A könyvtárak állománygyarapítása hagyományosan a "szükség esetére" (just-in-case) elvet követte, azaz a dokumentumokat a könyvtárosok rendelték meg. Később elérhetővé vált annak lehetősége, hogy a könyvtár gyűjtőkörére szabott, előzetesen jóváhagyott tervezetek (Approval Plan) nyomán a forgalmazók automatikusan küldjék a köteteket. Az ezredforduló környékén azonban a finanszírozási nehézségek, a könyvek mennyiségének és a könyváraknak a növekedése miatt felül kellett vizsgálni ezt a modellt; megjelent a "szükség szerinti" (just-in-time) elvet követő, azaz a használói igények alapján történő beszerzés. Amint a technológia lehetővé tette, az e-könyv-forgalmazók bevezették az igény szerinti beszerzést (Demand Driven Acquisition, DDA) az általuk meghatározott címekhez. A cikk a Hawaii Manoa Egyetem (UHM) Könyvtára link kísérletét mutatja be, melynek során a 2018-as pénzügyi évben teljesen átálltak a használói igények alapján történő könyvbeszerzésre.

A jövőben fontos odafigyelni arra, hogy a finanszírozás fenntartható legyen, és a rekordok maradjanak elérhetőek a katalógusban, ehhez egy ötéves időablakot tartanak optimálisnak. Arra a kérdésre, hogy nem veszítik-e el az irányítást a könyvtárosok az állományalakítás terén a használók javára, a válasz "nem", ugyanis a kiindulópontot képező Approval Plan-profilt a könyvtár szabja meg. A UHM Könyvtárában a monográfiák teljesen "szükség szerinti" elvet érvényesítő beszerzési terve gazdaságilag megtérült, de további adatok kellenek annak megítélésére, hogy ez-e a legjobb modell egy felsőoktatási könyvtár számára. (Az igény szerinti beszerzés kiterjesztése: egy teljesen "szükség szerinti" elvet érvényesítő beszerzési terv; (ref.: Szabó P.)

SEXI modell:
1. érzékenyítés - informálás (Sensitize)
2. példaadás (EXemplary)
3. Információgyűjtés (Information gathering).

A német Zöld Könyvtárak Hálózatának (Netzwerk Grüne Bibliotheken) célja, hogy információkat kínáljon arról, hogyan javíthatják működésüket a könyvtárak a klíma- és erőforrásvédelem terén, valamint a 17 fenntarthatósági cél (SDG) érdekében.
Hasznos irodalom található a Zöld Könyvtár Bibliográfia menüpontban és számos jó gyakorlatot tesznek közzé a Facebookon link és a Twitteren @NetzwerkGrueneBibliothek is. Most dolgoznak egy hírlevél alapításán. Előadások, szemináriumok, workshopok vagy képzések rendelhetők tőlük "Zöld könyvtár" és "Fenntarthatóság az ENSZ 2030-as menetrendje értelmében" témakörben.
Nyitott hálózatnak tekintik magukat, amelyhez bárki csatlakozhat.
Segítenek a kapcsolatépítésben. Olyan eszközöket vetnek be, mint könyvtári napok, regionális értekezletek, rendszeres ötletkávézók - hálózatépítés és inspirálódás céljára.
Segítik a könyvtári zöld információterjesztést. Mivel az információ kölcsönös megosztása növeli az eredményességet, együttműködnek civil társadalmi szervezetekkel, kutatókkal, politikusokkal és oktatási intézményekkel. A hálózat munkatársai - mint magánemberek - éghajlat-, környezet- és emberbarát magatartási formákkal kísérleteznek, inspirálva egymást. Megjelennek klíma- és erőforrásvédelmi tüntetéseken.
Weboldalukon látványos videógyűjteményt is kínálnak. (ref.: MG)

1. A befogadó alapos megismerése
2. Igényeinek megfelelő szolgáltatás kialakítása -bevonásával (visszatervezés)
3. Szolgáltatás, folyamatos visszacsatolásokkal.

E sorrendet elkerülve teljesen felesleges és hiábavalósága miatt káros az ún. olvasásnépszerűsítés, és mindenféle törekvés, melyben a (könyvtár) szolgáltatásait akarjuk lenyomni bárkinek is a torkán. Egyszerűen zsákutca, amely nemhogy a könyvtárosok elismerését tartja a mélyben, hanem létünket vonja kétségbe azok körében, akik miatt létünk lehet indokolt. (MG)

... Evidencia, hogy az érdeklődésen keresztül a legerősebb a motiváció, nem valami külön motivációt kell megteremteni - mondja Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus.
- Hogyan lehet a gyerekekben a nyitott gondolkodást felébreszteni?
- Tudjuk, hogy egész biztosan hogyan nem lehet: a tudásátadással. Azzal nem, amikor azt mondjuk, hogy a dolgok ilyenek és kész. Mert ezzel nincs mit kezdeni, itt nincs mit kérdezni, nem kell gondolkodni.
... a minősítő-számonkérő-büntető szemléletet le kell váltani egy megismerő-fejlesztő szemléletre.
... A hátrányos helyzetű gyerekeket folyton felzárkóztatni akarják, ahelyett, hogy arra összpontosítanának, hogy miben jók, mi az erősségük, és azon a téren kellene beavatkozni. Mert mindenki az erősségei által tud fejlődni. ... ezen a területen is kiindulópont kellene legyen a gyerekek megismerése: mit tudnak a legjobban, mit szeretnének, mi érdekli őket.

