 álláshirdetés tartalomelemzésében a részmunkaidős és teljes munkaidős ügyfélszolgálati hirdetéseket elemezték, amelyekben spanyol nyelvű, spanyolajkú vagy latino (latine/a/x) megfogalmazás szerepelt (pl. "spanyol nyelv előnyben"). A spanyol nyelvtudás az összes hirdetés 7,8 százalékában fordul elő kívánatos készségként, főleg a nyilvános könyvtári állásoknál. A befogadóbb álláshirdetésekre fókuszálás több, spanyolul beszélő alkalmazott toborzását, megtartását eredményezheti.

Javaslataik:
1. Az álláshirdetésekben kívánatos készségként szerepeltetik az angolon kívül más nyelvek ismeretét is.
2. Feltüntetik a nyelvtudás szintjét, hogy a folyékonyan beszélőket ösztönözzék a jelentkezésre.
3. Ajánlják, hogy az álláshirdetésekben tegyék közzé a béreket! Így a pályázók helyzete átláthatóbb.
4. A spanyolul beszélő hallgatóknak megfelelő MLIS-tanfolyamok bővítését, valamint a fizetett gyakornoki helyekhez és több ösztöndíjhoz való hozzáférést ajánlanak. A tanulmányról és további javaslatokról bővebben lásd: link

A legfontosabb tanulság: a könyvtáraknak kezdeményezni kell, hogy mind szolgáltatásaik, mind a felvételi gyakorlatuk során beszéljenek a közösségeik nyelvén. Ez a nyelvtudás kiemelését jelenti az álláshirdetésekben és a felvételi folyamatban: a könyvtárak a közösségük tagjainak kérdéseire anyanyelvükön tudjanak válaszolni, és minél többen érezzék magukat bevontnak. Mivel e tanulmányt az ALISE 2022 konferencián (2022: ALISE Proceedings: link ) bemutatták, egy könyvfejezetet terveznek. Ott kifejtik a témát. (Ref.: Szabó Eszter)

