A könyvtár állományának nagysága, az általa foglalkoztatottak száma, új beszerzések száma, netán a begyűjtött minőségi tanúsítványok stb. rég nem tükrözik a könyvtár minőségét. Az ALA és az ACRL szervezetek 2010-ben felvázolták, milyen mutatókból érdemes visszatervezni a minőséget ténylegesen növelő tevékenységeket. Igen, a könyvtár hatással van a végzett hallgatók elhelyezkedési arányára, az egyetemi kutatók tudományos sikereinek mértékére. A felsorolásban nincs is sok meglepő (bár a több mint 10 év eltelte miatt finomíthatók a mutatók), sokkal inkább a könyvtári belső mutatók azonosítása és a szükséges tevékenységek kidolgozása okozhat fejtörést. Viszont hosszabb távon nem látszik más kiút. (MG)

- A könyvtárak nem tudják teljes egészében demonstrálni az intézményük értékeit, ha nem határozzák meg az intézményi vonatkozású eredményeket, majd nem mérik, hogy milyen mértékben érik el azokat. A felsőoktatási intézmények könyvtárosai azonosíthatják és értékelhetik a szakkönyvtári eredményeket a következő területekhez kapcsolódó intézményi adatok függvényében:
- beiratkozás adatai
- hallgatómegtartási és végzettségi arány
- hallgatói siker
- hallgatói teljesítmény
- hallgatók tanulási eredményessége
- hallgatói elkötelezettség mértéke
- oktatók kutatási termelékenysége
- a kari oktatás szintje
- az intézmény egyéb szolgáltatásainak minősége
- átfogó intézményi minőség. (ALA)

Könyvautomaták, automatikus kölcsönzés, könyvbedobók, és persze a régóta otthonról is elérhető katalógus - egyre inkább terjednek a hazai könyvtárakban is. A kontinens északi és nyugati felén, az USA-ban és Ausztráliában egyre gyakoribbak a teljesen automatizált könyvtárak. Vannak persze idehaza, akik szerint a személyes kapcsolat és a személyes könyvajánlás a minden. Czupi Gyula KIT-ben többször idézett véleménye link szerint akkor jó a használó-könyvtáros interakció, ha abban hozzáadott érték van, pl. értékesítés-ösztönzés, keresztértékesítés, marketingfelmérés, vagy pr. Ha viszont ilyenre nem használják ki a lehetőséget a könyvtárosok, akkor - a logika szerint - miért is nem automatizálható az ügymenet? Pláne akkor, ha az nagyobb használói elégedettséggel is járhat.

Egy városi könyvtár vezetője mondja:
- 2022 első három hetének kölcsönzési adatai úgy néznek ki, mint a pandémia előtti évek. Pici csökkenés, de beleillik a 22-éves trendbe. Ezért úgy tűnik: vége a pandémia alatti mélyrepülésnek. És ezért igazából nem kellett tennünk semmi rendkívülit. Tanulság: bármit is csinálunk, alig vagyunk hatással a kölcsönzési számokra. Az is megfordul a fejemben, hogy - őszintén szólva - ha teljesen automatizálva lenne a rendszer és a Volt-os, Foodpandás futár vinné házhoz a könyvet, akkor sem történne semmi. Istenem! Belegondoltam abba, hogy egy-két-három 0-24-es automata és egy futár mellett akár be is lehetünk zárva és két ember elég a könyvtár működéséhez. Kisebb helyen, nagyjából negyed akkora költségvetéssel, miközben a kölcsönzési számok nem zuhannak a negyedére és ellátjuk az általános könyvtári és a közkönyvtári funkciókat. Persze, nagyon jó könyvtárinformatikai háttér kell hozzá.
Egy párhuzam: az egyik városi pizzeriában napi 1000 pizzát készítenek. Ennek 75 %-a kiszállításos. A maradék helyben fogyasztás. A konkurensnél is hasonló: 66% a kiszállítás. Egyikük sem így indult, hanem étteremként. A helyiségeiket is arra alakították és méretezték. De a fogyasztási szokások felülírtak mindent, és mostanra megduplázták, triplázták a nagyobb forgalommal az árbevételüket, úgy, hogy nem kellett több élőmunka hozzá.

Friss: A vártnál is többen támogatják az oktatási dolgozók sztrájkját link

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is csatlakozik a január végi tanársztrájkkal egy időbe szervezett tiltakozáshoz. Mint írják, szolidaritásukat fejezik ki a 2022. január 31-re meghirdetett tanársztrájkban részt vevőkkel, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete összefogásának eredményeként megszületett sztrájkkövetelés teljesítése ugyanis az egész magyar társadalom érdeke.
Szerintük az oktatásban dolgozók béremelése a tisztességes megélhetés biztosítása mellett esélyt ad arra is, hogy megállítsák a tanárok elvándorlását és újra a megfelelő számú oktató legyen a rendszerben.
De nem csak sztrájk lesz. Ahogy már írtunk róla, demonstrációt szervez a Magyar Szakszervezeti Szövetség január 31-ére, ezzel támogatnák az aznap kétórás figyelmeztető sztrájkot tartó pedagógusokat. Akik magasabb fizetésért, óraszámcsökkentésért és a kötelező oltásról szóló jogszabály visszavonásáért harcolnak. A SZEF friss közleményében bejelentette, ők is részt vesznek a 2022-es bérajánlások ellen tiltakozó január 31-ei demonstráción.

