Régi, egyedi könyvek eredetijét pótló könyvek előállításával próbálkoznak Nagykanizsán. Először a mű elektronikus változata lesz látható a nagykarban (link Digitális gyűjtemény), utána -- kérésre -- reprintet nyomtatnak, egyetlen példányban.
Ezt ma már talán minden nagyobb könyvtár el tudja készíteni, sokat számít azonban a gyakorlat. A Halis könyvtárban a digitalizálást és nyomtatást együtt végzik a kollégák a közcélú munkavégzésben ott dolgozókkal. A digitálisan közzétett könyvek az átlagánál több munkát igényelnek, hiszen pl. a képeknek a nyomtatott oldalon a megfelelő helyre kell kerülniük.
A gyakorlás, bajlódás költségeit nem lehet érvényesíteni; az első 100 kötetig fogjuk fel 'tandíjnak' e munka költségét. Ha külön kérésre készítettük az elektronikus formát, akkor a digitális változat tiszta haszon. Később olyan gyakorlat és választék alakulhat ki, mely az eltartja önmagát. 100 oldalas színes könyvet is lehet 6 e Ft-ért csinálni. 200 oldalas A/5-ös könyv esetén 1000 Ft tehát a könyv nyomtatás, ehhez a borító nyomtatása és a ragasztókötés 500 Ft-ja jön, összesen tehát 1500 Ft. A tapasztalat: ennél jóval többet is megadna érte az, akinek fontos egy ilyen munka. (További árak: link )
A hagyományos olvasó megkapja a piacon nem elérhető könyvét, az új fajta olvasó pedig internetes tartalomhoz jut. Most már csak egy közös felület kell, ahol ezeknek a könyveknek a lajstroma és a könyvek előállítására vállalkozók elérhetősége megtalálható.

2010-ben 22 ezren vehetnek részt a közmunkaprogramokban, mondta Herczog László szociális és munkaügyi miniszter, aki szerint a hagyományos munkák mellett idén új elemként jelenik meg a digitalizálás. A miniszter közölte, hogy a tavalyi 9 milliárd forinthoz képest az idén 13 milliárd forintot biztosít a kormány a közmunkaprogramokra, mely összeget a társminisztériumok még mintegy 3 milliárddal egészíthetnek ki. A miniszter tudja, hogy sokan kritizálják és haszontalannak tartják a közmunkát, ezért igyekeznek olyan projekteket találni, melyeknek konkrét eredményük van. A munkanélküliek az Országos Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóság iratait kezdik majd digitalizálni, öt hónap alatt várhatóan mintegy 70 millió papír alapú dokumentumot visznek fel a számítógépekre.
-- Talán a könyvtári dokumentumokig is eljutnak a munkanélküliek. Mint korábban már írtunk róla, a digitalizálható javak határhaszna a nullához közelít link link azaz, ha egyszer már valamit digitalizálunk mondjuk 100 Ft-ért, annak darabja egyszeri megosztás esetén már csak 50 Ft, hússzorinál már csak 5 Ft. Ezért még fontosabb a ráfordításokat alacsonyabb szinten tartani: betanított munka esetén betanított munkás szintjén. A koordinálás persze több humán ráfordítást igényel. A közmunkások tevékenységbe vonása pedig referenciát jelent számukra, azaz hosszabb távon is társadalmi haszonnal bír. (MG)

Politikai döntésnek tartja elmozdítását Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár eddigi főigazgatója, aki utódjáról nehezen tudja elképzelni, hogy képes vezetni egy nemzeti könyvtárat. A kormányzat által menesztett, elismert szakembert leváltása körülményeiről, eddigi munkájáról és terveiről kérdezte a Magyar Hírlap.
-- Tíz éve vette át az OSZK főigazgatói tisztségét, most azonban hiába pályázott újra, a szakma legnagyobb megdöbbenésére nem önt választották. Politikai jellegű lépésnek tartja ezt, vagy elfogadja szakmai alapon?
-- Szakmai döntésként semmiképpen nem tudom elfogadni. Egyrészt nem láttam a másik pályázatot, így nem is tudom megítélni, illetve a nyertes pályázó eddigi tevékenysége alapján nehezen tudnám elképzelni, hogy képes lenne egy nemzeti könyvtárat vezetni, amihez a könyvtárosi ismereteken túl másra is szükség van.
...

