A használók jóval szélesebb körből tájékozódnak, mint ami forrást a könyvtár fizikailag vagy elektronikusan biztosítani tud. Így kerülnek képbe a videótartalmak, podcastok, portálok tartalmai, amely gyűjteményekre a könyvtárnak nincs hatása. De - mint Takács Dániel a KIT Klubban kifejtette - próbálunk minél több mindent betenni az OPAC-ba. Egyre több mű van, amelyek fontosak, de nem vesszük meg őket. Szeretném elérni, hogy az állományunkba olyan tételt is intergrálhassunk, ami fizikailag nincsen meg nekünk (előfizetett, vagy ingyenesen elérhető e-könyvek).
Balázs László: Ezeket nem a katalógusba kell betenni, hanem a discoverybe [olyan információkereső eszközbe, mely saját és más állományokban egy felületről keres]. Ezzel kapcsolatban pedig együttműködés kell. Konvertáljuk ezeket egyszer fel, és amely könyvtár akarja, learathatja a discoveryjével.
TD: Nálunk beüzemelték a Vufind discovery rendszert, ELTEfind link néven [vufind - nyílt forráskódú discovery rendszer link ]. Olyan keresőmotor, amely az opacban és a bekötött adatbázisokban egyaránt keres.
BL: További kérdés, hogy legyenek-e külön fülek a forrásoknak? (Azaz: ha körtére keresek, akkor az egyik fül azt mondja: körte-találatok a katalógusunkban, körte a YouTube és Videa forrásaiban stb. stb.) Nyugaton is így van. De én nem bontanám meg a halmazt. Nem szétszedni kellene, hanem a találati halmaz elemeinek sorrendjét (a rankinget) tudatosan alakítani, és a keresés utáni szűréseket biztosító facettákat biztosítani.
Az Opac.oszk.hu link is vufind, benne van a MEK, a katalógus, feldolgozatlan fájlok, Dspace (repozitóriumkkezelő motor). (összeáll.: MG)

A LinkedIn online kurzusai a tájékoztatás profi szintre emelésében is segítenek.
- Úgy érzem, hogy sok mindent el kell mondanom, bár titkon tudom, hogy eséllyel nem ezt akarja hallani a befogadó...
- Ez annyira gyakori. Az első dolog, amit tudnom kell, az, hogy
1. ki áll előttem, mi érdekli őt?
2. Hogyan szeretne információt kapni? És üzenetemet az ő stílusához igazítom. A kevesebb több.
3. Kérdezni fog, ha további információt akar.
Tehát azt mondd el, amit tudnia kell, nem pedig mindent, amit te tudsz. S ha sikeres vagy, akkor többet is fog kérdezni. Legyél egyszerű, rövid.
Hogy ez menjen, el kell végezned a házi feladatait. Nehéz a kommunikációs hidegindítás, pláne, ha nem ismered az illetőt. Ezért érdemes indításképpen néhány kérdést feltenni. Ha megismerted igényét, mi, miért fontos számára, akkor kezdjél azzal, ami fontos neki(!). Erre építsd fel a beszéded és az üzeneted szerkezetét. Mindezt hallgatóközpontú kommunikációnak hívom.
Sokan abba a hibába esnek, hogy nem hallgató, hanem beszélőközpontú a tájékoztatásuk. Tehát azzal kezdik, ami számukra fontos: Jó reggelt, ma szeretnék veled beszélni az ötletemről. De nem érdekli őket az ötleted. Saját érdekükkel törődnek. Ha a számodra fontossal kezdesz, eleve bezárkóznak.

Az eljárás más környezetben is nyerő. Ha vezetőddel beszélsz, és új munkatársat kérsz tőle a megnövekedett feladatokhoz, ne azzal kezdd, hogy túlterhelt vagy és szükséged van valakire, aki segít neked. Hanem azzal, hogy lehetőséget kínálsz az osztály termelékenységének növelésére. Ez érdekelni fogja. Ha tehát megragadtad a figyelmét - mert mi más érdekelné felettesedet - akkor elvezetheted azon az úton, melyen láthatja, mi kell az ő céljainak teljesüléséhez. Ráadásul sok idő sem kell ehhez.
Szumma: a kevesebb több, de legyél képes a befogadó nyelvén beszélni. De ehhez előbb ismerd meg magadat, ismerd meg a közönségedet, ismerd meg az üzenetedet. (ref.: MG)

A következő öt évben több mint 23 milliárd forintból újrahangoljuk a tágabban értelmezett magyar popkultúrát.
Emellett létrehozunk egy könyvközpontot, amely az Országos Széchényi Könyvtárral (OSZK) szoros együttműködésben a magyar könyvkultúra jobbítását célozza. Ennek is többes cél- és feladatrendszere van. Könyvszakmai képzéseket támogatunk, mert a magyar kiadók szükségét látják ennek. Nagyobb figyelmet fordítunk a magyar non-fiction könyvkiadásra. Ezen belül is szeretnénk egy olyan pályázatot, aminek keretében főként fiatal tudósok tudományos ismeretterjesztő művek megírására kapnak ösztöndíjat, hogy láthassuk, érthessük, hol tart ma a magyar és egyetemes tudomány.
Tovább erősítenénk a magyar gyerek- és ifjúsági irodalmat, hiszen olvasónak az embert kiskorában nyerjük meg. Támogatjuk a hangoskönyvek gyártását is, mert a kultúrafogyasztási szokásaink változnak, egyre inkább teret hódítanak az audiovizuális tartalmak. A Gutenberg-galaxis gyermekeiként erre nem lehet az a válaszunk, hogy föltesszük a kezünket. Sokkal értelmesebbnek tűnik, hogyha a kortárs formanyelven is azokat az értékeket mutatjuk meg, amelyeket fontosnak tartunk.
Újragondoljuk a közkönyvtárak funkcióit, a könyvtárszakma vezetőivel már dolgozunk az új koncepción. Folyóirataink szellemi műhelyek - arra találtunk ki kormányprogramot, hogy kiszabadítsuk ezt a szellemet. Ennek első pályázati kiírása nemsokára várható. (Mandiner)