A tudomány fogalma sok problémával küzdött az utóbbi időben. A félretájékoztatás növekvő aránya és a COVID-19-ről terjedő hamis információk miatt. Az emberekben megerősítette az érzést, hogy a tudomány zűrzavaros. A könyvtárosoknak, mint információs szakembereknek fontos, hogy tisztán lássák a tudományos módszereket és a tudósok munkáját.
A tudomány szándéka megragadható a 2022-es The Adam Project című filmben. Egyik idézete szerint: "Az időutazás létezik: csak még nem tudod." Az időutazás létezésének állítása tekinthető félretájékoztatásnak, mert a bizonyítékok nincsenek meg. De az időutazást a kvantumfizika területén már modellezték. Az idézet rámutat, hogy a tudomány a jelen alapján irányítja magát a jövő felé. Azt hiszi, hogy talál még láthatatlan dolgokat. A tudomány bizonyítékokat szolgáltat arról, hogy valami elképzelt vagy feltételezett valóság. A tudomány félreértését és korruptnak gondolását több tényező befolyásolja:
- A tudomány elitista, ahová a belépő költséges. Oktatási és kutatási eredmények. Mert a bizonyítékok érvényesítésének követnie kell a tudományos módszer szabályait és az érvényesítés eljárásait. Ehhez rendelkezni kell szakértelemmel, hogy eredményeiket elfogadhatóvá tegyék a tudományos közösség többi tagja számára. A tudomány önkorrigáló a tudóstársak munkájának felülvizsgálata miatt.
- Ebből is következik, hogy a tudományt egyesek korruptnak gondolják. Hogyan lehet, hogy cikkeket a megállapítások meghamisítása miatt vonnak vissza? Vagy a rossz módszer miatt? A tudomány alapja, hogy a szabályokat be kell tartani. Az új módszerek nehezen mennek át a szűrőn.
- Ráadásul a tudomány álláspontja folyamatosan változik. Sokakban bizalmatlanságot ébreszt, hogy a tudomány éppen az ellentétét gondolja annak, amit előtte. Pedig ez természetes folyamat, mert jöhetnek új bizonyítékok.
- A tudomány küzdelem a megismerésért. Célja a felfedezés iránti törekvés, a társadalom problémáinak megoldása, a világ jobbá tétele. A tudósok hangsúlyozzák a valószínűségi szintet, a növekvő konszenzust a tanulmányok alapján. A tudomány célja, hogy bizonyítékokat gyűjtsön a hipotéziseket alátámasztó megállapításokhoz. Hibásan vár el tőlük a közvélemény megdönthetetlen tényeket.
- Egy másik probléma, hogy a tudományos eredmények túl gyorsan eljutnak a publikum elé. Még mielőtt azokat alaposan felülvizsgálták volna. Így azok félkészek. Ráadásul a közösségi médiában rosszul terjedhetnek a hírek, hibásan kérdőjelezik meg a tudományos eredményeket.
- Ezenkívül nem folyik elég replikációs kutatás. Azaz egy kísérlet megismétlése az ellenőrzés érdekében. Mivel a replikációs kutatás kevésbé érdekes, mint az új kutatások. Replikáció nélkül az úttörő tanulmányok hibái évekig vitathatatlanok maradhatnak.
- A szerző szerint a crowdsourcing (közösség ereje) nem olyan megbízható, mint egy jól képzett és tapasztalt tudós munkája. Nem lehet a hétköznapi polgárok webhelyének vagy közösségi oldalának ugyanúgy hinni, mint egy tudós állításainak.
A tudományban bízni azt jelenti, hogy bízunk azokban a módszerekben, amelyek új helyekre visznek bennünket. A kutatáson részt vevő tudósok velünk dolgoznak, nem ellenünk. A tudomány védőbástya a tudatlanság és a hibás gondolkodás ellen. A tudományban való megbízás nem jelenti azt, hogy nem akarunk hallani olyan új eredményekről, amelyek ellentmondanak a korábbiaknak. A tudósok többsége bátor munkát végez annak érdekében, hogy értelmet adjon világunknak, elfogultság és személyes érdekek nélkül. (ref.: Habók Lilla)

A Német Könyvtári Szövetség (dbv) idén közzétett jelentéséről és arról, hogy abban mi mindent szorgalmaz a dbv, a KIT 2022. 42. számában olvashatnak (link .) Most kiemeljük ebből a 7. részt, azaz a dbv szorgalmazza a könyvtárak mint nyilvános képzési helyek krízishelyzetben történő segítését.

Beruházni különösen krízisek idején fontos a polgárok képzési és részvételi esélyeibe, mert ezzel társadalmunk jövőjébe fektetünk be. Évek óta stagnál a könyvtárak finanszírozása. A pandémia és Oroszország háborúja Ukrajna ellen fokozta az állami költségvetésre nehezedő nyomást. Ez kihat a könyvtárak amúgy is szűkös finanszírozására és egyúttal lehetőségeire is, hogy teljesítsék a polgárok képzési igényeit nyilvános küldetésüknek megfelelően. Amint azt az 1.387 nyilvános könyvtár körében végzett pénzügyi felmérés is mutatja, sürgős teendők:
1. alapvető infrastrukturális beruházások;
2. a digitális kínálat kiépítése és szolgáltatása;
3. oktatási intézkedések fontos célcsoportok számára (a képzéshez nehezen hozzáférők, idősek, fogyatékkal élők, menekültek stb.);
4. további személyzet alkalmazása.

Ezt évek óta nem lehetett a költségvetésből fedezni. A dbv mindkét szövetségi finanszírozási programjára nagy volt a túljelentkezés. Ez azt igazolja, hogy helyi szinten milyen nagy a finanszírozási deficit. Még ha válság idején mindenütt spórolni kell is, akkor sem luxus a könyvtárak finanszírozása. Németországban mindenki számára alapvető, hogy képzésben részesülhessen.

