A máig uralkodó tudományos menedzsment két csoportba sorolja a dolgozókat: vannak, akik gondolkodnak (thinkers), és vannak, akik akik megcsinálják (doers). Az előbbiek az okos menedzserek. Ők azok, akik megmondják az együgyű utóbbiaknak, mit és hogyan kell csinálni, majd azt bevasalják, és a végrehajtás eredményessége alapján adnak cukorkát, vagy odacsapnak.
Ezzel szemben az agilitás azt képviseli, hogy a menedzsment (ami egyébként mindenkinek a feladata, nem csak a menedzsereké) küldetése az, hogy kihozza a munkatársakból a maximális kreativitást és teljesítményt azáltal, hogy hagyja és segíti őket gondolkodni, tanulni és együttműködve dolgozni egy jól meghatározott cél érdekében. Az ilyen szervezetek számára világos, hogy - bármilyen meglepően is hangzik - első a munkatárs, és csak utána következik az ügyfél [amennyiben a munkatárs számára világos az összefüggés az ügyféltől származó bevétel és az ő munkahelyének léte között - szerk.]. Fordított sorrendben ugyanis nem lehet elégedetté tenni a lánc szereplőit. Azaz ha elégedett a munkatárs, jól dolgozik, és olyan terméket állít elő, amit az ügyfél megelégedéssel használ. Tehát - és nem mellesleg - ennek a következménye lesz a kimagasló profit.
Ha tehát egy vállalat az agilis átalakulás útjára lép, akkor egy soha véget nem érő folyamatot indít el, amely lényegében az alkalmazkodó-képességének folyamatos fejlesztését jelenti a termékei, a szervezete és az alkalmazott technológia terén egyaránt.
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy kimazsolázzák az agilitás szimpatikus elemeit, és azon melegében megpróbálják testre szabni, még mielőtt megértenék és használat közben megtanulnák, hogy mi miért van egy agilisan felépített rendszerben. Szintén gyakori hiba, hogy a felső vezetés részvétele nélkül próbál átállni egy szervezet az agilis működésre. Nem szerencsés az sem, ha az agilitás bevezetését projektként kezelik.
Egy szervezet átalakítása akkor lehet sikeres, ha a transzformáció jól látható, mindenki által érzékelt problémákat old meg, vagyis lépésről lépésre, a problémák mentén halad. Ha olyan problémát akarunk megoldani, amit a szervezetben dolgozók nem éreznek lényeges problémának, szinte garantálható a munkatársak jelentős ellenállása.

A tanulásról és tanításról nem mindenkinek jutnak azonnal eszébe a könyvtárosok. De az olyan iskolákban, ahol a könyvtárosokat értékelik, fontos új készségek taníthatók. A könyvtárosok együtt dolgozhatnak a tanárokkal bármilyen tantárgyban. A gyerekek minden életkori csoportjában. Megfelelő távolságból szemlélhetik az iskola belső működését.
A The Guardian szerzője szerint tévhit, hogy a diákok maguktól megtanulják az információkeresés technológiáját. Mikor betérnek a könyvtárba egy kutatási feladattal, fogalmuk sincs, honnan induljanak el. Gyakran a Google-höz fordulnak, ami általában a Wikipédiára vezeti őket. A Wikipédia jó forrás lehet, ha ismerik a helyes használatát. Sok diáknak ezt is el kell magyarázni. Az egyetem már nem fogadja el megfelelő hivatkozásként a közösségi enciklopédiát.
A könyvtárosok viszont megmutathatják, hogyan kell könnyedén hiteles, releváns információforrást találni. Információs műveltséget tanítanak. Információk megtalálását, értékelését, bírálatát, használatát, hivatkozását. Ezt a tudást a tanárokkal is meg lehet osztani. A könyvtárak szívesen segítenek a tantárgyakkal kapcsolatban is az információgyűjtésben és kiértékelésben. Megnézni, mit találtak a diákok, kiküszöbölni a plágiumot, megtanítani a jegyzetkészítést.
A kutatás kezdésékez legjobb maga a könyvtári adatbázis. Ha a tanárok elkezdik értékelni az iskolai könyvtárat, akkor a diákok is nyitottabbak lesznek rá. Ha többnek tartják könyvtárost, mint fénymásoló és a késedelmes könyvek miatti pénz beszedője. Együtt állíthatják össze a tantárgyakhoz a legjobb linkgyűjteményt. Bemutathatják az információs műveltség értékét a tanterven átívelően. Ez a feladat természetesen illeszkedik a könyvtárosok munkájához. (ref.: Habók Lilla)

A gerincfelirat legalább 4x nagyobb forgást eredményez, mint a felirat nélküli gerinc. Arról, hogy a csak talppal beférő könyvek esetében - ld. a fotókat: link - mekkora a forgási veszteség a látszó gerincűekkel szemben, nincs ismert adat. Mindenesetre, ha van lehetőség rá, érdemes a polcok távolságát a könyvek magassága szerint méretezni - leginkább a 800-as, 900-as területen, hogy a nagyobb ak gerince is láthatóvá váljon. Nyilván ez nem minden polc esetében lehetséges. De ahol igen, ott megtérül a nagyobb használatban a nagyobb polctávolság miatti "kevesebb könyv, jobb minőségű prezentálás" szemlélet.