...Azzal kapcsolatban, hogy elgondolkodott-e már azon, hogy a fővárosi könyvtárat átnevezzék-e, mivel az Szabó Ervinről, azaz Velkovics Vilmos műsorvezető szerint egy szélsőbaloldali anarchistáról van elnevezve, akinek konkrét tervei voltak Tisza István meggyilkolására, és a könyvtárhálózatot is a marxizmus terjesztésére használta.
Demeter Szilárd erre azt mondta, hogy "régi és akut probléma", de ez nem az ő kompetenciája, hanem az illetékes miniszteré, és "nem veszi el tőle a kenyerét". Hozzátette: a közkönyvtárak funkcióinak megváltoztatását az Országos Széchényi Könyvtár vezetőjével, és annak országos könyvtári kuratóriumával, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának könyvtári főosztályával kezdték el közösen újragondolni. (Index)

Szünetel a JAKD-Pakk Pont kölcsönzési lehetősége, ám az online térbe költözve is folyamatosan bővíti az ott elérhető szolgáltatások körét a József Attila Könyvtár link .
Az intézmény online térbe költözésével párhuzamosan folyamatosan bővítette a virtuális térben elérhető szolgáltatások körét, hangsúlyozta Tóth Éva. A "Könyvtár az otthonunkban" program egy komplex szolgáltatási rendszer, amely a katalógusok online elérhetőségétől kezdve az olvasói és könyvtárosi (!) könyvélmények megosztásán vagy éppen az online évfordulós adatbázison át a friss tartalmakat összegyűjtő hírlevélig minden lehetséges módon segíteni kívánja az olvasói/böngészői igények kielégítését.
Ebben a merítésben is különleges tételnek számít a Kérdezze a könyvtárost! című kezdeményezés, amely arra teremt lehetőséget, hogy az érdeklődők az interneten keresztül tegyenek fel kérdéseket könyvtári szolgáltatásokkal, irodalomgyűjtéssel, könyvtári dokumentumokkal, lexikális adatokkal, közhasznú információkkal kapcsolatosan.
A József Attila Könyvtár kiemelt figyelmet szentel a jövő olvasóinak - a "Gyerekkönyvtár otthon" program keretében működik a gyerekkönyvtár weboldala, ott kaptak helyet a kis Cimborák, de például ebben a menüben kereshetnek ötleteket a szülők is a meseolvasás és -hallgatás, otthoni játék és kreatív tevékenységek végzéséhez. Szintén különleges kínálattal rukkolnak ki a műelemzéseket gyűjtő adatbázisban.

- Mégis, hogyan lehetne segíteni az emberek lelkiállapotán ebben a végtelenül hosszúra nyúlt és érzelmileg terhelt időszakban?
Csernus Imre: Ez nehéz ügy, mert a felnőttek általában egy nagyon masszív egóval rendelkeznek, és mivel a végsőkig ragaszkodnak a saját igazukhoz, ezért, amikor elkezdenek bármin is változtatni, akkor a legtöbbször megijednek. A megijedésből történő cselekvéssorozatnak a hatékonysága az valójában szinte nulla a stabilitás szempontjából, vagyis az nem fog sokáig megmaradni. De hogyha a mindenkori állam felismerte volna azt, hogy mit jelent megfelelő időben elkezdeni a fejlesztést, akár már óvodáskorban, és ha egy ilyen generáció, aki állandóan csiszolódik, felnőne, akkor lehetne gondolni arra, hogy na, akkor nézzük, milyen is egy konfliktuskezelés. Akár a Coviddal kapcsolatosan is. Addig meg csak tüneti interakciók vannak és lehetnek.
- De az államnak látszólag nem a szándéka, hogy kiművelje érzelmileg vagy intellektuálisan az embereket.
CsI: Nem. Már sok éve hangsúlyozom, hogy nem lenne mind lelki, mind testi szempontból ilyen beteg az egész magyar társadalom, hogyha a mindenkori állam vette volna a fáradtságot, és elkezdte volna az ilyen irányú nagyon profi képzést és fejlesztést. De ez együtt jár azzal, hogy a manipulálhatósági index ilyenkor jelentősen csökken. És az államnak nem érdeke, hogy egy képzett, mind intellektuálisan, mind érzelmileg magasan fejlesztetett populáció alkossa az adott országot, mert azt nem lehet bevinni az erdőbe vagy sokkal nehezebb lehet bevinni. Így megmarad az oszd meg és uralkodj. Amikor én ezt annak idején láttam, hogy a mindenkori állam nagyon keveset tesz ezért, elkezdtem egy alulról jövő építkezés fontosságának a hangsúlyozását, ezért kezdtem el megosztani a tudásomat könyvek formájában.

A Near-field Communication (NFC) olyan rádiófrekvencia-technológia, amely lehető teszi - többnyire mobil számítástechnikai eszközök számára - az információ kis hatótávolságú, vezeték nélküli továbbítását. Más vezeték nélküli adatátviteli technológiákhoz képest az NFC jellegzetessége a nagyon rövid (4-10 cm-es) hatótávolság. E távolságon belül a kompatibilis okostelefon automatikusan észleli a közeli NFC-címkét - vagyis egy apró mikrochipet -, és azonnali hozzáférést biztosít az arra telepített tartalomhoz. A kis hatótávolság megnehezíti az esetleges adattolvajok dolgát, ezért is használják a technológiát többek között elektronikus fizetésre.
- Az NFC könyvtári alkalmazásának egyik példája a Smart Library (S-Library), vagyis az "okoskönyvtár"-koncepció, melynek lényege, hogy a használók mobileszközeik segítségével tudnak különböző könyvtári tranzakciókat végrehajtani. Ehhez általában egy, a könyvtári integrált rendszerrel együttműködő könyvtári applikáció szükséges, amelynek révén az olvasó az okostelefonján képes keresni, kölcsönözni, visszahozni, valamint áttekinteni a tranzakcióit. Magukat a dokumentumokat is el lehet látni NFC-címkével, így a könyv összes elérhető adata megjeleníthető a mobileszköz felületén is.
- A piacon már léteznek NFC-technológiát támogató önkiszolgáló kölcsönzőpultok.
- Marketingcélokra is felhasználható az NFC-technológia, a QR-kódokhoz hasonló módon. Például kiállított könyvek esetében a könyvbe tett NFC-címkére lehet telepíteni különböző bestseller-listák, vonatkozó katalógusrekordok vagy digitális gyűjtemények elérhetőségét.
- Az NFC alkalmazásával a keresett dokumentumok polcon történő felkutatása egyszerűsödik, mivel a folyamat nem igényel specifikus RFID-olvasó készüléket, csupán egy okoseszközt és a könyvtár applikációját. NFC-címkékkel az egyes könyvek többlettartalommal (pl. ajánlók, kritikák, kapcsolódó egyéb irodalom stb.) is kiegészíthetők ún. "okoscsomag" (Smart Packaging) formájában.
A felsorolt példák számos hasznos könyvtári alkalmazási területet bemutatnak, ám fontos hangsúlyozni, hogy ezek gyakorlatba ültetését követően a könyvtár adatvédelmi felelőssége is jelentősen megnő. (Near-field communication (NFC): az RFID alternatívája a könyvtárakban; ref.: Bódog András)