Kapcsolódó: 8-18 éves korú gyerekek segítenek eldönteni, milyen legyen a jövő bevásárlóközpontja (Design thinking) link

Az Ohio Állami Egyetemnek (Cleveland, Ohio) link több, mint 60 ezer hallgatója van, ezért a könyvtárosok nem tudnak az egyetemen oktatott összes olyan kurzushoz közvetlen könyvtári oktatást vagy tanácsadást kapcsolni, ahol szükség lenne rá. Bár a kreditértékű információs műveltségi kurzusokra sokan iratkoznak be, azok összességében csak a hallgatók kisebb részét érik el, ezért új megközelítéseken kezdtek gondolkodni.
Többen amellett érvelnek, hogy a könyvtárosok akkor tudják a legjobban biztosítani a hallgatók információs műveltségének fejlesztését, ha nem a hallgatók, hanem az oktatók oktatására összpontosítanak. Bár úgy tűnik, hogy a legtöbb könyvtáros nem áll készen arra, hogy felhagyjon a hallgatók közvetlen képzésével, számos példa van az oktatókra szabott online információs műveltségi műhelymunkára és kurzusokra. Ennek megfelelően az Ohio Állami Egyetem könyvtárosai az Egyetemi Oktatási és Tanulási Intézet (University Institute for Teaching and Learning) szervezésében egy online, a résztvevők tempójához igazodó, hat modulból álló, 12 órás információs műveltségi továbbképző kurzust dolgoztak ki, amely abban hivatott segíteni az oktatókat, hogy az információs műveltséget beépítsék a tanítási gyakorlatukba. Mindegyik modul egy-egy forgatókönyvvel kezdődik: az első például egy olyan kihívást ír le, amely abból ered, hogy a hallgatót, aki megpróbált megfelelő információforrásokat találni, csalódás éri, mivel oktatója azt mondta neki, hogy a források nem tudományos jellegűek. A reakcióikat a résztvevők egy vitafórumon teszik közzé. Minden modul kérdésekkel zárul, amelyek arra ösztönzik az oktatókat, hogy gondolkodjanak el a tanultak saját tanítási gyakorlatukban történő alkalmazásán. (Az információs műveltség tanítása: egy online kurzus kidolgozása az oktatók számára; ref.: Koltay T.)

Németországban legalább 50 éves hagyománya van a migránsok, menekültek szabályozott fogadásának. Ezért - akárcsak számos más befogadó országban - a társadalom legkülönbözőbb szeleteiben megtalálhatók az integrálással kapcsolatos tevékenységek (egyházban link , oktatásban, civil szervezetekben, rendezvényszervezésben link ). Annak ellenére, hogy nem beszélhetünk teljes sikerről, a folyamat masszív, stratégiai, ahogyan azt számos gazdasági és társadalmi eredmény is alátámasztja. A könyvtárakban egyik ilyen integráló tevékenység a Dialog in Deutsch (német párbeszéd) c. beszélgetőóra, melyről itt link közlünk fotókat.
A Hamburgi Városi Könyvtárban egyszerű szövegű megállítótábla jelzi, mikor tartanak ilyen, legfeljebb 6 személyes beszélgetőórákat azoknak, akik erősíteni kívánják német beszédkészségeiket. A részvételt erősíti, hogy a letelepedéshez német nyelvismeretre van szükség. Ők leginkább frissen érkezett bevándorlók, közülük is a közoktatásból már kikerültek. (A gyerekek az iskolában sajátítják el a nyelvet.) Az érdeklődők bátorításában sokat segít, hogy a könyvtárban szemmel láthatóan migrációs hátterű könyvtárosok is dolgoznak, ami által komfortosabban érzik magukat a betérők.
A könyvtár szempontjából a tevékenység egyben a marketing része. (MG)

Ma [szept. 8. - szerk.] van az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja. Az UNESCO 1965-ben döntött úgy teheráni világkongresszusán, hogy az analfabetizmus elleni küzdelemnek szeptember 8. legyen a világnapja. Az MTI-n ebből az alkalomból két grafikont tettek közzé: az egyik a magyarok olvasási szokásairól, a másik az olvasni tudók arányáról ad képet.
Az első grafikon a könyvolvasás gyakoriságának változását mutatja be a felnőtt magyar társadalmon belül, és nem fest túl jó képet. Az adatok szerint 1989-ben a felnőtt lakosság 35%-a még rendszeresen olvasott, ez az arány 2020-ra 13%-ra csökkent. Közben folyamatosan nőtt azok száma, akik soha nem olvasnak. A 80-as évek elején ők 39%-ot tettek ki a felnőtt magyar társadalomból, mára viszont már a hazai felnőttek 53%-a nem olvas szépirodalmat.

