A finn kormány 2014-ben az álhírek felismerésére indított egy kurzust - két évvel azelőtt, hogy az oroszok befolyást gyakoroltak az amerikai választásokra. Tanárokat, helyi lakosokat, tanulókat, újságírókat és politikusokat képeznek. Megtanítják, hogyan lehet felismerni a hamis információt. Pl. Twitteren felismerni a botok által létrehozott profilt a stock fotók használata, napi bejegyzésszám, félrefordítás alapján. Hogyan lehet kiszúrni a "deepfake", vagyis valósághűen manipulált videókat és hangfelvételeket.
A kezdeményezés csak egy a sok közül. Az ország fel akar készíteni minden korosztályt a digitális műveltségre. Az Oroszországgal hosszan érintkező ország tisztában van vele, hogy mi történhet ennek hiányában. A 2014-es krími történések óta nyilvánvalónak látszik, hogy az információs hadviselés online környezetben folytatódik.
A miniszterelnöki hivatal kommunikációs specialistája szerint nehéz számot mondani a Finnországot ért félreinformáló kísérletekre. De a szakértő szerint a legtöbb kérdés a bevándorlást, az EU-t és a teljes értékű NATO tagságot érinti. 2015-ben Sauli Niinistö, a finnek elnöke felszólított minden állampolgárt az álhírek elleni harcra. Egy évvel később amerikai szakértőket vont be. Tanácsokat adtak, hogyan lehet felismerni az álhíreket; megérteni, hogyan terjednek, megtudni, hogyan lehet harcolni ellenük. Az oktatási rendszer ezzel együtt kritikus gondolkodást is fejlesztett.
Mindennek eredményeként az Open Society Institute 2018-as felmérése szerint Finnország elsőként végzett médiaműveltség terén az EU-ban. A 100-as indexben 76 pontot szerzett. (Magyarország ugyanitt a 26. helyet érte el 40 ponttal - szerk.) Bár az eredményeket nehéz valós időben mérni. A megközelítés viszont működőképesnek tűnik. Más országok is példaként kezdték használni a finn modellt. (ref.: Habók Lilla)

Hogyan lehet az információs szolgáltatásokat a használók ki nem mondott elvárásai, kényelme szerint megtervezni, árazni, értékesíteni és kommunikálni?
A Magyar Információbrókerek Egyesületének jún. 6-i konferenciáján kis- és nagyszolgáltatók képviselői adnak elő. Bemutatják
- saját, könyvtárak által is használható automatizált, illetve személyes és ügyfélszerzési és kezelési eljárásaikat
- azokat a szolgáltatásokat, amelyeket megrendelőinknek kínálhatunk üzletük felpörgetésére.

- További információ: link
- Jelentkezési lehetőség: link
- Letölthető meghívó: link

A MIBE rendezvényein a térítéses információt nyújtó szakemberek és a téma iránt érdeklődők megismerhetik a rokon területek tevékenységét, módszereit,
lehetőségeit, és szakértőikkel kapcsolatba kerülve együtt is működhetnek velük.

Igen, luxusképzés, mert a résztvevő könyvtári munkatársak olyan szakértői támogatást kapnak, amely nem található meg sem a könyvtáros alapképzésben, sem a továbbképzéseken. A pszichológus szakember által tartott foglalkozás kedvezményezettjei a Halis István Városi Könyvtár kistérségi KSZR-ében szolgálhatják hatékonyabban a használóikat. (MG)
- Játékos önismereti és kommunikációs gyakorlatokkal kezdték a Halis István Városi Könyvtár KSZR műhelynapját. A foglalkozást második alkalommal szervezték meg, melyre a térség kistelepülési könyvtárosait várták. - A Halis István Városi Könyvtár kistelepülési ellátásában dolgozó könyvtárosainak is nagyon fontos, hogy képet kapjunk a kistelepülési könyvtárosokról, a céljaikról és hogy miben tudunk nekik jobban segíteni. Ezeket a kommunikációs gyakorlatokat, önismeretet ugyanúgy tudják majd a saját maguk közösségében alkalmazni - fogalmazott Bognár Csilla, a Halis István Városi Könyvtár mozgókönyvtár csoportvezetője.
A programra a térségben lévő kistelepülések könyvtárosait várták
A kétalkalmas műhelynapnak már tavaly is nagy sikere volt. Mádé Ivett január óta dolgozik a surdi IKSZT-ben, ahol könyvtárosi feladatokat is ellát, ezért fontosnak tartotta, hogy részt vegyen a tréningen. - Én úgy gondolom, hogy mindannyiunknak hasznára válik, hiszen százszázalékosan nem ismerhetjük magunkat sem. Illetve mindig tudunk tanulni másoktól, mindenkitől lehet tanulni, úgyhogy ezek mindig nagyon hasznosak, és én szeretek is ilyeneken részt venni, úgyhogy bízom benne, hogy lesz még alkalom - árulta el Mádé Ivett, a surdi IKSZT kulturális munkatársa. A résztvevők az önismereti és kommunikációs gyakorlatok mellett szakmai kérdéseket is megbeszéltek, valamint megismerték az őszi könyvtári napokhoz kapcsolódó tematikus programokat is. A szervezők szerint pedig elengedhetetlen, hogy lehetőségeikhez mérten a könyvtárosok önmagukat is képezzék.

A 2016-ban átadott aarhusi Dokk1 könyvtárban hatalmas kivetítőn olvashatók azon könyvtárlátogatók fényképei, amelyet az Instagramra feltöltve dokk1#-gal látnak el. A messze földön ismert, az év könyvtára díjat is elnyert (Public Library of the Year ) dán könyvtár tehát azokat a tartalmakat mutatja meg ország-világnak, amely a használók számára fontos. A legtöbb esetben selfie-ket és helyi könyvtári képeket tesznek fel. Csak nagyon ritkán fordul elő olyan tartalom, amit az előre megadott szabályzat szerint moderál a könyvtár; ilyen pl. a reklám. A moderálás miatt a megjelenés nem azonnali. A könyvtár fizet a szolgáltatás működtetéséért az Instagram tulajdonosának. - A könyvtárat a Cselekvő közösségek projekt magyar résztvevői láthatták múlt heti tanulmányútjukon.