A közgyűjtemények, könyvtárak, levéltárak, múzeumok és a közművelődési intézmények munkatársai továbbra is a közszféra legrosszabbul kereső dolgozói közé tartoznak.
A Medgyessy-kormány 2002 szeptemberében átlagosan 50 százalékkal emelte meg a közalkalmazottak bérét. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) 2020-as felmérése szerint a kulturális szféra dolgozóinak mintegy 70 százalékkal csökkent a reálbére 18 év alatt. (Jelenleg mintegy 9-10 ezer ember dolgozik ebben a szférában.) A 2010-es évek közepére az ágazat szinte minden dolgozója a garantált bérminimumot kapta, végzettségtől, szakmai gyakorlattól függetlenül. Egy érettségizett, pályakezdő, valamint egy tudományos fokozattal, címekkel, akadémiai tagsággal rendelkező munkatárs egyaránt.
2020 májusában a parlament megfosztotta a kulturális dolgozókat a közalkalmazotti státusuktól - az érintett szakszervezetek korábban a húsvéti munkaszünet négy napját kapták meg a törvénymódosítás véleményezésére -, mondván, a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozva a bérük majd jelentősen emelkedni fog. (2008-ban befagyasztották a közalkalmazotti bértáblát, amelyet csak a minimálbér-emelés, illetve a garantált bérminimum emelése korrigált.) "Azokra a könyvtárosokra, akik nem csinálnak semmit, azokra nem lesz majd szükség, ám akik aktívan kitalálják, hogyan lehet új és új programot hozni, ők nagyon sok pénzért dolgozhatnak majd" - fogalmazott akkor Fekete Péter kulturális államtitkár, akarva-akaratlanul is rámutatva arra: a szerződéses munkatársakat könnyebb elbocsátani, mint egy közalkalmazottat. Fekete később bocsánatot kért a "láblógatós könyvtárosok" hasonlatért - ez nem az a szféra.
Valódi béremelésre ott van lehetőség, ahol a fenntartó közelebb áll a tűzhöz, jó viszonyban áll az adott kormánnyal - fogalmazott a KKDSZ alelnöke, Papp Katalin, utalva olyan kiemelt intézményekre, mint a Magyar Nemzeti Múzeum vagy a Petőfi Irodalmi Múzeum.

Együtt / Együtt élni / Klasszikus történetek / Érzések / Jó éjszakát / Átgondolni / Együttműködni - olvasható egyebek mellett a Hamburgi Városi Könyvtár link központi részlegének gyerekkönyvtárában. Ezek szerint (is) tagolják a polcon a könyveket (a fotókat ld.: link - a "mit-" előtag a németben az "együtt"-nek fordítható).
Igaz, nem csak a könyvtárak állnak ki a nyílt, együttműködő közösségek mellett azt feltételezve, hogy a társadalomban jobb, ha az emberek igyekeznek megérteni egymást és problémáikat közösen oldják meg. Az egyházi, városrészi, szakmai közösségek mellett applikáció is segíti a civilek egymásra találását pl.: link ).

A példa mutatja, hogy a könyvtár igenis tehet konkrét lépéseket olyan elvontabb célokért, mint hogy nagyobb bizalom legyen a társadalomban. Hogy ez manipulálás, társadalmi mérnökösködés lenne? Az előbbi feltétele, hogy az a megcélzottak tudtán kívül történjen. A párbeszéd és befogadás útjának helyességét pedig rendszeresen, különböző fórumokon megerősítik az emberek.
Így bizonyított: a könyvtár tehet és tesz is a társadalom által fontosnak tartott célokért, legyen az árvízvédelem, befogadás, klímavédelem, városi autóforgalom csökkentése, vagy - példánkban a párbeszédre, empátiára való érzékenyítés. (MG)

Lezárult a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár Könyvhódító 2021 - Mellékalakok főszerepben pályázata. Az eredményhirdetést online tartották, élő YouTube videót publikálva.
A könyvtár 2021-ben hetedik alkalommal hirdette meg olvasásösztönző pályázatát. A cél az volt, hogy egy előre megadott könyvlistából a pályázó a kiválasztott mű egy részletét az egyik mellékszereplő szemszögéből alkossa újra blog formátumban. A listában többek között olyan klasszikus művek szerepeltek, mint például az Alice Csodaországban, a Hófehérke és a hét törpe, A Pál utcai fiúk, a Harry Potter és a Trónok harca sorozat, vagy épp A Mester és Margarita. 44 pályázó 51 pályamunkát küldött be, határon túlról is érkeztek írások. Legtöbben a Harry Potter univerzumban merültek el, de szép számmal érkezett a Hófehérke és a hét törpe és A Pál utcai fiúk mellékkaraktereiről készült pályamunka is.

A szakértő zsűri - dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész, egyetemi docens; Boór Andrea könyves vlogger (Andi kis könyves világa); Varga Bence irodalomtanár, a Zaporozsec együttes frontembere - online megbeszélések keretében értékelte a pályamunkákat, két korosztályban összesen 16 díjat ítéltek meg. A díjazottak listája és a nyertes pályaművek a könyvtár honlapján olvashatóak. (Waldinger Dóra)

Sokan panaszkodnak, hogy lyuk vagy kopás miatt ki kell dobniuk kedvenc farmerjukat, esetleg zoknijukat. Sok elhasználódott ruhadarab, amely még helyrehozható, így a kukában landol. Nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni, mivel mindent megjavíthatunk, ha nagyon akarunk.
Újra alkothatnak az érdeklődők a könyvtárban - Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár erre a problémára talált újból megoldást, hiszen ismét megrendezik a Zöldfonal - (Újra)alkotóműhelyt január 20-án, csütörtökön 16 óra 30-kor.
Mi a közösség célja? - "Hogy használt ruháinkat kidobás helyett új életre keltsük. Befoltozzuk a szakadásokat, ráhímzünk a festékfoltokra, megstoppoljuk a zoknit, lebontjuk a pulcsit és sapkát kötünk belőle, ami tényleg használhatatlan, azt pedig feldaraboljuk és megvarrjuk párnának. Közben beszélgetünk, segítünk egymásnak és hulladékból valami egyedit hozunk létre." - írja a könyvtár a közösségi oldalán.
Azt kérik, csak azok az emberek vegyenek részt a programon, akik minimum két oltással rendelkeznek.