A kérdésre kapott nem reprezentatív válaszok megoszlása:
9 - a nagyobb kedvezményt adó láncoktól
1 - az IKR (katalógus)-szolgáltatónktól
1 - megírom: kit@gmconsulting.hu
7 - mint eddig, a Kellótól
16 - szabadon, kedvemre, bármely forrásból.
A közvetlenül KIT-nek küldött észrevételek:
- Az egyetemen, és gondolom más egyetemeken is a közbeszerzés miatt meg van kötve a kezünk.
Árajánlatkérés után a kedvezőbb ajánlatot adó partnertől rendeljük a külföldi könyveket.
Belföldről ugyanez a helyzet, árajánlat, internetes keresgélés és a kedvezőbb helyről rendelünk.
A külföldi folyóiratokat évente tenderezteti a Központi Könyvtár, aminek postázási és keveredési szempontból rengeteg hátránya is van.
Mire valahogy bejáratódik az egyik szolgáltatói rendszer, év vége van, új tender és kezdődik a szokásos évkezdeti kézbesítési késés elölről.
Úgyhogy az már a múlt, hogy onnan rendelünk, ahonnan akarunk, mert a legegyszerűbb. (Somorjai Noémi)
- Honnan szerzeményeznék? Ahonnan gyorsabban, olcsóbban és teljesebben tudok gyarapítani. A teljesség azért fontos, mert ha lehetséges csökkenteni a beszerzési események számát, az növelheti a hatékonyságot - ha tíz ajánlatkérés, ajánlatértékelés, megrendelés és számla-ügyintézés stb. helyett egy-kettővel is megy a dolog, akkor azt választom, ha rajtam múlik. A kérdés számomra tehát nem az, hogy kitől, hanem milyen kondíciók mellett. Van egy "szabadon, kedvemre, bármely forrásból" opció, nekem úgy tűnik, leginkább ez felelne meg a "közbeszerzésen kívülről, hatékonyabban" koncepciómnak. A "mindenek felett" vételár-centrikus (köz)beszerzés nem kielégítő optimalizálás, mert előfordul, hogy az olcsóbb ár kergetéséhez magasabb megrendelői belső költségek generálódnak - lásd a beszerzési események elaprózása miatt felhalmozódó, nem igazán értékteremtő teendőket és a kapcsolódó munkaidőt könyvtárosi, fenntartói, jóváhagyási, ill. gazdasági adminisztrációs oldalon. A beszerzési folyamat teljes költsége mellett természetesen a minél gyorsabb és kedvezőbb hozzáférési módot biztosító szerzeményezés a lényeg, hiszen az olvasói elégedettség volna a fő cél, nemde? Az elégedettség értéke pedig kevésbé jön képbe a fillérhajhászó (köz)beszerzési gondolkodás számára. Egy szó, mint száz: nem a HONNAN, hanem a HOGYAN a fő kérdés... (Szabó G. Tibor)

Kitűnik, hogy a köz- és a felsőoktatási könyvtárak más-más szerzeményezési körülmények között működnek. Nem terjed Magyarországon az, hogy az integrált könyvtári rendszerek szolgáltatója kiterjeszti tevékenységét a dokumentumszolgáltatásra is. - 2013-hoz és 2018-hoz képest lényegi elmozdulás nem tűnik fel az adatok szerint. A vonatkozó diagramot ld.: link .

Persze, azt is érdemes tudni, hogy nem feltétlenül az a nyerő, ha a könyvtáros maga szerzeményez... Vö.:
link . (MG)

Az IFLA 2017-ben adta ki irányelveit (IFLA Guidelines for Library Services to People Experiencing Homelessness) a hajléktalanok könyvtári ellátásáról.
Az irányelvek első pontja úgy hangzik, hogy a könyvtárat a hajléktalanok szempontjából kell szemügyre venni. Meg kell tehát vizsgálni, hogyan lehet megszüntetni körükben a "küszöbfélelmet", milyen eszközökkel lehet népszerűsíteni a könyvtárat. A könyvtárosok számára célszerű rendszeres továbbképzéseket, beszélgetéseket szervezni az előítéletek megszüntetése érdekében és a konfliktushelyzetek megelőzésére, mégpedig mindig az érintettek és a hajléktalanokkal dolgozó szervezetek, intézmények bevonásával.
Az irányelvek a beküldött jó gyakorlatokon alapulnak. A Vancouveri Városi Könyvtár munkatársai például rendszeresen felkeresik a hajléktalanszállókat és -étkezőket, hogy az ott élők igényeiről tájékozódjanak. Másutt is rendszeresen együttműködnek az állami és civil szervezetekkel. A Newcasle-i Regionális Könyvtár (Ausztrália) évente egyszer hajléktalan-napot szervez a kapcsolatok fenntartása érdekében.
A hajléktalanok a könyvtárban pihenő- és tisztálkodóhelyet keresnek, szeretnék holmijukat egy időre biztonságos helyre letenni. A könyvtárban zavartalanul tartózkodhatnak, elvégezhetik egy-egy teendőjüket, kikapcsolódhatnak. Élethelyzetük dacára nekik is van igényük arra, hogy olvassanak, az interneten munkát vagy lakhatási lehetőséget keressenek, e-mailt írjanak, családtagjaikkal vagy barátaikkal kommunikáljanak. Az előírásokat a lehető legrövidebben és általánosan kell megfogalmazni, inkább pozitív, mint negatív hangnemben. (Nem azt kell írni, hogy a könyvtárban tilos aludni, hanem azt, hogy szabad aludni, mindaddig, amíg az másokat nem zavar.)
Ami a szolgáltatásokat illeti, a Zágrábi Városi Könyvtár számítógép-használati és információkereső kurzusokat szervez hajléktalanoknak, ezzel segít nekik újra integrálódni a könyvtáron kívüli társadalmi és kulturális életbe is. A New York-i Jamaika városrész Queens Könyvtára szükségszállókon szervez felolvasásokat és könyvklubokat, ahol könyveket is kölcsönöznek. A New York Public Library címjegyzékkel támogatja a hajléktalanokat, hogy kapcsolatba lépjenek különböző segítő szervezetekkel. Sok könyvtár szervez programokat hajléktalan családok, gyerekek, egyedülállók, menekültek számára. (Ezzel a kérdéskörrel külön fejezet foglalkozik az irányelvekben.) A kínálatot érdemes rendszeresen értékelni és a pozitív eredményekről a fenntartókat, finanszírozókat értesíteni. ("Senkit nem hagyunk magára": IFLA-irányelvek a hajléktalanok könyvtári ellátásáról; ref.: Hegyközi I.)

