A Szegedi Tudományegyetem impozáns könyvtárépületébe tervezői annó csupa könyvtári tevékenységet álmodtak. Majd szomorúan vették tudomásul, hogy felsőbb hatalmak más egyetemi funkciókat is az épületbe helyeztek. Hogy most hogyan látják a helyzetet, nem tudom. Azóta hazai szakmai körökben is többször felmerül a partnerség - legtöbbször inkább említése.

A nemzetközi trend ugyanakkor egyértelmű. Akár az Oodi (Helsinki), Lochal (Tilburg), Groningen, Riga, Skokie, Olst (keress bátran rájuk a KIT-ben ;) ) - legyenek köz-, felsőoktatási vagy nemzeti könyvtárak -, mind-mind többféle funkciót találunk újépítésű épületeikben. S persze úgy, hogy a színháztermet, stúdiót, vendéglátóhelyet, utazási irodát stb. nem a könyvtári szervezet maga tartja fenn. Indirekt módon - és teljesen logikusan - elismerik: nem mi vagyunk legjobbak a vendéglátásban, színház-üzemeltetésben stb. stb., hanem alapképességeinkre és küldetésünkre figyelve olyan szakemberekkel működünk együtt, akik az adott feladathoz értenek. - Az együttműködés tehát több, saját területén kompetens fél között valósul meg. Így biztosítható a profi szolgáltatás.

A szinergia a fentebbi példákban alapvetően a könyvtár épületében valósul meg. De az együttműködésben lehet "vendég" is a könyvtár, ld. múlt heti hírünket: La Cité du Vin link .

Mindezek azon a marketing-felismerésen alapulnak, hogy az emberek szeretik a one-stop-shop szolgáltatásokat - azonos időben, vagy egymás után. Pl.: ügyintézés, kikapcsolódás előtt-után könyvtárat is igénybe venni. Vagy: aki lábát felrakva egy sör mellett szeret olvasni, annak mondhatnám ugyan, hogy a könyvtárban megkapja a könyvet, utána üljön le egy park padjára, majd ugorjon be a kocsmába, de faképnél hagy, és olyan helyre meg, ahol mindezt egyszerre teheti. Ezért - ha nem akarunk elnéptelenedni - keresnünk érdemes azokat a megoldásokat, ahol a különféle funkciók egymás zavarása nélkül, egy fedél alatt szolgálhatják a használók érdekeit. E mentén érdemes más szolgáltatókkal együttműködnünk.

A könyvtár lehetőségei többrétegűek a nemkönyvtári együttműködéssel:
- aki a tanulmányi hivatalba megy, nagyobb eséllyel megy be a mellette működő egyetemi könyvtárba is
- a könyvtár(os) könnyebben kezd gondolkodni egy kulturális-szolgáltató szövet aktív részeként, innovatív szolgáltatásokat kialakítva lebontja maga körül a szervezeti-kognitív falakat
- olyan projekteket indíthat, amelyben a könyvtár mind szervesebb részévé válik a közösségi funkcióknak - egyre nélkülözhetetlenebbé téve saját magát
- meglévő tevékenységei közül a közösség számára értékesebbekre helyezi a hangsúlyt, így a könyvtár egésze válik hatékonyabbá.

Az együttműködés lehetőségét egyre inkább a fenntartó is szorgalmazza. pl.: Állami ösztönzés a könyvtár-nemkönyvtár együttműködésekre link . De sokszor jobban jár a könyvtár, ha maga áll az egyébként is elkerülhetetlennek látszó folyamat élére.

Hogy ki/mi legyen az együttműködő partner, illetve funkció? - Ezt minden bizonnyal a helyi adottságok, inspirációk döntik el. Egy vendéglátó-funkció vagy sportolás link funkció nyilván gyakrabban merül fel, de adott körülmények között életképes lehet egy könyvtári sóbarlang link vagy barkácsműhely link is. (MG)

A Library Journal összeállította 2019 legolvasottabb cikkeinek listáját. Itt az első öt cím:
1. Movers & Shakers: 54 könyvtáros, aki megváltoztatja a könyvtárak jövőjét. A lista kategóriákba szedi a "változási ügynököket", támogatókat, oktatókat, digitális fejlesztőket, innovátorokat és közösségépítőket. (link )
2. Legjobb könyvek 2019-ben: a könyves összeállítás kategóriákba gyűjti össze a Library Journal szerint legjobb könyveket. A kategóriák közt szerepel pl. bűnügyi regény, irodalmi fikció, horror, művészet, biográfia, költészet, főzés. (link )
3. Az USA sztárkönyvtárai 2018-ban: az indexbe az ország több mint hétezer könyvtára közül 257 könyvtár került be. 59 könyvtár került be újonnan a listába. Paraméterek: kölcsönzési arány, elektronikus dokumentumok kölcsönzési aránya, látogatók száma, részvétel a programokon és a könyvtári publikus interneten használt számítógépek száma. (Tipp a Wi-Fi munkamenetek mérésére: link ) (link )
4. Könyvtárosok tüntettek a CIA jelenléte ellen az ALA konferencián. A tüntetést a Könyvtárak a Demokráciáért csoport aktivistái végezték. A szervezet szerint a konferencia szervezőinek a beszállítók, kiállítók és előadók értékeit kell vallaniuk. A CIA elvei pedig nem tartoznak ezek közé, nem az intellektuális szabadságot kínálják. (link )
5. A kiadók megváltoztatják az ebook és audiobook licencelési modelljét. A Simon & Schuster többek közt megszüntette a digitális audiokönyvek állandó licencét, és kétéves licenccel helyettesítette. Bizonyos ebookoknál többkörös árazást vezetett be. A Blackstone Publishing pedig 90 napos embargót adott ki a könyvtári ebook vásárlásra. A találgatások szerint a háttérben az Amazon áll, amely így próbál gátat szabni a csökkenő ebookos bevételének. Az Amazon tagadta, hogy ez lenne a helyzet. (link (ref.: Habók Lilla)

