Az Institute of Museum and Library Services (IMLS, USA) kutatási jelentése - amelyről nemrég szóltunk: link - a denveri közkönyvtárat az egészség megőrzése szempontjából a legmagasabb pontszámmal, azaz 10 ponttal értékelte. A Denver Public Library (DPL) link e tevékenységéről külön esettanulmány szól.
A DPL a megye (Denver County, Colorado) több mint 660.000 lakosát látja el a központi könyvtárral és még 26 szolgáltató egységgel. A közösség és az egyes emberek egészségének óvása egyaránt fontos. Mind a fizikális, mind a mentális egészségért sokat tesznek. Az esettanulmányban a fentiekből két területet emelnek ki:

1. Hajléktalanok egészségének, jóllétének segítése - A könyvtáron belül a Community Resource Team (CRT) 2015-ben alakult egyetlen szociális munkással, amely azóta további néggyel és 6 segítővel bővült. A CRT az élelemhez és fedélhez jutás mellett viselkedéskultúrát javít, jövedelemszerzést támogat. Szolgáltat a bevándorlóknak. Támogatja a fedél nélküliek formális és informális oktatását. E munkákat mind a 26 szolgáltatóhelyen végzik.
A személyzet érzékenyítése szintén kiemelt feladat, akár könyvtárosról, akár biztonsági őrről legyen szó. A tréning része a trauma, a mentális egészség és a hajléktalan élethelyzet. (folyt. köv.) (Ref.: Szabó Eszter)

Olyan hanganyagokat várunk, amelyek különlegesek, érdekesek, szakítanak a korábbi versmondás hagyományaival! Itt nem csak az a lényeg, hogy szépen elszavalja a verset, hanem az, hogy a hang legyen a középpontban, és a saját elképzelése, meglátása szerint adja elő! Használhat aláfestést, játsszon a hangjával! A központban a szó és a hang összhangja legyen!

Részvételi feltételek - Mindenki részt vehet a versenyen, aki érez magában valami pluszt! A hangra fel 2021 versenyen Pete László Miklós verseiből lehet választani. Mégpedig 20 versből, amelyet megtalál a felhívás linkjén. A jelentkezéshez 2 választott verset készítsen el! A munkákat 2022. január 20. 23 óra 59 percig várjuk! A beérkezett műveket február 5-ig bírálja el a zsűri!

További részletek: ld. alább, a linken.
Jelentkezzen, és legyen az év hangja!

A texasi A&M egyetemi könyvtárak kommunikációs igazgatójának elmondása szerint, nem volt egyszerű a munkakezdés. Bár a szabályok nem tiltják, hogy könyvtáros diploma nélkül, marketingesként könyvtárban helyezkedjen el, az új kollégák bizalmatlanul fogadták. Már korábban bemutattuk Patrick Zinn karrierjét, aki moziplakátok tervezése és az egyetemi nyomdaboltos munkája után választotta a könyvtári marketinget (link Most részletesebben kitérünk rá, hogy mit tartott a legnagyobb kihívásnak.
Zinn szerint a könyvtárosok bizalmának elnyerése volt a legnehezebb. A marketinges munka viszonylag újnak számított az intézményen belül, ráadásul korábban azt egy könyvtáros töltötte be. A kollégák úgy gondolták, hogy a designban jártas szakember nem tud eleget a könyvtárakról, hogy ezt a munkakört jól tudja elvégezni. Néhányan azt suttogták, hogy egyedül a Texas A&M egyetemen szerzett diplomája miatt kapta meg az állást. A korábbi céges eredményei pedig csak tovább növelték a kétkedést: a versenyszférából érkezett munkaerő nem fog boldogulni a felsőoktatásban.
A marketingszakértő nem hagyta magát, és igyekezett beletanulni a szakmába. Mentorokat keresett, akik hajlandók megmutatni a környezetet, és megtanítani a könyvtári tudnivalókat. Zinn nem félt feltenni a kérdéseit, mikor egy-egy kollégával vagy csoportokkal dolgozott együtt. Továbbá nem sajnálta az időt a tanulásra, hogy utánanézzen a témáknak.
Bizonyította, hogy a marketing csapat megismeri az igényeket, mielőtt marketing stratégiát alkot. Zinn igyekszik minél előbb megosztani a gondolatait, hogyan lehetne előremozdítani a projekteket. Ezzel segítette a kollégákat a döntéshozatalban, és tovább növelte a bizalmat saját munkája iránt. (ref.: Habók Lilla)

Szépirodalom olvasása nélkül 10-20 év múlva a mostaninál is sokkal több lesz a könnyebben megtéveszthető, populáris politikára vagy szélsőségekre nyitott, a mindennapok problémáival megbirkózni képtelen felnőtt - vázol fel sötét képet Nyáry Krisztián könyvkiadó, író, irodalomtörténész, kommunikációs szakember, aki szerint történelmi időket élünk, legfeljebb nem vesszük észre.