Folytatjuk a néhány hete megkezdett sorozatot link a Halis-könyvtárban lévő könyvtártörtneti emlékelről.
- Mechanikus betűnyomó gép - A magyar karaktereket többé-kevésbé hiányosan tartalmazó, kör formájú "klaviatúrával" működő gépek - Rotex, Tenza vagy más esetben pl. Dymo márkájúak - a befűzött színes, nyomásra fehérré váló szalagba nyomták bele a betűt. Az öntapadós műanyagon kidomborodó betűk igen tartósan olvashatók. Pl. bekötött újságok gerincén jól helyettesítette az aranyozást. A múlt század nyolcvanas éveiben használták a Halis-könyvtárban is. A ma már ritkán használt ilyen gépek elektronikusak.
- Katalóguscédula-stencilező - Írógéppel gépelve rá a stencil hártya betűsablonná vált. Ha éppen a katalóguscédula méretű stencilre gépelt szöveg vált sablonná, akkor egy-egy katalóguscédulát egyetlen gépeléssel a képen látható szerkezet segítségével sokszorosítani lehetett. Egy cédula ugyanis a leírt mű összetettsége miatt több tíz helyre is kerülhetett a katalógusainkban. Olyan művek esetén volt ez hasznos, amikor nem a Könyvtárellátótól került a dokumentum a gyűjteményünkbe (antikvár vásárlás, hanglemezek). Az 1980-as években használatban volt. (Czupi Gyula)
A fotókat ld.: link

"Dokumentumállomány legeredményesebben..." felvetésünkre az alábbi nem reprezentatív válaszok érkeztek:
6 - a használó kezdeményezésére építhető
10 - szakértő, vagy könyvtáros által épül
2 - az integrált könyvtári rendszer szolgáltatója által építhető
2 - megírom: kit@gmconsulting.hu.
Petrovszki Mária észrevétele: "szerintem akkor építhető, ha a könyvtáros a különböző szakmai irányelveknek megfelelően építi, figyelve a könyvpiaci sikerlistákat is, könyvkritikákat olvas, és a használókat is bevonja, direkt módon, és akár úgy, hogy figyeli a már állományban lévő könyvek kölcsönzési statisztikáját, hogy a kedvelt írók-műfajok-sorozatok újdonságai megtalálhatóak, kölcsönözhetőek legyenek a polcokon. Manipulálni azért próbálom az olvasókat, hogy ha már megvettem a kortárs magyar irodalmat, olvassák is el - nagyobb részben velük dolgozom biblioterápián, másrészt személyre szabottan szoktam ajánlani, és amikor visszahozzák, beszélgetek is velük a könyvről."
Az adatokat összevetve a hasonló 2014-es adatokkal, ezt a diagramot kapjuk: link . Lényegében nincs változás. Úgy véljük, hogy okosabban dönthetünk a használóknál. A használóorientáció alacsonyabb szintje a összefügghet azzal is, hogy nem állnak rendelkezésünkre használói igényeket bemutató felmérések. Ezek azonban a technika fejlődésével elvileg elérhetőbbé válnak (ha a szakmai akarat nem fekszik keresztbe). A nagy információszolgáltatók által használt mesterséges intelligenciára épített előrejelzések döntően már ma pontosabbak az emberi feltételezéseknél. Ezeknek a helye az IKR- (és dokumentum)szolgáltatók rendszereiben van. De már a 10 éve mért tapasztalat is azt mutatta, hogy a magyar városi közkönyvtárak használói igényei 95%-ban azonosak. Azaz: szinte teljesen megtakaríthatóak a köz(!)könyvtári szerzeményezési döntések. (MG)

KIT-nek a felsőoktatásból küldött megjegyzés a "Dokumentumállomány legeredményesebben..." link c. szavazás-felvetésünkre:
- A gyarapításosdi pokolian szakállas kérdés... viszont vannak területek, ahol ha megvárod a használói kezdeményezést, már pont késésben vagy. Ld. pl. felsőoktatási könyvtárakban az új kötelező tanirodalmak beszerzését.
Persze bonyolult világ ez is, az alapképzési kötelező tanirodalmak és a mesterképzési tanirodalmak megléte jogszabályi (Nftv. Vhr.-ben akkreditációs) és minőségbiztosítási követelmény. Évente vizsgálja szúrópróbásan a külső audit, hogy valamely tárgy kötelező irodalmai rendelkezésre áll-e a könyvtárban (=van-e legalább egy könyvtári példány).
Az viszont senkit sem érdekel, ha
- a hallgatók nem a kötelezőből, hanem kizárólag az oktatói preziből tanulnak (ami egyre gyakoribb jelenség), tehát muszáj bizonyos mértékig sajna a "polcnak vásárolni"
- azt nem szokta kérdezni se éves könyvtári statisztika, se külső auditor, hogy milyen mértékű az előző évben mért olvasói elégedettség, milyen tartalmú és részletességű a felhasználói igényekre és elégedettségre vonatkozó vizsgálat, ez alapján milyen intézkedéseket tett a könyvtár stb. Csak a "hány darab, hány téka" könyvtárstatisztikai; nesze semmi...
Amúgy a gyarapítási keret a legkisebb tétel a könyvtár költségvetésében (a bérek / járulékok és rezsiköltségek messze előzik). Ha valamiért mégis pénzbővibe kerülsz
(pl. EU-s pályázati forrásból), mire a koncepciótól (pályázatírás) a végrehajtásig (= forrásköltésig) eljutsz, már mások a körülmények, nem annyi és nem arra kéne,
de természetesen nem lehet változtatni semmit a megítélt támogatás tartalmán / szerkezetén, elvégre a "kincstári rugalmasság" csóválja az egészet.

