SzavazásSzámít-e a szavad a könyvtárban?
KIT hírlevél évfolyamok2021
|
KIT hírlevél: 2021/47., dec. 22.E lapszám szerkesztője: Mikulás Gábor Következő lapszámunk 2022. jan. 5-én jelenik meg.
A 2021. évi lapszámainkhoz információval, kritikáikkal hozzájárultak: Bakó Katalin (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum), Balázs László (FSZEK), Benke Dániel (Halis István Városi Könyvtár, Nagykanizsa), Czupi Gyula (Halis István Városi Könyvtár, Nagykanizsa), Mark Deckers (Rijnbrink, Deventer), Deuten Makkai Ráka (Bibliotheek den Haag), Dömsödy Andrea (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum), Farkas Ferenc (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár), Fehér Miklós (Könyvtári Intézet), Fejes Anita, Fóthy Zsuzsanna (Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ), Horváth Péter (Takáts Gyula Megyei Könyvtár, Kaposvár), Horváth Sándor Domonkos (Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér, Győr), Istók Anna (Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ), Klein Judit (Goethe Intézet Könyvtára), Kónya Melinda (Koninklijke Bibliotheek), Koroknai Sándor (Lengyel Menyhért Városi Könyvtár, Balmazújváros), Kovács Loránt (Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen), Kovács Péter (Jászberényi Városi Könyvtár és Információs Központ), Könnyű Orsi (Országos Pedagógiai Könyvár és Múzeum), Mikulás Bence (SAP), Moldován István (MEK, OSZK), Mudri Erzsébet (Dégi Festetics Művelődési Ház és Könyvtár), Nagypál László, Németh Márton (Országos Széchényi Könyvtár), Oros Sándor (Somogyi Könyvtár), Péterfi Rita (Országos Pedagógiai Központ és Múzeum, Budapest), Lies Petersen (Oefenen.nl), Pregh Balázs, Pusztai Fruzsina (Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház, Siófok), Sasvári Péter (Nemzeti Közszolgálati Egyetem), Schmöltz Margit (Helischer József Városi Könyvtár, Esztergom), Schreiber Márta (Eötvös Károly Megyei Könyvtár), Somorjai Noémi (Semmelweis Egyetem Könyvtára), Stébel Ildikó, Szakmári Klára, Szőcs Endre (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár), Takács Dániel (ELTE EK), Takáts Béla (Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok), Kees Teszelszky (Koninklijke Bibliotheek), Tóth Péter (OSZK), Ungváry Rudolf, Villám Judit (Országgyűlési Könyvtár), Zalavári László (Ady Endre Városi Könyvtár, Baja). Segítségüket köszönik a szerkesztők: Bérczy Idikó, Habók Lilla, Kocsis Dóri, Mikulás Gábor, Salamon Sára, Szabó Eszter.
Hírek• Mi az az NFT - és mit jelenthet a könyvtátrak számára?• Munkaerő - leépítés nélkül - önkiszolgáló üzemmód - kiterjesztett hozzáférés - open+ • 10 perces nemzetközi könyvtáros #76: porold le a sztorijaidat (olvasóink szavazatára) • Aki megpróbál életet verni a könyvtárakba, szembeszélben fog vizelni • Adatalapú döntéshozatal - Könyvtárstatisztikai kamuadatok és kiszűrésük 3. • Fake adatgyűjtési és szolgáltatási eljárások hazai könyvtárakban • Ezért okozol kárt, ha - kéretlenül - erőfeszítésre készteted a könyvtárhasználót (neuromarketing) • Közösségi iroda a gödöllői közkönyvtárban - első tapasztalatok • Megkérdeztük: Van-e képviselete a könyvtárszakmai szempontoknak? • Referensz interjúkra használják a tájékoztató pultot? • Az átalakító vezetés gyakorlatai a világ vezető felsőoktatási könyvtáraiban • Kész a Magyar Zene Háza - könyvtár az emeleten • Még a férfiak élettartamának hosszabbításához is hozzájárulhatsz, ha a kisfiúkat fiús könyvekkel vonzod be a könyvtárba • Határon túli magyar könyvtárosok építenek magyarországi kapcsolatokat évek óta: Könyvtár, ami összeköt • Lassan alapfelszereléssé válnak az AR- és VR-eszközök Észak-Amerika felsőoktatási könyvtáraiban • A halál méltósággal teli megélésében is segítenek • Semlegesség a nyilvános könyvtárakban: hogyan határozzuk meg egyik alapértékünket? • Továbbra sem ismert közös könyvtári nyitvatartási kínálat a használók számára a fővárosban • Az év elején már Esterházy Péter könyvtárában bújhatjuk az irodalmat • Haszonkölcsönzés - érdemes együttműködni a kiadóknak a könyvtárosokkal • Hogyan járulhat hozzá a könyvtár az élelmiszer-önrendelkezéshez? Analógiák• Virtuális tájékoztatás - az E-digitalnál már működik; a könyvtárak is képesek lehetnek rá?Kisszínes• A PIM vette meg Tandori Dezső és felesége hagyatékátInformációforrások• Bővült az erdélyi digitális tudománytár, a Digitéka
A portálon kívülre mutató linkek a szerkesztés pillanatában élnek.
Ha már nem jelenik meg a korábban élő forrás, másold a linket a archive.org keresőjébe. HírekMi az az NFT - és mit jelenthet a könyvtátrak számára?FEL
Címkék: informatikai fejlesztés, automatizálás | innováció, szolgáltatásfejlesztés | tervezés, stratégia |
Ha kölcsönkér tőlünk valaki húszezer forintot, majd az ígéretének megfelelően azt vissza is adja, akkor nincs jelentősége annak, hogy ugyanazt, vagy egy másik bankjegyet kapjuk vissza. De mi a helyzet akkor, ha egy forgalomból kivont, régi magyar pénzeszközt, például egy régi húszforintos papír pénzt kér kölcsön valaki? Ebben az esetben nem megfelelő, ha helyette egy másik, ma is használatban lévő 20 forintos érmét kapunk vissza. Vannak olyan tárgyak, amik helyettesíthetetlenségét a fizikai világban természetesnek vesszük. De mi a helyzet az online térben? Ez itt már nem annyira egyértelmű, hiszen egy képet vagy egy emailt másolni, sokszorozni pofonegyszerű. Azonban a blokklánc technológiának hála megjelentek a non-fungible, vagyis a nem helyettesíthető tokenek.
