Szlovákia Tudományos-technikai Információs Központja (Centrum vedecko-technických informácií SR - CVTI SR) "Virtuális olvasóterem" projektet valósít meg, így dedikált klienskapcsolattal biztosítják a hozzáférést az elektronikus dokumentumokhoz a tudományos könyvtárak, a felsőoktatás résztvevői, a kutatóintézetek és a kiadók számára. Jelenleg a projektben mintegy 400 ezer oldalnyi oktatási és kutatási irodalom áll rendelkezésre, hozzáférést nyújtva a kassai Šafarik Egyetem 682, a pozsonyi közgazdasági egyetem 339 és a nyitrai mezőgazdasági egyetem 140 e-könyvéhez, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia Történelmi Intézete 350 e-folyóiratszámához. A létrehozott digitális könyvtári rendszer az egyes tagok számára külön-külön virtuális könyvtárként működik, és lehetővé teszi az egyes intézmények elektronikus tartalmainak szétválasztását, azok intézményi elérését, illetve a csatlakozott partnereknek a saját weboldal(ak)on keresztüli belépést és használatot.
A virtuális olvasóterem felületén a digitális objektumokat csoportosítva jelenítik meg, borítóképpel együtt. A keresések tanulmányi programok, szerzők, kiadók szerint is kombinálhatóak; típus szerint a kínálat tankönyvekre, jegyzetekre, segédletekre, monográfiákra és egyéb dokumentumokra oszlik. A digitális könyvtár a partnerkönyvtáraknak további testreszabási lehetőségeket is biztosít: a csoportokat rugalmasan lehet változtatni, kombinálni, emellett speciális oldalaikon az egyes virtuális könyvtárak saját dizájnnal rendelkeznek.
2020 tavaszi szemeszterében, a koronavírus-pandémia alatt megfigyelhető volt az érdeklődés folyamatos növekedése, a februári 573-as használói szám áprilisra 1525-re nőtt, majd a tanév végén, nyáron ismét csökkent. Összességében februártól júniusig 3903 használó 75 968 oldalnyi elektronikus dokumentumot olvasott az egyetemek zárva tartása idején. Az előző évi adatokhoz képest ez 300%-os növekedést jelent.
A virtuális olvasótermek a különböző egyetemek portáljain keresztül érhetők el. Az ingyenes tesztidőszakot követően a CVTI SR a jövőben jelképes áron biztosítja az elérést a virtuális olvasóterem szolgáltatásaihoz, 100 000 oldalanként évi 2600 euró (+áfa) áron, ami meg sem közelíti a kereskedelmi szolgáltatók díjait. A CVTI SR jelenleg is több könyvtárral folytat tárgyalásokat a csatlakozásról. (A "Virtuális olvasóterem" projekt, ref.: Prókai M.)

Új szolgáltatással bővült az Arcanum, melynek ingyenes digitális kézikönyvtárát már régóta sokan használják. A mesterséges intelligenciára alapuló rendszer ugyan nem hibátlan, de magyar nyelven az első ilyen szintű megvalósítása az értő keresésnek.
Mit üzent Kossuth Lajos? "Hogy a politikából nem lehet tartósan kizárni a társadalmi mozgalmakat." Legalábbis ezt válaszolta kérdésünkre (egyébként meglepő aktualitással) az Arcanum most beélesített szolgáltatása, amely a legfontosabb magyar lexikonokban, kézikönyvekben keres válaszokat. Illetve azokban is, de emellett támaszkodik a Wikipédiára is, mint éppen a Kossuth-üzenet esetében is.
Miután a nagy és népszerű sajtó-, kézikönyv- és irodalmi adatbázis nemrég bevezette az arckeresést az utóbbi bő évszázad magyar újságjaiban, most az új szolgáltatással az lenne a cél, hogy a mesterséges intelligencia ne pusztán forrásokat mutasson a keresőszavak alapján, hanem igyekezzen a kérdésre válaszolni.

Az igazi persze az lenne, ha az Arcanum válaszológépe ott lépne be, ahol a Google megáll, vagyis a kérdésekre az Arcanum impozáns, de előfizetéses sajtó-adatbázisában keresne választ. Üzletileg ez nem lenne rossz - mondja Biszak Előd -, hiszen a fizetős ügyfelek megnyerésének egyik legjobb módja, ha az ingyenes kereséssel hívják fel a figyelmüket a megvásárolható tartalomra. Ennek a keresésnek a működtetése azonban drága lenne, és egyelőre az Arcanumnak erre nem futja.