A nyugalmazotti lét mind civilebbé változott, az utóbbi idők jelenségei következtében egyre ijedtebben figyeli az egyes szakmák állásfoglalásait, nyilatkozatait, kritikát nem tűrő magabiztosságát, végveszedelemmel fenyegető fellépéseit, s maga is egyre gyanakvóbbá vált egykori szakmája viselt dolgai, sőt a saját korábban vallott szakmai nézetei iránt. Nem a cenzúra, hanem önfenntartási ösztönöm parancsolja, hogy ne hozzak fel konkrét példákat egyetlen szakma területéről sem. Álláspontom alátámasztására csupán utalok arra a közismert szervezetszociológiai jelenségre, hogy minden szervezetben -- öregedvén -- teret nyernek a maga változatlan fennmaradását, sőt lineáris fejlődését, javadalmazását (ne csak a fizetésekre tessék gondolni) és -- bármennyire csúnyán hangzik is, -- korrupciós potenciálját erősítő tényezők a fogyasztók érdekeivel és szempontjaival szemben. Tegyük ehhez hozzá, hogy az ilyen szervezet létének indoklása végett arra törekszik, hogy megrendelői eseti igényeinek mindenáron való, az irracionalitás határát súroló, alacsony megtérülésű, vagy egyenesen veszteséges kiszolgálását tekinti kiinduló pontnak, s nem arra, hogy csak annyi erőforrást használjon fel termékei vagy szolgáltatásai előállításához, amennyit feltétlenül muszáj, s ne kínáljon olyanokat, amelyekre nincs piaci igény. (Ezt az eszmefuttatást Béndek Ferenc: Leant az államigazgatásba című, figyelemre méltó és tanulságos írásából 'szereztem', link )
Ezzel korántsem akarom azt mondani, hogy a könyvtárosság elöregedett (bár olykor büszkén hivatkozik többezer éves múltjára), vagy általánosságban és mélyrehatóan jellemzik a fent említett tendenciák, de azt -- kellő határozottsággal és mély tisztelettel minden kivétel iránt, -- igen, hogy jól teszi minden szakma, s így a könyvtárosság is (hiszen maga sem kivétel az általános tendencia alól), ha éber figyelemmel kíséri e természetes hajlam megnyilvánulásának minden jelét, s felismervén őket időben megteszi ellenük a szükséges óvintézkedéseket. Ezért elengedhetetlen a folyamatos önreflexió, az önvizsgálat, még inkább a külső nézőpontból való kritikai elemzés, s célszerű nyitottan fogadni, s nem ellenségként kezelni a mégoly kemény, túlzó, sőt esetlegesen igaztalan véleményeket is. (Papp István cikkét a szerző engedélyével részleteiben közöljük. A 2009. máj. 10-i előadását a 3K 2009/8. száma közölte. Az cikk online nem érhető el.)

Van olyan nyugati ország, melyben a szakdolgozatokra a hallgatóknak kilenc hónapja van. El lehet képzelni, hogy jut idő a kutatásra és a minőségi kivitelezésre is. De akárhogy is, a leggondosabb tervezés, ütemezés esetén is előállnak váratlan események. Szakmailag például akkor, mikor már kellően bemelegedtünk a témába, miközben újabb és újabb gondolat kifejtése, könyv elolvasása válik elengedhetetlenné. Pontosabban válna, ugyanis nincs már rá idő. Így annak megelőzésére, hogy legérdekesebb következtetéseink lemaradjanak, hasznos az ütemezésnél a leadásig rendelkezésre álló időt öt részre bontani, mely esetében az ötödik szakasz a tartalék idő. A munkát az előtte lévő négy ötödre tervezzük. Jó munkához ugyanis (tartalék)idő kell. Az irodalomkutatásra és az saját kutatásra számíthatunk durván egy-egy negyedet, a feldolgozásra pedig kettőt. A tapasztalat szerint csúszás szinte mindig előfordul, ami azonban tartalékidő kalkulálásával nem okoz nagy bajt.
A sorozat korábbi anyagai: link