Az NFT tokenek első tulajdonsága, amit fontos kiemelni, az az egyediség. Minden NFT esetében a létrehozás során kell egyedileg meghatározni, hogy pontosan mi a célja, mitől lesz az adott digitális eszköz különleges. Ezt úgy képzelhetjük el, mint például egy festményhez tartozó papírokat, amik leírják az olyan adatokat, hogy honnan származik, ki az alkotó. Egy NFT esetében ezt meta-adatoknak nevezzük. Permanens, megváltoztathatatlan adatokról van szó, amik nélkül nem létezhet egy ilyen token. Az NFT-k másik fontos tulajdonsága, hogy korlátozott mennyiségben érhetőek el, mivel a fejlesztőknek lehetősége van arra, hogy erősen korlátozott, például néhány tucatos darabszámmal indítsanak útjára egy tokent. Számos dologból lehet NFT, aminek segítségével tulajdonná válhat az, ami korábban könnyen kicsúszott a kezeink közül a digitális térben való másolhatósága miatt. Kézenfekvő példa egy digitális művészeti alkotás, vagy egy belépő egy koncertre, vagy bármilyen olyan eseményre, ahol a hamisítás, mint probléma felmerül. Azok, akik szeretik a videojátékokat szintén értéket kaphatnak az NFT-ktől, hiszen egy-egy játékban elhelyezett tárgy is válhat NFT-vé, ilyen lehet például egy egyedi fegyver, vagy a karakterünk öltözete. De ami igazán nagy értéke lehet az NFT világának az az, hogy akár egy fizikai tárgy, például egy festmény, vagy egy ingatlan is tokenizálható. Munkaerő - leépítés nélkül - önkiszolgáló üzemmód - kiterjesztett hozzáférés - open+FEL
Címkék: önkiszolgálás | önkéntes | legjobb gyakorlat (közkönyvtár) | könyvtár, köz- | Kanada | innováció, szolgáltatásfejlesztés | informatikai fejlesztés, automatizálás | hozzáférés, nyitva tartás | hatékonyság | tájékoztatás (virtuális) | munkaügy |
A Hamiltoni Közkönyvtár (HPL) link Kanadában az Ontario-tó mellett található könyvtári hálózat, amely több mint félmillió lakost szolgál ki, és 22 vidéki és városi fiókkönyvtárral rendelkezik. A csekély létszámú közösséget ellátó fiókkönyvtárak fenntartása nagy kihívást jelent, korábban emiatt számos fiókintézményt megszüntettek vagy összevontak. 2017-ben a könyvtári tanács új stratégiát fogadott el, amelynek alapértékei: a közösség szolgálata, a relevancia, a reszponzivitás, valamint a tanuló és innovatív szervezet. Célul tűzték ki a nyitvatartási problémák orvoslását is. Ennek fényében - nem kevés kockázatot vállalva - a személyzet nélküli könyvtár koncepciójának kipróbálása mellett döntöttek, a központi könyvtárból szükség esetén távoli elérésű segítséggel támogatva a helyi olvasókat, jelentősen megnövelve így a nyitvatartási időt. További fontos tényező volt a projekt során, hogy létszámleépítés nélkül valósítsák meg a szolgáltatásfejlesztést.
A fiókkönyvtárak innovatív megújításának pilotprojektjéül a közel 2500 főt kiszolgáló, hetente csupán 17 órát nyitva tartó, 196 m2 alapterületű Freeltoni Fiókkönyvtárat választották, Kanadában elsőként alkalmazva a bibliotheca vállalat open+ link és videotelefon-technológiáját. Az ún. kiterjesztett hozzáférés (Extended Access) modelljében a szokványos nyitvatartási időn túl már személyzet nélkül üzemelő könyvtár szabadon használható, így csekély befektetés mellett lehet jelentősen növelni a szolgáltatási időt, támogatva ezáltal az egész közösséget. Ugyan az olvasók ritkán alkalmazzák (Freeltonban 2017 és 2019 között csak 12-szer fordult elő), de a fiókkönyvtárba telepített videotelefonokkal közvetlen tájékoztatás kérhető a központi könyvtár munkatársaitól. A Freeltoni Fiókkönyvtárban az induláshoz számba vették az infrastrukturális feltételeket (biztonsági kamerák, megfelelő sávszélességű internet-elérhetőség, digitális eszközök, videotelefon-készülékek, biztonsági berendezések). A pilotprojekt kezdetét megelőzően felmérték a helyi igényeket, és a fiókkönyvtár szokványos üzemelésének utolsó hónapjaiban bevezették az önkiszolgáló kölcsönzést, ily módon szoktatva hozzá az olvasókat az új szolgáltatási modellhez. Eközben a fejlesztést megvalósító projektcsoport a könyvtári személyzetet is felkészítette az új távszolgáltatás biztosítására. Az olvasókat a könyvtár weboldalán, a közösségi médiában és szórólapok terjesztésével tájékoztatták a megújuló szolgáltatásról. GyIK (Gyakran Ismételt Kérdések) tájékoztatóoldal is készült mind a fiókkönyvtárosok, mind a használók számára. Régebbi hírforrás(ok): Önkiszolgáló könyvtárak - úgy tűnik, beválnak link Bezár három debreceni fiókkönyvtár link 10 perces nemzetközi könyvtáros #76: porold le a sztorijaidat (olvasóink szavazatára)FELSokkal hatásosabb, ha a könyvtár történetekkel és adatokkal támasztja alá mondandóját. Innentől kezdve az már nem csak egy vélemény lesz, hanem erős és alátámasztott érv. Az IFLA a 76. tízperces feladatában arra kéri a könyvtárakat, hogy gondolják át saját kommunikációjukat.
- Mennyire használják a történetmesélés eszközét, és mennyire támasztják alá statisztikai számadatokkal a bejegyzéseket? - Mennyire frissek ezek az adatok? Mennyire relevánsak még mostanában is? - Fel lehet úgy frissíteni, hogy a könyvtár közreműködését vagy szükségességét alátámassza a pandémia alatti időben? - Vannak olyan történetek és bizonyítékok, amelyek a könyvtár céljainak legfontosabb pontjára reflektálnak? Az IFLA aktuális feladata a stratégia 1.1 részét támasztja alá, amely a könyvtárak erejének bemutatásáról szól a fenntartható fejlesztési célok megvalósításában. (ref.: Habók Lilla) Régebbi hírforrás(ok): Figyelj, hogy figyeljenek: a jó történetmesélés titka link Aki megpróbál életet verni a könyvtárakba, szembeszélben fog vizelniFEL
Címkék: tervezés, stratégia | szakmai szintű irányítás | könyvtár, köz- | II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Miskolc | identitás | vezető | cselekvésképtelenség | emberi minőség | szervezeti kultúra |
Na, de jó híreket ígértem! Varga Gabó lett a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár új főigazgatója, miután az előző igazgató nyugdíjba vonult - és hát ez az egyik legjobb dolog, ami a könyvtárral történhetett. Gábort úgy 2010-től ismerem, akkor még a Lévay muzeális könyvtárat vezette. Fiatalos, progresszív, értelmes. Remélem, azóta sem sikerült kiölni belőle egyiket sem. A releváns kérdés pedig az, hogy fogják-e hagyni normálisan dolgozni.