RTL: Mi volt 2021 legjobb és legrosszabb hozadéka az ön számára?
NyK: Szakmailag a koronavírus-járvány, pontosabban a különböző karanténintézkedések hatása okozta a legtöbb problémát. Ami igazán nagy nehézséget jelentett, az a könyvtárak korlátozott nyitvatartása volt. Mivel ez már tavaly is tartott, nem tudtam kutatni, így az idénre tervezett könyvem sem készülhetett el.
RTL: Mi az, amiről ma még keveset beszélünk, mégis jelentős hatással lehet akár a világ sorsára a közeljövőben?
NyK: Az iskolákban ott ül egy új generáció, amelynek a képviselői között többségben vannak azok, akik egyáltalán nem olvasnak könyvet. Nem a funkcionális analfabétákról beszélek, hanem azokról, akik rengeteg betűt fogyasztanak ugyan, mégis képtelenek elmerülni egy irodalmi műben. Nagyon gyorsan megtalálnak egy számukra fontos adatot a világhálón, másodpercek alatt hoznak döntést egy weboldalra rápillantva - lényegében csak a címekre és a vastagon szedett mondatokra koncentrálva. A digitális tartalmak befogadásakor általában rövid idő alatt rengeteg adatot kell feldolgozniuk, ez pedig a lassabb, nagyobb koncentrációt igénylő befogadástól veszi el az időt. Ha viszont nem jut elég idő a fókuszált vagy mélyolvasásra, az többek között a kritikai gondolkodás rovására is mehet, ennek pedig a fake news korában óriási jelentősége van. Az irodalom egyik legfőbb funkciója emellett a "másvalaki bőrébe bújás" képességének elsajátítása, ami egyszerre fejleszti az empátiát és a kreativitást is.
Ma már természettudományos kísérletek is igazolják, hogy aki nem fogyaszt szépirodalmat, az kevésbé tudja kritikusan szemlélni és értelmezni az új információkat, kevésbé empatikus másokkal, és jóval kevésbé kreatív a munkájában.
Ha ezen nem tudunk változtatni, azaz nem tudunk jóval több olvasó fiatalt nevelni, annak 10-20 év múlva súlyos társadalmi következményekkel fizetjük meg az árát: sokkal több lesz a könnyebben megtéveszthető, populáris politikára vagy szélsőségekre nyitott, a mindennapok problémáival megbirkózni képtelen felnőtt.

Diskurzus a témában: link

A teljesítménymérés lehet használó-, illetve hagyományos szolgáltatásszempontú. A Library Journal ez utóbbit teszi az USA közkönyvtáraival. Használószempontú akkor lenne, ha a használók és fenntartók nyereségének egyes szempontjait vizsgálná meg. Ettől függetlenül - a hazai statisztikai adatfelvételre gondolva - érdemes átnézni gyakorlatukat. (MG)

14. éve adományoz csillagokat - 5, 4 vagy 3 db-ot - a Library Journal az USA közkönyvtárainak a "Public Library Service LJ Index" keretében. A 2021-es pontszámok és értékelések az Institute of Museum and Library Service (IMLS) Public Library Survey (PLS) 2019-es adatain alapulnak, azaz a vírus előttiek. A kapott eredményeket ezután a könyvtárak egy főre jutó kiadásainak kategóriái szerint bontják. Így pici és hatalmas közkönyvtár egyaránt lehet kiemelkedő teljesítményű - és elismertségű.
Értékelési szempontok:
- könyvtári honlapok látogatása (Pontosabban ezt csak szerették volna, de az adatok nem voltak megfelelő körben elérhetők. Ha még nem lett volna egyértelmű: egy közkönyvtár honlapja valójában virtuális fiók - ami nyilván felértékelődik a közkönyvtári kényszerű zárvatartások miatt.)
Az ez alkalommal értékelt többi adat:
- e-lekérdezések száma (az online tartalmak, például adatbázisok keresése, amely más jellegű tevékenység, mint egy-egy konkrét tétel használata)
- Wi-Fi csatlakozások száma
- elektronikus tranzakciók száma
- fizikai kölcsönzések száma
- könyvtárlátogatások száma
- rendezvénylátogatások száma
- nyilvános internetes számítógép-használat száma.
Mindezek elég átfogó képet nyújtanak a könyvtárhasználatról. (ref.: MG)

A Drezdai Központi Könyvtár link megnyitja a Dolgok Könyvtárát. Mától kínálja a Kulturpalastban található központi könyvtár a tárgyak könyvtárát link , benne körülbelül 100 tárgyat. Az eszközök a következő területeket ölelik fel: sport és játék, technológia, kreativitás és zene. A felhasználók kölcsönözhetnek például hangszereket, akkus fúrógépeket, diszkólabdákat vagy varrógépeket.
Segítségükkel digitalizálhatod a diákat, vagy hódolhatsz a nosztalgiának a Polaroid kamerával, felfedezhetsz új világokat a teleszkóppal - a dolgok könyvtára sok mindent lehetővé tesz. A Library of Things (dolgok könyvtára) olyan tárgyak gyűjteményét kínálja, amelyekre esetleg nincs mindig szükséged, vagy amelyek megvásárlása túl drága. A kínálat tovább fog növekedni. Egyes tárgyak 12, mások 16 éves kortól kölcsönözhetők - beiratkozott olvasók számára. - Írja a városi rádió.