A kutatás szerzői a 2017/2018 őszi szemeszterben vegyes módszertanú felmérést végeztek az egyesült királyságbeli Northumbria Egyetem és Durham Egyetem hallgatói körében.
67% nyilatkozott úgy, hogy az e-könyveket máshogy olvassa, mint a nyomtatottakat. Többféle stratégia is megfigyelhető, például akik a nyomtatott változatot részesítik előnyben, gyakran kinyomtatnak egy-egy könyvfejezetet. Gyakori a szövegszerkesztőben történő párhuzamos jegyzetelés; ennek variációja, ha a fontosnak ítélt bekezdéseket csak átmásolják egy külön fájlba. Mint azt más kutatások is megerősítik, maga az olvasás elektronikus környezetben nem lineárisan és "borítótól borítóig" történik, ehelyett - az e-könyvek többletfunkcióinak hála - a szövegben való pásztázás és célzott információkeresés a jellemző, aminek eredményeképpen csak részleteket olvasnak el az adott könyvből. Az internetkapcsolat miatt is bármikor elterelődhet a figyelem. Az e-könyvek olvasása tehát kevésbé elmélyült, ez pedig a tanulást is befolyásolja. Sok válaszadó kiemelte, hogy nyomtatott könyvekből hatékonyabban tud tanulni, az olvasás nem fárasztja a szemét, továbbá jobban látja, hogy hol tart, és nehezebben hagyja félbe az adott könyvet. Annál a kérdésnél, hogy szívesen látnának-e egy csak e-könyveket szolgáltató könyvtárat, erősen megoszlottak a vélemények; többen a hibrid megoldás mellett tették le a voksukat.

Az e-könyvekkel kapcsolatos hallgatói elvárások a következőképpen összegezhetők: könnyű kereshetőség és elérhetőség a campuson belül és kívül egyaránt; egyszerű bejelentkezés és használat az eszköz típusától függetlenül; kulcsszavas keresés és interaktív felület; több, időkorlát nélkül hozzáférhető példány; széles kínálat minden témakörben; végezetül alternatívaként nyomtatott könyv is legyen hozzáférhető.
Ugyan a válaszok között nem szerepel, de a könyvtárosok megfontolhatják az e-könyvekből való elmélyült tanulás hatékony módszereinek beépítését az információs műveltségi képzésekbe, valamint az oktatókkal együttműködve több új forrást tehetnek nyílt hozzáféréssel elérhetővé az intézményi repozitóriumokból. Emellett szükség van a tudományos e-könyvekhez való hozzáférés közös kritériumrendszerének kidolgozására is. (Hallgatói utak az e-könyvek használatához a felsőoktatásban: főutak és zsákutcák; ref.: Lévai G.)

- Az OSZK többmilliós állományából tízezres nagyságrend férhető hozzá digitálisan. Az interneten való elérésben gyerekcipőben járunk. Tavaly öt új szolgáltatás indult, például: fotókat, régi térképeket, 56-os plakátokat, gramofon-felvételeket link tettünk közzé.

A könyvtár a digitalizáció felgyorsulása mellett továbbra is szellemi műhely maradhat. Az új gondolatok születéséhez szükség van ugyanis a hely szellemére és élő diskurzusra.

Az a cél, hogy ahol a jogi megkötések engedik, legyen szabadon kutatható és hozzáférhető. A kereskedelmi forgalomban már nem kapható, de még jogvédelem alatt álló műveket tervezzük digitalizálni és szolgáltatni. Ennek van már hazai modellje. Ebben az évben tervezzük e szolgáltatás indítását.
Rózsa Dávid ezeken túl elmondta, hogy néhány héten belül új kutatóterem nyílik a könyvtárban, megújul a MEK felülete és az OSZK portálja is, mint közösségi oldal.

A Könyvtárosok Facebook-csoport új háttérképe olvasó nagymamát (vagy idősebb hölgyet) ábrázol, köréje gyűlő gyerekekkel, főként lányokkal. Egy kisfiú is figyel, távolabbról. Számomra elgondolkodtató helyzet. Talán azért is, mert emlékszem: fiam anno lelkesen mutatta az általános iskola 4. osztályos olvasókönyvét, amelyben űrhajó, gépek és felfedezések is voltak. Vitte is mindig magával az iskolába. De a tanító néni rendre csak a másik, szép történeteket tartalmazó olvasókönyvet vetette elő... Fiam olvasó ember lett - informatikusként is -, de feltehetően nem iskolai élményei hatására.
A KIT gyakran visszatér a kisfiúk olvasási veszélyeztetettségének témájára. S mivel a felmérések is akut problémát jeleznek, érdemes újból és újból elgondolkodni: hogyan lehet könyvtárosként javítanunk a helyzeten, megérteni igényeiket, csökkenteni lemorzsolódásukat, segíteni érzelemviláguk kikerekedését, eredményesebbé tenni hozzáállásunkat? Néhány korábbi, kapcsolódó hírünk:
- Mit lehet tenni a fiúk, férfiak nagyobb könyvtári tagságáért? - Néhány tünet link
- Miért jó, ha a fiúk lányos könyveket (is) olvasnak? link
- Ha azt szeretnéd, hogy a pasik megértsék a nőket... - tegyél többet a fiúk könyvtári tagságáért! link
- Férfi-női arány a könyvtárban - vélemények link
- Hogyan csökken az olvasott könyvek száma 7-től 15 éves korig? (diagram) link [magyarázat a hollandhoz: meisjes = lányok, jongens = fiúk]
- Veszélyeztetett fiúk - megértjük-e a neveletlen kölyköket? link
- Nemi jellemzők és az olvasás témája - veszélyeztetettebbek a fiúk link
- Kölcsönözhető hátizsák -- a fiúk könyvtárba hívásához (fotókkal) link
- Jobban kell figyelnünk a fiúkra link
- Hogyan támogassuk olvasásban a fiúkat? link
- Az olvasás menő dolog a fiúknak is -- ha sikerül kommunikálni link
- Nem úgy és azt olvasnak a fiúk, mint a lányok -- batyuban klasszikusokat kapnak... link
- Ajánlott könyvlista a brit fiúk számára link
- Olvasás - veszélyeztetett fiúk link
- És hol vannak a nagyapák? link .