Amióta szoftvercégnél dolgozom, megdöbbentően sokat tanultam az úgynevezett "szolgáltatási (avagy service) szemléletről". Azért vagyok megdöbbenve, mert ezek a dolgok nem igazán jöttek szembe soha, amíg könyvtárban dolgoztam (legalábbis koherens rendszerben nem), pedig a könyvtárnak szinte erről kellene szólnia. Értelemszerűen nem azt mondom, hogy a közgyűjteményeknek ITIL-alapokon kellene működniük, de a "ITIL" és a "hely, ahol nyugdíjig ellehetsz" között azért van egy jó széles mezsgye és a könyvtáraknak inkább az előbbihez kellene közelednünk, mint az utóbbihoz. És itt jön az a rész, amivel elég sebesen tudok elég sok embert magamra haragítani: a tapasztalataim szerint a könyvtárak megreformálásának legnagyobb akadályai maguk a könyvtárak, pontosabban a közgyűjteményi dolgozók. Részben azért, mert új skilleket kellene elsajátítaniuk (és ez ugye intenzív munkával jár), részben pedig azért, mert ha összeborítunk egy könyvtárat például egy művelődési központtal, akkor azonnal elindul a rettegés, hogy onnantól kevesebb könyvtárosra (és kevesebb népművelőre) lesz szükség, ergo valakiket ki kell rúgni és akkor most mi lesz. Szóval ennek mindenáron keresztbe kell feküdni. Magyarul akárki próbál meg életet verni a könyvtárakba, az alapvetően (szervezeten belül is) szembeszélben fog vizelni. Szóval sok szerencsét, Gábor. Ha neked sem fog sikerülni, akkor szerintem kb. senkinek. Adatalapú döntéshozatal - Könyvtárstatisztikai kamuadatok és kiszűrésük 3.FEL
Címkék: felmérés | tervezés, stratégia | válságkommunikáció | cselekvésképtelenség | emberi minőség | etika, fegyelmi kérdések | információ-visszatartás | szervezeti kultúra |
A sorozat előző részének link folytatásaként, illetve zárásaként:
8.) Kedvenc könyvem Asimovtól Az alapítvány. Az algoritmusok elég jól meg tudják jósolni, hogy mi várható a következő évekre, annak ellenére, hogy a jelenben az nem érzékelhető. Közeli példa a Covid19 előrejelzése, amikor is a biostatisztikusok már hónapokkal előre 95%-os előrejelzéssel látják a hullám felfutását, miközben az állampolgár ebből semmit nem érzékel. Könnyen elképzelhető, hogy a hazai könyvtári rendszer már régen összeomlott és fenntarthatatlan állapotban van, de nem vesszük észre - vagy ami rosszabb, elfedjük - Moldovát idézve: "A cukrász a selejtet habbal takarja be, a kőműves habarccsal, az orvos meg földdel." Mi mivel? Dekorációval és látványszolgáltatásokkal? "A jövő nem végleges. Nincs végzet csak, ha magad is bevégzed!" Ergo: ha látom előre a számokból, hogy mi várható, akkor be tudok avatkozni a folyamatba, hogy elkerüljem a rosszat, mint ahogy az iparban ezt megteszik. Viszont ez jelen esetünkben lehet, hogy sokaknak fájdalmas lesz. 9.) Ha a szolgáltatott adatok között sok a hasisztika és átlagos könyvtárosként nem tudom kiszűrni, akkor nehezen működik a benchmarking is. Téves következtetést vonok le a hasonló mérettartományba tartozó könyvtárak elemzésével. Így rossz döntéseket hozok. 10.) Ha úgy ítéljük, hogy a statisztika ordas nagy kamu, akkor hajlamosak leszünk rá, hogy ehhez igazodjunk. Bevetjük mi is a hasisztikát. Ám mivel a végtelenségig ezt nem lehet művelni, előbb-utóbb iszonyat nagyot esünk pofára. Rendszerszinten. "Mi a hazugság ára? A legnagyobb veszély nem az, hogy elhisszük, hanem az, hogy ha rendszeresen hazugságokat hallunk, akkor már egyáltalán fel sem ismerjük az igazságot. És akkor mit tehetünk? Mi mást tehetnénk, mint hogy lemondunk a valóságnak még a reményéről is, és egyszerűen beérjük történetekkel. Ezekben a történetekben nem számít, ki a hős. Az egyetlen, ami érdekel minket, az, hogy ki a hibás." (Valerij Legaszov, Csernobil film) Fake adatgyűjtési és szolgáltatási eljárások hazai könyvtárakbanFEL
Címkék: irányítás, mérés, szabályozás | használati szám, arány | felmérés | országos teljesítmény-adatok (2020.szept) | etika, fegyelmi kérdések | szervezeti kultúra |
Az alábbi tapasztalatok félhomályos folyosók zugaiban hangzottak el legalább egy, adott esetben több konkrét tapasztalat alapján. Ezért csak az jelenthető ki biztonsággal, hogy legalább egy helyen előfordult ilyen eset. Az eljárások:
- négyzetméterre számítják a leadandó látogatottsági adatokat - összehasonlítják másik könyvtár adataival, és ahhoz igazítják a sajátot - a ténylegesen mért adatot megszorozzák 1,3-mal - különösebb manipulálási szándék nélkül megsaccolják az adatot - a bejáratnál hónapokon keresztül felállított 2-3 paravánon elrendezett "kiállítás"; a látogatók száma megegyezik az ajtón belépők számával - helybenhasználat: a szabadpolcon, az olvasó által minden megérintett, fellapozott könyv - a könyvtár virtuális használata egyenlő a könyvtár honlapjára kattintással, akkor is, ha a könyvtáron belüli gépeken is a könyvtári honlap az alapbeállítás - helybenhasználat a helytörténeti fényképalbum minden egyes fényképe, egyedileg. A felsoroltak megítélése váltakozik a tudatos szépítéstől az adatgyűjtés egyértelműségének kisebb-nagyobb hiányosságaiig. Régebbi hírforrás(ok): Megkérdeztük: Mennyire hiteles számodra az országos könyvtári statisztika? link Ezért okozol kárt, ha - kéretlenül - erőfeszítésre készteted a könyvtárhasználót (neuromarketing)FEL
Címkék: marketing | minőség, -irányítás, -fejlesztés | tudásstratégia (2015.05-) | tájékoztatás (személyes, fizikai) | tájékoztatás (virtuális) | cselekvésképtelenség |
"A második világháborúból felelsz holnap? Itt van 5 könyv, ami pont arról szól!" - mondhatja kínálatára büszkén a könyvtáros, s nem is feltétlenül gondol arra: most látja utoljára az érdeklődő diákot. Miközben csupa jószándékból rettenti el a könyvtárhasználattól az egyébként szépreményű használót, ugyanis nem tartja meg Grice első maximáját (ld.: link ). Rosszabb esetben még panaszkodik is a mai fiatalok érdektelenségére is. Jobb esetben viszont egy másnapig még megérthető, megtanulható, feltehetően weben található összefoglalót mutat diáknak. (MG)
A PWC egyik idei felmérése szerint az amerikai fogyasztók 80-86 százaléka például a termék minőségétől teljesen függetlenül hajlandó többet fizetni bármiért, ha azt kényelmesen és gyorsan megkaphatja. Gerald Zaltman harvardi idegtudós már 2003-ban megírta, hogy a vásárlások 95 százaléka érzelmi töltetű, vagyis a fogyasztók egyáltalán nem a klasszikus közgazdaságtanból ismert, észszerű, racionális érveket mérlegelve jutnak el a pénztárakhoz: a döntés sokkal inkább a hüllőagynak is nevezett agytörzsben keletkezik. Ez az emberi agy legmélyebben fekvő része, ahonnan az olyan ösztönszintű reakcióink származnak, mint az éhség, a szomjúság, a légzés, az emésztés, az "üss vagy fuss" stresszválasz vagy a pánikreakciók. Ezen kívül még olyan agyterületek játszanak szerepet, mint az érzelmeket irányító amigdala és az anterior cinguláris kéreg (ACC), ahol a bizonytalanság és az ellentétes érzelmek keletkeznek. Régebbi hírforrás(ok): Tájékoztatásminőség - mennyiben tartjuk be Grice maximáit? link Közösségi iroda a gödöllői közkönyvtárban - első tapasztalatokFEL