MályvaPolc nyílt a Somogyi-könyvtárban szerdán, ahol az érdeklődők gazdag választékban találnak könyveket, kiadványokat és támogató információkat a nők testi-lelki egészségéről, a női daganatos betegségekről, a prevencióról, az egészségtudatos életmódról és életszemléletről, valamint a helyi, illetve országos segítő szervezetekről.
A Mályvavirág Alapítvány 2013 óta igyekszik segíteni a daganatos betegségben szenvedő nőket, rehabilitációjukat és mindenekelőtt országszerte igyekeznek felhívni a figyelmet a prevenció fontosságára.
A Szegedi Mályvavirág Pont és a Somogyi-könyvtár együttműködése tavaly indult, első közös akciójuk a nőnaphoz kapcsolódott. Egy héten keresztül minden könyvtárba betérő nő apró ajándékot, valamint szóróanyagot kapott. A Mályvavirág polccal ezen együttműködés állandó keretet kapott. A szegedi az ország harmadik könyvtára, ahol külön tematikus részleget alakítottak ki a női daganatos betegségek témakörében, melynek tájékoztató és figyelemfelhívó kiadványait folyamatosan frissítik, a kötetek pedig kölcsönözhetők az olvasók számára.
Az átadó ünnepségen az alapítvány képviselői kiemelték, az elkövetkezendő néhány nap sok ifjú hölgynél sorsdöntő lehet, ugyanis szeptember 13-ig kell nyilatkozniuk a szülőknek, hogy igénylik-e gyermekeik számára a HPV elleni védőoltást. Minden érintettet nyomatékosan buzdítottak, hogy éljenek a lehetőséggel.

A világ legfontosabb városainak polgármestereinek találkozóján az IFLA, a Culture2030Goal kampány érdekében a kultúrába és könyvtárakba való befektetés fontosságát hirdette. A zöldebb és etikusabb fejlődés érdekében szorgalmazzák a könyvtárak részvételét a fejlesztési irányelvek megfogalmazásában.
Az Urban 20 kezdeményezés összehozza a nagyvárosokat. Célja, hogy helyi és regionális szinten járuljanak hozzá a globális célok eléréséhez. Ennek során élni kívánnak azzal, hogy üzenetet fogalmazzanak meg a világ vezetőinek. Az idei találkozót Róma és Milánó közösen tartotta. Mottójuk volt: a sikeres fejlődésnek - főleg a Covid idején - tisztességesnek, helyinek és zöldnek kell lennie.
A legfontosabb területeknek a polgármesterek a minőségi közszolgáltatásokat - főleg az egészségügyet - nevezték meg. Kiemelték azt a szerepet, melyet a helyi akciók játszanak a klímaváltozást érintő gondolkodásbeli változások esetében. Összességében a polgármesterek új, fenntartható fejlődési paradigmát szeretnének, mely mindenkinek biztosítja a lehetőséget, hogy éljen jogaival, beleértve a digitális jogokat is.
A találkozó nagy hangsúlyt helyezett a kultúrára, mivel úgy vélik, segítheti a változást az új paradigma irányába. Az IFLA is egyetértett ezzel, és a kultúra, illetve a kulturális jogok további integrálására bátorította a vezetőket. (ref.: Salamon Sára)

Erich Kästner körül akkor már [az 1930-as években - szerk.] nemcsak szülőhazájában fogyott el a levegő, de Magyarországon is ritkulni kezdett. Jól példázza ezt az a beszámoló, amely a szociáldemokrata Népszava hasábjain jelent meg. A napilap munkatársa ugyanis felfedezte, hogy a Fővárosi Könyvtár az új művek beszerzésénél nem irodalmi, nem is keresleti, hanem politikai szempontokat helyez előtérbe, s ezt immár esze ágában sincs titkolni. Az 1935 végén megjelent évkönyvben a következő "vallomással" indokolták, hogy a könyvtárlátogató miért nem kölcsönözheti ki a "világsikert elért német író munkáit". A riportregényt is, amely magasabb művészi célok híján a modern nagyvárosi élet Bábelébe vezet, a legnagyobb óvatossággal kezeli a könyvtár. A Harmadik Birodalom jó ízlésére és egészséges erkölcsi érzékére vall, hogy ennek az irodalomnak egyik legjellegzetesebb darabját, Erich Kästner minden ízlésbéli és morális gátlástól ment "Fabian"-ját elkoboztatta.