Képzési és kulturális küldetésük mellett éppen ezek a nyilvános terek látnak el más, központi feladatokat is:
1. ügyfélszolgálat menekülteknek;
2. energiatakarékossággal kapcsolatos információk terjesztése;
3. olyan helyek, ahol azok tartózkodhatnak, akik rászorulnak a szabadon hozzáférhető terek használatára;
4. akadálymentes terek.
A fentiekre tekintettel a dbv szorgalmazza a fenntartóknál, hogy az infláció mellett tartsák stabilan könyvtári költségvetéseiket, ill. később bővítsék azokat. Jövőorientált befektetéseknél főleg a digitális kínálathoz, az infrastruktúra megújításához és az építkezésekhez továbbra is sürgősen szükséges a szövetségi finanszírozási programokon keresztül nyújtott támogatás. (Ref.: Szabó Eszter)
A hír első része: link

A Fortepan - elismerve saját korlátait - be meri vonni a széles közösség tudását - írtuk egy éve. A Kongresszusi Könyvtár sem tud mindent, és ezt nem is tagadja. Ezért is bevonja használóit link a feltárásba. A minőségibb adatbázis mellett melléktermék: a nagyobb használói bizalom. Amire feltehetően a hazai könyvtáraknak is szüksége van. Jó hazai példa a Fortepan eljárása. További példák: link . (MG)

A Fortepan rendszeresen arra kéri olvasóit, segítsenek megfejteni az oldalra frissen felkerült fényképek háttértörténetét. Most is így van: fővárosi udvartól retró strandon át titokzatos, pusztában álló üvegépületig lehet beszállni a nyomozásba.
A Fortepanra kerülő fotókat először adományozóik segítségével igyekeznek azonosítani. Ha ez nem vezet sikerre, akkor önkéntesek esnek neki a FortePan megfejtések fórumon - a legkalandosabb nyomozásaikról ebben a korábbi cikkünkben olvashatnak. Végül az ellenőrizhető információk alapján Simon Gyula és Péter Gábor Fortepan-szerkesztők egészítik ki a képek leírásait.
Vannak azonban olyan esetek, amikor még a múlt legjobb ismerői is elakadnak. Éppen ezért vált hagyománnyá, hogy az évforduló körül az olvasókat is bevonják a nyomozásba néhány fejtörővel: íme néhány kép, aminek jó lenne beazonosítani a helyszínét vagy a szereplőit! A megfejtéseket a fortepan@gmail.com e-mail címre várják. Azt kérik, csak olyan tippeket írjanak, amelyeket valamilyen módon alá tudnak támasztani (ismerik a pontos címet, Google Street View-n felismerhető a helyszín, van egy másik fotójuk, ami alapján beazonosítható a kép témája, stb.), és mindig jelöljék meg azt is, hányas számú fotóhoz tartozó megfejtést küldik!
Minden kép leírásában szerepel a fotó azonosító száma, amire kattintva nagy felbontásban letölthetők a Fortepanról, hogy tüzetesebben is megvizsgálhassák a részleteket!

Az esztergomi Helischer József Városi Könyvtárban link QR-kódos játékkal kísérleteztünk. Korábban már bevezettük a "Rejtélyek labirintusát". Ebben a játékban hét kérdést rejtünk el az olvasóteremben, és három válaszlehetőséget kínálunk mindegyikhez. A helyesen válaszolók között könyvet sorsolunk ki. A QR-kódos verzió azonban nem aratott töretlen sikert. Az olvasók nem szívesen vették elő emiatt mobiljukat, sokaknak nem is volt telepített QR-kód-olvasójuk. Mi erre is készültünk, egy szolgálati mobilt is lehetett (volna) használni, de ez sem ösztönözte a használatot. A tinédzserek meghódítására tehát más ötletekkel is elő fogunk állni. (Schmöltz Margit)