Nem könnyű egy látónak átgondolni, milyen és hányfajta akadályba ütközik pl. egy vak és gyengénlátó kolléga illetve használó. Érdemes visszajelzéseiket tudatosan kikérni.
Az evidensebb elvárások közé tartozik a feliratok Braille-megjelenítése a könyvtáron belül. Erre mutatunk néhány hazai és külföldi példát a link oldal galériájában: felirat liftben, könyvtáron belüli eszközöknél, mosdónál (sajnos a teljesség igényéhez még várnunk kell), illetve ráadásként egy kotta. (Rebecca McCorkindale színes grafikájának forrása: link ) (MG)

(frissített) A megyei hatókörű városi könyvtárak költségvetési támogatásának témája link után nézzük az ODR-támogatásokat. Ezek a Könyvtári Intézet egyik al-aloldalán érhetők el (egyelőre még nem a 2020. éviek). A táblázat link tartalmának diagramos ábrázolását ld.: link .
Igen, a támogatásnak közel 10%-át egyetlen intézmény, a Katona József Könyvtár kapja.
Ha a 2019-ben kapott támogatást összevetjük az annak feltehetően számítási alapot adó 2018-as dokumentumszolgáltatási darabszámokkal (forrás: link ), akkor a link diagramot kapjuk.
Vannak emellett olyanok is, amelyek esetén kiemelkedő támogatás szerényebb dokumentumszolgáltatással jár, pl. a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár vagy a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár.
Ezek szerint legalábbis a döntéshozók a teljesítmény mellett más szempontokat is figyelembe vettek az osztásnál.
Kakukktojás a Katona József könyvtár.

... a kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása pedig:
7 - szinte naponta
14 - néha előfordul
1 - nem
5 - nem tudok öncenzúráról a szakmában
0 - megírom: kit@gmconsulting.hu
Bár az utolsó pontra 0-t kaptunk, mégis érkezett magánba egy levél: "Rendszeresen cenzúrázom magam, mer lófaszt tolerálnák, ha szabadjára engedném magam publice." - Talán érthető, mire gondolt a levélküldő.
Ha a kapott adatokat kördiagrammal ábrázoljuk, ezt kapjuk: link . Úgy tűnik, a válaszadók háromnegyede (tehát több mint 2/3-a) ismeri az öncenzúra érzését.
Az öncenzúra kreativitás-romboló, teljesítmény-visszafogó hatású jelenség. Ezért feltételezhető, hogy a vezetői minőség javításával - az ellenkező / alternatív vélemények bátorításával, csatornázásával és kezelésével - jelentős javulást lehetne elérni az össz-szakmai teljesítményben és innovációban. Esélyes, hogy addig nem lehet megalapozottan szakmai fejlődésről beszélni, míg egy azt gátló tényező jelentős hatású. (MG)

A gyermek- és ifjúsági korosztály a legnagyobb könyvtárhasználói csoport. A statisztikát készítő Királyi Könyvtár az adott közkönyvtár hatókörében élők száma mellett a teljes használói létszámot is nyilvántartja, benne külön a fiatalokat is, 17 éves korig - írja blogjában Mark Deckers, holland könyvtári szakértő.
A hollandiai gyerekek (3,34 millió 18 év alatti)
- 68,7%-a könyvtárhasználó
- 2,28 milliónak van közülük olvasójegye
- általános iskolás korban legvastagabb a használói tábor, körülbelül 90%
- 4 éves korig kb. 40% a használó
- 12 év felett kezd csökkenni a használat
- 17 éves korra 50%-ra esik.
A legtöbb gyermek- és ifjúsági használót magának tudó 15 holland közkönyvtár közül (a diagramot ld. a forráslinken) hat ér el 100% feletti arányt. Ez úgy lehetséges, hogy vonzáskörzetükön kívülről is vannak használóik. A leginkább kiemelkedő Stadkamer Zwolle könyvtár link így éri el a 127%-ot. E közkönyvtárak teljesítménye mögött olyan dolgok állnak, mint
- nagyon aktívak az általános iskolai könyvtárakkal való együttműködésben
- ugyanúgy a Boekstart-ban. (ref.: MG)

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) felhívást tett közzé a Magyar Kultúra ünnepén. A magyar kulturális dolgozók védelmét és megbecsülését kérik:
A kormány látványberuházásokkal bizonyítja elkötelezettségét, de a nemzeti közművelődés alapintézményei a vidéki könyvtárak, múzeumok, művelődési otthonok működési feltételei szinte semmit sem javultak az elmúlt években. Egyre több kulturális nonprofit kft. működik az országban, ami csak a fenntartó és nem a munkavégzés minősége szempontjából kedvező - írják.
"A kormányzat bérpolitikájának eredményeként 2020-ban ott tartunk, hogy szinte az ágazat összes dolgozója - alapfizetését tekintve - a garantált bérminimumot kapja! Valóban lehet alulfinanszírozott intézményekkel és (éh)bérekkel európai kultúránkat megőrizni?"
A szakszervezet az alábbi követeléseket hozta meg, amit minden egyetértő aláírásával erősíthet meg: ...

Alig fél évvel a korábbi után újabb pályázatot írtak ki az Országos Széchényi Könyvtár vezetésére, derül ki az EMMI honlapjáról. A Hivatalos Értesítőből pedig az, hogy Demeter Szilárd újabb két évre miniszterbiztos lesz, széles portfólióval, amiben a korábban elvetett nemzeti kultúrközpont terve is benne rejlik. (HVG)
- Ismét megindulhat a találgatás az OSZK jövőjét illetően. Ki, milyen koncepcióval áll elő, s azt milyen szakmai egyeztetés előzi meg. A pályázati kiírás (pdf-ben: link ) ...
Akárki is lesz a befutó, munkáját Demeter Szilárd fogja koordinálni. Illetve a 19 feladata közül az egyik lesz "a nemzeti könyvtár esetleges költözésének előkészítése és koordinálása". (MG)