Címkék: marketing | könyvtár, köz- | Gödöllői Városi Könyvtár és Információs központ | de bblthk - Bibliotheek Wageningen | üzleti modell |
A gödöllői közkönyvtáron a link aloldalon találjuk az infoteret. Más néven: közösségi iroda. A vonatkozó fotókat ld.: link . Mint a honlapon írják:
- Az InfoTér a könyvtár földszintjén található Közösségi Tér. Az InfoTér szolgáltatásait bárki igénybe veheti. Olvasójegy váltása nem szükséges hozzá. Az InfoTérben lehetőség van a Közösségi Iroda használatára, nyomtatott és digitális folyóiratok olvasására, számos információs szolgáltatás igénybevételére. Itt található a Mi újság? Irodalmi Kávézó és itt kaptak helyet a kölcsönözhető társasjátékaink is. KÖZÖSSÉGI IRODA - Az InfoTeret 2020-tól irodaként is lehet használni. Ha nem kell bemennie a munkahelyére, de nem szeret otthon dolgozni, itt mindent megtalál, ami egy jól felszerelt irodából nem hiányozhat. Szolgáltások: - Ingyenes Wifi - Munkaállomások használata saját eszközzel - Laptop és fülhallgató ingyenes kölcsönzése olvasójeggyel - Önkiszolgáló irodai szolgáltatások: nyomtatás, fénymásolás, laminálás, iratösszefűzés, szkennelés, mobiltelefon-töltés Az irodai szolgáltatások árai: - számítógép- és internet használat: 100 Ft / óra; fénymásolás könyvtári anyagból: 20 Ft / A/4, fekete-fehér; nyomtatás: 20 Ft / A/4-es lap, fekete-fehér; szkennelés: 20 Ft / lap (10 oldalig ingyenes); laminálás: 50 Ft / lap; iratlefűzés: 100 Ft / iratlefűző+fedlap. Fóthy Zsuzsanna a KIT-nek elmondta: a földszinten másfél éve (vírusidőben) kialakított, változatos funkciókkal gazdagított teret az InfoTér részeként kommunikálják. A helyiség megközelítése egyszerű: szinte a könyvtár főbejáratában nyílik, és közvetlen kijárata van az udvarra. Kialakításához átrendezték a korábbi magazinolvasót: a tájékoztatópult középre került, körüljárhatóvá vált. Ezért a munkatársak kezdetben kellemetlenül, védtelennek érezték magukat: így ugyanis minden oldalról meg lehet szólítani őket, melyet a fejük fölé helyezett "i" betű installáció is erősített. A szolgálatot teljesítő munkatárs tevékenységei a gyakorlatban: beiratkoztatás, általános tájékoztatás, jogi tájékoztatás, irodai programok kezelése, gépek kezelése, felhasználó segítése igény esetén, nyomtatott és digitális folyóiratok kezelése. Lényegében három használói típus van, akik könyvtári tagság fejében veszik igénybe a teret: - innen dolgozó, rendszeres visszatérők - diákok, akik külföldön tanultak, de hazajöttek; ők le is foglalnak asztalokat - civil szervezetek, amelyek találkozóikat is itt tartják. Ezek mellett előfordul a magántanítás is. A használat az utóbbi félévben futott fel - nyilván nem függetlenül a vírushelyzet adta lehetőségektől. Nagyon jól működik a kávézó, mely rásegít a használatra. Ebből az is adódik, hogy nem csendes, hanem beszélgetős a helyiség. A szolgáltatást a helyi használók igényei váltották ki - mondja Fóthy Zsuzsanna. Ehhez jött például a holland testvérvárosi könyvtár link tapasztalatainak megismerése is. A tér és a szolgáltatáskínálat is helyi igény és lehetőség alapján alakult: ugyan legjellemzőbb a saját gép használata, de van gyors információszerzésre helyben használható, illetve kölcsönözhető laptop is. Digitális folyóiratokra pl. kifejezett igény mutatkozott, ahogyan a fénymásolás önkiszolgáló módjára, valamint többféle szabványú elektronikus eszköz feltöltésére is. InfoTér látogatottsága havi 1000 és 2000 között váltakozott 2021-ben. A nagy kilengés nem választható el a vírusintézkedések hatásaitól. Régebbi hírforrás(ok): KIT-találatok a coworking témára: link Megkérdeztük: Van-e képviselete a könyvtárszakmai szempontoknak?FEL
Címkék: felmérés | szakmai szervezet | lobbizás, érdekharmonizáció | cselekvésképtelenség | szervezeti kultúra |
Hibáztunk. Azért, mert nem a 2011-ben feltett kérdést tettük fel pontosan; kimaradt a "Senki nem képviseli a szakmaiságot" választási lehetőség, így nem lehet egyszerűen összehasonlítani a kapott adatokat. A mostani tájékoztató jellegű válaszok:
6 - igen, a Könyvtári Intézet 10 - igen, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2 - igen, az Informatikai és Könyvtári Szövetség 6 - van képviseletük, de nem a felsoroltak 2 - megírom: kithirlevel@gmconsulting.hu;nevezetesen: - Benyovszky Pál Márton: Valódi szakmai képviselet alig van. Ezek mi lehetnénk, a könyvtárosok, a "végvári harcosok" -, ám, itt is meglehetősen megosztottak és éretlenek a könyvtárosok és azok közösségei. Persze, képviselnek a szakmai szervezetek is, a MKE, az IKSz, - de valójában (szerintem) a minisztériumnak VELÜNK EGYÜTT kellene képviselni a könyvtárszakmai szempontokat, - együttműködve az említett szakmai szervezetekkel is. - Szabó Eszter (Debrecen): Igaztalan lenne azt állítani, hogy a Könyvtári Intézet, az MKE vagy az IKSZ nem képvisel könyvtárszakmai szempontokat. A kérdés inkább az, hogyan teszik mindezt? Milyen az együttműködés a rendszer tagszervezetei, azaz a könyvtárszakmai szempontokat képviselők között? A szavazatok megoszlása 2011. novemberében: 30 - Senki nem képviseli a szakmaiságot 21 - Igen, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 14 - Igen, a Könyvtári Intézet 5 - Igen, az Informatikai és Könyvtári Szövetség 5 - Van képviselete a szakmaiságnak, de nem a felsoroltak 0 - Van, és megírom a kit@gmconsulting.hu -ra. A két diagramot egymás mellé téve link azonban úgy tűnik: 10 év alatt nem sok változás történt: kb. 2/3 - 1/3 a van képviselet / nincs képviselet (vagy nem a felsoroltak) arány. Ha képviselet, akkor az MKE jöhet leginkább szóba - mégha korlátozottan is. Teljesítménye - a korábbi, jobb híján tájékoztató jellegű felmérések szerint - a lesújtó és a nem elégséges link között mozog - nem beszélve a többi lehetséges képviselőről. Mindez megfontolandóvá teszi az új év vonatkozó stratégiáját: hogyan lehet az adott társadalmi környezetben jobban érvényesíteni a szakmai érdekeket? Nyilván nem(csak) a szakma képviselőinek érdekeit, hanem a szakmában dolgozókét. (MG) Régebbi hírforrás(ok): Megkérdeztük: Kinek az érdekeit képviselje leginkább egy könyvtárszakmai szervezet? link Megkérdeztük: Milyen a magyar könyvtári érdekvédelem teljesítménye? link Megkérdeztük: Kinek az érdekeit képviselje leginkább egy könyvtárszakmai szervezet? link Referensz interjúkra használják a tájékoztató pultot?FEL
Címkék: felmérés | használó, igény | könyvtár, felsőoktatási v. szak- | tájékoztatás (személyes, fizikai) |
Jelen kutatás célja annak vizsgálata, hogy a használók milyen megfontolásból fordulnak az egyetemi könyvtár tájékoztató pultjához, és hogy a könyvtárosok élnek-e a lehetőséggel, hogy referensz interjút készítsenek az esetleges ki nem fejezett információs igények felderítése érdekében.