A kapott válaszok megoszlása:
16 - Döntően rajtunk kívül álló okok a felelősek
11 - Legnagyobb részben mi okozzuk
0 - Megírom: kit@gmconsulting.hu
17 - Részben saját, részben külső okok.
Magánba két megjegyzés érkezett:
1. "A kérdés összetett, nyilvánvalóan. - Döntően a saját érdekképviseletünk és (csöppet sem markáns) minisztériumi jelenlétünk határozná meg egy izmos könyvtári stratégiával. (Minek papolunk a minőségbiztosításról, ha magának a rendszernek sincs stratégiája?)
Emellett a könyvtáros szakma szakmai hitelessége, no meg a saját maga által felállított (sokszor alacsony) szakmai minimum járul hozzá a halvány jövőhöz. Kinek kellene felvázolni a jövőképünket, ha nem nekünk? A cukrászok, a kukások, a taxisok, a tanárok nem fogják ezt megtenni helyettünk. (Vagyis hol a könyvtári stratégia???)
Nagyban erősíti a "haloványságot" a belső széthúzás és a szakmai/mittudoménmilyen féltékenység. - Maga a szakma rendszerszinten nem tudatos (ill. a szájával az), de már lassan évtizedek óta, rendszerszinten nem innovatív (egyedi és egyéni jó gyakorlatok szintén vannak), nem kommunikál és nincs jó marketingje. Pozitív ellenpélda: nagyon fontos, amit a FSZEK-ben Farkas Ferenc csinál, vagyis elmondja, hogy bizony sokan mentek az év első napjaiban könyvtárba, s ezt el tudja mondani számokkal és adott esetben infografikával."

2. "Jogos a heti kérdés, a "részben saját, részben külső okok"-hoz nem kellene különösebb magyarázat, ha az ember nem felelősséghárító vagy önmarcangoló típus...
Volt kb. 4000 jó évünk, az utolsó negyvenben viszont minden megváltozott (bár akad pályatárs, aki ebből az utolsó tízet se vette igazán észre). A könyvtár fejőstehene, az információs jószághoz hozzáférést biztosító, elosztó szerep (= kölcsönzés) megdöglött. Ki kell találni mindenféle - jó esetben hasznos - dolgot, ami különböző távolságra esik az információmenedzsmenttől, mint az origóhoz közeli online tartalomfejlesztés, a rendezvények (oktatástól a szórakoztatásig), klubok, makerspace-ek stb. A történelemben soha nem voltak még ennyire színesek, sokoldalúak a könyvtárak, de sosem szembesültek akkora kérdőjelekkel az identitásukkal kapcsolatban, mint ma. Túlélhetünk? Igen, azt tesszük minden nap, a sikeresen alkalmazkodók között viszont egyre kevesebb a könyvtáros - a többi átvedlett hibrid információs szakemberré, informatikussá, mentorrá, közösségfejlesztővé stb. Az evolúció már csak ilyen."

Ha a most kapott adatokat összevetjük a két évvel ezelőttiekkel, a következő diagramot kapjuk: link .
Látható, hogy a hárítás erősebb, mint a saját felelősség érzése, és az arányok lényegében nem változtak. Talán a saját felelősség érzése emelkedhetett árnyalatnyit, ami jó irány lehet. (MG)

Az elmúlt évet értékelte és a 2023-as terveket ismertette Horváth Sándor Domonkos, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér link igazgatója. Egyebek mellett elmondta: a korlátozott nyitva tartás mellett folyik a központi épület energetikai korszerűsítése. Az átadás márciusban lesz. 2022-ben két sikeres pályázat is segítette a rendezvényszervezést, beleértve a hagyománnyá vált Győri Könyvszalont. 2023-as rendezvényt pedig el is kezdték tervezni - a Petőfi-rendezvények mellett. További terv a könyvkölcsönző automata beállítása a város forgalmas pontján.