Megjelent egy riport a Kongresszusi Könyvtár gépi tanulással folytatott kezdeményezéséről. Egy projekt keretében a könyvtár innovatív részlege bevonta a használókat, hogy digitális gyűjteményének egy részét dolgozzák fel a gépi tanuló algoritmust is segítő formában.
A projekt (Humans-in-the-Loop, röviden HITL) végére egyúttal egy keretrendszer is elkészült a közösségi támogatást (crowdsourcing) használó gépi tanulásról. A módszertan kidolgozásába több szakértőt bevontak. Vizsgálták, milyen módon lehet a két területet összekötni. Ezáltal a használhatóságot, kereshetőséget fejleszteni és a felhasználókat jobban elkötelezni a digitális gyűjtemények mellett. A közzétett eredmények más könyvtárak és kulturális intézmények számára is használhatók.

A gépi tanulás segíthet feldolgozni az adatokat olyan mértékben, amire a szakértő csapatok nehezen lennének képesek a nagy mennyiségű adat miatt. De a dobozos piaci megoldások nem működtek, mert az emberi szakértelem fontos a kulturális örökség képeinek és szövegeinek elemzésekor. A gépek emberi tanítása viszont bevált a projektben.
Egyrészt a felhasználók összeállíthatják a tanuló algoritmus számára az adatokat. Másrészt korrigálhatják a gépi tanulás kezdeti eredményeit, amelyből az algoritmus szintén tanul. A fejlesztők három fontos megállapítást tettek a projektben:
- A felhasználóknak olyan tartalmat kell adni, amihez közel érzik magukat.
- A gyűjteményből kikerülő adatoknál figyelembe kell venni az adatvédelmi szempontokat.
- Olyan gyűjteményeket kell a közösséggel elemeztetni, amely széles körben elérhető. A folyamat más projektekben is használható lesz. Az eredményként felhasználható adatok a gyűjtemény felfedezhetőségét támogatják.

A gyűjteményválasztást szavazás előzte meg. Plusz egy workshopon sorra vették az elemzést végző felhasználók, az olvasók és a dokumentumkészítők előítéleteinek torzító hatásait is. Végül a mikrofilmről digitalizált, 15 államra kiterjedő, az egész 20. századot lefedő Telefonkönyv-gyűjteményt választották ki a közösségi elemzéshez. Ezt gyakran használják, például családfa- és jogi kutatáshoz. A csapat használati eseteket is kidolgozott, hogy a választható gyűjtemények közül a felhasználók mit és mi miatt fognak majd igénybe venni. Azaz: melyik éri majd meg a ráfordított erőforrást?
A gépi tanulás szempontjából előnyt jelentett, hogy a telefonkönyvek nagyrészt egységes formában jelentek meg. Az adatok elég strukturáltak a teszteléshez, viszont nem olyan bonyolultak, hogy ne lehetne befejezni. Az önkéntes csapatok azonosították az egyes információtípusokat, pl. üzleti csoportokat, hirdetéseket, a telefonos tippeket. Minden típusról leiratokat készítettek, hogy a gépi tanuló algoritmusnak mintát adjanak a feladat befejezéséhez. A teljes riport: link (ref.: Habók Lilla)

Az ALA (az USA könyvtárosainak szövetsége) rendszeresen kiáll a könyvtárak nyílt társadalmi küldetése mellett, a cenzúra ellen. Ugyanakkor tiszteletben tartja a könyvtárhasználók véleménynyilvánítását a könyvtári dokumentumokkal kapcsolatban.
Hajnal Ward Judit a Könyv Könyvtár Könyvtáros legfrissebb számában ezt a folyamatot is bemutatja. Sőt, közre is adja a "Kérelem közkönyvtári állományban szereplő dokumentum újraértékelésére" c. dokumentumot. A használók bejelentésüket a helyi könyvtárban tehetik meg. Az ALA e felszólamlásokat összegzi és közzéteszi.
Az évente megrendezett Betiltott Könyvek hetén külön is ráirányítja a figyelmet a jelentett "problémás" dokumentumokra, illetve a cenzúra káros jelenségére. (MG)

Mint a szerző írja: - ... A kérelem benyújtásakor az olvasó egy-egy példányt kaphat a következő nyomtatványokból: az ALA alapszabályzata, a szabad olvasás joga, a könyvtári forrásokhoz való szabad hozzáférés, a fiatalkorúak szabad könyvtári hozzáférési joga és az adott könyvtár álláspontja a vitatott anyagok újraértékeléséről. A könyvtár ezután megkezdi az értékélés folyamatát az előre megírt szabályzat alapján.
A leggyakrabban bejelentett könyvekről az ALA listát vezet éves lebontásban, illetve korosztály és műfaj szerint. Néhány visszatérő motívumot leszámítva (pl. LMBTQI-tartalom és erőszak) a listán szereplő könyvek között változatos témájú kötetek szerepelnek. Nem ritka közöttük a világirodalom olyan klasszikusa sem, mint az Ulysses, A nagy Gatsby, Egerek és emberek, Míg fekszem kiterítve, Az ötös számú vágóhíd, A huszonkettes csapdája, A gyűrűk ura, Búcsú a fegyverektől vagy a Mechanikus narancs. Nem meglepő a politikai tartalmú művek, mint például a Szép új világ, az 1984 vagy az Állatfarm jelenléte a listán. A fiatalabb nemzedék nevében megvétóztak olyan műveket is, mint a Tom Sawyer kalandjai, A legyek ura, a Zabhegyező, a Papírsárkányok és a Harry Potter-sorozat könyvei.