De hogyan kapcsolódik a dolgok könyvtára a könyvtári küldetéshez?
- fenntarthatóság: csökkenti a felesleges fogyasztást, azaz nem kell megvásárolni a ritkábban használt eszközöket
- esélyegyenlőség: a kevésbé tehetős réteg tagjai nagyobb arányban tudnak hozzájutni relatíve drágább berendezésekhez
- életminőség: az eszközök használata által nagyobb anyagi és szellemi komfort érhető el
Ha a könyvtár fontosnak tartja a használók igényeit a felsorolt pontokban, akkor érdemes belefognia a szolgáltatásba Magyarországon is.

Korábbi példák a KIT-ben:
- Berlin, Tiergarten Süd fiókkönyvtár link
- Upper Norwood közkönyvtár, London link
- Pozsony link
- Kanadai videó link
- Sacramentói Városi Könyvtár link link
Közkönyvtárak az USA-ban link .
Vajon melyik hazai közkönyvtár nyitja az elsőt?

Hannoverben a vasútállomás mögötti fiókkönyvtárnak link már a táblája is beszédes: sok nyelven írják ki, hogy "könyvtár". Igaz, az épület egésze kulturális-érzékenyítő funkciót lát el. A tartományi székhely lakossága vegyes, így a könyvtár számára is természetes, hogy a társadalom minden rétegét, szegmensét, csoportját egyaránt szolgálja - a befogadók elvárásai szerint.
Ennek megfelelően a könyvtárban megtalálhatók az államnyelv mellett urdu, orosz, perzsa, török, kurd, francia vagy angol nyelvű dokumentumok is. Sőt, van néhány magyar kötet is. Mindez persze tükrözi a bevándorlók nyelvi megoszlását. A vonatkozó fotókat ld.: link . Az idegen nyelvű dokumentumok főként gyerekkönyvek. Így nagyobb az esély, hogy sikerül a gyerekeket anyanyelvük által is könyvtárba szoktatni. Tapasztalat, hogy a gyerekek államnyelv-ismereti készsége nemigen okoz gondot: gyorsan megtanulják azt az iskolában. Ezért a beszélgetőórákat - a korukból adódóan kevésbé tanulékony és bátortalanabb - felnőtteknek szánják inkább. Ez utóbbiról itt írtunk: link . (MG)

A kapott tájékoztató jellegű válaszok:
5 - határozottan
7 - kicsit rosszabb
8 - sokkal rosszabb
13 - talán
6 - ugyanolyan.
A kérdést 11. éve tesszük fel, ezért kirajzolhatjuk a vonatkozó diagramot: link . (A trendvonalat így kaptuk: a "határozottan" értékeit 2-vel, a "talán"-t 1-gyel, az "ugyanolyan"-t nem értékeljük, a "kicsit rosszabb"-at -1-gyel, a "sokkal rosszabb"-at -2-vel szoroztuk.)
Ez alkalommal jelentős bizakodást sejtető megugrást tapasztalunk. Magyarázattal nem, max. találgatással tudunk erre reagálni. Nem zárható ki, hogy a közelgő parlamenti választások előttre vagy valamilyen Covid-hatásra utalnak az adatok. A szavazók tervszerű szavazása nem zárható ki, de most nem tűnik valószínűnek. A megugrás kérdésére csak nagyobb merítésű, esetleg fókuszcsoportos vizsgálat adhat megfelelő magyarázatot. (MG)

Nemcsak Greta Thunberg és a 'Fridays for Future' mozgalom óta, amióta sok embernek újra kell gondolnia személyes életmódját, és a fenntarthatóság irányába kell változtatnia... Számos online felületen találhatunk javaslatokat egy tudatosabb, figyelmesebb életmódra, a fogyasztásorientált, erőforrás-pazarló életmód alternatívájaként. A könyvpiac már régóta reagál, és könyvcímek széles választékát kínálja olyan témákban, mint a környezettudatosság, minimalizmus, műanyagmentes életmód, városi kertészkedés, lassítás, vegán táplálkozás, újrahasznosítás vagy a digitális absztinencia.
A Nürnbergi Oktatási Campuson található városi könyvtárban link is az elmúlt években folyamatosan nőtt az igény ezekre a témákra, és ennek megfelelő ajánlat is elérhetővé vált. Eddig a különböző címeket különböző témacsoportokhoz rendelték, és szétszórták a teljes ismeretterjesztő jegyzékben. A látogatók könnyebb keresésének érdekében most létrehozták az "Élj tudatosan" különgyűjteményt. A mintegy 450 címből álló teljes témakör most használóbarát módon, áttekinthető, szöveges aláírásokkal, jól látható helyen, a könyvtárnak helyet adó Szent Katalin-kolostor földszintjén látható. (ref.: MG)