A Harrison-féle felosztás szerint négy szervezeti kultúra jellemzőit közöljük sorozatban: hatalom-, feladat-, teljesítmény és személykultúra. Ha megismerjük őket jobban tudjuk kialakítani a céljainknak megfelelőt.
A hatalmi kultúrát legjobban a következő jellemzőkkel írhatjuk le:
-- a cégnél a vezetés nem önálló gondolkodókat, hanem a 'jó követőket' becsüli meg,
-- a főnök óhaja szent, még akkor is, ha nincs igaza,
-- a vezetők döntései nem kérdőjelezhetők meg,
-- nem illik, sőt nem is ajánlatos 'rossz híreket hozni', kritizálni,
-- az információ a személyi hatalom eszköze,
-- a változtatást, a megújulást csak a vezetők kezdeményezhetik.
Az ilyen kultúrájú cégekben vagy bármilyen egyéb szervezetekben általában:
-- a vezetők túlterheltek
-- nagy a bürokrácia,
-- az emberek bizalmatlanok egymással, félnek a főnökök köztük lévő 'füleitől',
-- gyakori impulzív vezetői viselkedés,
-- jellemző a rövid távú szemlélet és cselekvés, és
- az energiákat gyakran a 'belső politizálás' köti le.
Ennek a kultúrának is vannak azonban előnyei. Ha a vezetés 'karizmatikus', el tudja fogadtatni és szimpatikussá tudj a tenni magát a munkavállalók szemében, akkor esélye van arra, hogy a céget jól össze tudja fogni. Így gyors döntések születnek, és az emberek hajlandók lesznek követni a megszabott irányt. Jól működhet ez a kultúra olyan országokban is, ahol az embereket 'a ne szólj szám, nem fáj fejem' mentalitásra szoktatták, illetve ahol az emberek azt tapasztalták, hogy 'akinek a feje kilóg a tömegből, az számíthat rá, hogy levágják'. Ez a helyzet mai napig jellemző a volt szocialista országok, köztük hazánk intézményei, esetenként cégei egy részének működésére is. (további inf.: Menedzsment...)

Eredetileg januárban indult volna, de hónapokat csúszik a Márai-program. A Nemzeti Kulturális Alap egymilliárd forinttal támogatja, hogy a klasszikus és kortárs irodalom eljusson a könyvtárakba. A hazai bibliotékák évente hárommilliárdot fordítanak könyvek vásárlására, így a mostani egymilliárdos támogatás -- amely a lottó játékadójából származik -- igencsak jelentős.
Csak a második félév elején kezdhetnek válogatni a Márai-program köteteiből a könyvtárak, mivel kiderült, hogy közbeszerzési eljárást kell lefolytatni -- közölte Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke. Az egymilliárd forintos állami vásárlás lebonyolításához és a kötetek szétosztásához ugyanis egy internetes fórumot is létre kell hozniuk, az pedig nem lehetséges közbeszerzési eljárás nélkül.

Kérdések és válaszok jelentek meg arról a masináról, mely feltehetően nagyobb településeken néhány éven belül 'book on demand'-vállalkozásként működve -- a szerzői jogi kérdések rendezése esetén -- elvileg bármely, elektronikus formában meglévő könyvet, kutatási jelentést, szakdolgozatot stb. ki tud nyomtatni, Magyarországon is méltányolható áron (szerzői jog nélküli átlagár: 1500 Ft (link (A szabadon nyomtatható könyvek már ma is százmilliós tételt jelentenek.) Ilyen módon például
-- az 'előre' kinyomtatott könyvek címeinek száma csökkenni fog (pl.: hogyan tovább, amúgy is késlekedő Márai-program?)
-- a könyvtárak állománya is csökkenhet, hiszen az igény jelentkezésekor a könyvtár kinyomtatja / kinyomtattatja az egyébként kevéssé forgó dokumentumot (link (vö.: megvalósul a TQM-ből ismert just-in-time)
-- a könyvtárközi kölcsönzés racionalitása korlátozott esetekre fog vonatkozni, ismét felmerül az országos szintű lebegő állomány (link megvalósítása
-- a használó dönt arról, hogy a könyvért a könyvtárhoz fordul-e, vagy a könyvet előállító szolgáltatóhoz (ha éppen nem elégszik meg az e-bookra letöltött kiadvánnyal)
A kérdés marad: hogyan tud e néhány éven belül realitássá váló helyzetre a könyvtár ma megfelelő stratégiai lépéseket tenni (ha még nem késő)? (MG)