- A tavalyi könyvtárbezárást megelőzően éppen felfelé mozdult a használat. Utána döbbenetes volt látni az üres könyvtárakat és a kölcsönzés hiányát. Az újranyitást követően viszont nagyon gyorsan visszajött a bizalom. A második bezárás előttre sikerült elérnünk, hogy csak harmadára-negyedére esett vissza a forgalom. Azt tapasztaltuk, hogy az olvasók is féltek a terektől. Fegyelmezetten viselkedtek, ami persze nem a használatnak kedvezett.
A felhasználói adatokból tanulva - ki, mit, mikor, miért kölcsönzött - optimalizálni tudjuk a szolgáltatásainkat, jobban költjük el az adóforintokat, megfelelőbb dokumentumokat vásárolunk. És ajánlani is tudunk. A vetélytársak ugyanis a tartalmakat ajánló online platformok. Az ajánlásokkal a felhasználói élményt javítjuk - nyilatkozta Kovács Béla Lóránt.

Még idén megjelenik az IFLA és az UNESCO új Közkönyvtári kiáltványa. A manifesztum legutóbbi változata 1994-ben jelent meg. A könyvtárak szerepét hangsúlyozza az oktatásban, a kultúrában és az információban, mely elősegíti a békét és az emberek jólétét. 2020-ban az IFLA közkönyvtári szekciója nemzetközi kérdőívet adott ki a kiáltvány tartalmának frissítése érdekében. Több mint 600 válasz érkezett, melynek alapján idén frissítik a kiáltvány tartalmát. A válaszok a következő témakörök köré csoportosulnak:
- Információs társadalom: 1994 óta sokat változott, hogy hogyan férnek az emberek az információhoz. Elég csak az internet terjedésére gondolni. A könyvtárak nagy szerepet vállaltak az információ továbbításában és az információs társadalomban. Az új kommunikációs eszközökhöz folyamatosan alkalmazkodniuk kell, hogy eleget tegyenek a feladatuknak. Azaz egyetemes hozzáférést biztosítsanak az információkhoz és tudáshoz minden ember számára. Továbbá segítsék az egész életen át tartó tanulást a digitális és a hagyományos műveltség területén is, beleértve a média- és információs műveltséget.
- Távoli hozzáférés: A járványhelyzet többek közt a virtuális hozzáférés és az elköteleződési stratégiák szerepére is felhívta a figyelmet. A helyzet kiemelte a könyvtárak fontosságát a közösségeknek nyújtott személyes és távolról biztosítható szolgáltatásokban is. A frissített kiáltvány tartalmazza, hogy az információk, gyűjtemények és programok virtuális hozzáférését biztosító digitális technológiák alkalmazása a könyvtárak missziója.
- Könyvtárak és fenntartható fejlődés: Az információval, műveltséggel, oktatással és kultúrával kapcsolatos tevékenységeik révén a könyvtárak hozzájárulnak az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz. Az igazságosabb, emberségesebb és fenntarthatóbb társadalmak felépítéséhez. Különösen fontos a közkönyvtárak szerepe a marginalizálódott közösségek, az őslakosok és a speciális igényű felhasználók befogadásának, hozzáférésének és kulturális részvételének biztosításában.
A következő hónapokban az IFLA és az UNESCO a fenti szempontok alapján frissíti a kiáltványt. A szervezetek bíznak benne, hogy mindezt a könyvtárak cselekvésre fordítják a saját környezetükben. (ref.: Habók Lilla)

A fiúk átlagosan kevesebb időt töltenek olvasással, alacsonyabb olvasási motivációval rendelkeznek, kevésbé értékelik az olvasást, önmagukat kevésbé jó olvasónak tartják, mint a lányok, az olvasás inkább "lányos" időtöltésnek számít. A lányok és fiúk közötti különbség az életkorral csak nő, amit a PIRLS-és PISA-vizsgálatok eredményei is alátámasztanak. A biológiai megközelítés azokat a veleszületett, vagy az éréssel, a hormonális változásokkal kialakuló tényezőket hangsúlyozza, amelyek a kognitív képességeket befolyásolják.
A szociolingvisztikai szempontok pedig elsősorban azokat a különbségeket említik, amelyek a szocializáció során esetlegesen más mintákat közvetítenek az apa és az anya részéről. A tanulmány bemutat néhány olyan pedagógiai aspektust is, amely az óvodában és iskolában segíti vagy sajnálatos módon hátráltatja a fiúk olvasóvá válását, az olvasói önkép, az olvasási teljesítmény vagy iskolai előrehaladás alakulását. A tanulmány fő célja olyan jó gyakorlatok ismertetése, amelyek elsősorban a fiúkat célozzák meg. Az Olvasó apukák az óvodában elnevezésű finn projekt abból indul ki, hogy a fiúk érdeklődését az olvasás iránt leginkább egy férfi ideál, egy számukra szerepmodellként szolgáló felnőtt férfi keltheti fel.
A Fiúk és könyvek (Boys & Books) weboldal főként azokhoz a felnőttekhez szól, akik a fiúk olvasóvá nevelésében bármilyen szerepet betölthetnek. A weboldal fiús olvasnivalókat, az olvasástanításhoz módszertani ajánlásokat kínál.
A Futball találkozása a kultúrával elnevezésű, kifejezetten a hátrányos helyzetű fiúk megszólítására alapozó német projekt arra a meggyőződésre épül, hogy a futball, a tanulás és a kultúra összekapcsolása sok gyereket motivál, és így elfogadóbbá, érdeklődőbbé válnak a tanulás és az olvasás iránt.
"Az igazi férfiak": egy amerikai jó gyakorlat fő tanulsága, hogy ha figyelembe vesszük, miről szeretnének olvasni, hallani, beszélgetni a fiúk, akkor a számukra vonzó szövegekben el tudnak mélyülni.
A PISA-vizsgálatok egyértelműen megmutatják, hogy ha elkötelezett olvasóvá válnak a fiúk, jobb teljesítményre képesek, mint a lányok. A tanulmányban felvázolt jó gyakorlatok ezen cél eléréséhez járulnak hozzá. (Szabó Ildikó és Szinger Veronika tanulmánya, 2019.)