Decemberben megnő a könyvtárhasználat, a karácsonyi tematikájú olvasmányok mellett pedig a tényirodalmat keresik leginkább a kanizsai és környékbeli olvasók - említette Czupi Gyula, a Halis István Városi Könyvtár link igazgatója. Mindig az adott időszaknak megfelelően állítják össze az ajánlót az intézmény munkatársai, amit örömmel fogadnak az emberek, és a tervezett könyv mellett sokan választottak egy-egy ünnepi hangulatú olvasmányt - tette hozzá az igazgató. A kölcsönzött kötetek mellé pedig meglepetéssel is készültek.
- Még arra is gondoltunk, hogyha valaki a szeretteinek szeretne vinni könyvet, akkor egy kis emléket is vihetett [ld. a KIT-ben: link ]. Belerakhatott egy könyvbe egy könyvjelzőt, amin az a mondat van, hogy: neked választottam, neked ajánlom a könyvtár gyűjteményéből. De a kollégáim még a megkínálhatom egy gondolattal című állandó programunkat is említhetik, ahol választani lehet kosárkából kis tekercseket, amin szép gondolatok vannak, ehhez egy tematikus gyűjteményt is csináltak. Tehát, ha valaki odalép egy asztalhoz, még egy ilyennel is találkozhat - mesélte Czupi Gyula.

Az ünnepi hangulatról gondoskodott a szeretetfa is, amit a hónap elején állítottak fel a Nagykanizsai Család- és Gyermekjóléti Központ alapítványának közreműködésével a bibliotékában. A közös kezdeményezés egy adományozási lehetőséget is biztosít, és még január 6-ig egy mézeskalácsért cserébe lehet adakozni a hátrányos helyzetben lévő gyermekeknek, családoknak. A legkisebbekre is gondoltak, és a gyermekkönyvtárban számos meglepetés várta a gyerekeket. Czupi Gyula elmondta, sikerült beszerezniük néhány oktatókönyvből több példányt is, így volt olyan iskola, ahol egy egész osztály számára tudtak ugyanabból a kiadványból olvasnivalót biztosítani.

Ilyen például a Library Journal, amely december 27-én megtette ezt. Ez egyrészt érdekes az olvasók számára, másrészt orientálja a lap szerkesztőit, hogy milyen irányban érdemes tartalmat kínálniuk. Ráadás, hogy a nyilvánosságra hozás egyúttal
- PR-eszköz: használóik előtt bizalmat épít, pl. mert a szerkesztőség áttetszőségét mutatja
- marketing-eszköz: jó eséllyel további olvasókat szerez a tartalmak újbóli listázásával.
N.b.: A KIT nem egyet referált a felsoroltakból. (MG)

No, de melyek azok a cikkek? (a címek az alábbi forráslinken kattinthatók is)
1. Világszínvonalú virtuális múzeumi túrák
2. Movers and Shakers 2021 (ez a téma tartósan érdekes, ld.: link ; KIT-referátumként: link és link )
3. Hol tartunk: A legújabb könyvtári újranyitási stratégiák
4. A legjobb könyvek 2021-ből
5. Megkövetelhetik-e a könyvtárak a személyzettől és a védőnőtől a védőoltás igazolását?
6. Családbarát digitális szabaduló szobák (KIT-referátumként: link )
7. 2021. őszi előzetes: 133 ismerendő, megvásárolható és az olvasóknak ajánlandó cím
8. Ismerni érdemes könyvek és szerzők: megnézendő címek 2021-ben
9. Könyvcsomagok - Gondolja újra a nyilvános könyvtári böngészés élményét
10. Az új abnormális: periodika árfelmérés, 2021 (ref.: MG)

Míg az üzleti innovációk a vállalatok piaci sikerességének növelését célozzák, a társadalmi innovációk valamilyen társadalmi probléma megoldását, enyhítését avagy új társadalmi lehetőségek megteremtését.
A helyi gazdaság fejlesztését tekinthetjük a társadalmi innováció esetének, hiszen egy nehezen definiálható problémára (lokális fejlődés) kell olyan megoldásokat találni, amelyek a helyi körülményekhez alkalmazkodnak. A megoldások tipikusan több társadalmi szereplő - a helyi önkormányzat, vállalkozások, egyetemek, civil szervezetek, egyházak stb. - részvételével kialakuló "fejlesztési koalíciók" révén születhetnek meg. A podcast Gdansk és Kolozsvár példáján mutatja be, hogy milyen feltételek mellett, milyen szereplők közreműködésével jöhetnek létre ilyen fejlesztési koalíciók. Kiderül az is, hogy kell-e a központi kormányzat támogatása a sikerhez.
A Tranzit Programok például még a kilencvenes években indultak, és tovább- és átképzésekkel, illetve személyre szóló mentorálással igyekeztek a munkanélküli embereknek állást találni - az adatok szerint mintegy 70 százalékos sikerességgel. A siker titka a rugalmas, testreszabott megoldásokban keresendő, valamint abban, hogy sok különböző társadalmi szereplő vett részt a programokban, és nem egy állami hivatal bürokratikus működésére alapult. Hasonló elvekre és működési módra alapul a Tanoda mozgalom, amely a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai támogatását végzi, vagy a szegregált telepek felszámolását célzó helyi szociális munka számos példája. (Qubit)