Kommentár az előző számunkban megjelent hírhez: Használók is címkézik a katalógustételeket -- LibraryThing a claremonti egyetemen link -- a web2 módszerekhez tartozó hazai gyakorlatból:
A használók kiegészíthetik a katalógus tételeket a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyetemi Könyvtárában. Az OLIB rendszerhez épített fejlesztés nyomán lehetővé válik, hogy azonosítóval rendelkező felhasználók széljegyzeteket fűzzenek könyvtári rekordokhoz a WEBOPAC-ban. A megoldás nagy sikert aratott az egyetemen, elsősorban a hallgatók-tanárok közösségében, ahol hasznosnak bizonyultak az egyetemi szakirodalom bibliográfiai tételeihez fűzhető kiegészítések, kérdések, megjegyzések a könyvtári elektronikus tájékoztatásban.
Az OLIB rendszer web moduljában rögzített/módosított széljegyzet a rekord státuszát és adatait nem változtatja A széljegyzet címe 250 karakter lehet, maga a szöveg 1000 karakter. A bejegyzéshez automatikusan dátum adatok járulnak. Kizárólag a széljegyzet szerzője módosíthatja, vagy törölheti a bevitt adatokat a 'Szerkesztés', vagy 'Törlés' ikon megnyitásakor megjelenő funkcióablak alapján.
A megoldással a felhasználók tudásával gazdagítható a bibliográfiai tétel információtartalma, amely nem csak az oktatásban lehet hasznos, ahol egy-egy tananyag használatával, kiegészítésével adhatunk új tudáselemeket a rekordhoz, hanem az önművelés, vagy szórakozás szempontjából is -- az olvasmányélmények megosztásának lehetősége miatt.

Mintegy 200 értékes kötet rongálódott meg a Református Kollégium Könyvtárában néhány napja. Beázott az egyik kiállítóterem.
Fel kellene újítani a tetőt. Többek között erre pályázott a fenntartó Tiszántúli Református Egyházkerület. A pénzből nem csak a tetőt cserélnék ki. Megújulnának a kiállítótermek, a homlokzat és a belső park is. Ha sikeres lesz a pályázat, a munkálatok áprilisban elkezdődhetnek.
Eldeformálódott, sok pergamen kötésünk van, amit nem lehet most már becsukni -- a Református Kollégium gyűjteményi igazgatója azt mutatja: penészes, vizes a könyvtár könyveinek egy része. A könyvtár egyik terme egy hete ázott be. Akkor 200 kötet rongálódott meg, ezek egy részét restaurálni kell. Több millió forintból.
Kötetenként átlagosan 200 ezer forintra lehet számítani az eddigi tapasztalataink szerint. Munkaigényes eljárás. Szétszedés, fertőtlenítés, laponként mosás -- magyarázta Gáborjáni Szabó Botond gyűjteményvezető.

Több ezer forintot is megtakaríthatnak az ügyvédek, ha nem külső szolgáltatótól veszik igénybe az archiválási szolgáltatást, hanem kliens oldali megoldást választanak. Új archiváló szoftverével az elektronikus cégeljárásban létrehozott elektronikus dokumentumok (.dosszie, .es3, .et3) nagy tömegű hitelesítése, valamint a jogszabályoknak megfelelő archiválása percek alatt elvégezhető -- állítja a NetLock.
A Budapesti Ügyvédi Kamara tanulmánya szerint az elektronikus iratokra vonatkozó megőrzési kötelezettségnek nem csak archiválási szolgáltató útján lehet eleget tenni. Nincsen akadálya annak sem, hogy a megőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeket az ügyvéd saját maga teljesítse.