A tájékoztató jellegű válaszok:
4 - Az internetet a népek nem a könyvtárból tanulják.
10 - Igen, a használók kedvelik, a könyvtár neve jól forog általa.
4 - Nem a hatékonyság számít, hanem a pénz eltapsolása.
8 - Nem oszt, nem szoroz.
Ha a kapott adatokat összevetjük a korábbi években már hatszor felvett adatokkal, akkor a következő diagramot kapjuk: link .
Ebből a csökkenő válaszadási kedv ellenére talán azt láthatjuk, hogy a rendezvény elfáradt, érdemes újragondolni. (MG)

2019 novemberében nyertem pályázatot a Dégi Művelődési Ház és Könyvtárban link . Akkor tűnt fel ablaktisztításnál, hogy minden sarokban van fecskefészek. A takarítónő elmondása szerint 6 éve raktak fészket, és minden tavasszal megjelennek a madarak. 2020 áprilisában ablaknyitáskor lettem figyelmes a hatalmas hangzavarra - a megérkezett fecskék hangjára. Azóta takarításnál mindig figyeltünk arra, hogy ne ijesszük meg őket. Ilyenkor a teraszon körbe-körbe repülnek, míg újra el el nem tudják foglalni helyüket. Ahogyan láttam, tavaly 8 kis fióka látott nálunk napvilágot.

A fecskék mára már a Dégi Festetics Művelődési Ház és Könyvtár állandósult vendégei. A könyvtárlátogatók is szeretik őket. Az internetezők többször kérik, hogy legyen nyitva az ablak és hadd hallják a madarak társalgását.
A fecskék megérkezésekor a párkányt lefedjük, hogy piszkukat könnyen el tudjuk tüntetni. A szemét tehát nem okoz gondot.

Az elmúlt években jelentősen csökkent a fecskék száma hazánkban, ezért mi büszkék vagyunk, hogy rendre visszatérnek kis falunkba. Már csak pár hét, és remélhetőleg újra megérkeznek. "Egy fecske nem csinál nyarat", de sok, igen! Óvjuk, szeressük őket!!! (Mudri Erzsébet)

Az Ithaka stratégiai tanácsadó szervezet felmérésében link több mint 600 egyetemi könyvtár dékánját és vezetőjét kérdezték meg az Egyesült Államokban. A kérdőív (National Movements for Racial Justice and Academic Library Leadership) a címben jelzett területek helyzetét, változásait vizsgálta. Kitértek még a COVID okozta pénzügyi hatásokra is.
Az eredmények azt mutatják, hogy a vezetők tisztában vannak az egyenlőség problémáival, azonban a szándékaik még mindig nem azonosak a színesbőrű dolgozók valóságával, főleg most, a járvány okozta munkahelyi bizonytalanság idején. Azonban nagy változások történtek az előző, 2019-es felmérés óta.
- Mikor rájöttünk, hogy a COVID és a faji igazságszolgáltatás hatással vannak az egyetemi könyvtárakra, úgy döntöttünk, hogy összeállítjuk ugyanazt a kérdőívet, kiegészítve a járványról és faji igazságosságról szóló kérdésekkel - mondta Jennifer K. Frederick, a kérdőív társszerzője. - Emellett kontextualizálni akartuk a befogadás történetét a könyvtárakban. A 2020-as mozgalmak, például a Black Lives Matter, azt eredményezték, hogy több felsőoktatási vezető adott ki antirasszista nyilatkozatokat, a könyvtári vezetők pedig megvitatták az inklúzió kérdését.
Az eredmények azt mutatják, hogy 2020 végén a vezetők 83%-a fehér, mely tanúsítja a diverzitás hiányát a könyvtári vezetésben. A befogadásról szóló stratégiáknak is utol kell érniük a nemzeti elképzeléseket.
A könyvtári vezetők értékelik az egyenlőségen alapuló munkát; azonban még mindig csak a 7. helyen szerepel a listán, melyet a változásokhoz való igazodás, kommunikációs készségek és pénzügyi készségek vezetnek. A tavalyi év után kevesebb igazgató (31%) gondolja azt, hogy megfelelő stratégiákkal rendelkezik a befogadás terén. Kicsivel többen (35%) érzik magukat magabiztosnak az antirasszista stratégiák kapcsán. A többség nem számított arra, hogy a színesbőrű dolgozók aránytalanul meg lennének különböztetve a járvány miatti megszorítások miatt.
Fontos lenne, hogy az elképzelések meg is valósuljanak. Ennek a segítésére fejleszti az Ithaka (a Delaware-i Egyetemmel és a New York-i Állami Egyetemmel) az antirasszista vezetés ellenőrzésére szolgáló projektjét. Április 13-án pedig egy webináriumot tartanak a faji igazságosság mozgalmairól, illetve a felsőoktatási könyvtárak vezetéséről. (ref.: Salamon Sára)