Mennyien nézték az oldalamat, jó-e a hirdetés, sikerült-e a kampányunk és hasonlók. Ezekről beszélt Farkas Anikó szociológus, kommunikációs specialista (SentiOne) a Magyar Információbrókerek Egyesülete és a KSH Könyvtár közös konferenciáján.
A social listening (magyarul kb.: internetfigyelés), mint kutatási módszertan
- cikkeket és a kommenteket keres az interneten
- hozzá veszi a közösségi média (Facebook, Twitter) híreit (ez így már a keresett adatok 70%-a)
- a web listeninggel kerekedik ki a 100%-ra az elemzett források köre.
A szentiment-elemzés során szöveganalitikával besorolják a talált tartalmak érzelmi töltetét (pozitív, negatív, semleges), és mérik ennek időbeni alakulását. Az előadó által hozott példák: FINA és Hosszú Katinka, Black Friday, Glamour illetve Joy-napok, főpolgármester-jelölti említések, EasyJet repülőgép-üléses krízise, konkurens vállalatok stb.
A kapott adatok alkalmasak arra, hogy azonosítsuk a legeredményesebb gyakorlatokat, legjobb csatornákat a marketing-piacon. Így derül fény arra pl. hogy 2018-ben a hírcsatornákat leelőzték az influenszerek, vagy a Black Fridayba bevonódtak a férfiak is.
Ezt követi az elemzés, mely segít a lehetséges buktatók kiszűrésében. Persze, hogy kevesebb közösségimédia-találatot kap Tarlós, ha nincs Facebook-oldala. Vagy: a "Hitler halott, a háborúnak vége" példamondat esetén az kifejezések mindegyike negatív, együttesen azonban más eredményt adnak. Az elemzést végül az ügyfél értékeli, pl.: a kapott adatok fényében megérte-e a Coca-Cola melegkampánya. (MG)

Egy éve alakult a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban, Vántsa Judit igazgatónő kezdeményezésére egy olvasóklub, melynek résztvevői minden hónap első hétfőjén találkoznak, és kötetlen beszélgetés során kivesézik olvasmányaikat.
Az önszerveződésen alapuló kezdeményezéshez eddig tíz nő társult, szakmai vezetőjük nem más, mint a klub alapítója, Vántsa Judit könyvtárigazgató.
- Az ötlet onnan jött, hogy szeretünk olvasni, és rendszeresen ajánlgattuk egymásnak könyveket. Úgy éreztem, és ezt jó néhány visszajelzés is megerősítette, hogy szükség van egy olyan helyre, ahol kötetlenül beszélgethetünk olvasmányainkról. Ahol nem kell szégyellnie senkinek azt, hogy ő csak romantikus regényt, másvalaki csak krimit olvas - avatott be Vántsa Judit, hozzáfűzve, minden olvasmány egy mély beszélgetéshez vezet, ami kikapcsolódás, de hasznos időtöltés is egyben.
Az olvasóklubban érdekesebbnél érdekesebb témák kerülnek terítékre, előfordul, hogy a résztvevők sokszor azon veszik észre magukat, hogy már nem is a könyvről, hanem saját életükről mesélnek.
- A találkozók úgy zajlanak, hogy először mindenki elmondja, hogy az elmúlt egy hónapban mit olvasott, beszámol arról, a többiek pedig folyamatosan kérdéseket tesznek fel. Majd az úgynevezett házi feladatról beszélünk, ami azt jelenti, hogy a közösen választott könyvet kivesézzük - részletezte.
Az olvasóklub tagjai a magyar szerzők műveit helyezik előnybe, az utóbbi pár hónapot Jókai Anna könyveinek felfedezésével töltötték. A családias, meghitt hangulatot még vonzóbbá teszik a klubot támogató Süti Éden cukrászda finomságai.

Nem véletlenül javasol az IFLA lakosonként 2 db dokumentumok a közkönyvtárak számára. Az elhájasodott, trombózisos állományok ugyanis visszavetik a használatot. (ld.: Miért vonz több használót a kisebb könyvállomány? - Választási túlterhelés (idegtudomány) link ). Summa: a használót elriasztja a választástól a számára túl nagy állomány.
Az IKR viszont kis befektetéssel alkalmas lehet arra, hogy az egyáltalán nem, vagy csak kevéssé / régen használt állományt egyes dokumentumonként vagy csoportosítva azonosítsa. Ezért jogos elvárás egy IKR-tól, hogy rendszeresen "odaszóljon" a könyvtárosnak: ebben az állományrészben
- kritikus szint alá csökkent a használat, és
- ezeket a dokumentumokat javaslom leselejtezni.
Az IKR tehát potenciálisan alkalmas az állomány hatékonyságának fokozására. (MG)

"Minden alkalommal felfelé rúgunk" - interjú a Hírcsárda készítőivel - Tízéves Magyarország legismertebb szatirikus- és álhírportálja, a Hírcsárda. A négyfős szerkesztőséget többek között az indulásról kérdeztük, arról, min múlik, hogy valamiből születik-e hír, és azt is elárulták, nehezebb dolguk van-e azóta, hogy a kormánypropaganda ennyire belehúzott. Interjúalanyaink szerzői álnéven nyilatkoztak, és kérésükre arcukat sem fotóztuk. ...
hvg.hu: Ki a kedvenc közéleti figurátok?
P. B.: Németh Szilárd. Mindig vicces, nem lehet megunni. Ő az, akit nem hiszel el. Nem hiszed el, hogy létezik egy fontos, országos szintű politikus ezzel az attitűddel, megjelenéssel, beszédmóddal, műveltséggel. Amikor azt látom, hogy főzi a pacalt a legutolsó vásári fazékban, és olyan konyhapultja van, mint amit én örököltem azzal a házzal, amit tíz éve vettünk, és akkor is egy tizenöt évvel ezelőtt, kurva szar ízlésű konyhapult volt benne, és neki olyanja van... ez nem létezik.
P. B.: Fontos lenne megjegyezni azt a nagyon egyszerű dolgot, hogy az az oldal, ahol a hirdetésekben csak kukacos lábak, kinövések, ragyák és gusztustalan pattanások vannak, akkor az álhíroldal. Ja, és citrom! Az is mindig ott van.
S. J.: És annyi szingli, jó testű anyuka soha nincs a környékeden, és soha nem akarnak lefeküdni veled!
hvg.hu: Egyszer egy idős nő felháborodva telefonált be egy rádióműsorba, hogy felolvassa az általatok megírt Soros-tervet. Nem sajnáljátok a hiszékeny embereket?
S. J.: Más miatt sajnáljuk őket. Aki abban szocializálódik, hogy bemondja a tévé, vagy megírja az újság, akkor az úgy van, hogy állhatna át arra, hogy elkezdjen kételkedni bennük? Ugyanazzal a retorikával találkoznak most, mint a régi időkben. Ilyenkor egy dologban reménykedünk: hogy valaki figyelmezteti őket arra, hogy legyenek óvatosak.