Számos funkcióval látják majd el az ígéretek szerint idén nyáron elkészülő Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont (a keresztségben Kaptár nevet kapó) intézményét. Az épület integrálni fogja a pécsi városi könyvtárat, a Csorba Győző Megyei Könyvtárat és az egyetem központi könyvtárát, valamint a jogi és közgazdaság-tudományi kar bibliotékáit is.

Frédéric Mitterand francia kulturális miniszter hivatalosan is ismertette annak a bizottságnak a javaslatait, amelyet a digitalizálási projektek jövőjének kivizsgálásával bíztak meg. A cél egy olyan stratégia kidolgozása volt, amelynek a segítségével a leghatékonyabban őrizhető meg Franciaország kulturális öröksége digitális formában az utókor számára. A bizottságot Marc Tessier, a France Télévisions korábbi elnöke vezetésével megvizsgálta az összes elképzelést és számos javaslatot kidolgozott. Ezek közül kiemelkedik a közintézmények partneri kapcsolatainak kiépítése, amire az indoklás szerint mindenképpen szükség van a digitalizálási programok folytatásához, illetve kibővítéséhez. Frédéric Mitterand ezzel összefüggésben nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a francia állam, illetve a közintézmények a jövőben együtt fognak működni a Google-lel.

Bő egy esztendeje, 2008 novemberében az Európai Bizottság nagyon jól sikerült hírveréssel indította útjára az Europeana digitális könyvtárat ( link ). A felcsigázott érdeklődés nyomán a szerver nyomban lefagyott, s csak néhány héttel később láthatott újra munkához a hágai Holland Nemzeti Könyvtárban, ahol az Európai Digitális Könyvtár Alapítvány is helyet kapott. Azóta hatmillió látogatót és százhúszmillió betekintést regisztráltak. A legtöbben tavaly januárban keresték fel az Europeanát, 1,14 millióan, a legkevesebben júliusban, mind össze kétszázezren.

Nemrég versenyvizsga alapján erősítették meg hivatalában Szabó Károlyt, a 140 ezer kötettel rendelkező, a Székelyudvarhely művelődési életében jelentős szerepet játszó könyvtár igazgatóját, akit eddigi sikereiről, az idei terveiről kérdezte az Új Magyar Szó.
-- Milyen téren terveznek újításokat, bővítéseket ebben az évben?
-- 'A könyvtár akkor jó, ha sajtótermékekkel gazdagon és napra készen ellátott' -- e véleményt Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere fogalmazta meg az elmúlt év végén, amikor ellátogatott a városi könyvtárba. A szép szavak mellett a polgármester úr ígéretet tett a költségvetés erre szánt keretének a kiegészítésére is, így 2010-ben az eddigi 28 sajtótermék mellett rendelhetünk olyan magyarországi lapokat, mint a HVG, a 168 óra, Nők Lapja, a Praktika...

Manapság nem csak könyvért, hanem elektronikus szolgáltatásokért: internetezni, digitális anyagokért, filmekért járnak az emberek könyvtárba.
A 2010-es beiratkozási díjakat a debreceni intézményekben úgy kalkulálták, hogy azok már tartalmazzák az elektronikus eszközök és szoftverek használatát. Januártól a megyei és a városi könyvtárban is az inflációval megegyező mértékben nőttek az árak.

Egy tanulmány becslése szerint több milliárd dollárra rúghat a könyvkiadók vesztesége az e-könyvek illegális letöltésének köszönhetően. Bár az elemzés számos ponton becslésekre hivatkozik, eredményei így is komoly aggodalomra adnak okot. Az elektronikus könyvpiac vizsgálatára szakosodott Attributors által közzétett tanulmány szerint a könyvkiadók online kalózkodásnak betudható vesztesége 2009 utolsó negyedévében mintegy 3 milliárd dollárra becsülhető. A cég összesen 913 népszerű könyv sikeres letöltési adatait vizsgálva jutott a fenti megállapításra.
-- Korábbi hírünk a témában: Könyvek, tankönyvek -- hallgatók egymás között: fáljmegosztón milliókat takarítanak meg maguknak link

Az egy órásnál hosszabb játékfilm online videotékából történő letöltés nélküli megnézéséért (lehívásáért) legalább 18 forint jogdíjat kell fizetni, de ha a film letölthető a saját gépre, akkor 60 forint a minimális jogdíja -- az oktatási és kulturális miniszter által jóváhagyott tarifákat az Artisjus a legutóbbi Hivatalos Értesítőben tette közzé.