"Közösségi játékok a beporzók szorgos munkájának ünneplése, segítése és védelme" kapcsán csatlakozott országos, múzeumok által szervezett rendezvénysorozathoz a makói József Attila Városi Könyvtár és Múzeum link .
Benkéné Sándor Barbara a KIT számára elmondta: a rendezvényhez tavaly csatlakoztunk. Akkor "Irány a kaptár" volt a program címe (vonatkozó fotókat ld.: link ; forrásuk: link ) A könyvtár az idén a rovarhotel témára, és az általános érzékenyítésre, ismeretterjesztésre összpontosított. A játékmesterek a könyvtárosok és lelkes segítőik voltak.
Az idén szándékosan nem a méheket és szerepüket emeltük ki, mivel azt tavaly igencsak körbejártuk. 2021-ben szélesítettük a képet és minden más beporzó (rovar, emlős, madár stb.) belekerült a játékfolyamba (bár az ember, a szél stb. még mindig kimaradt).
A teljes korlátozás miatt az érdeklődők, így az ovisok, általános iskolások is csak online tudtak velünk lenni, hiszen addigra már őket is bezárták. Rovarfelismerő játékban ismerkedhettek a "nemszeretem rovarokkal" link és a beporzás folyamatával (10 kép-10 szó link ) is. De volt "Viráglátogatók - azok a csodálatos beporzók" színesen online puzzle madarakkal, denevérrel, lepkékkel, hangyákkal stb. link .
A múzeumi társintézményünk az idei esztendőben a Kaptár kaland elnevezéssel hirdetett programot és minikiállítást a múzeum méhészettel kapcsolatos tárgyaiból. A nap különlegessége még az volt, hogy rovarhotel kihelyezését terveztük a város több pontján is. Bizakodunk, hogy ezt mielőbb meg tudjuk valósítani és minél többen kedvet kapnak a programhoz.

Idén először az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum link is csatlakozott a Beporzók napi rendezvényekhez. A jeles naphoz kapcsolódva saját készítésű rovarhotelt helyeztek el az intézmény udvarán. A fából készült rovarszálló formavilága jól illeszkedik az idén 110 éves szecessziós épület, a Tündérkastély stílusához is. A rovarhotel, amelyet Cs. Tóth Levente és Balázs József restaurátorok készítettek, március 5-én került ki a Könyves Kálmán körút 40. szám alatt működő intézmény kertjébe. Az "avatóünnepséget" a járványhelyzet miatt csak szűk körben tarthatták meg a múzeum dolgozói, akik érdeklődve várják az első beporzók beköltözését.
Az alábbi linken a rovarszálló is látható: link

A Beporzók napján egy olyan személyre, nevezetesen Staub Móricra is felhívta az OPKM a figyelmet, aki "összeköti" az intézményt a beporzó rovarok Kárpát-medencei kutatásával. Staub Móric volt az, aki a 19. század második felében elsőként szervezte meg a Kárpát-medence teljes területén a növények virágzásával és a beporzó rovarokkal kapcsolatos adatgyűjtést. Kutatásai mellett középiskolában tanított, és az OPKM elődjének, az Országos Tanszermúzeumnak is igazgatója volt.

Joggal számítanak az intézmény dolgozói arra, hogy a rovarhotelnek lakói is lesznek, hiszen a Tündérkastély homlokzata a város egyik legnagyobb parkjára, a Népligetre néz, az épület udvara pedig a tisztviselőtelepi kertes övezettel szomszédos. A parkokban, elő- és kiskertekben számos virágos növény, gyümölcsfa várja a beporzó rovarok látogatását. (Pifkó Dániel)

A könyvtárosok - a felmérés bevallásai alapján - nagyon kritikusak. De ezzel semmi gond nincsen - ha négy fal között csinálják. A kritikus helyzetértékelés után jöhetne, hogy alternatívákkal állunk elő.
A múlt heti "Kritikus / kritikai gondolkodó vagy-e könyvtárosként?" kérdésünkre a tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
16 - Szinte mindig
2 - Szinte soha
8 - Inkább igen
0 - Inkább nem
2 - Hol így, hol úgy
Magánba érkezett megjegyzés: "Ez nagyon érdekes dolog. Én ugyan már több éve (évtizede?) tanítottam is a Zeneművészeti növendékeinek a kritikus gondolkodást Könyvtárhasználati ismeretek keretében... No persze a zenei információ és zenei informatika mellett." - Stébel Ildikó
A vonatkozó diagramot ld.: link .

Az Info Today stratégiai megközelítést ajánl a könyvtári technológiák kiértékelésére. Figyelembe véve, hogy a könyvtárak különbözőek, így a szükséges technológiák is azok. Például a kisebb könyvtáraknak csak néhány alap szoftverre van szüksége. A nagyobbaknak több üzleti folyamatot és látogatót kell kiszolgálnia, szükségszerűen többféle eszközzel. Viszont a szükségtelenné vált technológiákat ki kell vezetni. Minden változtatással szisztematikus, szerves egészként működő infrastruktúrára kell törekedni. A 10 alapelv ennek kialakításában segít:

1. Stratégia: minden összetevőnek a kitűzött célt kell szolgálni direkt vagy indirekt módon. Stratégia és működési szükséglet alapján kell dönteni a technológiai komponensek beszerzéséről. Egyszerre kell kezelni például a nyomtatott dokumentumok, az e-források és a digitális média közötti átmeneteket. Beleértve az eltérő üzleti modelleket, mint az állandó vásárlás, előfizetés vagy nyílt hozzáférés.

2. Adatvédelem: oda kell figyelni, hogy a könyvtár által nyújtott szolgáltatások minden lépésben figyelembe vegyék a felhasználók biztonságát. Egyes szolgáltatások a felhasználói adatok gyűjtésével és értékesítésével működnek, amit a könyvtárnak kerülni kell, az adatvédelmi irányelveknek megfelelően beállítva az alkalmazásaikat.