Az elmúlt tíz évben ugyanis lezajlott egy digitális bekerítés, aminek a végeredménye egy digitális feudalizmus, ebben pedig te és én vagyunk a jobbágyok. Pár nagy techóriás kisajátította magának az internet szinte teljes felületét, vele az összes felhasználóval, aminek eredményeképp a nyilvánosságunk pozdorjává zúzódott, az egykor volt szabad média haláltusáját vívja, és mindez a mi ingyenes munkánk révén jön létre.
Külön ajánlom ezt az írást azoknak, akik az átlagnál tanultabbak és olvasottabbak. ... Az a legtökéletesebb célpont, aki azt hiszi, hogy őt nem lehet csőbe húzni.
... Fontosabb azonban, és kevésbé egyértelmű, a felhasználó idejének a megváltozása: az asztali számítógép olyan felhasználót feltételez, aki hosszan ül előtte, keresgél, elmélyül, míg az okostelefon ennél kisebb adagokban kerül elő, így az elkapható figyelem mennyisége is valójában kevesebb.
[Az online tartalmakat a figyelempiac eszközein keresztül a reklámok finanszírozzák] ... az online reklámköltések 61%-a megy a Google / Facebook "duopóliumhoz". Ennek a változásnak a jeleit most érzékeljük, amint egyre több weboldal szorul arra, hogy az olvasói adakozzanak, egyre több tartalom lesz csak fizetősen elérhető, és egyre több oldal jelzi, hogy kapcsoljuk ki a reklámblokkolót.
A digitális feudalizmus pedig nem csak egy bekerített internet, meg a rajta ingyenes munkát végző jobbággyá-tett felhasználók világa, amelyet pár óriáscég ural, hanem egy lelki állapot, egyfajta valóság-felfogás is egyben, ami leginkább a középkori falvakra volt jellemző.
Mert azzal, hogy egyre több mindent rendelünk alá a való életben is annak, hogy az online térben hogy fog az festeni (és itt számtalan példát lehetne sorolni az ételek, az enteriőrök, a külterek, a hanghatások, de még a tüntetések koreográfiáját is), úgy valójában az egész életünket ezen az online lencsén keresztül vizsgáljuk, ennek a filterekkel tupírozott, lájkok és megosztások által megítéltetett világnak kell megfelelnie a valóságnak ahhoz, hogy valóságként fogadjuk azt el...

Az álhírek "kapudrogja" a tudományellenesség. A Political Capital évek óta figyeli az összeesküvés-elméletek terjedését, Krekó Péter ügyvezető igazgató szociálpszichológusként könyvet is írt a témában. Gyakran fut bele olyan cikkekbe, amelyek szerint az édesgyökér gyógyír minden problémára, az 5G-s adatátviteli technológia viszont rákot okoz.
Az álhírek szempontjából az a fontos, hogy a téma minél bonyolultabb legyen, mert az lehetőséget ad a szelektív értelmezésre. "Nem véletlen, hogy a 2008-as gazdasági világválságot vagy éppen a klímaváltozást ennyi összeesküvés-elmélet övezi" - mondja Krekó. Kutatásai szerint az álhírek kreálásánál az a lényeg, hogy minden történet három érzelem - a félelem, a gyűlölet és a remény - egyikére vagy kombinációjára épüljön.
Míg a Pesti Srácok követőinek száma 95 ezer a Facebookon, addig az ÉlményOrszág 175 ezernél tart. A kör által üzemeltetett Nyugdíjasok csatorna is 105 ezernél jár. Ezeket a felületeket úgy lehet bármely politikai oldal szolgálatába állítani a kampány idejére, hogy a legtöbben tudomást sem szereznek a létezésükről.
Az igazi probléma az, amikor az álhírek a Miniszterelnöki Hivatalban keletkeznek. Krekó állítja, jól nyomon követhető, hogyan született meg a májusi európai parlamenti választás előtt a "migránskaravánról" szóló rémhír. Az állami média még tudósítót is küldött Szalonikibe, aki élő bejelentkezésekben vélt Magyarország felé induló tömeget felfedezni egy üres réten.

Múlt heti lapszámunkban és a Facebookra kitett diagramokkal beszámoltunk A megyei hatókörű városi könyvtárak 2020. évi központi költségvetési támogatásának felosztása c. dokumentum link adatairól. Közzétételünkben sajnos hibák maradtak, melyre figyelmeztettek olvasóink. Ezúton köszönjük nekik. Anyagainkat javítottuk, a vonatkozó linkeket itt is közöljük:
- 70 millió Ft-tal kap többet 2020-ban a Méliusz könyvtár link
- Diagram a megyeszékhelyek lakosságszámával: link
- Diagram a megyék lakosságszámával: link .
A KIT továbbra is köszönettel fogadja a lappal kapcsolatos észrevételeket, kritikákat. (MG)