A párt részben legalizálná a fájlcserélést és ismét egy kulturális átalánydíj bevezetése mellett érvelt. A csupán néhány zeneszámot letöltőket nem zargatnák, de a nagyfelhasználókat szigorúan büntetnék.
A Zöldek már tavaly is többször kampányoltak a kulturális átalánydíj bevezetése mellett, akkor viszont gyakorlatilag egyedül maradtak az elképzeléssel. 'Semmit jó nem sülhet ki abból, hogy az ügyészségek már a gyerekszobába is benyomulnak. Teljesen normális kulturális folyamat, hogy az emberek zenékkel látják el egymást' -- szögezte le a jogász.

Az internetes hírnév védelme önálló iparággá válik: 'nettisztításra' szakosodott cégek tüntetik el borsos összegekért a megrendelőt negatív színben feltüntető írásokat a Google találati listájának éléről.
A Hington and Klarsey nevű angliai ügynökséghez az e-hírnév helyreállítására szakosodott. Az informatikusokból, jogászokból és kommunikációs szakemberekből álló fiatal csapat igen hatékony eljárást alkalmaz erre a célra. Előbb felkutatja a kipécézett szövegek szerzőit, illetve azoknak a portáloknak az illetékeseit, amelyek közlik ezeket a szövegeket, majd felkéri őket a kompromittáló tartalom törlésére vagy legalább módosítására, a névnek kezdőbetűkkel való helyettesítésére.
Xavier Desfeuillet, a Hington and Klarsey ügyvezető igazgatója hangsúlyozza, hogy a puha eljárás híve. 'Érveink főleg morális jellegűek. Elmagyarázzuk a kiadóknak, hogy ezek az információk értéktelenek, mivel már túlhaladottak, ártanak ügyfelünknek anélkül, hogy bárkinek is használnának' -- magyarázza.

A tavalyi év talán leginspirálóbb előadása a TED-en egy hordozható interaktív információs eszköz. a MIT MediaLab fejlesztésébe talán még a könyvtáros is beépíthető :-)

A könyvtári macskák témája lerágott csontnak tűnik. Ha viszont van csont, jöhet a kutya: előző lapszámunkban felvetettük a kutyabarát könyvtár lehetőségét: link Az amerikai R.E.A.D. (Reading Education Assistance Dogs) program keretében amerikai könyvtárak, így pl. a New York Public Library is még tovább megy: speciálisan kiképzett kutyákat alkalmaznak. Az országszerte 2300 tréningcsoport sikeresen növeli a gyerekek olvasási készségét. A felolvasást türelmesen hallgatják a kiképzett ebek, nem javítanak bele, nem kritizálnak, viszont bátorítanak: finoman megbökik vagy megnyalják, ha megáll a gyerek az olvasásban. (Korábbi anyagunk a témában: Hosszú sorok a könyvtár előtt -- a kutya nem neveti ki a hibázó olvasót link
A New York-i Bidawee Learning Centerben fordítva gondolkodnak: a kutyát viszik a hajléktalan gyerekekhez, családokhoz Bronxba és Manhattanbe. A terápia: 50% érzelmi támogatás, 50% olvasás. 'Van valaki, aki meghallgatja olvasásomat' -- mondja egy hajléktalan gyerek. Az olvasnivalót a gyerekek választják. De nem csak a gyerek ízlése számít: 'A kutyám megértette a történetet, és tetszett neki' -- hívta fel a figyelmet e szempontra egy nyolcéves olvasó. (ref.: MG)

-- A közösségi médiával komolyan számolnak, vagy csak azért alkalmazzák, mert mostanában olyan 'trendi'?
-- Ezen a téren van a legnagyobb hiányosság Magyarországon: egyelőre ugyanis kevés cég gondolta végig ezt az egészet stratégiai szinten. Ha van is aktivitás a közösségi médiában, az többnyire nem eléggé átgondolt, nem reflektált, nem kapcsolódik szervesen a márkastratégiához. Sokszor ott kezdődik a probléma, hogy maga a márkastratégia sincs kitalálva, nem világos, hogy mi a célcsoport, mi a tartalom, mi a releváns üzenet. ...