A "legeredményesebben" azt jelentené-e, hogy a lehető legtöbb, legerősebb - hosszabb távú - pozitív hatással? Lehet-e ebből a szempontból általában - egyéb kategorizálás nélkül - beszélni könyvtárakról? Hogy a használót mi mozgatja, azt kereskedelmi részről a könyvtárakra nézve gyakran tabunak tartják. Dokumentumot beszerzésre javasolni komoly olvasók is esetlegesen és csak a saját szűkebb szakterületükről hajlandók, míg a könyvtár profilja általában szélesebb. Figyelembe kell venni a kutatói kéréseket, sőt időnként bátorítani is kellene az ilyesmit, ha van rá fedezet, de csak kizárólag rájuk hagyatkozni szerintem nem szabad.
A szakértők - meglátásom szerint - azok, akik szakkritikát írnak az egyes dokumentumokról. Jó, ha a gyarapító könyvtáros képes megérteni ezeket, és netán hagynak is neki időt az elolvasásukra. Buta tekintélyelvűség, ha egy vezető úgy hiszi, pusztán attól, hogy valakinek tudományos fokozata van mondjuk XX. sz.-i magyar történelemből, mindjárt a Shakespeare-filológia legújabb szakirodalmából is ki tudná emelni a legfontosabbat anélkül, hogy alaposabban utánaolvasna. Nem elég az időleges hozzáférést biztosítani, hanem gyűjteni kell a szakirodalmat. Nagy (külföldi) hagyatékok rendszeres befogadása országos szakkönyvtárakba (egyetemi könyvtárakba) egy nagyon vitatható kérdés. Szelektálása, feldolgozása, a fel nem vett anyag továbbítása munkát, megélhetést ad könyvtárosoknak, növeli a gyarapítási statisztikát, béleli a raktárakat, de az új szakirodalmat nem pótolja. Olyan könyvtárvezetők, akik elsősorban a könyvtártörténet iránt érdeklődnek, szívesebben veszik, ha hagyatékok inkább könyvtárba kerülnek, mintsem az antikváriumi, használt könyves forgalomba, - és ezzel vissza a körforgásba. A hagyatékok egy része itt is ott is kiszelektálódik persze.
Az felsorolásban sugallt utolsó pont, hogy az "integrált rendszer szolgáltatója" fogja uralni a gyarapítást sajnos a legvalószínűbb tendencia, és ez az, amitől a legjobban félek. A tudomány igazságkereső szempontjai és pártatlanságra törekvése helyett üzleti érdekek, továbbá hatalmi célok és törzsi elköteleződések érvényesülhetnek majd, különösen a provinciálisabb tájakon. (NpL)

Múlt heti cikkünkre - Van-e olyan gyakorlatunk, amely által egymással egyébként nem találkozó emberek barátkozhatnak össze? link - Krizsai Mónika küldött észrevételt Balatonfenyvesről:
- Van gyakorlata annak, hogy egymást nem ismerő emberek, gyerekek, akik egyébként nem találkoznának, barátkozhassanak. Három éve nyitottuk meg helytörténeti gyűjteményünket link , melynek az udvara a nyári szezonban lehetőséget biztosít találkozásokra. Ezek a "fenyvesi esték", főszezonban, szerda esténkénti meghirdetett összejövetelek, amikor jelenlegi, vagy volt, a maguk szakmájában ismertséggel rendelkező embereket hívunk beszélgetni. Tavaly kézműves foglalkozással egybekötve gyerekeket is vártunk csütörtök délelőttönként.
Mivel már három éve tart ez az általam szervezett beszélgetés-sorozat, látom az újonnan kialakult ismeretségeket. Azok, akik ősidők óta itt élnek, vagy nyaralnak, kapcsolatokat tudnak kialakítani egymással. Élnek is a lehetőséggel. Idén annyiban változtatunk, hogy a beszélgetés mellett "tevékenység" is legyen.
A Mari-Etta Helytörténeti Gyűjtemény Balatonfenyves Facebook-oldalán link talál képes beszámolót az előző évekről. A képek az előadások utáni beszélgetéseket pogácsa és szörp mellett nem minden esetben dokumentálják, mert az már egy kötetlenebb időtöltés.
A lényeg, hogy a könyvtárban megismert olvasóim képezik a magját az egész sorozatnak. Annyira, hogy a szintén olvasóim az önkéntesei a gyerekfoglalkozásoknak, akik nélkül az létre sem jöhetett volna.

Egy minifelmérés alapján a középiskolások nem olvasnak közéleti szájtokat és tévét sem néznek, mégis fontos számukra, hogy értesüljenek a hírekről, lehetőleg minél semlegesebb forrásból. Ilyet azonban nem nagyon ismernek a hazai piacon. (...) Az pedig, hogy mennyivel nagyobb erőt tulajdonítanak a mai középiskolások a közösségi médiának a hagyományos médiumoknál, nem csupán abban mutatkozott meg, hogy az újságírói munkát nem tartják már annyira meghatározónak. Erről egyébként többször némileg pejoratívan megjegyezték, hogy az internetnek köszönhetően "ma már bárki lehet újságíró", vagyis azt érzékelik, hogy egyre jobban elmosódik a határ az ismert újságokban publikáló szerzők és a bloggerek / netes véleményvezérek között.
A tesztből többek között az derült ki, hogy a középiskolások szerint a három szó, ami leginkább jellemez egy hazai újságírót az a lényegre törő, részrehajló és szubjektív, amivel viszont legkevésbé illetnék a magyar sajtó munkatársait, azok a: körültekintő, független, minőségi szavak. És legfőképpen objektivitást, jó stílust és szakszerűséget várnának az újságíróktól.
semmilyen híroldalt nem olvasnak rendszeresen. Sőt, a közösségi médiában se követik a közéleti szájtokat, hanem mint kiderült, mémekből informálódnak. Ha valamelyik téma mém formájában felkelti az érdeklődésüket, akkor néznek utána a híroldalakon (így értesültek például a Notre-Dame-i tűzesetről is). A hírszájtoktól egyébként főleg az objektivitást várnák, ezt azonban nem igazán találják a magyar piacon, hiszen feltűnik nekik, ha egy sajtótermék kormányközeli, de azt is érzékelik, ha egy lap túlzottan "orbánfóbiás". Híradókból szintén nem tájékozódnak, ezeket ugyanis egyáltalán nem nézik és tévét is alig. A videós tartalmakat viszont szeretik, de ebben az esetben is témafüggő, hogy mit néznek meg.
Szóval, nyilvánvalóan máshogy informálódnak manapság a gimisek, mint 5-10-20 stb. éve, azon viszont mégsem kell sírni, hogy régen minden jobb volt, mikor az iskolások tudtak olvasni és nem ijedtek meg attól, ha írásbeli információt kellett befogadniuk. A felmérésben megkérdezett diákok, és a workshopon részt vett gimisek ugyanis egyöntetűen azt mondták: amennyiben érdekli őket az adott téma, akkor teljesen mindegy nekik, mennyire hosszú egy cikk.