Szürreálissá vált a világ - többek között erről beszélt szombat délután Olga Tokarczuk lengyel író, amikor átvette Stockholmban az irodalmi Nobel-díjat
Azt mondta, hogy az emberi civilizáció sorvadóban van, és ez az irodalom jövőjét is veszélyezteti.
Annak ellenére érzékel válságot, hogy első ránézésre az irodalom remekül van: soha ennyi könyv nem jelent meg, és soha ennyi író nem adhatott ki könyvet, óriási könyvfesztiválok és könyvvásárok követik egymást szerte a világon. Mégis úgy érzi, hogy valójában csak a zaj lett nagyobb, és az irodalom lényege elveszőben van. Előadása végén mondta csak ki, hogy mi tűnik el éppen az orrunk előtt: az érzékenység.
Két jelenség változtatja meg éppen alapjaiban a történetmesélés módját. Az egyik a szubjektivitás diadala. A másik, hogy kiveszőben van az univerzális látásmód. Tokarczuk arra figyelmeztetett, hogy az élet események sorozatából áll össze, és ha ezeket az eseményeket nem lehet érvényesen elmesélni, akkor azokat megérteni sem lehet.
Az irodalom lényege Tokarczuk szerint az az intellektuális és érzelmi hatás, amikor az olvasó a történet szereplőinek motivációit és kalandjait beépíti a saját tapasztalatai közé, és ettől jobban megérti a világot és önmagát.
Az irodalom úgy keresi szerinte az igazságot, hogy a legfontosabb kérdése a "miért". Az igazi író ugyanis összefüggéseket mutat meg, szintetizálja a világ jelenségeit, azzal, hogy párhuzamosan több nézőpontot is átél - jelentette ki Tokarczuk. Ha ennek a rendszerszintű gondolkodásnak a képessége elveszik, akkor mechanikussá és brutálissá válik az élet - figyelmeztetett.
Ezért van szükség érzékenységre. Az íróknak érzékenyeknek kell lenniük, hogy az összefüggéseket ábrázolni tudják, és ezt az érzékenységet olvasókban feltámaszthassák. Érzékenység nélkül nincs lelkiismeret, nem vesszük észre, hogy a sorsunk közös, és érzékenység nélkül nincs megértés és empátia sem. Az irodalom ezt az érzékenységet erősíti az emberekben, és katasztrófához vezet, ha ez a képesség eltűnik a világból - üzente Tokarczuk.

Ifjúsági könyvtárrá alakítottak egy Boeing 737-es repülőgépet Mexikóvárosban.
Mexikó fővárosának egy nagyon rossz közbiztonságú kerülete vásárolta meg a repülőgépet, amelyet két évtizedes szolgálat után néhány éve vonták ki a forgalomból. A gépet egy olyan helyszínen állították fel, ahol a fiatalok rendszerint gyülekeznek - és nem ritkán drogoznak is. A repülőre virágokat és pillangókat festettek, továbbá felkerült rá a Repülés Utópiába szlogen is.
A könyvtárban 240 kötet, 2400 PDF könyv, továbbá hangoskönyvek, 26 számítógép és egy repülési szimulátor várja a gyerekeket és serdülőket.
Hasonló kezdeményezésre találunk példát Törökországban is.
A látogatókat három légiutas-kísérőnek öltözött kerületi közalkalmazott fogadja, akik a repüléssel kapcsolatos kérdésekben is felkészültek. A kerület azt tervezi, hogy egy másik gépet, egy Boeing 757-est is könyvtárrá változtat a kultúra támogatása és a társadalmi integráció jegyében.

A könyvtárnak lehetősége van arra, hogy minél több embert a társadalom nyerteseivé segítsen. (MG)
- Gondolatok Elizabeth Currid-Halkett: The Sum of Small Things című kötete kapcsán... - Már nem azok számítanak az elit tagjainak, akik nem dolgoznak, s luxustermékeket tudnak vásárolni. Az új vagyon ugyanis az információ és a társadalmi tőke. Amiben az a rémisztő, hogy ezek még inkább behozhatatlan előnyt garantálnak, mint a pénz.
A törekvő osztály Európában és az Egyesült Államokban is egyre inkább tart a klímaváltozástól, miközben az ebből kiszorultak sokszor inkább a migrációtól rettegnek. A társadalmi csoportok leírásának tökéletes eszköze lett az, hogy mitől félnek.
Amíg az elit megkülönböztető jegye annyi volt, hogy drágább termékeket fogyasztott, elképzelhető volt, hogy valaki megvásárolja ezeket a drága termékeket és ezzel belép az elitbe. De amint az információ és a társadalmi tőke birtoklása válik az elit karakterjegyévé, sokkal nehezebbé válik a feljutás azok számára, akik nem férnek hozzá az információhoz. Ha nem tudjuk, mit kell olvasni, fogyasztani, edzeni és enni ahhoz, hogy az elit részeink látszunk, nem is leszünk képesek az elit részeivé válni.
A feljutás adott egy olyan csoport számára is, amely hagyományosan nem tartozott volna az elithez: a tanult, egyetemet végzett középosztály számára. Ők a jövedelmük sokkal nagyobb részét áldozzák majd azokra a nem látható fogyasztásokra, amelyek az elit új státuszát jelentik, és ezzel részévé tudnak válni. Ezzel párhuzamosan sokkal keményebb árkok születnek az elit és a ő viselkedésmintáiktól elzárt szegényebb osztályok között.

Többször utaltunk már arra, hogy milyen izgalmas vita folyik a múzeum újradefiniálása körül: link - nem utolsó sorban azért, mert a ezt a könyvtárak sem takaríthatják meg (vö.: link ).
A közelmúltban újabb hazai megbeszélés folt a témában. Néhány elhangzott megjegyzés... (MG)
- A résztvevők abban is egyetértettek, hogy a javaslat szövege tartalmaz olyan elemeket, melyek a kis múzeumok által például egyáltalán nem, vagy csak kevéssé értelmezhetőek. Mit jelent például a polifónikus tér? Szerintük ez inkább arra enged következtetni, hogy az intézmény nem tudja egyértelműen kijelenteni magáról, hogy múzeum.
- Toronyi Zsuzsa elképzelhetőnek tartja, hogy a definíciós vita egyfajta válasz a múzeumok válságára.
- Fontos kiemelni, hogy a közönség bevonását is fontosnak tartanák egy esetleges definíció megalkotásakor, hisz cseppet sem elhanyagolható, hogy ők mit neveznek múzeumnak. Elképzelhető, hogy a jelenlegi javaslatban foglaltak sokkal inkább a szakma vágyálma, mintsem a jelenlegi helyzet tükre?