Az iskolai tanterv részévé és ezáltal érettségi tantárggyá akarják tenni a Facebookot, a Twittert és más internetes közösségi oldalakat Nagy-Britanniában. A tantárgy neve angol tanulmányok, digitális kommunikáció lenne, és e honlapok működésének ismeretét követelné meg a diákoktól.
A tantárgyat önmagában is fel lehet venni, vagy része lehet a hagyományos angol nyelv és irodalom tantárgynak és alapfokú érettségi vizsgának (GCSE).
A vizsgarendszert szabályozó hatóság jelenleg vizsgálja a tantárgy tartalmi követelményeit, és várhatóan már a jövő tanévben bevezetik az iskolákban.

Nos, ha minden igaz, hamarosan élesedik a Szörcs.hu link újabb, immár publikusan elérhető verziója. Barátaink még júniusban indították útjára a keresőjüket, azzal az ígérettel, hogy -- legalábbis idehaza -- versenyre keljenek a nagy nemzetközi keresőkkel.Na de mitől lesz magyaros a Szörcs? Első ránézésre attól, hogy előtérbe helyezi a magyar web közösségi tartalmait (blogok, twittek), valamint figyeli a magyar keresési trendeket, és fel is kínálja azokat úton-útfélen a felhasználónak.

Hölgyeknek... -- Sajnálom, de túl sok jó kiállású leventét nem találtam hevenyészett keresés közben :D
Meg uraknak: minden mi szemszájnak ingere!

Előző lapszámunkban már hivatkoztunk e cikkre, de érdemes visszatérni rá.
-- Vatera főállásban közösségi menedzsert alkalmaz
-- Magyarországon a legtöbb márka gyakorlatilag semmit nem csinál a közösségi oldalakon, amelyek pedig mégis, azok is inkább display-hirdetéseket használnak, vagy problémaelhárító, reaktív pr-tevékenységet végeznek -- a monitorozáson túl.
-- A közösségi oldalakon való megjelenésnek egyelőre jelzésértéke van.?
-- Coca-Cola: nemzetközi online menedzser.
-- Néhány száz követő a Twitteren sokkal többet ér, mint ugyanannyi látogató a weboldalon. Mert ők véleményformálók -- vélekedett Majorosi Emese.
-- Még nincs meg a mérés módszere, de mindenképp szeretnénk ROI-t.
-- Ma már vannak cégek, akiknek több forgalma van a közösségi oldalakból, mint a keresőkből. Ez a forgalom képes konvertálódni, és valódi üzleti mutatókat felmutatni. Az oldalon belüli aktivitásokat úgynevezett url builder, event tracking és campaign tagging technikákkal mérni tudjuk, amit pedig mérni tudunk, azt tudjuk optimalizálni is.

Bejelentkezés után látogatóik egyszerűen és gyorsan kérhetnek információt új, online chat-es ügyfélszolgálatukon keresztül is. A szektorban egyedülálló szolgáltatás használatával az ügyfelek élőben beszélgethetnek/kérhetnek segítséget az operátoroktól, mint kiegészítő ingyenes szolgáltatás.
Megújult METRO hírlevél is. A rendszeresen kiküldésre kerülő, megújult megjelenésű hírlevelekből partnereik elsőként értesülhetnek új akcióikról.

Az internetes hírportálok korábban soha nem látott forgalmat bonyolítottak tavaly, 2005 óta az online hírszolgáltatók látogatottságainak száma több mint kétszeresére nőtt -- közölte a Bitkom német szövetségi információs technológiai, távközlési és új média szakmai szervezet hétfőn Berlinben.