A könyvtár legyen könyvtár - mondta Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója. Beszámolója szerint sikerült elkerülni a hozzáférés korlátozását a könyvtárban. 2022-ben 4000 dokumentumot szereztek be, 8200 használó 72 ezernyi használatot produkált. Sikerült visszatérni a járványidőszak előtti használati szintre.
A könyvtár új helyeken, két fesztiválon is megjelent. Rendezvényeik egyebek mellett családi olvasásra és újrahasznosítás és kézműveskedésre, a kiskamasz korosztály elérésére is összpontosítottak. Az évfordulóra igyekeznek megszervezni a PIM Petőfi buszának városbeli látogatását.
A járványidőszak hatása lehet az igazgató szerint a munkatársak lelkesedése és találékonysága a rendezvények szervezésében. (ref.: MG)

Az iskola az a hely, ahol az kérdez, aki tud, és azt kérdezi, aki nem tud - szól a paradoxon. És az észrevétel bizony a könyvtári kvízekre is igaz. Partnerségi viszony helyett az egyenlőtlenséget hangsúlyozza a tudás terén, ami nem feltétlenül motiváló.
Ezen a helyzeten alakíthat New York Közkönyvtárának link kvíze, amely azt kérdezi: mennyire vagy tisztában az elmúlt év szépirodalmi történéseivel? Az alapfelálláson ugyan nem változtat, ugyanakkor érdeklődést ébreszthet az irodalom igényére kényes befogadókban. (MG)

Az utóbbi években szombatonként egy-egy karikatúra vagy szöveges említés jelent meg a Könyvtárosok Facebook-csoportban, melynek forrása az Arcanum sajtóadatbázisa volt, abból is a Ludas Matyi szatirikus hetilap. A válogatás egyszerű volt, a "könyvtár" volt a keresőkérdés. Volt ezen felül még néhány találat, de azokban az anyagokban a könyvtár túl marginálisan szerepelt.
Az 1953-1992-ig tartó, 158 db-os válogatással kapcsolatban néhány nem tudományos igényű megállapítás:
- a gyűjtemény egyfajta visszajelzést ad a társadalomban megjelenő könyvtárimázsról - melyet a könyvtári arculat alig befolyásol
- a lapnak megfelelően az első 10-20 év fő motívuma a szocializmus építése, az olvasás munkaversenybe illesztése - vagy éppen annak a karikatúrája volt gyakori motívum
- az intervallum végére egyre ritkábbak és jellegtelenebbek lettek a könyvtári említések - mely feltehetően tükrözi a társadalmi érdeklődés hullámának ívét
- a 70-es évektől kimutatható a szocialista "panaszkultúra" nyoma a kivágatokban.

Néhány kivágat, önkényes válogatásban:
- Fasiszta könyvek jegyzéke link
- A szabadpolc bevezetése link
- Brigádnapló link
- Fagyi link
- Mozgó könyvtár link
- Késés és széljegyzet link
(A bejegyzések elérhetők a Könyvtárosok csoportban "Ludas Matyi" keresőkérdéssel) (MG)

Életünk megfejtését alapvetően a pszichológiáktól várjuk. A házasságok, párkapcsolatok a felmérések szerint egyre rövidebbé válnak a társadalomban. A piac ezt észrevette, és rengeteg önsegítő irodalom jelent meg a témában (a pszichológusok, YouTube-videók, coachok mellett). Úgy tűnik azonban, hogy mindez nem fordítja meg a folyamatot. Ehelyett - főleg a fiatalabb generáció képviselői - szinte egyfolytában kommunikálnak érzelmeikről. A boldogság szempontjának egyre fontosabbá válásával folyamatosan gyengülnek ugyanis a kapcsolatokat eddig egybe tartó oszlopok, mint pl. a kisközösségek értékrendje, vallási közösség, társadalmi presztízs, vagyon megtartása, közös érdeklődés, pszichológiai összeillés, a háztartási munkák megszervezése stb. A korszellem ugyanis a párkapcsolatok logikájának boldogságra törekvő megváltoztatásával annak rövidítése irányába mutat.

A folyamatos kommunikáció az érzelmeinkről csak tünet c. beszélgetés (Czabán Samu, Fáber Ágoston) tartalmai:
1. Intimitás - miért mennek tönkre a kapcsolatok 10'45"-től
2. Boldogságkeresés, boldogságipar, pozitív pszichológia
3. A rossz közérzet okai, a pozitív újrakeretezés jó és rossz oldalai.