Az ALA 2021-ben a használók sikere alapján határozta meg a könyvtárak minőségét. Pl.: az a jó közkönyvtár, ahol sikeresebbé válnak az emberek, növekszik a település tőkevonzó képessége. És az a jó felsőoktatási könyvtár, amelynek intézményéből növekvő arányban tudnak elhelyezkedni a végzett hallgatók (vö.: link ). Ilyen cél érdekében a könyvtár természetesen nem fürösztheti önmagában arculatát. S bár nem könnyű olyan teljesítménymutatókat találni, melyek az ALA-féle célokra irányulnak, a könyvtárak fennmaradásához nem létszik másik út. (MG)

2020 márciusában Észtországban is kihirdették a veszélyhelyzetet, s a könyvtáraknak is be kellett zárniuk kapuikat. Az Észt Nemzeti Könyvtár link már az első napon, március 13-án kríziskezelő bizottságot állított fel, mely figyelemmel kísérte a helyzet alakulását, és javaslatokat tett, hogy milyen konkrét intézkedésekkel adjanak választ a rendkívüli körülményekre.

A könyvtár képesnek bizonyult a gyors reagálásra, és fenntartotta alapvető szolgáltatásait a virtuális térben, vagy érintkezésmentesen biztosította azokat. Az egyik első lépésként meghosszabbították a kölcsönzési határidőket, és felfüggesztették a késedelmi díjakat. Tájékoztatták a használókat, mely szolgáltatások és források érhetőek el online (beleértve a kiadók által ingyenesen hozzáférhetővé tett tartalmakat), és a könyvtár milyen érintkezésmentes szolgáltatásokat indított. Emellett külön tájékoztató oldalt hoztak létre az észt könyvtári rendszer szereplői számára, hivatalos útmutatókkal segítve őket az átállásban (később pedig az újranyitás megszervezésében) - ez a feladat egyenesen adódott az Észt Nemzeti Könyvtár országos fejlesztési központi szerepköréből is.

A lezárás első hetében a nemzeti könyvtár volt a fővárosban az egyetlen könyvtár, amely lehetővé tette az otthonról történő kölcsönzést. (Idővel számos intézmény követte a példát.) Ehhez a 2019-ben üzembe helyezett kölcsönző szekrényeket használták, április 21-től pedig egy együttműködési megállapodásnak köszönhetően immár az országos postaszolgáltató csomagátvételi automatáit is igénybe lehetett venni kontaktusmentes kölcsönzéshez nemcsak Tallinnban, hanem az ország egész területén. Megújították a személyes tájékoztatást is a Webex alkalmazáson keresztül, így mind a gyors kérdésfeltevésre, mind az időigényesebb videókonzultációkra is kényelmes lehetőség nyílt.

Az újranyitás után mérleget lehet vonni a válságidőszakról. A legfontosabb tanulság az, hogy a könyvtár nem pusztán túl akarta élni a rendkívüli helyzetet, hanem a kényszerű körülmények között felmérte, hogy miképpen tudja szolgáltatási kínálatát hatékonyabbá és felhasználóbarátabbá tenni a virtuális térben. Az adatok is igazolják az elmúlt hónapok törekvéseit: az újonnan regisztrált használók száma jelentősen megemelkedett az előző évihez képest (+49%, 2020 áprilisában: +82%), ahogy a távkölcsönzések száma is (+27%, áprilisban: +40%), miközben a csevegőszolgáltatás forgalma is megháromszorozódott, az "ajánlaná-e" típusú elégedettségi mutató (Recommy Promoter Index) pedig a 2019-es 87%-ról 92,8%-ra nőtt. (Úgy cselekedtünk, mintha start-up cég lennénk - az Észt Nemzeti Könyvtár a Covid19-járvány alatt; ref.: Németh M.)

Az úgynevezett történet-séták (StoryWalks) olyan szabadtéri, könyvtárak által szervezett olvasásfejlesztési programok, melyek a szabadban, a gyerekek szemmagasságában elhelyezett gyerekkönyvoldalak önálló végigjárását kínálják a családok számára. Népszerűségük a koronavírus-járványhelyzet idején megnőtt az Egyesült Államokban és Kanadában, mivel lehetőséget adnak arra, hogy elszakadjunk a technológiától, és együtt olvassunk a természetben - megfelelve a járványügyi előírásoknak is.