A kapott tájékoztató jellegű válaszok megoszlása:
3 - Precíziós döntéselőkészítésre
3 - Döntéselőkészítésre, megszorításokkal
15 - Csak komoly kiegészítő kutatások mellett vehetők figyelembe
8 - Az adatszolgáltatók belső használatára érvényesek lehetnek
7 - Inkább nem írom le...
Ha az öt évvel ezelőtti válaszokkal nézzük a mostani eredményeket, a következő diagramot kapjuk: link .
Az elmozdulásokból úgy tűnik, ha nem is radikálisan, de tovább romlott a bizalmunk a saját magunk által megadott könyvtárstatisztikai adatokban. Ez egybecseng a tavaly évvégi kérdésünkre adott válaszokkal link , mely szerint iskolai osztályzat alapján 2/3-ot adtak a válaszadók. Eszerint aktuális
- a rendszer felülvizsgálata
- erőteljes automatizálása; minőségbiztosítása
- bürokratikus szemlélete helyett harmonizálni a könyvtári küldetéssel. (MG)

Miközben a Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Pszichiátriai Társaság is elítéli a Fidesz homofób törvényét link , közkönyvtárakhoz intézett kérdéseket a Háttér Társaság:
"Kérjük, hogy a 2011. évi CXII. törvény 28. § (1) alapján mint közérdekű adat igénylésre az alábbi kérdésekre 15 napon belül válaszolni szíveskedjenek.
- Változtatott-e a könyvtár szerzeményezési, katalogizálási vagy hozzáférési szabályzatain, illetve gyakorlatán a törvény hatályba lépését követően?
- Kapott-e a könyvtár ilyen változtatásra irányuló utasítást vagy javaslatot a fenntartótól vagy valamely állami szervtől? Ha igen, mely szerv(ek)től és milyen tartalommal?
- Alkalmaznak-e bármilyen korlátozást (pl. szabadpolcos hozzáférés, raktári kikérés, kölcsönzés, internetes tartalmak elérésének korlátozása) kiskorúak esetén LMBTQI tartalmak vonatkozásában?
- Amennyiben alkalmaznak ilyen korlátozást, milyen szempontok alapján döntenek róla, hogy valamely kiadvány vagy internetes tartalom a korlátozás hatálya alá esik-e?
- Érkezett-e állampolgároktól bejelentés ilyen tartalmak hozzáférhetősége kapcsán? Hogyan kezelték a bejelentést?"

A kérdésekkel kapcsolatban diskurzus alakult ki a Könyvtárosok csoportban. A KIT tavaly évvégi szavazása arra mutat, hogy válaszadók 86%-a szerint meg kell szólalniuk a könyvtári szervezeteknek link .

A járvány miatti korlátozások hatására a közgyűjtemények forgalmának nagy része az elektronikus térbe terelődött. Ez - melléktermékként - azt is jelenti, hogy jobban mérhető, hogy a használó mit, mennyi ideig néz, olvas, miket együtt stb.
Múlt heti lapszámunkban volt szó arról, hogy a Louvre múzeum új honlapjába épített látogatási adatokat figyelő rendszer jelzi a használói prioritások és az erőforrások átrendeződését (Milyen a jó múzeumi honlap: Louvre + link )

A könyvtárakban is kérdés, hogy szolgáltatásuk mennyiben érhető el elektronikusan, például kölcsönöznek-e e-könyveket. Bár Magyarországon ez továbbra sem releváns, ám a kölcsönzési, dokumentumforgási adatok adnak támpontot. Az USA felsőoktatási könyvtárai is kihasználták a lehetőséget (ld.: link ). Az eredmény: radikális apasztás, melyet az állomány és a szolgáltatások hangsúlyainak újragondolása követett.

Mindehhez persze elengedhetetlen a
- szükségből erény, veszélyből kihívás lehetőségének kihasználása
- a használati adatok minősége
- elkötelezettség a tények megismerésére és a szükséges következtetések levonása
- bátorság a cselekvésre.
A használók igényei felé mozdulás persze minőségirányítási alapkövetelmény is. Te hol tartasz a folyamatban? (MG)

2019-ben kezdték a videókat gyártani. Kezdetben a rendezvényekről készítettek videókat Könyvtári Híradó címmel. Aztán jöttek a pandémiai bezártság miatt az egyre "elborultabb" ötletek - mondja Szabó Dénes - mind a könyvtár, a könyvek, és az olvasás "népszerűsítése" céljából. A videókat egyre inkább elfogadták a használók, a nyugdíjasok a legnagyobb rajongók. A népmese-motívumokat tartalmazó epizód könyvtári marketing tananyag lett. Volt olyan már, hogy videók hatására kölcsönöztek könyvet. Sőt, volt olyan is, hogy a videó hatására jött rá valaki: van Gyöngyösön könyvtár. Legutóbbi, kiugró sikert elért "Orosz irodalom" videójuk témáját a télre ajánlható, terjedelmes könyveket kínáló üzenet adta. A klipet a Telexnek köszönhetően nézték meg nagyon sokan, kevésbé a YouTube, mint inkább a Facebook-csatornán keresztül. Maga a forgatás az örömről, flow-élményről szólt - mondta Berzsényi Dániel, a klip forgatója.
A továbbiakban folytatják a Könyvtári Hírmondót, de időnként jelentkezni fognak egy-egy "megdöbbentő" klippel - mondja Jakab Zsolt. Úgy tűnik, hogy a fiúk nem csak könyvtáruk, hanem városul pr-jének és marketingjének tényezőivé váltak. - Derül ki a Telex riportjából. (ref.: MG)