Szívügyének tartja, hogy a fél éjszakákat helyben töltő, pizsamás-papucsos teológusok szempontjait is figyelembe vegye, de elkötelezett a szakmaiság mellett is. Szabó Erika könyvtárvezetővel a Török Pál Kari Könyvtárról link beszélgettünk.Említette, hogy nincsenek hivatali beosztottjai. Hogyan lehet akkor ezt a rendkívül energia- és időigényes feladatot egyedül ellátni?
- Annak idején úgy állapodtunk meg Zsengellér József dékán úrral, hogy teológusokkal fogok dolgozni. Most például van erre öt fix emberem. Ők ellátják az ügyeletet, részt vesznek a szerzeményezésben, a feldolgozásban. Ez egyébként a kommunikációt is megkönnyítette, mert így nem kellett folyton hirdetnem magamat. Vitték tovább a hírt, hogy mi hogyan zajlik nálunk, mit lehet kérni, hogyan kell viselkedni. Nekem pedig azt mondták el, hogy a hallgatóknak milyen igényeik vannak. Az, hogy tizenegy óráig nyitva lehettünk, annak volt köszönhető, hogy ők itt laktak a kollégiumban. Mindemellett a szakmai hozzáértésük is fontos. Én pontosan tudtam, mit akarok csinálni könyvtárosként, de ők azok, akik ismerik a teológia tudományát.

A pedagógusok célja az volt, hogy az ide járó sajátos nevelési igényű gyerekekkel megszerettessék az olvasást.
Hosszú időn keresztül kereste a Szegedi Szakképzési Centrum József Attila Általános Iskolája és Szakképző Iskolája link a megoldást arra, hogy hogyan tudná a hagyományos iskolai könyvtárat egy élettel teli, modern térré varázsolni. Az iskola ismert hagyományteremtő ötleteiről: tavaly adták át a Cseperedő szobát, ahová a fiatal édesanyák elhelyezhetik gyermeküket, amíg ők tanulnak. Szeptemberben egy speciális osztályt is indítottak, készségfejlesztő iskolai képzés keretében autista gyerekeknek hoztak létre egy termet.
Most a könyvtárukat alakították át vonzó kreatív térré. - A régi áttekinthetetlen volt, nem használták sem a gyerekek, sem a tanárok. A könyvek vagy régiek voltak, vagy nem feleltek meg a gyerekek érdeklődési körének - mondta Nemes-Nagy Erika, az iskola igazgatója. Hozzáfűzte, több olyan kollégájuk is van, akik küldetésüknek tekintik, hogy ezekkel a sajátos nevelési igényű gyerekekkel is megkedveltessék az olvasást.
A könyvtárat két nagyobb térre osztották, az egyik kifejezetten csoportfoglalkozások lebonyolítására alkalmas, ide egy nagy kerek asztal, falra szerelt tévé, 3D-nyomtató és okosfal került. Ezen a diákok tudnak egymásnak üzenni, esetleg rajzolni, alkotni is. - A másik részben lehetőség lesz önálló munkára, az erre kialakított, laptoppal ellátott bokszok segítségével akár kihelyezett órákat is tarthatnak itt. Tanórákon kívül kényelmes fotelekben olvashatnak, társasjátékozhatnak, beszélgethetnek is a diákok - részletezte az igazgató.
Az átalakulást követően a könyvtár immár megtelt élettel. A diákok egyelőre még csak ismerkednek a megújult hellyel, amely szerintük az új bútorokkal, színes fotelekkel menőbb is lett. Angyalné Kovács Anikó, a Szegedi Szakképzési Centrum igazgatója hangsúlyozta, olyan gyerekek járnak ide, akik nem hozzák magukkal otthonról a tanulás kultúráját, őket nem lehet hagyományos eszközökkel bevinni a könyvtárba, és rávenni arra, hogy tanuljanak. - Alapvetően az ő igényeik és a 21. századi oktatás inspirálta a könyvtár jelenlegi formáját - magyarázta.

... és: Mivel tehető bababaráttá egy könyvtár, és egyáltalán miért hasznos a felolvasás a legkisebbek számára? Ezekről a kérdésekről is szó esett a Babaolvasó Országos Szakmai Napon Kecskeméten. Számtalan módja van annak, hogy egy könyvtár bababaráttá váljon. Talán sokan nem is tudják, de a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárban egy babaszoba is található. Az intézmény már régóta igyekszik a legkisebbek igényeit is kielégíteni.
- Mindenféleképpen jó, hogyha könyvtár-közelbe kerül egy kisbaba, a könyvtárosok pedig olyan ügyesek és leleményesek, hogy kialakítják azokat a biztonságos sarkokat és nem utolsó sorban szolgáltatásokat, amely ehhez szükséges - hangsúlyozta Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke, a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója azokat a könyvtárosokat, akik részt vettek ma a Babaolvasó Országos Szakmai Napon.
A rendezvényen a beszéd kialakulása került a középpontba, de hallhattak előadást az érdeklődők például arról is, hogyan ültethetjük el a kisbabákban a környezetvédelem fontosságát. Mert akár hisszük, akár nem, ez már a babakorban is meghatározó - emelte ki az igazgatónő.
A megyei jó példáról, avagy a bababarát könyvtárak működéséről ma a lajosmizsei könyvtár link számolt be. Bács-Kiskun megyében a megyeszékhelyen és a városokon kívül is több mint 100 kistelepülés könyvtára vált bababaráttá az elmúlt években. Ezekben az intézményekben nemcsak külön szakember foglalkozik a csöppségekkel, de az olvasóhelyiségek berendezésénél is odafigyelnek a kicsik igényeire. A módszerek azonban folyamatosan fejlődnek, ezért is fontos a Babaolvasó Országos Szakmai Nap, ahol az újdonságokról is beszámoltak.