Hatékony-e (ráfordítás / eredmény) az Internet Fiesta? - tettük fel a kérdést a múlt héten, immár hatodszorra. A mostani nem reprezentatív eredmények:
8 - Az internetet a népek nem a könyvtárból tanulják.
14 - Igen, a használók kedvelik, a könyvtár neve jól forog általa.
8 - Nem a hatékonyság számít, csak a pénz eltapsolása.
12 - Nem oszt, nem szoroz.
A kérdéssel kapcsolatban érzelmektől nem mentes kérdések is felmerültek a Katalist levelezőlistán, melyek egyes válaszlehetőségek sértő voltát kifogásolták. Mivel konkrét kérdés-ötlet is elhangzott, ezért abból formáltuk az e heti kérdést: "Jól gazdálkodtak-e a könyvtárak az Internet Fiestán, arányosak-e az eredmények a befektetéssel?"
A portál múlt heti kérdésére adott válaszait ezért nem most, hanem a jövő heti eredményekkel egyidőben fogjuk bemutatni diagramon. (MG)

Múlt héten ígéretet tettünk link olvasóinknak, hogy ha kérdéseinkre választ kapunk az OSZK igazgatóságától, megírjuk. Nos, biztatás ellenére nem érkezett. (MG) Másik hír az OSZK háza tájáról:
Király Péter ajánlása: Jó ideig lelkes olvasója, két évig még dolgozója is voltam a Széchényi Könyvtárnak, (éppen a Kézirattárban, ami egy hete nem tudja az olvasókat kiszolgálni). '95 óta önkénteskedek a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK), ami '99 óta az OSzK része. Ennek következtében valamivel többet tudok az intézményről annál, mint ami a hírekben napfényre kerül. Úgy alakul, hogy az utóbbi években a kutatásaim, vagy munkám miatt több nemzeti könyvtárral is közelebb megismerkedhettem, évekig dolgoztam a holland nemzeti könyvtár épületében, szakértőként hívtak előadni a belga és a német nemzeti könyvtárba, munkakapcsolatban voltam vagy vagyok a francia, finn, litván, görög, spanyol nemzeti könyvtárakkal. Az köztük és az OSzK közötti különbség több mint kétségbeejtő. Az elmaradás nem most kezdődött, nem egyedül a jelenlegi politikai vezetés hibája (több mint 10 éve a könyvtár akkori igazgatója beküldött az akkori miniszter asztalára egy ládányi abból a törmelékből, ami a könyvtár homlokzatásól aláhullott - aminek az eredményeként nem a homlokzatot tették rendbe, hanem egy fából készült alagutat építettek a bejárathoz, hogy ne az emberek fejére potyogjon). Az OSzK számomra nem csak olvasnivalókat jelent, hanem egy nagyon fontos szimbólum, a civilizáció, vagy ahogy egykori munkatársam, Ungváry Rudolf szereti nevezni, a "nemzet csinosodásának" fokmérője.

A Halis István Városi Könyvtár esetében új vezetői pályázat kiírásáról is döntött a nagykanizsai közgyűlés, illetve ezzel párhuzamosan a pályázati eljárás végéig, de legkésőbb 2020. március 31-ig Czupi Gyula jelenlegi igazgatót bízták meg az intézmény vezetésével.

Szegeden a Stefánia új ékszerdoboza: megújult és a fiataloké lett az egykori Hangoskönyvtár.
A Stefánián álló belvárosi palotát egykor Politzer Sándor ékszerész építette, az elmúlt hónapokban a város felújította, ma pedig átadták az épületben lévő, megfiatalodott fiókkönyvtárat is. Az ékszerész egykori palotájában ma igazi ékszerdoboz nyílt. A Stefánia 2. szám alatti épületet és a szomszédos Burger-házat az elmúlt hónapokban újíttatta fel az önkormányzat 160 millió forintért.
A megfiatalodott homlokzat mögött ma egy teljesen új könyvtárat is birtokba vehettek a fiatalok. A jövőben ugyanis elsősorban a tinédzser korosztály olvasóit várják majd az új helyen. Az átadóünnepségen Szentgyörgyi Pál alpolgármester elmondta, Szegeden az elmúlt években számtalan fejlesztés valósulhatott meg elsősorban Európai Uniós forrásból, de az önkormányzat saját költségvetéséből is jelentős rekonstrukciókat hajtott végre.
- Komoly felelősség, hogy a fejlesztésekből minden városrész egyformán részesüljön - jelentette ki az alpolgármester.
A 15 millió forint ráfordítással megújult könyvtárban kicserélték a nyílászárókat, korszerűsítették az elektromos hálózatot, a fűtést és a mosdókat. Megújult a galéria, az arra vezető lépcső és az álmennyezet. Új padlóburkolattal és bútorokkal várja látogatóit és olvasóit Stefánia Fiókkönyvtár-klub. A jövőben elsősorban a tinédzsereket várják majd a fiatalosan berendezett könyvtárba és klubba.
Sikaláné Sánta Ildikó könyvtárigazgató elmondta, a technika mára meghaladta azt a hangoskönyvtári funkciót, ahol CD-ket, videókazettákat kölcsönöztek vagy hallgattak. Ezért döntöttek úgy, hogy a megújult könyvtárba elsősorban a fiatalokat várják.