3. Informatikai biztonság: az aktuális hitelesítési és titkosítási protokollok folyamatosan fejlődnek, amit követni kell a biztonság érdekében. Rendszeresen meg kell vizsgálni a sebezhetőségeket, és védelmet nyújtani ellenük.

4. Hozzáférhetőség: a technológiát minden felhasználónak el kell tudni érni, a preferált eszközén. A beszerzéseknél meg kell vizsgálni, hogy fogyatékkal élők is tudják-e az eszközt használni. A funkciók áttekinthetők-e bármely képernyőméreten?

5. Hatékonyság: kívülről bevont adatszolgáltatások esetében biztosítani kell, hogy a munkafolyamatok egyszerűek legyenek. A felhasználókat segítse, ne pedig gátolja az integráció a használatban.

6. Megbízhatóság: a rendszereket úgy kell megtervezni, hogy minél kisebb legyen az elérhetetlenség esélye. Aktívan figyelni kell a lehetséges hibákat, és az eszközöket használati időn kívül javítani vagy cserélni kell.

7. Érték: figyelembe kell venni a könyvtárak alacsony költségvetését. Ez nem a legolcsóbb komponensek vásárlását jelenti, hanem az értéket biztosító technika költségmegtakarítás vizsgálatát. Az értéket a teljes költségvetésen és ökoszisztémán belül kell elemezni, nem pedig az egyes komponensek költségén keresztül.

8. Tartósság: szintén vizsgálandó szempont, hogy a technológia képes lesz-e a későbbiekben funkcionalitásban fejlődni. A régebbi rendszerek nem rendelkeznek ezzel a rugalmassággal, ezek cseréje az egyik legdrágább befektetés a könyvtáraknak. A moduláris webes platformok viszont már tekintettel vannak a fokozatos fejlesztésre.

9. Átláthatóság: érdemes hasonló szervezetek tapasztalatait kikérni, figyelembe venni a beszerzések előtt. Egy ideális világban a beszállítói árajánlatok és a beszerzési dokumentumok nyilvánosan elérhetők lennének. Gyakran viszont a megbízókat titoktartás köti, ezért a könyvtárak nehezebb helyzetben vannak az árak kiértékelésekor.

10. Innováció: gyakran a mérlegelési hierarchiában az utolsó szempont. Az új eszközöket gyakran innovatív megoldásként reklámozzák, de ritkán tesztelik őket előre könyvtári környezetben. Az innováció azonban ritkán jelenti magát a technológiát, az inkább csak támogatja a folyamatot. (ref.: Habók Lilla)

Azok a könyvtárak, melyek vállalkoztak a VR elhelyezésére, rájöhettek, hogy alkalmazásának rengeteg szürke zónája van. Mint sok fejlődő technológiánál, itt is vannak nyitott kérdések. A könyvtáraknak meg kell birkózniuk az ismeretlen tényezőkkel, és bizony kockáztatniuk kell. A VR azonban izgalmas technológia, mely új lehetőségeket és társulásokat jelenthet az intézményeknek.
Számítógépek által 3D-s képeket és interaktív környezeteket hoz létre. Könyvtárakban a VR-felszerelés általában fejhallgatókból, kontrollerekből és számítógépekből áll. Ezeknek a beszerzése és a hardware telepítése azonban a munka könnyebbik része.

A szürke zónák:
- Üzleti modellek: Jelenleg a VR elsődleges közönsége az otthon, egyedül játszó gamerek. A kereskedők arra számítanak, hogy a felhasználók teljes jogú tulajdonosai a számítógépnek, melyre a szoftvert letöltik. Szemben a könyvtárral, ahol többen használják ingyen a felszerelést, mely intézményi tulajdon.

- Vásárlás: Az alkalmazások vásárlása bonyolult folyamat, pl. mert minden VR-kereskedőnek saját "app store"-ja van. Ez komplikáltabbá teszi a frissítéseket és az eszközök védelmét. A könyvtárosok számára azért sem egyszerű a szoftvervásárlás, mert az értékelések főleg az egyéni felhasználók élményein alapulnak. A könyvtári vásárlások közös szabványa még folyamatban van.

- Felhasználói fiókok: A legtöbb esetben a felhasználóknak saját fiókot kell létrehozniuk a használathoz. A felhasználási feltételek között olvasható "szigorúan személyes", "kereskedelmi célra nem használható", és további ezekhez hasonló kifejezések megnehezítik a könyvtárak dolgát. Számukra speciális fiókokat kell létrehozni.

- Jogi problémák: A VR-felszerelések korhatára (egészségügyi és biztonsági okok miatt) általában minimum 13 év. A használókat figyelmeztetni kell, hogy előfordulhat szédülés, rohamok, eszméletvesztés vagy pánikrohamok. Néhány gyártó azt is javasolja, hogy korlátozzuk a használat időtartamát, 30 percenként tartsunk szünetet. Hogy mennyire tartják be a könyvtárak ezeket a javaslatokat, attól függ, hogy mekkora kockázatot hajlandóak vállalni.

- Elegendő hely és láthatóság: A VR használata egy bizonyos nagyságú területet igényel a szenzorok működése és a károkozások elkerülése miatt. Emellett arról is dönteni kell, hogy az épület mely részén kapjon helyet. Valahol külön teremben, míg máshol, marketing céljából, jól látható területen helyezik el.

- Tanulás: Sok embernek idő kell, hogy hozzászokjon a VR-környezethez. Szükséges, hogy demonstráljuk a megfelelő cselekedeteket anélkül, hogy a használó láthatná vagy érezhetné azokat. Csak szóbeli figyelmeztetés alkalmazható. Több könyvtárnak van már protokollja, de még nincs egységes gyakorlat.