Emberközpontú internet és konnektivitás - Az emberközpontú digitális átalakítás súlypontjai felhasználói és egyéni szemszögből: befogadás, digitalizációs hatások és konnektivitás. Az ENSZ közös nyilatkozata a megfizethető technológiai és konnektivitási megoldások mellett az emberi jogokat helyezte a digitális bevonás törekvéseinek középpontjába.
2022-ben az emberközpontú összeköttetés érdekében az IFLA gyűjti a könyvtárak jó gyakorlatait, pl. a Dynamic Coalition on Public Access in Libraries (DC-PAL) szervezete segítségével. Céljuk, hogy jobban értsék és mérjék a konnektivitási igényeket közösségi szinten, illetve vizsgálják a könyvtárakban a nyilvános hozzáférési megoldásokat.
Kulcsfontosságú a World Summit on the Information Society (WSIS) - (Információs Társadalom Világtalálkozó) fóruma. [2021-es tanácskozásukról itt írtunk: link .] A WSIS+20 jelentés a WSIS eredményeinek 20 évet átfogó áttekintése, amelyre 2025-ben kerül sor. Célja: "Kapcsolódjon minden közkönyvtár, levéltár, múzeum, kulturális központ és postahivatal" és más kulcsfontosságú tevékenységek, mint az e-tanulás, a digitális tartalom kulturális és nyelvi sokszínűsége, digitális írástudás kiépítése.

2021-ben a pandémiás időszakban megszaporodtak a tév- és dezinformációk. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ajánlásai: a médiaműveltség szintjének emelése, a megbízható és változatos információkhoz való hozzáférés biztosítása. A könyvtárak ezt eddig is feladatuknak tekintették.
Kiemelten figyelnek majd a konnektivitásra szánt források elosztására. Az Alliance for Affordable Internet (Szövetség a Megfizethető Internetért) éves jelentésében rámutatnak az egyetemes és nyilvános hozzáférési stratégiák és az internetkapcsolat általános megfizethetősége közötti összefüggésre egy-egy országban.

Új irányelv és szabályozási kezdeményezések - Az ENSZ főtitkárának 2021. évi jelentésében a digitális együttműködés javítására felvetették egy globális digitális paktum létrehozásának ötletét. 2022-ben - csak az EU-ban! - a jogalkotási folyamatok az alábbi területeket érintik: jogszabályok a digitális piacokról és szolgáltatásokról, a mesterséges intelligenciával foglalkozó törvény (AI Acts), adatirányítási szabályozás. 2022-ben az IFLA célja, hogy összegyűjtse, milyen könyvtári környezetre vonatkozó irányelvek és intézkedések voltak hatékonyak a könyvtárak digitális integrációs munkájának támogatásában. Felhívták a figyelmet a többszereplős és ágazatközi partnerkapcsolatokra, a digitális befogadás, ill. a biztonságos és méltányos digitális környezetért való együttműködésre.

Digitális jogok és emberi alapjogok online - A könyvtárakban felmerülnek adatvédelmi aggályok és az eladók ügyféladat-kezelésének problémái. A fiatal felhasználók online biztonságának és jóllétének megőrzéséről is gondoskodnak. (Ref.: Szabó Eszter)

Az építőipar az egyik legjelentősebb széndioxid-kibocsátó, illetve hulladékot termelő ágazat. Ezért nagyon nem mindegy, hogy egy épületet felújítanak, vagy újat építenek helyette. A kérdés természetesen a könyvtárépületekre is vonatkozik. Ezért a német könyvtárosok a fenntarthatósági szempontot a könyvtárépületre is kiterjesztik. (MG)

Nem kell mindig új épületnek lennie: Egy pillantás a könyvtárak szerkezeti fejlesztésének lehetőségeire. - A generálfelújítás, új épületek építése vagy a meglévő épületek további, más célú hasznosítása kérdésében már nem csak gazdasági, várostervezési és funkcionális szempontok játszanak szerepet. A fenntarthatósági vita és a klímavédelem során az elmúlt években egyre fontosabbá vált a "szürke energia" és az erőforrás-felhasználás témaköre.

Legyen szó nagyszabású felújítási projektekről, mint például a Constance-i és a Bielefeldi Egyetemi Könyvtárban és a Berlini Állami Könyvtárban, vagy kisebb intézkedésekről a köz- és tudományos könyvtárakban: sok épület felújításra szorul, és hozzá kell igazítani az új kihívásokhoz. Könyvtárak, melyek
- Hamburgban, Utrechtben és jelenleg Düsseldorfban központi helyen található egykori postaépületek
- Chemnitzben, Wildauban, Winterthurban és Tilburgban [link ] az egykori ipari csarnokok,
rugalmasan használhatók, és újraértelmezésükben különleges hangulatot adnak. Másutt pedig egykori csűrök, áruházak [vö.: link ] vagy vasútállomás épületei jönnek szóba. A meglévő épületek könyvtári hasznosítása a könyvtárépítésben régóta bevált gyakorlat. Az épület generálfelújítása vagy az utólagos használata melletti érvek jelenleg az ökológiai fenntarthatóság irányába tolódnak el, és nem ok nélkül.