Ha mintát szeretnénk adni a többi városnak, innovatívnak, kezdeményezőnek kell lennünk. Ebben az esetben az innováció egyaránt jelent újdonságokat, amelyek akár európai szinten is érdekesek lehetnek, és létező megoldásokat is, amelyeket most meg kell szilárdítani: ez azt jelenti, hogy egy-egy nemzetközi gyakorlatot meghonosítunk Magyarországon. Ilyen jellegű például a rádiófrekvenciás raktározási rendszer bevezetése, ami néhány évtizeddel ezelőtt megtörtént, az önkölcsönzéseknek is ez adja az alapját. Ám mi ezt hálózati szinten szeretnénk működtetni, az átlagosnál lényegesen nagyobb gyűjteményben, nem csak egy helyen, egy épületben - mutatott rá az igazgató.
Ma már nem igazán lehet úgy élni, hogy az embernek nincsen kapcsolata a digitális eszközökkel. Viszont érezhető valamiféle hasadás a társadalomban abból a szempontból, hogy ki milyen digitális szolgáltatásokhoz jut hozzá. Debrecenben is létezik tanyavilág, ahol van ugyan mobilhálózat, de nincs internetes lefedettség. Márpedig mobiltelefonon keresztül nem lehet részesedni olyan mértékben az elemi állampolgárságot érintő dolgokban, mint egy rendes internetes kapcsolat esetén - mutatott rá Kovács Béla Lóránt. Ezért Digitális Jólét Pontokat működtetnek, melyek célja, hogy a könyvtárpontok közelében élő polgárok a könyvtárakban el tudják intézni állampolgári ügyeiket is.

A KIT rendszeresen szól a kistelepülések halmozott ellátási gondjairól, pl. link vagy link . Holland példát is kínáltunk: link . Pedig kistelepülésen tényleg nélkülözhetetlen alapintézménnyé tehetné magát a könyvtár. (MG)
- Sok vidéki településen már bolt sincs, ahol pedig van, ott jóval drágábban lehet vásárolni, mint egy nagyvárosi multi üzletében.
A legszegényebbekkel fizettetik a legtöbbet: másfélszeres áron telik meg a falusi kosár. - A hónap végéhez közeledve eltűnnek a vásárlók. Aki mégis betér valamelyik kisboltba, az csak a legszükségesebbeket veszi meg.
Tizennégy év alatt 30 százalékkal csökkent a kistelepüléseken az élelmiszerüzletek száma. Ha mégis van kisbolt, a helyiek sokkal borsosabb árakkal találkoznak.
- Mennék én is, ha tehetném - sóhajt fel Jutában Annus néni -, de a boltig is alig tudok eljönni, nemhogy utazni a vásárlás miatt. A legtöbbször még a kisbolt sem jöhet szóba, főleg télen a mozgóboltban vásárolok. Igaz, az még a helyi boltnál is drágább, de megáll a kapu előtt, nem kell cipekednem. Amíg futja a nyugdíjból, kifizetem, ha pedig fogytán a pénz, mint most is, hát leerőlködöm magam a boltig.
Egyre kiszolgáltatottabbak a kistelepülések lakói, a legkisebb, kétezer főnél alacsonyabb lélekszámú lakóhelyeken az üzlethálózat folyamatosan csökken. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatásaiból kiderül: míg 2003-ban mindössze 44 olyan község volt, ahol nem működött üzlet, mára országosan 228 ilyen kistelepülés van. Ahol még van élelmiszerbolt, ott is egyre kevesebb: 2005-höz képest 30 százalékkal csökkent a kisközségekben lévő üzletek száma, így az akkori 17 ezer kisbolttal szemben ma mindössze 12 ezer működik. A kereskedelmi statisztikából kiderül: a kisboltok száma az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökkent, a világválság, illetve a megszorítást követő kereskedelmi sokkok csak felgyorsították a hálózat leépülését, az utóbbi évek belső fogyasztásnövekedéséből pedig nem igazán tudtak profitálni.
A kisebb falvakban élők helyzetét az is nehezíti, hogy - mint arról korábban beszámoltunk - az országban jelenleg valamivel kevesebb mint 2400 bankfiók és több mint 7000 pénzkiadó automata működik, ám ezek többsége városokban, nagyobb településeken van. Ez azt jelenti, hogy a 3200 településből nagyjából 2500 faluban nem lehet pénzt felvenni.

Ha a könyvtár az információs társadalom - úgymond - alapintézménye, akkor biztosan számtalan pozitív válasz adható a címben feltett kérdésre. S ha feltételezésük igaz, akkor biztosan tesz is érte. Ez az alábbiak miatt fontos... (MG)
- 10-ből 7 magyarra korai halál várhat: nem gondolnád, mi pusztítja őket. Messze nem fogyasztunk annyi zöldséget és gyümölcsöt, mint amennyi ajánlott lenne. Az Európai Unióban egyenesen mi fogyasztjuk a legkevesebb zöldséget, messze lemaradva a többi tagállamtól. Pedig a magas rosttartalmú étrend olyan betegségek megelőzésében segít, mint az infarktus vagy a vastagbélrák.
Alig eszünk zöldséget és gyümölcsöt, európai összehasonlításban rendre a legutolsók vagyunk ebben a tekintetben - derül ki az Eurostat adataiból. A gyümölcsök tekintetében hátulról a negyedikek vagyunk az Európai Unióban, nálunk kevesebbet csak a litvánok, lettek és bolgárok fogyasztanak. Hasonló a helyzet Horvátországban és Romániában is.
Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy Magyarországon a népesség 40 százaléka fogyaszt naponta gyümölcsöt és zöldséget - azaz 10 magyarból hat egyáltalán nem. A listavezető Olaszországban ez az arány 85 százalékos, azaz majdnem minden olasz naponta eszik gyümölcsöt. Ehhez képest meglehetősen elkeserítő a magyar adat.
- Kapcsolódó: Ezzel a három szakácskönyvvel a legizgalmasabb konyhát viheted link