A VR része lehet a jövő oktatásának. Lehetőséget nyújt kísérletek elvégzéséhez, különböző helyekre látogathatunk el vele utazás nélkül és fal nélküli osztálytermeket hozhatunk létre. A könyvtáraknak érdemes lehet megküzdeni a szürke zónák kihívásaival, annak érdekében, hogy lényeges szereplői legyenek a folyamatnak. (ref.: Salamon Sára)

A lehető legjobb pillanatban jelent meg a holland Királyi Könyvtár link a középkori mémes projektjével link . Az országban éppen politikai krízis volt, jött a vírus, a lezárás, szóval az embereknek vidámságra, pozitív hírre volt szükségük - mondta Kees Teszelszky, a Hollandiai Mikes Kelemen Kör, a Magyar Információbrókerek Egyesülete és a KIT Hírlevél által szervezett március 10-i rendezvényen.
- Az újságírók kezdték el a mémeket gyártani nálunk, illetve - meglepetésre - a téma idősebb kutatói. Őket követték a középiskolás, majd az általános iskolai tanárok. Rengeteg sajtófigyelmet kaptunk, a legrangosabb újság, az NRC is megszólaltatott bennünket. Ez a sajtóközlemény robbantotta be számunkra a közösségi médiát. A Library of Congress-szel voltunk szakmai vetélkedésben hasonló projektjük ürügyén, és nagyon örültem, hogy a holland lap azt írta: mi vagyunk a mémek urai.
A projektcél az volt, hogy a két évre tervezett webes elérhetőség során 50.000 látogató 5.000 mémet gyárt majd, és 2.500-szor nézik meg a videókat. Ehhez képest már két és fél hónap(!) múltán 21.474 látogató volt, akik 11.350 mémet készítettek és 43.603-szor néztek videókat. (Ez utóbbi azért is lepett meg különösen, mert a videók egyszerűek voltak; mobiltelefonnal, részben Zoom-on keresztül készítettük őket.)
A használat "lecsorgott": általános iskolás diákok jöttek be tanáraikon felbuzdulva a Királyi Könyvtárba, hogy nézegessék a középkori állományt. A hír nem állt meg a határokon, a Harvardról, a Princetonról és Szibériából is kaptunk visszajelzést. Az elért emberek életkora pedig 7-től 90-ig terjedt.
A teljes előadás a forráslinken az 58. perctől látható. (lejegyezte: MG)

1974-ben megalakult a Holland Kiadványok Raktára, het Depot van Nederlandse Publicaties, amit a KB kezel. Megállapodás jött létre a Média Szövetség (Mediafederatie) közreműködésével a kiadók között arról, hogy minden kiadó példányt szolgáltat a Holland Kiadványok Raktára részére minden Hollandiában kiadott könyvből. Ez nincs törvénybe foglalva, de létezik ez a megállapodás. Az említett megállapodás könyvre, térképre és aprónyomtatványra vonatkozik - mondta Kónya Melinda, holland nemzeti, azaz a Királyi Könyvtár link szerzeményezéssel foglalkozó munkatársa az "Adományok a Királyi Könyvtárnak - Nederlandica fogadása, határozottan és együttérzéssel" c. előadásában.
- Szerzeményezési politikánkat rendszeresen felül is vizsgáljuk. A hetvenes években például visszautasítottuk az erotikus kiadványokat és ponyvaregényeket (pulp fiction). Most a holland nyelv és irodalom referens kollégám két nagy gyűjteményt vásárolt ebből, a témában való hiányok pótlására. Nagy örömünkre nemrég kaptunk egy érdekes adományt: nudizmussal foglalkozó kiadványok könyv, folyóirat formájában. Ahogyan változik a világ, úgy a gyűjteményünk összetétele is.
A raktárba felvett kiadványokból áll össze a holland nemzeti bibliográfia, a de Nederlandse Bibliografie. A KB által készített adatbázis megjelenik a Nederlandse Bibliografie Online oldalon. A papíralapon már rendelkezésre álló könyvek, folyóiratok és újságok digitalizálása gyorsan halad. Az 1940 előtt megjelent kiadványok digitalizálása van folyamatban. Az elektronikus kiadványok száma pedig egyre nő. - Hangzott el a Mikes Kelemen Kör, a Magyar Információbrókerek Egyesülete és a KIT Hírlevél online könyvtárszakmai rendezvényén, mely a forráslinken 3'50-től visszanézhető.

A gyógypedagógia úgy jött az életembe, hogy megismerkedtem egy lánnyal, aki ezt tanulta és hívott, hogy jelentkezzek én is levelező tagozatra. Ez persze nem teljesen véletlen, mert mindig érdekeltek az emberi sorsok, főleg a gyerekeké, a hátrányos helyzetűeké. Ezt követően szociológusnak jelentkeztem az ELTE-re, mert egyrészt érdekeltek a társadalmi kérdések, másrészt eredetileg szociográfusnak készültem, és úgy gondoltam, hogy a szociológiai tudás jó elméleti hátteret biztosítana a szociográfiák írásához. Három évig hivatásos pártfogóként dolgoztam Pest megyében, majd az Országos Széchényi Könyvtárba kerültem, az akkori Olvasáskutatási osztályra, ahol huszonhét évig dolgoztam, mint kutató, később pedig mint minőségmenedzser.
- Milyen volt az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozni?
VSzF: Nagyon hálás vagyok annak a csapatnak, akikkel együtt dolgozhattam, hiszen nagyon okos és modern gondolkodású emberek voltak. Nagyon szerettem ott dolgozni, hiszen az egy kis sziget volt a szocializmusban. Az akkori hatalom megtűrt minket, olyanok voltunk, mint egy kávéház, vagy egy műhely. Nagyon sok eszmecsere és jó beszélgetés zajlott ott, ezáltal a szellemi függetlenségünket is meg tudtuk őrizni.
- A nyilatkozó a KIT kérdésére folytatja: - Igazából a KMK-ban, a Könyvtártudományi és Módszertani Központban nőttem fel. A közvetlen munkatársaim - Kamarás István, Gereben Ferenc, Nagy Attila, Bartos Éva - mindvégig nagyon bíztak bennem, egyenrangú partnerként kezeltek, már a kezdetekkor önálló feladatokkal láttak el. A későbbiekben is sikerült megőriznem szellemi önállóságomat, a mindenkori vezetés belátta, hogy nem érdemes a szoros hivatali munkarendbe beszorítani engem. Furcsa volt, mert amikor az osztályra kerültem, én voltam ott a legfiatalabb. Aztán az évek során a kollégáim sorra máshová kerültek, vagy nyugdíjba mentek, jöttek a fiatalok - és egyszer csak azon kaptam magam, hogy én vagyok a legidősebb.
Visszatekintve nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy aktív életem legjelentősebb időszakát igazi szellemi műhelyben tölthettem. Mindez hozzájárulhatott ahhoz, hogy most már szabadon írhassak olyan témákról, amelyek nem tartoznak a szűken vett könyvtárak világához, és többet megmutathassak magamból is. Egyik korábbi könyvemben, a Határmezsgyék vándorai című trilógiában, vissza-visszatérő motívumként szerepel a könyvtár és a könyvtárosság - úgy látszik, hogy a tudatalattimba igen erősen befészkelte magát ez a motívum.