A folyamatos internetezés átalakítja az idegrendszerünket, de egyáltalán nem biztos, hogy jó irányba - mondja Darnai Gergely, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának tudományos munkatársa.

A podcastban 17'30"-32'22": Soha nem olvastunk annyit, mint most, az internetes világban, melyben azonban nehezebbé vált a mélyolvasás. Ez a fajta olvasás - például amikor összetett műveket, például regényeket olvasunk - azért fontos, mert általa a teljes idegrendszerünket megdolgoztatjuk. Például: elképzeljük a cselekményt, gondolkodunk az író fejével, a szerelők fejével, problémát oldunk meg, asszociálunk saját életünkre... Mélyolvasás nélkül ez a nagyon komplex idegrendszeri folyamat nem fejlődik ki, nem edződik, vagy elsatnyul.
Az internetes olvasást szokták hiperolvasásnak is nevezni. Ez több olvasási stílust foglal magába, de ezek jellemzően felszínesek. Leggyakoribb ilyen stratégia a skimming (letapogató olvasás). Ha azonnal a skimminggel kezd tanulni a gyermek, nem alakul ki a mélyfigyelem, annak beláthatatlan következményei vannak. De léteznek közvetett hatások is: elkalandozik a figyelem, elfárad az ember. A mélyolvasás a gondolkodás és az intelligencia fejlődésének feltétele. Úgy fogunk olvasni, ahogyan azt megtanultuk. Ha tehát a skimming lesz a stratégiánk, akkor a gondolkodás, a problémamegoldás is nehézséget fog okozni.

A digitális platformok fizikai helyett mentális fáradtságot okoznak. A mentális fáradtság krónikus (napközben érzett) és akut (megterhelő vagy monoton feladatvégzés következménye) fajtájú. Ma úgy tűnik, hogy a túlzott internethasználat mindkét fáradtságot előidézi. Feltehetően az alvásminőséget rontja. Ennek módjára több elmélet van. Nem zárható ki a képernyő fényének hatása. Valószínű a folyamatos online jelenléttel összefüggő, alacsony szintű, de folyamatos stressz, mely rontja a pihenés és a koncentráló képesség szintjét.A depresszión keresztüli degradáló hatás sem zárható ki. Akkor túlzott az internethasználat, amikor az a mindennapi életvitelt zavarja meg. (ref.: MG)

A podcast további témái: Hogyan, milyen irányban változik az idegrendszer? Miért kell különösen odafigyelni a gyerekek digitális médiahasználatára? Mi a tudományos konszenzus ezekről a hatásokról, és hogyan alakíthatunk ki egészségesebb kapcsolatot ezekkel a technológiákkal? - Spoiler: minőségi offline élmények gyerekkorban, melyek az ember későbbi életére horgonyponttá válhatnak.

Az Evangélikus Országos Gyűjtemény legújabb ékessége, a mintegy 12 ezer kötetet számláló új könyvtár január 24-től látogatható előzetes regisztráció után. Az avató ünnepségen személyes hangú beszédet mondott Kemény István író is, aki elsőként a Fidelio olvasóival osztotta meg írását.
"Azt nem mondom, hogy szeretek olvasni. Mert az túl kevés volna. Az olvasás az életem. Valahogy úgy alakult, hogy könyvek közt telik az életem. Nem sajnálom, hogy így van, de nagyon így van. Ezért aztán nem is veszem a bátorságot, hogy azt mondjam innét: tessék olvasni!" (Esterházy Péter)
Esterházy Péter halála után a család ajándékképpen a Magyarországi Evangélikus Egyháznak adta át Esterházy Péter és Gitta egykori könyvtárának legnagyobb részét. A mintegy 15 ezer kötetből álló gyűjtemény szellemi és kulturális értelemben is felbecsülhetetlen. Az író személyes megjegyzéseit, cetlijeit, alkalmi könyvjelzőit tartalmazó anyag feldolgozása és katalogizálása befejeződött, adatai a Liberty integrált könyvtári adatbázisban elérhetőek, az új könyvtár 2022. január 24-től kezdődően a nagyközönség számára is látogathatóvá, kutathatóvá válik.
A könyvtár felavatására a magyar kultúra napjának előestéjén, január 21-én került sor reprezentatív ünnepség keretében az Evangélikus Országos Gyűjtemény Szentkirályi utcai épületében.

1. A digitális szolgáltatásokra és beszerzési modellekre váltás javítja a hozzáférést, de kihívás is a könyvtárak számára. 2014-től 2018-ig a fizikai dokumentumok egy főre jutó beszerzési költsége azért csökkent 6%-kal az USA-ban, mert a digitális dokumentumok esetében 31%-kal növekedett ugyanekkor az átlagosan egy főre elköltött beszerzési pénz. A COVID-19 megjelenésével a digitális forrásokra való áttérés erősödik. Azok a könyvtárak, amelyek sokat invesztáltak a digitális tartalmakba, minimális megtorpanással szolgáltathatnak. Sok használó számára kényelmesebbek a digitális szolgáltatások. Mégis bonyolult eligazodni e tartalmak beszerzésének komplex engedélyezése, illetve a trükkös gazdaság útvesztőjében. A meglévő dokumentumok digitalizálása sem könnyű.