A múzeumok világszerte küzdenek azzal a problémával, hogy csak egy szűk réteget vonzanak be, nem széles közönséget. A válasz erre az, hogy a "termék" nem csupán az időszaki és állandó kiállítás, hanem minden program, workshop, esemény, stb., amit a múzeum szervez. Meg kell érteni és ismerni a közönséget, hogy az igényeket ki lehessen elégíteni. A lényeg: hogyan kommunikáljuk a múzeum szépségét és fontosságát, hogyan lehet brandet építeni úgy, hogy közben a kulturális identitása és ereje nem sérül.
Az egyik kiemelkedően sikeres marketingkampány volt az Országúti Galéria (Highway Gallery), ami sok díjat bezsebelt és világon eddig egyedülálló módon mutatta be a múzeum műtárgyait. Több tucatnyi óriásplakáton szerepeltek a tárgyak, és ahogy a látogató elhajtott mellettük, az egyes közreműködő rádióadók népszerű műsorvezetői meséltek róla. (A videót ld. a forráslinken.)

A diszlexiát érintő kutatások legújabb eredményének felhasználásával fejlesztették ki azt a Lexilight segédlámpát, amely képes úgy manipulálni az agyat, hogy az olvasott szöveget ne valami homályos, összemosódott betűtengerként érzékelje a szem. És ez a kis lámpás várhatóan emberek millióinak életét változtathatja meg a közeli jövőben.
Egy 2016-os tanulmány szerint világszerte 700 millió ember él diszlexiával, és bár a részképesség-zavar pontos okát még mindig nem sikerült kideríteni, egy Franciaországban végzett felmérés szerint ez az állapot akkor fordul elő, ha valaki mindkét szemét azonos mértékben, dominánsan használja.
A Scientist oldalán közölt kutatás szerint a gördülékenyen, könnyen olvasó embereknek ugyanis aszimmetrikus a retinájuk, a diszlexiások két szemében azonban szimmetrikus ez a fényérzékeny sejtréteg. Vagyis olvasás közben mindkét szemükből egyidőben érkezik két különböző kép, a betűk tükörhatása miatt pedig sokszor homályosnak, elmosódottnak érzékelik a szöveget, ezért aztán lassabban olvasnak, és a szemük is hamarabb fárad el. Különösen a p és a b, illetve a p és q betűknél hangsúlyos ez a probléma.
Számukra talált megoldást egy francia cég, amely azt állítja, hogy Lexilight link lámpájával jelentősen képes megkönnyíteni az olvasást. A LED-es fényforrás állítható pulzálása ugyanis megtéveszti az agyat, amely így az információt csak az egyik szemből szállítva dolgozza fel, mintegy azonnal kitisztítva az összemosódott betűképeket - írja cikkében az Engadget. A lámpa hátoldalán található gombokkal tetszőleges sebességűre változtatható a fényhullámok pulzálása, vagyis a felhasználó maga állíthatja be a számára megfelelő ritmust. A legjobb minőségű LED-es égők képesek tisztábban mutatni a színeket és megjeleníteni a kontrasztokat is.
A lámpa már kapható Európában, és bár 549 angol fontos (kb. 215 ezer forintos) ára nem mondható olcsónak, a cég ingyenes, 30 napos otthoni próbalehetőséget biztosít, miközben lehetővé tette a havi 49 fontos (kb. 19 ezer forintos) részletfizetést is. Jelenleg csak az elektromos hálózatról működő lámpákat kínálják, de úgy tervezik, hogy nyárra az akkumulátoros, tölthető verzióval is megjelennek majd a piacon.

Arató szerint nagyon fontos, hogy olyan történetekkel találkozzanak először a diákok, amelyek a saját életükhöz is köthetők, bár persze a klasszikusok épp attól klasszikusok, hogy évszázadok, évezredek múltán is aktuálisak, megőrzik megszólító erejüket. A Shakespeare-tudós Géher István például azt mondta: a Hamlet arról (is) szól, hogy egy ember felnőve csalódik a szüleiben, a Lear király meg arról, milyen az, amikor egy magas rangú ember nyugdíjba megy, de szeretné megtartani azt a tekintélyt, ami a pozíciójával járt.
Csakhogy nem minden mű annyira párbeszédképes, mint Shakespeare drámái. Ezért szükséges, hogy olyan, időben és életvilágban a diákok mai életéhez kapcsolódó műveket is tanítsunk, amelyekben a "terád vonatkozik" élménye evidensebb, könnyebben átérezhető - mondja Arató. "Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a múlt irodalmával nem kéne ismerkedni, mert önmagunkat úgy ismerhetjük meg, ha megismerjük azt is, aki másmilyen volt: önmagunk megismerése a más, az idegen tapasztalat megismerésén keresztül bontakozhat ki."
De Az éhezők viadalában is sok az elgondolkoztató, értelmezésre felhívó mozzanat, például a médiakritikáról, arról, hogy a megfigyeltség, a mediatizálódás hogyan torzítja el az emberi érzelmeket, de a benne szereplő ország, Panem kapcsán a gladiátorokra vagy akár a Thészeusz-mítoszra is ki lehet térni (ld. "panem et circenses", azaz a népnek kenyér kell és cirkusz: ez volt a gladiátorjátékok alapelve). A Harry Potter révén pedig egy saját életprobléma, az iskolai beilleszkedés is a tananyag része lehet: erről beszél például az Iskola a határon is. A Harry Potter kilenc és háromnegyedik vágánya például épp olyan dimenzióváltást okoz, mint amilyen E. T. A. Hoffmann Az arany virágcserepében vagy Bulgakov Mester és Margaritájában is van. Az emlékek őre című kortárs ifjúsági regény éppúgy negatív utópia, mint az 1984, és hasonló társadalmat ír le, mint Az ember tragédiája falanszter-színe.
Aztán a mitologikus beszédmód tanítását is érdekesebbé lehet tenni, Nényei Pál például mesét írat a diákokkal, hogy azok észrevegyék, az életük történéseit a konkrét kimondáson kívül rafináltabban is meg lehet jeleníteni. És ehhez levetíti A tenger dala című rajzfilmet, amelyben a gyerekek egymásnak mesélnek, hogy a történeteikből kiderüljön, milyen problémák foglalkoztatják őket a valóságban.