Demeter Szilárd tevékenységéről ír a HVG. Az anyagból kiderül: eredményes dokumentumszolgáltatók veszik körül a hazai könyvtári szolgáltatásokat. Mint írják:
- ha régi folyóiratokra vagyunk kíváncsiak, ma is az Arcanumra fizetünk elő, a régi fotókért pedig a szintén magánkezdeményezésű Fortepant keressük fel, pedig milliárdokat költöttek digitalizációra az általa felügyelt OSZK-ban.

A "Tudom mit néztél a karantén alatt" fantázianevű kampányban olyan könyveket kínálnak az olvasóknak, amelyek filmes verzióját jó eséllyel már megnézték.
A koronavírus okozta felesleges szabadidő, illetve az otthonunk biztonsága sokakat késztetett arra, hogy igénybe vegyék a manapság divatos filmnéző stream szolgáltatásokat. A sikersorozatok és filmek egymást érték az elmúlt hónapokban, ezeket pedig nagykanállal falták a tartalomra, izgalomra, és a nagyvilágra vágyó felhasználók.
Persze, mint oly' sok esetben a film történelemben, ezeknek a sikersorozatoknak a többsége is könyveken alapszik, amelyeket elolvasva nem ritkán sokkal érdekesebb, részletesebb, különlegesebb a cselekmény vagy éppen a karakterek kibontakozása. Erre hívja fel most az olvasói figyelmét a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér link a nem rég indult új online sorozatával.
Ezekhez katalógus linket is mellékelnek, így a beiratkozott érdeklődők pár egyszerű kattintással lefoglalhatják a kért kötetet, amelyet aztán biztonságosan, a legszigorúbb védelmi intézkedések betartása mellett a Központi Könyvtárnál (Győr, Herman O. u. 22.) található átvételi ponton be is szerezhetnek hétfőn, szerdán, csütörtökön és pénteken 9-18 óráig.
A könyvtár törekszik arra, hogy az úgynevezett sláger könyvek mellett felhívja a figyelmet a kortárs magyar, illetve külföldi alkotók könyveire is, így ezekből is rendszeresen ajánlanak válogatásokat az olvasóknak.

A Louisville Egyetem Ekstrom Könyvtárának harmadik emeletét át kívánták alakítani egy hívogató, modern, hallgatóbarát térré a használók kényelme érdekében. Ehhez rendkívül szoros (mindössze 10 hetes) határidő mellett 260 000 kötet eltávolítására és további 95 000 kötet rukkolására volt szükség 2019 április közepéig. A költöztetés során három különböző kihívással néztek szembe: hely; a példányok nyomon követése; elegendő személyzet a projekt befejezéséhez.
Mivel nem volt lehetőség külső raktár igénybevételére, ezért részben az épület alagsorában, részben az automatizált raktározási rendszerben (AS/RS), részben a tömör raktárban helyezték el ad hoc alapon a beládázott könyveket. (Önmagában egyik raktárrész sem tudta volna befogadni a teljes költöztetendő dokumentumállományt.) Az AS/RS, illetve a tömör raktár megfelelő használatához katalogizálási munkafolyamatokat is be kellett iktatni, hamar kiderült azonban, hogy erre nincs idő. Ugyan eleinte arra törekedtek, hogy az OPAC-ban kölcsönzöttként jelöljék meg a példányokat - hogy az olvasók lássák, hogy azok nem elérhetőek -, a kölcsönzési modul a nagy adatmennyiségektől leállt, ezért menet közben felhagytak ezzel a megoldással is, így végső soron nyomon követhetetlenné vált a példányok sorsa. Személyzeti átvezénylések és túlórák révén végül határidő előtt befejezték a projektet.
Az OPAC-problémák és az elégtelen raktározási hely miatt a bizottságnak menet közben kellett újraterveznie a költöztetést, ami összességében olyan gondokhoz vezetett, melyeket csak hosszú évek munkájával (a kötetek végső elhelyezésének triázs-alapú eldöntésével és a kapcsolódó katalogizálási adattisztítással) lehet orvosolni. A feladathoz sikerült elérni a feldolgozó részleg létszámának bővítését egy fővel. (Egy nagy gyűjtemény gyors költöztetése: tanulmány a káoszról; autoref. alapján)