Három évszázados magyar kolozsvári szakácskönyvet fordítottak le románra. - Egy 1695-ben, Kolozsváron nyomtatott, középkori magyar nyelven íródott szakácskönyvet fordítottak le román nyelvre. A kolozsvári származású Lukács József történész által lefordított szakácskönyv igazi siker volt a maga idejében, többször is újranyomtatták. A legrégebbi töltött káposzta, a legrégebbi kolozsvári káposzta, de még a legrégebbi kenyér recept is benne van a 272 oldalas fordításban.
"Ebben a formában a receptkönyvet 1695-ben nyomtatták, viszont már a címoldalon is olvasható, hogy bővített kiadásról van szó. A források azt állítják már 1692-ben létezett a kézirat, az első nyomtatott változat pedig 1693-ig nyúl vissza. Sajnos már egyetlen példány sem maradt meg abból az utókornak", nyilatkozta Lukács József az Adevărulnak.
A kötet bevezetőjében arról értesít a fordító, hogy az első, Románia mai területén nyomtatott szakácskönyv a 17. század utolsó évtizedében jelent meg. A kötetet április 16-án adják majd ki.
Itt lapozhatsz bele: link (Alexandru Badinici ajánlásával)

A székelyudvarhelyi könyvtár névadása körül kialakult vitáról az Udvarhelyi Híradó tudósítását idézzük: "Hargita megye prefektusa újragondolási kérelmet címzett Székelyudvarhely önkormányzatának a városi könyvtár Nyirő Józsefről való elnevezésével kapcsolatban - közölte a városháza 2019. márciusi közleményében. A kormány területi képviselője azzal érvel: a helyi tanács annak ellenére szavazta meg a névadást, hogy kedvezőtlen véleményezést kapott a prefektusi hivatal részéről. A közleményben kiemelik, és Venczel Attila jegyző is megerősítette, hogy a véleményezés pusztán konzultatív jellegű, tehát önmagában nem törvénytelen az ettől való eltekintés. Annál súlyosabb érv viszont az, hogy az Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet szerint Nyirő József 'militáns fasiszta' volt, és az emberiség ellen elkövetett bűnökért felelős személyek népszerűsítése törvénybe ütköző Romániában. Közleményében a városháza nem tért ki Nyirő vitatott közéleti tevékenységére, csupán azzal védekezik, hogy nem létezik olyan bírósági ítélet, ami kimondaná bűnösségét."
Az ügyben az Udvarhelyi Híradó portál megkérdezett volt és jelenlegi udvarhelyi intézményvezetőket is, hogy mi a véleményük a névadásról általában.
Az olvasókat pedig arról, hogy kiről neveznék el szívesebben a könyvtárat: link
Korábbi cikk a névadásról: link

A könyvtáros - hivatásának célja szerint - profi tájékoztató. És megkerülhetetlen az információs társadalomban. Ettől függetlenül is érdemes időnként rátekinteni a Wikipédia könyvtár szócikkére - és óránk számlapjára is: össze vannak-e hangolva? A múlt héten jeleztük link , hogy megújult az MEK munkatársai megújították a webarchiválás címszót a Wikipédiában. A könyvtár címszó megújítására évekkel ezelőtt volt megbeszélés az ELTE-n.
A Wikipédia magyar "könyvtár" szócikke - a webarchiváláshoz hasonlóan - szintén frissítésre szorul. Ma ugyanis az egyértelműsítő lapon ezt olvashatjuk a könyvtár egyik jelentéséről: "könyvtár, dokumentumok tárolására kialakított hely, épület, illetve ezen dokumentumok gondozására, feltárására hivatott intézmény" link . A könyvtáros meghatározása szintén a múlt századot idézi: "A könyvtár kezelője a könyvtáros. Az írástudás hajnalán mágikus hatalmú személy volt, a tudás birtokosa, aki eligazodott a könyvek labirintusában. Később bárki lehetett, aki tudott olvasni és írni, valamint kellő rendszerezési ismereteket szerzett. Sok évszázados kihagyás után ma ismét létezik könyvtártudomány; egyetemen és főiskolán, valamint továbbképzés keretében szaktanfolyamokon is oktatják" link .
A KIT-ben itt buzdítottunk legutóbb új könyvtári imázsmodell elkészítésére: link .

Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel közös projektjében rendszerezte és digitalizálta az Ódry Színpad 1956 és 1969 közötti vizsgaelőadásain készült archív felvételeket, amelyeken egy teljes színészgeneráció pályájának első pillanatai elevenednek meg.
Az online elérhető archívumban 26 előadás több mint 300 fotóját dolgozták fel az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet hallgatói Fodor János (ELTE BTK KITI) egyetemi adjunktus vezetésével. Az adattárat nevekkel, pozíciójelölésekkel, szerepekkel és adatbázisok (OSZMI, SZFE OPAC, IMDB, Wikipedia, Port.hu) kapcsolásával bővítették: 700 rekordos mutató készült a képek adatairól, a rajtuk szereplő színészekről, a bemutatott darabokról, azok szerzőiről és rendezőiről, valamint a fényképek készítőiről. Az ELTE és az SZFE megállapodása értelmében a digitalizált képanyag az SZFE Könyvtár, Kottatár és Médiatár állományában kutatható, bélyegképeit azonban a gyűjtött adatokkal, kapcsolt linkekkel az iNapló gyűjteményében közzétették.