Dr. Katona Andrea az Országos Széchényi Könyvtár egykori főigazgatója a Facebookon emlékezett vissza arra, milyen irreális elvárásokat támasztott a fenntartó, és mennyi pénzt kellett volna kulturális intézményként kigazdálkodnia az OSZK-nak ahhoz, hogy az ésszerűtlenül elvont források hiátusát pótolni tudják. Amikor már az intézmény képtelen volt fedezni a pénzhiányt, a miniszter az egészet a főigazgatóra kente, aki mindig is "problémás volt".
Felújításokra, új számítógépekre vagy bútorcserékre esélyünk sem volt. Az informatikusaink régi, leselejtezett masinák darabjaiból bűvészkedtek össze valamit, ha meghibásodtak a gépek, ahogy a műszaki kollégáinknak is minden ügyességüket be kellett vetni, ha elromlott valami, mert pénz nem volt sem újra, sem pedig alkatrészekre. A raktárosaink sokszor gyalog hozták fel a nehéz köteteket az olvasóknak, mert a régi liftek szinte hetente megadták magukat. Már az is nagy öröm volt számomra, hogy az ottlétem alatt minden évben sikerült nullával fordulnunk, azaz nem volt év végén tartozásunk.
Az ötödik emelet (az ún. vezetői szint) a demo program. Ha lejjebb vagy feljebb megy valaki, az a szomorú valóság. Amikor ki kell költöztetni az embereket a beázott szobából, mert penészes lett, és nincs pénz a szoba rendbehozatalára. Amikor kabátban ülnek a feldolgozók a szobájukban télen, mert 5 centis hézag van az ablakoknál... Nos, ez a valóság. A hétköznapok valósága.
(...) Ezen az értekezleten a főigazgatók jó része panaszkodott a költségvetés miatt, mire a fenti államtitkár csak annyit mondott: "Érdekes, ahol a mi embereink dolgoznak, nincsenek ilyen problémák." Az értekezlet vége felé rám nézett, és szinte élvezettel közölte: "Sajnos kénytelenek vagyunk az OSZK-tól újabb 20 milliót elvonni." Levegőt sem kaptam, és döbbenten válaszoltam: "Azt a könyvtár már nem tudja kigazdálkodni, nem fogjuk tudni kifizetni a működési költségeket." "Nos - mondta lekezelően az államtitkár - , aki nem tud gazdálkodni, alkalmatlan főigazgatónak."

Mintegy hét év szünet után újra napirendre vették az új nemzeti könyvtár építésének projektjét Szlovéniában, az erről szóló dokumentumot hétfőn írta alá Jernej Pikalo oktatási és tudományos miniszter. Az 50 millió eurós beruházásról a tárcavezető azt mondta: akkor lesznek boldogok, ha az épület már valóban állni fog.
A NUK II Nemzeti és Egyetemi Könyvtár link megépítésére kiírt nemzetközi pályázatot 2012-ben a Bevk Perovic építésziroda nyerte el. Pikalo azt reméli, hogy a munkálatok elkezdéséhez már a következő évben rendelkezésre állnak az építési engedélyek.
Emlékeztetett arra, hogy egy 1989-es pályázaton Marko Music építész tervét választották ki, de az elévült. A jelenlegi projektet még 1994-ben fogadták el. Az előkészületekre a kormány 30 millió eurót költött, ám 2009-ben úgy döntött, hogy megszünteti a projekthez kapcsolódó összes szerződést. 2011-ben új nemzetközi pályázatot írt ki, amelyet a már említett Bevk Perovic építész nyert el - mondta. 2012-ben Bevk Perovic tervét úgy értékelte a zsűri, hogy az nem veszi figyelembe az épület szerkezeti és régészeti vonatkozását, hanem az új könyvtárat az egyetemi létesítmények hálózatának és a város egészének a központjává teszi.
A projekt készítői az új nemzeti könyvtár főbejáratát a ljubljanai művészeti akadémiával szemben helyezték el, míg a másik bejáratot összekötötték a régi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárral, amely még 1941-ben épült és amelyet Joze Plecnik (1872-1957), Szlovénia leghíresebb építésze tervezett.

A fejlettebb munkakultúrájú országokban tartózkodnak a munkahelyi stresszt túlontúl növelő megoldásoktól, térségünkben ezektől nem riadnak vissza. Ennek okai szerteágazóak, részben kevésbé öntudatosan a magyar munkatársak, részben az alkalmazott gyártási és más technológiák szintje eltérő, részben a szabályozás kevésbé szigorú, illetve kifinomult itthon.
Míg kezdetben onnan indult ki a munkahelyi stressz kutatásában, hogy az emberi egészség általánosan elfogadott abszolút érték, és kompromisszum nélkül tiszteletben tartandó, ezzel a mára saját maga által "naivnak" látott elképzeléssel le kellett számolnia.
A felvilágosultabb vezetők viszont felismerték, hogy a hatékonysági és az egészségügyi szempontok nem feltétlenül vannak ellentmondásban, okos megoldásokkal észszerű egyensúlyba hozhatók e megfontolások, s olyan munkakörrendszer alakítható ki, ami mellett a munkavállalók személyes fejlődését lehetővé tevő környezet biztosítható. Persze nem mondhatjuk, hogy mindig, minden helyzetben, gyorsan megtalálható ez az egyensúly.

Ki játszik ilyet? Újra nosztalgiázni hívja az érdeklődőket a Berzsenyi Könyvtár, ahol ezúttal játékokból és gyerekportrékból nyílt kiállítás. Az intézmény helytörténeti klubjának felhívására 40-en ajánlották fel féltve őrzött, régi játékszereiket, amelyek közül a legrégebbi a múlt századfordulóról származik.
Búgócsiga és lendkerekes autók, társasjátékok a századfordulóról, agyonölelgetett játékmackók, és generációknak örömöt szerző matchboxok. Negyvenen ajánlották fel féltve őrzött, régi játékaikat a Berzsenyi Könyvtár kiállítására.
Szalainé Bodor Edit könyvtáros: Én azt tapasztaltam, hogy a gyerekkor az egy nagyon erős érzelmi kötődés. Gyerekkori játékot mindenki őriz. Én is őrzök, egyébként, elárulom, vagy azért, mert a szülőktől, dédszülőktől örökölte az ember és nem akar megválni tőle, mert családi kötődése is van, vagy azért, mert nosztalgia. Tehát a gyerekkorára emlékezteti az embert.
A kiállítást kedves gyermekportrék egészítik ki, néhányon a város közismert polgárai is felfedezhetők kisgyermekként. A tárlatot megnyitó Illés Péter etnográfus a közgyűjtemény és az intézményben működő helytörténeti klub tevékenységét méltatta. A kiállítást iskolai csoportoknak is ajánlja a könyvtár: a gyerekeknek foglalkozást tartanak, ahol ki is próbálhatják szüleik, nagyszüleik kedvelt játékszereit.