Pazar környezetben, különleges kialakítású új épületbe költözött a Berzsenyi Dániel Könyvtár kámoni fiókkönyvtára. Bár a járványhelyzetre való tekintettel a könyvkölcsönzés most az intézmény valamennyi könyvtárában szünetel, a várhatóan májusi nyitásra már minden készen áll a kámoni létesítményben. Az arborétum bejárata mellett kialakított könyvtárban a hagyományos funkciók mellett különböző programokat is terveznek.
Pazar olvasótermi hangulatot kölcsönöz a most elkészült fiókkönyvtárnak az az egyedi asztalosmunkával készített polcrendszer, ami az olvasó szeme elé tárul a helyiségbe lépve. Nagyjából 3000 dokumentumból válogathatnak majd az ide betérők. Hatalmas ablakok, kényelmes és funkcionális bútorok, külön gyereksarok és válogatott könyvkínálat várja majd a látogatókat az újonnan felhúzott épületben.

Baráthné Molnár Mónika - könyvtárigazgató: "Gyerekkönyvekkel, ifjúsági könyvekkel, a kertészkedéshez, akár az állattartáshoz kapcsolódó könyvekkel, szórakoztató irodalommal is várjuk majd az érdeklődőket. De ahogy említettem ez az új könyvtári funkció, az ÖKO-könyvtári, zöld könyvtári funkcióhoz kapcsolódóan pedig a környezettudatos szemléletnek a formálásához is próbálunk majd irodalommal szolgálni. A nyitvatartásunkról pedig annyit, hogy a heti 4 alkalommal szeretnénk majd nyitva tartani. Nyilván figyelembe vesszük azt, hogy a családok, dolgozó emberek mikor tudják igénybe venni az itteni szolgáltatást, tehát délutáni, esti órákban is tartunk majd nyitva, és a hétvégén is."
Hatalmas fák ölelik körül az épületet, az udvaron a Gyöngyös-patak csörgedezik. A közeli kerítés túloldalán a kámoni arborétum és az Ökoturisztikai Látogatóközpont terül el. Az egykori Szófia utcai romos fiókkönyvtárból átköltöztetett létesítmény elsősorban a környéken élőket szeretné megszólítani, de különleges hangulatával valószínűleg a város más részein élők körében is hamar népszerűvé válik. Az önkormányzat támogatásával kialakított fiókkönyvtár közösségi színtérként, táborként és iskolai foglalkozások, klubok helyszíneként is működhet.

Újragondolt belső térrel várják az olvasni vágyókat a könyvtár dolgozói. A városi bibliotéka idén két fontos évfordulót is ünnepel, ezért a jelenleg is tartó bezárás alatt átalakították az intézmény belső elrendezését.
Idén emlékeznek a városi könyvtár alapításának hetvenedik évfordulójára, illetve az új épület 2001-től fogad látogatókat, ezért sok újdonsággal készülnek a nyitásra az intézmény munkatársai. A járványhelyzet miatt már hónapok óta nem üzemel a megszokott módon a kölcsönzés, március 8-tól már az "ajtóban átvevős" módszer is szünetel. Czupi Gyula, az intézmény igazgatója elmondta: az elmúlt időszak alkalmas volt arra - az elmúlt 20 év tapasztalatát is figyelembe véve - hogy új belsőteret alakítsanak ki az olvasói igények alapján. Hozzátette, már többször átalakult az elrendezés, köszönhetően a mobilis bútorzatnak. A mostani átalakítás során az volt a cél, hogy bensőségesebbé tegyék az épület hangulatát.
- Most azt a tapasztalatot használtuk ki, hogy úgy láttuk, az olvasóink nagyon szívesen ülnek olyan térrészben, amelyik szimbolikusan, de le van határolva a könyvespolcokkal. Most úgy telepítettük fel a gyűjteményt, hogy ezek a kicsit intimebb, személyesebb hangulatú terek jöttek létre benne, ahova egyedül, kettesben, hármasban beszélgetve is vagy tanulva, tanítva le lehet ülni. Azt reméljük, hogy ezzel még kedvesebbé tesszük a könyvtár használatát, hogyha újra kinyithatunk - mondta el Czupi Gyula, a Halis István Városi Könyvtár igazgatója.

Már zajlik az új bútorok beszerelése a könyvtárba. Az intézménynek helyet adó közel százéves épületet tavaly újították fel, a bibliotéka modernizálásával hamarosan befejeződhet a helyi kulturális központ teljes megújulása.
- Április végére fejeződik be a beruházás, remélhetőleg addigra már a könyvtárak is kinyithatnak, és az olvasók is élvezhetik a megújult környezetet - mondta el lapunknak Illés Péter, a Csongrádi Információs Központ igazgatója. A közművelődési intézmény részeként működik a csongrádi Csemegi Károly Könyvtár, hozzájuk tartozik a bokrosi fiókkönyvtár is.
A könyvtár a Művelődési Házban működik Bokroson, az épületet tavaly újították fel teljeskörűen, méghozzá úgy, hogy az átalakításnál az ott dolgozók észrevételeit is figyelembe vették a tervezéskor.
Az átépítés során kiszélesítették az épületet, bővült a tér, és a teljesen megújult a tetőszerkezet is: magasabb lett, ezt később akár be is lehet építeni. Emellett energiatakarékosabb is lett a ház, a kivitelező új nyílászárókat szerelt be, illetve kicserélte a villamos hálózatot és a fűtésrendszert, valamint hőszigetelte a falakat is. A beruházás az intézmény berendezéseit nem fedezte, ezt egy külön pályázatból finanszírozták: a projektet a Nemzeti Kulturális Alap 2,3 millió forinttal támogatta, de az önkormányzat is beszállt a költségekbe.