Ironikus módon, egy anonim olvasó jelezte az Online Searcher főszerkesztőjének, hogy az adatok eltűnéséről szóló hivatkozása már eltűnt. A cikk "az eltűnő és eltűnt adatokról" a 2017 március-áprilisi számban jelent meg. A benne említett link mostanra az "oldal nem található" felületre mutat az olvasó számára.
További irónia, hogy maga a Data Refuge oldal egyébként nem tűnt el, csak az URL-je változott link . Továbbá már a célkitűzése is más a négy évvel ezelőtti állapothoz képest. Egy Wikipédia oldal megmagyarázza a hivatkozás változását. A korábbi URL ugyanis a Penn Program támogatásával volt kapcsolatban. Az olvasó vélhetően nem keresett rá a linkcsere hátterére.
Az internetes információk változása nem korlátozódik a hivatkozásokra. A szerző szerint nagy problémát jelent, hogy egyes emberek az információkeresésben nagyobb szakértőnek tartják magukat az információs szakembereknél. Továbbá a szándékos megtévesztés, a deepfake sem szórakoztató jelenség. A szerző szerint a törvényhozók között is szükség lenne nagyobb tudományos és technikai készségű politikusokra. Ebben az információs szakemberek segíthetnek.
Ironikus azonban, mikor könyvtári levelezőlistán merül fel olyan kérdés, amire a könyvtár saját EBSCOhost és ProQuest adatbázisa is választ adhatna. Annyira hozzászoktunk az internetes kérdezéshez, hogy elfelejtjük a forrásokat, amiért fizetünk. (ref.: Habók Lilla)

Az első összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés szövegét is tartalmazó, a 12. század végén keletkezett Pray-kódex díszmásolatát készítették el az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szakemberei Magyarország Kormányának ajándékaként az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra hazánkba látogató Ferenc pápa számára.
A felbecsülhetetlen értékű kézirategyüttest a pozsonyi káptalan adományozta az OSZK-nak 1813-ban, és Toldy Ferenc (1805-1875) irodalomtörténész nevezte el Pray György (1723-1801) jezsuita történészről, aki 1770-ben először adott hírt róla. A Pray-kódex a 12. századi magyarországi egyházi kultúra egyik legfontosabb dokumentuma. A latin nyelvű liturgikus kódexben a magyarországi használatra szerkesztett sacramentarium - azaz a miséző pap könyörgéseit tartalmazó szerkönyv - után egyes misén kívüli szertartások (esketés, a templom alapkövének letétele, temetés) szövegei következnek. A Halotti beszéd és könyörgés, legkorábbi összefüggő magyar nyelvű szövegemlékünk a temetési szertatás végén, annak függelékében olvasható, egy valamivel bővebb, latin nyelvű temetési beszéd kíséretében, a kódex 136. levelén.

Gyerekkoromban sokszor gondoltam arra, milyen jó lehet könyvtárosnak lenni - szól az Új Szó véleménycikke. - Mert a könyvtár... Ó, a könyvtár, attól kezdve, hogy először beléptem az ajtaján, örök szerelmemmé vált.
Azóta sok könyvtárban jártam, sőt, könyvtárüzemben, mert az egyetemi könyvtárak bizony nagyüzemként működnek. Megismertem sok könyvtárost, s ma már tudom, mennyi egyéb munkát végeznek azon kívül, ami látható. Pályázatokat írnak, hogy legyen pénz új könyvekre, könyvet válogatnak, rendelnek, beírják a könyvkatalógusba, rendezvényeket szerveznek, óvodásokat, iskolásokat hívnak meg a könyvtárba, mindenféle érdekes dolgot eszelnek ki, hogy olvasásra serkentsék őket...
Fontos dolgok ezek, hiszen a nyelvet, a kultúrát, az önazonosság megtalálását és megőrzését szolgálják. Ezért legszívesebben név szerint említeném ezeket a könyvtárosokat - megérdemelnék - csak akkor kifutnék a terjedelemből. Így most csak egyet említek, Németh Nórikát, a somorjai Zalabai Zsigmond Könyvtár jubiláló könyvtárosát. Ő is folyton sürög-forog és örökké mosolyog, pedig nem volt rá mindig oka, hiszen egy életbe, akár egy kalandregénybe, sok minden belefér. Köszönöm neki, és rajta keresztül a többieknek is, hogy a munkájukkal gazdagítják az életemet-életünket. S biztos vagyok benne, ahogy én emlékszem Erzsike kedvességére, úgy Nórika mosolya is évtizedeken fog átsugározni. Mert olvasók mindig lesznek. Remélem.

A kis méretű képeket lehetetlen a hagyományos szoftverekkel minőségvesztés nélkül nagyobbra venni. A Google különleges eljárása viszont itt sem hasal el, sőt, még javít is az eredményen.
A képszerkesztő alkalmazások nagy előnye, hogy sokat javíthatnak egy még rossz minőségű fotón is. Arra ugyanakkor nem igazán alkalmasak, hogy egy kis méretű alkotásból nagyobbat csináljanak, hiszen a megnyúlt kép ilyenkor pixeles, homályos lesz. Még akkor is, ha a felhasználó csak egy kicsit növelné meg a kép méreteit.
A jelenséggel a Google is foglalkozik, és nemrég sikerült is rátalálniuk egy (pontosabban két) megoldásra, ami már most látványos eredményekkel dolgozik. Az eljárás mögött két technológiai fejlesztés áll (a keresőcég CDM-nek és SR3-nak hívja őket), amelyek más-más feladatot végeznek: az egyik lényegében az adatok generálásáért felelős, a másik azért, hogy ezeket felhasználva eltávolítsa a mintaanyag problémás részeit.
A keresőcég szakemberei úgy látják, hogy az eljárás elsősorban régi családi képek javítására lesz alkalmas, de némi finomhangolással az orvosdiagnosztikában is felhasználhatják. Erre persze még várni kell, de a munka láthatóan remekül halad.