Az egyesült államokbeli Henderson Megyei Könyvtár (Kentucky) munkatársai tavaly nyáron három gyerekkönyvet választottak ki a kültéri történet-sétákhoz, majd ezeket felváltva helyezték el a közösségükhöz tartozó hét általános iskola és négy önkormányzati lakóközpont között. A kezdeményezést a közösségi médiában népszerűsítették. Az iskolák összekapcsolták a történet-sétákat étel- és iskolaszerosztással, az önkormányzat pedig az egyes "megállók" leleplezésekor finomságokat osztott a jelen lévő gyerekeknek. A járvány miatt nem lehetett könyvtári rendezvényeket és összejöveteleket tartani, ám ez a megoldás népszerűsítette a nyári olvasást a közösségben, hála a könyvtár és az önkormányzat lakhatástámogatási osztálya közötti együttműködésnek.

A Sierra Vista Városi Könyvtár (Arizona) 2020 szeptemberében, a könyvtár botanikus kertjébe telepítette a történet-séta útvonalát. Az ifjúsági programokért felelős könyvtáros laminálta egy képeskönyv oldalait, majd olyan táblákra állította fel őket, amilyeneket az ingatlanügynökségek használnak az eladó házak előkertjeiben. Minden keret aljára egy vitaindító kérdést írt, hogy ösztönözze az olvasmányok közös megbeszélését. A könyvtár kéthavonta új könyveket tesz ki a történet-séta ösvényére; az egyik alkalommal a világűrhöz kapcsolódó anyagokat helyeztek el egy tematikus kiállítás keretében, amelyet a helyi múzeum rendezett. (Ugrás a következő oldalra: a történet-séták kiviszik a szabadba a fiatal olvasókat a pandémia idején; ref.: Szabó P.)

Az emberi erőforrások minisztere 2022. január 1-től kinevezte Demeter Szilárd Csabát a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztosává.
Feladatai között szerepel többek között:
- előkészíti és koordinálja a "Magyar Nyelv Háza" zöldmezős ingatlanberuházás előkészítését, majd a költözés folyamatát,
- ellátja a nemzeti gyűjtemények megújításával és lehetséges integrációjával kapcsolatos tárca- és ágazatközi feladatokat, különös tekintettel az Országos Széchenyi Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum fejlesztéseinek összehangolására,
- vezeti a fentnevezett nemzeti intézményeket átvilágító bizottságot, az átvilágítás végén javaslatokat fogalmaz meg az emberi erőforrások minisztere számára,
- koordinálja a magyar könnyűzene, valamint a kortárs magyar popkultúra megújítását és társadalmiasítását.
Demeter Szilárdot a feladatok ellátásáért havonta bruttó 650 ezer forint díjazás illeti meg, valamint jogosult az állami vezetői juttatásokra is - írja a Hivatalos Értesítő.

A román parlament szenátusa döntő házként elfogadta azt a törvénymódosítási javaslatot, amelynek értelmében az állami egyetemeken tanuló hallgatók számára ingyenes lesz a belépés az összes egyetemi és központi egyetemi könyvtárba.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) javaslata arra a "diszkriminációra" keresett megoldást, hogy a saját könyvtárral nem rendelkező állami egyetemek hallgatói jelenleg kénytelenek belépőt fizetni a központi egyetemi könyvtárak használatáért. Ilyen helyzet bukaresti, kolozsvári, temesvári és jászvásári felsőoktatási intézmények esetében is fennáll a kezdeményezők szerint, a belépők ára pedig 25 és 40 lej között mozog, az éves megújításért további 10 és 35 lej közötti összeget kell fizetni. A könyvtári hozzáférést az állami felsőoktatás "ingyenes kiegészítő szolgáltatásai" közé sorolják a tanügyi törvény módosításával. A módosított törvény akkor lép életbe, ha Klaus Iohannis államfő kihirdeti. (via ReMeK-e-Hírlevél)

A Kongresszusi Könyvtár sem tud mindent, és ezt nem is tagadja. Ezért is bevonja használóit link a feltárásba. A minőségibb adatbázis mellett melléktermék: a nagyobb használói bizalom. Amire feltehetően a hazai könyvtáraknak is szüksége van. Jó hazai példa a Fortepan eljárása. További példák: link (MG)

A Fortepan rendszeresen arra kéri olvasóit, segítsenek megfejteni az oldalra frissen felkerült fényképek háttértörténetét. Most is így van: fővárosi udvartól retró strandon át titokzatos, pusztában álló üvegépületig lehet beszállni a nyomozásba.
A Fortepanra kerülő fotókat először adományozóik segítségével igyekeznek azonosítani. Ha ez nem vezet sikerre, akkor önkéntesek esnek neki a FortePan megfejtések fórumon - a legkalandosabb nyomozásaikról ebben a korábbi cikkünkben olvashatnak. Végül az ellenőrizhető információk alapján Simon Gyula és Péter Gábor Fortepan-szerkesztők egészítik ki a képek leírásait.
Vannak azonban olyan esetek, amikor még a múlt legjobb ismerői is elakadnak. Éppen ezért vált hagyománnyá, hogy az évforduló körül az olvasókat is bevonják a nyomozásba néhány fejtörővel: íme néhány kép, aminek jó lenne beazonosítani a helyszínét vagy a szereplőit! A megfejtéseket a fortepan@gmail.com e-mail címre várják. Azt kérik, csak olyan tippeket írjanak, amelyeket valamilyen módon alá tudnak támasztani (ismerik a pontos címet, Google Street View-n felismerhető a helyszín, van egy másik fotójuk, ami alapján beazonosítható a kép témája, stb.), és mindig jelöljék meg azt is, hányas számú fotóhoz tartozó megfejtést küldik!
Minden kép leírásában szerepel a fotó azonosító száma, amire kattintva nagy felbontásban letölthetők a Fortepanról, hogy tüzetesebben is megvizsgálhassák a részleteket!