Tokarczuk szerint az internetről kezdetben azt lehetett hinni, hogy óriási lehetőséget ad ennek az álomnak a megvalósításához - mondta a Nobel-díj átvételekor tartott előadásában.
Csakhogy a rengeteg könnyen hozzáférhető információ inkább durvábbá, dühösebbé tette a világot, mert egymással összeegyeztethetetlen narratívákat erősített fel, és univerzális látásmód helyett a kiabáló őrjöngés jellemzi. A rengeteg információ elől pedig az emberek a leegyszerűsített kinyilatkoztatások mögé menekülnek. Illetve az egykor csak neurotikus költőkre jellemző teljes elbizonytalanodás mostanra általános közérzetté vált.
Ráadásul a sok információnak nem a felhasználók látják elsősorban hasznát, hanem azon kevesek, akik a felhasználókról szóló információkhoz férnek hozzá, és így üzleti vagy politikai érdekeik mentén manipulálják az embereket.
A másik fontos új jelenség - az egyéni vélekedések dühös kakofóniája mellett - hogy az írás szerepét a 21. században átvette a kép. Levelek és naplók helyett képeket osztunk meg, ez viszont silányítja a szellemünket, mert sokkal kisebb erőfeszítésbe telik befogadni az információkat, és így elveszik az értelmezés közben kialakuló mélyebb, összetettebb megismerés.
Az irodalom szerepét átvették a filmsorozatok, ez lett az uralkodó műfaj, ami Tokarczuk szerint szintén teljesen átalakította a történetmesélés szerkezetét. A sorozat lényege ugyanis a figyelem ébren tartása, mindenáron. Éppen ezért a mai történetekben a karakterek menet közben teljesen átalakulhatnak, a jellemfejlődést nem az író valóságot megmutatni akaró koncepciója, hanem a fordulatokra való igény határozza meg.

Az irodalmi műveltségre vonatkozó tananyagban sok módosítás van, új költők, írók kerültek be a kánonba. Emlékezetes, az új NAT tavaly augusztus végén nyilvánosságra hozott előző változata még nem tartalmazta a kötelező és ajánlott irodalmi műveket.
Akkor még csak a fő témaköröket és az eredménycélokat rögzítették, például hogy a 8. osztály végére negyven kis­epikai művet és legalább két elbeszélő költeményt ismerniük kell a diákoknak. Most megvannak a konkrétumok is.
Eszerint általános iskolában továbbra is kötelező Arany János Toldija és Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye, de megjelenik a kínálatban Csukás István, Jókai Mórtól A nagy­enyedi két fűzfa című elbeszélés, Mikszáth Kálmántól pedig három művet is bevettek.
A korábbinál többször szerepel a tantervben Wass Albert és Szabó Magda, előkerülnek Reményik Sándor művei, de megjelenik ajánlottként az angol krimiíró, Agatha Christie is. Bekerült a tantervbe továbbá Kecskeméti Vég Mihály, Kittenberger Kálmán, Gyóni Géza, Széchenyi Zsigmond, valamint Kós Károly és Romhányi József munkássága is.
A középiskolai évfolyamokon továbbra is tananyag lesz Katona József Bánk bánja, Petőfitől A helység kalapácsa, Vörösmartytól pedig a Csongor és Tünde, Zrínyitől a Szigeti veszedelem. Bekerült Jókaitól A huszti beteglátogatók, Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet című regénye, továbbá újdonság Herczeg Ferenctől a háromszor is irodalmi Nobel-díjra felterjesztett Az élet kapuja című regény.
A világirodalmi részben sok egyéb mellett megmarad Homérosztól az Odüsszeia, Szophoklésztől az Antigoné, Moliére-től A fösvény, ezenkívül továbbra is tananyag lesz Villon költészete, Balzac Goriot apó, illetve Stendhal Vörös és fekete című regénye is.
Biztosan bevezetik az informatika- és technikatananyag összeolvadásával létrejövő új tantárgyat, a technológia és tervezést.

A hitelességet nem feltétlenül az jelenti egy folyóirat esetén, hogy kizárólag tévedésmentes információ kerül bele, hanem hogy a tévedés kiderülése esetén levonják a következtetést, azaz visszavonják a tartalmat (MG)
- "Fájdalmas, de fontos elismerni, mindenkitől elnézést kérek. Kissé le voltam terhelve, amikor a tanulmányt leadtuk, és nem végeztem elég alaposan a munkámat" - kommentálta Frances Arnold amerikai vegyészprofesszor a Twitteren, miért kellett idén január 2-án visszavonni a mérvadó Science tudományos magazinban tavaly májusban megjelent tanulmányukat.
A tanulmány a laktám szintézisének molekuláris mechanizmusáról szólt, és azért vonták vissza, mert az eredményeit nem tudták megismételni. Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy a kísérletek dokumentációjának egy részét elveszítették, így azok a végső összefoglalóba bele sem kerültek. Miután a megismételhetőség a tudományos munka egyik legfontosabb sarokpontja, a tanulmányt maguk a szerzők sem találták kellően megalapozottnak.
A fehérjeszintézis területén végzett munkájáért egyébként Arnold 2018-ban kémiai Nobel-díjban részesült. Kutatócsoportjával az evolúciós folyamatokat utánzó genetikai módosításokkal és szelekcióval olyan enzimeket alkottak, amelyek felhasználásával környezetbarátabb kémiai anyagokat, például gyógyszereket és megújuló energiaforrásokat lehet gyártani. (Qubit)
- Több mint 800 tudományos publikációt vonnak vissza Oroszországban, miután egy orosz akadémiai vizsgálóbizottság feltárta, hogy az orosz tudományos lapokban, zömében orosz nyelven megjelentetett tanulmányok hemzsegnek a másoktól való, többnyire jelöletlen átvételektől, az önismétlésektől és egyéb megkérdőjelezhető publikációs technikáktól. Dolgozatok százain szerepeltek szerzőként olyan emberek, akik amúgy soha életükben nem végeztek tudományos munkát. (Qubit)
- Kapcsolódó: Magyar pszichológusok vezetésével dolgozták ki a megoldást, ami megelőzhette volna a stanfordi börtönkísérlet botrányát link .