Az inkognitó mód alkalmas arra, hogy
- ha olyan számítógépet használunk, amihez más is hozzáférhet, akkor magán a gépen ne látszódjon az, hogy felhasználóként mi mivel is foglalkoztunk pontosan. Ez jól jöhet, ha például a családi gépen szeretnénk egy felnőttebb témára keresni, vagy egy barátunk gépén szeretnénk bejelentkezni mondjuk az egyetemi nyilvántartási rendszerbe. A tevékenységünket azonban nem lehet teljesen elrejteni. Bár az átlagos felhasználó valószínűleg nem fogja tudni, hogy hol kóboroltunk a neten, a hálózat üzemeltetője, az internetszolgáltató, sőt, akár kémprogramok is megfigyelhetik, merre járunk.
- ha szeretnénk megnézni, milyen egy webhely vagy szolgáltatás, ha még nincs személyre szabva a számunkra. Egyes webáruházak például a saját, korábbi kereséseink alapján igyekeznek nekünk termékeket javasolni, de sokszor jobb akciókat találunk, ha e nélkül nézelődünk.
- ha például repülőjegyet vagy szobát foglalnánk, vagy olyan oldalakon próbálunk vásárolni mint az Aliexpress vagy az Amazon. Ezek az oldalak sokszor a böngészőben elhelyezett cookie-k (sütik) alapján kalkulálnak árakat a számunkra, vagyis figyelembe veszik például, hogy korábban milyen összegekért vásároltunk. Az inkognitó módban ezek a sütik nem működnek, tehát valószínűleg a legolcsóbb vagy egy objektíven kedvező árat kapunk majd.
- segíthet abban is, hogy megszabaduljunk a zavaró hirdetésektől. Ha például kanapét szeretnénk vásárolni, a netes böngészés után könnyen azt vehetjük észre, mindenhol kanapék reklámjai jönnek szembe velünk. Ez idegesítő, de egyes termékek esetében akár kifejezetten kellemetlen is lehet. Inkognitó módban a remarketinghez vagy más, célzott hirdetéshez szükséges cookie-k nagy része törlődik, így jóval kisebb eséllyel kapunk nem kívánt tartalmakat.

A cikk további tárgyalt témái:
- Miért nem teljes így a biztonság?
- Miért nem elég, ha inkognitó módot használunk?
- Milyen biztonsági intézkedéseket tehetünk az inkognitó mód mellett?

A szexbolt legyen éppen olyan megszokott, mint a könyvesbolt vagy a drogéria. Ilyen elképzeléssel készül négy fiatal nő Münchenben arra, hogy megnyissák a bajor főváros első feminista erotikakereskedését.
[Az alapítók] ... nem akarnak határt a mindennapi élet és a szexualitás között, ennek megfelelően eltűnne a kívülről mindent elfedő függöny, odabent pedig a félhomály. Igaz, egyelőre nem világos, mit szólna ehhez a nyitottsághoz az illetékes hatóság. Fontosabb azonban, hogy a segédeszközök árusítása nem cél, csupán eszköz. Ebből fedeznék a helyiség bérletét, hogy aztán feminista felfogásuknak megfelelően végezhessék a fő feladatot, a lányok és nők képzését, felvilágosítását. Tematikus műhelybeszélgetések, szakértői előadások szerepelnek a tervekben, és lenne egy sarok feminista könyvekkel. Sandra Lüders, aki nevelőként fiatal nőkkel foglalkozik, saját tapasztalatából tudja, mennyire egyoldalú és hiányos sokaknak a szexuális tájékozottsága - idézte igen részletes cikkében a legnagyobb német minőségi napilap, a szintén müncheni Süddeutsche Zeitung.

Második nekifutásra sem sikerült korszerű irodalom- és történelem­tankönyveket írni a tavaly hazafiasított Nemzeti alaptantervhez.
A legszemléletesebben talán a két hatodikos irodalomkönyv mutatja, hogy a hosszú idő egyáltalán nem garancia a minőségre. Az "A" változatról (az alaptárgyakból minden évfolyamon két változat készült, az alternatíva azonban csak látszat: a két verzió kidolgozásában ugyanaz a szűk szakértői kör vett részt, az egyiknek a szerzője sokszor a másik lektora és fordítva) egyenesen így summázta véleményét a Magyartanárok Egyesületének vezetője: "Én még ilyen unalmas és színtelen tankönyvet az utóbbi ötven évben nem láttam." Arató László szerint a könyv amellett, hogy poros, patetikus, múzeumi szemléletet képvisel, még plasztikusabban mutatja az új alaptanterv hibáit, mindenekelőtt a jó olvasóvá és jó szövegértővé nevelés ellen ható tendenciákat. A kiadványból szinte teljesen hiányoznak az olvasásélményt a fiatalokhoz közelebb hozni képes, kortárs szövegek. Az ifjúsági regényt például a felnőtteknek írt Robinson Crusoe képviseli. XX. századi irodalom alig van benne, kortárs ifjúsági irodalom egyáltalán nincs. Míg a tavalyi ötödikes könyvhöz még rendelhető volt egy korábbi, több tucat népszerű, mai magyar szerző művét szerepeltető szöveggyűjtemény, az idei kínálatban már ez sem érhető el.

