Jogszabály írja elő az adatszolgáltatást. Ami költségvetési, nem pedig minőséget biztosító szempont. Ezért nem meglelő, hogy a statisztika nem kiemelten támogatja, netán el is tereli a figyelmet a könyvtári szolgáltatásminőség emeléséről.
A teljesség és tévedhetetlenség igénye nélkül nézzünk néhány fejlesztési lehetőséget - a használók szempontjából. Nem biztos, hogy minden szempontot könnyű számokba foglalni, de nem reménytelen. Az is igaz, hogy az eltérő könyvtártípusoknál mások az egyes paraméterek súlypontjai.

1. Használók - A tárgyév használati adatain túl az utolsó évek adatai is mé1rvadóak. A szolgáltatások igénybe vevőinek köre (a célközönség használja-e; pl. helyismereti anyagokat a városban vagy azon kívül használják-e?) A használói elégedettség kvalitatív adatai (mennyire érzi jól magát az olvasó?)

2. Szolgáltatások - Tisztaság (takarítás gyakorisága), WC-használat lehetősége, férőhelyek száma, kiegészítő szolgáltatások, pl. pelenkázó, van-e tér beszélgetésre, előadás tartására, hozzá technikai berendezések, világítás. Mindez különösen az aprófalvaknál kérdés.

3. Digitális és közvetített szolgáltatások - Most azt kérdezi a statisztika: hány digitális egységet hoztak létre? De fontos lenne a digitális tartalmak közzétételének szintje: a winchester a fiókban szinttől - a full text a weben szintig.

4. Dokumentumállomány - A könyvek átlagéletkora. A használók katalógusban való keresésének eredményessége.

5. Könyvtári személyzet - A munkatársak használói szempontú minősége.

6. Statisztikai adatok szolgáltatásának minősége - Ma hibák vannak a statisztikai adatok prezentálásában, pl. a fiókkönyvtárak adatait nem, vagy esetlegesen adják vissza a Könyvtári Intézet portálján.