A LibInfo hivatalos könyvtári kezdeményezés volt: önkéntes könyvtárosok tájékoztattak a virtuális térben. Elhalt. A tanulságok nem ismertek. A Vakcinainfo viszont működik a Facebook-on. Ez több kérdést vet fel:
- Miért nem a könyvtárak oldalán jelenik meg egy ilyen szolgáltatás?
- Vajon működne-e hasonló, könyvtáros-tartalommal?
Vagy a tájékoztatás ezen területét is átengedjük üzleti, illetve civil szereplőknek, miközben sopánkodunk mellőzöttségünk és alacsony megbecsültségünk miatt? (MG)

A járvány miatt nehezebb lett választ kapni az égető egészségügyi kérdésekre. Ezt a hiányt is enyhítik - szabadidejükben, ingyenesen - a legkülönfélébb területen dolgozó szakorvosokból álló civil "vakcinainfósok" a Facebookon.
"Szeretnénk gyereket vállalni. Mielőtt belevágunk, vegyük fel a harmadik oltást?"
"Ma volt varratszedésem bölcsességfogműtét után. Szétnyílt a seb, kicsit vérzett is. A seb mélysége miatt aggódom, már végigszedtem az antibiotikumot, most újra begyulladhat?"
Néhány, nem feltétlenül a Coviddal összefüggő, de az egészségügy leterheltsége miatt a gyors válaszban nem igazán reménykedő páciens által feltett kérdés. Napi több tucat ilyen érkezik a Vakcinainfó - Az orvos válaszol privát Facebook-csoportba. Ez jelenleg közel 50 ezer tagot számlál, a felmerülő kérdésekre pedig harminc önkéntes szakorvos válaszol. Van köztük sebész, bőrgyógyász, fogorvos, szülész-nőgyógyász, pszichiáter, infektológus, mikrobiológus, belgyógyász és neurológus is. Közös bennük, hogy mindannyian a szabadidejükben, ingyen adnak orvosi tanácsokat.
A csoport 2020 márciusában, a koronavírus első hulláma alatt jött létre. Az akkori cél a pandémia miatt lelassult egészségügyi ellátás és az új betegség kapcsán felmerülő kérdések online megválaszolása, támogatás és segítségnyújtás volt.

Számtalanszor szóltunk a holland könyvtárak többségének egységes arculatáról (pl.: link ) - mely a befogadó számára kiszámíthatóságot, egységes, megbízható minőséget, átgondoltságot sugall. És ez önmagában is lendít a könyvtárak ügyén - vö.: elismertség és használati arány. Ide tartozik az is, ha például egy könyvtár nyitvatartása a hét folyamán nem hektikus, hanem minél egységesebb. Vagy, hogy a megyei könyvtárak mindegyikében lehet pelenkázni, mert az kommunikált sztenderd. (Ettől csak akkor érdemes eltérni, ha az eltérés keltette használói többletráfordítást meghaladja a használói nyereség.)

Hazai szolgáltatói tapasztalat, hogy megnövekedett a vasúti forgalom, amikor ütemezetten kezdték indítani a vonatokat: egy irányba pl. minden óra 48 perckor. Önmagában az növelte a forgalmat, hogy kevesebb utánajárásra kényszerítette a használókat. (MG)

Még nincs hivatalosan függőségként számontartva a pszichiátriai kézikönyvekben, de egyre több jel utal arra, hogy komoly addikciós problémákat okozhat a sorozatfalás (angol műszóval: binge-wa­tching), azaz amikor valaki hosszú órákat tölt a tévé előtt, egyszerre több részt nézve meg a kedvenc sorozatából. Ez a viszonylag új keletű elfoglaltság a streamingszolgáltatók és a koronavírus terjedésével egyre többek hétköznapjait jellemzi. A kutatókat ez aggodalommal tölti el, mert több friss tudományos vizsgálat jutott arra, hogy a sorozatfalás szoros összefüggést mutat a szorongással és a depresszív tünetekkel, és olyanok hajlamosak beletemetkezni a képernyőbe, akik szétszórtak, impulzívak, érzelmileg labilisak - épp azok, akik a függőségekkel szemben is védtelenebbek. Esetükben a kérdés sosem az, hogy mennyit ülnek egyfolytában a tévé előtt, hanem hogy ez milyen hatással van az életükre, a feladataik elvégzésére, a társas kapcsolataikra, mennyire menekülés ez a viselkedés a problémák elől, jelentkeznek-e elvonási tüneteik, és visszaesnek-e, ha megpróbálják abbahagyni - hangsúlyozza Mark Griffiths, a Nottingham Trent Egyetem addiktológusa. Az ördögi körből szerinte úgy törhetnek ki az érintettek, ha napi limiteket szabnak meg, valami hasznos feladat elvégzéséhez kötik a tévézés lehetőségét, és megtanulják a sorozatok egyes részeinek közepén kikapcsolni a készüléket. Így nem hat rájuk az a továbbnézésre sarkalló filmes fogás, amikor a zárójelenetben alapvető kérdéseket hagynak megválaszolatlanul, vagy egy drámai pillanatot szakítanak meg.