A gumicsont olyan kommunikációs tartalom, amely begyűjti a célcsoport figyelmét, elterelve azt fontosabb, de takargatni kívánt történésekről. (MG)
- Vállalhatatlan tartalmától függetlenül Kövér László hirtelen buzizása csak egy trükk: üzenet a tábornak, gumicsont az erre érzékenyeknek, figyelemelterelés a kampányhajrá balhéiról a sajtónak - írja vendégcikkében Rényi Ádám.
Az alig több, mint egy héttel az EP-választások előtt egy ország fürdik Kövér László buzizásában. Buzizni kultúrember nem szokott, de hát nem ez az első dolog, amit kultúrember nem tesz, Kövér László meg igen. Hogy Kövér egyébként valóban súlyosan homofób-e, vagy szenvtelenül teljesíti a Fidesz kampányának rá rótt feladatát, az kérdés, de pillanatnyilag nem fontos kérdés.
Egyértelmű, hogy amit látunk, egyszerű szemfényvesztés. A melegek örökbefogadásával szembeni verbális ámokfutás, a pedofília és a homoszexualitás összemosása olyan ügy, amely miközben megszólíthat jobbszéli választókat, egyetlen mozdulattal veszi le a média napirendjéről a rezsim számára kellemetlen témákat. Pedig ilyenből azért akadt bőven az elmúlt napokban is Tiborcz István vagyonának összeírásától a budapesti sürgősségi betegellátás összeomlásáig. Erre kellett a házelnöki buzizás, majd Gulyás Gergely segédbuzizása - a buzizás a kampányban sajnos könyörtelenségében is bravúros eszköz.

... minderről Zsoldos Mariann számol be blogjában: - A hatalmas munkának részünkről múlt hónapban kezdődtek az előkészületei. A Zenei és idegen nyelvi gyűjtemény átköltözött a központi könyvtár épületébe, hogy helyet adjon a Kossuth u. 18. sz. alatti épület felújításának, mivel ide költözik a feldolgozó csoport, a Hevestéka, az igazgatóság, a titkárság. A központi épületben maradnak a felnőtt olvasószolgálati részek, amelyek június 15-én zárják be kapuikat egész nyárra, hogy átköltözzenek a felújított Kossuth u. 12. sz. alatt található, egykori Helyőrségi Művelődési Otthon (HEMO) épületegyüttesébe a korszerűsítési munkálatok idejére. Kérjük, kölcsönözzetek minél többet, hogy kevesebb dolgunk legyen a költözésnél :-). A kikölcsönzött dokumentumokat szeptemberben kell csak visszahozni a birtokba vett épületbe. Könyvek sokasága külső raktárba került, kis részük a Bródy Antikvárban megvásárolható a könyvtár mögötti parkolóban (a készlet erejéig jó időben 10-17 óráig). A több százezres fő dokumentumállomány átköltöztetése, RFID-kóddal való ellátása a nyár folyamán történik. Szeptemberben nyitunk az átmeneti, de fantasztikusan menő Varázskönyvtárban, addig a Plázakönyvtár, Strandkönyvtár és a Parkkönyvtár szolgál számotokra újdonságokkal. Előreláthatóan kb. 7 hónap múlva költözhetünk majd vissza.

Korábban szóltunk a könyvtári digitalizáció felemásságáról - Magyar könyvtári szakma - digitalizálás előtt? link . Nos, az üzleti életben is sok a hasonló akadály.
- Mindössze 46. helyet foglaljuk el az IMD digitalizációs versenyképességet vizsgáló, 63 szereplős listáján, Európában pedig az EU által jegyzett, a digitális gazdaságra való felkészültséget jelző kompozit index, a DESI szerint a 23. helyen állunk a 27 országból. A felmérés tanúságai szerint a technológia rendelkezésre áll, adatátvitelben, infrastruktúrában kifejezetten jól állunk, a legnagyobb lemaradásunk a felhasználásban, a technológia integrációjában és a jövőre való felkészültségben mutatkozik.
Pedig a magyar cégvezetők is digitális nyomás alatt élnek. Az ő ajtajukon is dörömbölnek a technológiai megoldásokat szállítók, ők is olvasnak a hatékonyságnövelés új eszközeiről, az adatgazdaság fontosságáról, a legújabb blockchain megoldásokról, de mindez nem áll össze egységes vállalati stratégiává, nem fogalmazódnak meg konkrét üzleti lépések, melyeknél a digitalizáció csak egy eszköz a távlati célok megvalósításához.
Ezzel szemben a helyzet sokkal inkább az, hogy magyar cégeknél a digitalizáció inkább öncél, mint eszköz, sokszor csak az egyes cégek speciális területeit érinti, és gyakori jelenség az is, hogy a cég egyik területén végrehajtott fejlesztés nem bizonyul kompatibilisnek a többi üzleti terület tevékenységével.
Sokan összekeverik az egyes feladatok digitalizációját a vállalat teljes digitális transzformációjával. Előbbi azt jelenti, hogy ugyan azt csináljuk, mint eddig, csak jobban. Az utóbbi viszont merőben új üzleti modelleket, új megközelítést, akár új termékeket jelent, és ez rugalmasságot, kockázatvállalást, agilitást követel meg a cégtől, sokkal többet, mint egy-egy terület feladatainak modernizálása.
A digitális megoldásokból nyert információk, és az általuk elért technológiai rugalmasság azonban lehetővé teszi, hogy megerősítsük, vagy elvessük a fogyasztói igényekre vonatkozó korábbi feltevéseinket, esetleg merőben újakat fedezzünk fel, és új megoldásokat találjunk ki ezek kielégítésére. - Ez valójában a digitális transzformáció.