Mikor, mitől környékezi meg a múzsa? - kérdeztük a könyvheti kötetek szerzői közül jó néhánytól. Van-e olyan furfangjuk, hóbortjuk, amivel a legjobb gondolatokat csalogatják elő magukból?
A civilben tanár Lőrinc László könyvsorozatában most a felvilágosodás korából "küld" 25 szelfit 10-16 éveseknek: "Az ötletek nálam a legváratlanabb pillanatokban teremnek, közlekedés közben, buszon, hegynek fölfelé a nyári lakunkba, zuhanyozva, uszodában. Szlenges szöveget is használok. Ehhez nyelvi tippeket elkapott diákbeszélgetésekből szerzek. Eleinte nehéz ráhangolódni a munkára. Ilyenkor kényszeresen mást csinálok, rakosgatok vagy facebookozom. Akkor is vannak bogaraim, ha már belelendültem az írásba. Ebéd után negyedórát alszom, még az iskolai könyvtár szőnyegpadlójára is lefekszem, amivel borzolom a kedélyeket. Kipihenten ébredek, aztán iszom egy gyenge kávét. Ezek a szertartások általában segítenek."
Nyáry Krisztián ihletője a könyvtár, de: "a Nem kötelező című összeállítás mostani második kötetéhez a gyermekvédelminek nevezett törvény adta az ötletet. Az új jogszabálynak megfelelően 18-as karikával megjelenő könyvben Homérosztól és Szapphótól kezdve Shakespeare-en át Thomas Mannig közel 150 klasszikus irodalmi mű, vers, próza, dráma szerepel, amelyek megmutatják, hogy az azonos neműek közötti szerelem elsősorban szerelem. Alapvető emberi érzés. A mai fiatalok, ha a homoszexualitás érdekli őket, a neten egy kattintással akár pornográf tartalmakhoz juthatnak. Éppen az lenne a fontos, hogy az érintettek, vagy a világot teljességében megismerni vágyó kamaszok a művészeten keresztül tudjanak meg valamit az azonos neműek közötti szerelemről. A törvény pont ezt korlátozza. Sok politikus attól tart, hogy aki ilyen művekkel találkozik, elkapja a homoszexualitást. Rövid idő alatt 200 ilyen alkotást olvastam el. Túléltem a kísérletet, és heteroszexuális maradtam."

Gabi már gyerekkorában tudta, hogy agyaggal akar foglalkozni, 14 évesen a szegedi művészeti szakközépiskolába jelentkezett, ott azonban hétszeres volt a túljelentkezés és nem vették fel. "Nem is tudom, mit gondoltam." A tanárai azt mondták, hogy a szakmunkásképzéshez túl jó tanuló, ne menjen kerámiafestőnek vagy porcelánformázónak, a szaniteráru-gyártás pedig nem neki való, menjen csak gimnáziumba. Fiatal volt, nem ellenkezett, gimibe ment, a művészeti tagozattal nem is próbálkozott újra. Mivel olvasni is szeretett és érdekelte az irodalom, végül a könyvtárszakot választotta, és könyvtárosként is végzett és dolgozott később.
"Amikor nem vettek fel a művészeti képzésre, azt gondoltam, hogy rendben, akkor erre én nem vagyok alkalmas. Jó volt a könyvtár is, szerettem könyvtárosként dolgozni, de éreztem, hogy valami azért hiányzik az életemből, csak nem tudtam megfogalmazni, hogy mi."
Kis Gabi ma már a művészetének él, definíciója nincs önmagára, pedig tanítja is a mesterséget. Ami nekem mesevilág, neki az a valóság - írja a WMN.

Az egyház centruma nem maga az egyház. Ha csak magára figyel, akkor meggörbedve végzi - figyelmeztetett Ferenc pápa, és tanácsolta, hogy az egyház ne magával törődjön, a struktúráival vagy azzal, miképp tekint rájuk a társadalom. Ez valamiféle átmázolt teológiához vezetne. El kell merülni az emberek reális életébe. Tegyük fel a kérdést, mire van szükségük az embereknek, mik a lelki elvárásaik, és mit várnak az egyháztól.
Ferenc pápa szerint ezekre a kérdésekre három szó a felelet: szabadság, kreativitás, párbeszéd [kifejtés a forráslinken]. (Ferenc pápa üzenete a pozsonyi Szent Márton székesegyházból)

Többször felmerül könyvtáros körökben a könyvtárosok érdekvédelme. A könyvtárosi előadások, nyilatkozatok, cikkek pedig szinte kizárólag a könyvtár kínálatával indítanak, nem a használók szempontjaival - mindez beszűkíti és kalodába zárja önnön könyvtárosi gondolkodásunkat. Eközben egyre kevesebben veszik igénybe a könyvtár szolgáltatásait. Ugyanakkor a szolgáltatásminőséget nem lehet máshoz kötni, mint a használók stratégiai igényeihez. Ebből lehet visszatervezni a könyvtári tevékenységeket, amennyiben a minőséget tényleg a használók szempontja határozza meg. A könyvtár ne magával törődjön! (MG)