Ha a szakkönyvtár állományát a meglévő anyagi források elosztását optimalizálni kívánjuk, nem elég csak a használói véleményekre támaszkodni. Gyakran előfordul ugyanis, hogy egy-egy kutató a számára valamilyen szempontból kedves orgánumot preferálja. E szemponttal több-kevesebb átfedésben lehet a mérhető tudományos érték. Ennek bemutatásában segít két friss anyag:
- Az MTA IX. Osztály hazai folyóiratainak hivatkozás alapú helyezése 2020-ban link (benne: hivatkozások száma, közlemények száma illetve ezek hányadosa, illetve a helyezések alakulása az utóbbi alapján, 2019-2020)
- Az MTA IX. Osztály hazai folyóiratainak H-indexe 2020-ban link
A címekben nevezett osztály link a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya. Tehát a folyóiratok felsorolása (benne: a folyóiratok H-indexe - "összidézet": mindazon alkalmak száma, ahányszor az idézés előfordult; független idézet: az önmagára való idézés kimarad, illetve az összes közlemény száma, 2019-2020.
Az összeállítást végző Sasvári Péter a KIT kérdésére elmondta: a teljességre törekvő lista kitöltetlen rubrikái arra vezethetők vissza, hogy a közel 300 hazai folyóiratból 80 db az utóbbi két évben nem jelent meg.
A könyvtáros számára nincs különösebb akadály, hogy az elérhető folyóiratokkal kapcsolatban, akár fizikailag, akár elektronikus felületen feltüntesse a folyóirat tudományos értékre vonatkozó adatot. Így nem csak a beszerzés minőségét támaszthatja alá, hanem a kutatót is irányítja az értékesebb források olvasása illetve a bennük való publikálás felé. (MG)

Marinov Iván: Frissítettem és kibővítettem az Urbanlegends.hu kamuhíres listáját: íme néhány médiafősodoron kívüli szereplő 2019 elejéről.
A neten van néhány lista a megtévesztő híroldalakról, közülük talán a legismertebb a hvg.hu folyamatosan frissített gyűjtése. Ezek a listák hasznosak, ha például arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy gyanúsnak vélt oldal tevékenysége másoknak is feltűnt-e már. Keveset mondanak viszont a szájtokról: például hogy az adott oldal miért került fel a listára, mire érdemes vele kapcsolatban vigyázni.
Ennek pótlására készítettem el 2018 elején első gyűjtésem, egy kisebb elemszámú, de szofisztikáltabb listát az aktív oldalakból, ahol azt vizsgáltam: mire számíthatnak az ilyen oldalakra tévedő olvasók.
Bár 2018-ban azzal kezdtem a cikkem, hogy "a kamuhíroldalak többsége nem örökéletű, oldalak jönnek és mennek", ennek a jövés-menésnek a gyorsasága meglepett. A 2018 elején elemzett 30 oldal közel fele 2019 elején már nem volt elérhető - ezek értelemszerűen kikerültek a listából. Azokkal a szájtokkal sem foglalkoztam újra, amelyek nézettsége annyira visszaesett, hogy nem fértek be a Magyarországon legnézettebb 10 ezer oldal közé.
A tavalyiból áthozott és újrafeldolgozott oldalak mellé a hvg.hu listájának előző évi frissítései, valamint a Facebookon általatok ajánlott oldalak közül válogattam új szereplőket.

Ismét bővült ADT szolgáltatás. Új tartalmak többek között: Előre, Fogorvosi szemle, Kisalföld, Magyar Szó, Magyar Vasut és Közlekedés, Székely Nemzet. Emellett folyamatos a hiányok pótlása is. Mint írják: ebben a hónapban jelentősen bővült a Veszprémi Napló, Székely Nép, Magyar Lexikon.

A legnagyobb párizsi múzeumok ingyenesen elérhetővé teszik a gyűjteményeikben található több mint 100 ezer műalkotás nagy felbontású digitális reprodukcióját, hogy jobban megismerhesse őket a közönség.
A Petit Palais kiállítócsarnoktól a Modern Művészeti Múzeumig a szerdán kezdődött "open content" akció célja "a gyűjtemények ismertségének és műtárgyaik láthatóságának növelése Franciaországban és külföldön" - írta közleményében a 14 fővárosi múzeumot tömörítő Paris Musées közintézmény, amelyhez olyan világhírű közgyűjtemények tartoznak, mint a Louvre, az Orsay Múzeum, a Grand Palais vagy a Pompidou Központ.
Az adatbázis megnyitása a nagyközönségnek "szavatolja a szabad hozzáférést és valamennyi digitális adat technikai, jogi és pénzügyi korlátozások nélküli elérését, akár kereskedelmi célokra is" - hangsúlyozta a Paris Musées.
A jelenleg megtekinthető 100 ezer műalkotáson túl a közintézmény egyre több felvételt tesz majd fokozatosan ingyenesen hozzáférhetővé. A felhasználók ezentúl a Paris Musées internetes oldalán link keresőszavak segítségével minden műtárgyat megtalálhatnak a hozzájuk tartozó magyarázatokkal, időpontokkal, felhasznált anyagokkal, a művel eredetével, és letölthetik a kiválasztott, nagy felbontású reprodukciót. A felvételen és a művek leírásán kívül a felhasználók egy felhasználási chartát is kapnak, amelyben mindenkit arra kérnek, hogy a mű forrását és információit mindig tüntesse fel.
A közlemény emlékeztet arra, hogy míg az amszterdami Rijksmuseum vagy a New York-i Metropolitan Múzeum mintájára a nagy nemzetközi gyűjtemények már használják ezt a megoldást, Franciaországban a Paris Musées az első közintézmény, amely bevezeti.