A cikk egy kvalitatív feltáró vizsgálat eredményeit mutatja be, melynek keretében a könyvtárosok és a használók interakcióit autentikus helyzetekben, a tájékoztató pultnál figyelték meg, majd elemezték a Radford és Connaway (2013) által felállított kérdéskategóriák módosított változatát használva. A legtöbb kérdés látszólag könnyen megválaszolható volt, és a könyvtári gyűjteményekre és eljárásokra vonatkozott. A tevékenység nagy részét irodaszerek kölcsönzése tette ki. Csak néhány kérdés volt tárgyi jellegű, és referenszinterjú-technikákat csak a rögzített kérdések 5%-ánál alkalmaztak. Ez azt jelenti, hogy a használók információigényét nem vizsgálták meg alaposan az interakciók túlnyomó többségében. A kutatás feltáró jellegű, és egy adott könyvtárban zajló tevékenységet tükröz. Az alkalmazott referenszinterjú-technikák alacsony száma a használói információs igények iránti érdeklődés hiányát jelezheti, ami azzal a kockázattal járhat, hogy a tájékoztató pult a könyvtárosok és a használók közötti eszközszerű és felületes interakciók színhelyévé redukálódik. A tanulmány egy fizikai könyvtári tájékoztató pultnál végzett munka jelenlegi fejleményeit mutatja be. Kevés közelmúltbeli kutatás foglalkozik a könyvtárosok és a használók közötti, személyes jelenlét során megvalósuló interakciókkal. (Referensz interjúkra használják a tájékoztató pultot?; sajnos csak autoref.) Az átalakító vezetés gyakorlatai a világ vezető felsőoktatási könyvtáraibanFELA jelen cikk az átalakító (transzformatív) vezetés vonatkozásában 12 részlegesen strukturált interjút elemez, amelyek során nyitott kérdéseket tettek fel négy különböző ország (Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok) magas rangú egyetemein a könyvtárat vezető 12 igazgatónak (hat férfi és hat nő). A cikk megvizsgálja azt is, hogy az interjúalanyok hogyan viszonyulnak könyvtári szervezeteik irányításához és vezetéséhez, a saját szervezeteik és az anyaintézményeik előtt álló lehetőségek és kihívások összefüggésében. A résztvevők válaszainak értelmezése a négy "I"-n, az átalakító vezetés fogalmának négy dimenzióján alapul:
1. Idealizált befolyás 2. Inspiráló motiváció 3. Intellektuális ösztönzés és 4. Individuumra szabott figyelem. Az eredmények szerint az egyetemi könyvtári igazgatók, akik az átalakító vezetés megvalósítását választották, kiemelték, hogy az fontos tényezőként hozzájárult a belső kommunikáció javításához, a kölcsönös bizalom, valamint a könyvtári szervezeten belüli tisztelet erősítéséhez. Ez viszont motivált és kreatív munkakörnyezetet teremtett, amely lehetővé tette a személyes és kollektív sikereket és az intézményi fejlődést. Az átalakító vezetés hozzájárul a szervezet tartós teljesítményének elősegítéséhez, amely a világ felsőoktatási könyvtárainak a gyorsan változó környezethez való alkalmazkodási képességén alapul. (Az átalakító vezetés gyakorlatai a világ vezető felsőoktatási könyvtáraiban; sajnos csak autoref.) Kész a Magyar Zene Háza - könyvtár az emeletenFEL
Címkék: épület (könyvtár) | hangzóanyag- és zenei információszolgáltatás | könyvtár, felsőoktatási v. szak- |
Elkészült a kormányzati Liget projekt első olyan épülete, ami bent, a Városliget területén áll. A Magyar Zene Háza egyfajta koncertterem-kiállítóhely öszvér. Jóval kisebb épület, mint a gigantomániás Új Néprajzi Múzeum az egykori felvonulási téren.
A kiállítószint a föld alatt található, a földszinten tartják majd a koncerteket, az emeleten lesz a zenei könyvtár. Az interaktív zenetörténeti kiállítást előzetesen egyfajta zenei Csodák Palotájaként harangozták be, de hogy milyen lesz, az csak január végén, a nyitáskor derül ki. Még a férfiak élettartamának hosszabbításához is hozzájárulhatsz, ha a kisfiúkat fiús könyvekkel vonzod be a könyvtárbaFEL
Címkék: gender (2017.06-) | használó (gyerek, fiatal) | marketing | olvasás | tudásstratégia (2015.05-) |
Az OECD-országokban a lányok egyötöde (17,5 százalék), a fiúk kicsit több mint egynegyede (27,7 százalék) még a minimális szintet sem éri el olvasásból, ami azt jelenti, hogy bár a mondatokat el tudják olvasni, de a hosszabb szövegeket már nem értik, a szövegben megbújó információkat nem találják meg, és nem tudnak a szövegben szereplő állításokra sem érdemben reagálni. Az európai adatokat vizsgálva a nemek közötti különbségek tekintetében ugyanakkor nem lehet országokra vonatkozó összefüggéseket felfedezni: az olvasási nehézségekkel küzdő fiúk és lányok aránya minden országban hasonló, de a fiúk átlagban kétszer annyian vannak ebben a csoportban, mint a lányok.