Kapcsolódó: 8-18 éves korú gyerekek segítenek eldönteni, milyen legyen a jövő bevásárlóközpontja (Design thinking) link

Bugarszki Zsolt: Öt hónappal a Szingapúrba költözése után elhelyezkedett a Design For Change Singapore szervezetnél, Impact Managerként, ahol a korábbi, észtországi munkáihoz nagyon hasonló dolgot csinál - csak éppen egy teljesen más környezetben. Az impact manager feladata: kapcsolatot teremt az innovációs politikája és a design thinking eljárás között. Az aktuális feladat: milyen legyen a jövő bevásárlóközpontja? E modell- és megoldáskeresési projekt specialitása, hogy a kidolgozásba gyerekeket von be.
A design thinking folyamat olyan termék- illetve szolgáltatásfejlesztés, melynek központjában az ember áll (aki leginkább a vásárló, de nem feltétlenül ő). Más eljárásokkal ellentétben az ember (aki itt: felhasználó) a tervezési folyamat egészében részt vesz.

1. Az első lépés az Empathising (empátiaébresztés). A projektben - készítsék el a jövő bevásárlóközpontjait - a résztvevő gyerekek igyekeznek minél közelebb férni a problémához. Mivel a társadalom elöregszik, ezért a gyerekeknek közel kell menniük az idősek tapasztalataihoz, érzéseihez. A tervezést visszafogják: ne legyenek ötleteink addig, amíg nem ismerjük meg lehető legpontosabban az igényeket! Az aktuális projektben gyerekeknek sikerült olyan empatikus légkört kialakítani, amelyben hatékonyan beszélgethettek az idősebbekkel. A párhuzamosan dolgozó projektcsoportokban főiskolásokat alkalmaznak gyerekek mentoraként. A gyerekek voltak a központban, és ők beszélgettek a csoportonként 2-3 idős emberrel. Meglepő volt látni, mennyire bele tudnak érezni az idősebbek gondolkodásába. Ezáltal sikerült megismerniük az idősebbek bevásárlóközpontokkal való attitűdjét. A kapott adatokból kliensperszónát [vö.: link ] építettek fel.

2. A második szakaszban - imagine (elképzelés) - a begyűjtött információt dolgozták fel. A konkrét esetben: az idősek problémái: az általuk ismert bevásárlóközpontban nagyon drágák az ételek. Mivel gyorsabban fáradnak, szeretnének leülni, de jellemzően nincsenek székek. Ha már leülnek, akkor lehetőleg zöldbe ülnének. Vagy: nem érdeklik őket a nemzetközi láncok, a hagyományosabb ételeket kedvelik.

3. A harmadik szakaszban a begyűjtött tudás alapján 3D-s prototípusokat készítettek a gyerekek.

Bugarszki Zsolt a podcastban elmondta: a gyerekek friss, tapasztalatlan szemléletükkel külön hozzáadott értéket adtak a projekthez. A projekt nem jótékonyság volt: egy bevásárlóközpontot építő cég volt a megbízó. (ref.: MG)

A roma származás kevésbé, a társadalmi helyzet és az iskolázottság annál jobban befolyásolja a hivatali ügyintézés sikerét - derül ki egy friss kutatásból. [Kutatók önkormányzatok számára küldtek információkérő levelet, cigány és nem cigány jellegű névvel aláírva, helyesírásilag tökéletes, illetve hibás formában.]
... meglepte a kutatókat, hogy a (vélt) társadalmi státusz jobban befolyásolta a válaszadást, mint a kérdező származása. Az adatok elemzésekor nem találtak statisztikai bizonyítékot arra, hogy a roma felhasználók kisebb eséllyel kapnak választ a hivataltól. Ugyanakkor a vélelmezett alacsony státusz szignifikánsan csökkentette a válaszadási hajlandóságot: a rossz anyagi helyzetűnek látszó feladók 25 százalékkal kisebb eséllyel kaptak választ.
"Ezt leszámítva azt tapasztaltuk, hogy nem a romákat diszkriminálják, hanem az alacsony státuszúnak vélt, iskolázatlan embereket, függetlenül azok etnikai hovatartozásától" - összegez Simonovits Bori, az ELTE kutatója.
"Ma Magyarországon az intézményes diszkrimináció nem ott kezdődik, hogy nem állnak szóba az iskolázatlanabbakkal, hanem ott, ahogyan kommunikálnak velük" - magyarázza a kutató.

Amikor a Madagaszkár c. rajzfilmben Julien királyra valamilyen kellemetlen megjegyzést tesz tanácsadója alattvalói előtt, akkor röpke körülpillantás és cseppnyi gondolkodás után széles vigyorral felteszi a kérdést: - És ki kér süteményt? Azaz: a zsigerekre és érzelmekre ható erős inger képes felülírni a korábban elhangzott témát. Az új, figyelemelterelés céljára használt témát szokták gumicsontnak is nevezni (néhány példa eredményes terelésre: link ). A hatás növelhető azzal, ha az új téma félelmet, rettegést kelt. Az ugyanis nagyobb hatást ér el, akár mozgósítás, akár passzivitás elérése a cél. S bár a sütemény is vonzó lehetett az erdő állatainak a filmben, Julien király még tanulhat: a mesterséges félelemgerjesztéssel fokozhatja a hatást. (MG)