Egy új generáció attitűdjeit azonosította a napokban közzétett, hat európai országra kiterjedő kutatásában a Disney. A szakértők által XD generációnak nevezett 8-14 évesek életét és jövőképét alapjaiban határozza meg, hogy ők már az internet világába születtek. Szüleik, vagyis a szociológusok által generáció X-nek nevezett, ma 35-45 éves korcsoport tagjai után digitális X-ként jelölt generáció tagjai gyakorlatilag sohasem ismerték az internet nélküli világot. Ők, vagyis 1995 és 2001 között született, ma 8-14 évesek már abban a korban jöttek a világra, ahol az internet, az online közösségek és a mobiltelefon meghatározó és alapvető része a mindennapoknak. Ennek köszönhetően elképesztő mennyiségű digitális újítást tapasztaltak meg életük során, és minden korábbi generációnál otthonosabban mozognak az online világban -- számol be az ELTE TÁTK hírlevele.
Némi aggodalomra adhat okot, hogy a vizsgált fiatalok a celebek uralta bulvárkultúrában nőttek felek, de a kutatás szerint a hírnévre és gazdagságra törekvésnél sokkal egészségesebb értékeket vallanak. Arra a kérdésre például, hogy kit csodálnak a legjobban, a fiatalok 43 százaléka saját édesanyját, 30 százaléka pedig édesapját jelölte meg.

Aki olykor-olykor kiereszti a gőzt a főnöke előtt, nemcsak az egészségével, hanem az egész vállalattal jót tesz. Egy brit kutatás szerint ugyanis stresszoldó hatása van, sőt, betegségek kialakulását is megakadályozhatja, ha az alkalmazottak gyakorta megmondják véleményüket a felettesüknek.

A klasszikus napilapokat hivatott kiváltani az LG most bemutatott, a digitális könyvolvasókhoz hasonlóan szintén az E-Ink technológián alapuló A3-as méretű, 19 colos monitornak megfelelő, 0,3 mm vékony, 130 grammos hajlítgatható kijelzője. Teljesen élére hajtani vagy gombócba gyűrni ugyan még nem lehet, azonban bizonyos keretek között hajlítgathatjuk, lapozgathatjuk, vagy hengerbe feltekerhetjük maradandó sérülés nélkül. A folpackszerű fémfólia alapú e-papír prototípus hajlítgatás után automatikusan visszanyeri eredeti alakját, formáját.
A kisebb 11,5 colos méretű e-újság már idén nyáron tömeggyártásba kerülhet.

A Wikipedia online lexikont működtető alapítvány nyolc hét alatt összesen több mint 8 millió dollárt gyűjtött össze a felhasználók, illetve különböző cégek és szervezetek felajánlásaiból. A Wikimedia Foundation sikeres kampánnyal zárta a tavalyi és kezdte az idei esztendőt. Az összeg egyben azt jelenti, hogy sikerült jelentős mértékben meghaladni a korábban kitűzött 7,5 millió dolláros határértéket. Az akcióban összesen 230 000 magánszemély vett részt, ez 125 000-rel több adakozót jelent, mint tavaly.
'A legtöbb felajánló nem gazdag ember. A többségük diák, tanár vagy éppen szülő, mindannyian olyan emberek, akik naponta használják a Wikipediát és készek fizetni is azért, hogy a projekt folytatódhasson' -- jelentette ki Sue Gardner, a Wikimedia Foundation ügyvezetője. A vezető hozzátette, hogy csak ezeknek a nagylelkű adományoknak köszönhetően működtethető továbbra is a népszerű online lexikon és ezek a felajánlások teszik lehetővé azt is, hogy ne kelljen az oldalakon reklámokat elhelyezni.

Napi rendszerességgel használjuk őket az orvosnál, az APEH-nél, a vállalkozással kapcsolatos ügyek intézésénél és megannyi hivatalban, amikor adatszolgáltatásra kerül a sor, mégse tudunk sokat róluk. A következő sorokból megtudhatod, hogy hogyan is készülnek az állami szervek által kreált nyilvántartási számok.

Két könyv a prezentációkról azoknak, akik a fotelben szeretnének tréningezni: az egyik jól megírt, de a felszínnel foglalkozik, a másik tömény, cserébe mélyebbre ás. A Kreatív magazin ajánlója.