Nem mondható, hogy nem olvasnak a fiatalok, ám ha olvasásról van szó, ők már nem papíralapú könyvekre gondolnak, hanem elektronikusokra, digitalizáltakra.
A tankönyvek és szakkönyvek még tartják magukat, de lassan már minden más elérhető a neten. Link Judit, tolnai könyvtárvezető vázolja tapasztalatait, akivel szakmája múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.
A múlt: érték. Rengeteg szép könyv került hozzájuk hagyatékokból is. Az örökösök kidobni sajnálják, saját lakásukba viszont nem viszik el azokat a köteteket - porfogónak, amelyek a szülők, nagyszülők után maradtak. Antikváriumokban próbálják elpasszolni, vagy felajánlják a könyvtárnak link .
Az elmúlt húsz év során mintegy ötven hagyaték gazdagította a tolnai közgyűjteményt. Néhány doboznyit továbbadtak határainkon túli magyar könyvtáraknak, mert saját állományukban már megvolt. Többet befogadni nincs módjuk, részint a pandémia, részint a hely szűkössége miatt.

Falus Ferenc két évtizedes légzésintenzíves gyakorlattal is rendelkezik, mégsem tartottak igényt az önkéntes munkájára, ahogy több, ellenzékhez köthető orvos is hiába jelentkezett.
"Néhányan, akik önkéntesként akartak segíteni, de rájuk nem volt szükség: Rig Lajos, László Imre, Kincses Gyula, Kunetz Zsombor, és rám se. Akiket még eltanácsoltak, azokat kérem, hogy írjanak ide" - írta a volt tisztifőorvos a közösségi oldalán.
COVID-önkéntesnek az Országos Kórházi Főigazgatóság honlapján bárki jelentkezhet egy regisztrációt követően, elsősorban azonban szakorvosokat, egészségügyi szakdolgozókat, rezidenseket, egyetemi hallgatókat, illetve közép- és felsőfokú egészségügyi területen tanulókat várnak.

Az élő közvetítéshez használt platformok közül a Zoomról és a Teams-ről volt szó. Az általános vélemény szerint a Zoom inkább nagyobb közönség bevonására alkalmas, míg a Teams szűkkörű megbeszélésekhez ideális. Például szakemberek, kutatók számára tartott előadásra, konzultációra, amikor a kutató által kért anyagot mutatják be részletesen. Oktatásra, hagyományos egyetemi órák tartására az online térben a Zoom bizonyult jobbnak, mivel a prezentációk és más oktatási anyagok megosztása itt egyszerűbb. A Zoomnak nagy előnye, hogy második kamerát is hozzá lehet csatolni, ami azt jelenti, hogy a laptop kameráján kívül (amelyen az előadót látjuk), egy másik eszköz kameraképét is meg tudjuk osztani, amellyel muzeális dokumentumokat, tárgyakat közelről is be lehet mutatni. A Zoommal kapcsolatban még az is elhangzott, hogy már sokkal biztonságosabb a rendszer, mint kezdetben. A csapat rengeteget dolgozott a felhasználók adatainak védelmén, ezért azok az intézmények (például a UCL) is visszatértek a használatához, amelyek egy időben áttértek a Teams-re.

Szó esett a Zoom chat funkciójáról, amelyen keresztül kérdéseket tehetünk fel, vagy aktívan részt lehet venni az órán, előadáson úgy, hogy a résztvevők azon keresztül fejtik ki a meglátásaikat, ám ezt az előadónak nehéz moderálnia. Például olyan előadásoknál, amelyek szélesebb közönséghez szólnak, a legtöbb esetben kénytelenek bevonni egy moderátort is (ez a szóban forgó előadáson is így történt), mert egyszerre érkeznek a kérdések. Ezeket valakinek szűrnie kell, a hasonló kérdéseket összevonni, hogy ezzel segítse az előadó munkáját, és ne maradjanak megválaszolatlan kérdések. Azt is megállapították, hogy korosztálytól függően eltérő, ki mennyire szeret megnyilvánulni az online térben. Van, akinek kényelmetlenséget okoz, hogy bekapcsolja a kameráját, más kevésbé hajlandó hozzászólni a beszélgetéshez, ezért érdemes előre tisztázni az eseménnyel kapcsolatban, hogy beszélgetés lesz-e, vagy csak írásban érkezhetnek kérdések, előadás közben vagy esetleg előtte.