A szórakoztatáson felül mentális hozadéka is van az olvasásnak: segíthet karbantartani az idősödő memóriát - erősítettek rá a népi vélekedésre kísérletükkel amerikai kutatók. A Kaliforniai Technológiai Intézet (Caltech) Beckman Intézetének szakemberei szerint a szabadidős olvasás fejleszti a hosszú távú emlékezeti rendszer részét képező epizodikus memóriát (ez teszi lehetővé, hogy emlékezzünk a korábbi fejezetekben történtekre), illetve a munkamemóriát, ami segít nyomon követni a legutóbbi eseményeket, hogy folyamatos lehessen az olvasás. Az életkor előrehaladtával mind az epizodikus, mind a munkamemória hanyatlani kezd, viszont egyfajta edzéssel, például rutinszerű olvasással javíthatók ezek a készségek.
Eddig azonban nem volt világos az ok-okozati összefüggés, azaz hogy az olvasás javítja-e a memóriát, vagy épp az emlékezettel kapcsolatos képességek miatt élvezetesebb-e az olvasás. A kérdés tisztázására a kaliforniai kutatócsoport különféle műfajú könyveket juttatott el iPadeken a helyi közösség idősebb lakóinak. A tabletekre egy speciális alkalmazást telepítettek, amellyel nyomon lehetett követni az olvasási folyamatot, illetve kérdésekre lehetett válaszolni. A résztvevők nyolc héten és heti öt napon át napi másfél órát olvastak. A kontrollcsoport ugyanekkor szórejtvényeket fejtett, miközben ugyanazzal az alkalmazással figyelték a fejlődésüket. A kísérlet kezdete előtt és után valamennyi résztvevő olyan felmérésben vett részt, ahol értékelték különböző kognitív képességeiket, különösen a munka- és a hosszú távú memóriát. Az eredmények egyértelműek: a könyvolvasók mindkét memóriatípusban jelentős javulást mutattak a rejtvényfejtőkhöz képest.

Miczura Mónika világzenei énekes: - Tizennégy éves voltam, amikor az énekkarvezetőm elküldött a Békéscsabai Jókai Színház Twist Olivér című musicaljének szereplőválogatására. Az egyik árva gyerek szerepét játszottam, és sokat énekeltem is benne. A cigányok miattam kezdtek el színházba járni. Addig azt hitték, nekik oda be se lehet menni. Nagy részük akkoriban gyárakban, építkezéseken, földeken dolgozott, a többiek piacoztak. Tudom, hogy sokat jelentett a megye cigányságának, ami velem történt. Az igazgatónő és a irodalomtanárom bátorítottak, hogy jelentkezzek a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalom-dráma tagozatára, ők indítottak el ezen az úton. Az egyik Gimi Ki Mit Tud?-on énekeltem először színpadon tradicionális cigánydalokat, hatalmas siker volt. 17 évesen költöztünk fel Budapestre. Megtudtam, hogy itt is létezik cigányklub középiskolásoknak, ennek köszönhetően hallott rólam Balogh János és Zsigó Jenő, az Ando Drom folklór zenekar alapítói. Egy évet játszottam velük, majd négyet kihagytam, amikor a lányom született, aztán visszatértem a csapathoz, és hat éven át dolgoztunk együtt. Bejártuk egész Európát, és ez idő alatt számos hazai és külföldi zenekar lemezein énekeltem.

Háromféle számítógép-felhasználó van: azok, akik az egerüket használják, azok, akik a billentyűzetet használják, és azok, akik Cortana-val vagy Siri-vel beszélnek. Függetlenül attól, hogy melyik kategóriába tartozol, nem vitathatod az egyes parancsikonok és trükkök óriási hasznosságát, amelyek feltárják a számítógép ismeretlen lehetőségeit. Ezek az intelligens trükkök javítják a mindennapi számítógépes élményt, és abszolút mértékben növelik a termelékenységet és a biztonságot. 13 számítógépes trükköt gyűjtöttünk össze, amelyek hatalmas segítséget nyújtanak bárkinek, aki a számítógépet szórakoztató vagy üzleti célokra használja.