Stílszerűen a virtuális térben rendezi meg a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár link az idei Internet Fiestát március 18-25. között. Az Internet Fiesta előadásait minden alkalommal 20 órától a könyvtár YouTube-csatornáján link tekinthetik meg az érdeklődők. Balogh Bence március 22-ei videójában Mi lesz az adataimmal a közösségi oldalakon? címmel többek között olyan felvetésekre igyekszik választ adni, mint hogy milyen adatokat és hol tárolnak a felhasználókról, hogyan készítenek számukra célzott hirdetéseket, és hogyan vigyázzunk az adatainkra a világhálón barangolva.
A játékról komolyan - A kulturált, toleráns kommunikáció az online térben is ugyanolyan fontos - lenne -, mint a személyes beszélgetések során. Koncz Veronika protokoll- és PR-szaktanácsadó március 23-án Netikett című előadásában bontja ki a témát. A játék az életünk része, legyünk kisgyermekek, felnőttek vagy idősek. Csatári Emese, a Human-Net Alapítvány ügyvezető igazgatója március 25-én a játékról beszél, méghozzá komolyan.
A Virtuális Nyíregyháza aloldal digitális várostérképe segítségével a megyeszékhely huszonegy emblematikus épületével ismerkedhetünk meg. A településen számos olyan szobor, emlékmű és -tábla található, amelyek segítenek bennünket Nyíregyháza történetének felfedezésében. Nyolc tematikába sorolva összesen 146 emlékjelről olvashatnak az érdeklődők, s tölthetnek ki totókat, oldhatnak meg feladatokat.
Az intézmény folyamatosan bővülő Digitális Helyismereti Archívumában egyebek mellett régi nyíregyházi képeslapok, a városi televízió és a Magyar Rádió helyi stúdiójának egykori műsorai, a Hangsúly - Hangos irodalmi és művészeti folyóirat - és nem utolsósorban a Kelet-Magyarország 1945 és 2017 között megjelent számai várják a felfedezőket.

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezésében az idei a 22. Internet Fiesta. Az első rendezvény óta a net a mindennapjaink részévé vált. A rendezvények célja ma már a digitális írástudás terjesztése és a világháló felhasználási lehetőségeinek minél szélesebb körű bemutatása.

Korábban írtunk arról, hogy a bezárt könyvtár kirakatával is kommunikálhat link . Ez történik most Kecskeméten is. (MG)
Kecskeméti diákok alkotásaiból nyílt kiállítás szombaton a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárnál.
Szombattól március 28-áig látható a Kecskeméti Képzőművészeti Szabadiskola éves tárlata a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárnál. A két intézmény gyümölcsöző jó kapcsolatának eredménye, hogy immár negyed évszázada a növendékek a könyvtárban mutatkoznak be legújabb műveikkel. A koronavírus járvány miatt ezúttal nem bent, hanem az ablakokban láthatók az alkotásokról készült élethű fotók.
Az Ablak-tárlatot szombaton Ramháb Mária könyvtárigazgató és Patkós László művésztanár mutatta be. A négy osztály tehetségeinek alkotásai az utcáról tekinthetők meg, valamint a link honlapon.
Az Ablak-tárlat az online térben megvalósuló Kecskeméti Tavaszi Fesztivál része.

A tanulmány célja, hogy felmérje a digitális kulturálisörökség-gyűjtemények hatását, a tudományos munkákban rájuk történő hivatkozások vizsgálatán keresztül. A Google Tudós segítségével összegyűjtötték azokat a tudományos műveket, amelyek idézik a Mem?ria Digital de Catalunya (MDC) nevű kooperatív, nyílt hozzáférésű repozitóriumot, mely a Katalóniával és annak kulturális örökségével kapcsolatos digitalizált gyűjteményeket foglalja magában. Az MDC-re hivatkozó dokumentumok száma folyamatosan nő a repozitórium 2006-os létrehozása óta. A legtöbb idéző dokumentum tudományos munka, mégpedig cikkek, konferenciakötetek, monográfiák, szakdolgozatok és doktori disszertációk formájában. Az idéző dokumentumok általában a bölcsészet- és társadalomtudományok tárgykörébe tartoznak, és helyi nyelveken íródtak. A legtöbbet hivatkozott MDC-gyűjtemény digitalizált régi katalán időszaki kiadványokat tartalmaz. A tanulmány bemutatja, hogy a Google Tudós alkalmas eszköz a digitális kulturálisörökség-gyűjtemények tudományos hatásának igazolására. A Google Tudós indexeli a teljes szövegű dokumentumokat, elősegítve ezzel a szövegbe ágyazott vagy a végjegyzetektől eltérő szakaszokban szereplő hivatkozások visszakeresését. Indexeli az olyan dokumentumtípusokat is, mint a disszertációk és szakdolgozatok, amelyek a digitális kulturálisörökség-gyűjtemények idézőinek jelentős hányadát teszik ki. (A digitális kulturális örökség hatásának mérése a Google Tudós segítségével; Autoref.)

Egykor sportpálya volt a helyén, sokat vitatkoztak arról, hogy illeszkedik-e a környezetébe, de mára Szeged egyik legismertebb épületévé vált. A járványhelyzet miatt most sajnos csak korlátozott szolgáltatásokat nyújt, de azért az élet nem állt le a József Attila Tanulmányi és Információs Központban.
Több éve készültek a most közölt fotók az egyetemi könyvtár építéséről. Jól láthatók még annak a betonkerítésnek a részletei, melyek korábban körbevették az egyetemi sportpályát, melyen többek között kispályás focimeccseket és teniszmérkőzéseket rendeztek. A bölcsészkar melletti hatalmas területet azonban más célra szánták az egyetem vezetői, ezért a meglehetősen lepukkant Ady téri sporttelep helyén kezdték el építeni a modern könyvtár épületét. Már a tervezés időszakában komoly vita kerekedett arról, mennyire illeszkedjen a környezete épületeinek stílusához az új intézmény.
A 2004. decemberi átadást követően előszeretettel nevezték bioplázának az épületet. Az intézmény legnagyobb erényeként említik, hogy egy térben található a klasszikus könyvtári tevékenység és a legújabb, számítógépes rendszer, így az olvasók egyszerre olvasgathatnak egy szakkönyvet, és kutathatnak a digitális térben a legújabb szakirodalom után. Mivel csupa üveg az épület, és óriási belső terekkel rendelkezik, egészen új érzés itt olvasni a korábbi, zárt Dugonics téri könyvtár után. Megnyitása óta az egyetem "zöld zászlóshajójává" vált a TIK, ugyanis számtalan környezetvédelmi díjat nyert el, rengeteg beruházás valósult meg és van folyamatban mind a mai napig a fenntarthatóság jegyében. A Központ teteje például immár 80 kWh energia előállítására alkalmas napelemparkkal rendelkezik, melyek mellett 2008 óta napkollektorok is helyet kaptak, aminek köszönhetően májustól egészen októberig kiváltható az egész épület gázfogyasztása.