Nem válaszolt a miniszter a bérfejlesztést érintő képviselői írásbeli kérdésre. Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő, a megalázó bérek miatt sztrájkra készülő könyvtárosok helyzetére kérdezett rá március 4-én a nemzeti könyvtár fenntartójánál, Kásler Miklós miniszter úrnál.
Az írásbeli kérdésre határidőre múlt héten megérkezett a válasz, azaz mégsem érkezett, mert nem válaszolt a kérdésre a miniszter megbízottja, Rétvári Bence államtitkár. A kommunikációs iskolák első heteiben tanítják ezt az eljárást.
"Ha kérdeznek valami olyat, amire nem akarsz válaszolni, akkor ne válaszolj rá, beszélj inkább másról." Ez történt a képviselő kérdésre adott válasz esetében is. Nem derült ki tehát, hogy miért nem teljesül a hazai közgyűjteményekben az egyenlő munkáért egyenlő bért szentencia. Köztudott ugyanis, hogy Kövér László könyvtárában, az Országgyűlési Könyvtárban köztisztviselőkké nevezték ki a könyvtárosokat, miközben a nemzeti könyvtár többdiplomás, nyelveket beszélő könyvtárosai diplomás minimálbéren tengődnek.
Az OSZK egyik könyvtárosa azt mondta a muon.hu-nak, hogy
"nettó hazugsághalmaz" az írásbeli kérdésre adott minisztériumi válasz.

Kölcsey-termet avattak az Arad Megyei Könyvtárban. - Az Arad Megyei Könyvtár link egyik olvasótermét nevezték el a 19. században alapított Kölcsey Egyesületről, amely a város közművelődését szervezte hajdanán, ma pedig a magyar kulturális élet egyik kovásza. A Kölcsey Egyesület rakta le tulajdonképpen - egyebek között - a mai könyvtár alapjait, és ennek mintegy elismerése a névadás az intézmény román vezetősége részéről. Az Arad Megyei Könyvtár igazgatója, Doru Sinaci természetesnek vélte, hogy a román közvélemény is tudomást szerezzen a könyvtáralapító elődökről.
'Ez a normalitás. A mai Arad Megyei Könyvtár két kulturális egyesület hozzájárulásával jött létre. Az aradi románok 1863-ban alapított kulturális egyesületéről, az Astráról és az 1881-ben alapított Kölcsey Egyesületről van szó. Ezért magától értetődő volt, hogy az Astra mellett a Kölcsey Egyesületről is elnevezzünk egy termet. A könyvtárban megvannak a Kölcsey-művek, emellett a Kölcsey Egyesület korabeli kiadványai mellett a közelmúltban kiadott könyvek is, amelyekből az egyesület rendszeresen adományoz a könyvtárnak' - nyilatkozta az eseményen.
Az ünnepségen leleplezték a Himnusz írójának, Kölcsey Ferencnek a szobrát is, amely a Kölcsey-terem egyik éke. A patinázott gipszszobrot Kocsis Rudolf alkotta egy korabeli osztrák festő olajképe alapján. Az aradi művész a klasszicista és a kortárs stílusjegyeket ötvözte. (via ReMeK-e-Hírlevél)

A Szolnoki Gyermektanács és a könyvtár link közös olvasásösztönző programot indított. A "Veszíts, hogy nyerj!" mozgalmat három éve minden esztendőben megrendezik Szolnokon, a játék szabályait a gyerekekkel közösen dolgozták ki a könyvtár munkatársai. A kihívás lényege, hogy hagyjunk el egy könyvet a város egy forgalmas pontján.
A gyerektanács az általános iskolás korosztállyal foglalkozik, de középiskolások vagy fiatal felnőttek is "elhagyhatnak" könyvet - említi Balázs Ildikó, a Verseghy könyvtár közönségszolgálati osztályának vezetője, aki az előző évekre visszatekintve azt is elmesélte, hogy voltak olyan könyvek, amik két-három alkalommal is gazdát cseréltek a kihívás ideje alatt.
Ha egy könyvet valahol elhagyunk, készítsünk egy fotót és ezt töltsük fel a "Veszíts, hogy nyerj!" Facebook-csoportba. Akkor is ez a teendő, ha megtalálunk egy ilyen úgynevezett "utazó" könyvet. A közösségi oldalra feltöltött képeket készítők közül júniusban, az ünnepi könyvhét alkalmával, nyerteseket sorsolnak a könyvtárban. A program indításához a könyvtár húsz könyvet ajánlott fel, így azok már útra kelhettek.

Ugyanis denevérekkel védekezik a könyvtár a kártevők ellen. A Portugália egyik legszebb épületének számító Mafra-palota könyvtárában nem az ott őrzött kötetek számítanak az egyetlen kuriózumnak. Az 1755-ben épült Mafra-palota rokokó könyvtára legalább olyan nagyszabású, mint a melki apátságé. A második emelet hátsó traktusában található könyvtár 88 méter hosszú, 9,5 méter széles és 13 méter magas, Manuel Caetano de Sousa építtette. A padlót rózsaszín, szürke és fehér márvány borítja. A fából készült rokokó könyvespolcok két sorban futnak a fal mellett, egy fakorlátú erkély választja el őket. 36 ezer bőrkötésű kötet sorakozik rajtuk a nyugati tudás legjavával a 14 századtól a 19 századig. Köztük igazi ritkaságok, például ősnyomtatványok is. A helyi könyvkötő-műhelyben készítették őket rocaille stílusban.
Ezekre a régi ritkaságokra különösen nagy veszélyt jelentenek a kártevők: rovarok, azoknak a könyvekben élő lárvái vagy a molyok. Más intézmények etilén-oxiddal, metil-bromiddal vagy gamma-sugarakkal küzdenek a probléma ellen. A Mafra-palota könyvtárában ezzel szemben egy természetes megoldást választanak: alig három centiméteres denevérek cirkálnak a könyvtárban éjjelente.
Nappal a denevérkolónia a polcok háta mögött vagy a kertben szunyókál, majd éjszaka, mikor a könyvtár bezár, az apró bőregerek a sorok között suhannak és levadásszák azokat a kártevőket, amelyek megrongálhatják a különleges gyűjtemény darabjait. Ez a gyakorlat évszázadokra tekint vissza, valószínűleg már a könyvtár alapítása óta így vigyáznak a kötetekre. A dolog egyetlen hátránya a padlót, a bútorokat és a polcokat borító ürülékük. Ennek megakadályozására a dolgozók távozás előtt gondosan letakarják a bútorokat, reggel pedig kitakarítanak.
A könyvtár a kutatók, történészek és tudósok számára nyitva áll, ha "a kutatási területük indokolja, hogy hozzáférhessenek a gyűjteményhez." A látogatáshoz előzetes időpont-egyeztetés szükséges. Mivel a denevérek éjszaka vadásznak, így nem valószínű, hogy találkozni fogunk velük a nappali nyitvatartási időszakban.