Bár a közösségi oldalak egyre több új szabályt hoznak a félrevezető információk visszaszorítására, a Conversation cikke szerint a legjobb védelem továbbra is az önvédelem. A lap ehhez mutat néhány stratégiát.
- Képezd magad
- Legyél tisztában a sebezhetőségeddel (Mindig tartsd fejben, hogy azokban a témákban tudnak a legkönnyebben megvezetni, amelyek valamiféle érzelmet - félelmet, haragot, örömet, irigységet, stb. - váltanak ki belőled. Vagyis légy különösen kritikus minden olyan információval kapcsolatban, amelyek hozzád hasonló nézőpontot képviselő emberektől, csoportokból érkeznek - főleg, ha ezek érzelmileg is megérintenek. Újraosztás előtt mindig nézz utána ezeknek az információknak különböző forrásokban, hátha létezik a témának másfajta magyarázata is.)
- Figyeld a forrást
- Tarts rövid szünetet
- Tedd szóvá, ha hamis infót látsz (Az esetek nagy részében célravezetőbb a személyes megkeresés, mondjuk, egy csetablakban átküldött cáfoló link, rövid kísérőszöveggel. Néha azonban elkerülhetetlen a nyilvános állásfoglalás, például ha egy félrevezető állítás nagy nyilvánosságot kap, és a benne foglaltak veszélyesek lehetnek az emberek egészségére.)
(A további kifejtést ld. a forráslinken.)

A japánok ritkán okoznak csalódást, ha eredeti építészeti megoldásokról van szó. Így van ez a tokiói Kadokawa múzeum esetében is, amely egyebek mellett a világ (szerintünk) egyik legizgalmasabb könyvtárának ad helyet.
A Kengo Kuma tervezte épület egy igazán szenzációs projekt, amiben sok egyéb mellett egy anime-tematikájú hotel, könyvesbolt és rendezvényközpont is van. Az összesen ötszintes épület első szintjén található a már említett könyvtár, emellett egy 1000 négyzetméteres galéria, ahol kiállításokat lehet rendezni, a második szinten pedig egy kávézó és egy bolt. A harmadik szint az anime-rajongók mennyországa, míg a negyedik és ötödik emelet egy dupla belmagasságú könyvtárnak ad otthont nyolc méter magas könyvespolcrendszerrel.
A hivatalos megnyitó augusztus elsején lesz, a nagyközönség novembertől veheti majd birtokba az épületet a japán fővárosban.

Ismert politikus és cégvezérek menedéke és munkahelye lett a könyvtár a kecskeméti börtönben.
A sokak által csak luxusbörtönként emlegetett Wéber utcai intézményben tölti büntetését Mengyi Roland (46) volt fideszes országgyűlési képviselő, Kocsis István (69), az MVM és a BKV korábbi vezérigazgatója, valamint Bakonyi Zoltán, aki a vörösiszap-katasztrófa miatt ül, ő volt a Mal Zrt. egyik vezetője.
A Blikk úgy tudja, mindhárman dolgoztak könyvtárosként, ami kevésbé megterhelő feladat, mint amit a többi elítélt végez a börtön falain kívül lévő üzemekben.
Korábban Kocsis István látta el a könyvtárosi feladatokat, de ő osztotta a reggelit és az ebédet is.
Úgy tudjuk, Mengyi Roland és Bakonyi Zoltán is kipróbálhatta magát könyvtárosként, de csak Kocsis került közelebbi barátságba a könyvekkel, ő szereti aláhúzni vagy kijegyzetelni a figyelmét megragadó mondatokat. Információnk szerint megkedvelte a Jókai-regényeket, legutóbb Az arany embert olvasta.
De vélhetően nem talált maradéktalan lelki támaszt az irodalomban, forrásaink szerint többen is látták, hogy a börtönigazgató havi rendszerességgel meglátogatja és hosszasan beszélget vele. Szerettei nem jöhetnek sem hozzá, sem más elítélthez. A járvány miatt ugyanis már egy éve nincs beszélő, mindenki csak a börtön által biztosított számítógépen, Skype-on láthatja szeretteit, ami komoly lelki feszültséget okoz.

Március 25-től digitális tartalomgyártásba fog a Brain Bar: az évente jelentkező rendezvény mellett az érdeklődők ezentúl egész évben számíthatnak tartalmakra podcast- és videósorozatok formájában. A Brain Bar az új iránnyal egy tartalomgyártó közösség létrehozását célozta meg, akik szórakoztató és ismeretterjesztő formában mutatják be a jövőnkkel kapcsolatos legfontosabb témákat.
A Brain Bar március végétől új csatornákkal és heti rendszerességgel megjelenő műsorokkal dolgozzák fel az egyén, a közösségek és az emberiség jövőjét érintő legégetőbb témákat.
"A Brain Bar jövőfesztiválja évek óta a világ legizgalmasabb koponyáit hozza el Budapestre. Eddig csak ők voltak reflektorfényben, de a háttérben dolgozó csapatunkat is kivételesen okos és eredeti személyiségek alkotják. Arra gondoltunk, miért ne szólhatna róluk is a Brain Bar? Természetesen nem állunk meg itt, valódi közösséget szeretnénk létrehozni a tudás és ismeretterjesztés mellett elkötelezett hazai tartalomkészítőkkel együtt" - mondta el Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója.
A bejelentett műsorokon túl újabb szériák fejlesztése is várható a Brain Bar keretein belül. A szerkesztőség folyamatosan gyarapodó tartalmai megtalálhatók a csapat YouTube- link és Spotify-platformjain link egyaránt.