A kontrollált digitális kölcsönzés (controlled digital lending - CDL) legjobb gyakorlatát követve a könyvtárak rákényszerülnek, hogy korlátozzák majd a digitális fájlok kölcsönzését a szerzői jog megsértésének elkerülése miatt. Az új technológiákon sok múlik. "Fontos, hogy gyors [kölcsönzési] platformjuk legyen a könyvtárosoknak" - mondja Tamar Sharir Beiser, az Ex Libris cég [Cloud-based Solutions for Higher Education - Felhőalapú Megoldások a Felsőoktatásért] testületi elnökhelyettese. Az Ex Librisről stb. ld. még: link

A növekvő elvárások a használói élmény fokozására ösztönöznek. A használók több személyre szabott, azonnali szolgáltatást igényelnek, mint valaha. A fogyasztók 66%-a igényli, hogy a szolgáltatók megértsék ügyfeleik egyedi szükségleteit. A fogyasztók háromegyede több csatornát használ. 88%-uk reméli, hogy digitális előrelépést jelent a pandémiás időszak a cégeknél. A használói igények változása bővebben: link . A könyvtárak digitális platformjainak alkalmasaknak kell lenniük a mobilos megjelenítésre is.

2. A költségvetési megszorítások nagyobb hatékonyságra kényszerítenek - A költségvetési segélyek ellenére sok köz- és felsőoktatási könyvtár kényszerült megszorításra a pandémia miatt. Az automatizálás és a mesterséges intelligencia nemcsak megtakarítással jár, hanem
- a felszabaduló munkaidő által a könyvtárosok több időt tölthetnek használóikkal és értékesebb szolgáltatásokat nyújthatnak számukra
- jobb döntéseket hozhatnak korlátozott forrásaik hatékonyságáról
- forrásmegosztó hálózatokban, más könyvtárakkal együttműködve többet segíthetnek, mint a saját szerzeményezésük növelésével
- a platformba beépített elemző eszközökkel értékelhetik a besertés, állomány és a nyújtott programjaik hatását.

3. Értékek megmutatása - "A könyvtárak a pandémia következtében erősebbek, ellenállóbbak és még inkább kulcsfontosságúak, mint bármikor" - állítja Yotam Kramer, az Ex Libris termékmarketing-igazgatója. Szerinte folytatniuk kell értékeik felmutatását. Meg kell győzniük a közösséget, akiknek szolgáltatnak, mennyire alapvető a munkájuk. (Ref.: Szabó Eszter)

Átadták az alapítványi fenntartásba került Színház- és Filmművészeti Egyetem új könyvtárát link , illetve bemutatták az egyetem új tudományos szaklapját is, az Urániát - mondta el a Magyar Nemzetnek interjút adó Vidnyánszky Attila. (Uránia néven korábban létezett már folyóirat a felvilágosodás idején, melyet Kazinczy Ferenc kortársai szerkesztettek.)
Az SZFE alapítványának kuratóriumi elnöke azt mondta, az a célja, hogy "a lap körül kialakuljon egy szellemi-tudományos műhely, amely a művészetről, a kultúráról megfogalmazott filozófiánkat segít átültetni a hétköznapokba, bevinni az oktatásba".

A Verve nevű londoni cégnél a nagyfőnök minden mozgásban lévőt mér, de semmit sem talált, ami hatással lenne a termelékenységükre. "Szeretethét" néven kísérletet eszelt ki. Egy héten át minden munkatársnak keresnie kell olyan ügyes, hasznos és leleményes dolgokat, amelyeket a versenytárs alkalmaz, meg kell neveznie és dicsérnie kell őket. Sok időbe és fáradtságba telik, számosan szalmacséplésnek tartották. De fölpezsdíti az üzletmenetet, és az egész cég termelékenységét fokozza.
Minél több időt töltünk kiismerhető és hasonszőrű emberekkel, annál kevésbé vagyunk képesek tőlünk különbözőkkel kapcsolatba lépni. Minél kevesebb együttérzésre van szükségünk, annál kevesebb jut nekünk. (TED)

A TED-előadásban Margaret Heffernan felhívja a figyelmet a technikától való függés veszélyeire. Figyelmeztetése jogos. Pláne olyan esetben, ahol a technika keresztül-kasul átszövi az üzletmenetet. A könyvtárak azonban még e problémától innen vannak :-) (MG)

Folytatva a múlt heti cikkismertetést link :
- A pedagógusokkal hogyan kezdte az átalakítást?
Pénzes Ottó, iskolaigazgató: - Amikor átvettem az iskolát, leültünk a tantestülettel és arra kértem őket, hogy most mindenki tárja elém, mi az, amit utál abban, amit csinál. Mi az, ami frusztrálja őt, mi az, ami gyomorideget okoz neki. Elmesélek egy példát. Az egyik tanítónőnknek gyönyörű hangja van, gitározik is, ezért úgy gondolta az előző vezetés, hogy hozzon létre egy kórust az iskolában. Ő akkor nem mondott nemet, de mikor ezt a kérdést feltettem, elmondta, hogy ez frusztrálja őt, idegesíti és gyötri. Annak ellenére, hogy nagyon szép rendezvényeket csináltak, azt mondtam neki, hogy holnaptól nem kell csinálni a kiskórust. Kikerekedett a szeme, hogy "akkor most mi lesz az ünnepségekkel?". Na, engem nem érdekel, hogy mi lesz az ünnepségekkel. Ha egy pedagógusnak olyan terhe van, olyan feladata van, ami őt nyomasztja, akkor az már nem állhat felszabadultan a gyerekek elé. Árulnia kellett gyerekeknek szóló újságokat is, mert ha egy adott példányszámot eladtunk, akkor ingyen kaptuk meg az év végi jutalomkönyveket. Ezt sem szerette, ráadásul nem is értett egyet annak a folyóiratnak a szellemiségével. Így kijelentettem, hogy holnaptól a folyóiratra sincs szükség. Tehát kidobtunk minden olyat, ami nyomasztotta őket. "De hát nem lesz kórus!" - mondták. Nem, nem lesz kórus. Azóta persze ez is megoldódott, szuper kórusunk van, mert egy másik, a kórusvezetéshez kedvet érző énektanár érkezett hozzánk. Senkit nem szabad gyötörni olyannal, amit nem szívből csinál.