Átlagosan hetente 8 órát, azaz egy teljes munkanapot fordítanak erre a hobbira - derül ki a Generali a Biztonságért Alapítvány megbízásából készített kutatásból. A december elején ismertetett elemzés szerint a gyerekek "nem bonyolítják túl" a videójátékhoz való viszonyukat: azért játszanak, mert
- élvezetet lelnek benne, kikapcsolódnak közben (64 százalék)
- szeretnek versenyezni és egy fantáziavilágban elmerülni
- unaloműzőként a válaszadók 37 százaléka használja
- a feszültségoldás és gondolatelterelés mint motiváció egyik korcsoportban sem jelenik meg dominánsan, de 10 éves kor felett hangsúlyosabb, mint a kisebbeknél.

A szülők 61 százaléka egyáltalán nem gondolja úgy, hogy a videójátékozás veszélyes tevékenység lenne gyermeke számára. A gyerekeknek is mindössze negyede fél amiatt, hogy vírust tölt le játék közben, játékfiókjának feltörésétől és a személyes adataival való visszaéléstől a harmaduk tart. Sokkal gyakoribb ezeknél, hogy a gyermek nem neki való tartalommal találkozik játék közben (53 százalékuknak van ilyen élménye), vagy hogy egy ismerőse, illetve akár egy idegen bántó szavakat vagy bármi olyat ír neki, ami rossz érzéseket kelt benne.

A sajtófotó a 20. század második felére önálló jelentést hordozó tartalom lett. Alapvető feladata továbbra is az, hogy minél pontosabban bemutasson egy helyzetet vagy eseményt azoknak, akik nem voltak ott. Az igazán jó hírképek azonban idővel olyan dokumentumokká válnak, amelyeket a társadalomtudományokban az elmúlt két évtizedben végbement fordulatnak köszönhetően már nem csak illusztrációként, hanem teljes értékű forrásként használnak a kutatók.
Dokumentumértékű látlelet
A fősodorbeli magyar történettudomány még nem igazán fedezte fel magának a fotóarchívumokat, azok továbbra is főleg a sajtó- és fotótörténeti kutatások terepei. De nincs is feltétlenül szükség kutatómunkára. Az elmúlt években több olyan kiadvány is megjelent, amelyek kordokumentum-gyűjteményként is megállják a helyüket. A legfrissebb ezek közül az elmúlt fél évszázad legjelentősebb magyar fotóriporterei közé tartozó Szalay Zoltán idén ősszel megjelent fotóalbuma.

A szakkönyvtáros a minőségi folyóiratok listáját legalább két célra használhatja: fontossági sorrendet állíthat fel a beszerzéshez, illetve a szakemberek számára publikációs felületet ajánlhat. Ebben segít a frissen megjelent Az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztály hazai folyóiratainak helyezése 2022-ben c. cikk. (MG) - Bevezetője:

A rangsorolás szempontjai:
1. Fajlagos független idézők száma szerint;
2. Kalkulált h-index alapján.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) I. Osztálya, a II., a IV., a VI. és a IX. Osztálya saját maga által összeállított és elfogadott folyóiratlistát alkalmaz az MTA doktori habitus vizsgálatnál. A társadalomtudományokat lefedő MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya (GJO) szakbizottságonként meghatározott nemzetközi és hazai listákat használ. Az MTA doktora tudományos cím megszerzéséért indított eljárásban testületként járnak el a GJO tudományos/doktori szakbizottságai, amelyek a következők: Állam- és Jogtudományi Bizottság, Gazdaságtudományi Minősítő Bizottság, Hadtudományi Bizottság, Nemzetközi- és Fejlődéstanulmányok Doktori Bizottság, Politikatudományi Bizottság, Regionális Tudományok Bizottsága, Szociológiai Tudományos Bizottság. A demográfiát érintő doktori ügyekben vagy a Szociológiai Tudományos Bizottság, vagy a Gazdaságtudományi Minősítő Bizottság dönt a Demográfiai Osztályközi Állandó Bizottság doktor tagjaival kiegészítve. Szakbizottságok összesen 297 darab hazai listás folyóiratot különböztetnek meg. A hazai folyóiratok fajlagos idézettsége és kalkulált h-indexe alapján sorbarendezhető a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) alapján.