Lehet, hogy a fiúk sokkal kevésbé értik, amit olvasnak, mint a lányok, de a PISA-eredmények szerint a matematika területén nincs szignifikáns különbség a lányok és a fiúk között, ami azért érdekes, mert a legtöbb társadalomban mélyen él az a képzet, hogy ezen a területen viszont a fiúk teljesítenek kifejezetten jobban. Miért van az, hogy a férfiak inkább szavaznak a radikális jobboldali pártokra, míg a nők a balközép és baloldali pártokat támogatják? Vannak, akik ezt azzal magyarázzák, hogy a nők nyitottak és progresszívek, a férfiak pedig privilégiumaik elvesztése felett érzett sérelmeik miatt vonzódnak a szélsőséges pártokhoz. Kimondatlan egyenlőtlenségek - A férfiak problémái Európában című (Unspoken inequalities. The problems of men in Europe) című, november végén megjelent tanulmányában Michał Gulczyński, a milánói Bocconi Egyetem doktorandusza viszont azt állítja, hogy a férfiak nem azért szavaznak a szélsőjobbra, mert féltik eltűnőben lévő privilégiumaikat, hanem mert frusztráltak attól, hogy miként alakul az életpályájuk; hogy nem mernek időben családot alapítani vagy le is mondanak róla; hogy le vannak maradva az oktatásban a lányokhoz képest, és ha vidékiek, sokszor a falujukat sem bírják elhagyni. Bár a nemek közötti várható élettartam különbsége nem csak társadalmi tényezőkkel magyarázható, az biztos, hogy kulturális és strukturális okok is hozzájárulnak a férfiak korábbi halálozásához. Jellemzőbb rájuk az alkoholizmus, a hajléktalanság és az öngyilkosság, amelyek mind befolyásolják a várható élettartamukat. A közép- és kelet-európai országokban a nemek közötti szakadék még világviszonylatban is különösen nagy. Határon túli magyar könyvtárosok építenek magyarországi kapcsolatokat évek óta: Könyvtár, ami összekötFEL
Címkék: együttműködés más könyvtárakkal | Országgyűlési Könyvtár, Budapest | tudásstratégia (2015.05-) | közösségépítés |
A 2020-as évben a járvány miatt elmaradt a Magyar Országgyűlés elnöke által életre hívott, határokon átívelő együttműködés, a Könyvtár, ami összeköt ösztöndíjprogram. A már tíz éves program célja, hogy a horvátországi, a magyarországi, a szlovákiai, az ukrajnai, az erdélyi, a szlovéniai és a szerbiai magyar ajkú könyvtárosoknak lehetőséget adjon a továbbképzésre és az egymás közötti baráti és munkatársi kapcsolat kialakítására.
A helyszínt és a szervezést az Országgyűlési Könyvtár biztosítja, de számos vidéki, ill. fővárosi neves szakkönyvtárát is meglátogatják a résztvevők. A szlovákiai magyar könyvtárosokat Zeman Krisztián képviselte. Rajta kívül Dombi László a Dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtár könyvtárosa is elnyerte az ösztöndíjat, de sajnos, a járványügyi intézkedések miatt nem tudott részt venni a programon. Az ösztöndíjprogram 2021. szeptember 25. - október 24. között valósult meg. - Melyek azok a kiemelt programok, amelyek neked nagyon sokat adtak, vagy amiket kiemelten hasznosnak tartasz? A szlovákiai magyar könyvtárosokat Zeman Krisztián képviselte: - Ha csak néhányat kellene kiemelnem, akkor mindenképp megszeretném említeni az Országgyűlési Könyvtár gyűjteményszervezési osztályán szerzett tapasztalatokat, azon belül pedig megismerkedhettem az ALEPH 23 katalógus program integrált könyvtári rendszer használatával, illetve a MARC 21 használatával, a digitalizáló műhely dolgozóinak munkájával, az RFID használatával és még sorolhatnám. Ezen kívül még lehetőséget kaptam egy teljes nap erejéig kipróbálni magam a könyvkötészeti műhelyben, ahol Járvásné Balogh Zsuzsanna könyvkötő szakember bevezetett a kötészet folyamataiba, kipróbálhattam a különböző vágógépeket, a fűzést, a kasírozást és végül saját kezűleg elkészíthettem két kis keményfedeles noteszt. Ez mindenképp meghatározó élmény volt számomra. A többi meglátogatott könyvtár mind hasznos és érdekes volt, viszont ami számomra kellemes meglepetés még, az a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára, ami Európa egyik legrégebbi és legnagyobb statisztikai gyűjteménye, ahol mindenféle statisztikai szakanyag és térképtár található. Ezen kívül még nagyon érdekes volt a Magyar Tudományos Akadémiai Könyvtár, amely a teljesség igényével gyűjti az ókortudomány, a klasszika-filológia, a nyelvtudomány, az orientalisztika, a tudománypolitika irodalmát. Lassan alapfelszereléssé válnak az AR- és VR-eszközök Észak-Amerika felsőoktatási könyvtáraibanFEL
Címkék: felmérés | gép, technikai eszköz | Kanada | kiterjesztett valóság (AR) | könyvtár, felsőoktatási v. szak- | USA |
Míg a VR és az AR mainstreambeli átütő sikere még várat magára (a népszerű Pokémon Go AR-játék kivételével), a technológia egyre inkább teret nyer az iskolákban, múzeumokban, filmfesztiválokon és a videojátékot komoly hobbiként űzők otthonában. A felhasználás mind oktatási, mind kulturális területen számos kreatív megoldást magában foglalhat, térbeli és időbeli virtuális utazásoktól gyakorlóprogramokig és "életre keltett" műszaki tervekig. A tanulmányban összegzett kutatás célja a VR- és AR-eszközök alkalmazásának felmérése volt az észak-amerikai felsőoktatási könyvtárakban.
Az Association of Research Libraries (ARL) felmérésében (n=116, USA: 108, Kanada: 8) az intézmények 42,2%-a (49 könyvtár) ajánlott valamiféle VR- vagy AR-szolgáltatást. Leginkább utóbbit. A kiterjesztett valóság használatára csupán 5 intézménynél volt lehetőség, és itt is minden esetben párhuzamosan a virtuális valóságra épülő megoldásokkal. A kutatás eredményei nyomán megerősítést nyert, hogy a VR/AR-eszközök úton vannak afelé, hogy az észak-amerikai felsőoktatási könyvtári kínálat részeivé váljanak: a vizsgált intézmények majdnem fele kínált ilyen szolgáltatást (elsősorban VR-t). Az esetek többségében leginkább a technológia kipróbálására van mód, egyfajta kísérletképpen, nem pedig mindennapos használatra az oktatás és a tudományos munka területén. Változást az oktatási célú alkalmazások terjedése hozhat, ahogy az a 3D-s nyomtatás esetében is történt. (A virtuális valósághoz és a kiterjesztett valósághoz kapcsolódó szolgáltatások körképe a felsőoktatási könyvtárakban; Bódog A.) A halál méltósággal teli megélésében is segítenekFEL
Címkék: Vörösmarty Mihály Könyvtár, Székesfehérvár | rendezvény használók számára | könyvtár, köz- |
Folytatódik ma délután az Ars Moriendi Klub előadássorozata a Vörösmarty Mihály Könyvtárban. A 16.00 órakor kezdődő eseményen a harmónia megteremtéséről lesz szó.