Ez az álláspont több sebtől vérzik, és megtestesíti azt a hozzáállást, ami éppen a problémák gyökerét képezi. Hiszen maga a miniszterelnök adja ékes bizonyítékát annak, hogy mennyi sületlenséget képes összegondolni egy szülő a szexualitásról.
... Például amikor azt állítja, hogy "nagyon nagy vita" van arról, hogy a homoszexualitás "átmehet-e pedofíliába". A kocsmában. Ott lehet, hogy van erről nagy vita. De tudományos vita? Az nincsen. Egyértelmű, hogy két teljesen eltérő jelenségről van szó, és az, hogy valakinek milyen a szexuális orientációja, semmilyen módon nem befolyásolja, hogy egyébként pedofíliára hajlamos-e. Ezzel szemben - és ezt rendszerint elfelejtik a kormányzati megmondóemberek - a gyermekek elleni szexuális abúzus esetek túlnyomó többségét még csak nem is pedofilok követik el - hanem heteroszexuális ragadozók, akik többnyire olyan tekintélyelvű hierarchikus intézményekben szeretnek tevékenykedni, ahol ki vannak nekik szolgáltatva nők, gyermekek. (Drogriporter)

Szexedukáció téma a KIT-ben:
- Szexedukációt tekintve marad a pornó - sokat használna a szélsőséges vélemények moderált kibeszélése link
- Ezer beszélgetés a szexről link
- Szexedukációval később kezdenek el szexelni a fiatalok link
- Szexedukáció - gyerekeknek link

Az évről évre különböző magyarázatokkal felbukkanó fotót az év elején Don Winslow amerikai író tweetje link lökte be újra a netes körforgásba. Winslow maga nem állította, hogy ez Umberto Eco könyvtára lenne, de bejegyzése friss lendületet adott e magyarázat terjedésének is. Az állítás magyar nyelven is újra felbukkant a közösségi oldalakon, én egy 2021 januári poszt új megosztásai révén találkoztam vele.
A New York Times cikke szerint link azonban a képen látható könyvtár nem Umbert Ecoé volt, hanem a Johns Hopkins Egyetem egykori professzoráé, a 2019-ben elhunyt Richard Mackseyé. A nagy könyvbarát hírében álló Macksey gyűjteménye 51 ezer kötetből állt. A könyvtár legértékesebb darabjai - köztük egy első kiadású Moby Dick - már egy évtizede a Hopkins kampuszára került. Harmincötezer további, gondosan kiválogatott könyvet pedig Macksey halála után vittek át az egyetem könyvtáraiba. Ezen a 2009-es felvételen maga a gyűjtő vezeti körbe a nézőket a könyvtárán, bemutatva annak történetét és néhány fontosabb darabját.

Több száz méterrel a fagyott talaj alatt működik a világ egyik legkülönlegesebb archívuma. Az Arctic World Archive célja a bekerülő adatok védelme és tárolása, még abban az esetben is, ha beüt az apokalipszis.
Karvalics László történész, a Szegedi Tudományegyetem könyvtár- és humán információtudományi tanszékének docense és a kőszegi IASK kutatója szerint az AWA projekt, bár mintája egy nagyon is jól működő magbank, számos szakmai kérdést vet fel. Míg a magbank esetén alapvetően az ad biztonságot, hogy egy jól védett helyen van az állomány, addig a kulturális emlékeknél éppen ennek az ellenkezője a célravezető: minél több példányban, minél többféle típusú hordozón és minél több helyen tárolunk adatokat, annál nagyobb az esélye, hogy azok fennmaradnak.
Az AWA másik problémája, hogy nagyon szűrt anyagnak nyújt védelmet, a bekerülő információk véletlenszerűek. "Olyan, mint egy válogatott világmúzeum, egy digitális Wunderkammer, amelybe az elit behordja az összegyűjtött tárgyait" - teszi hozzá a szakember. Az AWA azonban csak egy, a létező archívumok közül, a létét épp az indokolhatja, hogy plusz egy megőrzési lehetőséget kínál az olyan nagy múltú, nemzetközi programok mellett, mint az UNESCO Világemlékezet Programja és az Internet Archive.
A történész úgy véli, minden archiválási projekt és úgynevezett memóriaintézmény - könyvtár, levéltár, múzeum - létének alapproblémája, hogy csak egy kis szeletét tudja megőrizni annak, amit kulturális örökségnek hívunk. Azzal, hogy az AWA nem válogat, és egymás mellé helyezi a Corvinákat, a GitHub nyílt forráskódú programgyűjteményét, a Prodigy dalait és a magánszemélyek igényeit, épp arra mutat rá, hogy történeti koruktól, hordozó médiumuktól függetlenül mennyi minden része a kulturális örökségnek. Intézményi keretek között mindebből általában csak kiragadott példák, a jéghegy csúcsa kerül megőrzésre. A válogatásról pedig, arról, hogy mit és hogyan kell átmenteni, kevés szakmai vita folyik.