Tajvan legrégebbi városának - Tainan - gazdag történelmét és kultúráját is felvonultatja az új könyvtár épülete, ahol külön teret szenteltek a tiniknek, terveztek Braille-könyvtárat, négy tetőkertre is kimehetnek a látogatók, a művészet pedig mindenütt jelen van, és nemcsak a szemnek.

A faburkolatoknak köszönhetően a tágas, áttekinthető földszinti tér barátságos hangulatot áraszt, mindjárt a bejáratnál egy fogadótér és egy pult vár, továbbá egy nappali számos újsággal és magazinnal. Érintőképernyők segítenek eligazodni a gyűjteményekben, és egy önkiszolgáló könyvkölcsönzőt is találunk itt. Alul található a gyermekkönyvtár az ötletes szekrényeivel, a szabadtéri játék tere, továbbá egy szellős, éjjel-nappal hozzáférhető tanulószoba, külön bejárattal.
Feljebb haladva először a médiatárat találjuk, ülőhelyekkel, alkóvokkal, külön tinédzser részleggel. E fölött van az állandó gyűjtemény, majd a kulturális örökség gyűjteménye, amelyről négy szabadtéri tetőkertbe is kijuthatunk, továbbá három, oktatási/workshop térként szolgáló multifunkcionális térbe - és egy kávézóba. Legfelül található a színház és a konferenciaterem, valamint a munkatársak irodái. Végül fentről csodás panoráma tárul a városra.
37 000 m2 könyvtár külön-külön gyermek és ifjúsági részleggel, kiállítási terekkel a kortárs művészeteknek, és a város kulturális örökségének, 130 üléses éjjel-nappali tanulószoba, multimédiás könyvtár, kávézó, 324 férőhelyes színház, 123 férőhelyes konferenciaterem, irodák, többfunkciós szobák, könyvesbolt, Braille-könyvtár, archívum, mélygarázs, négy terasz, tetőkert és egy tér. Tervezés: 2016-2017. Kivitelezés: 2017-2020 (nyitás 2021-ben)

Néhány hónapja beszámoltunk az első hazai konténerkönyvtárról, illetve a múlt héten az automatikus kölcsönzésről link A technológia nem olcsó, viszont senki sem mondta, hogy egy konténer ne lehetne többfunkciós, benne kereskedelmi sarok, banki funkció, vagy könyvtári. Kérdés inkább a szakmai akarat. (MG)

Svédország is hasonló gondokkal küzd, mint hazánk: az egyre zsugorodó népességű falvakban már nem éri meg élelmiszerüzletet fenntartani, ezért szépen lassan mind lehúzza a rolót. A jellemzően időskorú helyi lakosoknak viszont ezért sokat kell utazniuk, hogy megvásárolják a szükséges mindennapi élelmiszert, ami a pandémia idején pláne nem egyszerű. Erre a problémára kínálnak megoldást az eladó nélküli konténerboltok, arról nem is beszélve, hogy sokkal biztonságosabbak, mint a hagyományos üzletek.
A koronavírus-válság kellős közepén felértékelődik minden olyan szolgáltatás, mely lehetővé teszi, hogy minél kevesebb embertársunkkal kelljen találkoznunk, érintkeznünk. Ezt a célt szolgálják végeredményben a hétfő óta érvényben lévő szigorú korlátozó intézkedések is.
Mit szólnál egy olyan bolthoz, amelyben egyedül lehetsz? Sem eladók, sem vásárlók. A World Economic Forum egy olyan videót tett közzé, melyben egy Svédországban működő élelmiszerüzletet mutatnak be, ahol a vásárló egyedül van. Az ajtót egy applikáción keresztül lehet kinyitni, és a telefonunk segítségével tudjuk beszkennelni a kosarunkba kerülő termékek vonalkódját, ami automatikusan megterheli a vásárló bankkártyáját.

Marketing célú levelet kaptam a héten... Te hogyan fordítanád le könyvtári céljaidra? (MG)
"Kedves Gábor! Ön nagyon hiányzik nekünk!
Még nem tudom, hogy fogjuk kibírni Ön nélkül addig, amíg végre kinyithatunk, és újra személyesen találkozhatunk a boltban.
Igyekszünk áthidalni a közénk ékelődött távolságot, mert ruhára még a lezárások ideje alatt is szükségünk van.
Ebben a pillanatban egyféleképpen tudjuk áthidalni a közénk ékelődött távolságot, házhoz szállítással.
Kétféleképpen tud házhoz szállítással rendelni:
Weboldalunkon keresztül, a webáruházban (ez a népszerűbb és legegyszerűbb) lásd lejjebb a linkeket, e-mail-ben (onlinerendeles@xxxxxx.net).
Bármelyiket is választja, abban biztos lehet, hogy:
- Házhoz szállítással megrendelt termékekre is
- 100% időkorlát nélküli garanciát adunk.
- Ha nincs megelégedve a kiszállított termékkel, a csomagvisszaküldés és/vagy csere költségét mi álljuk.
Rendeljen házhoz kockázatmentesen!"

Kaszparov 2017-es, Deep Thinking című könyvének megjelenése kapcsán mesélt arról, hogy volt idő, amikor az emberek annyira nem bíztak a felvonókban, hogy nem szálltak be, ha nem volt a liftben felvonókezelő alkalmazott. Ma viszont az utasok nagy része valószínűleg akkor nem szállna fel egy repülőgépre, ha azt mondanák nekik, hogy pilóta ugyan van, de nem működik a robotpilóta. Az önvezető autókkal várhatóan ugyanez történik majd - állítja a könyvben Kaszparov.
Még egy lépéssel távolabbról szemlélve ember és gép kapcsolatát, úgy tűnik, hogy a 18-19. század gazdasági fejlődése az ember és a mechanikus gépek kooperációjáról, a 20. századé ember és számítógép együttműködéséről, a 21. század pedig az ember és a mesterséges intelligencia közös munkájáról szól majd.