Hazánkban közel 5,4 millióan szoktak rendszeresen online vásárolni, a felnőtt magyar internetezők 91 százaléka. Mivel már nehéz érdemben növelni a számukat, a jövőben várhatóan a vásárlás intenzitásának növekedése jelenti majd az e-kereskedelem érdemi bővülésének alapját. Ehhez előreláthatólag nagyban hozzá fog járulni az online bevásárlási szolgáltatások terjedése, melyeket eddig 1,2 millióan vettek igénybe idehaza. Az eNET rendszeres, éves lakossági e-kereskedelmi kutatása az online vásárlás fő trendjeit vizsgálta.
Fő trendek az online vásárlásban:
Az elmúlt években a legdinamikusabban az okostelefonon online vásárlók, a készpénzmentes fizetési módokat preferálók, illetve a külföldi webáruházból vagy külföldi aukciós oldalon vásárlók aránya nőtt. Bár internetes vásárlás esetén a leggyakrabban használt eszköz továbbra is a laptop (52%) és az asztali számítógép (51%), az okostelefon is egyre meghatározóbb: az online vásárláshoz okostelefont használók aránya 2017 májusa óta 30 százalékról 48 százalékra nőtt.
A korábbi években a fizetési mód kérdése még a rendszeres online vásárlókat is megosztotta: nagyjából egyenlő arányt képviseltek a készpénzmentes, a készpénzes és a mindkét fizetési módot preferálók. Mára azonban megváltozott a helyzet. A készpénzmentes fizetési módokat preferálók egyértelműen többségbe kerültek a készpénzzel fizetőkkel szemben (51, illetve 19 százalék), míg a mindkét típusú fizetési módra nyitottak aránya nagyjából változatlan maradt, 30 százalék. Bár kiszállítás kapcsán a futárszolgálat dominanciája továbbra is megingathatatlan - 78 százalék választja ezt az átvételi módot -, a futárnál történő kártyás fizetés elérhetőségének terjedésével a készpénzes utánvét (56 százalék) mellett/helyett a futárnál történő bankkártyás fizetés is egyre népszerűbb (38 százalék), elősegítve ezzel a készpénzmentes fizetési módok terjedését.
A külföldi webáruházban vásárlók aránya is rohamosan nő: a válaszadók 58 százaléka, azaz 3,1 millióan vásároltak már online külföldről. 2017 májusa óta közel 900 ezerrel bővült a külföldi webshopokban (is) vásárlók tábora.

A közelmúltban több könyvtári szabadulószobáról is adtunk hírt. Ha azonban valaki azok között is szeretné a könyvtár vonzását növelni, akik (még) nem járnak könyvtárba, akkor érdemes megnéznie az alábbi forráslinken található oktató videót. A tananyag előnye, hogy nem kell hozzá könyvtárosképző helyre utazni, szabadságot kivenni és tandíjat fizetni stb. Mint a közzétevők írják:
- Ez a videó a Tempus Közalapítvány digitális oktatással kapcsolatos nyílt online kurzusa, A tanulás jövője MOOC tananyagvideója. A videóban segítséget kaphat saját digitális szabadulószobájának elkészítéséhez, és megismerheti, hogyan használja hozzá a Google űrlapokat.

Sőt, bevásárló listát, sudokut, fotót és cikket is - vagyis pénztárblokk formátumban akár egy magazint is nyomtathatunk magunknak vagy másoknak. A csatlakoztatott kis kocka néhány évnyi pihenés után új betűtípussal és funkciókkal tért vissza a papírcetlis jegyzetekért és a miniatürizált tárgyakért rajongó technofilok nagy örömére.
Eredetileg a londoni BERG dizájncég projektje volt még 2011-ben az a tenyérméretű, okostelefonokhoz tervezett Little Printer, amely tintapatron helyett hőre színeződő pénztárgép-papírt használ. Mindössze hároméves piaci jelenlét jutott neki, és leginkább talán azért, mert ez a kis kocka tényleg csak a felhasználók szórakoztatására született - és még ma is nehéz többet belelátni. Pedig néhány napja érkezett a bejelentés, hogy a koppenhágai Nord Projects felélesztette álmából ezt a kis csatlakoztatott dobozt. Bár a dizájnja megmaradt, fejlesztettek hozzá egy új alkalmazást, és szabadon szerkeszthető, nyílt forráskódú szoftverrel ruházták fel - írja a The Verge.
A telefonra tölthető iOS-alkalmazással kezelhető Little Printer bármilyen szöveget kinyomtat az RSS-olvasóban talált cikkektől kezdve az emotikonokkal felszerelt sms-ekig. A fotókat pedig mostantól még gyorsabban, az eredeti kép részletességét még pontosabban megőrző formátumban nyomtatja ki. Lehet vele jegyzeteket, napi teendő- vagy bevásárló listát készíteni, és az új megosztási modell szerint az üzeneteket most már egyszerre akár több ismerősnek is el lehet küldeni.
Első használatkor ugyanis minden printerhez egy azonosításra használt, egyedi url-alapú eszközkulcsot kell létrehozni, amit a felhasználók a telefonkönyv névjegyzékéhez hasonlóan kezelhetnek, vagyis üzenetüket csak az általuk kiválasztott - kockaprinterrel szintén rendelkező - címzetthez juttatja el.
És bár arról egyelőre nincs szó, hogy ez a kis zsebnyomtató mikor kerül újra kereskedelmi forgalomba, de ha a korábbi 200 angol fontos (70 ezer forint) árnál sikerül valamivel barátságosabb összeget találni neki, azok között lehet sikere, akik a digitális világban már a papírfecnik betűhalmazáért is képesek hálát érezni.

A Google csütörtökön bejelentette, hogy egy aprónak tűnő, ám fontos változást eszközöl a kereső mobilappjában, ami elsőre talán nem is olyan feltűnő, ha nem helyezzük egymás mellé a régi és új dizájnt. A keresőcég által "vizuális frissítésnek" hívott intézkedés lényege, hogy a találati listában megjelenő kártyákon láthatóbbá válnak a kiadók és portálok cikkei. Eddig maga a cikk/oldal címe került felülre, alá pedig zölddel az URL-cím.
Ezután a zöld URL-ek eltűnnek, és az oldalcím feletti sávban láthatjuk majd, hogy melyik kiadótól, portáltól származik a tartalom, a logójukkal/ikonjukkal együtt. Ebben a sávban jelölik majd a későbbiekben a hirdetéseket is.
A Google szavaival élve az új dizájnnal a weboldal márkája kerül középpontba, így egyszerűbb kiszűrni az általunk hitelesnek tartott portáloktól származó tartalmakat. A változást pár napon belül mindenki láthatja mobilon, később pedig asztali böngészős változatban is.

A múlt évhez képest több mint duplájára nőtt a vándortáborokba jelentkező gyermekek száma, idén négyezer felső tagozatos és középiskolás jelentkezett - mondta az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) főtitkára csütörtökön az M1-en.
A múlt évhez képest több mint duplájára nőtt a vándortáborokba jelentkező gyermekek száma, idén négyezer felső tagozatos és középiskolás jelentkezett. Elmer Tamás, az OEE főtitkára ezzel kapcsolatban hozzátette: a vándortáborokat januárban hirdették meg az előző évekből ismert öt útvonalra, de az érdeklődés akkora volt, hogy további két útvonalat is kijelöltek.
Így a Mátra, a Börzsöny, a Pilis, a Bakony és a Mecsek mellett a Vasi-Hegyhát és a Zemplén erdei útjain is túráznak majd a táborozók
- tudatta a program projektfelelőse. A szakember az is közölte, nagy hangsúlyt fektetnek a túrákat vezető pedagógusok fizikai és szellemi felkészülésére, ennek érdekében vándortáborvezető-képzést is indítottak, amelyet az OEE és a Testnevelési Egyetem akkreditált.