Az Ars Moriendi Klub olyan előadásokat, beszélgetéseket szervez, melyek elsősorban a betegeket, a betegápolókat, a családtagokat és a hozzátartozókat segítik az elmúlás, a halál méltósággal teli megélésében. A programsorozat 2021. december 20-án, hétfőn 16.00 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár Oskola utcai Olvasótermében folytatódik a "Hangfürdő a könyvtárban" című előadással, melynek keretében a harmóniáról, az ellazulásról, a boldogságérzetről lesz szó. A belépés díjtalan. Semlegesség a nyilvános könyvtárakban: hogyan határozzuk meg egyik alapértékünket?FELSok esetben (az érzelmeket is felkavaró) viták tárgya, hogy megvalósítható-e a semlegesség a könyvtárban, illetve hogyan hat az a könyvtárosok munkájára. Az ezzel kapcsolatos felmérést 540 amerikai könyvtáros töltötte ki 40 különböző államból. A válaszadók 26%-a könyvtárigazgató, 17%-uk olvasószolgálati könyvtáros volt, a többiek egyéb munkakörben dolgoztak.
A munkakörtől, a végzettségtől és a földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül a könyvtárosok döntő többsége (68%) a semlegességet az információszolgáltatás objektív jellegével azonosította. A fogalmat - 12% a pártatlansággal - 9% az elfogulatlansággal - 5% a véleménynyilvánítás hiányával társította - 5% egyéb meghatározást adott. A résztvevők 82%-a válaszolt úgy, hogy a semlegességre "gyakran" vagy "mindig" gondol a gyűjteményfejlesztés során. 71% gondol a semlegességre "gyakran" vagy "mindig" a programok tervezésekor és lebonyolításakor, 67% a kapcsolatépítés során, és 66% a kölcsönzőpultnál. A válaszadóktól azt is kérték, hogy megadott forgatókönyvek alapján döntsék el, hogy a bennük leírtak a semlegességet képviselik-e. Megjegyzendő, hogy ezzel nem arra kérdeztek rá, hogy mennyire értenek egyet a forgatókönyvekkel, hanem arra, hogy szerintük a cselekvések semlegességet mutatnak-e. Azt a forgatókönyvet, amikor például egy olvasó megjegyzést tesz egy bizonyos politikusról és a könyvtáros nem nyilvánít erről véleményt, a válaszadók 87%-a a semlegesség jelének találta. 79% azt is semlegességnek tekintette, ha ugyanebben a témában az olvasó megkérdezi a könyvtáros véleményét, aki azonban úgy dönt, hogy erről nem nyilatkozik. A többi forgatókönyv esetén alacsonyabb volt az azokat a semlegességgel azonosítók arányszáma, csökkenő sorrendben: - bal- és jobboldali irányultságú könyvek beszerzése (67%) - rendőri erőszakot és rendőri segítségnyújtást bemutató könyvek kihelyezése (53%) - fehér felsőbbrendűséget hirdető csoport találkozójának engedélyezése (28%) - egy klímaváltozásról szóló rendezvény elutasítása (8%). Hasonlóan alakult az egyes forgatókönyvekkel való egyetértés aránya is. Mindez arra enged következtetni, hogy a könyvtárosok a különböző helyzetekben és munkafeladatokban különböző mértékben érzik úgy, hogy semlegesnek kell lenniük. (Semlegesség a nyilvános könyvtárakban: hogyan határozzuk meg egyik alapértékünket?; ref.: Koltay T.) Továbbra sem ismert közös könyvtári nyitvatartási kínálat a használók számára a fővárosbanFEL
Címkék: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest | nyílt hozzáférés / forráskód | cselekvésképtelenség |
Az Eduline közzé szokta tenni a vizsgaidőszakok előtt a könyvtári nyitvatartásokat. Most a FSZEK-ét mutatja csak.
Készülnétek a vizsgákra? Mutatjuk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ünnepi nyitvatartását. - Ha a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban készülnétek a vizsgaidőszakra, vagy éppen a szakirodalmat keresitek a szakdogához, érdemes megnéznetek, milyen lesz a nyitvatartás. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár néhány napig zárva lesz az ünnepi időszakban - a dátumok fontosak lehetnek azoknak, akik a könyvtárban készülnek vizsgáikra. Az intézmény zárva tart december 24-én (pénteken), 25-én (szombaton), 31-én (pénteken) és január 1-jén (szombaton). A többi napon változatlan nyitvatartással fogadják az olvasókat - írja a könyvtár. Az intézménynek van néhány olyan könyvtára, amely átmenetileg zárva tartó művelődési házban működik, emiatt nem tud olvasókat fogadni. Ilyenek a 18/1. Pestszentimrei Könyvtár, amely december 20 - december 31. között tart zárva, illetve a 21/3. Királyerdei Könyvtár és a 21/5. Vénusz utcai Könyvtár, ezek december 27 - december 31. között lesznek zárva. Az év elején már Esterházy Péter könyvtárában bújhatjuk az irodalmatFELAhogy arról mi is beszámoltunk, a könyvek zöme ősszel beköltözött az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárba. A remények szerint már 2022 januárjában meg is nyílhat a könyvtár a Magyarországi Evangélikus Egyház székházában. Tegnap este a Gyűjteményi esték keretében egy beharangozó beszélgetéssel mutatták be az új teret. Esterházy Péterről és könyvtáráról Morcsányi Géza dramaturg, műfordító, a Magvető volt igazgatója, Jánossy Lajos, a Litera szerkesztője, Prőhle Gergely országos felügyelő és Fabinyi Tamás elnök-püspök beszélgetett. Az est online visszanézhető, a legfontosabb gondolatokat pontokba szedtük.
Fölmerült, hogy Esterházy milyen olvasó volt. Morcsányi Géza szerint mindenfajta, ő nagyon sokféle olvasására látott példát, volt, hogy odaadóan, máskor futólag olvasott. Mindenesetre olyan szeme volt, hogy minden olyasmit felfedezett, amit senki más nem vett volna észre, a legérdektelenebb szövegben is meg tudta találni azt, ami számára fontos. Haszonkölcsönzés - érdemes együttműködni a kiadóknak a könyvtárosokkalFEL
Címkék: kölcsönzés | Kanada | hozzáférés, nyitva tartás | Hollandia | együttműködés nem könyvtárakkal | Nagy-Britannia | USA | kiadó(vállalat), kiadás | jog, külső szabályozás általában |
Az Egyesült Államokban 2019-ben a szerzők érdekképviseleti szervezete (Authors Guild) bejelentette, hogy szeretné a nyilvános haszonkölcsönzési jogot (Public Lending Right) érvényesíteni. A vitaindító felhíváshoz kapcsolódóan a cikk megvizsgálja az ausztráliai, kanadai és brit tapasztalatokat, amelyek több évtizedre nyúlnak vissza. A haszonkölcsönzési jog (a továbbiakban az angol rövidítéssel PLR) évente kifizetett szerény összegekkel nyújt kompenzációt a szerzőknek (esetenként a kiadóknak, fordítóknak és/vagy illusztrátoroknak) azért, mert műveiket kölcsönzik a köz- és időnként az iskolai könyvtárakban is. A szerzők ezt legtöbbször úgy tekintik, hogy azért kapnak díjazást, mert a könyvtári forgalmazás miatt kevesebb példányt adnak el műveikből; mások ezt a szerzők és általában a művészet támogatásaként fogják fel.