Mostantól anélkül is megnézhetjük a mobilos Google Chrome böngészőben, hogy mit tartalmaz egy adott weboldal, hogy meg kellene azt nyitnunk.
A Google múlt hónapban átláthatóbb böngészést hozott a Chrome-ba, most pedig beépítette mobilos böngészőjébe a lehetőséget, hogy a felhasználók még azelőtt nézzenek rá egy weboldalra, mielőtt megnyitnák azt.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ha a Google keresőjének találati oldalán egy találatra hosszan bökünk rá, akkor a felugró ablakban a Megnyitás inkognitó lapon és a Link másolása menüpontok között egy plusz lehetőséget találunk. Ez az Oldal előnézete opció. Amennyiben erre rányomunk, egy felugró ablakban nyitja meg nekünk a Google Chrome az adott weboldalt. Az ablak jól láthatóan elkülönül attól a laptól, amin a kereső találati oldalát láthatjuk.
Az előnézetnél lehetőségünk van arra, hogy az oldalt teljes egészében megnyissuk, vagy esetleg bezárjuk, ha nem azt rejti, amire nekünk szükségünk volna. Mindez igen hasznos lehet akkor, ha szeretnénk jó előre meggyőződni arról, hogy nem egy kamu, vagy átverős oldalt fogunk megnyitni.
Az újdonság a Chrome 89-es verziójában már elérhető, a használatához pedig nem kell frissíteni az appot, a változtatás ugyanis a kiszolgáló oldalán történt.

Kíváncsi arra, hogy a járásban, ahol lakik, hányan vannak intenzív osztályon, és hány szabad, lélegeztetőgéppel felszerelt ágy áll még rendelkezésre? Néhány kattintással megtudhatja - feltéve, ha Szlovákiában, vagy más olyan országban él, ahol a hatóságok részletes adatokat közölnek a koronavírus-járvány alakulásáról.
A szlovák hivatalos tájékoztató honlap interaktív, konfigurálható, és tele van rendszeresen frissített információkkal. A segítségével részletesen nyomon tudjuk követni a járvány alakulását, megtudhatjuk például, hogy a saját lakókörnyezetünk mennyire számít gócpontnak.
A legtöbb uniós tagállamban hasonló a helyzet, a kormányok látványos grafikonokkal és részletes adatokkal igyekeznek tájékoztatni a lakosságot a járvány alakulásáról. Érdemes megnézni például a francia, a cseh, az olasz, a lengyel, a portugál, a román vagy az észt hivatalos kormányzati tájékoztató honlapot, de a sort még bőven lehetne folytatni.

Az elmúlt egy évben csak a legalapvetőbb adatokat tette közzé a magyar kormány a koronavírus-járvány hazai alakulásáról. A kórházakba a közmédia munkatársain kívül nem engedik be az újságírókat, az orvosok néhány kivétellel nem nyilatkozhatnak a helyzetről. Az alapadatokból egyes mutatókat még ki lehet számolni, van is olyan honlap, amelyről jóval többet tudhatunk meg a trendekről, de a lehetőségek korlátozottak. Pedig Európában egyáltalán nem ez az általános, a hivatalos tájékoztató honlapok tele vannak információval és látványos grafikonokkal. Az intenzív osztályon lévők száma Szlovákiában és Szlovéniában még magyar nyelven is szerepel a kormányzati weblapon, a koronavirus.gov.hu-n viszont nincs fent.

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárba link került a Perczel-glóbusz harmadik másolata, amelyet daruval emeltek be az intézmény főigazgatói szobájába még csütörtökön.
A Perczel László-féle, 1862-ben készült földgömb egykorú hasonmásából három példány készült, melyek közül az elmúlt években egy az Országos Széchényi Könyvtárba, egy pedig a miniszterelnöki irodába, a Karmelita kolostorba került. A Perczel-glóbusz 127,5 centiméter átmérőjével és 10 milliós méretarányával 1965-ig a legnagyobb magyar földgömb volt hazánkban - olvasható az ELTE honlapján.
A földgömböt 1881-ben a Magyar Nemzeti Múzeum állította ki Velencében és a glóbusz a történeti-földrajzi anyag részeként első díjat nyert.
A velencei kiállításon az előcsarnokban mutatták be, mert a terembe sem az ajtón, sem az ablakon keresztül nem fért be - olvasható a közleményben. Az Egyetemi Könyvtárban is hasonló gondokkal kellett szembenézni, a gömböt végül az ablakon keresztül egy daru segítségével emelték be a munkatársak.
Perczel László kartográfus az 1850-es években kezdett hozzá az eredeti, fából készült földgömbhöz, amelynek bordázatát nyolc centiméter vastag papírmasé gömbhéj borítja. A földgömb térképészeti ábráit Perczel László rajzolta, az asztalosmunkát Mihályi Józsa, a rézöntést Stark József végezte. Az 1862-ben elkészült eredeti földgömböt az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában őrzik.

Az Új Egyenlőség Kék Podcastjának első adásában Pogátsa Zoltán főszerkesztő kérdezte Fáber Ágostont a podcast céljairól. Mi az értelme egy pszichológiai és társadalomkritikai podcastnak? Hogyan kapcsolódik ehhez a kritikai pszichológia perspektívája? És hogyan kerül a szociológus csizmája a pszichológia asztalára?
A Kék Podcast meglehetősen tág témavilágot ölel fel: pszichológiai és társadalmi kérdésekkel foglalkozik kritikai perspektívából. Az első adásban a társadalom strukturalista elemzése mellett a kritikai pszichológia - korántsem egyetlen irányzatba tömörülő - megközelítéséről beszélünk röviden, amely a pszichoterápia és a pszichológiai tudástermelés sajátosságait vizsgálja hol pszichológusok, hol szociológusok, hol pedig történészek aktív közreműködésével. Első ránézésre egy szociológus tájidegen lehet a pszichológia világában, fontos azonban, hogy a pszichológiának elsősorban nem pszichológiai, hanem szociológiai és filozófiai reflexiójára törekszünk - ahogyan tesszük ezt majd egyéb társadalmi kérdésekben is. A pszichológiai tudástermelés és gyakorlat nem csak pszichológiai kérdés, ahogyan egy híd felépítése sem csak mérnöki probléma.
(Az Új Egyenlőség link piros podcastjai társadalmi kérdéseket, a zöldek környezeti kérdéseket tárgyalnak.)