Maurice B. Line angol könyvtári tanácsadó mintegy 35 évvel ezelőtti magyarországi tréningjein többször elmondta, hogy a könyvtárak a menedzsment-tevékenységek közül leggyakrabban az ellenőrzést, visszacsatolást hanyagolják el. Így azt sem tudhatják meg, hogy az általuk elvégzett munka mennyire folt hatékony, tehát nem teremtik meg a szolgáltatásaik fejlesztésének alapját. - Úgy tűnik, a helyzet azóta is krónikus. (MG)
- A beszélgetés résztvevői nagyjából egyetértettek, hogy ami itthon leginkább hiányzik, az a téves ítéletekkel való szembenézés, a hibák elemzése. Hack azt mondta, hogy tudomása szerint utoljára az 1983-ban történt szolnoki gyermekgyilkosság téves ítéletét dolgozták fel alaposan a Bűnügyi szemlében az 1980-as években. Hack az előadás után a 444-nek azt mondta, nem tud róla, hogy létezne Magyarországon statisztika azzal kapcsolatban, hogy hány téves ítélet születik, erre szerinte legfeljebb az állam által fizetett kártalanítások számából lehetne következtetni.

A közösségi média felületei rengeteg időrabló és magához láncoló funkcióvak rendelkeznek - írja Mike Isaak. Ő maga is hírlevél-készítő. A technikai csúcsteljesítménynek nem számító email-hírleveleket - szemben a közösségi alkalmazásokkal - magunk akaratából rendelünk meg vagy mondunk le. Így is kipattanhat belőle készítő és olvasója közötti üzenetváltás, ám ezek jóval megfontoltabb hangúak, mint a közösségi média posztjai. Maga Zukerberg (a Facebook alapítója) is nyilatkozta, hogy inkább visszatér a személyesebb párbeszédes műfajokra - talán nem véletlenül. A hírlevél emellett kevésbé okoz függőséget.
A közösségi média alkalmazások időnként - üzleti érdekeiket szemmel tartva - megváltoztatják hírelosztó algoritmusaikat. A news feed-ekről (hírcsatornákról) a hírlevelekre kapcsolás azonban azt is jelenti, hogy tartalomszolgáltatóként nem kell az algoritmusokkal küzdened, ha el akarod érni célcsoportodat.
Hírlevél-készítőként "birtokoljuk" olvasóink kontaktadatait - ellentétben pl. a Facebook-kal, melyről lelépve elérhetetlenné válnak kapcsolataink.
Vannak, akik térítések hírleveleket kínálnak. De akkor is megfelelő műfaj, ha egy másik tevékenység pr-es támogatását végzi vele az ember. Mike tudatosan igyekszik visszavenni károsnak ítélt közösségimédia-függőségéből. Mind mondja, nem szakad el a Twitterről, de tudatosan csökkenti aktivitását. A korábbi énje szerint oda szánt üzeneteket pedig kiérleltebben adja közre hírlevelében. (ref.: MG)

A BBC számolt be róla, hogy Lengyelország északi felén fekvő Koszalinban tevékenykedő katolikus papok olyan könyveket égettek a hétvégén, melyeket szentségtörőnek és bálványimádónak ítéltek meg. Az elégetett könyvek közé került a Harry Potter sorozat több példánya is. Az égetést a Bibliából vett idézetekkel indokolták. Többek között Mózes ötödik könyvéből azt a passzust, amely így szól: "Isteneik szobrait égessétek el! Ne kívánd meg a rajtuk levő ezüstöt vagy aranyat sem, ne vedd el magadnak, mert tőrbe esel általuk. Utálatos ez Istened, az ÚR előtt".
JK Rowling könyveiből becslések szerint több mint 500 millió példány kelt el világszerte, ezzel ez lehet minden idők legsikeresebb regénysorozata. Korábban is akadtak már keresztény szervezetek, melyek tiltakoztak a Harry Potter-sorozat ellen, mivel szerintük a varázslást népszerűsíti a gyerekek körében. A papok akcióját nem fogadta kitörő öröm az interneten, a BBC által idézett kommentek között olyanok akadtak, mint a megjegyzés, hogy szemben a Bibliával, a Harry Potter esetében nem tudni arról, hogy bárki ölt vagy erőszakolt volna a nevében, míg más Heinrich Heine híres mondását idézte, hogy ahol könyveket égetnek, ott nemsokára embereket is fognak.