Az első PLR-rendszereket a skandináv országokban hozták létre az 1940-es években. Az Egyesült Királyságban 1979-ben, Kanadában 1986-ban, Ausztráliában 1974-ben született meg a vonatkozó jogszabály. A bevezetést megelőző kampányt mindhárom országban a szerzők és szakmai szervezeteik irányították, és a szövetségi kormányzat menedzselte. Minden ország PLR-rendszere eltérő, de közös vonás, hogy egyik említett országban sem várnak el a könyvtáraktól anyagi hozzájárulást (mint pl. Hollandiában). A felmerülő problémák ellenére ki lehet mondani, hogy a PLR kétségtelenül népszerű. A PLR-rendszerek működtetéséhez nagyon fontos a könyvtárosokkal való együttműködés; bevonásuk révén sikerült elérni, hogy a PLR ne legyen negatív hatással a könyvtárakra. Az Authors Guild tisztában van a könyvtárosok szerepének fontosságával, ezért elkötelezetten támogatja a közkönyvtárak finanszírozásának ügyét. (A könyvtárosok és a nyilvános haszonkölcsönzési jog Ausztráliában, Kanadában és az Egyesült Királyságban - tanulságok az Egyesült Államok számára; Hegyközi I.) Hogyan járulhat hozzá a könyvtár az élelmiszer-önrendelkezéshez?FEL
Címkék: állománygazdálkodás | könyvtár, köz- | megtérülés, könyvtári szolgáltatásé (2014.08-) | rendezvény használók számára | oktatás, tanulás |
Bizonyára nézegetted már elképedve, hogy a Magyarországon árult lencse miért Kanadából van, vagy a bab miért éppen Ukrajnából. Az alábbi linken elérhető beszélgetés azt taglalja, hogy mi az élelmiszer-önrendelkezés. Hogyan lehet stabilabbá, ökológiailag megfelelőbbé, fenntarthatóbbá tenni élelmiszer-termelésünket, étkezésünket.
A könyvtár ebben sokat tehet, még akkor is, ha hozzájárulása csak lassan, és csak más érdekeltekkel együtt fejtheti ki a hatását. Három területen tehet hasznosat: - érzékenyítés (pl.: link ) - informálás (pl.: magok könyvtára link ) - példaadás (pl.: ételmegosztás link ). E tevékenységek a SEXI modell elemei, melyről itt olvashatsz bővebben: link . (MG) Régebbi hírforrás(ok): Társadalmi célok megvalósításában segíthet a könyvtár - SEXI modell link AnalógiákVirtuális tájékoztatás - az E-digitalnál már működik; a könyvtárak is képesek lehetnek rá?FELEgyetlen bolt személyzete sem tud mindenre válaszolni a döntően amúgy is online rendelhető árukészlet kapcsán az E-digital üzleteiben. Éppen ezért képernyőt - praktikusan online chat-et - állítottak fel az üzletben, ahol ügyfélszolgálati munkatársak segítenek a vásárlásban, illetve vásárlással kapcsolatos adminisztrációban. Érdekes párosítása ez az online és a személyes vásárlási lehetőségeknek.
S ami tanulságos: egy diszpécserközpont sok áruházat kiszolgál - olcsóbban és profi szinten. Régebbi hírforrás(ok): (Utas)tájékoztatás - Video-Reisecentrum; akár a könyvtári távszolgáltatás link KisszínesA PIM vette meg Tandori Dezső és felesége hagyatékátFELTöbb ezer levél, kézirat, hanganyag, rajz és relikvia került a múzeumhoz. A hagyatékot teljes egészében kutathatóvá teszik.
Megvásárolta a 2019-ben elhunyt Tandori Dezső, valamint tavaly eltávozott felesége, Tandori Ágnes hagyatékát a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). A számottevő mennyiségű dokumentumegyüttes az írói, költői és műfordítói életmű szinte egészét felöleli - közölte az intézmény hétfőn az MTI-vel. Mint írták, a gyűjtemény gerincét a Tandori-művek autográf és gépiratos kéziratai, mintegy hatezer darabos levelezése, relikviák, személyes használati tárgyak, rajzok és képversek, mintegy háromszáz órát kitevő hanganyag és az unikális bejegyzéseket és dedikációkat tartalmazó könyvtár fontosabb darabjai képezik. A PIM a hétfői vásárlással vállalta, hogy a kortárs magyar irodalom egyik legmeghatározóbb egyéniségének hagyatékát teljes egészében kutathatóvá teszi. A Tandori-házaspár könyvtárának egy része nemrég szintén gazdát cserélt: az örökösök az Apor Vilmos Katolikus Főiskolának adományoztak körülbelül 6500 kötetet. InformációforrásokBővült az erdélyi digitális tudománytár, a DigitékaFELRepertóriumok, adatbázisok, szövegtárak, filmek és életút-interjúk is elérhetők már az erdélyi digitális tudománytárként működő honlapon, a Digiteka.ro-n, emellett a már meglévő kategóriák is jelentős adatmennyiséggel gyarapodtak az elmúlt egy évben - közölték hétfőn a működtetők.
- Romániai magyar társadalomtörténeti irodalom bibliográfiája az 1947 és 2018 közötti időszakból, ebben a magyar nyelven megjelent, Romániára vonatkozó társadalomtörténeti cikkek irodalomjegyzéke böngészhető. - A digitális szövegtárak kategóriája is 2021-ben létesült. Ebbe olyan tematikus gyűjtemények kerülnek, amelyeket egy-egy kutatási terület elméleti szakemberei (történészek, szociológusok) állítottak össze, és tartalmazzák az illető tárgykörben nyomtatásban megjelent tudományos szövegeket, kutatási eredményeket - magyarázta Ferenczi Szilárd, a projekt felelőse. - A Film kategóriában a Digitékán elérhető két dokumentumfilm és két némafilm-rekonstrukció is az egykori kolozsvári filmgyár alkotásai közül. A Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyűjteménye kutatási céllal erdélyi magyar életútinterjú-adatbázis építésébe kezdett. A program elsősorban olyan életpályákat dokumentál, amelyek a helyi magyar közösségek önszerveződésének története szempontjából lehetnek fontosak. Az életút-interjúknak csak a listája érhető el a honlapon, kizárólag kutatási célra használhatók. 2021 folyamán a sajtógyűjtemény főként kolozsvári napilapokkal, valamint folyóiratokkal bővült. A tartalmi gyarapodás mellett decembertől a honlap keresőfunkciója is hatékonyabbá vált. Nagy Zoltán Levente, az Iskola Alapítvány elnöke közölte, hogy a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárral kötött együttműködési megállapodás keretében 2022-től a könyvtár tulajdonában levő jelentős mennyiségű magyar sajtóterméket fognak digitalizálni és ingyenesen hozzáférhetővé tenni. A tudománytár létrejöttét Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta. |
FeliratkozásA heti ingyenes KIT Hírlevelet megrendelheted a kit@gmconsulting.hu-ra írt "Megrendelés" tárgyú levéllel, név és intézmény megadásával, mellyel jelzed az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak elfogadását. A hírlevél lemondása: ugyanígy, de „Lemondás” tárgymegjelöléssel. KIT - hírcsokrok
Néhány tematikus gyűjtemény a lapból
HírlevélrőlA hírlevél hetente (júliusban, augusztusban kéthetente), térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest). A KIT tulajdonosa: GM Info Consulting Kft. |
impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról |