Az alábbi anyagunk egy éve jelent meg; most frissítve közöljük ismét. Ha van jó tapasztalatod, gyakorlatod a témában, írd meg! (MG)

A Könyvtárosok Facebook-csoport új háttérképe [2021. márc.] olvasó nagymamát (vagy idősebb hölgyet) ábrázol, köréje gyűlő gyerekekkel, főként lányokkal. Egy kisfiú is figyel, távolabbról. Számomra elgondolkodtató helyzet. Talán azért is, mert emlékszem: fiam anno lelkesen mutatta az általános iskola 4. osztályos olvasókönyvét, amelyben űrhajó, gépek és felfedezések is voltak. Vitte is mindig magával az iskolába. De a tanító néni rendre csak a másik, szép történeteket tartalmazó olvasókönyvet vetette elő... Fiam olvasó ember lett - informatikusként is -, de feltehetően nem iskolai élményei hatására.
A KIT gyakran visszatér a kisfiúk olvasási veszélyeztetettségének témájára. S mivel a felmérések is akut problémát jeleznek, érdemes újból és újból elgondolkodni: hogyan lehet könyvtárosként javítanunk a helyzeten, megérteni igényeiket, csökkenteni lemorzsolódásukat, segíteni érzelemviláguk kikerekedését, eredményesebbé tenni hozzáállásunkat? Néhány korábbi (2022. márciusában frissített), kapcsolódó hírünk:
- Mit lehet tenni a fiúk, férfiak nagyobb könyvtári tagságáért? - Néhány tünet link
- Miért jó, ha a fiúk lányos könyveket (is) olvasnak? link
- Ha azt szeretnéd, hogy a pasik megértsék a nőket... - tegyél többet a fiúk könyvtári tagságáért! link
- Férfi-női arány a könyvtárban - vélemények link
- Hogyan csökken az olvasott könyvek száma 7-től 15 éves korig? (diagram) link [magyarázat a hollandhoz: meisjes = lányok, jongens = fiúk]
- Veszélyeztetett fiúk - megértjük-e a neveletlen kölyköket? link
- Nemi jellemzők és az olvasás témája - veszélyeztetettebbek a fiúk link
- Kölcsönözhető hátizsák -- a fiúk könyvtárba hívásához (fotókkal) link
- Jobban kell figyelnünk a fiúkra link
- Hogyan támogassuk olvasásban a fiúkat? link
- Az olvasás menő dolog a fiúknak is -- ha sikerül kommunikálni link
- Nem úgy és azt olvasnak a fiúk, mint a lányok -- batyuban klasszikusokat kapnak... link
- Ajánlott könyvlista a brit fiúk számára link
- Olvasás - veszélyeztetett fiúk link
- És hol vannak a nagyapák? link .
- Olvasó apukák az óvodában - sokat segíthet a vonzó férfiideál a fiúk olvasásában link
- Még a férfiak élettartamának hosszabbításához is hozzájárulhatsz, ha a kisfiúkat fiús könyvekkel vonzod be a könyvtárba link
- Igazi autó a könyvtárban! - A fiúk és a kuckózás öröme link .

(frissítve) Érdekes lenne, ha ismertek lennének olyan ágazati vagy szakmai szervezeti törekvések, amelyek a szakma értékét - az amúgy sem eredményes sikerpropagandát leszámítva - növelni igyekeznének. A Pénzcentrum-felmérés megállapításai:

Az alulfizetettség és túlfizetettség inkább azon múlik, mennyire érzünk egy-egy foglalkozást társadalmilag hasznosnak.
Magyarországon a tíz leginkább alulfizetettnek tartott szakma az ápoló; szociális munkás, gondozó; a tanár; óvodapedagógus; postás; közmunkás; bolti eladó; hulladékkezelő; a könyvtáros és a rendőr. Viszont ha megvizsgáljuk, mennyi az átlagos kereset ezekben a szakmákban, elég változatos képet kapunk. Összevetve ezt az országos átlagkeresettel, meglepő eltérések adódnak. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2021-ben 438 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 449 600 forint volt.

Mint az a Központi Statisztikai Hivatal által nemrég közzétett statisztikájából kiderült, 2021-ben az ápolók, szakápolók átlagkeresete 491 869 (...) a könyvtárosoké 337 111.
A legkevésbé elismertnek a közmunkások, könyvtárosok, bolti eladók, hulladékkezelők és szociális munkások, gondozók számítanak, miközben a társadalmi fontossági rangsor sereghajtói a közmunkások mellett a marketing szakemberek, a fodrászok, kozmetikusok, manikűrösök, papok, és az önkormányzati képviselők.

Fizetésekről továbbá: link

A 4. ipari forradalmat egy erős automatizáló tevékenység jellemzi, amit a robotok gyártási költségeinek radikális csökkenése felgyorsít. Számos cég bocsájtja el alkalmazottait és emberi működést nem igénylő gyártósorokkal szerelik fel gyáraikat. Már 2012-ben az Apple beszállítója a Foxconn 1,2 millió embert bocsájtott el, és ez a folyamat már hazánkban is érezhető volt az elmúlt években. Székesfehérváron 2019-ben 5-7000 ember elbocsájtása valósult meg, de az egyik leginkább munkaerő-igényes ágazatot, a mezőgazdaságot is elérte az robotizáció, amely már az állattartás területén is tapasztalható, ahol robotok gondozzák a szarvasmarhákat. Példát az élet minden területéről lehet hozni, a kérdés az, hogy milyen hatással van ez a könyvtárak életére?

Amerikában 2016-ban zajló felmérés alapján a lakosság a könyvtáraktól várja el, hogy a segítse a munka nélkül maradt lakosok digitális felzárkóztatását és lehetőséget biztosítson számukra, hogy megismerhessék a legújabb technológiai eszközök használatát.
Többek között, ezen igényekre adnak válasz a könyvtárakban megjelenő digitális laborok, makerspace központok (Békés Megyei Könyvtár, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár), ahol a könyvtárak 3D nyomtató, CNC lézervágó gépek, mikroelektronikai eszközök stb. használatára tanítják meg az érdeklődőket.

Ezen igényekre reagálva 2022-től az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem informatikus könyvtáros képzésében tantárgyi keretek között biztosítjuk hallgatóinknak a makerspace labor használatának megismerését, és módszertani ismereteik kialakítását. - A fotókat ld.: link (a képek forrása: ld. a forráslinket).

Kárpátalján működnek a közintézmények, dolgoznak a könyvtárosok, de szorongva figyelik a híreket, és készülnek az elképzelhetetlenre. A könyvtárak naponta fogadnak menekülteket a háborús övezetből, gyűjtik az adományokat, segítenek szétosztásukban - nemcsak a menekülteknek, de a falvakban élő rászorulóknak is, mivel az élelmiszerek ára duplájára emelkedett. Társadalmi munkában közösség- és rendezvényszervezői feladatokat is ellátnak; száraztésztát készítenek a könyvtárban a falubeliekkel, amelyet aztán intézményekbe vagy menekültszállásokra juttatnak el. Gyerekek számára, kitelepülve gyermekotthonokba, kollégiumokba is, filmklubot, mesedélutánt, kézműves és hagyományőrző foglalkozásokat tartanak.
Varga Éva, a Beregszászi Járási Központosított Könyvtárhálózat igazgatója, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke a KI kérdésére beszámolt arról, hogy a bombázások elől sok kisgyerekes család érkezett a városba. A könyvtárosok részt vesznek mindenben, amivel könnyíteni tudnak a helyzeten: önkéntes feladatokat látnak el, tolmácsolnak, segélyeket csomagolnak, a határon túli menekültszállásokon lévő gyerekek részére ukrán nyelvű könyveket és kifestőket gyűjtenek - miközben maguk is próbálnak megélni minimálbér-közeli fizetésükből, amely napról napra kevesebbet ér.
Az összefogás az anyagi problémák ellenére is magától értetődő; a kialakult helyzetben nincsenek, nem is lehetnek kérdések - csak válaszok, megoldások vannak. A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet pontokba szedve gyors és praktikus körképet adott a humanitárius segítségnyújtás lehetőségeiről és az igénybevétel módjairól. A KI információja szerint a Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárakért Alapítvány is megkereste partnerintézményeit, akiknek ellátási gondjaik egyelőre nincsenek; az iskolákat menedékhellyé, a pincéket óvóhellyé alakítják. Több nemzetközi könyvtárosszervezet kifejezte szolidaritását és támogatását; az ukrán könyvtárosok sok támogatást és segítséget kapnak külföldi kollégáktól és más ágazatoktól egyaránt.

Amikor 2019-ben elkészült az első könyvem a Deventeri Könyvtár háborús naplóiról, számos levélre bukkantam a Nyilvános Olvasókörök és Könyvtárak Központi Egyesülete (a jelenleg működő holland könyvtárak egyesületének elődje) levéltárában - írja Mark Deckers, holland könyvtári tanácsadó. - Már 1940 őszén szó esett ezekben a talált levelekben a zsidó alkalmazottak elbocsátásáról. Amikor először megláttam, alig hittem a szememnek. Jól értettem?! Már ekkor elbocsátották a zsidó alkalmazottakat a német megszállást követően? A dokumentumok természetesen nem hazudtak. Bár a tömeges deportálások csak jóval később kezdődtek, a megszálló valóban jóval korábban kezdeményezte a zsidók kirekesztését társadalmunkból.
1940 októberében minden állami alkalmazottnak árja nyilatkozatot kellett tölteniük. A megszállók így vették nyilvántartásba azokat, akiknek zsidó felmenői voltak. Ennek célját a Belügyminisztérium októberi körlevele közölte: "Gondoskodni kell arról, hogy mostantól a holland közigazgatási szervek és a közjogi állami szervek ne jelöljenek ki vagy nevezzenek ki olyan személyeket állandó vagy ideiglenes munkaviszonyba, akik részben vagy egészben zsidó vérből származnak [...]". Így egyértelmű volt: aki zsidó volt, azt elbocsátották. És azokat is, akik nem töltötték ki az űrlapot. És mindez egyetlen okból: zsidók voltak. Nem számított, hogy megfelelő végzettséggel rendelkezett-e, milyen munkaerő volt, vagy hogy mióta volt munkaviszonyban. Zsidók voltak. Az elbocsátás, amely a zsidók általános nyilvántartásba vétele előtt történt, 1941 elején következett be.

Mark Deckers utánajárt az érintett könyvtárosok történetének. Pozíciójuk szerint három könyvtárigazgató, hét asszisztens és egy teremőr. Ez a könyvtárosok akkori létszámának 2%-a volt. Kisebb történetekkel felidézte történetüket is: - Az egyik asszisztens egy bárónőnél bujkált. Egy könyvtáros történeteket mesélt egy munkatáborban. Egy másik asszisztens Westerborkban házasodott meg. A teremőr elég bátor volt ahhoz, hogy értékeket rejtsen el a zsinagógából. Találtam olyan verseket, amelyeket közvetlenül a háború után írt az egyik asszisztens. Gyönyörű történetek, amelyek megvilágítják életüket. De az is ide tartozik, hogy a tizenegyük közül ötöt megsemmisítő táborokban öltek meg. (ref.: MG) Mark könyve (Csendben eltűntek a könyvtártörténelemből - az elbocsátott zsidó könyvtári alkalmazottak sorsa) április első felében jelenik meg.

A legtöbb könyvtár kínál családbarát tereket, ahol a gyerekkel játszani, olvasni lehet. Az utóbbi időben több felsőoktatási könyvtár is kialakított ilyet a campuson belül. Hogy legyenek befogadó terek a diákszülők vagy más módon gyerekgondozással foglalkozó diákok számára. A főállású gondozóknak úgy kell kialakítani a teret, hogy az alkalmas legyen egyszerre a tanulásra, kutatásra és a gyerek felügyeletére. Az egyetemek különböző megközelítéseket választottak.
A Maryland Egyetem családi tanulószobát hozott létre, miután látta, hogy a gondozók próbálják csendben tartani a gyerekeket a könyvtárban. Például a számítógépes asztal alá tették be játszani. A tanítás-tanulás szolgáltatásvezető arra gondolt, elég helyük és forrásuk van az igények kiszolgálásához.
Az Iowa Állami Egyetemen tanulmányolvasással és ajánlások megfogalmazásával láttak a feladathoz. A diákok kérdőíves felmérése erősítette meg az igényt.
Portlandben a hallgatói önkormányzattól érkezett a kérés. Több egyetemi teret átalakítottak gyerekbaráttá. Megfelelő bútorokat, gyerekeknek szánt eszközöket és könyveket szereztek be. A szobák megtartották a tanulószobák összes eszközét, csak kiegészültek. A könyvtár gyerekbiztossá tette a tereket, állítható magasságú munkaállomásokat tett be, pelenkázót helyezett el a mosdóban.

A könyvtárak saját költségvetése sokszor nem volt elég az átalakításokra. Alternatív forrásokat kerestek a megvalósításhoz. Például egyemen belüli támogatásra adtak be pályázatot. Mások állami támogatást igényeltek. A könyvtárak többsége 200-400 dollárt költött a családbarát kiegészítőkre.
A pandémia hatással volt ezeknek a tereknek a kihasználtságára is, de a könyvtárak bíznak a folytatásban. Kimutatásokat készítenek a használatról, hogy a továbbfejlesztéshez újabb támogatást szerezzenek. A jövőben a közösség kialakítása, programok biztosítása is a tervek között szerepel. (ref.: Habók Lilla)

Az utóbbi években a könyvtárosok és a média is arról számoltak be, hogy nőtt a rendbontásokkal és erőszakkal kapcsolatos problémák száma Svédország könyvtáraiban. Ennek feltérképezésére a svéd könyvtárosok 90%-át tömörítő kulturális és kommunikációs dolgozók szakszervezete 2015 és 2017 után immáron harmadszor készített jelentést a svéd könyvtárosok munkakörülményeiről. Az adatfelvétel 2019. május 1. és 31. között, a szakszervezeti tagokhoz eljuttatott kérdőív segítségével történt. (...)
A felmérés számos válaszadója (35%) kifejezte azon aggodalmát, hogy sokszor egyedül kell dolgoznia. Fokozott dilemmaként jelenik meg az is, hogy ki lehet-e tiltani a rendbontó látogatókat a könyvtárból. Többen rámutattak ara, hogy ez hosszú távon nem túl hatékony megoldás: a kitiltást össze kellene kötni a rendőri fellépéssel, illetve a szociális munkások tevékenységével, s meg kellene határozni, hogy milyen feltételek teljesülése után térhet vissza az illető.
A fenti negatív jelenségek dacára a könyvtárosok többsége általában biztonságban érzi magát a munkahelyén (a férfiak inkább, mint a nők); sokan írták azonban azt, hogy az egészségük sínylette meg a nehéz helyzeteket. Ötből egy közkönyvtáros és iskolai könyvtáros gondolt már a munkahelyváltásra az elmúlt két évben.

Az előző felméréshez képest az adatok romló tendenciát mutatnak, a leszakadó és sérülékeny társadalmi csoportok egyre nagyobb arányban jelennek meg a könyvtárakban. A szociálisan nehéz helyzetben élők által sűrűn lakott környékeken elhelyezkedő könyvtárakat sújtják leginkább a költségvetési elvonások, azaz kevés forrásuk van a problémák kezelésére, így egyfajta ördögi kör alakul ki. A DIK szerint a használók kitiltása nem jelent megfelelő megoldást: a könyvtárak demokratikus, nyitott jellegét meg kell őrizni, miközben biztonságos munka- és szolgáltatási környezetet is kell teremteni, ami csak több forrás birtokában lehetséges. A könyvtáraknak mindenki számára biztonságos helynek kell lenniük. Ehhez azonban bővíteni kell a szociális, pszichiátriai, pszichológiai ellátást - a könyvtárakat nem szabadna magukra hagyni. (Magukra hagyott könyvtárak ? jelentés a svéd könyvtárosok munkakörülményeiről; Németh M.)

A. Aycock az 1980-as években nőtt fel déli baptista papcsaládban, egyetlen gyermekként, internet nélkül. 20 éves koráig nem szerezhetett kellő szexuális ismeretet, tapasztalatot. Az USA közoktatásában csak 24 államban és Columbia körzetében volt kötelező téma a szex. A HCPLive által közzétett felmérés szerint a szülők 98%-a úgy vélte, hogy elsősorban nekik kellene átadni a szexuális információkat. Csupán 24%-uk gondolta azt, hogy ezt valóban megteszi. Több mint háromnegyedük szerint a gyerekek a barátaiktól tanulják. 60%-uk a médiát jelölte meg oktatóként.
Leendő könyvtároshoz illően Aycock végül könyvekből tanulta a szexet. "Egy [romantikus regényekkel teli] zsákot találtam a nagymamám házában egy eldugott helyen. Hogy elüssem az időt, felcsaptam egyet, s rögtön egy erotikus jelenetbe csöppentem" - írja legelső szépirodalmi szexélményéről. Tetszett neki, ezért sorban, mind elolvasta a regényeket. Ezt Susan Isaacs, Jackie Collins, majd az erotikus témában leginkább alábecsült szerző, Stephen King követte. A tiniket az érési folyamatukhoz közvetlenül kapcsolódó dolgok motiválják, ha információt keresnek: "a szociális, érzelmi, reflexív, fizikai, kreatív, kognitív és szexuális én". De a helyzet nem egyszerű. Spotsylvania megyében bizonyos, szexuális tartalmú könyvek elégetését követelték a The Washington Post híradása szerint. A KIT-ben ld.: "pornográfia": link "tiltott könyvek" link

Amy Pattee, a Young Adult-irodalom (YA) képviselője szerint a szexuális tartalom "privát, biztonságos helyet kínál a fiatal felnőtteknek, ahol kipróbálhatják a szexuális vágy újfajta érzéseit". Szerinte, ha egyes gyerekeknek a filmek, a szépirodalom és más tömegmédia az egyetlen elérhető forrás, akkor inkább a tartalom pontossága miatt kell aggódnunk. Sok fiatal számára a szerzők többet nyújtanak a szórakoztatásnál. Felvilágosítanak. Robert Lipsyte író: "[...] legalább annyira gondoljuk, hogy tanárok vagyunk, mint amennyire művészek". Erin Farrow írja, hogy a YA-fikcióban a szexuális tartalomnak indokoltnak kell lennie: vigye előre a cselekményt, segítse a jellemzést! Sok ifjúsági regényt egyes szám első személyben írnak. Ez a narratíva közvetlenül kapcsolódik a szereplők gondolataihoz. A szexuális leírások az aktushoz kötődő belső dolgokra, pl. a felkészültség és a teljesítmény kérdéseire fókuszálnak. Mennyi részletet írjanak le az aktusról? Farrow szerint a 16-18 és a 12-14 éveseknek a szexuális tapasztalataik függvényében célszerű megírni a jeleneteket. Az olvasó számára nagyon fontos a hitelesség. (Ref.: Szabó Eszter)

A berendezést a tócóskerti piac bejárata mellett állították fel. A mai átadón elhangzott, hogy az olvasók az innovatív megoldás eredményeként ezentúl éjjel-nappal vehetnek ki, illetve hozhatnak vissza könyveket.
Délelőtt be is mutatták az új könyvkölcsönző automata működését. Használata egyszerű és nagy előnye, hogy a nap 24 órájában folyamatosan a könyvbarátok rendelkezésére áll.
- Ez az eszköz kifejezetten arra van kitalálva, hogy érintésmentesen, bármikor igénybe lehessen venni. Ehhez két dologra van szükség: vagy olvasójegyre, vagy egy olyan kódra, amit megkapnak interneten keresztül, amin keresztül kivehetik az automatából a kért dokumentumokat - magyarázta Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár link igazgatója.
Ezzel együtt Debrecenben már három ilyen könyvkölcsönző automatát állított üzembe a Méliusz Juhász Péter Könyvtár.
A magyar innováció eredményeként létrehozott berendezés ötletét részben a pandémia miatt átalakult könyvtári szolgáltatások és a változó olvasói szokások indokolták. Rózsa Dávid az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója azt mondta: a könyvtárosok mindig szorgalmas és leleményes emberek voltak, a debreceniek pedig különösen azok.
- A lehető legjobban kitalált könyvtári szolgáltatás ez a beiratkozottak számára, hiszen nyitvatartási időtől függetlenül bármikor, munka előtt, esti műszak után is felkereshető. A korszerű és könnyen használható kölcsönzőgépeket a Méliusz további négy kistelepülésen is felállította és sikerre vitte - tette hozzá a főigazgató.
Az átadón elhangzott, hogy a helyszínválasztás telitalálat, hiszen a tócóskerti piac egyfajta agóraként funkcionál, ahol naponta sokan megfordulnak.

A hármashegyaljai Természet Házában létrejött Zsuzsi Erdei Vasút (ZSEV) Könyvtárpont által a jövő nemzedékének környezettudatosságára is nagyobb hangsúlyt fektetnek - hangzott el az ünnepélyes megnyitón pénteken.
Az eseményen Szilágyi Edina önkormányzati képviselő a Méliusz Juhász Péter Könyvtár link és a Zsuzsi Erdei Vasút Nonprofit Kft. összefogását méltatta. - Számomra mindig nagyszerű azt látni, ha két ilyen intézmény egymásra talál, és olyan dolgokat alakítanak ki, amelyek nemcsak a városban, de országszerte egyedülállóak - hangsúlyozta.
Kovács Béla Lóránt, a könyvtár igazgatója beszédében kiemelte, mind Hármashegyalja, mind a Zsuzsi vonat generációkon átívelőnek mondható, így remek érzés hozzájárulni a sikereikhez. - Az egész könyvtárpontot úgy akartuk kialakítani, hogy illeszkedjen a helyi igényekhez.
Erdei, vonathoz kapcsolódó könyvtár még soha nem volt az országban, a gyűjtemény is ennek érdekében szól egyszerre a vasútról és a természet közelségéről, szeretetéről - fogalmazott, hozzátéve, a szolgáltatást ingyen vehetik igénybe a látogatók.

Sok félreértés és tévedés övezi, sokan pedig elbagatellizálják a közelgő gyermekvédelmi népszavazás súlyát - hívta fel a figyelmet a CitizenGO. A CitizenGO példaként említi a Labrisz Leszbikus Egyesület gondozásában megjelent és foglalkoztatástervekkel ellátott Meseország Mindenkié című LMBTQ-mesekönyvet, amely a gyermekkönyvesboltokban, valamint a könyvtárak gyermekrészlegein, így a Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtáraiban is megtalálható. Hasonló példa a gyermekek érzékenyítésére #acsaládazcsalád kampány keretében kiadott Micsoda család című lapozókönyv is, ami a CitizenGO információi szerint szintén a Szabó Ervin Könyvtár gyermekrészlegén díszeleg. (HírTV)

Néhány hete adtuk közte: Megsemmisítették a szivárványos mesekönyv miatt kiszabott büntetést link - azaz a könyvvel szemben nincsen semmilyen szankció érvényben. (MG)

A felvetés apropóját az MKE "Könyvtárosok az ENSZ 2030 Agenda és a fenntartható fejlődés megvalósításáért" c. 2018-ban közzétett dokumentuma link adta. A feltételezés az volt, hogy ha ilyen anyag megjelenik, akkor az a könyvtáros társadalomban ismert és követett téma.
A 17 pont között olyanok vannak, mint az 1. Szegénység felszámolása, 5. Nemi egyenlőség, 7. Megfizethető és tiszta energia, 16. Béke, igazság és erős intézmények. De mintha a 17 pont egyike sem lenne téma a szakmában. Sem SEXI modellel (ld.: link ), sem anélkül. Ami azért is furcsa, mert a könyvtárak e kurrens témában éppenhogy megmutathatnák saját potenciáljukat, és társadalmi elismerést szerezhetnének a közügyek előbbre vitelében. Ezért is érdekesek a kapott válaszok:

Fenntartható fejlődési célok...
11 - Érdemes minél jobban megismernünk őket
4 - Ezek értelmében készítjük könyvtárunk éves terveit
6 - Nem hallottam egyelőre róluk
6 - A fenntartónk elvárásainak kell elsősorban megfelelnünk
0 - Megírom: kithirlevel@gmconsulting.hu
A leglátványosabb talán, hogy a múlt heti sztrájkoló pedagógusok melletti kiállás témához képest alacsony érdeklődést vonzott a téma. Felmerülhet: a magyar könyvtárak az MKE-dokumentummal inkább kipipálták az IFLA felé a penzumot, minthogy elgondolkodtak, netán magukénak is érezték volna a témákat.
Ide tartozik korábbi KIT-kérdésünk 2022. januári témája is: Helyes-e, ha társadalmi célok elérésében vállal feladatot a könyvtár? link . Ha a két kérdésünk adatai igazak, akkor a könyvtárszakmai szervezetek nagyobb bátorsággal fordulhatnak a könyvtárak felé a témában, mert jobban érdekli a könyvtárakat a társadalmi ügyekbe való beleállás, mint ahogyan a szakmai szervezetek és irányító szervezetek azt gondolják és képviselik.
A most kapott adatok diagramja: link . (MG)

A könyvtárakban és könyvesboltokban megjelentek a szöveg nélküli képkönyvek (silent book), amelyeket csöndes könyvnek is neveznek. A vizuálisan életre keltett történetek érzelmeket tolmácsolnak, a fantázia világába vezetnek, de tényeket is közvetítenek.
A képkönyvek iránti érdeklődés a '60-as években a képregények (comics) fellendülésével éledt újra, és olyan kifejező képekre épülő, társadalmi és futurisztikus motívumokat tartalmazó könyveket eredményezett, mint a Flood (Árvíz - Eric Drooker) vagy a The System (A rendszer - Peter Kuper). A múlt század utolsó évtizedeiben a nyugati világban fejlődött ki a csak illusztrációkból álló, szöveg nélküli képkönyvek sajátos szegmense, amely Kelet-Ázsiában is elterjedt.
A szöveg nélküli képkönyvek legfontosabb ismérve, hogy szavak és mondatok nélkül készülnek, és teljes tartalmukat vizuális eszközök fejezik ki. Számos elnevezésük ismert angol nyelven: silent books, wordless picture books, stories without text, textless books. A szöveg nélküli képkönyv olyan új irodalmi műfaj, amely elsősorban gyermekeknek és fiataloknak szól. A hagyományos könyvvel szemben teljesen más a mű befogadásának, olvasói értelmezésének folyamata. A szöveg nélküli képkönyvben a gyerekek saját szavaikkal ?olvassák? a látott történetet, fantáziájukat erősítve saját verziót alkotnak - szellemi szintjüknek, életkoruknak, helyzetüknek megfelelően. A színek, szimbólumok, gesztusok, a mimika és az egyéb részletek mind-mind befolyásolják az ábrázolt tartalmak megértését. A szöveg nélküli képkönyvek magasabb szintű összpontosítást igényelnek, támogatják az aktív, felfedező olvasást. A képkönyvek a gyermek- és ifjúsági irodalom műfajainak széles skáláját képviselik (képeskönyvek, leporellók, mesék stb.), de lehetnek kalandregények, társadalmi, történelmi és futurisztikus regények is tizenéveseknek és felnőtteknek. Gyakori témáik között szerepel a fiktív vagy valós utazás, az időutazás vagy az álmok világában való utazás. Példaként említhető a fiatalok körében népszerű, szöveg nélküli kalandregény, a spanyol Alberto Ajubel Robinson Crusoe-ja. Az egyik leghíresebb szöveg nélküli képkönyv a nemzetközileg elismert ausztrál művész, Shaun Tan regénye, a The Arrival (Érkezés), amely egy fantáziavilágba való bevándorláson keresztül egy univerzális történetet beszél el. (Csöndes könyvek; ref.: Prókai M.)

A jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja az ösztökélés (nudge) és a viselkedés-közgazdaságtanból vett megfontolások hatását a közkönyvtárakban megvalósuló tudásáramlás népszerűsítésére és előmozdítására. A szakirodalom tanúsága szerint az olyan megközelítések, amelyek az egyének kívánt viselkedésformákra történő ösztökélésén alapulnak, valójában hatékonyabbak lehetnek, mint a felülről lefelé irányuló, adott esetben túlzónak észlelt intézkedések.

A kutatási kérdések megválaszolása érdekében a cikk egy feltáró esettanulmányt elemez Róma közkönyvtári hálózatáról (Biblioteche di Roma, BdR). A BdR 2009-ben indította el online platformját, de az sosem volt képes erős kapcsolatot teremteni az offline tevékenységekkel, és az olvasói hozzájárulások (például kommentek és könyvértékelések) száma nagyon alacsony maradt. 2018-ban a BdR bevezetett egy gamifikációs szekciót a honlapján azzal a céllal, hogy növelje a használói interakciók és a könyvkölcsönzések számát. A szerzők a gamifikáció alkalmazásából származó adatokat mind városi szinten, mind a különböző városrészeken belül bemutatják és elemzik.

Az eredmények azt mutatják, hogy a gamifikáció bevezetése sikeresnek bizonyult a használók interakcióinak és elkötelezettségének növelésében mind online, mind offline. A tanulmány értékes hozzájárulással szolgál, tekintve, hogy a nudge-elmélet és a gamifikáció bevezetését vizsgálja egy közkönyvtári rendszerben.
(A tudásáramlás támogatása a közkönyvtárakban: a gamifikáció szerepe; igen nagy kár, hogy csak autoref.)

A Békés Megyei Könyvtár link februárban pályázatot írt ki a népszerű videójáték-szoba elnevezésére. Olyan kreatív neveket vártak, melyek kapcsolódnak a játékhoz és a szórakozáshoz.
Összesen 44 db névjavaslatot kaptunk, a legötletesebbnek a Gametér nevet találtuk. A javaslat beküldője már át is vette a nyereményét, egy vezeték nélküli Bluetooth fülhallgatót - olvasható a Békés Megyei Könyvtár közösségi oldalán.
A könyvtár emeleti olvasóteremében található Gametérben Xbox 360 Kinect és PlayStation 4 Pro VR konzolok, izgalmas kalandok és egész délutános móka várja a szórakozni és kikapcsolódni vágyó játékos kedvű látogatókat. A videójátékozáshoz érvényes olvasójegy szükséges.

Idén is felmérte a Comparitech az online cenzúra mértékét a világon, Magyarország pedig ugyanolyan értékelést kapott, mint a legtöbb európai ország, de teljesen más okokból. Az indexük hat szempontot vizsgált: a torrentezés, a pornó, a közösségi média, a VPN, a netes telefonálás és üzenetküldés szabadságát, illetve a politikával is foglalkozó média esetleges erős cenzúráját.
Nyugat-Európában teljesen illegális a klasszikus értelemben vett torrentezés, ezért a két pontot kapott Finnországtól Franciaországig egy sereg ország. Magyarország vagy Lengyelország azonban másért ért el két pontot. Mindkét helyen beavatkozna az állam a politikai hírekkel is foglalkozó média működésébe. Ezt ennél a két országnál nem részletezték, de például Görögországnál a közmédia cenzúráját, az információkhoz való hozzáférést vagy az állami pénzek aránytalan elosztását is felhozták. A másik, hogy az előbbi két országban a torrentezés nem teljesen tiltott, de kissé korlátozott.
(Az országokra bontott diagramokat ld. a cikkben.)

Stabilizálódott a print előfizetések száma és a digitalizációs folyamatok felgyorsulása mellett az olvasói bevételek is jelentősen növekedtek. Elkészült az MLE sajtópiaci bevételi elemzése 2021-ről.
A Magyar Lapkiadók Egyesületének közleményéből kiderül, 2021-ben a "net-net" (ügynökségi és egyéb kedvezményekkel csökkentett) nyomtatott reklámpiac bevétele 36,123 milliárd forint volt. A sajtó összesített árbevétele, a lapterjesztésből származó 53,196 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2021-ben 109,858 milliárd forint.
A koronavírus-járvány okozta bezártságnak köszönhetően olyan szegmensekben is nagyobb teret nyert az előfizetés, ahol kevésbé volt ez jellemző korábban, mint például a napilapoknál. Ennek köszönhetően stabilizálódott a print előfizetések száma.
A pandémia lecsengésével járó növekedés azonban kihívásokkal van tele, amelyek nagy valószínűséggel kulcsfontosságú hatással lesznek a papíripar és a kiadóipar teljesítményére, nyereségességére és a befektetésekkel kapcsolatos döntéseire az elkövetkező év során.

Rendbe tennék a Bartók Béla téri épület homlokzatát, a bejárat lépcsőjét, de még a nyílászárók cseréjére is futná a pénzből.
Kezdeményezte a kormánynál a fehérvári önkormányzat, hogy a Szent István Király Múzeum felújításából megmaradt pénzt egy másik kulturális intézmény rendbetételére költhesse el, derül ki Cser-Palkovics András posztjából.
A város polgármestere hétfő délutáni bejegyzésében azt írja, hogy a szóban forgó 230 millió forintot a Vörösmarty Mihály Könyvtár - Központi Könyvtár link Bartók Béla téri épületének főhomlokzatára, a bejárati lépcső felújítására és a tetőszerkezet javítására költenék. Kedvező kormánydöntés esetén a pénzből jutna ezen felül még a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár és Csók István Képtár Bartók Béla térre néző főhomlokzati nyílászárók felújítására vagy cseréjére is.

Sokkal több és relevánsabb találatok jelenhetnek meg Spotify-on a podcast epizódok keresésekor. A kutató-fejlesztő csapat részletes technikai bejegyzésben mutatja be, hogyan vezeti be a természetes nyelvi keresést a szolgáltatásba.
Eddig a Spotify podcastjai közt viszonylag nehézkes volt a keresés, ami nem volt összhangban a vállalat piaci terjeszkedési terveivel. A keresőszavak beütése után ugyanis a címben csak ugyanazokat a szavakat tartalmazó találatokat kaptuk a háttérben működő Ealsticsearch segítségével. A vállalat kedvenc példájával élve az "elektromos autók klímahatása" nem eredményezett találatot, mert egyik podcast címében sem szerepeltek konkrétan ezek a szavak, miközben egyébként lehet találni a szolgáltatásban erről szóló beszélgetéseket. A probléma megoldására a Spotify fejlesztői a természetes nyelvi keresés (Natural Languge Search) vagy más néven szemantikus keresés technikáit vezették be.

A szemantikus keresés lényege, hogy konkrét kifejezések helyett többféle kapcsolatot igyekszik megállapítani a szöveges tartalmakkal, például szinonimákat és a keresett kifejezés tartalmához más módon hasonlító bekezdéseket keres. A Spotify a modellekkel való kísérletezést követően végül a Universal Sentence Encodert választotta, amelyet feltételes maszkolt nyelvi modellezés segítségével a fejlesztői több mint 100 nyelven tanítottak be (itt link elérhető a TensorFlow Hubon). A többnyelvűség fontos volt a streaming cég számára, mivel a megoldást nem csak angolul szerette volna bevezetni.

A marketingtudatosság alacsony szintjét jelzi, hogy a szolgáltató a saját kínálatát kommunikálja. Ahelyett, hogy saját tevékenységét ügyféloldalról fogalmazná meg. E különbség nem csak a könyvtárakban okoz ügyfélelégedetlenséget, hanem a monopolszolgáltatóknál is általános. Ugyanis nincsenek rákényszerítve a piac által a minőségi szolgáltatás nyújtására - akkor sem, amikor ügyfeleik felé fordulnak. (Hasonló jelenségnek lehetünk tanúi közüzemi számlák, közlemények esetén. De az sem kizárt, ha használóink is hasonlóan hőkölnek vissza a mi irományainktól.)

Az MVM energiaszolgáltató egyik városunkban kitette (ld.: link ) "Leolvasási értesítés" c. közleményét. Ha a hivatal nem is, a kiragasztó munkatárs megértette a feszültséget és a megcélzottak segítségére sietett. Az ügyfél azt tudja, hogy a gáz, víz és az áram fogyasztását egyaránt le szokták olvasni. Az MVM neve pedig még nem sokat jelent az átlag használónak, pláne, hogy a szövegben áram és gáz kifejezések egyaránt szerepelnek a felsorolt cégnevekben. A zavar tehát érthető. Ezért a leolvasó munkatárs jó nagy betűkkel odaírta - kézzel: GÁZ.

Ha a könyvtárban szerkesztjük közlendőinket nem szakmabeliek számára, elég érthetően fogalmazunk-e számukra - kifejezések használata, logikai összefüggések stb. terén? (MG)

A propaganda, illetve a kocsmai szintű tájékoztatás egyik kedves eszköze, hogy korábban, máshol készült képpel illusztrálnak egy - jellemzően - riasztó, vagy annak beállított eseményt. A közzétett fényképek forrásának visszagöngyölítéséről szól az egyperces, magyar nyelvű, az AFP által készített videó. Az anyag - a többi hasonlóval együtt - kiválóan alkalmas könyvtárosok, illetve az általuk kritikus információkeresésre oktatott diákok, nyugdíjasok képzésére. Így hozzájárulhatsz a propaganda, illetve tévinformációk hatásának csökkentéséhez.
Logikailag más a helyzet, ha a kép explicite vagy indirekt módon, jellemzően érzelmet nem kiváltva, illusztrációként jelenik meg. Ilyenkor a közreadó eleve jelzi, hogy a vizuális tartalom és a szöveg nem közvetlenül erősítik egymást. (MG)

Máté Bence 3 évig készítette dokumentumfilmjét a Fideszes propaganda birodalom kiépüléséről és működéséről. A magyar közönség először a 444-en láthatja a filmet.
Szinopszis: Európa szívében egy autoriter rezsim van kialakulóban. A hatalom kiépítéséhez olyan mértékű ellenőrzés alá vonták a magyar médiapiacot, amilyenre még nem volt példa az EU országaiban. Az ÖT LECKE A VALÓSÁG FELSZÁMOLÁSÁRÓL egy csapat fiatal újságíró elkötelezett küzdelmét követi nyomon Orbán Viktor propagandagépezetével szemben, amely mára már túlnőtt az országhatárokon. Ők azok a bennfentesek, akik vállalták a kockázatot és a rendszer ellen fordultak.

Az állami média központjából kiszivárgott felvételeken és dokumentumokban egy félelem és megaláztatás által összetartott világ tárul fel. Az apparátus belső kommunikációjából egyértelműen kiderül: a miniszterelnök kabinetirodájából irányított közmédia cenzúrájára és tartalomgyártására a kommunista rezsim bukása óta nem volt példa. A kormány jelenleg a hazai hírpiac 80%-át vonta az ellenőrzése alá. A nyilvánosság nagy részét elzárják a kritikus információktól, ezzel biztosítva a kormányzó Fidesz párt hatalmának megtartását. Ezzel párhuzamosan a független újságírókat és médiumokat politikai aktivistának, hazaárulónak vagy külföldi ügynöknek állítja be az állami kommunikáció.
A megszólaló újságírók európai döntéshozókkal együtt reflektálnak arra a jelenségre, hogy a kormány a kohéziós EU-s források milliárdjait következetesen felépített oligarcha-gazdaságokba tereli, miközben az általuk felügyelt állami propaganda Brüsszel és az EU ellenségképére épít. A dokumentumfilm nemzetközi szinten vizsgálja, hogy az Európai Unió tíz éve szemet huny a magyarországi demokrácia hanyatlása felett, és jelentős mértékben társfinanszírozza a Fideszes médiagépezet kiépítését.

Elindult a Vokskabin link 2022-es alkalmazása, ahol bárki letesztelheti, melyik párt álláspontja, ígéretei és programja állnak a legközelebb hozzá. A Vokskabin egy olyan pártfüggetlen, online választói orientációs alkalmazás, amely modern formában tájékoztat a pártok programjairól és segít eligazodni azok álláspontjai között, közölték a szerkesztők.
A Vokskabint még 2014-ben az Andrássy Egyetem indította el, a kvízzel már 4 évvel ezelőtt már több mint 120 ezer választó élt. Az új alkalmazás 2022. március 18-án indult az, "Országgyűlési választások 2022" kérdőívvel, amelynek fejlesztésében a Telex is médiapartnerként részt vett, így az eredményekről is rendszeresen beszámolunk majd olvasóinknak.
A kérdéssort a Vokskabin szerkesztősége állítja össze a közéletben is releváns kérdések és a pártprogramok alapján, a 2022-es választásokat érintően pedig az oldalon egy 40 kérdésből álló teszt tölthető ki.
A kitöltés után az alkalmazás összehasonlítja a felhasználó véleményét az egyes pártokéval, ám a teszt nem tud és nem is akar a választó helyett dönteni, csupán tájékoztatást nyújt az aktuális politikai kérdésekben - hangsúlyozta Barlai Melani.

Másik tesztelő eszköz a Választási iránytű: link