Az immár több mint száztíz éve létező s aktívan cselekvő jószolgálati világszervezet, a Rotary International kötelékében 20 éve vesz részt önálló munkájával a ROTARY CLUB KECSKEMÉT. A jubileumi elnöki évben most egy újabb, saját fejlesztésű közösségi programmal léptek színre: március 31-én délelőtt a club néhány tagjának közreműködésével a kecskeméti vasútállomás várótermében felállított könyvespolcukat töltötték fel különféle olvasnivalóval. A MÁV-START Zrt. Szeged Területi Igazgatóságának támogatásával, azzal együttműködésben több száz magyar és világirodalmi mű, szép- és könnyed irodalom, történelmi portrék, albumok, kalandregények, receptfüzetek várják az alkalmi olvasókat. Akik útravalóként választanak maguknak, bátran tehetik; szervezők remélik, hogy olvasás után visszakerül a mű vagy cserébe új könyv kerül viszonzásképp a polcra. A keresztségben ROTARY TÉKA nevet viselő olvasó-sarok a clubtagok, családjaik és szimpatizánsaik jóvoltából már eddig is több doboz tartalék-irodalom összegyűlt. A kínálat pótlása, cseréje és gondozása folyamatos lesz, amelyet szintén a közösség tagjai végeznek.

Véget ért a több mint két éve tartó huzavona az Európai Unió (EU) új szerzői jogi irányelve körül, és hiába álltak ki folyamatosan az internet történetének legendás alakjai a tervezet ellen, az Európai Parlament (EP) képviselői kedden 348-274 arányban megszavazták a szöveget, amelynek két cikkelye ellen lobbiztak keményen a techcégek.
A 11. cikkelyre linkadóként is hivatkoznak, mivel azt a gyakorlatot szüntetné be, hogy a tartalomgyártók által előállított cikkekre mutató linkeket, címeket és ajánlószövegeket ingyenesen közöljék más oldalak. Ez elsősorban a Google, a Facebook, a Twitter és a hasonló platformok ellen irányul, mivel a reformjavaslat mögött álló kiadók és médiavállalatok szerint a techcégek hasznot húznak az ő tartalmaikból - igaz, a tartalomszolgáltatók jelentős mértékben függnek a hírkereső oldalakon és a közösségi médiában megosztott linkektől, mert forgalmuk nagy részét ezek generálják. Hasonló intézkedések már buktak meg Németországban és Spanyolországban.
Az időközben 17-re átszámozott, korábban 13-ként ismert cikkely a cenzúragépezetet takarja, vagyis azt a javaslatot, miszerint az internetes platformoknak felelősséget kell vállalniuk minden, a felhasználóik által feltöltött tartalomért. Ennek bevezetése minden techcéget (videó- és fotómegosztók, közösségi oldalak) előzetes szűrők telepítésére kényszerítene, amelyek pusztán algoritmusok alapján, még a feltöltés előtt meggátolja a jogvédett tartalmak közzétételét. Ez a cikkely a zeneipar és a Youtube csatájából nőtte ki magát, a zenészek szerint ugyanis a Google rengeteget keres az ő szerzeményeiket felhasználó videókon, de alig fizet utánuk jogdíjat. Ez a cikkely a mémeket és a paródiákat is veszélyezteti, hiszen azok sokszor létező, jogdíjas alkotásokat használnak fel.

A politikusok hallgassanak a tudósokra, a szakértők által megfogalmazott javaslatokra. Ez a tüntetők egyik legfontosabb követelése ezért itthon és a külföldi országokban is.
Ahogy a klímaváltozás valósága egyre inkább a mindennapjaink részévé kezd válni, úgy erősödtek fel azok a mozgalmak, melyek szerint azonnali és radikális fordulatra van szükség ahhoz, hogy ez a bolygó lakható maradhasson az emberek számára.
Ezeknek a mozgalmaknak az élére a legtöbb országban a fiatalok álltak. A legismertebb közülük a hetente egyszer klímasztrájkot tartó svéd Greta Thunberg lett, de az elmúlt hónapokban a világ számos országában tüntettek diákok tízezrei, konkrét lépéseket követelve, melyekkel mérsékelni lehetne a klímaváltozást.
A nyugat-európai városokban látott tömegek egyelőre itthon még nem mentek utcára, de az elmúlt hetekben egyre többen és többen vettek részt péntekenként a Fridays for Future link Magyarország által szervezett tüntetéseken. Az eheti, a Kossuth térre megszervezett tüntetés előtt a mozgalom három alapítójával, Buru Petrával, Hartmann Johannával és Pribéli Leventével beszélgettünk.

Jó pár éve járok a PosztmodeM műsorba, meg elődjeibe, a DTM-be, a Netidőkbe, illetve a Modem Időkbe. Biztos elfogult vagyok, de szerintem ez az egyik legjobb ismeretterjesztő tartalom ma Magyarországon, ami az információs technológiáról és társadalomról szól korhatár megkötés nélkül. Most az indavideo révén rendszeresen az index2, időnként az index címlapjára kerülnek ki, amit a műsorban összerakunk Szilágyi Árpád barátom vezetése alatt. Esetleges azonban, hogy mi kerül ki oda és mi nem. De, ha feliratkozol az indavideon a műsor csatornájára, akkor semmiről sem maradsz le. Nézd meg a csatornát és, ha tetszik, iratkozz fel!
Kedves hallgatóink és rádiónézőink!
A PosztmodeM műsor számára az elmúlt két év során nagyon hasznos szolgáltatás volt a YouTube videómegosztó, részben az élő adásokat lehetővé tevő YouTube Live miatt, részben pedig a videóink tárhelyeként is. Úgy látjuk azonban, hogy a magyar Indavideó szolgáltatásnál - a mi tartalmainkkal mindenképpen - jobban érvényesül a kirakat-hatás: több emberhez jutnak el a témáink és nagyobb hatékonysággal tudjuk publikálni a sok-sok önkéntes munkával előállított műsorainkat. A jövő tehát úgy néz ki, hogy a videóink elsődlegesen az Indavideóra kerülnek fel, és indavideós linkeket fogunk itt is továbbítani - ugyanakkor megtartjuk az élő adásokhoz a YouTube Live-ot és felkerülnek oda is videóink. Érdemes tehát feliratkozni a PosztmodeM indavideós csatornájára! Az alábbi képen látható hogy a link címen elérhető a csatornánk és itt a piros "Feliratkozom" gombra kell kattintani.
A következő hetekben egyébként (ahogy a közelmúlt heteiben is) az elmúlt néhány hónap legjobb PosztmodeM adásaiból adunk válogatást az Indavideón, miközben készülnek az új műsoraink is. Amikor végére értünk a válogatásnak, onnantól az Indavideó csatornánk lesz az elsődleges csatornánk. Ezért íratkozzatok fel már most!

Szépirodalom, visszaemlékezés, önéletrajz és mára klasszikussá vált üzleti könyvek, az Amazon alapítójának könyvespolcán mindezeket megtalálod.
Az Amazon - 1994-ben - annak idején online könyvesboltként kezdte működését, mára pedig a világ egyik legnagyobb internetes kereskedelmi vállalatává nőtte ki magát. Gyakorlatilag nincs olyan termék, amit ne lehetne megvenni náluk. Azzal azonban kevesen vannak tisztában, hogy a könyvek nemcsak a cég piacra lépésében játszottak fontos szerepet.
Bezos az olvasmányélményeit a vállalati stratégia alakításakor is felhasználja. Így az sem példa nélküli a cég működésében, hogy egy-egy fontos stratégiai megbeszélés előtt a cég felső vezetőinek egész napos könyvklubbon kell részt venniük. De nem is szaporítom tovább a szót, inkább mondom melyik az a tíz könyv, amely Bezos könyvespolcán kiemelt helyet foglal el.

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Melyik budapesti házban született Semmelweis Ignác? Hogyan került a Jókai-szalon az egykori Epreskertbe és honnan indult Bujtor, Latinovits és Frenreisz? A Lechner Tudásközpont Híres emberek Budapestje sorozatával a homlokzatok mögé kukkantva ismerhetjük meg neves művészek életét - egykori lakóházuk rövid történetén keresztül. A tavasz közeledtével akár kellemes séták kiindulópontjául is szolgálhat. A Lechner honlapján cikk formájában is elérhető történeteket az alábbi interaktív térképen böngészgethetőek.
A házak ikonjára kattintva megjelenik, hogy ki élt ott, a teljes térkép megnyitásakor pedig egy névsorból kiválaszthatjuk, hogy kinek az egykori lakhelyére vagyunk kíváncsiak Aba-Novák Vilmostól Cziffra Györgyön, Jávor Pálon vagy épp Polcz Alaine-en át egészen Weöres Sándorig és Zielinski Szilárdig.
Weöres és felesége, Károlyi Amy például a II. kerületben élték le közös életüket. Előbb a Törökvészi út 3/c-ben laktak csaknem 30 évig, majd a hetvenes évek elején a néhány utcával feljebb, a Muraközi utca 10/A-ban vettek meg egy telket, s az itt épült ház a költő utolsó otthona volt. Noha nem érdekelte őket a politika, házasságkötésük után nem sokkal a regnáló hatalom elvette publikálási jogukat, sem Sándor, sem Amy nem szólalhatott meg saját jogon, csak műfordítással foglalkozhattak. A hallgatást 1955-ben Weöres Bóbita című kötete törte meg, benne a mindenki által ismert A tündér című verssel: "Bóbita, Bóbita táncol / körben az angyalok ülnek / békahadak fuvoláznak / sáskahadak hegedülnek."
Weöres Sándor a rózsadombi lakás konyhájából nyíló kis cselédszobában alkotott. Elég volt neki egy apró szoba, kis asztallal, ahol írni tudott, ággyal, ahová ledőlhetett és néhány székkel, ahol látogatóit fogadhatta. Amy volt az, aki a háztartást vezette, az ügyeket intézte, mert Sanyika a költészeten kívül kevés dologban mélyedt el szívesen.

A COURAGE-Gyűjtemények hálózatának a weboldaláról link lehet elérni egy olyan hároméves, az Európai Unió által finanszírozott nemzetközi kutatás eredményét, amely a Szovjetunió kivételével a teljes keleti blokk kulturális ellenállásával, így többek között Olasz Sándor hagyatékával is foglalkozik.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának koordinálásával összesen 16 országban zajlott a kutatás, körülbelül száz szakember az egykori Jugoszlávia, Ukrajna és a volt NDK területén is felkereste azokat a magánszemélyeket, köz- és magángyűjteményeket, akik és amelyek őrzik az elnyomással szembeni ellenállás tárgyi emlékeit. A projekt célja az volt, hogy térkép, kiegészítő információk és képanyagok segítségével bemutassák, és így kutathatóvá tegyék, hogy a Baltikumtól a Balkánig, Németországtól Romániáig hol kell keresni mindazt, amit a kommunizmus idején a művészek, az értelmiségiek, az emigránsok és az odahaza lázadók fél- vagy teljes illegalitásban előállítottak. A program során nem a fellelt tárgyakat digitalizálták, hanem dokumentálták a hagyatékok, levéltárak és múzeumok történetét.