A rendszerváltás környékén megnövekedett a helyi - területi és szakmai - kiadványok száma, követve az emberek sokszínűségét és a megnyilatkozás lehetőségét. Ez a folyamat most erőteljesebben látszik visszavonódni. A vidéki rádiók helyét évekkel korábban átvette a Dankó rádió, a megyei napilap-hálózat maradék autonómiája most látszik megszűnni. (MG)
- Már most is erősen központosították a tartalmat, de még ezt is tudják fokozni. Felszámolnák a már ma is csak papíron önálló megyei lapszerkesztőségeket, a folyamat eredményeként pedig akár a teljes vidéki napilaphálózat is megszűnhet a jelenlegi formájában - erről beszélt több érintett lap munkatársa, vezetője is a Népszavának. Az erős központosítás miatt a szerkesztőségekben már jelenleg is abszurd esetek játszódnak le, az egyik alkalmazott elmondása szerint például, amikor az egyik női mosdóban elromlott a villany, ki kellett volna hívni egy szerelőt, de a lapvezetés napokig nem tett semmit, mert azt mondták, még nem kapták meg "föntről" a hozzájárulást.
Mint ismert, 2016 őszén a megyei napilapok többsége Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, majd a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozásával minden helyi kiadvány a kormányközeli szervezet tulajdonává vált.
Lapunk több megyei napilap munkatársánál és vezetőjénél informálódott, abban pedig mindenki egyetértett, hogy további központosításra számítanak. Ez a folyamat egyébként már jó ideje tart: az újságoknál már csak a helyi híreket dolgozzák fel önállóan (természetesen ezt is alapvetően a kormánypártra hangolva, az ellenzéki megszólalásoknak minimális teret adva), de a politikai és sport oldalakat már egy központi szerkesztőség látja el anyagokkal. Igaz, egyelőre elég nagy a szórás: a Komárom-Esztergom Megyei 24 ÓRÁ-ban általában hat oldalt (plusz a címlap felét), a szomszédos Fejér Megyei Hírlap munkatársai tizenkettőt készíthetnek maguk, a Somogyi Hírlapnál viszont tíz oldalt írnak helyben.
(...) ... többen is azt mondták, olyan hírek keringenek a szerkesztőségekben, hogy az önkormányzati választások után, de legkésőbb 2020 elején teljesen megszűnnének a jelenleg működő megyei napilapok, és a helyüket egy központilag szerkesztett újság venné át.

Első látásra baromi jól kinéző, ugyanakkor félelmetes lehetőségeket rejtő találmányt mutatott be a Samsung mesterségesintelligencia-fejlesztéssel foglalkozó divíziója Moszkvában. Egy olyan algoritmusról van szó, aki portréfotókat vagy akár festményeket varázsol át élethűen gesztikuláló mozgóképekké.
Ilyen, úgynevezett deepfake, vagyis az eredetitől irtó nehezen megkülönböztethető kamuvideók készítésére alkalmas programok eddig is léteztek. De ezek a gépi tanuláshoz jókora képi adatbázisokat igényeltek. A Samsung nagy újítása az, hogy az ő programjuk akár egy darab, az alanyról készült arckép alapján elfogadható eredményt ad, ha pedig több képünk is van az illetőről, a végeredmény teljesen élethű lesz.

Az emberi újszülött rendkívül kiszolgáltatott. Az állatokkal ellentétben nem tud járni, önállóan táplálkozni. Folyamatos gondoskodást igényel. Az evolúció az oxitocin nevű hormonnal segített rajtunk. Az oxitocin szülés során, valamint bőr-bőr kontaktus hatására termelődik, tehát akkor is megemelkedhet, ha nem szült valaki. A hormon felkészíti a kismama agyát, bevonzza a figyelmét, hogy minden idegszálával a babára koncentráljon.
De érvényesül a taszító erő is, mert emlékszik, hogy személyiségének vannak más fontos részei is - különböző kapcsolatok, a munkája, hobbik, lelki és szellemi élet, nem beszélve a fizikai szükségletekről: evés, alvás, torna, szeretkezés, kimenni a mosdóba egyedül. Ez az érzelmi vívódás játszódik le az anyasági érés folyamatában. Ezt a feszültséget érzik a hozzám forduló nők. Emiatt gondolják, hogy betegek. Ha megértenék, hogy az anyává érést nem lehet siettetni, ha tudnák, hogy a legtöbb ember nehezen éli át ezt a huzavonát, ha tudnák, hogy ebben az élethelyzetben normális, ha vegyesek az érzelmeink, és nincs mit szégyellni, akkor kevésbé éreznék magukat magányosnak, kevésbé éreznék magukat megbélyegezettnek, és szerintem a szülés utáni depresszió is ritkábban fordulna elő. Szívesen tanulmányoznám ezt egy napon.
Hiszek a terápiás beszélgetésben, ezért ha meg akarjuk változtatni az anyaság kibontakozásáról való általános felfogást, akkor a nőknek egymással is beszélgetniük kell, nemcsak velem. Szóval anyukák, beszélgessetek az anyává érésről egymással, barátaitokkal, és ha van, társatokkal, hogy megértsék ezt az átmeneti időszakot, és nagyobb törődést tudjanak adni.
- Ha tetszik, készíts qr-kódot az előadás magyar szöveges változatáról és ragaszd ki a vonatkozó szakhoz. De be is katalogizálhatod a videót. (MG)

HVG: Úgy hallani, a Digitális Akadémia megszüntetését fontolgatják, mert "csekély a társadalmi hasznosulása".
Demeter Szilárd: Pont ellenkezőleg: a Digitális Irodalmi Akadémia link bővítését tervezzük. Ha sikerül forrást szerezni rá, akkor olyan életművek közzétételét is szeretnénk, amelyek még nem szerepelnek itt. Kapásból száznál is több nevet összeírtunk. Másrészt nyitnánk lefelé - a pályakezdőktől a középgeneráción át a nagy öregekig lehetőségeket és ösztöndíjakat biztosítanánk a legjobbaknak. Neveztetjük ezt akár "írói életpályamodellnek" is.