"2021 végén határoztam el, hogy decemberben minden nap elolvasok ötven oldalt, amit folytattam januárban is, és ha a napi limitet nem is tartottam mindig, de közel negyven elolvasott könyvvel zártam 2022-t. Ez a szisztematikus olvasás teljesen megváltoztatott, mások lettek az igényeim. (...) Ez a tevékenység sokkal jobban lenyugtat, ráadásul bármikor lehet olvasni, nemcsak este elalvás előtt, hanem a reggeli kávé mellett is, mondjuk csak tíz percig, vagy tömegközlekedés és zabkása-keverés közben is" - írja ajánlójában link Molnár Kinga, aki az Észak folyóirat - mikrokadójának könyveiről bővebben.

Erről a cikkről jutott eszembe, hogy nemrég a Vox is készített link egy mini útmutatót azoknak, akik 2023-ra azt fogadták meg, hogy többet olvasnak. Ezek között a tippek között ott van a Kingánál is említett (heti, havi, évi; oldalban vagy könyvben mért) cél meghatározása, vagy az az elköteleződés, hogy telefon helyett könyvet emeljünk fel akár csak 5-10 percre. Szintén fontos, hogy nyugodtan kísérletezzünk a papír mellett más formátumokkal is, hátha a hangoskönyv vagy az e-book jön be. És persze az újrakezdőknek mindig jó tanács: ne szégyelld, ha régi kedvencedet olvasod újra, vagy nem az épp aktuális kritikuskedvenc regénnyel szoktatnád magad vissza az olvasásra. A többi tipp link erre.

Sokakat aggaszt, hogy a mesterséges intelligencia segítségével immár meghökkentően realisztikus fotókat és műalkotásnak tűnő képeket hoznak létre. Milyen hatással lesz ez az emberi kreativitásra, és miért nehéz igazán jó műveket generálni?
Vadnyugati söntésekben üldögélő, elszánt tekintetű, napcserzett arcú cowboyok, londoni utcákon álló, cilinderes urak, kalapos hölgyek és fáradt munkások néznek a kamerába azokon a XIX. századi fotókon, amelyekkel a minap rukkolt elő Mario Cavalli fotográfus. A szépia tónusú, viktoriánus korai portréknak nemcsak a tűéles expozíció a közös jellemzőjük, hanem az a nyugtalanító tény is, hogy az összes szereplőjük sosem létezett, fiktív személy. A képek ugyanis mind hamisak, hiszen Cavalli egy mesterséges intelligenciára (MI) épülő képgenerátor algoritmussal, a Midjourney-vel készítette őket, minden utólagos manipuláció (például Photoshop használata) nélkül.

Az efféle, vérmérséklettől függően kiből elismerést, kiből felháborodást kiváltó alkotások korántsem számítanak ritkaságnak manapság. A legnépszerűbb képgenerátorokkal - mint a DALL-E, a Stable Diffusion, az Artbreeder vagy az említett Midjourney - naponta 20 milliónál is több képet hoznak létre a felhasználók - derül ki a Wired magazin összeállításából. Ráadásul a végeredmény egyre illúziókeltőbb: mind a hamis fotók, mind az MI-vel készült festmény- vagy fotómontázsszerű kreációk összemérhetők (és összetéveszthetők) az emberek által készített művekkel.

Csak annyi biztos, hogy utasításokat, rövid leírásokat (angol szakszóval: promptokat) kell megadni, amelyek egy tömör mondatban foglalják össze, minek kell a képen szerepelnie. ... De arra is lehet utasítani a gépet, hogy folytasson egy már meglévő alkotást, mondjuk "fessen" tovább egy Vermeer- vagy Van Gogh-festményt.

Az Orac jogi szakkiadó nemrég indította el a Szakcikk Adatbázis szolgáltatását link , amely előfizetéssel vehető igénybe. A kiadó összes folyóiratának (és további 11 vendégfolyóirat) cikkei innentől kezdve webes kereséssel (Google) is elérhetőek, a teljes szöveg megtekintéséhez kell csak megadni a jelszót.